Az új ipari forradalom hatása a munkaerőpiacra

Sokan új technikai forradalmat jósolnak, ahol a kétkezi munkások tevékenységét átveszik a robotok vagy automatizált gépsorok, így további jövedelemcsökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni.

Ezzel folytatódna a hatvanas évektől elindult folyamat, ahol a képzettek jövedelme nőtt, a kétkezi munkások bére pedig stagnált, vagy akár csökkent is. Eddig ennek fő oka a kétkezi munka kiszervezése Ázsiába és egyéb olcsón termelő országokba, most pedig a robotok elterjedése miatt várják ennek a folyamatnak az erősödését. Ha a folyamat beindul, azzal tovább fog nőni a társadalmi különbség, ami már most is komoly probléma a fejlett országokban.

Olvastam egy érdekes cikket az Economistban, ahol történelmi távlatokban nézték meg a képzett és képzetlen munkavállalók jövedelmének változását.

Ebből az derül ki, hogy a 14. századtól szinte folyamatosan csökkent a különbség és a technikai forradalom is éppen hogy jelentősen csökkentette a különbséget, nem pedig növelte azt.

Ennek oka az volt, hogy a technikai találmányok feleslegessé tették a képzett emberek szaktudását, például egy gépesített szövőszéket egy képzetlen munkás is tudott olyan szinten üzemeltetni pár hónapnyi betanulás után, mint előtte egy magasan képzett szakember, aki hét évig tanulta a szakmát.

Ennek eredményeképpen a szakképzetlen munkások aránya 20%-ról 39%-ra nőtt 150 év alatt a 19. század közepére.

A szakemberek többletjövedelme a 19. század elejétől egészen 1960-as évekig folyamatosan és erősen csökkent. Az azóta tartó emelkedés az, ami ritkaság történelmi szempontból, nem pedig a normál állapot. Mint említettem, ennek oka a nemzetközi kereskedelem és a globalizáció kialakulása volt.

Sokan gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése hamarosan ugyanúgy fogja érinteni a jelenlegi diplomások helyzetét is, egyre több munkát véve el a mostani diplomásoktól is a tervezéstől a fordításig, így előfordulhat, hogy az új ipari forradalom a várakozásokkal ellentétben csökkenteni fogja a különbséget a tanult és tanulatlan munkavállalók között.

Jelenleg az öt legkeresettebb munkakörből négyhez eleve nem is kell diploma. A legnagyobb munkaerőigény-növekedés jelenleg a betegápolás területén van.

Nagyon érdekes cikk, akit érdekel a téma, olvassa el az eredetit is.

Share

61 hozzászólás

  • Zabalint

    Te ezek szerint nem a magyarországi felsőoktatásról beszélsz…
  • KZoltán
    Elolvasva az eredeti cikket nagyon sok zöldség van benne.
    Először is a kézműveseket (szakmunkások) hasonlítja össze a képzetlenekkel, és nem a valóban tanultakat, azaz a szerzeteseket, udvari hivatalnokokat. Ha egyetemről, pláne elit egyetemről beszélünk, akkor a régebbi korokban is a Bolognában, Párizsban, Oxfordban tanultakat kellene összehasonlítani, nem a kőműveseket, ácsokat.
    A nagy számú, mezőgazdaságban dolgozót teljesen ignorálja. Amikor a társadalom 80% a mezőgazdaságból él, azokat figyelembe nem venni azt jelenti, hogy a társadalomról egészéről semmi ténylegeset nem állít.
    A középkori hitelezésről és kamatlábról írottak a teljes homály. Egyszerűen tilos volt a középkorban kamatra hitelezni. Persze volt kamat, és be is szedték, de árfolyamkülönbségnek álcázva, és a leghosszabb futam, amire lehetett számolni a Firenze-London hajóút volt. Aki erről többet szeretne tudni Medici Mon
  • axt
    Úgy gondolom, hogy aki tenni akar, az mindig meg fogja találni a helyét a világban. Az ember nagyon jól tud alkalmazkodni a körülményekhez, sokkal jobban, mint azt a nagy átlag gondolná. Aki igazán akar, az átképzi magát akár olyan szakmákba, amik jelenleg még nincsenek is. A ludditák vajon tudták, hogy mi az a programozás? Nem, pedig ha tudták volna, nem rombolják szét a gépeket, hanem azt mondják: lesznek itt új igények, új munkák, átképezzük magunkat. Az alkalmazkodóképességünk tett minket embereket az élővilág csúcsává. Az alapbérrel viszont nem értek egyet, mert már így is túl sok olyan ember van, aki egész nap semmit sem csinál, és unalmában csak randalírozik meg másokat zaklat. Ez nagyon jól megfigyelhető a javarészt munkanélküliek által lakott környékeken.
  • Kiszamolo
    KZoltán, a városi iparosokat hasonlította össze a városi tanulatlanokkal.

    Akkoriban az egyetem olyan volt, mint most az akadémiai fokozat, nem volt releváns.

    Aki tanulni akart, az egy céhez ment, ott is 7 évig kellett tanulnia a szakmát.

    De ha ráérsz és van rá két éved, csinálhatsz jobb összehasonlítást. 🙂

  • Laya
    Határőr meg szekus szinte biztos, hogy kelleni fog, ahogy ma kinézünk.
  • Szabó Lajos
    Ne akarj taxisofőr lenni. Nem lesz rád szükség.
    video-api.wsj.com/api-video/player/v3/iframe.html?guid=7D0951C8-50CF-464A-973D-EAC586560F78&shareDomain=null
  • Tibor
    De ha az, aki ot-tiz evet tanult, fektetett magaba idot, penzt energiat, ugyanannyit vagy kozel ugyanannyit fog keresni mint az, aki 17 eves kora ota lapatol, akkor megis mi ertelme lenne tanulni?
  • Zabalint

    Amellett, hogy én nem hiszem hogy így lesz, szerintem rég rossz, ha valaki pusztán azért tanul, hogy jól keressen.
  • Gábor
    A tanulás (vagy általában a tudás) nem csak a konkrét munkahelyen jelent pénzbeli előnyt. Mondok párat amiről azt gondolom, hogy jó hogy ezekkel tisztában vagyok és látom hogy mit szenvednek azok, akik nincsenek tisztában.
    – Alapvető jogi ismeretek (munkahelyi szerződés, adásvételi dolgok, családjogi, szomszédokkal való viszony, stb.)
    – Pénzügyi ismeretek (befektetések, takarékoskodás, ez a blog kompletten :))
    – Műszaki ismeretek (DIY, de háztartási gépek vagy mobil szolgáltatás választása)
    – Képesség egy vállalkozó (kőműves duguláselhárító, TV szerelő, stb.) megítélésére
  • belzebub
    én is az IT-ban látom a jövőt, 32 évesen szeretnék felmondani a mostani munkahelyemen (államig. 300k nettó, de nem érzem jól magam, gépnél ülök, de bármikor visszarendelhető vagyok, munkatársak nem viszik túlzásba a munkát, én meg hajtok ami zavar), úgy érzem többre vagyok hivatott, szeretnék a spórolt pénzemből (pár misi) kb. egy éven belül kiképezni magam (4 hónapos fejlesztői képzés, esetleg ISTQB papír, programozási nyelvek elsajátítása, angol szintre hozása), hogy vonzó legyek az IT szektor számára, kb. 250 nettós kezdőfizetéssel elégedett lennék.
    Esetleg a blogot olvasó IT szektorban elhelyezkedettektől kérdezném, hogy mit érdemes elvégezni autodidakta vagy tanfolyam útján, amivel vonzóbb lehetek IT diploma nélkül akár egy multinak is (ITSH stb.)?
    Gondolok itt ISTQB, Udecity, coursera, Miskolci Egyetem online info képzése, nem akkeditált angol tanfolyami papír, EBC-L stb.)
  • Gauchos
    belzebub-hoz, haosnló cipőben járok, én is IT irányban szeretnék fejlődni, bár én nem a 0-ról, mert hasonló jellegű végzettségem van, és a programozást sem teljesen az alapoktól kezdeném tanulni. Rengeteg tanulási lehetőség van (néhányat felsorolt belebub), a legfőbb kérdés csak az, hogy melyiket válasszam? Melyik éri meg? Jelenleg szerencsére van elég sok szabadidőm, tehát az autodidakta módszer is érdekelne, viszont tartok a sok 100 ezres kurzusoktól, mert sokan szerveznek már ilyeneket, de referenciákat nem igazán látok (kivéve a Codecool, de az a 1,5 millió számomra nagyon-nagyon drága, és utazgatni is kellene hozzá). Pl. itt van ez a flowacademy.hu, azt ígérik, hogy a 0-ról indulva 5 hónap alatt (napi 8 órás kurzus), junior fejlesztővé válik az ember, ha sikeresen elvégzi. 750+ÁFA, nem kevés pénz, ahhoz viszonítva, hogy csak 5 hónap (amit egyébként kevésnek tartok)…