Mindeközben Romániában
Idehaza a magas adóbevételeket osztogatásra használják fel, egyre inkább kezd az ország a szocialista Magyar Népköztársaságra hasonlítani. Szülj három gyereket, kapsz egy lakást ajándékba és évente egy SZOT üdülést a Balatonon.
Ezzel a rendszerrel csak két baj van: hogy egyszer már megbukott és ez okozza az ország folyamatos lecsúszását is. A kilencvenes évek végén Magyarország még Közép-Európa éllovasa volt, ma már sehol nem vagyunk Szlovákiához vagy Lengyelországhoz képest. Most már csak a balkáni országokkal hasonlítjuk össze magunkat, de ott is egyre rosszabb helyezést érünk el.
Négy éve írtam arról, hogyan száguldott el mellettünk Szlovákia csak azért, mert lemondott a gondoskodó állam drága és önpusztító ideáljáról. A cikk sajnos aktuálisabb, mint akkor. (Itt tudod elolvasni)
Mi maradtunk a régi, nem bevált útnál, éppen most készülünk megint évente több százmilliárd forintot kiszórni egy kétes értékű lakástámogatási programra. (Ennek várható hatásáról itt írtam.)
Ennek ára, hogy fuldoklunk a munkabérre rakodó járulékoktól, a világbajnok 27%-os áfa miatt méregdrága minden és aki csak tud, magánember és vállalkozó adót csal, de ez még a jobbik eset, mert ilyen magas áfa már a konkrét áfacsalást is kifizetődővé teszi.
Mindeközben Romániában is a másik utat választják.
Már két éve levitték a pékáru áfáját 9%-ra, erre csodák-csodája, nem kevesebb, hanem összességében több adóbevétele keletkezett az államnak. A magyarázat egyszerű, mint a faék: a feketézés megszűnt, a feketézők adóelőnye szinte semmivé lett, így tisztult a piac és több adó folyt be, mint előtte. Miközben a pékáru 10%-kal olcsóbb lett a boltokban, mint előtte.
Ennek örömére az összes alapvető élelmiszer áfáját levitték tavaly 9%-ra, most pedig az általános áfakulcsot csökkentették 20%-ra az eddigi 24%-ról.
(Tavaly a hetedik hónapban a magyar költségvetés 894 milliárd forintos mínuszban volt, a román 520 milliárd forintos pluszban.)
De nem álltak meg itt, a mikróvállalkozások adója 31 millió forintig a kiszámlázott összeg 3(!!!!)%-a, de ez is lehet kevesebb(!!!), ha van alkalmazott a cégben.
Egyébként a normál társasági adókulcs 16%, az osztalék után fizetendő adó pedig csak 5%.
Ilyen az, amikor egy országban nem szónokolnak a kisvállalkozások és a gazdaság támogatásáról, hanem tesznek érte valamit. Ingyen lakás ugyan nincs, de adót csalni a mikróvállalkozásoknak nagyjából teljesen felesleges, még akkor is, ha nyilván valamit még kell fizetni a 3% adón kívül is.
Hogyan állnak a kelet-európai államok az államadósság területén a GDP arányában?
Magyarország: 77%
Szlovákia: 53%
Lengyelország: 50%
Csehország: 43%
Románia: 39%
Bulgária 27%
A gazdasági fejlődés a néhai versenytársainkkal összehasonlítva 2008 óta:
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Romániában mindent jól csinálnak, mert nem, főleg, hogy most megijedve a bérkövetelésektől emelni akarják a közalkalmazottak fizetését. Ez miatt is majdnem 3%-os költségvetési hiánnyal számolnak 2016-ra és ezen változtatni kellene.
De ezzel együtt is szerintem az az út jobb, mint amit mi itt járunk már közel 30 éve.
Mindegy, remélem még a nyár előtt visszahozzák a SZOT üdüléseket a Balaton mellé. 🙂
Ha jól tudom, hogy ők a rendszerváltáskor megtagadták az akkori államadósság törlesztését és államcsődöt jelentettek (mi viszont – sajnos – nem…).
Szóval 25 év alatt 0-ról felmenni 39-re lehet, hogy semmivel sem jobb, mint 77%-on lenni…
Ezzel szemben nálunk gyakorlatilag nem csökkent az államadósság az elmúlt hat évben, még úgy se, hogy 3 ezer milliárdnyi nyugdíjvagyont lehúztunk a vécén és az addig évente 1.5%-nyi GDP-t kitevő nyugdíjmegtakarításra is rátette a kezét a költségvetés.
//kiszamolo.hu/kulfoldi-cegek-hasznalata-adooptimalizalasra/
Nem baj, a másik is jó cikk.
Nehéz azt mondani,hogy egy egyszeri és kiragadott esetről lenne szó.
“Az adócsökkentéseket nálunk a magas külső irányban meglévő államadósság miatt azonban csak fokozatosan szabad végrehajtani.”
Eszerint még évtizedekig jegelődik az adócsökkentés is és az államadósság is.
Épp a bevezető cikkben volt arról szó, hogy az adócsökkentés nem növelte meg az államadósságot Romániában.
Akkor most hogy is van ez szerinted?
közmunka nélkül lehetetlen visszaszorítani a munkanélküliséget, ugyanis a fő gond, hogy akinek nincs munkája, azok jelentős része alkalmatlan bármiféle munkára.
a magas munkanélküliség mellett egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány is, csak sajnos a kereslet és a kínálat nagyon távol van egymástól. Kisebb részben helyileg, nagyobb részben sajnos szellemileg.
Ezért alapvetően segíthetne a munkaerőhiányon, ha azoknak a gyerekvállalását támogatnák, aki várhatóan képes lesz taníttatni is a gyerekét, és itt nem elsősorban felsőoktatásra gondolok, kis túlzással lassan már az is elég, ha a gyerek meg tudja különböztetni a jobb kezét a baltól… Sajnos aki csak közmunkára alkalmas, azt nem veszik fel egy összeszerelő sorhoz sem egy gyárban, mert erre sem képes.
Szerintem a legnagyobb gond, a kiszámíthatatlanság. Most épp van 10M szocpol, de ki tudja mi lesz jövőre vagy 10 év múlva?
“Eszerint még évtizedekig jegelődik az adócsökkentés is és az államadósság is.
Épp a bevezető cikkben volt arról szó, hogy az adócsökkentés nem növelte meg az államadósságot Romániában.”
Nem írtam sehol, hogy nincs szükség adócsökkentésre, csak a magas külső adósság miatt ennek fokozatos végrehajtását javasoltam.
Szöcske
“akinek nincs munkája, azok jelentős része alkalmatlan bármiféle munkára”
“Sajnos aki csak közmunkára alkalmas, azt nem veszik fel egy összeszerelő sorhoz sem egy gyárban, mert erre sem képes.”
Kelet Magyarországon ez nincs így, pl. sok közmunkás diplomás. Csak nem tud elköltözni, mert kevés /drága/ a kiadó lakás a munkaerőhiányos településeken.
“sajnos a kereslet és a kínálat nagyon távol van egymástól”
Ezért írtam javaslatot állami bérlakás program megvalósítására a szocpol jellegű juttatások helyett a munkarőhiánnyal küzdő magyar településekre.
Mert nem ő volt a Kádár!
De azt jól megtanulta, hogy lehet működtetni:
Oszd meg és uralkodj!
“Az adócsökkentéseket nálunk a magas külső irányban meglévő államadósság miatt azonban csak fokozatosan szabad végrehajtani”
Szerintem ezeknek semmi köze az adócsökkentéshez, egyszerűen kiadást kell csökkenteni és akkor lehet adót is csökkenteni. Egyszerű ez mint a faék.
“Szerintem ezeknek semmi köze az adócsökkentéshez, egyszerűen kiadást kell csökkenteni és akkor lehet adót is csökkenteni. Egyszerű ez mint a faék.”
Ezt én is így gondolom, azért beszéltem csupán adócsökkentésről, mert a cikkben ezek szerepelnek, (ismerem Miklós Szlovákiáról szóló cikkét is természetesen, ott van szó kiadáscsökkentésről). A kiadáscsökentésnél véleményem szerint elsősorban a bürökrácia és az adminisztratív kiadások csökkentése, adminisztráció egyszerűsítése jöhet szóba, én itt látok komolyabb potenciált. Másik közvetett hatást jelentene a kiadásokra, egy stabil, kiszámítható gazdaságpolitika, az üzleti bizalom visszaszerzése (elveszíteni pillanatok alatt el lehet, visszaszerezni hosszú évek kemény munkája). Vagy milyen kiadáscsökkentésre gondolt/gondolsz Zsoca?
Te minek neveznéd azt, ha kapsz bizonyos feltételek alapján 10 millió lakásvásárlásra? Illetve 10 millió hitelt max 3%-os kamatra?
Arról most nem írok kisregényt, hogy a ki****ott mesteremberek és építőipari “szakemberek”, akikkel eddig nekem vagy a szüleimnek (akik már 2 házat is építettek), mekkora kontár, tróger semmirekellők. Lakásfelújításnál nem is hívtunk senkit, mi magunk csináltunk meg mindent, úgy mint a tapétázás, falfestés, szalagparketta stb, kb fél milliót spóroltunk meg ezzel, amit pedig nagyon szívesen
@Kázmér immobilitásra adott magyarázatát pedig nem vagyok hajlandó elfogadni. Jobb otthon vakarózni a borsodi faluban, piacképes diplomát meg kitenni a falra dísznek és várni a segélyt, mint felmenni pestre egy külső kerültben bérelni egy SZOBÁT (!!) és nem lakást\házat, majd ha sikerült összegyűjteni egy kis zsét 1-2 hónap alatt akkor lehet dobbantani és bérelni egy teljes lakást. Vagy ha valakinek ez nem jut eszébe akkor az megintcsak a fenti IQ light kategóriába tartozik és a diplomáját a két szép szeméért kapta…
Azért ezzel óvatosan bánnék, mert az állami kiadás-bevétel nem lineárisan növekvő vonal, ha jól tudom sok állami bevétel érkezik az év második felében. Legalább is legjobb tudomásom szerint. A plusz-mínuszba meg érdemes beleszámolni azt is mit ad itt vagy ott az állam. Ha jól tudom a románok most emelték meg a minimálbért ami még így is elmarad a hazai minimálbértől vagy 25-30%-al. Gondolom ilyen áron nem szeretne senki kedvezőbb államháztartási egyenleget. A cikk többi részével tökéletesen egyetértek.
Bocs, de nem tudtam szó nélkül hagyni az agyatlanságot (amúgy meg hagytam, mert elsőre egy sokkal hosszabbat akartam írni) 🙂
igen, egyre nagyobb a munkaerőhiány a legalább minimális képzettséget igénylő munkakörökben, miközben jelentős a munkanélküliség is a totál képzetlen rétegben. A képzettséget igénylő munkakörbe már beletartozik az is ha valaki képes eladói munkát ellátni (=rá lehet bízni az árut, kasszát, pénzkezelést). Nézzük meg a bolti eladókat: a fiatalok nagy része akik korábban is betöltötték ezt a szakmát már beszél angolul és inkább lelép Londonba mosogatni (értelmes szakma nélkül) mert itthon képtelen kijönni 120ezerből miközben egy pesti albérlet nagyjából lefedi rezsivel ezt. Ergo aki kicsit is értelmesebb lelép, maradnak azok akik “balf.szok” ahogy fogalmaztál. Tisztelet a kivételnek persze. Szóval ebben semmi meglepő nincs, ez is egy társadalmi mozgás amit sokan észrevettünk amúgy.
És akkor még mindig kérheti a normál adózást 16% kulcsra, 5% osztalékadóval. Magyarországon sem katázik senki, ha számítógép-nagykert üzemeltet.
Nálunk az EVA lenne ugyanez, ott majdnem 50% az adóterhelés még évi 15 millió árbevétel mellett is, mire kifizeted a járulékokat, meg a helyi adót. Ez a mikróvállalkozók adója árbevétel alapján. (Ok, nyilván van még valami más fizetnivaló Romániában is, nem csak ez a 3%, de összességében nagyságrendileg kevesebb lesz a vége.)
A 120 ezres pesti albérletet meg hagyjuk már lécci, nem a várban kell 100 nm-es lakosztályt bérelni ha nem telik rá, hanem először elég egy 10nm-es SZOBA is egy külső kerületben. Nekem ne adja elő senki a dzsentrit, tudom miről beszélek, a legkisebb szoba amiben albérletben laktam 5!!! nm volt, és a lakás úgy le volt lakva mint egy drogos tanya, onnan aztán nem sokkal később már egy 20 nm-es szobába tudtam költözni, onnan aztán saját lakásba (hitellel), majd a hitel 5 év alatt ki is lett fizetve. Most házra gyűjtök és a csokot is igénybe vesszük, igaz nem 3 gyerekre, csak 2-re. Persze ettől még ezt a csokot egy elbaltázott dolognak tartom, de ez most mindegy, ingyen pénz az ingyen pénz…
Most ez komoly, vagy csak tréfálkozós kedvében van a kedves júzer?
Itthon is az EVA-zik 37%-on, akinek nincsen (vagy nincs sok) költsége.
Az EVA persze a bruttóból számolódik. Így a nettó 80%-át lehet kivenni (1,27*0,63=0,8).
Ha a románoknál az ÁFA-n túl csak a nettó 3%-át kell befizetni és még arra 5% osztalékadót kell fizetni és nincs más költség, akkor a nettó 92%-át lehet kivenni, ami nagy versenyelőny, főleg az alacsonyabb ÁFA-val együtt. Persze magyarként 16% osztalékadót kéne fizetni (ha jól gondolom 5%-ot Romániában + 11%-ot itthon), így már csak a nettó 81%-át tudnánk kivenni, ami miatt én nem rohannék román céget alapítani, de egy romániai magyarnak ez azért valós opció lehet.
De ha már költségvetési hiány, akkor inkább adócsökkentés, mint eszetlen osztogatás.
Én evásként kiszámlázok 15 milliót, nekem marad 7,2 millió kb. minden után. És még a költségeimet sem tudom elszámolni.
“‘@Kázmér immobilitásra adott magyarázatát pedig nem vagyok hajlandó elfogadni.'”
Az indoklásodban azt fejted ki, hogy rengeteget tud az egyén tenni a saját sorsáért. Ezzel egyetértek, de kicsit off a témával kapcsolatban. A cikk inkább makrogazdasággal foglalkozik, ezért is írtam erről. pl. ha mindenki elköltözne a nagyobb munkaerőtöbbségű területekről a munkaerőhiányos területekre (betöltenék a Kispista által linkelt állásokat), akkor új bérlakások nélkül az albérletárak még jobban elszállnának. Ezzel egy időben a nagyobb munkaerőkínálat miatt a bérek lecsökkennének. Így még inkább külföldre vándorolnának az alkalmas munkavállalók, még nagyobb lenne az olló a szállás és a munkabér között.
Tamással egyet értek, aki rátermett és költözik az inkább külföldet fogja választani, mert ott a szállás kifizetése után nagyságrenddel több pénz marad, a Magyarországi költözéshez képest.
@kmonika Megint csak azt tudom mondani, kilenc kereskedő benyelné az áfacsökkentést, egy meg csökkentené az árait hogy versenyelőnyre tegyen szert, ezután a többi igazodna hozzá.
Látom a hülye trollok már megint idetaláltak. 😀
Zánka – Erzsébet tábor! 😀
A legalább minimális képzettséget igénylő (Tamas írta) és a bármilyen képzettséget igénylő (te írtad) az az én szememben ekvivalens.
Egyébként nem igaz teljesen a munkaerő hiány, bizonyos területeken munkaerő hiány van, más területeken épp ellenkezőlet. Pl. az IT szektor előbbi Budapesten (minden más városban meg ellenkezője). De a balatoni vendéglátás vagy a boltok nem igaz, hogy valódi munkaerőhiányban szenvednek, ha így lenne, akkor emelkednének a bérek ezeken a területeken is, a valóságban viszont nem (az IT szektorban emelkednek is).
Meg vannak területek (pl. erdészet), ahol kizárólag megfelelő kapcsolatokkal lehet elhelyezkedni. A képzettséget nem igénylő munkák többségéhez is kell egy fajta csókosság, mert hiába vagy alkalmas, az 1000 jelentkezőből nem tudják kiszűrni. Ha holnap kirúgnának, 2 héten belül találnék it-s munkát, de ha eladó akarnék lenni, hónapokba telne
Kb. 1 éve keresünk jó informatikusokat “tömegével”. Úgy 15-18 embert tudnánk alkalmazni és minden további nélkül ki tudnánk adni rájuk úgy havi 30 millió Ft-ot bérköltségként. Egyet sem tudtunk felvenni, mert nem volt alkalmas jelentkező belföldről, pedig az 1.5 millió Ft-os bruttó fizetés alkalmazottként nem rossz.
Ígyhát iderángattunk a többi kelet-európai országból munkavállalókat, lényegében ugyanezért a pénzért, a magyarok meg buktak pár tűrhető munkahelyet. Ez van. Pedig még hazafinak is vallanám magamat…
“Én evásként kiszámlázok 15 milliót, nekem marad 7,2 millió kb. minden után. És még a költségeimet sem tudom elszámolni.”
Nem vagyok adószakértő, de az EVA nem mindig a legjobb választás. Van rengeteg lehetőség, azokat kell végigszámolni és kitalálni, melyikkel járhat jobban az ember fia-lánya.
“Hogyan állnak a kelet-európai államok az államadósság területén a GDP arányában?”
hu.tradingeconomics.com/country-list/government-debt-to-gdp
Horvátország 80,6; Szlovénia 80,9; Ausztria 84,5; Kanada 86,51; EU 86,8; Egyesült Királyság 89,4; Euro-övezet 92,1; Franciaország 95,0; USA 102,98; Belgium 106,5 – hogy csak néhányat említsek, akiknél “jobbak” vagyunk. Jó, nem kelet-európai államok, de miért nem ezekhez történt a hasonlítás?
Sajnálom, hogy a blog eléggé kezd elmenni aktuálpolitika irányba, ennek a bejegyzésnek is van egy kormány-szapulós mellékzöngéje, amely a tisztán-látásnak nem kedvez: pl. a nem tetsző adatok “kimaradtak”.
Ha elfogadsz egy tanácsot, próbálj tényleg tárgyilagos lenni, és a “nem tetsző” adatokat is közölni, mert így elég csúsztatás-érzése van az olvasónak. Egyetlen politikai híroldalt/blogot sem olvasok, jó lenne, ha ez a blog se lenne az.
“Nem vagyok evás, példa volt.”
Akkor félreértettem. Viszont a hozzászólásomat továbbra is fenntartom 🙂
Miért nem mindjárt Zimbabwe vagy Pápua Új-Guinea? Azokat is kihagytam, igazad van.
Ennyire nem lehet érteni, amit mondani akarok? Ki mondta, hogy nincs a világon olyan ország, ahol nagyobb az államadósság? Tényleg nehéz a mondanivaló?
Valaha mi voltunk a legjobbak a Visegrádi Négyek között. Ma már nem is számolnak oda minket, most már a balkáni országokkal versenyzünk, de azoktól is lemaradunk.
Igen, ez aktuál, de nem politika. Azt kell az emberekkel megértetni 40+28 év kommunizmus után, hogy az állam abból ad, amit előtte elvesz. Minél többet vesz el, annál többet tud szétosztani.
Viszont annál inkább lecsúszik az ország, ez látszik minden adaton.
Ez nem “Fidesz”, meg “MSZP”. Mindkettő egyaránt egy elfuserált, szavazatvásárló, csak a következő választásokig és a saját érdekeit néző szervezet, mindkettő be is bizonyította 10-12 év alatt. Ez nem politika, ez gazdasági kérdés.
Erről beszélni kell még akkor, ha Magyarországon még a vallási fanatizmusnál is sokkal durvább az elvakult pártvonzalom, a legtöbben nem képesek objektíven értékelni a választott politikai pártjuk valós teljesítményét, minden kritikát ellenséges támadásnak vesz.