Találtam egy érdekes történetet egy házaspárról, amit megosztok veletek, mert igen tanulságos.
A Prince házaspár a késő harmincas éveiben házasodott össze, mindketten jól kerestek, a férfi mérnökként dolgozott. Az esküvő után élték ugyanazt az életet, amit az összes barátjuk is: hetente párszor étterembe jártak, a vakációt Hawaii-n töltötték, partikat adtak és partikra jártak és megvették mindazt, amiről úgy gondolták, hogy kényelmessé teszi az életüket.
Mivel minden hónapban többet költöttek, mint amennyit kerestek, az adósságuk folyamatosan hízott, de nem különösebben aggódtak miatta, hiszen jól fizető szakmájuk volt. Bíztak benne, hogy a fizetésük hamar utoléri a költéseiket, vagy legalább majd az időszakonként megkapott bónuszok segítenek legyőzni az adósságot.
A számlákat a férj fizette, aki nem akarta terhelni a feleségét a részletekkel. Amit tudott, kifizetett készpénzben, a maradék számlákat a hitelkártyáiból fizette be. Amikor egy kártya lemerült, igényelt egy másikat egy másik szolgáltatótól.
Ez a trükk egész jól ment 2009-ig, amikor is az egyik kártya havi minimumdíját váratlanul 900 dollárra emelte a szolgáltató.
Ekkor be kellett avatnia a feleségét és el kellett neki árulnia, hogy az elmúlt években magasan a bevételeik és a lehetőségeik felett éltek, amit csak a hitelkártyák terhére tudott fedezni.
A feleség nagyon haragudott a férjére, hogy ennyi éven át eltitkolta előle a valódi anyagi helyzetüket és haragudott magára is, hogy soha nem vett részt a család anyagi életében, minden pénzügyi dolgot a férjére hagyott.
A felhalmozott 110 ezer dolláros hitelkártya-adósság fényében hirtelen teljesen másként látta a hétvégi kiruccanásokat, az utazásokat és a sok-sok étteremben eltöltött estét.
Azért, hogy elkerüljék a csődöt, adósságkezelő tanácsadóhoz mentek.
Szakítva az eddigi szokással, hetente kétszer megbeszélték a család pénzügyeit és megtervezték közösen, mire mennyit fognak költeni a következő időszakban.
Szerencséjük volt, nagyon sok pártól eltérően az anyagi sokk nem tönkretette a házasságukat, hanem éppen ellenkezőleg, szorosabbá tette a közöttük lévő kapcsolatot.
Így a tanácsadó segítségével sikerült rendes alapokra helyezni a pénzügyeiket, az életszínvonalukat visszaszegték a lehetőségeik alá és a fennmaradó pénzt a hitelkártya adósságok törlesztésére fordították.
Meg is lett az eredmény, öt év feszes pénzügyi gazdálkodás után minden adósságuktól megszabadultak.
A tanulság?
- Soha ne engedd át a másik félnek az anyagi élet kontrollját. A házasság közösség, ebbe szervesen beletartozik a pénzügyi élet is. A pénzügyekről beszélni kell és közösen kell meghozni a pénzügyi döntéseket, mert akkor nem esnek ki többéves csontvázak a szekrényből, mint a fenti házaspárnál.
- Olyan nincs, hogy csak a házaspár egyik fele lenne felelős a kialakult helyzetért. A másik fél legalább annyira hibás azért, mert soha nem akart tudomást szerezni a család anyagi életéről. Kötelességed követni a családod anyagi helyzetét, főként azért, mert téged is érint.
- Ha öt-hat év esztelen költekezése csődbe taszította a családot, nehogy azt gondold, hogy egy-két hónap alatt ezt meg lehet oldani. Ne legyenek illúzióid és hamis elvárásaid. Valószínűleg egy teljes újratervezés és több év spórolás fogja csak megoldani a problémát.
- Az anyagi élet kommunikációjának sikertelensége gyakran csak tünet, amely felszínre hozza a házaspár kapcsolatában lévő egyéb problémákat. Ezzel fontos törődni, mert egy ilyen anyagi kihívás gyakran tönkreteszi a kapcsolatot. De ha elhatározzátok, hogy közösen fogjátok végigcsinálni, ez szorosabbá fogja tenni a közösségeteket. Azonban ehhez tisztán kell látni, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet és mi működik rosszul a kapcsolatotokban.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon:. target="_blank"> http://.
Ha az eredeti sztori teljesen így történt, akkor Miss Prince vagy struccpolitikust játszott, vagy éretlen gyerekként viselkedett. Mr Prince meg nem használta az eszét. 🙂
A pénzügyi helyzettel mindkét félnek tisztában kell lenni egy házasságban, illetve közösen kell tervezniük. Ha ez nincs meg, abból csakis problémák adódnak - ha nem előbb, akkor utóbb.
Családfő, ez többször van így, mint nem. Az a ritkább, amikor normálisan működik a kommunikáció.
Vagy külön kasszán vannak, vagy csak az egyik fél foglalkozik vele.
Forrás?
learnvest.
Családfő, családfő ...
Ad 1: Az a családfő, aki "jó gazda gondosságával" jár el, odafigyelve, ésszel és ráfordított megfelelő energiával/tudással. Az nagyon nem családfő, aki eltapsol egy raklap pénzt, össze-vissza hazudozik, és közben ezzel veszélybe sodorja a családja egzisztenciáját. Az egy lúzer.
Ad 2: Ennyire ne legyen már kényelme senki, hogy ne fordítson időt-energiát a saját családja anyagi helyzetének nyomon követésére! És itt jegyzem meg, hogy ha a feleség IS hozzájárul a család pénzügyeihez, akkor milyen alapon/jogon játszik családfőt a férj? Majd ha keres annyit -és be is osztja jól, nem veszélyeztetve a család megélhetését, jövőjét-, hogy a feleségnek maximum fodrászhoz kell járnia és a bejárónőt terelgetni, majd akkor családfő. Addig ketten viszik a terhet és ketten is szólnak bele az ügyekbe.
Ad 3: Ne neveljetek bábokat a lányaitokból! Szörnyű lesz neki a felébredés.
@Kiszamolo
Szomorú, h ez így van. Feleségemmel mi nemcsak megbeszélünk mindent, de még közös kasszán is vagyunk. Durván toljuk... 😀
Pedig ez egyáltalán nem időrabló, és még a kapcsolatot is erősíti (közös célok, sikerek, alkalmanként megerősítő bukták).
A "Segítség tönkrementem!" c. műsor (talán a Spektrum Tv-n ment) minden egyes része pont ilyen párosokat mutatott be. Elképesztő, hogy milyen felelőtlenül költekeztek és mekkorákat néztek, amikor a tartozással és a megoldással szembesültek.
Érdekes volt, hogy a lakáscélra felvett jelzáloghitel havi részleteit a költségvetésben soha nem hitelként, hanem a lakhatási rezsi részeként tüntették fel tanácsadáskor. Hitelként a hitelkártya, folyószámlahitel és a nem lakáscélú jelzálog futott.
@garbo
A kommented - ha nekem szántad - értelmezhetetlen. Vagy csak simán összekeversz valakivel.
@csaladfo : Most címeztem neked. Az imént nem tageltelek be, így nem neked szólt, hanem a családfő-felfogásról. Azért a kisbetű ...
@garbo
Nagybetűvel kezdtél, és nem mindenki tagel - ld. Miklóst 😀 -, de így már tiszta.
Örülök, h jó példát mutatok, ha már ez a nickem 😉
fő probléma, hogy a világ oktatása ebbe az irányba halad (konzumidióta nevelés) a magyar oktatásról meg ne is beszéljünk...
valami hasonló poszt nem volt már, nekem vagy csak deja vu érzésem ezzel kapcsolatban? 🙂
Ha a házaspár két tagjának nagyon eltérő a pénzügyekhez való hozzáállása, akkor az már régen rossz.
Ki mondta, hogy más volt a hozzáállásuk?
@tamas :
inkabb a fejlodes visz ebbe az iranyba... Mar evtizedekig lehet jol elni takarekoskodas nelkul... Ha ugyanezt 300 eve probalta meg valaki, akkor nagyon hamar rafazott... valosznuleg ezert is voltak takarekosabbak elodeink... Raadasul most eleg sok eszkoz "segiti" a hedonista eletmodot...
Nyilván nevelés meg hozzáállás kérdése, de én is tapasztalom, hogy el tudnak szállni a költésekkel a hölgyek, főleg, ha csúnya szó, "eltartottak", és nincs saját keresetük a családban. Tipikusan ugye a gyerekvállalás alatti évek.
Talán itt olvastam régebben, hogy a nők mindent megvesznek, ami akciós (még ha dupla annyiba is kerül, mint a szomszéd boltban, de érted, AKCIÓS), a férfi pedig azt veszi meg, amire szüksége van (de azért minden pénzt megad).
Sok új nincs ebben a történetben, a dokucsatornákon hetente tucatnyi hasonló van (nyilván alaposan felturbózva és kiszínezve, hogy érdekes legyen). Az egyetlen érdekes volt, amit itt már korábban írtam: amikor Sue, aki jó amerikai háziasszony módjára otthon ült, tévézett, mosott, hízott, vállalkozott - aztán kiderült, hogy 2000 dollár kiadással keres meg 150-et.
Magyarországon még mindig sok helyen az a felfogás, hogy APA kezeli a kasszát, meg az ő birtoka a család összes tagja, mindenkinek kuss. Bár nekem a másik véglet, a közös kassza sem tetszik, egyfajta önbizonyításnak tartom, hogy lááám, mi ennyire nagyon jóóól együüüttt vagyuuunk.
Amíg van bőven pénz, addig nem olyan nagy gond, hogy ki foglalkozik jobban a pénzügyekkel egy családban.
Ha kevés van, az is kénytelen lesz belefolyni, aki nem szívesen teszi és kevésbé ért hozzá.
Zedder, ennyire durván azért ne általánosíts! A nők igen jelentős része (pont akkora, mint a férfiaké) végezte el az általános iskola alsó tagozatát és van tisztában az alapműveletekkel.
@gombocne-teri
Nincs semmiféle önbizonyítás, egyszerűen sokkal egyszerűbb a közös kassza, mint megosztani, hogy mi kinek a költsége családon belül. Mivel egy házaspár nem független egymástól, ezért az életük finanszírozása sem lehet az.
@garbo
Ha pénzről van szó, akkor a férfiak és a nők többsége egyformán nem ismeri az alapműveleteket... 🙂
@garbo
Elnézést ha bárkit megsértettem, nem állt szándékomban.
Ez pusztán pszichológiai megfigyelés, ráadásul nem is tőlem. Máshogy működik a férfi és a női agy - hiába próbálják a feministák bemagyarázni, hogy ugyanolyanok vagyunk, hát nem. Ez kicsit olyan, mint amikor a fekete ember inkább meghal, mintsem bevenné a kimondottan afro-amerikaiaknak kifejlesztett gyógyszert, merthogy az rasszista, és neki fehér ember gyógyszere kell.
Amit pedig én magam figyeltem meg, az az én véleményem és tapasztalatom, amivel nehéz vitatkozni.
@ez-vagyok
A "van bőven" és a "kevés van" relatív fogalmak a pénz esetében (ami valakinek még "van bőven", az másnak "kevés van"), és egyik esetben sem lehet alóla kibújni. Szerintem mindkét félnek tisztában kell lennie a házasság gazdasági helyzetével, és nagyjából meg kell egyezniük a házasság gazdasági működtetésének alapelveiben (stratégia kérdésekben = nagy dolgok, operatív kérdésekben = napi pénzügyek). A végrehajtás ezek után lehet egyikük kezében vagy közösen, ahogy megállapodnak.
A hedonizmus nem áll távol tőlem, de a hitelkártyát mindig felesleges és ártalmas baromságnak tartottam. Az a pénz nem ajándék, hanem vissza kell fizetni, méghozzá kamatokkal együtt. Soha nem értettem, hogy az ilyen emberek miben reménykednek, amikor ész nélkül veszik fel a hiteleket.
Az egészet én úgy oldom meg, hogy a havi fizetésem felét félreteszem. Úgy állítom be az életem, hogy ez elég legyen, olyan életet élek. Lehet, hogy túl defenzív vagyok, de eddig bejött.
Igen, lemaradtam az összes IPhone-ról és csak egy sima 5.1-es házimozim van, darabokból összerakva. De elégedett vagyok, pontosabban nyugodt, mert nem lövöm túl magam pénzügyileg, költésben.
Ja, és amikor összejön 500e Ft, akkor abból kínkeservesen költök el 250e Ft-ot. A cél, hogy maradjon! Soha nem értettem azokat, akik hitelkártyából élnek! Ennyire hisznek a jövőben?
Tudom, hogy nem szabad "állandóan rettegni", de nem is ezt teszem. Tudatosan alkalmazkodok a magyar lehetőségekhez. A gyermekeimnek is ezt kell látniuk, ezt kell megélniük, ha itt akarnak élni, boldogulni.
hát milyen igaz. tényleg közös ügy kell legyen, és nagyon hasznos is a más nézőpont, meg hogy duplán számoljuk át a dolgokat. mindig ellenőrzi valaki más is a számítást, az sose baj. meg ha valaki valami hirtelen valami drága és haszontalan dolgot akar venni, akkor jól jön a külső, józanabb vélemény. nem ez lenne a házasság lényege, hogy támogassuk egymást és közösen haladjunk valami felé (előre)? szerintem de.
@zabalint : Semmi köze a feminizmushoz annak, hogy a neveltetés és a tanulás határozza meg ezt is, nem pedig a nemi jelleg.
@l70
Pont azért fogalmaztam így, mert mindenkinek más a bőven és a kevés.
Amíg nincs gond, mert bőven van pénz, addig nyugodtan az a fél foglalkozhat a családi pénzügyekkel, akinek ehhez affinítása, kedve van. Ez lehet a férj is és a feleség is. Nyilván a másik sincs kizárva teljesen és a fontosabb eseteknél partner a döntésben. De a napi kiadások kezelését és figyelését miért nem az csinálhatja, aki kedvét leli ebben?
Ha jön a gond, természetesen a másiknak is aktívabban be kell kapcsolódnia.
Én mindenkinek azt kívánom, hogy ilyen helyzetbe ne kerüljenek.
@b-csaba
Sokan élnek úgy, hogy semmi sem elég, örökké elégedetlenek.
Én például nem is tudom hányszorosát költhetném el a mostaninak és még mindig rengeteg pénzem maradna, de nincs rá igényem. Elégedetten, kiegyensúlyozottan élek, lehet a sok pénz ad ehhez egy tartást. De az életvitelemhez és felfogásomhoz nem szükséges, sőt ellenszenves számomra, hogy kimagaslóan költséges életvitelt folytassak.
Én így is elvagyok szépen.
Így kéne sokaknak gondolkodnia a világban és a világról.
Másik életforma, amikor az ember fút a megélhetés után. Van munka, bevétele a családnak, aztán jön egy év munkanélküliség, felélik a tartalékait. Megint van állás / munka, utolérik anyagilag magukat, már, már megtakarítani is tudnak, aztán, megint tönkre megy a cég, a vállalkozó, megint felélik a tartalékait. Végül így, ebben a körforgásban telnek el évek, netán évtizedek és nem jut előrébb az ember fia, vagy a család.
Ezt tetézik azok a családok, emberek, aki a fenti helyzetben , a munkanélküli éveket hitelekkel vészelik át (végül is enni kell) és törlesztenek amikor megint lesz állás, vagy ellenkezöleg, vannak azok, akik amikor épp van munka, állás, hajlamosak azt hinni, hogy ez mindig így lesz, így hitelekbe verik magukat.
Melósként sajnos én a fenti példákat látom, mint a magyar valóság.
És ha már családi pénzügyek.. Mi a véleményetek a házassági szerződéskötésről?
Ha pl. egy pasinak van lakása/kocsija, és feleségül vesz egy szegény lányt, és netalán 5 év múlva lelép a kisasszony egy Donhuánnal, akkor mi újság van? Viszi a fele vagyont?
Halkan jegyzem meg.. Értem én, hogy örök hűség, de a válási statisztika az első 5 évben kb. 60% Miklós! Itt egy komoly/új téma, ami sokunkat érdekelhet!
Azert vegyuk eszre, hogy a mediabol reggeltol estig az folyik, hogy akkor vagy igazi ferfi / jo no, ha ket kezzel szorod a penzt. Persze nem ilyen konkretan.
Hisz James Bond is Heinekent reklamoz, vagy nem? Vegyel markas cuccot mert a markatlan az mar milyen ciki.
Vegyel tepsifont. Mert az kell. Aztan meg olyan csajok is Galaxy Note-tal villognak akik nem kepesek egy kezzel megtartani. Ismerek egy ilyet, azt se tudja mi az a Google Play. Az is igaz, hogy allando munkaja sincs, mert kethavonta osszeveszik a fonokkel es kivagjak.
Es ez szepen lassan terrmeszetesse valik, es aki szembe hugyozik a szelnek, azt meg kirohogik.
Nekem pl. nincs kocsim. Es amikor valakivel errol beszelek, gyakran elofordul, hogy bologatnak, mosolyognak, de latszik hogy azt kepzelik, hogy csak racionalizalok.
A vicc az h akar most is vehetnek KP-bol 2 Focust. Igaz, hasznaltat.
@vass-barbara
Pár here volt cikk a házassági szerződésről, keress vissza.
@terez-atya
Használt focusok itt 1000 euróért mennek, arra ne légy büszke.:)
Én abban látom még a problémát, hogy lehet durva általánosítás, de nagy átlagban így látom, minél okosabb egy ember, annál kevésbé ösztönös a viselkedése (az én környezetemben is akadnak kivételek, de kevés). Ugyanakkor általában okosabb ember többet keres, a reklámok viszont pont az ösztönre hatnak. Na itt a baj, ugyanis ez azt jelenti, hogy az átlagos vagy az alatti embereknek nagyobbak lesznek a fogyasztási vágyaik, mint a középosztálynak, az anyagi lehetőségeik persze rosszabbak. Igen, tudom ez a cikk épp középosztálybeliekről szól, és sok a példa pénzszóró, pedig átlag fölött kereső emberekre, de azért nem hinném hogy arányaiban is többen lennének közülük.
Vass Barbara,
ezt a cikket keresi?
//kiszamolo.hu/penzugy-es-a-jog-a-hazassagi-szerzodes/
@b-csaba
Hasonlóan látom és teszem én is, sajnos ez a ritkább.
Vásárolj, vásárolj, vásárolj.. valósítsd meg önmagad, ez jár neked, mutasd meg a világnak ki vagy! :))
T. Miklós!
Hálás köszönetem a honlapodnak!
Aranyat ér!!!
Üdv.: Attila99
@zabalint :
szerintem az okos emberek is ugyanannyira osztonlenyek mint a kevesbe okosak, csak ok racionalisabb(nak tuno) magyarazatot adnak a viselkedesukre. Eleg sok jol keresonel latom ugyanezt, csak naluk kivulrol nem latszik, mert a tulkoltekezes mellett meg mindig marad valamennyi, es kesobb borul a bili, mint kevesbe okos tarsaiknal, illetve ok kesobb felismerhetik a hibat es konnyebben korrigaljak, hagyjak el karos viselkedeseiket.
Inkabb pont az lehet, hogy a kozeposztalyba keruleshez kell az a fajta takarekossag. Ugyanis a kozeposztaly nem csak a jovedelemtol kozeposztaly, hanem a gyarapodo es felhalmozott vagyontol.
A férj a biológiai ösztönöknek megfelelően járt el. Eljátszotta, hogy a státusa magasabb a valóságosnál, mert a nők bizony a státusra buknak, arra, hogy egy férfi milyen magasan pozícionált, mennyi erőforrással rendelkezik.
Igaz, hogy évekkel később kiborult a bili, de addigra már késő volt, a feleség vonzereje leesett annyival az évek elmúltával, hogy már reálisan nem merült fel számára, hogy párt váltson.
(Igen pénzügyileg rosszul döntöttek, de lehet, hogy enélkül nem lett volna férfinek meg ez az asszony.)
Közös kassza, külön kassza.
Nem tudom én a feleségemmel hogy élünk. Kettőnknek van 3 számlája. Egyik közös tulajdonú, a másik kettő privát (de haláleseti megbízással).
A közösre mindig fizetünk be annyit, hogy a priváton maradjon "játszós" pénz. Én pl. modelleket gyűjtök, nejem meg mondjuk puzzlet, vagy eljár barinőkkel. Így pl. egymás ajándékozása jó esetben is igazi meglepetés (kivétel, ha együtt vesszük 🙂 )
Szóval nekem nagyobb a nettóm, így persze, hogy közösre én adok többet. Azt sose nézzük mennyit. Csak azt nézzük, hogy privát játszós pénz maradjon.
A közös számla költségeinek követésére meg egy igen komoly excel tábla van 🙂
Nekem az nem világos, a bank miért emelte meg a havi díjat? Így megszabadította magát egy jól fizető adóstól.
akkoriban a válság után rengeteg kártyát felmondtak a bankok vagy drasztikusan emelték a minimumösszeget. Nem a jó adósoknak....
@zedder
Miert, mennyi Focus vetelere kene kepesnek lennem, hogy buszke lehessek magamra?
4? 8? 1536,12?
Es ennek megis mi koze a mondanivalomhoz?
Egyik ismerosomnek nincs egy kanyija se, megis vett egy Mondeo kombit 5 evre hitelre. Nincs csaladja, csak magat szallitja. Ez ugye sokkal eszszerubb?
@terez-atya
A vicc az, hogy használt focusokban TE akarod mérni a vagyonod nagyságád, én pedig csak rávilágítottam, hogy ez semmit, de abszolút semmit nem árul el a megtakarításaid méretéről.
@vass-barbara Második házasságomban élek, közös vagyonunk minimális (kisebb ingóságok), ezekre nem kötöttünk szerződést. Az első házasságom, pontosabban a válás, óriási bukó volt anyagilag számomra, ezért egy-egy nagyobb befektetésnél (pl.: lakásvásálrás) vagyonmegosztási nyilatkozatot iratok alá a mostani Feleségemmel. Így nincs később vita és válás esetén sincs osztoszkodás. Természetesen ezt is - mint minden jelentősebb dolgot - megbeszéltük, megbeszéljuk. Így nincs tüske, hanem boldogság, béke és szeretet van. Ez a legfontosabb.
@vass-barbara : Nagy híve vagyok a házassági szerződésnek. A pénzügyeknek semmi köze a szerelemhez, az kőkemény racionalitás, semmi más. Ha nincs a szerződésre később szükség, az csak jó, ha viszont válásra kerül a sor, rengeteg kellemetlenséget meg lehet vele előzni.
Én mindig azon csodálkozom, hogy a posztban olvasotthoz hasonló sztorikban mindig jól fizető állásban csücsülő emberekről van szó, akikről aztán kiderül, hogy olyan buták, mint a ....
A pasi újabb és újabb hitelkártyákat kér, a nő oda se figyel a költésekre, hogy az ördögbe tudtak ezek az emberek jól fizető állásokat megcsípni? Miért bíznak rájuk felelős pozíciókat, amikor a saját életüket se tudják menedzselni? A poén csak az lenne, ha valamelyikükről kiderülne, hogy a cégnél ő a pénzügyes. 🙂
Mindenesetre ilyen emberekre bízni jól fizető állásokat olyan, mint kecskére bízni a káposztát, és egy mákszemnyit sem csodálkozok ezután az egymás után jövő válságokon és becsődölt cégeken. Kutyából nem lesz szalonna. Aki otthon felelőtlen, az a munkahelyén sem lesz felelősségteljes.