Már régóta gondolkodok azon, írni kellene az adózás alapjairól, mert sokan nincsenek tisztában még azzal sem, hogyan és mennyit adóznak, hogy mennyire nem az számít, mennyi egy-egy adókulcs, amikor rendszerben kellene látni az egész rendszert.

Egyébként is forradalmi változást hozna az ország életébe, ha az emberek egyszer felfognák, hogy az állam csak abból tud adni nekik, amit a másik kezével elvett tőlük. Minden fillér, amit az állam szétoszt, azt előtte elvonja adókban a társadalomtól.

Lehet követelni, hogy az állam támogassa mondjuk a lakáshoz jutásomat, de jusson eszembe, hogy ezért cserébe több adót is kell fizetnem, a végén a társadalmi szinten az egyenleg nulla lesz. Lehet, hogy én jobban járok, mert más fizeti a lakásom egy részét, de én is fizetem a színházba és a templomba járók helyett a költségeket, vagy közel félmillió ember (plusz a nyugdíjasok) ingyenes utazását. Így aztán nem leszek egyáltalán előrébb, hiába örülök a támogatott lakásomnak.

Lehet azon is sopánkodni, milyen magasak az adók, de amíg mindenki mindent az államtól vár (a Kádár-korszak úgy tűnik, soha nem hal ki a magyar néplélekből), addig béküljünk meg vele, hogy nem lehet adót csökkenteni.

Ezért ne sírjunk, ha nincsenek munkahelyek, mert nálunk a második legmagasabb a munkabérek utáni adóterhelés egész Európában, ezért senki nem akar munkahelyeket létrehozni.

Büszkék lehetünk arra, hogy a társasági adó csak 10%, ami igaz, de mire mindent kifizet a cégtulajdonos (iparűzési adó, osztalékadó, EHO, stb.), kevesebb pénze lesz, mint a környező országokban egy hasonló cégtulajdonosnak.

Milyen módjai vannak az adóztatásnak?

Sokan az adózást a személyi jövedelemadóval és a cégek által fizetendő társasági adóval azonosítják, miközben ez a két tétel a legkisebbek között van az állami adóbevételekben.

Ezért jó tudni, hol vonnak el adókat (és illetékeket) tőlünk. (Az illetékekért néha kapunk ellenszolgáltatást, néha nem. Ellenszolgáltatást kapunk például az eljárási illetéknél, a vagyonszerzési illeték viszont egy közönséges adó szebb néven.)

A fenti számokat böngészve néhány érdekes tanulságot leszűrhetünk:

Kétszer annyit adózunk a forgalmi adó (ÁFA) miatt, amikor elköltjük a pénzt, mint amennyit kifizetünk személyi jövedelemadóba.

A jövedéki adó (aminek legnagyobb részét a tankolásnál fizetjük meg) majdnem eléri a teljes személyi jövedelemadó kétharmadát. (Egy liter benzinben a vételár több mint fele valamilyen adó.)

A befizetett nyugdíj és egészségügyi járulék több, mint háromszorosa a személyi jövedelemadónknak (ezért majdnem lényegtelen, hogy mennyi a jövedelemadó kulcsa). Opardon, most már nem járuléknak hívják, mert azért adni kellene valamit cserébe. Ha nyugdíjjárulékot fizetek, jogosult vagyok később nyugdíjellátásra. Ezért átkeresztelték inkább adóra az eddigi járulékokat. Ugyanis az adóért semmilyen ellenszolgáltatást nem várhatok el. Aprónak tűnő, ám hatalmas jelentőségű névváltoztatáson esett át pár éve ez a két tétel.

A telefonáláskor fizetendő távközlési adó is 57 milliárd forinttal drágítja meg a percdíjainkat, ebben nincs benne még számtalan egyéb adó (frekvenciadíj, stb.)

A bankok önmagukban sokkal többet fizetnek be különadóban és tranzakciós adóban, mint az összes többi piaci szereplő együttvéve társasági adóban.

A cégek az autóik után a teljes társasági adó 10%-át kitevő összeget kénytelenek fizetni.

A költségvetés még a tervek szerint is veszteséges lesz, újra évi közel ezer milliárd forinttal többet fogunk költeni, mint amennyit sikerül beszedni adóban.

A 17 ezer milliárd forint éves kiadásból 1248 milliárd forint csak az eddig felvett hitelek kamataira megy el egy év alatt. Ezért nem kellene tovább növelni az államadósságot. A költségvetés elsődleges egyenlege a kamatfizetési kötelezettség előtti összeget mutatja, a másodlagos egyenleg már tartalmazza a kamatfizetést is.

(Szintén érdemes lenne megnézni, hány milliárd forint folyik el évente például a "közszolgálati" médiára, pártalapítványokra, színházakra, minisztériumi feladatokra és egyéb tételekre. De ez már egy másik téma. Akit érdekel, olvasgassa a 2014-es költségvetést itt.)

Milyen fő adóztatási lehetőségek vannak?

Egyrészt meg lehet adóztatni a pénzt a megkeresése pillanatában, ilyen adók a személyi jövedelemadók és egyéb járulékok, illetve a cégeket érintő társasági adók. Az ilyen adónemek hátránya, hogy ha túl magasak a munkát terhelő adók, az a foglalkoztatási kedvet csökkenti, illetve a túl magas adókulcsok az egyén ambícióit is visszaveti. Nem is olyan régen volt 70%-os adókulcs Angliában a magas jövedelműek számára, amivel csak azt érték el, hogy senki nem akart annyit keresni, hogy beleessen ebbe a sávba, vagy legalábbis nem Anglia határain belül.

Másik lehetőség a forgalmi típusú adók, mint például az ÁFA, a mobiltelefonok percdíjait sújtó adó, a banki utalásokat sújtó tranzakciós adó és ehhez hasonlóak. Ezeknek egyik előnye, hogy nehéz kibújni alóla. Hiába keresi meg valaki feketén a pénzt, ha annak elköltésekor lerója a 27%-os ÁFÁ-t.

Másik előnye, hogy viszonylag olcsón és egyszerűen beszedhető a piaci szereplőkön keresztül. További előnye, amiért imádják a politikusok, hogy az átlagember fel sem fogja, hogy a legtöbb adót akkor fizeti, amikor elkölti a pénzt. Ha a fizetéséből von el az állam, akkor az államra haragszik, de ha a boltban drága az áru, akkor a kereskedőt szidja, hiába a forgalmi adó kulcsa magas. (Az Egyesült Államokban azért is olcsóbb minden majdnem 20%-kal, mert ott 7-9%-os adókulcs van a termékeken, idehaza 27%. Ott ráadásul a pénztárnál külön számolják fel az adót, a boltokban a nettó árak vannak kiírva. Így mindenki előtt világos, mennyit is adózott a vásárlás pillanatában.)

Azonban ez sem csodaszer és ez egyre jobban látszik. Míg egy 7-8%-os ÁFA kulcsnál nem éri meg csalni, 27%-os kulcs esetén már túl nagy a kísértés, hogy körbeszámlázással milliárdokat csaljunk el az államtól. A cukorgyártók szerint a forgalomban lévő cukor 90%-a áfacsalt. Ez könnyen lehet, elég megnézni, hogy a legtöbb hipermarketben olcsóbb a cukor a polcon, mint az ömlesztett nagykereskedelmi ár. Erre jó a 27%-os ÁFA.

De igaz ez kicsiben is: ha az autószerelő azt mondja, hogy számla nélkül 300 ezer, számlával 400 ezer, kevesen fogják számlával kérni a szerelést. (Csak azok, aki amúgy is visszaigénylik az ÁFÁ-t.) Így nem csak az ÁFÁ-tól esik el az állam, de az autószerelő egyéb adókötelezettségeitől is.

Ide tartozik még a mindenféle jövedéki és hasonló adó.

A világon elterjedt, valamiért Magyarországon mégsem bevezetett harmadik adózási mód a vagyon után fizetendő adó. (A jelenlegi kormány is kézzel-lábbal tiltakozik a bevezetése ellen, noha alig van olyan ország az Unióban, ahol ne lenne valamilyen vagyonadó.) Ennek hatalmas előnye, hogy gyakorlatilag nem lehet kibújni alóla. Vehetem én az offshore cég nevére a rózsadombi palotámat, ha az Magyarország területén van, akkor mindenképpen fogok utána adót fizetni. Ezt az adót be kellene vezetni, persze nem úgy, hogy agyonadóztattak, amikor megkerestem a pénzt, a ház árából 22% ment forgalmi adóba és utána még fizessem évente a vagyonadót is. Az egy jó ötlet, hogy például az ingatlanadót le lehessen vonni a jövedelemadóból.

Egykulcsos vagy többkulcsos jövedelemadó?

A jelenlegi kormány első lépéseinek egyike volt a jövedelemadó egykulcsossá tétele, ami aztán komoly lyukat ütött a költségvetésen.

Az egykulcsos adó első ránézésre fair dolognak látszik, hiszen miért fizessen valaki csak azért többet, mert több pénzt keres, amikor nem kap többet a közösből?

Azonban a világon gyakorlatilag mindenütt progresszív (a bevétellel arányosan növekedő) adókulcsokat alkalmaznak és nem véletlenül. Ahol eddig volt egykulcsos adó, ott is visszaállnak a progresszív kulcsokra, mert rájöttek, hogy nem volt jó döntés az egykulcsos adózás.

Ennek három oka van: az egyik a határhaszon elvéhez hasonló: minél többet keres valaki, annál kevésbé hiányzik neki egy akár nagyobb összegű elvonás. Havi 100 ezerből jobban fáj 10%-os elvonás, mint egymillióból akár 40%.

A másik, hogy az egykulcsos adó a társadalom szétszakadását eredményezi. Általa a szegények még szegényebbek lesznek, a gazdagabbaknál még több marad. Ez első ránézésre tetszik a jobban keresőknek, de ha a vége az lesz, mint Brazíliában és számtalan egyéb helyen, hogy hat méter magas falakkal és szögesdrótokkal kell körbevenni a jómódúak háztömbjeit a favellák népétől, vagy hogy lesznek vidékek, ahol nem lesz ildomos keresztülautózni, már nem lesz annyira vicces dolog a gazdagoknak sem.

Ezért tetszik-nem tetszik, az adózásnak kell legyen egy társadalmi egységet segítő funkciója is. Ez nem azt jelenti, hogy a munkakerülőket támogassák a szorgalmasok pénzéből, hanem hogy a szegény családban születettnek is legyen esélye a továbbtanulásra és a felemelkedésre, ne szakadjon átjárhatatlanul két részre a társadalom. Az adózásnak nem igazságosnak kell lennie, hanem méltányosnak.

A harmadik ok, hogy az adózás nem áll meg a személyi jövedelemadónál, hiszen a forgalmi adó ugyanolyan adó, mint a jövedelemadó, sőt sokkal nagyobb tétel.

Az a szegény, aki mindenét minden hónapban elkölti, így méltánytalanul túl lesz adóztatva az ÁFA miatt ahhoz képest, aki a jövedelmének csak egy részét költi el havonta, így arányosan kevesebb pénzét vonják el a forgalmi adóval.

Milyen a jó adórendszer?

Sokan próbálták már megfogalmazni, milyennek kellene lennie a jó adórendszernek. Az alábbi pontokban nagyjából mindenki egyetért:

- Mindenki számára áttekinthető, transzparens.

- Igazságos, nincsenek privilégiumok, az egyformákat egyenlően adóztatja.

- Kényelmesen teljesíthető az adókötelezettség.

- Olcsón lehessen beszedni az adókat. Sok kisadónál többe kerül beszedni az összeget, mint amennyi befolyik belőle. A piaci szereplőket se sújtsa felesleges adminisztrációs kötelezettségekkel például a csomagolás után fizetendő környezetvédelmi adó, aminek több a bürokratikus kiadása, mint maga az adó.

- Álljon összhangban a fizetendő adó az egyén jövedelmével, vagyonával.

- Gazdaságilag legyen hatékony, ne torzítsa a szabad piacon kialakult termelést.

- Legyen egyértelmű az adózás célja, az adózó tudja, mire és miért veszik el tőle a pénzt.

(Egy másik cikk az adózásról, ahol megtudhatod, hogy az átlagbér 65%-a végül az államnál köt ki: //kiszamolo.hu/ezert-fizetsz-ennyi-adot/)

Na röviden, kezdésnek ennyit érdemes tudni a magyar adórendszerről.