Egy régi alapszabály az 50-30-20%.
Az 50% a havi fix kiadásod. A fizetésed (vagy a háztartás bevételének) az 50%-ába bele kell férnie a havi fix kiadásaidnak, mint lakásbérlés, vagy hiteltörlesztés, rezsi, autófenntartás, biztosítások, stb.
Ha ezekre a tételekre többet költesz, mint 50%, akkor a bevételeidhez képest nagy lábon élsz.
30% a változó kiadásaid, mint bevásárlás, szórakozás, ruházat, fodrász és egyebek.
20% pedig az anyagi céljaidra félreteendő összeg havonta, legyen az nyugdíj-megtakarítás, hiteleid kifizetése, vagy bármi egyéb.
Természetesen nem biztos, hogy neked is pont ez a felosztás a megfelelő. Lehet, hogy mivel nagyon el vagy adósodva, vagy el vagy maradva a nyugdíj-megtakarításaiddal, inkább 25 vagy 30%-ot kellene eltenned havonta a 20% helyett.
Lakásra gyűjtesz, vagy korán szeretnél nyugdíjba menni és ezer ok lehet még, ami miatt sokkal többet teszel el, mint 20%.
Esetleg jelenleg még nem férsz bele az ötven százalékos fix kiadásokba, de legalább láthatod, mennyivel élsz a lehetőségeid felett. Ha túl drága házat vettél túl nagy hitellel, vagy autóval jársz mindenhová, miközben a nyugdíj-megtakarításodba rakandó pénzből tartod fenn az autódat, akkor láthatod, hogy milyen szintre kellene visszavágnod a kiadásaidat, vagy növelned a bevételeidet, hogy az életszínvonalad összhangba kerüljön a bevételeiddel.
A fix kiadásaid felülvizsgálata is segíthet az egyensúly megtalálásában. 1000 Mbit-es internet és 148 tévéadó? Feleslegesen drága lakásbiztosítás? Kétes hasznú különórák a gyerekeknek? Havi 120 ezer forint az autó lízingdíja? Havi 40 ezer forint kertészre? Egy őszinte szembenézés sok kiadást képes a "már pedig ez kell" kategóriából a "felesleges kiadások" kategóriájába átsorolni.
A változó kiadásaidat is kordában tudod tartani, ha az eddigiektől eltérően határt szabsz nekik havonta. Ha például havi 150 ezer forint mehet el élelmiszerre és fodrászra és szórakozásra és ruhára és minden egyébre, akkor átgondolod, hogy kevesebbet költesz az élelmiszerboltban, hogy maradjon fodrászra, vagy fordítva, lemondasz a fodrászról ebben a hónapban, hogy több maradjon bevásárlásra vagy mozira.
Érdemes átvizsgálnod a havi költségvetésedet ezen a szűrőn keresztül is, vajon nagy vonalakban megfelel-e ezeknek a sarokszámoknak? Ha nem, hol kellene elkezdeni a korrekciót? Ha most a bevételed 75%-át elviszik a fix kiadások, egy év alatt képes vagy-e ezt az arányt 50-55% alá süllyeszteni?
(Ezek a számok arra alkalmasak, hogy egy gyors ellenőrzést végezz a pénzügyeid felett. Ha az arányok stimmelnek, utána érdemes még utánaszámolnod, a céljaid eléréséhez elég-e például a 20% megtakarítás. De erről már sok szó esett ezt megelőző cikkekben.)
Ez nalam a lakberen bukik meg, az onmagaban megvan 50%. 20-25% a valtozokiadas (bevasarlas stb, szorakozasra nem koltunk, csak nagyon minimalisan), es 25-30% ami megy felre (fele sima szamlara, masik fele pedig nekunk nyugdijtakarekossag plusz gyerekeknek megtakaritasi szamla)
Az a rohadt lakber az a sok, de mit csinaljak, igy is kicsi a lakas. A vetel meg nem opcio, mert nem engednek 30%-nal nagyobb torlesztot, es ugye ha berelni is kell 50, akkor venni 30bol nem realis (hacsak nem akarunk oten egyszobas lakasba koltozni, de meg ha akarnank se engedelyeznek azt se)
Megnyugodtam, nálunk 30-20-50 az arány, ezen nem szükséges változtatni.
Nálunk ez 50%-10%-40%, más hónapban 40%-10%-50%.
(Havi fix költségnek számolva a gyerekekkel járó kiadást is, egészségügyi kiadást is, igen drága terápiát kap havonta, de nagy lábon élünk, a a havi income fele így is sokszor megtakarítás.)
Én még keveslem is azt a 20%-ot, bár gondolom eleve úgy érted, hogy legalább. Igazából csak nyugdíjra kellene 20%-ot félretenni.
A tartós eszközök pótlását (pl. mosógép), a nyaralást, az autó vásárlást a 30%-ba vagy a 20%-ba helyezed?
Mondjuk nekem a rezsi is valtozo kiadas, mert nyaron pl alig van, telen meg a futes sok...
Megnyugodtam, nálunk 20-20-60 az arány.
@zabalint
az "autófenntartásba" nyugodtan számold bele az autó értékvesztését is, tehát mehet az 50-es kalapba.
20% - 25% - 55% (Az első két kategória szétválasztása elég nehéz, de a lényeg, hogy 50% alá soha nem eshet a megtakarítás, továbbá a meglevő megtakarítás hozamát a havi bevételek között nem veszem figyelembe...)
Erdekes cikk, de a 20%-ot nem ertem. Mi a helyzet azzal, ha a havi beveteleim 20%-at elteszem, amit aztan egy nyaralas 2 hete alatt el is verek? Akkor azzal csak altattam magam, hogy megtakaritok anyagi celjaimra, valojaban az egesz ment a koltopenzbe nem?
Danka a nyaralás az felélés, azt a 30%-ból kell fedezni.
Ez nálunk 15-25-60% körül van (a kettőnk átlaga), mert nincs autónk, és kifizetett lakásban lakunk. Szerencsésnek érzem magam, mert Budapesten iszonyatos pénzekbe kerül a kocsi és a lakás fenntartása. Ha még ezeket is kellene fizetni... jó, ha 20%-ot félre tudnánk tenni.
Számomra érdekes kérdés, hogy melyik kategóriába soroljam pl. az LTP megtakarítást?
Nálam ez elég jelentős tétel, én azt hiszem attól függ, hogy mire fogom költeni...
Ha medencét vagy új kerítést építek belőle, amitől szebb/jobb lesz a ház, akkor ez nem valódi megtakarítás, hiszen fel fogom élni a pénzt később.
Ha viszont hőszigetelésre, ablakcserére vagy napelemre költöm, akkor megtakarításnak (akár nyugdíjcélú megtakarításnak) számít, mivel ezáltal később kisebb lesz a rezsi...
Azt hiszem egesz jol allok, lakber, plusz 2 auto fenntartasa, plusz összes havidijas szolgaltatas is csak 22%-ra jön ki, a megtakaritas 28%-ra, itt lenne miben fejlodni, föleg, ha azt nezem, hogy 50%-ot felelunk...
No, tipikusan az a fajta bejegyzés, ami valakiből előcsalja majd a "magyar fizetésekből nem lehet félretenni" mantrát.
Mi nagyjából tartjuk, bár a vásárlás időnként 30% fölé szalad. :/
Kedves Kiszámoló!
Bár megértem, hogy esztétikai (stb.) szempontból logikus a sorrend, ám ezzel kicsit háttérbe szorul korábbi tanácsod, (mellyel mélyen egyetértek) miszerint először a félreteendő összeget kell meghatározni, azután ahhoz igazítani a töbit. Nálam pl.:
50% Megtakarítás
18% Fix (albérlet 1 szoba, rezsi stb.)
32% Változó (Élelmiszer, tartós cikkek, nyaralás)
Onnantól, hogy az elsőt kőbe véstem, így a változó kivonásként adódik a fixből, máris elment a kedvem pl. az autóvásárlástól (amire persze BP-en amúgy sincs szükségem) mert akkor szinte semmi sem maradna "élni" 🙂
32%-13%-55% nálunk.. feltéve, hogy a 15%-nyi lakáskassza az ha jól értem a 3. szekcióba tartozik. Akkor jók vagyunk.. illetve keveset költünk magunkra. Na örülni fog a barátnőm, hogy többet kell elvernünk, túl sok a megtakarítás 😮
Kíváncsi vagyok, idetalálnak-e újra a Gáboros cikk kommentelői.
házépítésben vagyok
30 - 60 - 10 -en állok. ha vége az építésnek a középső érték drasztikusan változik ez nem kérdés a 3. javára
Nagyon jó cikk.
Nagy Vonalakban megfelelek ezeknek a sarokszámoknak ...:)
Ezeket az alap dolgokat kellene tanítani már az általános iskolában:
ez az 50-30-20%, autóvétel 3-6 havi fizetésből, lakásvétel max. 4 évi nettóból....
Festmények vételével mi a helyzet?
Egyébként én a hitelek kifizetését egyértelműen az 50%-ba raknám, a 20% az a hosszútávú megtakarítás.
Mert ha pl. veszek egy drága autót hitelre, az egyértelműen az 50%-ba tartozik....
Jómagam január 1 óta írom a folyó kiadásokat egy telefonos appba. Az első közel két hónap tapasztalata: az élelmiszer és egyéb napi fogyasztási cikkek árszínvonala elképesztő, bőven megüti az átlag nyugat-európai szinten.
Januárban a (szinte kizárólag hiperben) történt vásárlásaim valamivel meghaladták a 100.000 forintot, és semmi, de tényleg és őszintén semmi maradandót, vagy exkluzív dolgot nem vettem. Mindezt hétközben egyszemélyes háztartásra és egy imádivaló cicára költöttem. Nem az ARO vagy egyéb legolcsóbb kiszerelést veszem, de tényleg semmi túlárazottat, vagy feleslegeset nem vásároltam. Nagyon tanulságos volt.
Ez sem rossz módszer, de sok kérdést vet föl Érdemes lehet a 60+4x10%-ot is kipróbálni: 10%, 10% hosszú távú megtakarítás pl. autócsere, 10% középtávra pl. hűtócsere, 10% egy éven belülre, pl. nyaralás. A 60%-ba pedig férjen bele minden más: ruhák, számlák, hitelek, élelmiszer, szórakozás.
Bármelyik utat követjük, nagyon nem lőhetünk mellé, azokhoz képest főleg nem, akik nem követnek semmilyen utat 🙂
Nálunk most borul az egyensúly, mert átütemezzük a hitelt egy sokkal rövidebb távra, magasabb törlesztőrészlettel, de a középtávú egyensúlyvesztés nagyon megéri hosszú távon. Az életszínvonalunkba nem ez szól bele, csak a matek változik. Alig várom, hogy én is leírhassam egyszer ide: lakáshitelem nincs 🙂
Jobban belegondolva, mi azért tartjuk éppen csak a minimumot, mert a hitves momentán munkanélküli... Amint munkát talál, az arányok megint beállnak kábé 20-30-50-re.
Hm, nagyobb házba kéne költöznünk? 🙂
@nagy-vonalakban
A cikk a hiteleket az első 50%-ba rakta, nyitott kapukat döngetsz:
"Az 50% a havi fix kiadásod. A fizetésed (vagy a háztartás bevételének) az 50%-ába bele kell férnie a havi fix kiadásaidnak, mint lakásbérlés, vagy hiteltörlesztés, rezsi, autófenntartás, biztosítások, stb."
parizer józsi: Ez érdekes. Hetente kb. 15-18 e a nagybevásárlás ( ált. hiper ) plusz még piac, tej-kenyér, apróságok kb. 25 e havonta. Ez négy főre, csak élelmiszer. A kutya nincs benne, az igaz.
@garbo
"Alig várom, hogy én is leírhassam egyszer ide: lakáshitelem nincs :)"
Én ezt már 3x elmondhattam magamról. Akkor most jó vagyok? 🙂
Persze most megint van lakáshitelem.
Nálunk is a 25% - 25% - 50% felosztás játszik. 🙂 Bár aggódom, hogy a fizetés 50%-os megtakarítása nem lesz elég mindenre. 😛 Cél, hogy 2030-ra "nyugdíjba" tudjak vonulni. 😀
@en-is-akarok-kommentelni
Jó vagy 🙂
Én ezt utolsó lakáshitelnek terveztem be, de b. házastársam lebegtet egy építkezést. Szóval követlek valószínűleg az úton 😀
@lazybones: Dehogynem lehet magyar fizetesbol felretenni: egy csekket minden honapban.
@garbo: en meg azt varom hogy vegre elmondhassam hogy van, es nem a rohadt lakber viszi el a fizetesem ketharmadat (kettonk fizetesenek meg kicsit tobb mint felet) 🙂
@garbo
Én is meg vagyok kergülve az építkezéstől.. csak nálunk én szeretnék. Most 175 nm-es a házunk. Ha kettecskén maradunk, akkor egy jókora downsizeing keretében ennek az árából bőven felépítkezünk.
Igaz bennem van az is, amit Hunt3r írt: 50 éves koromra én is "nyugdíjba" szeretnék vonulni: csak a kis földünk maradna, meg az erdőink gondozása. Alkalmazotti jogviszony nélkül.
Én is akarok kommentelni
Erre a mondatra reagáltam: ".....20% pedig az anyagi céljaidra félreteendő összeg havonta, legyen az nyugdíj-megtakarítás, hiteleid kifizetése, vagy bármi egyéb....."
A hitelek az 50%-ba tartoznak.
Nagy vonalakban, a havi törlesztő az 50%, a hitelek idő előtti kifizetése pedig a 20%
Hun3R, a 2030-as nyugdíj egyáltalán nem kilátástalan, ha jelenleg 50 év körül vagy 🙂
többet árulna el, ha azt írnád hány éves korodtól szeretnél "nyugdíjas" lenni.
@garbo
"de b. házastársam lebegtet egy építkezést. "
Mi az a "b."? 🙂
Én nem tudom ennyire kategorikusan különválasztani ezeket a csoportokat.
A bevásárlás nekem alap... ha nem lenne, mit ennék ugyebár. A ruházatnál is megkülönböztetem a lyukas/fakó zokni lecserélését a 8. sportzakó meg a 4. napszemüveg megvételétől (nem veszem meg). Férfiből vagyok így a fodrász is alap kiadás, évente kétszer egy nullás géppel aprópénz, közötte meg fésű a barátom. 🙂
A másik dolog, hogy azért spórolok (az anyagi biztonságon túl), hogy azt később valamire elköltsem. Kocsi, ház, gyerek (ha lesz), korai nyugdíj, új hűtő, whatever. Ha drága dologra kell elverni, úgyis megfontolásra kerül. Meg hát a 30-70 arányommal szerencsére nem is igazán szorulok rá, hogy felcímkézzem a megtakarításaimat. És többnyire a totálisan felesleges extra kiadások, hobby, ajándék, randi, szórakozás és társai is bele szoktak férni ebbe a 30%-ba. Néha kicsúszik, na bumm.
@kortefa Szerintem a b. becses. Garbo eddigi hozzászólásai alapján nem hinném, hogy valami nyomdafestéket nem tűrő szó lenne. 😀
Nekünk most volt egy nagyobb előtörlesztés (felszabaduló pénz megy megtakarításba), plusz életmódváltásban is vagyunk (hulladékkaják, cukor, stb. elhagyása), így majd meglátjuk, hogy alakulnak az arányok. Én mindenesetre bizakodó vagyok, hogy a fenti lépéseink összességében csak javítanak az arányokon.
@szocske
1980-as gyártmányú biorobot vagyok. 🙂 2030-ra 50 éves leszek, pont mint @en-is-akarok-kommentelni kolléga. Jelenleg kb. 80 ezer forintot teszek el havonta nyugdíj célra (önkéntes pénztár), ami állami támogatással együtt kb. 1.1 millió Ft / év. 15 év alatt reményeim szerint lesz olyan 20-25 millió forint belőle, ami egyéb megtakarításokkal együtt elég lesz, hogy önmagamat foglalkoztassam azt követően. 😛
Hm, ez nalam 22-53-25 az elmult 1.5-2 ev adatai alapjan. Fogyasztoi tarsadalom mintapeldaja vagyok ezek szerint 🙂 Sulit/tanfolyamokat reszben a megtakaritasbol, reszben a koltopenzbol fedezem - ha azt megtakaritasnak/befektetesnek vennem (tanulas vegulis az), akkor 22-48-30 lenne. Ezert is nincs autom meg pici lakast berlek: felelhetem a maradek osszeget, amit ezeken sporolok. Mondjuk egy koltozes vagy autovasarlas eletvitel valtozast is igenyelne a jelenlegi penzmennyiseg mellett...
25-ot igazabol kicsit kevesnek is tartom, adocsokkentes meg 2016-os fizetesemelest probalom ugy csatornazni, hogy inkabb 30 kozeleben legyen.
Úgy látom, és is túl sokat teszek félre. Ez is azt erősíti, hogy kellene már egy nagyobb ingatlan, hitellel 🙂
@szocske
Én 50 évesen szeretném "nyugdíjazni" magam, ami kb annyit tesz, hogy ezután már ne kelljen pénzért dolgozni. Lehet, hogy kicsit ki kell tolnom, úgy 55 éves korig a dolgot.
Mr. Moneymustache szemléletét próbáljuk követni.
Nem értem azt a logikát, hogy valaki hiteltörlesztés mellett egyéb dolgokra (legyen az akár nyugdíj) tesz félre. Nem az az alap, hogy amíg egy fillér tartozásom is van, kisöpröm a padlást is, csak hogy megszabaduljak tőle, és ha ezzel megvagyok, akkor jöhet a gyűjtögetés? Vagy van annak értelme, hogy 5 millió félretéve évi 1,5%-ra, miközben 10 milliós lakáshitelt fizetek 6%-os kamattal? Ha 5 évvel hamarabb megszabadulok a hiteltől, 5 évvel hamarabb kezdhetek el az eddig fizetett törlesztőrészlettel nagyobb összeget félrerakni havonta, és 10 év múlva ugyanott vagyok, csak közben százezrekkel kevesebb kamatköltséget kellett kifizetnem.
Amondó vagyok, hogy a pénzek felosztása előtt az első lépés egy távlati (20-30 éves) terv elkészítése, hogy lássuk, mennyi pénzt kell mikorra előteremteni. 2 év múlva zéró tartozás, 10 év múlva költözés nagyobb házba, stb.
@parizer-jozsi hm, erdekes. Kerdes, hogy mi tartozik a hiperben vasarlasba - nekem 30-35 kozott szokott megallni egyszemelyes haztartasra, macska nelkul, hetkozben kajaldaban ebedelve, hetvegen baratnovel fozocskezve. Ez a kaja/pia + haztartas/piperecucc.
Na kedvet kaptam, kiszámoltam. Nekem 47%-11%-42%, ebből az első fele 19% törlesztő- 28% felélés. Így belegondolva ez nem is annyira rossz arány 🙂 Mondjuk nálam a 11% is megtakarításba megy, és ebből vesszük a nagyobb váratlan kiadást, ami nem feltétlen jelenti azt, hogy fel is fogjuk élni.(Ergo az évek során összejöhet belőle akár 1M, de lehet, hogy csak 2x lesz rá szükség pár tízezer erejéig, ezt nem látjuk előre :))
Mondja már meg valaki, az hogy lehetséges, h 25.000-bol megvan a kaja? Hány embernek? Ebben az összes étkezés, gyümölcs minden benne van? Nem vagyunk nagyétkűek, de hárman min.50.000-t "megeszünk". Ebben nincs étterem,rendelés, itthon főzünk. Igaz, minőségibbet veszünk, de nem a legdrágábbat.
És a hitelek futamidő rövidítése? Amivel többet törlesztesz, az a 20%-hoz tartozik?
És a kaja? Annak is fixnek kéne lenni, végül is enni szükséges. Igaz ott is el lehet szállni, de azért nagy része létszükséglet.
@pompi
//kiszamolo.hu/oszd-meg-a-koltsegvetesedet/
itt sokan leírják, hogy kinek miből jön ki a 25ezer vagy 150ezer/hó kajára x főre.
@oscee gyakorlatilag mindent ott szerzek be ami jellemzően elfogyó FMCG termék. A cica kb. 20-25.000 forint ebből - én nem viszek konyhát, nem tudom (és nem is akarom) maradékokkal etetni, a nagyon olcsó állatkaja pedig megbosszulja magát idővel. Ez a Tesco. Az Auchan valamivel olcsóbb lenne, de nem szállítanak ki, gyengébb is az egész színvonala. Saját megfigyeléseim szerint - bár termékre bontva nem írom - ami elképesztően drága lett az utóbbi időszakban: sajt(!), valamivel igényesebb felvágott, mosószerek, öblítők, minőségi wc-papír, tisztálkodószerek és az üdítők.
Ez tulajdonképpen rendben (nem lepődtem meg nagyon:) ), ami nálam a "gond", hogy képtelen vagyok pontosan tervezni bizonyos egyszerinek számító, nagyobb kiadásokat - hektikusan változik pár dolog, mint pl oktatási költségek (határ a csillagos...), háztartási berendezések, nagygépek (meddig tartanak, miféle előírás drágítja őket), bármilyen épületfelújítás (megint anyagok,szabványok,előírások, papírozás..), egészségügy (amire pár éve még számíthattál "sztk" alapon, az eltűnt vagy minősíthetetlen vagy elérhetetlen...). Igazából nem tudom, mi a "biztonságos" szint nyugdíjban, mennyiért tudom eladni a házat, mennyiért "vesszük" az egészséget. De bizonyos fajta spórolást meg abbahagynék, kevesebb ócska gönc, több utazás. Nem könnyű, a napi egyensúly és az alap megtakarítás megvan ugyan.
@gintonic
Az alap kaja és az alap tisztálkodás/tisztítószerek szerintem is fix, én odatettem. Ellenben nem szoktam külön nézni, hogy egy bevásárlásban mi az alapvető élelmiszer (kenyér, zöldség-gyümölcs, alap tejtermék, hús), és mi az élvezeti cikk (édesség, sör, üdítő, stb.), ezért hasraütöttem az arányoknál.
A változó részre jellemző, hogy ezt nem minden hónapban vesszük (ruha, nyaralás, szerelőnek fizetett díjak, ...).
@angelo
Szerintem ez ennél összetettebb kérdés. Sosem volt lakáshitelem, de ha lenne, azért egy 2-3 milliós likvid tőkét tartanék, mert ha baj van, akkor adna egy kis időt. Afölött persze menne előtörlesztésre, de ez életmód függő is, van akinek 5 millió kéne inkább, mert sokkal magasabbak a fix költségei az enyémnél.
A dédimamám ezt úgy fogalmazta meg: "A fizetésed 20%-át mindig tedd félre. Akkor nem lesz bajod az életben." Ennyi! 🙂