Az amerikai kisbefektetők teljesítménye
Már írtam arról cikket, hogy az átlagos kisbefektető akkor tenné a legjobban, ha egyáltalán nem akarná gondozni a befektetését. (Inkább hagyd békén a befektetésedet)
Az Openfolio oldalon a kisbefektetők megoszthatják egymással a befektetéseiket és azok hozamait, hogy egymás hibáiból és ötleteiből tanulhassanak.
Az így nyert adatokból az derült ki, hogy az átlag amerikai befektető hozama messze elmaradt még az S&P 500 amerikai tőzsdeindex 0,25%-os tavaly évi teljesítményétől is.
A befektetők egyharmada ért el pozitív hozamokat, a többiek buktak, az átlagos hozam így alakult 2015-ben:
Ezt különbséget 2016-ban is tartották a befektetők, igaz egy hét hozamából azért nem érdemes túl sok következtetést levonni:
(Csak zárójelben, az év elég csúnyán indult a tőzsdéken, ahogy ez az ábrán is látszik. Újra Kína a fő téma, elég ideges hangulatban vannak a vezető tőzsdék az egész világon.)
Ezekből az információkból is le lehet vonni azt a régi megállapítást, hogy a legtöbb befektető akkor érné el a legtöbbet, ha semmit nem akarna csinálni, csak megelégedne az átlaggal. Erről már itt írtam bővebben: Ki akar átlagos lenni?
Csak az érdekesség kedvéért, tavaly a tanárok portfóliója hozta a legtöbbet, legnagyobbat az energetikával foglalkozók bukták, nyilván ők túlsúlyozták az energetikai részvényeket és kötvényeket a portfóliójukban, így az alacsony olajár miatt ők szenvedték el a legnagyobb esést.
Végül egy ábra arról, hogy az aktívan kezelt alapok (jelen esetben a hedge fund-ok) általában a piac alatt teljesítenek, de legalább sokat kérnek az aktív portfóliókezelésért cserébe. (Évi 2-3% plusz 20% sikerdíj, miközben a teljesítményük általában elmarad még az egyszerű indexkövető alapoktól is.)
Úgy tűnik, az egyszerű buy-and-hold stratégia, amikor megveszem a tőzsdeindexeket alacsony költség mellett és ülök rajta évekig, egyelőre verhetetlennek bizonyul.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
A baj ezzel az egésszel viszont, hogy az így befektetett pénz “buta pénz”! Ha egy 1000 kilométerről piramisjátéknak látszó cég megfelel az indexbe való bekerülésnek a technikai kritériumainak, akkor be fog kerülni az indexbe és a “buta pénz” korlátlanul be fog vásárolni ebből a papírból. Ha sok nagy cápa elkezdi játszani ezt a játékot, előbb-utóbb az indexek fele is gyanús, piramis-játékszerű cégekből fog állni és egy 2008-as másodlagos jelzáloghitel-válság-hoz hasonló válságot fog előidézni, ahol az összes passzív stratégiát követő befektető nagyot fog bukni, a józan paraszti ész alapján befektetők, viszont nyerni fognak.
S szerinted ezt több tucat cég el akarja játszani?
Ha te csalni akarnál, a létező legkomplikáltabb megoldást választanád, a legjobban ellenőrzött és felügyelt piacon?
S szerinted az reális veszély, hogy ezt annyi cég eljátssza az 500-ból, hogy az érzékeny veszteséget okoz?
Vagy mire gondoltál?
Tény, hogy 500 céggel nehéz ezt megjátszani, de minél több “buta pénz” van a piacon, annál vonzóbb ezt megjátszani. Az is elég lenne a nagy vesztességhez, ha néhány ilyen story miatt megrendül a befektetők bizalma a passzív stratégiában és mindenki tömegesen elkezdené kivenné a pénzét az ETF-ekből vagy közvetlenül az 500 legnagyobb cégből.
Amit emlitettel peldakat (subprime valsag), azok meg pont abbol alakultak ki, hogy a passzivan tartott penzt (betet) okosba toltak ki felelotlenul…
elliottwave.com/more_info/Robert-Prechters-Elliott-Wave-Theorist.aspx
A vége fele van egy rajz, ami az Enron csőd állomásait és Dow Jones index értékét mutatja!
Másrészt sokkal egyszerűbb OTC piacon (Pink Sheets) penny stock-al eljátszani a beetetést és kaszálni egy rakás pénzt szerintem.
Harmadrészt azért elég sokféle index követő ETF van ahhoz, hogy abban is diverzifikáljon az ember.
Ennek az az oka, hogy minősítés nélkül kell megvennie a követő indexeknek a részvényeket, ha azok benne vannak az indexben.
De ettől azért még SzVSz igen messze vagyunk
Azért belekerülni a legnagyobb 500 amerikai cég közé nem annyira egyszerű és ez még nem garancia arra, hogy az indexbe is belekerül, mert ahhoz egyéb is kell, mint közkézhányad, forgalom és likviditás.
A subprime valsag pont arra példa, hogy meg lehet csinálni ezt nagyban is, ha van elég motiváció és pénz!
Ami az ellenőrzést illeti nagyon jó példa a kicsiben a BTEL. A legnagyobb csalás ennél a cégnél ott volt, hogy a külföldi leányokon keresztül kamubevételt kreáltak, hogy szépen nézzenek ki a számok. Hasonlót egy amcsi céggel is meg lehet csinálni, mert a külföldi árbevétel sokkal kevésbé ellenőrizhető, az adóhatóságok meg nem szoktak rászállni olyan cégekre, amelyek a kelleténél több adót fizetnek 🙂
A “buta pénz -okos pénzt” valóban a hagyományos alapkezelők találták ki, de ettől még nem azt jelenti, hogy közép és hosszútávon nem nekik lesz igazuk!
Az eros dollar egy jo kerdes, 14 eve amikor eloszor euroval fizettem egy nemet mekiben, akkor meg 1:1-ben valtottak, par evre ra elvesztett 30%-ot az ertekebol, majd most megint visszaszerezte azt. Valoszinuleg megint elgyengul majd, mivel a kulfoldieknek nem eri meg az USA tozsden bevasarolnia, mig az usa termekek kulfoldon dragabbak, szoval kevesebbet is vesznek belole. En 1,2-es EUR/USD-ig nem vennek USD-ben ETF-et, de ez csak az en velemenyem.
A póker tudás alapú játék, amiben van egy kis szerencsefaktor is. Szóval végül is igazad van, a tőzsde ennél sokkal nagyobb szerencsejáték.
Viszont így, hogy ekkora teret hódított a passzív befektetés, és külföldön mindenki tolta befelé ész nélkül az SP500-at követő ETF-ekbe, szépen mindenki részt vett az energiai cégek minuszolásában, amit egy aktív alap lazán kikerült. (legtöbb amerikai alap tech/finance túlsúllyal, és energia alulsúllyal megy. (pl: Fidelity America szektor portfoliot összevetve az SP500-zal)
Ezért 2015-ben a legtöbb elemzés azt hozta ki, hogy a passzív befektetés bull marketek idején nyerő, az aktív meg volatilis időszakban.
Nézz rá a grafikonra. Az elmúlt 13 évben bőven volt volatilis időszak, de 13 évből 10-ben buktak a passzívhoz képest.
A forbes chart-jában azért nem látom azt, hogy annyira tarolnának a passzív alapok. Középen oszcillál az.
forbes.com/sites/investor/2015/03/30/active-versus-passive-management-which-is-better/2/
Az aktív alapok közt pedig sok a léhűtő, ők megnyitnak egy alapot, befűznek jópár embert,alulteljesítik a piacot,mert csak trackelnek. Azokat kivéve a képből már nagyon közel a fifty-fifty
Sokan smart-beta-znak, ami próbálja a kettőt ötvözni, azok se a véletlenül jelentek meg a piacon.
Egész egyszerűen akkor sem hoznak annyit, amikor a piac felett teljesítenek, hogy megérje kifizetni a költségeiket.
Amit en az ETF-ek eseteben inkabb problemasnak tartok, hogy sokszor a reszvenyek nincsenek tenylegesen tulajdonban, hanem csak kolcsonzik oket. A Commerzbank is azzal reklamozza magat, hogy a comstage ETF-ek vasarolnak es nem kolcsonoznek…
egy eve osszeraktam egy Buffet portfoliot a tozsden kereskedett cegek kozul, amikbe az oreg befektetett (szabadon hozzaferheto adatok alapjan). Egy ev alatt generalt -20%-ot, nem is foglalkoztam tobbet vele. az alapkezelo managernek nagyon ott kell lennie, hogy a piacot hosszutavon verje. a jovot meg senki nem tudja elore…
“Ultimately, inverse ETFs are a great short-term tool to avoid portfolio losses when the market is in a downturn. But the math behind inverse ETFs shows that it’s not ideal to hold them for an extended period unless you have an extremely bearish view of the market.” – etfdb.com
A Low volatility ETF az pont egy aktív/passzív ETF, amiről beszéltem. Passzív, mert SP500-at trackel; de aktív, mert low volatility algoritmusa alapján súlyozza a portfolio elemeit.
Nehéz beazonositani a költségeket.
Ez olyan, mintha egy boltban neked kéne utána járni, hogy mennyi a termékre vonatkozó ÁFA és jövedéki adó.
Mig a brókeri jutalék levonásáról részletes kimutatást kapok “jobb helyeken”, a devizaváltás költségét kötelező váltás előtt feltüntetni, addig a TER (kibocsátó dija) rejtve maradhat és sokan nem is tudnak róla).
De miért is csodálkozunk, az ERSTE nemrég a TBSZ számlákra is jól elrejtett dijat vetett ki, persze ez is teljesen törvényes…
Utalásnál se látom egyből a tranzakciós adó mértékét, h menyibe is kerül az utalás. Dúl a vadkapitalizmus:)
És ebben benne van minden költség.
Ez a kérdés megint felélesztheti a tavalyi never ending topicot, hogy minden kisbefektetőnek tőzsdegurunak kell-e lennie.
Az ETF nem több, mint egy forma, amin keresztül elérsz egy olyan piacot, amit eddig is elértél más formában.
Címszavakban:
– mind a matematika, mind a gyakorlati adatok szerint az ETF-ek túlteljesítik az aktív alapokat hosszútávon, nem azért mert ETF-nek hívják őket, hanem azért mert alacsonyabb a költségük (figyelem: vannak nagyon olcsó hagyományos alapok és drága ETF-ek is)
– egy saját kockázattűrésnek megfelelően kialakított portfólióval a befektetői alulteljesítés (ki-be ugrálás miatt) is kisebb lesz
– az itt emlegetett csalási sztoriknak, problémáknak nulla köze van az ETF-ekhez
AdamG : katasztrófa az a portfólió, összekeversz alacsony kockázatú hosszútávú befektetéseket, rövidtávú, spekulatív poziciókkal. Döntsd el, mit akarsz
A befektetési alapok többsége nem tökéletes indexkövető. Ha mondjuk hirtelen beesik hozzájuk pár milliárd Ft vagy dollár, nekik nem “muszáj” rögtön elkölteniük, azt is ráadásul előre megadott szabályok alapján. Vagy olyan részvényt vesz, ami nincs is az indexben. Ha meg mindenki saját választása szerinti részvényt venne, szerinted a többség az SP500-at másolná le kapitalizáció-súlyozottan?
etftrends.com/2015/06/increased-index-etf-usage-promotes-stock-correlation-across-the-board/
thebuffett.com/performance.html#.VpTQiEorKHs
SPX : 9,4% ; Warren: 19,4% (1965-től 2012-ig éves hozam)
: Szerintem nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az ETF mindenkit, minden esetben túlteljesít hosszú távon. Én nem találtam még erre vonatkozóan irodalmat, úgyhogy szívesen fogadok egy linket, ami ezt matematikailag és gyakorlati adatok alapján is igazolja.
Én jelenleg továbbra is beleállok abba, hogy passzív alapok bull marketek idején (alacsony költségük miatt) túlszárnyalják az aktív alapokat (hiszen mindent vesznek), volatilis időkben viszont az aktív alapok teljesítenek jobban.
Ezen felül népszerű piacokon (sp500, stoxx50) nehezebb az aktívoknak érvényesülni, mint ismeretlen piacokon.
De pl. szerintem ezt a könyvet is érdemes megnézned (még nem olvastam, de már könyves polcon van):
amazon.com/Enough-True-Measures-Money-Business/dp/0470524235
Szerintem maradhatunk annyiban, hogy neked egy aktivan menedzselt alapba valo befektetes nyugalmat ad egy ETF-fel szemben, nekem meg nem. En nem tudlak teged meggyozni (nem is akarlak, csak a velemenyem irtam le), te meg engem nem tudsz eltantoritani az ETF-tol. Peace!
amazon.com/Your-Money-Life-Transforming-Relationship/dp/0143115766
Ez pontosan azt fejtegeti ki, hogy mi az “enough”, bár ebben a könyvben a befektetések 100%-át TIPS-szel fedi le, így nem egy befektetői könyv, inkább pénzügyi “szemléletváltoztatós” könyv.
Én annyit állítottam, hogy az ETF nem egy mágikus 3 betű, ami minden befektetési problémát orvosol. Nem lehet kijelenteni, hogy csak az ETF a jó, és minden aktív alap rossz.
Ha már valamiről meg szeretnélek győzni, akkor az az, hogy ne vesd el egyből az összes aktívan kezelt befalapot, csak mert hosszú távon az alapok döntő többségét verik az ETF-ek. Ez ettől jóval komplexebb. Amennyire látom, a legtöbb, marketingtől mentes tanulmány azt hozza ki, hogy nincs egyértelmű győztes. Ez nem fekete-fehér dolog, hanem szürke. És végig arra kérek egy hiteles linket, ami meggyőz engem az ellenkezőjéről.
Köszi a posztot, érdekes volt, még sehol nem olvastam erről. Éljen a buy&hold!!
Mivel az indexbe bekerules maga a minosites, es nem is akarmilyen.