Az az infláció

Éppen a napokban beszéltem valakivel, akivel köttettek egy unit linked biztosítást a nyugdíjas éveire. A meggyőzés eszköze a szokásos volt: elég ha eltesz havonta 15 ezer forintot, az átlagos 8-10-12-15%-os kamat mellett csillió forintja lesz 30 év múlva, amikor elmegy nyugdíjba.

Mivel azt már régen megbeszéltük (Neked mennyi hozam elég?), hogy a világon az egyik legjobban teljesítő amerikai tőzsde sem tud 9,7%-nál többet hozni, akármilyen időintervallumot is nézel, 10-20-85 év távlatban, ezért a csak az ügynökök képzeletében élő 10-15%-os éves hozamokkal ne is foglalkozzunk, mert komolytalanok.

Ha 8%-os hozammal kiszámoljuk a megtakarítást, havi 15 ezer forint eltétele esetén egy igen csinos 20,4 milliós megtakarításunk lesz. Ha kérjük az évi 5%-os indexálást (a havi díj emelését), a végeredmény 30 milliónál is sokkal több lesz.

Látja, Kovács úr, még egy szerény 8%-os hozam mellett is lesz 30 milliója 30 év múlva, senki nem mondhatja, hogy nem készült fel a nyugdíjas éveire.

Ha abból a 8%-ból nem felejtjük el levonni a biztosítás költségeit, ami még az olcsó unit linked termékek esetében is 3% évente, akkor már mindjárt 5%-ról beszélünk, így indexálás nélkül 21 millió helyett csak 12 milliónk lesz.

Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb ügyfélnek a részvénypiacok hozamait mutatják be (vagy még annál is többet, ugye), ellenben kötvényalapokat választ az ügyfél, mert Kovács úrnak fő a biztonság, akkor még az sem biztos, hogy egyáltalán pozitív hozamot fog elérni a költségek miatt.

De most ezeken lendüljünk túl, a költségeken és a bizonytalan hozamokon és nézzünk meg valamit, amit szinte minden ügynök kifelejt a számolgatásból.

Ez pedig az infláció.

Ha most forint inflációt nézünk, az mint feltörekvő piaci deviza, átlagos 4-5%-ot nyugodtan számolhatunk.

Ha a 30 év múlva megígért 21 millió forintot korrigálom az évi mondjuk 4,5% inflációval, azt kapom, hogy az bizony akkor nem fog többet érni, mint ma 5,6 millió forint.

Vagyis ha elteszek havi 15 ezret, akkor mai értéken 8% nettó hozam mellett sem lesz több pénzem, mint 5,6 millió forint, hiába fogják azt 30 év múlva 21 milliónak hívni.

Azért ez nem tűnik túl soknak 20 év nyugdíjra.

Ha erre majd nyugdíjasként fogsz rájönni, nagyon kemény évtizedek elé fogsz nézni. 21 millióra számítottál, de igazából csak 5,6 milliónyi vásárlóerőd lesz.

Ezért soha ne feledkezzél el az inflációról.

A legjobb, ha úgy számolsz, hogy infláció feletti hozamot veszed csak figyelembe.

Mondjuk ha a prémium állampapír továbbra is fizet infláció plusz 3% hozamot, akkor ha elteszek havi 15 ezer forintot, aminek az összegét szintén növelnem kell évente az inflációval(!!!), akkor 30 év múlva a mai értéken 8,56 millió forintom lesz. (A harmincadik évben 4,5%-os infláció mellett már 56 ezer forintot fogsz havonta eltenni, akkor az annyit fog érni, mint most 15 ezer forint. Még elképzelni is nehéz, igaz? Emlékszel még, hogy a kilencvenes évek elején, alig 20 éve még álomfizetés volt 20 ezer forint? Ma meg jó, ha elég egy nagybevásárlásra. Na ezt jelenti az infláció.)

Úgyhogy ha eddig még nem tetted, szokj rá arra, hogy minden befektetést inflációval korrigáltan veszel figyelembe, mert a különbségek hatalmasok.

Ha arra is kíváncsi vagy, mennyit kellene eltenni a nyugdíjadra, használd a nyugdíjkalkulátort.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

89 hozzászólás

  • Zabalint

    “Az államnak kellene kifizetnie a lakosságot, nem?”

    Igen, bocs, ezt elírtam, arra gondoltam.

    “Az azt jelenti, hogy elértéktelenítik azt, amivel neked tartoznak. Ez neked miért jó? ”

    Ki mondta, hogy jó nekem. Csak azt mondtam, hogy ez valószínűbb forgatókönyv, mint a belső csőd.

  • S
    “Az arany és a részvénypiac korrelációját nézted már? Ha az egyik emelkedik, akkor a másik cumi.”
    Igen. Ezt hívják kockázat megosztásnak.

    “Épp, hogy azért vették fel, mert semmijük se volt, és sajnos rosszul sült el.”
    Volt valamijük, csak nem elég. Mára csak adósságuk maradt.

  • Kiszamolo
    Oké, az offtopikot befejezhetjük? Ha valaki a cikkhez van hozzáfűzni valója, az írjon.
  • S
    “Oké, az offtopikot befejezhetjük?”

    Az inflációról írtál, ami hatással van a hosszú távú megtakarításokra is. Szerintem mi is ebben a kérdésben cserélünk véleményt, részletezve a különböző megtakarítási formákra elképzelhető inflációs hatást. (Állampapírokban megtestesülő fizetési kötelezettségek mesterséges inflálása, az fizikai aranynak, mint megtakarítási formának az inflálhatalansága, stb.) Ha úgy gondolod, hogy ezek nem ide való vélemények, akkor be is fejezhetjük.

  • Kiszamolo
    Akkor maradjunk ennyiben.
  • Tünde
    Nekem tetszett az offtopik 🙂 Mivel nincs unit linken, ez nekem érdekesebb is volt, mivel én is egyre inkább a magam által kezelt részvényekben bízom és megvannak a fenntartásaim az államadósság állampapírokkal történő finanszírozásáról.
  • almastaska
    Hogy lehet az államadósságot elinflálni? Ezt ki csinálja? Hogyan?

    Mondjuk én már azt sem igazán értem, hogy az infláció mitől van és ki állapítja meg hogy mennyi. Illetve kérdés, hogyha ezek is KSH adatokra épülnek, akkor a KSH trükközése (miszerint mindig úgy számolják hogy éppen jó számokat mutasson (A.K.A: Hofi: mennyit fialt a disznó?) hogyan érinti? Az inflációba gondolom nem számít bele a HUF/EUR árfolyam, márpedig szerintem ez is meghatározza a termékek árát.

    Hogy számoljak ma az inflációval, ha nem tudom hogy mennyi lesz? Ez kb. ugyanolyan mint a betéti kamatok hozama. Fogalmunk sincs hogy mennyi lesz X idő múlva…

  • Agent
    Teljesen egyetértek. De ne csak az inflációról beszéljünk akkor. A Banki kamatok sem mindig 3%-ok voltak, hanem az inflációhoz igazodtak a múltban. Nem az volt hogy 20%-os infláció mellett 5%-os banki kamatok voltak.

    Érdekelne, hogy erről mit gondolsz:
    eletbiztositas.com/5-millio-forint-ennyit-sporolhatsz-unit-linked-eletbiztositassal

  • jurta
    Én is örültem az offnak, nem volt sárdobálás, és szívom magamba a befektetések természetét, hogy hamarosan önállóan is tudjak dönteni. 2-3 éve a bankbetéten, lakáskasszán és nyugdíjpénztáron kívül el sem tudtam képzelni, hogy bármibe pénzt tegyek, most meg egyre szélesebb a látóköröm, nektek (néha az offjaitoknak :-)) köszönhetően.
  • jurta

    “a KSH trükközése (miszerint mindig úgy számolják hogy éppen jó számokat mutasson”

    Minden nyilvános eredményű kutatásnak van egy szakmai és egy megrendelői természete (ha a megrendelő az állam, akkor az utóbbi természet a politika). Az tény, hogy minden tudományban a megrendelők néha nyomást gyakorolnak a kutatókra. De az is tény, hogy emiatt a közvélemény néha átesik a ló túlsó oldalára, és azt képzelik, az adott kutatásnak szakmai háttere, szakmai korrektségi foka már nincs is.

    Az inflációt megállapítani kőkomoly statisztikai tudományos feladat, aminek megvan a korrekt módszertana.

  • Kiszamolo
    Agent, A véleményem a cikkről: vicces.

    Főleg, hogy szerinte is csak 30 év után jön ki jól a dologból. Kivéve, ha kétszer vált évente. De miért is vált kétszer?

    Mi van, ha nem abból a 10 alapból akarsz választani, amiből egy unit linkednél lehet?

    Mi van, ha nincs meg a 8% éves hozam, mert az ügyfél kockázatkerülő és nem szeretne részvényt? Akkor soha nem lesz pluszos a biztosítás.

    És végül: hogyan is győzte le a biztosítás a TBSZ-t, ha mindig magasabb a költsége?????????????????

    Valami nagyon komoly csúsztatás van benne, mert a matematikának ellent mond.

  • L70
    A KSH által megállapított infláció nagy valószínűséggel eltér az egyéni inflációtól, mert a fogyasztói kosár eltérő. Ha valaki nem bízik a KSH-ban, akkor bízzon a saját adatokban, fel kell jegyezni a költéseket, és látszik majd, hogy pl. élelmiszerre a család 5%-kal többet költ, mint tavaly ilyenkor, a villanyszámla pedig 11%-kal alacsonyabb volt. Egyszerű súlyozással megvan tehát a saját infláció is.

    A cikkre visszatérve pedig a befektetési termékek reklámanyagaiban kötelezővé tenném, hogyha példa számításokat mutatnak be, akkor infláció nélkül (is) tegyék, ellenkező esetben fogyasztó megtévesztésének minősülne. Ember legyen a talpán, aki gyorsan fejben kiszámolja, hogy a mai 100 Ft 35 év múlva 4% infláció mellett hány Ft is lesz (nem, nem 35 x 4 ! 100 = 180 Ft, hanem kb 267!). A kamatos kamat nagyon durva dolog.

  • L70
    Korrigálom magam: 35 x 4 + 100 = 240 Ft helyett 267 Ft!
  • Catinator
    Csatlakoznom kell az elöttem szólókhoz: igen érdekesek az offtopic-ok, sokat lehet belőle tanulni.

    Lehet, érdemes lenne egy 3-as cikksorozat: rövid-közép-hosszútávú megtakaritási lehetőségek, mindegyiknél a jelenleg rendelkezésre álló eszközök előnnyel-hátránnyal. Szerintem különösen tanulságos lenne ott a hozzászólásokat olvasni.

    A jövő elég bizonytalan, és sajnos elég sokat kinézek a politikusainkból, de szerintem a befektetések egy részét(!) lehet magyar állampapirban tartani.

    A megtakaritásokból sincs általános recept, van egy-két alapszabály, azonkivül hit, tudás és szerencse.

    A cikk meg nagyon hasznos volt mert ez egy olyan tényező amit az ember hajlamos elfelejteni, a “tanácsadók” meg simán elkenik hogy be van épitve.

  • TomiG
    Itt is látszik, hogy a legjobb, ha az ember a saját kezében tartja a megtakarításait! Én lakáskasszáztam 8éves futamidőre (kb 7.5% valódi kamat), de nem jártam jobban, mintha egy jobbféle kötvényben lett volna a pénzem (ráadásul sokkal kevesebb a macera is egy szabadpiaci termékkel, mint egy ilyen rugalmatlan konstrukcióval). Ha már tőzsdei alapú terméket akar az ember (mint amire az UL alapoz) akkor miért nem vesz egy indexkövető alapot + pár nyersanyag ETF-et?

    Hiába az öltönyös úriember (ügynök, banki ügyintéző), a piaci veszteségektől/tőzsdeössszeomlásoktól nem fogja megmenteni senki sem a tudatlan, bepalizott ügyfelet. Haszon ott van, ahol tájékozottság és némi hozzáértés is van.

  • TomiG
    Javítás: a 7.5% természetesen Ft nominálkamat. Ebből még lejön az infláció/Ft romlás. Ha az ember nem ért hozzá, akkor a tőzsdéből is kb ennyit hoz ki hosszútávon, ergo az UL termékek, ahol a 8%-ból még a “munkadíj” (sic) is levonódik, konkrétan veszteségesek, ahogy a cikk is írja.
  • TomiG
    , “A megtakaritásokból sincs általános recept, van egy-két alapszabály, azonkivül hit, tudás és szerencse.”

    Így van. Az egyik alapszabály, hogy ne menjünk bele magas kezelési költségű konstrukciókba. A másik: ha valamivel nagyon butítják a népet (lásd pl tavaly az aranyláz, 2003-2007 között a devizahitelek) annak rossz vége lesz. Ezek közül mind2 érvényes az UL-re.

  • jurta

    “Lehet, érdemes lenne egy 3-as cikksorozat: rövid-közép-hosszútávú megtakaritási lehetőségek, mindegyiknél a jelenleg rendelkezésre álló eszközök előnnyel-hátránnyal. Szerintem különösen tanulságos lenne ott a hozzászólásokat olvasni.”

    Szívből támogatom!!

  • TomiG
    @jurta: meredek kérdés, ha lenne egyértelmű megoldás, akkor mindenki abban takarítana meg. Fentebb írtam, hogy az egyik alapszabály, hogy minél alacsonyabb legyen az ügyintézői díj: ezt (és a második szabály) azt eredményezi, hogy az embernek saját magának kell utánajárni a dolgoknak. Vannak okos blogok, de vagy bejön, amit írnak, vagy nem. A jövő dönti el, amit senki sem lát előre.

    Hagyományosan ezt szokták ajánlani:

    rövidtáv: kötvény
    középtáv: kötvény-részvény mix
    hosszútáv: részvény, nyersanyag

    Mi ezzel a baj? Milyen kötvény (argentin, görög, amerikai?) Milyen részvény? OTP, csődbe ment nagy amcsi bankok vagy General Motors, olajfolyató BP? Persze, ezek elrettentő példák, de mind szerepelt portfólió/nyugdíjkezelők ajánlásában. A “milyen” kérdésre egyénileg tudjuk leginkább megadni a választ, a jövőről alkotott képünk segítségével.

  • janos
    :

    Lakaskasszat 4-5 evre kotunk (inkabb 4) es akkor mar tenyleg jonak szamit a kotottsegei ellenere. A 7-8% meg talan a bankbeteteket se veri… ( Legalabbis az elmult 7-8 ev alapjan)

  • TomiG
    @janos:
    “Lakaskasszat 4-5 evre kotunk (inkabb 4)” a magyar realitások között ez teljesen értelmetlen: csak lakáscélra veheted fel, ahol a költségeket ÁFÁ-s számlával (sic…) kell igazolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozó, aki a munkát végzi, kb 10-20%-kal drágábban csinálja meg a munkát, mintha privát forrásból, kötöttségek nélkül finanszíroznád.

    Ahogy mondod, még a jobb betéteket se veri a hozam, rossz 5let volt.

  • KPÁ
    @maveryck:
    Az inflációról meg csak annyi, hogy 10 emberből hány tudja hogy kb. mennyi volt tavaly az infláció”

    Nagyjából senki nem tudja. A KSH szerint nagyjából nulla, de az tuti, hogy nem igaz (illetve annyiban igaz, amennyiben elhisszük, hogy a rezsicsökkentés fenntartható, sőt tovább folytatható, ami nyilván nonszensz).

  • jurta

    “éppen fordítva, a magyar politikus utoljára a saját választóinak fog nem fizetni”

    De nem tudják egyszerűen elhitetni a néppel, hogy az IMF/EU/bankok/zsidók/cigányok/elmúltnyolcév/kommunizmus/második világháború miatt nem fizetnek? Csak mert a devizahitelekről, magánnyugdíjpénztárakról simán bekajáltak mindent.

  • Zabalint

    Plusz a választók nagyobb része nem tud vagy nem akar megtakarítani, ezek egy része még uszítható is a megtakarítással rendelkező “gazdagokra”.

    A másik oldalon viszont ott van, hogy a manyupot nem tekintette a többség megtakarításnak, mert még a megtakarítással rendelkezők többsége is csak néhány évre lát előre, a 10-20-30-40 év meg messze van. Ha a pár év múlva lejáró állampapírját elveszik, ami lakásra kellene mondjuk, akkor azért máshogy állnának hozzá az emberek.

    Szóval bonyolult a dolog, én továbbra is azt mondom, hogy trükkös, lassú elinflálás lesz, és nem államcsőd, a legügyesebbek ezt megúszhatják, szóval résen kell lenni.

  • Egy másik Zoltán
    “A kormánynak nincs forintárfolyam célja, de a háztartások ilyen szintű devizakitettsége a gazdaságpolitika mozgásterét szűkíti. Nyilvánvalóan enyhíti ezt a hatást, ha ezeket (a devizahiteleket) forintra váltják át” – tette hozzá Gulyás.

    Lefordítva:
    Ha nem lettek volna a devizahitelesek, már rég 400 Ft lenne 1 EUR! 🙁

  • expect
    “a vállalkozó, aki a munkát végzi, kb 10-20%-kal drágábban csinálja meg a munkát, mintha privát forrásból, kötöttségek nélkül finanszíroznád.” – Ezt azért fordítsuk le magyarra. A vállalkozó drágábban csinálja számlával, mint feketén. Nyilván, ha feketén akarsz felújítani, akkor nem a lakáskassza a te befektetésed (bár pl az anyagktg ugyanúgy számlán lesz, mert a szomszéd Jóska lehet megcsinálja neked áfa nélkül, de az obival ezt nem dumálod meg az anyagra:D. Másrészt miért 10-20%-kal drágábban? 27% az áfa, számlával alacsonyabb haszonkulcsért dolgozik vagy mi pöcs?:D
  • TomiG
    @expect: “számlával alacsonyabb haszonkulcsért dolgozik” Gondoltam hasonló esetben elfelezik az ÁFÁ-t a megrendelővel. Igen, ha az ember x időpontban (4év múlva +- 6 hónap) 2-3-5 milláért akar alapanyagot venni, akkor a kassza jó megoldás, nem vitatom. Illetve a magyar fizetésekhez is jól illeszkedik, lévén azokból nemigen lehet havi 20kFt-nál többet megtakarítani.

    másik Zoltán: Sztem devizahitelek nélkül kb ugyanitt járna az EUR, ahol van (illetve főleg “pártunk és kormányunk bölcs nemzetközi kommunikációs és gazdaságpolitikai akcióitól” függne leginkább az értéke). Ha viszont most nekiállnak 2000 milliárdFt-nyi háztartási devizahitelt forintosítani, akkor kétlem, hogy megáll 400Ft-nál az EUR…

  • jurta
    06-19 13:59
    “a magyar realitások között ez teljesen értelmetlen: csak lakáscélra veheted fel, ahol a költségeket ÁFÁ-s számlával (sic…) kell igazolni.”

    Ezt azért pontosítsuk. Használtlakás-vásárlásnál például áfamentes adásvételi szerződés. (A lakáscél-igazolás módjai bővebben az egyik kasszánál: fundamenta.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=10238&groupId=10134&folderId=2289520&name=DLFE-81696.pdf , de őket jogszabály köti ebben, tehát a többiekre is érvényes)

    07-20 07:17
    “Illetve a magyar fizetésekhez is jól illeszkedik, lévén azokból nemigen lehet havi 20kFt-nál többet megtakarítani.”

    Ezt is pontosítsuk, szerződésmegosztásokkal és újabb kedvezményezettek bevonásával kb. tetszőleges nagyságú egész számmal szorozható meg a 20 kFt, ha a rokonaid nem lakáskasszáznak mindannyian.

    Amúgy nem dolgozom nekik és más érdek sem fűz hozzájuk, ügyfél vagyok.

  • Kálmánka
    Számomra az inflációt nagyban befolyásolja hogy mit veszek. Jól gondolom? Mi például 3 éve kinéztünk egy lakást egy társasházban, de nem vettük meg. Most megvettünk ott egy ugyanolyan lakást 1,5 M forinttal olcsóbban (sok egyforma lakás van a házban. Magyarán idén a pénzem többet ér mint 3 éve a lakás értékére vonatkoztatva. Ez három évre visszamenőleg átírja nálam az inflációt. Szerintem kicsi arra az esély, hogy pont azt vesszük minden évben, ami az inflációnál számolt fogyasztói korárban van.

    Szóval lehet évente számolni a “hivatalos” inflációval, de ez a nagy értékű dolgok vásárlása esetén utólag módosulhat mindkét irányba.

  • TomiG
    @Kálmánka: Ez így van, az egyéni büdzsét (pl mennyi pénzed marad nyugdíjra – ok, tudom ez Mo.-gon nem szempont) leginkább az ilyen nagy dolgok befolyásolják. Bár ingatlant az ember életében max 2-3x vesz.

    Nálam pl, mivel sokat utazok, a pénz globális értéke számít: hány órát kell dolgoznom egy nap horvát/olasz/spanyol szállásért, bérautóért, élelmiszerbevásárlásért? Mondjuk az EU kezd egyre inkább “közös piaccá” válni, és nagyjából együtt mozognak az árak.

    @jurta: persze, ha valaki konkrétan lakásvásárlásra gyúr, akkor jó a kassza, főleg 4éves futamidőre. Azért ez elég speciális eset, az ember életében nagyjából 1-2x fordul elő. A maradék 60-80 évre is szeretnék egy hatékony befektetési megoldást:)

  • hungaroborg
    Én még pedzegetném ezt az inflációt kicsit. Ugyebár ft-unk van. A kormány gyengítené a ft-ot. Mivel EU tagállam vagyunk, ha valaki körbenéz, óhatatlanul nem nem euróval kerül össze. Németországban dolgozik, a cége oda exportál, stb. Tudom-tudom lehetne a dollárt is nézni, vagy az angol fontot, vagy a svájci frankot de a híradóban is EURHUF szokott hírérték lenni, nem feltétlen az USDHUF. Ismerőseimnek is akinak más valutaája/devizája van, szinte csak euró. Tehát jajj de jó, mert 325 ft lesz az euró, mennyit kerestem.
    Igenám, de Dragnhiék az eurót is gyengíteni akarják. Most ha csak az eurót názzük a forinttal, akkor jó, de ha egy 3. devizát nézünk, akkor már annyira mégsem. Csak arra akarok kilyukadni, hogy egy 3. devizát nem lehetne behozni a buliba? Mondjuk az €-ra átváltott ft-omat megtámogatom egy kis EURUSD short certi-vel, vagy valami ilyesmi.
  • hungaroborg
    Bár 30 évig ki tudja mi lesz még, de ez az EKB hosszabb távú stratégiája. Mondjuk EURUSD tőkeáttétes shortot nem mernék rányitni, de ha valami “kisebb” kockázatú instrumentummal meg lehetne oldani, mert mindenképpen hosszabb távú trendnek látszik az eredeti szándék szerint, még ha nem is 30 évről van szó.
  • gertitorpe
    Az inflációhoz kapcsolódóan írnék, hogy szerintem milyen kockázatot hordoz az inflációhoz kötött kamatozású PMÁK. Ez pedig az, hogy minél több ilyen papírt bocsát ki az állam (és úgy tudom elég szépen fogynak), annál több olyan tartozása lesz, aminek a referenciakamatának (adott esetben az infláció) megállapítására közvetlen befolyása van a mindenkori kormánynak. Érdemes tudni hogy a KSH elnökét a miniszterelnök jelöli ki magyarországon.
    Nem nagy dolgokra gondolok, de egy jelentős PMÁK állomány esetén könnyen el tudom képzelni hogy politikai nyomásra, itt-ott változtatnak az inflációs kosáron, reszelnek a módszertanon, stb. Nem biztos hogy feltűnő lesz, lehet akár <1% hatás, de nagy tartozás esetén ez milliárdokat jelent. Elég elolvasni ezt a cikket hogy meglóduljon az ember fantáziája: portfolio.hu/gazdasag/indulatos_velemeny_a_romlo_statisztikakrol.197166.html
  • jurta

    “Elég elolvasni ezt a cikket hogy meglóduljon az ember fantáziája: portfolio.hu/gazdasag/indulatos_velemeny_a_romlo_statisztikakrol.197166.html”

    Előfizetői tartalom

    Tisztelt, Felhasználónk! Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hirarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
    Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, lépjen be a jobb oldali űrlapon, ellenkező esetben olvassa el tájékoztatónkat értéknövelt szolgáltatásainkról.

  • bobo
    hogy megérte-e az unit linked biztosítás? nekem meg!
    persze nem fenékig tejfel az élet:
    1. akartam egy életbiztosítást, amiért unit linkedként fele annyit fizetek, mintha külön kötöttem volna (kiszámolták)
    2. az eseti befizetéseim dupláját tudtam kivenni, amikor szükségem volt a pénzre
    3. jelenleg is pluszban vagyok a rendszeres befizetéseknél, azaz pozitív a hozamom, ha az adójóváírást is nézem, amíg volt (igaz, nem reálhozam, persze ha évekig nulla marad az infláció…)

    hogy kötnék-e újra? nem tudom
    a nyugdíjig még 30+ évem van, másfajtára viszont nincs adókedvezmény
    ma már bármilyen befektetési alap elérhető, ami 2000 környékén még csak álom volt
    amikor szerződtem, körülnéztem a piacon és nem a legdrágábbat választottam: sokan ott rontották el, hogy hagyták magukat rábeszélni a legrosszabb konstrukciókra. nálam meg én kerestem meg az ügynököt 🙂

  • Györgyi
    Na jó, de az indexálást nem erre találták ki? Mondjuk azt végképp nem értem, hogy ha csak 0.8% volt az infláció, akkor az Aegon-nál az ÖNYP számlámon miért növelték majdnem 8 százalékkal a havi befizetendő összeget. De inkább többet kelljen fizetnem, mint kevesebbet!
  • Janos
    :

    Barmelyik UL-rol koszamoljak neked, hogy megeri:) Leginkabb azok, akik erdeltek az ertekesitesben…

  • gertitorpe

    Google-ből rákeresve nekem még bejön a cikk :/
  • bobo
    félre értesz: nem értették, miért van az UL-hez mindenféle biztosításom, nem csak megtakarításra használom. Mondom, oké, számoljátok ki, mennyi lenne külön. Erre kijött, hogy a duplája a jelenleginek.