Milyen a jó adórendszer?
Már régóta gondolkodok azon, írni kellene az adózás alapjairól, mert sokan nincsenek tisztában még azzal sem, hogyan és mennyit adóznak, hogy mennyire nem az számít, mennyi egy-egy adókulcs, amikor rendszerben kellene látni az egész rendszert.
Egyébként is forradalmi változást hozna az ország életébe, ha az emberek egyszer felfognák, hogy az állam csak abból tud adni nekik, amit a másik kezével elvett tőlük. Minden fillér, amit az állam szétoszt, azt előtte elvonja adókban a társadalomtól.
Lehet követelni, hogy az állam támogassa mondjuk a lakáshoz jutásomat, de jusson eszembe, hogy ezért cserébe több adót is kell fizetnem, a végén a társadalmi szinten az egyenleg nulla lesz. Lehet, hogy én jobban járok, mert más fizeti a lakásom egy részét, de én is fizetem a színházba és a templomba járók helyett a költségeket, vagy közel félmillió ember (plusz a nyugdíjasok) ingyenes utazását. Így aztán nem leszek egyáltalán előrébb, hiába örülök a támogatott lakásomnak.
Lehet azon is sopánkodni, milyen magasak az adók, de amíg mindenki mindent az államtól vár (a Kádár-korszak úgy tűnik, soha nem hal ki a magyar néplélekből), addig béküljünk meg vele, hogy nem lehet adót csökkenteni.
Ezért ne sírjunk, ha nincsenek munkahelyek, mert nálunk a második legmagasabb a munkabérek utáni adóterhelés egész Európában, ezért senki nem akar munkahelyeket létrehozni.
Büszkék lehetünk arra, hogy a társasági adó csak 10%, ami igaz, de mire mindent kifizet a cégtulajdonos (iparűzési adó, osztalékadó, EHO, stb.), kevesebb pénze lesz, mint a környező országokban egy hasonló cégtulajdonosnak.
Milyen módjai vannak az adóztatásnak?
Sokan az adózást a személyi jövedelemadóval és a cégek által fizetendő társasági adóval azonosítják, miközben ez a két tétel a legkisebbek között van az állami adóbevételekben.
Ezért jó tudni, hol vonnak el adókat (és illetékeket) tőlünk. (Az illetékekért néha kapunk ellenszolgáltatást, néha nem. Ellenszolgáltatást kapunk például az eljárási illetéknél, a vagyonszerzési illeték viszont egy közönséges adó szebb néven.)
A fenti számokat böngészve néhány érdekes tanulságot leszűrhetünk:
Kétszer annyit adózunk a forgalmi adó (ÁFA) miatt, amikor elköltjük a pénzt, mint amennyit kifizetünk személyi jövedelemadóba.
A jövedéki adó (aminek legnagyobb részét a tankolásnál fizetjük meg) majdnem eléri a teljes személyi jövedelemadó kétharmadát. (Egy liter benzinben a vételár több mint fele valamilyen adó.)
A befizetett nyugdíj és egészségügyi járulék több, mint háromszorosa a személyi jövedelemadónknak (ezért majdnem lényegtelen, hogy mennyi a jövedelemadó kulcsa). Opardon, most már nem járuléknak hívják, mert azért adni kellene valamit cserébe. Ha nyugdíjjárulékot fizetek, jogosult vagyok később nyugdíjellátásra. Ezért átkeresztelték inkább adóra az eddigi járulékokat. Ugyanis az adóért semmilyen ellenszolgáltatást nem várhatok el. Aprónak tűnő, ám hatalmas jelentőségű névváltoztatáson esett át pár éve ez a két tétel.
A telefonáláskor fizetendő távközlési adó is 57 milliárd forinttal drágítja meg a percdíjainkat, ebben nincs benne még számtalan egyéb adó (frekvenciadíj, stb.)
A bankok önmagukban sokkal többet fizetnek be különadóban és tranzakciós adóban, mint az összes többi piaci szereplő együttvéve társasági adóban.
A cégek az autóik után a teljes társasági adó 10%-át kitevő összeget kénytelenek fizetni.
A költségvetés még a tervek szerint is veszteséges lesz, újra évi közel ezer milliárd forinttal többet fogunk költeni, mint amennyit sikerül beszedni adóban.
A 17 ezer milliárd forint éves kiadásból 1248 milliárd forint csak az eddig felvett hitelek kamataira megy el egy év alatt. Ezért nem kellene tovább növelni az államadósságot. A költségvetés elsődleges egyenlege a kamatfizetési kötelezettség előtti összeget mutatja, a másodlagos egyenleg már tartalmazza a kamatfizetést is.
(Szintén érdemes lenne megnézni, hány milliárd forint folyik el évente például a “közszolgálati” médiára, pártalapítványokra, színházakra, minisztériumi feladatokra és egyéb tételekre. De ez már egy másik téma. Akit érdekel, olvasgassa a 2014-es költségvetést itt.)
Milyen fő adóztatási lehetőségek vannak?
Egyrészt meg lehet adóztatni a pénzt a megkeresése pillanatában, ilyen adók a személyi jövedelemadók és egyéb járulékok, illetve a cégeket érintő társasági adók. Az ilyen adónemek hátránya, hogy ha túl magasak a munkát terhelő adók, az a foglalkoztatási kedvet csökkenti, illetve a túl magas adókulcsok az egyén ambícióit is visszaveti. Nem is olyan régen volt 70%-os adókulcs Angliában a magas jövedelműek számára, amivel csak azt érték el, hogy senki nem akart annyit keresni, hogy beleessen ebbe a sávba, vagy legalábbis nem Anglia határain belül.
Másik lehetőség a forgalmi típusú adók, mint például az ÁFA, a mobiltelefonok percdíjait sújtó adó, a banki utalásokat sújtó tranzakciós adó és ehhez hasonlóak. Ezeknek egyik előnye, hogy nehéz kibújni alóla. Hiába keresi meg valaki feketén a pénzt, ha annak elköltésekor lerója a 27%-os ÁFÁ-t.
Másik előnye, hogy viszonylag olcsón és egyszerűen beszedhető a piaci szereplőkön keresztül. További előnye, amiért imádják a politikusok, hogy az átlagember fel sem fogja, hogy a legtöbb adót akkor fizeti, amikor elkölti a pénzt. Ha a fizetéséből von el az állam, akkor az államra haragszik, de ha a boltban drága az áru, akkor a kereskedőt szidja, hiába a forgalmi adó kulcsa magas. (Az Egyesült Államokban azért is olcsóbb minden majdnem 20%-kal, mert ott 7-9%-os adókulcs van a termékeken, idehaza 27%. Ott ráadásul a pénztárnál külön számolják fel az adót, a boltokban a nettó árak vannak kiírva. Így mindenki előtt világos, mennyit is adózott a vásárlás pillanatában.)
Azonban ez sem csodaszer és ez egyre jobban látszik. Míg egy 7-8%-os ÁFA kulcsnál nem éri meg csalni, 27%-os kulcs esetén már túl nagy a kísértés, hogy körbeszámlázással milliárdokat csaljunk el az államtól. A cukorgyártók szerint a forgalomban lévő cukor 90%-a áfacsalt. Ez könnyen lehet, elég megnézni, hogy a legtöbb hipermarketben olcsóbb a cukor a polcon, mint az ömlesztett nagykereskedelmi ár. Erre jó a 27%-os ÁFA.
De igaz ez kicsiben is: ha az autószerelő azt mondja, hogy számla nélkül 300 ezer, számlával 400 ezer, kevesen fogják számlával kérni a szerelést. (Csak azok, aki amúgy is visszaigénylik az ÁFÁ-t.) Így nem csak az ÁFÁ-tól esik el az állam, de az autószerelő egyéb adókötelezettségeitől is.
Ide tartozik még a mindenféle jövedéki és hasonló adó.
A világon elterjedt, valamiért Magyarországon mégsem bevezetett harmadik adózási mód a vagyon után fizetendő adó. (A jelenlegi kormány is kézzel-lábbal tiltakozik a bevezetése ellen, noha alig van olyan ország az Unióban, ahol ne lenne valamilyen vagyonadó.) Ennek hatalmas előnye, hogy gyakorlatilag nem lehet kibújni alóla. Vehetem én az offshore cég nevére a rózsadombi palotámat, ha az Magyarország területén van, akkor mindenképpen fogok utána adót fizetni. Ezt az adót be kellene vezetni, persze nem úgy, hogy agyonadóztattak, amikor megkerestem a pénzt, a ház árából 22% ment forgalmi adóba és utána még fizessem évente a vagyonadót is. Az egy jó ötlet, hogy például az ingatlanadót le lehessen vonni a jövedelemadóból.
Egykulcsos vagy többkulcsos jövedelemadó?
A jelenlegi kormány első lépéseinek egyike volt a jövedelemadó egykulcsossá tétele, ami aztán komoly lyukat ütött a költségvetésen.
Az egykulcsos adó első ránézésre fair dolognak látszik, hiszen miért fizessen valaki csak azért többet, mert több pénzt keres, amikor nem kap többet a közösből?
Azonban a világon gyakorlatilag mindenütt progresszív (a bevétellel arányosan növekedő) adókulcsokat alkalmaznak és nem véletlenül. Ahol eddig volt egykulcsos adó, ott is visszaállnak a progresszív kulcsokra, mert rájöttek, hogy nem volt jó döntés az egykulcsos adózás.
Ennek három oka van: az egyik a határhaszon elvéhez hasonló: minél többet keres valaki, annál kevésbé hiányzik neki egy akár nagyobb összegű elvonás. Havi 100 ezerből jobban fáj 10%-os elvonás, mint egymillióból akár 40%.
A másik, hogy az egykulcsos adó a társadalom szétszakadását eredményezi. Általa a szegények még szegényebbek lesznek, a gazdagabbaknál még több marad. Ez első ránézésre tetszik a jobban keresőknek, de ha a vége az lesz, mint Brazíliában és számtalan egyéb helyen, hogy hat méter magas falakkal és szögesdrótokkal kell körbevenni a jómódúak háztömbjeit a favellák népétől, vagy hogy lesznek vidékek, ahol nem lesz ildomos keresztülautózni, már nem lesz annyira vicces dolog a gazdagoknak sem.
Ezért tetszik-nem tetszik, az adózásnak kell legyen egy társadalmi egységet segítő funkciója is. Ez nem azt jelenti, hogy a munkakerülőket támogassák a szorgalmasok pénzéből, hanem hogy a szegény családban születettnek is legyen esélye a továbbtanulásra és a felemelkedésre, ne szakadjon átjárhatatlanul két részre a társadalom. Az adózásnak nem igazságosnak kell lennie, hanem méltányosnak.
A harmadik ok, hogy az adózás nem áll meg a személyi jövedelemadónál, hiszen a forgalmi adó ugyanolyan adó, mint a jövedelemadó, sőt sokkal nagyobb tétel.
Az a szegény, aki mindenét minden hónapban elkölti, így méltánytalanul túl lesz adóztatva az ÁFA miatt ahhoz képest, aki a jövedelmének csak egy részét költi el havonta, így arányosan kevesebb pénzét vonják el a forgalmi adóval.
Milyen a jó adórendszer?
Sokan próbálták már megfogalmazni, milyennek kellene lennie a jó adórendszernek. Az alábbi pontokban nagyjából mindenki egyetért:
– Mindenki számára áttekinthető, transzparens.
– Igazságos, nincsenek privilégiumok, az egyformákat egyenlően adóztatja.
– Kényelmesen teljesíthető az adókötelezettség.
– Olcsón lehessen beszedni az adókat. Sok kisadónál többe kerül beszedni az összeget, mint amennyi befolyik belőle. A piaci szereplőket se sújtsa felesleges adminisztrációs kötelezettségekkel például a csomagolás után fizetendő környezetvédelmi adó, aminek több a bürokratikus kiadása, mint maga az adó.
– Álljon összhangban a fizetendő adó az egyén jövedelmével, vagyonával.
– Gazdaságilag legyen hatékony, ne torzítsa a szabad piacon kialakult termelést.
– Legyen egyértelmű az adózás célja, az adózó tudja, mire és miért veszik el tőle a pénzt.
(Egy másik cikk az adózásról, ahol megtudhatod, hogy az átlagbér 65%-a végül az államnál köt ki: //kiszamolo.hu/ezert-fizetsz-ennyi-adot/)
Na röviden, kezdésnek ennyit érdemes tudni a magyar adórendszerről.
Szerintem a feleségem is rám szavazna, az már négy.
Már csak a 3 millió nyugdíjast kell meggyőznőm, hogy jobban járnak, ha lemondanak az ingyenes utazásról és a nyugdíjemelésről és már esélyes vagyok a győzelemre. 🙂
Akkor legalább egy kispártot alapíts! Komolyan mondom, véleményem szerint az 5% os küszöb konnyebb lenne mint gondolnád..
Változna bármi is az országban?
A pártalapítást már én is javasolni akartam. Sok emberrel ismertettem meg a blogodat. Szerintem még nyugdíjas édesanyámat is rá tudom venni, hogy rád szavazzon, úgyhogy már csak 2,999999 nyugdíjast kell meggyőzni :))
Ha nem volt gyomrom rossz pénzügyi termékeket rásózni az emberekre, majd pont a magyar közélethez lesz, igaz?
Nem változna semmi, de te jobban élnél, mint 4 éve! 😀
Velem együtt már 5!
Ezt már sok helyen sokszor láttam leírva, de vagy valamit nem veszek figyelembe, vagy sántít a dolog. Persze, amikor félreteszi a pénzét, nem von el tőle senki semit. De egyszer valamire elkölti azt a pénzt (valószínű), és akkor bizony ráterhelődik az ÁFA, illeték, miegymás, tehát a megspórólt vagyonán nem nyert adót.
Már csak arra lennék kíváncsi, hogy ezt a pénzt tételesen mire osztják szét.
Ez kb. a kapitalizmus velejáróra, ami után ott van rendszerint egy polgárháború, majd diktatúra.
Miklós 4 President!
Csak még egyszer: az adórendszer soha nem igazságos.
Egyébként én is jobban jártam az egykulcsos rendszerrel, de attól még hibásnak tartom.
Most ott tartunk, hogy szavazhatunk azokra, akik most teszik tönkre a gazdaságot, vagy azokra, akik ugyanazt tették előtte nyolc évig.
Nem lesz könnyű a választás. De nem politizálunk, mert attól sokan kiakadnak.
Csupa jó szándékból egy kis segítség. A magyar helyesírás szabályai, 276-os pont, utolsó előtti szó: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh#F13
Nagyon tetszik a cikk, pont pár napja gondolkoztam el az adózáson, mikor a kezembe került a bérpapírom..aztán este még lementem a közértbe vacsorának valóért..és eléggé elkeseredtem az árakon..:(
Nyilván most is aki többet keres, megéri neki azt a munkát csinálnia amit csinál. Megérné akkor is, ha többet kellene adóznia mint a kisebb bérűeknek, viszont több is maradna neki.
Egymillióból adózok 160ezret, és marad a zsebemben 840ezer. Százezerből adózok 16 ezret, és marad a zsebemben 84 ezer. Az ennivaló árát viszont nem a fizetésem százalékaként állapítják meg, hanem a piac. Ha már tényleg döglődik a gazdaság, akkor szerintem többel járuljon a kasszához az akinek kevésbé fáj, mint az akinek jobban. Persze úgy kell az szja-t kitalálni, megérje a jövedelemezőbb állásban lenni, és ne tűnjön el a magassabb jövedelem ösztönző ereje.
Arról is lehetne pár gondolatot írni, hogy pénztologatósdi az egész, mert egyik kezükkel elvesznek, a másikkal meg visszaadnak. Családi adókedvezmény, GYES, GYED, mittudomén, stb. jelentősen drágítva a működési költségeket.
A sávos adózással amúgy nem lenne bajom csak nagyon be kéne lőni az arányokat és nem pl. 15-30% tételekben gondolkodni. Inkább több, kisebb átmenettel, mert ellenkező esetben, (mint az angliai példa) nem fogja megérni egy határsávban többet keresni, hisz a nettó kevesebb lesz a nagyobb %-os elvonás miatt.
Nem pártot kell alapítani, amit hatalmas erőlködés és költség árán valahogy belökünk a parlamentbe látványelemnek, hanem megfelelő gondolkodású (és abban rendíthetetlen) szavazókat nevelni. Ez pedig minden nap zajlik itt a blogon. Ha szükség van rá, a megfelelő szervezet mindig megszületik szinte magától (ha nem gátolják erőszakkal), amint megvan mögötte a megfelelő tömeg. Szerintem Miklósnak nem az Országgyűlésben a helye (mert bejutni csak oda lehet, a kormánytagsághoz győzni is kell…), hanem leginkább ott, ahol most van: a billentyűzete mögött, meg az Akadémiákon. A politikába pedig majd bejuttatunk olyan jó kompromisszum- és tárgyalókészségű, megnyerő figurákat, akiket kinevelt. 🙂 Türelem, csak évtizedek kérdése az egész!…
1. Többen rámutattak: aki jobban keres, az egykulcsos mellett is többet fizet, miközben kevesebbet kap (fajlagosan többel fizet többet)
2. “Gazdagok” – Te tényleg úgy gondolod, hogy aki 400-600 bruttót keres az gazdag? Akinek már a felső 2-300-ból szinte mindegy, hogy mit veszel el?
3. A társadalmi békét nem cuciális transzferekkel kellene megvásárolni, hanem A) a társadalmi mobilitás komoly segítésével, valamint a MINDENKIRE vonatkozó szabályok 100% BETARTATÁSÁVAL (aki tud és akar az boldoguljon) B)kőkemény rendfentartással (hogy aki nem tud/akar az meg ne választhasson “alternatív módszereket”.)
Viszont jobban terhelhető anyagilag.
Egyébként már megszoktam: ha az egykulcsos adóról írok, mindenki nekem esik, aki jobban járt az egykulcsos adóval. Ha a nyugdíj túlzott összegéről, akkor az összes nyugdíjas.
Ha szerintem nem kellene elmenni a katonáknak 40 évesen nyugdíjba, akkor pedig ők (szerencsére ez utóbbi már megoldódott)
Ennek (mármint a szociális hozzájárulási adó, vagy bármilyen egyéb, a munkáltatót terhelő, de munkabérfüggő adó) csökkentésével nem lehetne felpörgetni a gazdaságot (nálunk jobban megérné munkahelyeket létrehozni – tehát mindenki itt akarna dolgoztatni, dolgozni, adózni)?
Szerintem is jó a cikk/poszt- hiánypótló!
Ezzel együtt több megjegyzésem is lenne !
Összeadtam felsorolt bevételi tételeket- nekem csak 11.631,4 milliárd jött a hiányzik néhány ezer milliárd a bevételi oldalon.
nem tudom mi az oka- de szerintem nagyon kevés a cégek társasági adójának a részesedése- a teljes bevételi oldal alig 3% ! Még a személyi adó hányada is 13% az ÁFA arány pedig 25%.
Biztosan értelmes lenne a vagyonadó bevezetése – az ÁFA csökkentése mellett és egy enyhe progresszivitású SZJA-t én is el tudnék képzelni de az szerintem sem fair, hogy fizessenek a gazdagoknak nevezett magasabb keresetű mert például jól képezett szakértelmiségű emberek- de ez is természetesen politikai kérdés is! Hiányolom a kiadási oldal hasonló elemzését- mire is költjük a még folyamatosan hiányt felhalmozva a közpénzünket! De gondolom erről is fogsz ugye még írni!?
Viszonyításképp egy 200ezres bruttó bérnél ez 54ezer, míg a nyugdíjjárulék 20ezer, az egészségbiztosítási 14ezer. És utóbbi kettővel ellentétben ez a 200ezren felül terheli a munkáltatót, a szakképzési hozzájárulással együtt (ami további 3ezer).
Én nem is értem, erről miért hallgat mindenki? Meg hogy miért kell adóznia azért a munkáltatónak, mert munkahelyet hozott létre? Nem az lenne a jobb, ha minél több embert lehetne alkalmazni (és majd az ő bérükből levonva fizetni az adót)?
Pl 300 000 Ft-ig lenne 10%
300 001 – 800 000-ig lenne 13%-os
800 001 fölött 16 százalékos
De ugye régen az volt, hogy aki átlag körül keresett már a legnagyobb összeget fizette ki.
“Többen rámutattak: aki jobban keres, az egykulcsos mellett is többet fizet, miközben kevesebbet kap (fajlagosan többel fizet többet)”
No de vegyük már észre: ez egy már-már filozófiai szintű, egyértelműen aligha eldönthető vita. Akik a lineáris adózást pártolják, azt tartják igaznak, hogy az ember sorsa, boldogulása *lényegében* attól függ, mit tesz magáért (vagyis önmagától). Akik a progresszívet (a szegényebbeket kisebb kulccsal), azok pedig azt, hogy a sorsod *lényegében* attól függ, hova születsz, kik nevelnek fel, hol tudsz tanulni és kikkel találkozol életedben (külső körülményektől).
Miután senki nincs, aki nem született bizonyos körülmények közé, mint ahogy olyan sincs, aki soha semmit nem tesz magáért, aligha fogunk bizonyítékokat találni.
Jelen helyzetben egy második kulcs
– vagy annyira alacsony, hogy nevetséges összegtől bejön
– vagy annyira magas, hogy alig érint pár embert, akkor meg semmi értelme.
Az is gyakori téves feltételezés, hogy a jobban kereső félreteszi a maradék pénzt, ezért a fizetése nagy részére nem vonatkozik az ÁFA. A jobban kereső jobb minőségű termékekre és szolgáltatásokra is költ, így könnyen lehet, hogy a fizetésének ugyanakkora arányát éli fel.
Az is teljes mértékben változó, hogy egy jobban kereső végül mennyit él fel: méltányos-e ugyanúgy adóztatni azt, aki egyedül él, és a fizetést csak magára költi és azt, aki három gyereket nevel és a szülőket is támogatja?
Viccen kívül: még mindig nem vagyok meggyőzve arról, hogy akit jobban lehet potenciálisan terhelni, azt jobban is kell. Olyan strukturális reformok kellenek inkább, ami nem teszi szükségessé a többkulcsos adót. Változás kellene tb-ben (legyenek már ott sávok, könyörgöm!), oktatásban, stb. Abszurd, hogy hány bőrt lehúznak az emberről, akiről lehet, csak azért, hogy eltartson 6 milliót, de ha eü ellátásra szorul, akkor mehet magánintézménybe, s örülhet, hogy Józsinéninek is kifizetheti az ellátását. És ez csak egy példa.
Nem jó ez az egész sehogy sem.
El kéne felejteni azt, amivel több magyar, pénzügyi blogon találkozok, hogy aki többet keres, az jobban dolgozik, megérdemli. Biztos van ilyen is.
De az én tapasztalatom az, hogy a magasabb fizetést két dolog teszi lehetővé:
1. az adott munkahelyen lévő pénz mennyisége
2. az adott munkavállaló helyettesíthetősége.
Egy ordas kamu, hogy ő jobban dolgozik, többet termel.
Aki többet keres (mert igyekvőbb, szorgalmasabb) az így is arányosan több SZJA-t fizet be. Ha megtakarít, akkor kamatadót, majd amikor elkölti a megtakarítását, újra ÁFÁ-t. Én inkább az extra (mondjuk 200e Ft feletti) nyugdíjakat szüntetném meg.
Minden ilyen vita adóról, nyugdíjról, gyedről, ingyenes oktatásról stb arról szól valójában, hogy semmilyen fontos kérdést nem sikerült eldöntenünk társadalmilag vagy 25 éve, de még csak nem is vitatkozunk róla. Csak választás címszóval válaszolgatunk rövidlátó politikusainak majd egymás haját tépjük az adókulcsok számán.
A valódi probléma a kamat teher, nyugdíjak, demográfia általában, miközben az alapkérdésről még egy népszavazás sem volt szemben pl. a vizitdíjjal.
Olcsó államot szeretnénk kevés szolgáltatással (USA), vagy jóléti államot, de az viszont drága lesz (Skandinávia), vagy a kettő között hol legyünk.
Most mindent akarunk az államtól, de adót azt fizessen valaki más. A jövedelemadót olyan mértékben szabotáltuk (ön sem én sem de mi magyarok mind mégis), hogy most az állam lustaságból a fogyasztással próbálkozik. Ez se fog menni.
Micsoda? És mégis mi kapjuk az egyik legalacsonyabb bért? Hát hogy sikerült ezt összehozni?
Végre valaki leírja miért volt az első elbszott lépés a kétkulcsod adórendszer eltörlése.
Az adókon változtatni nem tudunk, így csak a támogatásból várhatunk pénzt. A legtöbb ember nem hiszem, hogy ingyért kérné a lakástámogatást, csak ne 30 milliót kelljen visszafizetni a 10 millióért.
Elk€rt egy ország ez, remélem áprilisban megint a nyakunkba ültet a sok hülye ember egy régóta hazudozó pártot a két nagyból, mondván most csak igazat mondanak… hát nem…
Mert eleve fals a felfogás, hogy az alacsony szja segíti a társadalmi egyenlőtlenséget meg stb. Az szja eleve a kisemberek adója, a progresszív szja legfeljebb arra jó, hogy a középosztályt kinyírja. A nagy pénzek nem bérből vannak, aki a gazdagokat akarja adóztatni annak nem szja-t kell emelnie. Lehet milliós bérekkel példálózni ahogy a cikkben is, de bruttó 400e felett már csak az emberek 5%-a keres (az 1 millióra nem találtam adatot, de a szám meredeken esik). Ráadásul a közszférát kivehetjük, mert hogy ott mennyi az adó az csak azon változtat az állam mennyi pénzt pakol egyik zsebéből a másikba – a versenyszférában ennek megfelelően még kevesebb ennyit keresőről beszélünk. Abba meg bele se merjünk gondolni, hogy talán tanultak, képezték magukat és megdolgoztak a pénzükért. Aki ennyire van bejelentve az nem ügyeskedő.
Kína: a járulék 11%. Szja számításnál a járuléklevonás UTÁN maradó összegből, levonnak még 3500CNY-t, és erre az alapra számítják a személyi jövedelemadót, ami sávosan működik:
•0-1500Y közötti részre 0%
•1500-4500Y közötti részre 10%
•4500-9000Y közötti részre 20%
•9000-35000Y közötti részre 25%
•35000-55000Y közötti részre 30%
•55000-80000Y közötti részre 35%
•efelett 45% (1 CNY kb. 37 Ft, tehát 129 500,- Ft-nyiig adómentes).
Míg nálunk nemhogy levonják a járulékösszeget (18,5%), hanem az 1,19-szeres/1,27-szeres összeg után számolják az szja-t.
USA: Federal tax 10%, State tax 3-6% tagállamtól függően, Social Security tax 4,2%
Ja és az áfa tagállamonként eltérően 1-10% és csak a végfogyasztó fizet. Nincs trükközés a köztes eladókkal/vevőkkel befizetés-visszaigénylés terén.
Most jöhettek azzal, hogy Amerikában magán egészségbiztosítások, nyugdíjbiztosítások vannak.
Itt is vannak, csak az állami kötelező befizetéseken felül még ezeket is célszerű megkötnöd (úgy is mondhatjuk, rá vagy kényszerítve), ha rendes egészségügyi ellátást és nyugdíjat szeretnél.