Pénteken találkoztam a Bagázs-zsal, mert kíváncsi voltam mit és hogyan tevékenykednek.
Ha nem ismered őket, itt találsz róluk bővebb információt. Röviden: mélyszegénységben élő embereknek segítenek oktatással, hogy legyen valami esélyük kitörni a mindig újratermelődő nyomorból. Nagyon egyet tudok érteni a céljaikkal, mert egyrészt úgy gondolom, hogy rajtad múlik, mit érsz el az életben, másrészt viszont szükségesnek tartom mindazokat támogatni (nem üres szavakkal, hanem pénzzel), akik nem kapták meg még az induláshoz sem a lehetőséget.
Ilyenek a mélyszegénységben élők és az egyéb hátrányos helyzetből indulók (Down szindromások, értelmi fogyatékosok és hasonló embertársaink.)
A Bagázs remek munkát végez, pénzügyi oktatást, felnőttképzést, gyerekfoglalkozásokat ad telepi cigányoknak Bagon. (Bővebben a honlapjukon.)
Amikor a pénzügyeikről beszélgettünk, sírni lett volna kedvem.
Ugyanis filléres gondjaik vannak, az emberektől szinte semmi pénzt nem kapnak. (Tisztelet az igen kevés kivételnek.) A szerény költségvetésük zöme is pályázati pénz, ami ráadásul hamarosan ki is fog futni. Úgy kell sakkozniuk, hogy legyen pénz a szükséges dolgokra, miközben a pénzen kívül minden adott lenne, hogy a programjukat akár 20 másik telepen is elkezdjék.
Úgy érzem, hogy eljött az idő, hogy ezen változtassunk. A magyarok hozzáállásán az adakozással kapcsolatban. Tudom, kegyetlen nehéz munka lesz, de egyszer el kell kezdeni.
Ugyanis a magyar ember bármikor ad ötszáz forint borravalót a pizzafutárnak, csak hogy az jó fejnek tartsa, de a fél lábától hamarabb megválna, mintsem hogy akár csak ezer forintot adakozzon.
A szeme sem rebben a gyorsétteremben, hogy 1.400 forint egy gagyi sült krumpli-hamburger menü, de inkább a fogát tépné ki gyökerestül, mintsem akár csak két menü árát odaadja egy nála nagyobb szükségben lévőnek.
Hogyan is szokott jót tenni az átlag magyar?
- Az összes segélyfelhívást megosztja a facebookon, mert az nem kerül egy fillérjébe sem. Mintha attól bármi megoldódna. Mindeközben marha büszke magára, hogy szociálisan mennyire érzékeny. (Semennyire nem az.)
- Nagylelkűen felajánlja az adója egy százalékát valamelyik alapítványnak, mintha azt egyébként nem kellene amúgy is befizetnie adóba. Az állam pénzét osztogatja, nem a sajátját, de majd szétfeszül a melle, annyira büszke magára. Ja, és mennyi pénzről is beszélünk? Évi átlag 2.880 forintról? Havi 240 forintról? Egy igazi hős. Ezzel aztán a világ minden baját egy csapásra megoldotta.
- Ezen kívül még a halálos ágyán szokott adakozni a magyar, ha egyáltalán bármikor az életben. Aki a halálos ágyán adakozik, az megint csak nem a sajátjából ad, hanem az örökösök pénzét szórja már. Erre se lehet valaki büszke, hogy csak akkor hajlandó adni, amikor már többet semmi szüksége nem lesz a pénzre. Ebben semmi tisztelnivaló nincs. Volt 70-80 éve, amikor adhatott volna, akkor miért nem adott senkinek semmit?
- Azt mondja, azért nem ad senkinek, mert az összes alapítvány szélhámos. Meg kell nézni, kinek adsz (én se véletlenül találkoztam a Bagázzsal és leveleztem az Igazgyönggyel sokat), de rendben, legyen az összes alapítvány szélhámos. Mikor adott az ilyen utoljára pénzt a szemben lakó háromgyerekes özvegyasszonynak vagy a magára maradt nélkülöző kisnyugdíjasnak? Kellen most fel a székből és vigyen át neki ötvenezer forintot, százszor nagyobb szüksége van rá, mint neki. Na ugye, úgysem fogja megtenni, mert ez is csak egy ócska kifogás.
(Tudom, az ötvenezer forint említése lélegzetkihagyást okoz sok embernél, ha egyáltalán bármikor is adna, el sem tudná képzelni, hogy ezer forintnál többet adjon bárkinek is. Az pedig sértés, nem segítség. Gondolj bele, ha te lennék a másik helyében, rajtad mennyit segítene az az ezer forint és mennyire lenne szükséged.)
- Alapítványok mesélik (többek között az Igazgyöngy is), hogy az esetek nagy részében az emberek kidobni való lomokat küldenek nekik és közben elképesztően büszkék magukra. Használhatatlan Pentium II számítógépek, dédimama örökségéből származó szó szerint ötven éves ruhák, tűzifának is alkalmatlan bútorok, működésképtelen vasalók és hasonlók. Mindegy mi az, csak egy fillért se érjenek és egy fillért se kelljen rájuk költeni. Az alapítványoknak meg rengeteg pénzükbe kerül a sok veszélyes hulladékot elszállítatni a szeméttelepre.
(Update: Tudom, felháborító, amikor valaki tükröt tart a másik elé és nem tetszik a látvány. Érdemes elolvasni a felháborodott hozzászólásokat. Egyik sem írja azt, hogy kikérem magamnak a hangnemet és egyébként szoktam adakozni. Az utóbbi fél mondat mindig lemaradt. Sajnos elképesztően nincs kultúrája Magyarországon a másik megsegítésének, de sokan felháborodnak, ha valaki erre rá mer mutatni. Mindig az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég, ahogy a mondás tartja.)
Úgyhogy itt az idő a változásra és a cselekvésre.
Kétféleképpen tudjuk megtenni ezt.
Ha össze tudnánk dobni havonta 10-15 millió forintot, a Bagázs legalább másik húsz településen tudná folytatni a munkát. Önkéntes, elszántság, tapasztalat van bőven, csak a pénz hiányzik.
Remélem, hogy van egy-két ezer ember itt, aki 5 vagy 10 ezer forintot fel tudna ajánlani a fizetéséből havonta.
Tudom, most sokak meglepődtek, hogy annyit egy ilyen célra költsenek, de ez nem több, mint amennyit csak a kábeltévére kidobsz havonta, meg aminek az ötszörösét eltankolod minden hónapban. Az is sokaknál kiverte a biztosítékot, amikor azt írtam, hogy abból jössz rá, mennyire vagy zsugori, hogy vajon az egyheti fizetésedet oda tudnád-e adni nemes célokra. Pedig még idősávot sem írtam hozzá, hogy milyen sűrűn. A legtöbb ember el sem tudná képzelni, hogy egyszer az életben egyheti fizetéséről lemondjon valami magasztos ügy érdekében, miközben magától nem sajnálja évente, hogy egyhavi fizetését elverje egy-egy nyaralásra vagy akár egyhavi fizetését kiadja egy ostoba mobiltelefonra.
Pedig a legjobb fokmérője annak, hogy valaki mennyire szerelmes a pénzébe és saját magába, az az, hogy mennyit képes adni a pénzéből más szükségei számára.
Úgyhogy ha készen vagy cselekedni, kattints ide és az általad választott összegre állíts be állandó átutalást az itt található számlaszámra. (Csak egy tipp: ha a választott összeg kevesebb, mint a fizetésed 2%-a, akkor valószínűleg keveset adsz. Ha összeszorult a szíved, hogy most adni kell, akkor gondold végig, biztos ez az összeg hiányozna-e a költségvetésedből. Ha csak egyszer akarsz nagyobb összeget adni, az is jó, de nagyobb szükség lenne egy kisebb összegre, amire viszont havonta lehet számítani.)
(Természetesen nem kötelező a Bagázst támogatnod, ha tudsz másik olyan alapítványt vagy egyesületet, ami méltó erre, akkor támogasd azt. Vagy ha továbbra sem adsz senkinek semmit, azt is megteheted, akkor ez a cikk nem neked szólt vagy csak még nem érted a dolog lényegét.)
A másik mód, ahogyan segíthetsz:
Nézz otthon szét és szedjél össze minden olyan felesleges dolgot, amit el tudnál küldeni a mélyszegénységben élő embereknek. Megmaradt fél csomag pelenka, babaholmi és popsitörlő, tisztálkodási szerek, a három karácsonyra kapott borotvahabból kettő, hibátlan, de már felesleges mobiltelefon, tablet, notebook (használható, nem őshulladék a XX. századból!), tartós élelmiszer, kerékpár (ami most is használható állapotú!), keverőtárcsás mosógép (automata nem jó, mert nincs víz bevezetve), törölköző, ágynemű és ehhez hasonló dolgok.
Ezeket tedd bele egy dobozba és ide kattintva rendelj meg egy szállítást erre a címre: Igazgyöngy Alapítvány, 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11.
A futár másnap házhoz megy a csomagért (ha dolgozol, a munkahelyed címét add meg átvételi pontnak), 1.490 forintért még akár 25 kilós csomagot is csinálhatsz. A fuvardíjat a sofőrnek kell majd kifizetned, érkezése előtt fél órával telefonon fog jelentkezni.
Ha szeretnél még valamit küldeni, vegyél a boltban tisztálkodási szereket, mosóport, borotvákat, fogkeféket, konzervet és ehhez hasonló dolgokat.
Semmi olyat ne küldj, ami nem működőképes és te magad nem használnád, vennéd fel, mosnád meg vele a fogad, vagy bármilyen más módon nem használnád.
Nem lomot, szemetet, rongyot és kacatokat gyűjtünk.
Ha nem lesz legalább ötven-száz állandó támogató és legalább ennyi csomagot nem fogtok küldeni, az igen tanulságos lesz.
Szeretném, ha a hozzászólások most a szokásos bölcselkedések helyett arról szólna, ki mennyi pénzt ajánlott fel és mit rakott a csomagba. Köszönöm.
A hozzászólásokat egy kicsit felfüggesztettem, mert mennem kell és pár óráig nem leszek gépközelben, ezt a hozzászólás mennyiséget pedig nem tudnám kezelni utólag.
Hamarosan újra hozzá lehet majd szólni, addig is türelmet.
