Automatikus adatcsere egyezmény: közel a határidő

Sokaknak okoz fejfájást az úgynevezett automatikus adatcsere-egyezmény, ami alapján a legtöbb külföldi országban lévő magán és céges számlát látni fogja az adóhivatal 2016 január elsejétől (igaz, egy év csúszással, mert a 2016-os adatokat 2017-ben kapja meg)  ugyanis a bankok és biztosítótársaságok kötelező jelleggel le fogják jelenteni a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlára vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása. A jelentés kiterjed a számla létén túl az azon található összegre is. Cégek esetén a számla felett rendelkező(k) állampolgársága vagy adórezidensi státusza lesz a mérvadó.

A határidő közelsége miatt nagyon forró téma ez sokaknál, ezért újra megkértem a Crystal Worldwide-osokat, hogy írjanak újra a témáról. (Az előző cikküket itt tudod elolvasni.)

Kértem, hogy térjenek ki az olyan kérdésekre is, mint hogy a PayPal, Neteller és a hasonló online számlák jelenteni fognak-e a magyar hatóságoknak, illetve milyen megoldások jöhetnek szóba.

Ezen kívül vannak félreértések, hogy csak az egymillió euró feletti számlákat jelentik le első körben, kértem, hogy erről is írjanak.

Az adócsaló számla (SMSZ) feltételei megváltoztak és van benne egy komoly huncutság, ami igen jelentős negatív változás az eddigiekhez képest. Ha ebben gondolkodtál, akkor is olvasd el a cikket.

Következzen hát az ő cikkük:

2 hónapon belül indul a globális, automatikus adóügyi információcsere első fázisa

2016 január elsejétől a bankok ugyanis elkezdik gyűjteni az adatokat az ügyfelekről, hogy majd egy év múlva elkezdhessék továbbítani azokat a nemzeti adóhatóságoknak. A tendenciatovábbra is az, hogy magánszemélyek esetén értékhatár nélkül küldenek jelentést, míg céges számlák esetében 250 ezer USD feletti egyenlegnél. A magánszemélyek esetén 1 millió USD felett a bankároknak még szigorúbban át kell világítaniuk az ügyfeleiket. A cégeknél 250 ezer USD felett az dönt, hogy az adott társaság ún. passzív társaságnak minősül-e.

Leegyszerűsítve akkor minősül passzív társaságnak a vállalkozás, ha a tevékenysége 51%-ban abból áll, hogy a befektetésein „csücsül”.

Akinek pár hónap múlva bejelentetlen összeg lesz a saját vagy cége bankszámláján, arról a lakóhelyének adóhatósága valószínűleg értesülni fog erről leghamarabb 2017-ben (a 2016-os adatokról). Egyes államok lehetőséget kaptak az információcsere bevezetésének halasztására, de ez legfeljebb egy-két év haladékot jelent. Az osztrák és svájci bankok például csak 2017-től gyűjtik az adatokat, de Liechtenstein már 2016-tól. Ha a bankszámla olyan országban van azonban, amely nem tagja a globális és automatikus adóügyi információcserét bevezető körnek, akkor automatikusan továbbra sem érkezik majd információ a külföldi bankszámláról.

A nagy, nemzetközi adózási fórumok hónapok óta szinte izzanak, egymás után indulnak a témát érintő diskurzusok és a leggyakrabban felmerülő kérdések egyike az, hogy a különféle “e-pénztárca” rendszerek (mint a Paypal, Neteller, stb) vajon továbbítanak-e majd adatokat ügyfeleikről az adóhatóságoknak?

Ez ügyben a rossz hír az, hogy ez attól függ, hogy az adott pénzügyi szolgáltató melyik országban van bejegyezve és hol működik. Az európai Paypal központja például Luxemburgban van, míg a nemzetközi főhadiszállás Szingapúrban. Luxemburgi pénzintézeteknek jelenteniük kell, a szingapúriaknak viszont egyelőre még nem.

Mindenesetre a Paypal az amerikai adóhivatalnak minden huzavona nélkül kiadja az amerikai ügyfeleket érintő összes információt, eleget téve az amerikai FATCA (Külföldi Bankszámla Megfelelési Törvény) előírásainak. Ez alapján lehet arra következtetni, hogy előbb-utóbb ugyanígy  megosztják majd az összes információt a nem amerikai illetőségű ügyfeleikről is.

A Neteller ugyan Kanadából indult, de 2004-ben a klasszikus adóparadicsomnak tekinthető Man-szigetre költöztek, ahol az Egyesült Királyságtól kapott engedéllyel működhetnek.

Anglia azonban 2017-ben már küldi az adatokat, egyidőben a Man-szigettel.

A különféle e-pénztárca megoldások szinte mind olyan országhoz kapcsolódnak, ahonnan jelenteni fognak az ügyfelek pénzügyeiről. Az Apple Wallet (vagy passbook) szolgáltatása is ilyen lesz. A Kuapay viszont kizárólag az Egyesült Államokban van, amely szintén aláírt egy megállapodást Magyarországgal ezen a területen, de egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e tényleges adatszolgáltatás az Egyesült Államok részéről.

Az adatszolgáltatás kikerülésére természetesen már szinte iparágak születtek. A legismertebb megoldás természetesen az, ha valaki legalizálja a pénzét a hivatalos út betartásával.

Magyarországon erre az ún. Stabilitási Megtakarítási Számlát vezették be, azonban a vonatkozó jogszabályból kihagyták azt a részt – amelyet a korábbi adóamnesztia keretében rögzítettek – hogy az adóhatóság nem tehet megállapítást, ha később feltárja az eltitkolt pénzeszközök forrását.

A legegyszerűbb, de ugyanakkor „fapados” módszer a pénz olyan helyre irányítása, amely nem fog erről jelenteni. Érdekes módon, pár kivétellel az összes klasszikus (és diszkrét) korábbi offshore pénzügyi központot is sikerült rákényszeríteni az adatszolgáltatásra. Többek közt a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Ciprus, Málta, Gibraltár, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, a Szent Vincent és Grenadine szigetek, valamint Panama is automatikusan jelenteni fog a bankszámlák tulajdonosairól.

Viszont nem adták be a derekukat eddig Hongkong, Makaó, Szingapúr, Dubai, Oroszország, Szerbia, Montenegró és többek közt Kína sem.

A listában nem szerepel az Egyesült Államok sem annak ellenére, hogy ők kezdték el az egész adóügyi-információcsere kampányt és a világ gyakorlatilag összes pénzintézete adatokat küld nekik a FATCA keretében. A hiányzás oka az, hogy az USA ugyan elismeri az OECD égisze alatt létrehozott globális automatikus információcserét, azonban továbbra is a saját szabályrendszerét, vagyis a FATCA-t alkalmazza.

A Tax Justice Network, egy főleg nemzetközi adókerülési trendeket figyelő szervezet folyamatosan frissíti az országok közötti rangsort (http://www.financialsecrecyindex.com/) pénzügyi titkosság, azaz banktitok szempontjából.

2015 végén figyelemre méltó módon még mindig Svájc áll az élen, majd Hongkong és az Egyesült Államok következnek. A sorrend már csak azért is különös, mert Svájc bevezeti az adóügyi információcserét. Csak érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy bár a banktitok intézményét a sajtóban szeretik összemosni az alacsony adózású vagy offshore központokkal, a listán előkelő helyen szerepel Németország, Japán és az Egyesült Királyság.

Érdemes-e bankszámlát nyitni az információ-csere körből kimaradó országokban?

Az OECD globális és automatikus adóügyi információ-csere egyezményrendszere amilyen biztosan és keményen indult, most 2015 végén úgy tűnik, mintha politikai és gazdasági okok miatt felpuhult volna. Az adóinformáció-csere ugyanis csak akkor működhet és nem torzítja el teljesen a versenyt, ha mindenhol egyszerre vezetik be. Mielőtt mindenki rögtön Ázsiába küldené vagyonát, érdemes megjegyezni, hogy Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban és Kínában roppant nehéz bankszámlát nyitni. Természetesen szakértők számára rutinfeladat, de mindenesetre idő és pénzigényesebb folyamat, a tulajdonos átvilágítása pedig szintén kicsit nehezebb az átlagnál. Hosszútávon azonban a „banki előremenekülés” nem tud megoldást nyújtani.

Az adóinformáció-csere egyezmény elkerülése költözéssel

Egyre népszerűbb az adóügyi információ-csere egyezmény megkerülése az adózási hely megváltoztatásával. Európaiak számára azonban hirtelen Málta, Írország és az Egyesült Arab Emírségek lett  legnépszerűbb üzleti letelepedési célpont.

Dél-Amerikában a gazdaságilag szárnyaló Paraguay lett számos külföldi üzletember legnépszerűbb új hazája, ahol nagyon gyorsan és költséghatékonyan lehet állandó tartózkodási engedélyt szerezni.

Az adózási helyszín megváltoztatásával érdemes vigyázni, hiszen ez a lehetőség csak akkor működik, ha tényleges lakóhellyel rendelkezik abban az országban illető és nem mindegy, hogy kötött-e az adott ország adóegyezményt a származási országgal. A fentebb említett országok általában megkönnyítik az adózási szempontok miatt odaköltözők helyzetét.

Azonban egyértelmű, hogy a nemzeti adóhatóságok sokkal jobban oda fognak figyelni adózóik tartózkodási helyére és az adózáshoz kapcsolódó időhatárok betartására is.

Milyen megoldások vannak még?

Számos üzletember dönt úgy, hogy megszünteti a korábbi offshore érdekeltségeit és egy európai ún. „onshore”, vagyis kedvező adózással rendelkező, de mégis „adómegfelelő” helyszínre csoportosítja át vagyonát. Ezzel a megoldással az információcserét nem lehet elkerülni, azonban jelen esetben egy adózási szempontból vállalható cégről fognak banki adatot küldeni. Jellemzően ilyen helyszín Ciprus, Málta és Hollandia, de az utóbbi időben Magyarország is felkerült erre a térképre, különösen a bizalmi vagyonkezelés (trust) bevezetése óta.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Az OECD Common Reporing Standards elfogadása és egy Uniós irányelv módosítása alapján a magyar bankok 2016. január 1-től gyűjtik a banki adatokat a külföldi magánszemélyek és cégek tényleges irányítóiról és várhatóan 2017 őszén továbbítják a NAV segítségével az érintett országok adóhatóságai részére. A magyar szabályozás most van az országgyűlés előtt és az alábbi linken érhető el: http://www.parlament.hu/irom40/06986/06986.pdf

Share

95 hozzászólás

  • Kićo
    Szerintem viszont nem csak a több tízmilliós számlák lesznek célkeresztben, különben nem kezdenének sem Skrillel, sem Netellerrel, sem semmi hasonló internetes úri huncutsággal, mert azokon tudtommal a maximálisan tárolható összeg 20.000 euro/dollar, az pedig ~6 millió Ft.
    Sok kicsi sokra megy.
  • RichJerk
    A Paypal nem bank, és a rajta levő összeget ha valaki ki akarja venni úgyis megjelenik Magyar bankszámlán. MO-ról nem lehet PayPal bankkártyát kérni (csak USA és UK) és a Payoneer sem kompatibilis már vele. Így az nem tud célponttá válni.

    Más szituáció a Skrill, ahol az ügyfél ki tudott magának debit cardokat. Az már jelenthet kockázatot.

    Érdemes elolvasni a törvényt is:
    eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014L0107

    Magánszemélyeknél is különbséget tesznek alacsony egyenlegű számlák és magas egyenlegű számlák között.

    Szerintem érdemes átolvasni a törvényt, és értelmezni a benne levő konkrétumokat.

  • Sutyu
    Megoldás: bitcoin.
  • Isj
    Megkérdeztem a paypal-t a FATCA-ról és a MCAA-ról. Ezt válaszolták:

    Thank you for contacting PayPal regarding FATCA

    FATCA stands for “Foreign Account Tax Compliance Act”, which is a U.S. law that seeks to prevent U.S. tax evasion by using offshore accounts.

    FATCA requires financial institutions such as PayPal to report on accounts held outside the United States but belong to U.S. persons. This includes, but is not limited to, businesses that open new accounts outside the United States on July 1, 2014 or later.

    If you’re a non-U.S. PayPal account holder, you may need to provide additional information to PayPal and certify your address and non-U.S. status.

    After reviewing your PayPal account. I can confirm that FATCA does not apply to your PayPal account, and therefore it is not necessary for you to provide any documents related to it.

    Thank you for your time.

  • Isj
    Thank you for contacting PayPal regarding the MCAA being applied to your account. My name is Richard, I am more than happy to assist you today.

    Mr, ……… Currently the MULTILATERAL COMPETENT AUTHORITY AGREEMENT or (MCAA) does not apply to any PayPal account at this time. If or when it does, we will notify our customers via newsletter or PayPal’s public fourms.

    I hope that I have been able to assist you and the information I have provided to you has been of use. However, please do not hesitate to contact us if you require any further assistance.

    Yours sincerely,
    Richard
    PayPal

  • Kiszamolo
    Ez csak annyit mondott, hogy éppen most nem tartoznak alá, ami nem is csoda, mert csak jövőre indul.

    Nem megyünk messzire ezzel a válasszal.

  • Tys
    “Mielőtt mindenki rögtön Ázsiába küldené vagyonát, érdemes megjegyezni, hogy Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban és Kínában roppant nehéz bankszámlát nyitni. Természetesen szakértők számára rutinfeladat, de mindenesetre idő és pénzigényesebb folyamat, a tulajdonos átvilágítása pedig szintén kicsit nehezebb az átlagnál. Hosszútávon azonban a „banki előremenekülés” nem tud megoldást nyújtani.”

    Szerbiaban viszont fel ora. Az nem megoldas?

  • Kiszamolo
    Egyelőre megoldás, bár úgy hallottam, ott is nehezebb lett számlát nyitni.
  • kreatura
    Az EU-n belüli bankszámlákról levont kamatadót anonim módon elküldik az illetékes ország nemzeti bankjába, tehát ezeket a pénzeket nem kell külön bevallani.
  • Kiszamolo
    Kretura ez nem így van, csak Ausztriában, ott is csak ha külön kéred és 2017 Ben ott is megszűnik.
  • RichJerk
    Céges számlák esetében csak 250 000USD fölött jelentenek, akinek már van annyi “rejtegetni” valója, az előre menekülni is tud másik országba.

    Akinek pedig magán bankszámlája van, vagy elmegy Szerbiába vagy alapít egy külföldi céget (Pl: Seychelles). I
    gaz az utóbbit nem ússza meg 1000-1500EUR alatt, viszont utána már csak éves díjat fizet és akkor a cég bankszámlája 250 000USD-ig rendben van.

  • Kiszamolo
    Rich, egyelőre. A későbbiekben fognak jelenteni a kisebb számlákat is.

    Szerbia pedig az Unióba igyekszik, az első gesztusok egyike lesz, hogy kiadják a külföldiek számlaadatait.

  • RichJerk
    Kiszamolo
    Tekintettel arra, hogy ez a AEOI is leghamarabb 2017-ben lép életbe (mármint tényleges adatküldés), így a kicsik esetében az a későbbiek akár több év is lehet. Igaz, a bankok mérlegelhetnek. Az AML és a KYC keretében akár 250 000USD alatt is küldhetnek adatot. (Lásd: törvény).

    Szerbia konkrét csatlakozási ideje még nincs kitűzve, így biztosan az sem egy két éven belül lesz.

    Persze ma már semmi sem biztos, a törvények folyamatosan változnak. Előre tervezni maximum 1-2 évre lehet, bármivel struktúrával is.

    Ezt még érdemes elolvasni, mert elgondolkodtató:
    index.hu/gazdasag/2015/11/11/wales-ben_mar_a_sarki_pek_is_offshore-ozik/

  • tucano
    Mreg! Az infócsere során minden lényeges információt átadnak, akár egészen törvénytelenül is. Ugyanis a szükséges programokat minden érintettnek (állami és pénzintézeti oldalról) be kellett szerezni már korábban, hogy megfeleljenek a FATCA-nak. A FATCA keretében pedig nemcsak arról jelentenek, hogy kinek mennyi lé van a számláján, hanem például minden olyan személyről IS, aki kapcsolatban van a bankszámlatulajdonossal, még akkor is ha semmi köze sincs az amerikai adóhatósághoz. Azaz a te céged küld pénzt, mert veszel valamit és az eladó bankja jelenteni fog rólad is. Az átadandó adatok köre meg van határozva, de van benne “pár” gumiszabály.
  • Dávid
    Hello,

    Olyan kérdésem lenne hogy 2 évvel ezelőtt még külföldön dolgoztam (UK-ba) és ugye volt ottani bankszámlám amire kaptam a fizetésem.
    2014 óta viszont itthon vagyok Magyarországon és itt dolgozom, itt adózom, azonban meghagytam a külföldi bankszámlám is amin van egy kisebb megtakarítás a még anno külföldi keresetemből. A külföldi számlán lévő összeget rendes becsületes munkával kerestem meg, adóztam utána külföldön amikor ott dolgoztam szóval gondolom az rendben is van.
    Nekem 2 kérdésem lenne:
    1.kérdés: Miután haza költöztem, elkezdtem itthon dolgozni szóval itt lettem adó rezidens(remélem jól gondolom). Közben vásároltam egy ingatlant amihez a szükséges összeget a külföldi bankszámlámról utaltam át magyar bankszámlára. Az ingatlan vásárlás után be is fizettem a Magyarországon a vagyonszerzési illetéket. Gondolom ez így rendben van ugye ??

    2. kérdés: folyt a a köv. hozzászólásban

  • Dávid
    2. kérdés:
    Időközönként utalok pénz a külföldi számlámról a magyarra Transferwise-on keresztül gondolom az ilyen utalások után nem kell semmilyen adót fizetnem ? A külföldi számlámon lévő összeg nincs lekötve, nem származik semmilyen jövedelem belőle szóval szimplán ott van mert szívesebben tartom GBP-ben mint forintban.
    Szóval ha jól értelmeztem a kommenteket akkor elvileg nyugodtan aludhatok ??

    Előre is köszönöm a válaszokat.

  • Bálint
    Mi van akkor, ha internetes jövedelmem van, ami a Google-nek Ausztriába van bejelentve, és egy ottani ideiglenes lakcím alapján nyitott bankszámlára érkezik és a jövedelmet nem hozom haza? A összege az ottani éves bevallásmentes 11.000€ alatt van. Itthon eléri a 600ezres határt és önálló tevékenységből származó jövedelem révén 16% szja terheli negyedéves adóelőleg fizetéssel. A munkavégzés Magyarországon történik. Ebből kellene adóznom, vagy egyáltalán bevallanom itthon?
  • Harvy
    Mai hír:

    pokerakademia.com/hirek/nemzetkozi_poker_hirek/a_skrill_nem_szolgaltat_ki_adatokat_az_adatcsere_egyezmeny_reszekent/

  • Mark

    Nem tudom teljesen eldönteni mennyire lehet hinni ezeknek az állításoknak az igazságában.

    pokerakademia.com/hirek/nemzetkozi_poker_hirek/a_skrill_nem_szolgaltat_ki_adatokat_az_adatcsere_egyezmeny_reszekent/

    Ezen cikk fényében úgy érzed szükséges módosítani a korábbi véleményed, miszerint kiterjed az egyezmény az elektronikus pénztárcákra is?

    (vagy ez csak bullshit és hiába állítják hogy nem terjed ki? )

  • Kiszamolo
    Márk, az érvelésükkel, lehet hogy nyertek időt, de csodálkoznék, ha túl sokat, hiszen Nyugaton a normál bankszámlára sem fizetnek kamatot, mégis jelenteni kell.

    Szerintem jövőre nem fognak jelenteni, de előbb utóbb úgyis rákényszerítik őket, főleg, hogy mindenki tudja, hogy ezek a számlák pont adóelkerülésre vannak,semmi másra.

  • Mark

    És Szerbiának hány évet adsz, mire ők is csatlakoznak?

  • Kiszamolo
    Márk, erről fogalmam sincs. Ha tippelnem kellene, 2-3 évet adnék neki.
  • Isj
    Megkérdeztem erről a paxum elektronikus pénztárcát, ők ezt válaszolták:

    Hello,

    Is the MCAA (MULTILATERAL COMPETENT AUTHORITY AGREEMENT) applies to my paxum account? If yes, when will be this data exchange start?

    Dear Mr,

    We do not report information related to your account to any tax authority of any country and we do not share the information to anybody.

    The only way we will show information from your account is in case of criminal activity (money laundering, terrorism) and with a court order signed by a judge.

    However, you have the obligation to follow the regulations imposed by the laws in your country. You can also check our privacy policy found here: paxum.com/payment/phrame.php?action=displayPrivacy

    Best Regards!

  • Kiszamolo
    Mondjuk ez is arról ír, hogy most nem jelentenek senkinek. Nem is most kell, hanem 2017-től visszamenőleg.

    Egyébként úgy tűnik, egyelőre megúszták ezek a cégek a jelentést, kérdés, hogy meddig.

  • Bálint
    Ha nekem van Ausztriában havi 200 eurós bevételem internetes jövedelemből (google utal), akkor 1) nekem azt itthon le kellene adóznom 16%-kal? (nem Ausztriában élek, ott viszont 10,000 euró alatt nem kell adóbevallást készíteni. 2) Van-e félnivalóm ekkora hatalmas mellékjövedelemmel?
  • Kiszamolo
    16+27%-kal.

    Félni nem kell. Ha mégis rájönnek, kb. 70%-át kell majd utólag befizetni.

  • MrSmith
    Kicsit offtopic, de azert kapcsolodik valaho. En meg mindig nem ertem, mit es hogyan kellene adoznom. Ez az ev veletlenul nagyon jol sikerult freelance teren, voltak stock fotos beveteleim, ebayen is arultam, es mas online feluleteken is voltak szabaduszokent komolyabbnak mondhato beveteleim, mind kulfoldrol. Ezek PayPal-ra es pre-paid kartyakra jottek. Egyikhez sincs sem magyar sem kulfoldi szamla csatolva. Maganszemely vagyok, sem ceg, sem vallalkozo.

    Nem tudom az szamit-e, de egyebkent van foallasom, normalis bejelentett fizetessel, fizetem a Tb-t meg mindent amit kell. Most ezt is kulon be kene majusban vallanom, es leadozni 16+27%-kal? Egyaltalan hogy kell ezt bevallanom, ha nem hozom haza?

  • Kiszamolo
    Smith, mivel itthon élsz és itt vagy adórezidens, bizony be kell itthon jelenteni és a magyar szerény kulcsok szerint adózni utána.
  • okoska

    az egy dolog hogy a jövedelmet be kell vallani, és le kell adózni, de még a tevékenység megkezdése ELŐTT kell kérni hozzá adószámot.

  • MrSmith

    Ok, de mit jelentek be pontosan? Az nem baj, hogy nem hozom le magyar szamlara a penzt, hanem ott hagyom ahol van dollarban?

    Koszonom, kozben ezt is megtudtam, de mivel nem igy csinaltam ez az info igazabol most semmivel sem visz elorebb. Igen, elcsesztem, mert nem neztem utana, kicsibiben indult, nem tudtam mi lesz belole…de most ez van, es valahogy szeretnem rendbetenni.

  • okoska

    a tevékenység megkezdését jelented be, ami kb az adószám kérése. Ezt kihagytad, akkor most annyit tudsz tenni hogy az szja bevallásba beírod jövőre, és befizeted ehoval együtt (egyébként ezeket is negyedévente kellene befizetni).

    Valamint nézz utána hogy lehet-e ezt csinálni magánszemélyként, vagy vállalkozónak kell lenni. Egyébként egy szint fölött jobban megéri kata-s vállalkozónak lenni, pláne ha van mellette rendes állásod, mert akkor havonta 25 000 Ft, és kész.

  • zozo
    “Ez ügyben a rossz hír az, hogy ez attól függ, hogy az adott pénzügyi szolgáltató melyik országban van bejegyezve és hol működik. Az európai Paypal központja például Luxemburgban van, míg a nemzetközi főhadiszállás Szingapúrban. Luxemburgi pénzintézeteknek jelenteniük kell, a szingapúriaknak viszont egyelőre még nem.

    Mindenesetre a Paypal az amerikai adóhivatalnak minden huzavona nélkül kiadja az amerikai ügyfeleket érintő összes információt. Ez alapján lehet arra következtetni, hogy előbb-utóbb ugyanígy megosztják majd az összes információt a nem amerikai illetőségű ügyfeleikről is.”

    Ez pontosan mit jelent, hogy “rossz hír hogy a Paypal főhadiszállása Szingapúr, ez rossz hír a Paypal számla tulajoknak, mert megy a tájékoztató, vagy a NAV-nak, hogy Szingapúri székhely miatt a Paypal számlák fedve maradnak?

  • Pama
    Akkor most mi a helyzet a Paypalon lévő összeggel, illetve a Paypallal? Küldik ők is majd az infokat a Navnak vagy sem? (Volt rajta 3 éve 1M, most már csak 350k.)
  • prisonerhu
    A cikkben ez áll:
    “Akinek pár hónap múlva bejelentetlen összeg lesz a saját vagy cége bankszámláján, arról a lakóhelyének adóhatósága valószínűleg értesülni fog erről leghamarabb 2017-ben (a 2016-os adatokról).”

    Ha ez a mondat teljes egészében megállja a helyét, akkor csak a 350k-ról küldenek (és a 2016-os év hátralevő részében történő tranzakciókról is) a te esetedben és csak valamikor 2017-ben küldik el a NAV-nak.

    Elég nagy meló lenne visszamenőleg adatokat gyűjteni és küldözgetni. Így is lesz dolguk az érintetteknek.

  • Pama
    Prisonerthu: köszi a választ. Ilyekor az alábbi kérdés merül fel bennem: akik milliókat és milliárdokat tartanak külföldi számlákon, azok mi a fészkes fenéhez kezdtek vagy kezdenek most, a kiadatási egyezmény tudatában? Nagggyon-naggyon érdekelne! Még akár elmelkedve is a dolgon. Kiszámoló kolléga?
  • Pama
    Itt meg azt írják, hogy a Paypal nincs veszélyben ilyen téren: crwwgroup.net/hu/blog-hu/biztonsagos-marad-paypal-es-netteller
    Döntsék már el akkor, hogy mi a franc van! Egyik cikkük a másiknak mond ellent.
  • Kiszamolo
    //kiszamolo.hu/prepaid-kartyak-nem-tartoznak-a-jelentesi-kotelezettseg-ala/
  • P.
    Válaszolt a PayPal a kérdésemre. Ez alapján nem jelentenek egyik egyezmény szerint sem:

    To respond to your initial question if PayPal will report to FATCA and/or OECD’s AEOI (CRS), if you are not US citizen, the response is No.
    This law, requested by the US government, is related to Businesses who’s getting revenue linked to their selling activity and they have a US citizenship.
    The report is based on the self-declaration. PayPal will not initiate by itself any report on your account.
    I would like also clarify the paragraph your provided us “The CRS cover entities …not in the scope of the CRS”.
    It means that E-money institutions such as PayPal is not considered as a deposit taker regarding the latest note made by the European Union Electronic Money Directive (2009/110/EC). Therefore, PayPal is not subject to report to CRS.

  • nntrz

    Tudom, öreg cikk, elnézést. Nem tudod véletlenül, hogy az osztrák szabályzást/törvénytervezetet hol lehet elérni? Az ő helyzetükről és határideikről nagyon ellentmondó információk keringenek a sajtóban, neten, banki körökben, stb.

  • Hravcsik
    Mi a helyzet, ha érkezik külföldi on-line eladásból heti pl. 1000 USD a Paypal számlára, majd az összeget levásárolom pl. az eBayen, utána itthon legálisan, adózva eladom a cuccot pl.a vakerán, számlával pl. KAT-s vállalkozóként?
  • mreg
    Kedves Kiszámoló, van elérhetőséged? Nem találom sehol az oldalon.

    Más ide vágó dolog: egy csomó kérdésem volt ezzel az automatikus-adatcsere-egyezménnyel és a PayPal-al kapcsolatban, amit feltettem a NAV-nak, de az alábbi választ adták:

    A hivatalunkhoz címzett, e-mailen érkezett levelével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény nem ír elő rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az elektronikus számlát nyilvántartó vállalkozások részére (ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a PayPal Ltd. nem minősül banknak).

    Most akkor kell adatot szolgáltasson a PayPal, vagy sem?

  • Kiszamolo
    //kiszamolo.hu/prepaid-kartyak-nem-tartoznak-a-jelentesi-kotelezettseg-ala/
  • Babar
    Kedves Kiszámoló!

    Tudomásod szerint tavaly decemberi állapotokhoz képest történt változás az ausztriai jelentési kötelezettség bevezetésében? Vagyis még mindig csak jövő januártól kezdenek adatot gyűjteni és 2018-tól adják azokat ki?
    Köszi,
    Babar

  • Sabala
    Mint olvasható az irományokban, bármely külföldi korábbi diszkrét országban céges számlát 250 ezer dollárig nem jelentenek le, csak afölött… tehát meg lehet nyugodni, aki vagyont akar rejteni, tudni fog továbbra is, csak erre a limitre kell figyelnie…..
  • Lajos
    Hali

    Mi a helyzet ha mondjuk minden héten utalok ki a skrillemre 500€ valamelyik online casinoból és azt egyből el is utalom tovább egy másik online casino oldalára ? Onnan esetleg egy külföldi számlámra ?