Elmúlt tíz év és a számok

Elmúlt egy évtized, amióta ez a kormány vezeti az országot. Ennyi idő még egy ország életében is hosszú idő, érdemes megnézni, ez a kormány hogyan teljesített az előtte lévő kormányhoz képest.

(Egyébként Orbán Viktor az egyetlen, aki elmondhatja, hogy hamarosan a rendszerváltás elmúlt harminc évének felében ő volt a miniszterelnök, tehát ami ebben az országban történt vagy éppen nem történt azóta, az leginkább neki köszönhető, legyen az jó vagy rossz. S mivel ennek az időnek a felét kétharmados többség mellett töltötte, minden lehetősége megvolt bármit megcsinálni.)

A szocialisták vezetésével rengeteg probléma volt, sok kár érte az országot 2002 és 2010 között és sok lehetőséget is elpazaroltunk. (Én csak gazdasági ámokfutásnak titulálom ezt az időszakot: magas költségvetési hiány és infláció, nagy külkereskedelmi deficit és társai, aminek a vége majdnem egy államcsőd lett.) De vajon hogyan teljesít ez a mostani kormány az előző kormányhoz és a szomszédos országokhoz képest? Mi az, ami az ország vezetésének érdeme vagy hibája és mi az, ami a többi országban is hasonlóan alakul?

Kelet-európai statisztikák

Az összehasonlítást az teszi most különösen érdekessé, hogy a szocialisták időszakát egy 80 éve nem látott gazdasági összeomlás zárta le és segítette hatalomra a mostani kormányt, míg most egy száz éve nem látott járvány okozta gazdasági válság idéz elő teljesen hasonló állapotot. Így fair is az összehasonlítás, nem lehet azt mondani, hogy a szocialisták pechesek voltak a 2008-2009-es válság miatt. (Most valamivel kisebb lesz várhatóan a gazdasági visszaesés, mint 2009-ben volt.)

Az érdemi vitára már évek óta nincs lehetőség, mert most ugyanúgy kommunikálunk, mint ötven éve. Ha ötven-hatvan éve bárki negatív véleményt vagy csak jóindulatú észrevételt tett az ország gazdasági állapotáról vagy a demokrácia hiányáról, kész panelokkal “válaszoltak” neki.

Csak akkor az imperialisták támadták az országot, most Brüsszel meg a liberálisok, akkor minden rossz a CIA ügynökei miatt volt, most Soros ügynökök bomlasztják az országot, akkor a szocialista vívmányok és eredményeket kellett megvédeni a kapitalisták ármányaitól, most a “keresztény” értékrendet a mindenféle lobbiktól és akkor is az ország eredményeit irigyelték a támadók és most is ezért vagyunk támadás alatt.

Ezek a kommunikációs technikák jól működnek egy ideig és minden vitát le lehet söpörni velük az asztalról és minden vitapartnert a földbe lehet döngölni velük, csak hát a vitákra szükség lenne.

De forduljunk a számokhoz, hogyan teljesített az ország 10 év alatt az előző nyolc évhez képest és a környező országokhoz képest is? Érdemi vitát csak tények mellett lehet folytatni, ezért érdemes megnézni, mit mutatnak a számok.

Államadósság

Nagy jelmondat lett az államadósság csökkentése hét-nyolc évvel ezelőtt, amiből aztán nem lett semmi.

A szocialisták 2002 és 2007 között a GDP 55%-ról 65,3%-ra tornászták fel az államadósságot, majd a válság miatt hatalmasat ugrott az államadósság mértéke, 2010-re 80,6% lett az államadósság.

A következő kormány ezt tovább növelte (emlékszünk még az első gazdasági tervekre, amik a költségvetési hiány elszállásával akarta elérni a gazdasági növekedést?), majd amikor “Brüsszel” nem engedte elszállni az államadósságot, a kormány bedarálta a magánnyugdíj-pénztár 3,14 ezer milliárd forintját, megszűntette az addig oda befolyt pénz befizetését is, ami akkor havi 25-30 milliárd forint volt, vagyis évi kb. 320 milliárd forintot onnantól kezdve az állam magára költött a magánnyugdíj helyett.

A magánpénztári vagyon kisebb része lett az államadósság csökkentésére fordítva, pedig ez akkor több pénz volt, mint az államadósság 15%-a. Látványosan lehetett volna belőle csökkenteni az államadósságot.

A nullás kamatkörnyezet is a mostani kormánynak kedvezett, hiszen 2010-ben 1.215 milliárd forint ment el kamatokra a 13.533 milliárd forintból (8,9% volt a költségvetésben a kamatokra fordított összeg), addig tavaly a 20,578 milliárd forintból szintén 1.223 milliárd forint, vagyis csak 5,9%. Csak tavaly 600 milliárd forinttal volt kisebb arányaiban a kamatkiadás, mint 2010-ben lett volna.

A lenti ábrát megnézve egyértelmű, hogy összegszerűen még csak az államadósság növekedésének mértéke sem változott érdemben a szocialista kormányok tényleg elfuserált gazdaságpolitikájával szemben. (A túlköltés mértéke nem igazán változott, csak a GDP-hez való arány. S még egyszer: már a magánnyugdíjpénztárra sem ment a pénz.)

(Az infláció miatt kicsit csalóka az ábra, de mivel az éppen alacsony volt a tízes évek közepén, nem olyan jelentős a torzulás. Két éven át konkrétan defláció volt, előtte 1,2%, utána 0,4%. Ezért nem jelentős az inflációs hatás. Sőt, magas infláció mellett a szocialista érában jelentősen csökkent az államadósság reálértéke évről-évre. Igaz, legalább olyan lendülettel termelték is újra.)

Hogyan állunk az államadóssággal a mostani kormány esetén?

2009 végén 78,2% volt az államadósság, idén év végére újra 80% lesz az államadósság a válság miatt. (Ne felejtsük el, a szocialisták idején is a válságban ugrott igazán nagyot az államadósság.) Tehát gyakorlatilag most pont ott vagyunk, mint tíz és fél éve és nem tudjuk, meddig fog még tartani a válság. (S örülni fogunk, ha  a válság végére 100% alatt fogunk maradni. Hiába mondta mindenki, hogy akkor kellett volna félretenni, amikor egyébként is dübörgött a gazdaság.)

Miközben 3150 milliárd forint rendkívüli bevétele volt a kormánynak a magánnyugdíjak elvétele miatt, illetve ennél többet spórolt azon, hogy az évi 320-500 milliárd forint, aminek a magánnyugdíjba kellett volna menni, az nála maradt. (2010-ben a teljes költségvetés 2,36%-a ment a magánnyugdíjpénztárba. A 2019-es költségvetésben ez 486 milliárd forintot jelentett volna, amiről az előző kormányok lemondtak, hogy legyen nyugdíja az embereknek negyven év múlva is. Mai értéken másfélszer annyit spórolt a kormány a magánnyugdíjpénztár elvételén az évek alatt, mint amit egy összegben elvett 2011-ben.)

Ehhez hozzátéve az alacsonyabb kamatkiadást, az államadósságot le lehetett volna gond nélkül felezni 10 év alatt, ha csak a magánnyugdíjpénztári pénzeket és az alacsonyabb kamatok miatti megtakarítást erre költötték volna. De inkább másra költötték.

Ez a kormány minden évben az év végén kénytelen kiszórni több százmilliárd forintot, hogy tudjon teljesülni a hiány. (Igen, a hiány.) Az előző év végén ki kellett lapátolni az ablakon KETTŐ EZER MILLIÁRD forintot, hogy meglegyen a tervezett hiány. Cikk.

Csak összehasonlításul, a környező országok államadósságainak mértéke tavalyi adat szerint: Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Tehát még a válság előtt is kirívóan magas volt a magyar államadósság a környező országokhoz képest, mégsem csináltak vele semmit. Az a kevés, amivel csökkent az államadósság a GDP-hez képest, csak azért történt, mert a gazdaság gyorsabban nőtt, mint amennyivel a kormány többet költött a bevételeinél minden évben.

Emútnyócév vs emúttízév: legjobb esetben is döntetlen az államadósság kérdésében, mert a szocialisták tényleg csúnyán elbántak az államadósság mértékével, de ez a kormány se csinált semmit, minden évben többet költött, mint ami bevétele volt és még a magánnyugdíjpénztár vagyonának zömét is másra költötte el.

Gazdasági növekedés:

Gyakori vélemény, hogy mennyire szárnyalt az elmúlt tíz évben a gazdaság, bezzeg az emútnyócévben.

Ezzel szemben az igazság:

A szocialista kormány alatt jobban nőtt a gazdaság a válság előtt, azonban ne felejtsük el, hogy ennek egy jó része az államadósság növekedésének köszönhető.

Nettó fizetés

Az elmúlt években a munkaerőhiány miatt nagyot nőttek a nettó bérek (legalábbis forintban). De vajon hogy alakultak a fizetések az előző kormány alatt, a válság előtt?

Az előző kormány alatt a válság előtt 26,9%-kal nőttek a nettó reálbérek, ugyanezen időtávban a mostani kormány ideje alatt 40,1%-kal nőttek a nettó reálbérek. (A forint-felértékelődés miatt a kétezres években és nagy leértékelődés miatt az elmúlt 10 évben euróban jobban nőttek a fizetések a kétezres években, mint most.)

Azonban ezeket az értékeket érdemben a környező országok reálbér-változásával lehet összevetni, hogyan változtak a reálbérek 2002 és 2008, illetve 2010 és 2019 között Romániában, Csehországban, Lengyelországban és így tovább.

2019-ben így alakultak a munkaerő-költségek a helyi devizában:

Euróban idehaza 7,4%-kal nőttek a bérek 2019-ben, Csehországban 7,3%-kal, Lengyelországban 5,5%-kal, Bulgáriában 11,7%-kal, Szlovákiában 7,8%-kal, Romániában 10,9%-kal. Tehát megint csak teljesen átlagos a magyar fizetés emelkedésének mértéke. A fizetések emelkedését a kelet-európai régióban tapasztalható munkaerő-hiány befolyásolta sokkal inkább, mint bármelyik kormány teljesítménye.

Ez pedig az uniós rangsor a munkaerőköltség tekintetében 2019-ben:

Romániát még éppen megelőzzük, de legalább Bulgáriát biztosan magunk mögött tudhatjuk. Örülni kell a kis dolgoknak is.

Oktatás

Éppen most jelent meg az Unió 2020-as statisztikája a magyar oktatásról.

Oktatásra költött összeg a GDP arányában 2009/2019: 5,4% vs. 5,1%. Alulteljesítők aránya (funkcionális analfabéták): olvasás 17,6% vs 25,3%, természettudományok 14,1% vs 24,1%, matematika 22,3% vs. 25,6%. Csak Románia és Bulgária áll rosszabbul, mint mi az egész EU-ban.

Ami javult, a diplomások aránya, 23,6%-ról 33,6%-ra, de még mindig messze az uniós 40,3%-tól. Ami szintén romlott, az iskolát korán elhagyók aránya.

Hát ez sem egy sikertörténet éppen. A teszteken még pocsékabbul teljesítenek a magyar diákok, mint eddig, pedig eddig is az utolsók között voltunk. Egyedül a diplomások arányának növekedése javult az elmúlt tíz évben.

Az oktatás minősége egyértelműen rosszabb, mint 2009-ben és kevesebbet is költ rá a kormány.

Munkanélküliség

Itt némileg gondban vagyunk, mert nem igazán hasonlíthatóak össze az adatok. 2010 óta több százezer magyar külföldön vállalt munkát, így értelemszerűen itthon már csak ettől is csökkent a munkanélküliség. Ha elfogadjuk, hogy négyszázezer magyar dolgozik külföldön, ez a munkavállalók mintegy 10%-a.

A másik a közmunkaprogram, ami nem volt 2010 előtt, ez is a munkanélküliséget csökkenti, bár a számuk 2019-re 110 ezerre csökkent, a munkavállalók mintegy 4%-ára.

Szintén érdemes megnézni a környező államok munkanélküliségi rátáját is, mennyire magyar specialitás a jelenlegi munkanélküliség és mennyire a világgazdaság állapota befolyásolja azt.

2019-ben a magyar munkanélküliségi ráta 3,3%. Ausztria 4,2%, Csehország 2%, Lengyelország 2,9%, Románia 3,9%, Szlovénia 4%. Vagyis a környező államokhoz képest a tavalyi magyar munkanélküliség teljesen átlagos.

Ami biztos javult, a foglalkoztatottak száma a 2007-es 3,9 millióról 4,51 millióra 2019-ben.

A munkanélküliség tekintetében ez a kormány jobban teljesít, de a környező országokhoz képest teljesen középmezőnyben vagyunk az adatainkkal és ott voltunk a szocialista kormány idejében is, csak akkor 4-8% volt a környező államok adatai, a magyar pedig 4,5-6,5% a válság előtt.

Gyerekáldás

2015 óta elképesztő pénzeket öntünk a gyerekvállalás támogatására. A 2015-ös 1,396-os termékenységi ráta 1,51-re nőtt 2020-ra, vagyis élete során ennyit szül egy magyar nő. Minden pénzt megért az eredmény.

De vajon hogy alakult ugyanez a környező országokban, ahol nem volt ilyen pénzszórás?

Ahogy mondani szokták, egy kép többet mond ezer szónál. Az a hatalmas pénzeső még mindig felesleges pénzkidobásnak tűnik a szomszédos országok adatait nézve, ahol ugyanez történt, mint nálunk, csak nem kellett hozzá ennyi pénz.

Adóztatás

Ez a kormány a saját állítása szerint az adócsökkentés kormánya. (Meg az államadósság csökkentés kormánya, de arról már beszéltünk.)

Az adózásban nagyon könnyű megvezetni az embereket. Ha felemelem az áfát 2 százalékponttal és lecsökkentem a jövedelemadót 4 százalékponttal, akkor a dolgozó ugyanannyit fog adózni, csak nem akkor, amikor megkeresi a pénzt, hanem amikor elkölti. (Durván kétszer annyi jön be az áfából, mint a jövedelemadóból.)

Ha a bankokra rakok banki különadót és tranzakciós adót évi sok százmilliárd forint értékben, amit aztán azok tovább hárítanak az ügyfelekre, akkor megint csak tudok valami másik adót látványosan csökkenteni, miközben az adóztatás mértéke egyáltalán nem csökken, csak másképp szedek be ugyanannyi pénzt az emberektől és a vállalkozásoktól.

A társasági adó 9%, közben csak az iparűzési adóra majdnem kétszer annyit fizetnek be a cégek, az osztalék után fizetendő adók és járulékok miatt egyáltalán nem is alacsony a magyar adókulcs a végén.

2019-ben a magyar GDP 47,513 ezer milliárd forint volt, a költségvetés bevétele (vagyis főleg az adók és egyéb közterhek összessége plusz a kapott uniós támogatások) pedig 21,542 ezer milliárd forint volt. Vagyis a GDP arányában 45,33%-ot vont el az állam a gazdaság szereplőitől.

(A felsorolt számok csak a központi költségvetés és az állami pénzalapok bevételeit mutatja a GDP arányában és az uniós utalások is benne vannak, de összehasonlítás céljának így is megfelelnek.)

2010-ben 13.533 milliárd forint volt a költségvetés bevétele, míg a GDP 27.431 milliárd forint, vagyis 49,33% volt az állami elvonás mértéke a GDP arányában. De ennek az évnek a kétharmadában már a mostani kormány hozta az adószabályokat.

A 2009-es évet bár meg lehet nézni, de egy válság közepén, az összecsukló GDP mellett sok értelme nincs a GDP arányában számolni. Azért tegyük meg. A bevételi oldal 8.324 milliárd forint volt, a GDP 26.458 milliárd forint. Vagyis a GDP arányos elvonás 31,46% volt.

2007-ben csak 7.100 milliárd forint volt az államháztartás bevételi oldala 25.701 milliárd forintos GDP mellett, ami csak 27,6%-os elvonást jelentett, de ennek az ára egy brutális, 1.398 milliárdos költségvetési hiány lett arra az évre. Igaz, a hiánnyal együtt is csak 33,06%-os volt az elvonás mértéke és hiány máskor is van, még ha kisebb is.

(Amíg az Unióban 17 ország pluszos költségvetést csinált tavaly, a magyar kormány az a tíz közé tartozott, amelyik ragaszkodott ahhoz, hogy legyen költségvetési hiánya, az 1.700 milliárdos terven felüli bevétele ellenére is.)

A 2005-ös költségvetés tervezett bevétele 6.582 milliárd forint volt, a 2005-ös GDP pedig 22.549 milliárd forint, vagyis az adóelvonás mértéke 29,19% volt a GDP arányában. Az uniós bevételek alakulása:

Vagyis az adóelvonás tekintetében a szocialista kormány nem teljesített rosszabbul, még ha a költségvetési hiányt is hozzácsapjuk az elvonás mértékéhez, illetve korrigáljuk a kapott uniós támogatásokkal a bevételt, akkor is kisebb volt a GDP arányos elvonás.

A munkabérek tekintetében is túl vagyunk adóztatva, különösen az alacsony jövedelműeknél. Ebben a szegmensben 2019-ben Belgium (45.4 %), Németország (45.2 %) Magyarország (44.6 %) volt a rangsor az adóztatás területén, a lista másik végén pedig Málta (27.4 %), Írország (24.6 %) és Ciprus állt (18.1 %).

Forint árfolyama

Orbán Viktor még ellenzékben lemondásra szólította fel az akkori kormányt, mert a forint gyengülése egyenlő a magyar emberek meglopásával. Vajon hogyan teljesít a forint azóta, hogy újra ő a miniszterelnök?

A forint erős felértékelődésen ment át a kétezres években, ezért nincs sok értelme az akkori állapotokat összehasonlítani a mostaniakkal. Nézzünk egy másik összehasonlítást: hogyan teljesített a forint, a cseh korona, a román lej és többi környező deviza az euróhoz képest 2010 április közepe óta?

Az euró 263 forint volt akkor, ma 361 forint, vagyis 37,26%-kal kell többet fizetni egy euróért.

A korona 26,25 korona/euró árfolyamról 26,35 koronára “gyengült”, vagyis nem változott.

A zloty 3,86 zloty/euró árfolyamról 4,46 zlotyra gyengült 10 és fél év alatt, ez 15,5%-os gyengülés.

A horvát kuna 7,26 kuna/euró árfolyamról 7,56 kunára gyengült, ez 4,1%-os gyengülés.

A román lej 4,14-ről 4,875-re gyengült, ez 17,7%-os gyengülés.

A bolgár leva 1.9485-ről 1,957-re gyengült (a leva már az euróhoz van kötve talán 2015 óta, így csak egy szűk sávban mozoghat.)

Akárhogy nézzük, az “emúttízévben” idehaza lopták meg legjobban az embereket a forint gyengülésével.

További adatok:

Kelet-európai statisztikák

Ezek voltak a számok. Lehetne még sok mindenről beszélni, például javult-e az egészségügyi rendszer állapota, a magyarok egészségi állapota, a társadalom szétszakadása, a szegények lecsúszása, a hátrányos helyzetű települések helyzete és a többi, de már túl hosszú lenne akkor a cikk.

Nagyon jó lenne, ha lenne társadalmi vita ezekről a dolgokról (is) és a felmelegített és pusztán csak átdolgozott kifogáskezelési panelek helyett érdemi megbeszélést lehetne folytatni az egész országot érintő kérdésekről, mert a képzelt ellenségek helyett a valódi problémákkal sokkal jobb lenne harcolni.

Mit csinálnak a pénzemmel?

S ennek semmi köze ahhoz, hogy te melyik focicsapatnak politikai pártnak szurkolsz, ezek olyan dolgok, amik mindenkit érintenek. S igen, meg lehet venni egy-egy társadalmi osztályt adócsökkentéssel, állami támogatásokkal (vagy éppen nyugdíjemeléssel), de attól az országnak még nem lesz jobb, sőt.

A cikk NEM arról szól, jobb-e a Fidesz, mint az MSZP volt. Senkit nem érdekel, kinek melyik párt a szimpatikus. A cikk arról szól, hogy a mindekori kormány jobb teljesítményt nyújtott-e, mint a megelőző kormány, egymáshoz és a környező országokhoz viszonyítva.

Ha érvelsz, érvelj számokkal, ne politikai lózungokkal, hogy legyen értelme a párbeszédnek.

Share

297 hozzászólás

  • Jaja persze
    Nagyon egyszerű, a normálisok már régóta ezt mondják. Régi kormány = új kormány csak más névvel.
    Ezért kellene már tényleg elzavarni őket a búsba. Aki a volt pártra vagy a mostanira szavaz, tényekkel alátámasztva idióta. Ja, hogy az emberek többsége az? hmm.

    Csakis olyan pártra szabad szavazni aki még nem volt hatalmon. Helyette mi megy? Vagy marad a mostani vagy foooogjunk össze (ami azt jelenti, hogy fogj össze azokkal akik ugyan olyan szarok mint a mostaniak) Persze a kormány tesz is érte a mostani változtatással, hogy csak így lehessen indulni ellenük. Olyan pártoknak esélyük sincs az összefogásra akik még nem voltak hatalmon, mert ha megteszik akkor nincs esély mert hiányoznak az idióták a nyeréshez.

  • Péter

    Dehát pont nem látszik a lényeg, mert 2010 utánról 45-49%-okat írsz, előtte meg 27-31. Nincs ilyen nagyságrendű eltérés, a valós érték folyamatosan 37-40 körül mocorog, nincs nagy változás, csak ide-oda legóznak vele a kormányok.
  • Kiszamolo
    Péter, a lényeg, hogy a nagy adócsökkentésből semmi nem valósult meg, egyáltalán nem adózunk kevesebbet, csak másként.
  • krisz
    Kicsit filzófiai magasságokba emelkedve, de mégiscsak valahol a legfontosabb mutató kimaradt szerintem.
    Hiszen valahol az élet célja mégiscsak a boldogság.
    Az emberek bolodgságérzete az elmúlt tíz év során, kíváncsi lennék nagyon ez, hogyan alakul.
    Akár életkori lebontásban a kisiskolástól a nyugdíjasig.
  • Péter

    Ez így oké. A cikkben viszont az van, hogy 2010 előtt kisebb volt az elvonás, és a leírt számok is teljesen mást tükröznek. Ennyit nehezményeztem.
  • Kiszamolo
    Péter, kerestem megtisztított adatokat, de nem találtam és így is egy napig írtam, nem akartam kettőig írni.
  • Dani21
    Ötletszerű, minden eddiginél amatőrebb kormányzás van az egészségügy és oktatás teljes elengedése mellett.
    A közbeszerzések már nem csak részben, hanem kizárólag azért történnek, hogy el lehessen lopni a pénzt.
    Az állami vagyon most kerül át a lojális szervezetekhez és az egyházakhoz.
    Akinek nem tetszik a kormányzás, az ellenség, ezért nem kell rájuk figyelni.
    Hiába vannak többségben azok, akik szerint ez nem jó irány, a kormány minden erőforrását és figyelmét annak szenteli, hogy ezek a választók ne tudjanak változtani a helyzeten (lásd: választási törvény módosítása).
    Én mondanám, hogy ez a sok ostoba fidesz-szavazó majd jól megeszi, amit főz, de jó, ők is megszívják, haha, de egyrészt őket nem érdekli semmi ami ebben az országban történik, másrészt a családommal együtt ebben az országban élek, és én NEM akarok egy középkori, elmaradott, feudalisztikus királyságban élni.
  • Kritikus Gondolkodás
    Dolgozok statisztikai számításokkal és szinte bármit ki lehet mutatni amit csak akarunk. (kinek, mi az érdeke ugye)
    De ami fontos az a kritikus gondolkodás és a nyitott párbeszéd. 7 év külföldi munka után azt látom ebből nagy hiány van itthon sajnos.
  • Szaky
    Kedves Kiszámoló!

    Ha jól értelmezem az államadósságot akkor 2010-ben 80%köröli volt.
    Ezt 15%-al “csökkentette” volna MNyP-i vagyon (tudom nem lehetett vele csökkenteni) tehát az akkori “államadósság” 65%-on állt?

  • cga82
    @Vazelin: meg fogod kapni a képességeidnek megfelelő környezetet és sokáig élvezheted majd, ne aggódj, csak várj türelemmel.
  • Kiszamolo
    Szaky, nem, a 80% 15%-ával csökkent volna az államadósság.
  • okosban megoldjuk
    Vegyes érzéseim vannak. Az elmúlt hónapokban amikor olvastam a híreket arra gondoltam hogy lassan lecseng a fidesznek. Nem lenne baj, vagy jó is lehetne. De hol vannak azok, akik a progresszív gondolkodással nem felzaklatnak, hanem tudhatom hogy jó felé haladunk. 2006-ban annyit kerestem mint 2016-ban és emlékszem ez nagyon zavart. Váltottam, akkor meg a 3x-át. Szóval az utóbbi években minden benne volt a pakliban. Gondolom egy átmeneti idő volt és hogy mi lett volna belőle azt a covid nem meséli el.
  • cga82
    :
    “Péter, a lényeg, hogy a nagy adócsökkentésből semmi nem valósult meg, egyáltalán nem adózunk kevesebbet, csak másként.”

    Ennek az eldöntéséhez legalábbis gazdasági szektoronként kellene vizsgálni az adóterhelést, ami itt hiányzik. Aztán az sem teljesen mindegy, hogy az adó megfizetése egy milyen gazdasági tranzakcióhoz kapcsolódik (beruházás, fogyasztás, bér- vagy osztalékfizetés stb). Értem, hogy ez az itteni közönségnek lehet már komplex, talán neked sem feltétlen egyértelmű, meg a kép sem lenne ilyen fekete-fehér, de az ösztönzők nem mellékesek a gazdasági teljesítmény megítélésénél.

  • usespanner
    Az oktatás GDP-hez mért aránya nem tudom, mennyit tükröz, de az Európai Unio (kormányoktól és pártállástól független) versenyképességi tesztjei azt mutatják, hogy minimális mértékben romlott a magyar közoktatás helyzete.

    2018, FIDESZ: oecd.org/pisa/Combined_Executive_Summaries_PISA_2018.pdf
    2009, baloldal: oecd.org/pisa/pisaproducts/46619703.pdf


    A korrupció mértékét nem tudjuk megítélni, de sokatmondó, hogy a balliberális kormány a 4-es metró Kelenföld-Bosnyák tér közötti szakasz teljes összegét ellopta és cserébe megépítette annak a 25%-át.
    (a mai napig csak a szakasz fele van meg).

    Érdemes megnézni további a népesedési fordulatot:

    2009-ben 1,32 gyereket szültek csak a népesség fenntartáhásoz szükséges 2,1 helyett.
    2019-ben ez a szám érdemben nem változott, 1,49-re nőtt, az utóbbi 4 évben stagnált.

  • Medve
    Csak a legidegesítőbb frázisodra reagálva: Az ugye megvan, hogy a CSOK + többi baromság nagy része nem támogatás? Hanem hitel, és vissza kell fizetned. A támogatás része pedig változó mértékű, leginkább a gyerekek számától függően. FYI: Akkor is vissza kell fizetned, ha most moratóriumot kértél. Sokan veszik fel nyakra főre ezeket a hiteleket és vállalnak be X gyereket, csak elfelejtik, hogy a gyereknevelés nem 1 éves korban drága. 🙂

    Illetve nagyon remélem , hogy az az infó is megvan, hogy az ún. “támogatás”, szinte egy az egyben beépült az ingatlanárakba. https://kiszamolo.hu/magyar-ingatlanarak-valtozasa-vizualisan/ Csak azokkal csesztek ki, akik megtakarítanak…

    Légyszíves olvasgass utána ezeknek a dolgoknak és próbálj tájékozódni, mielőtt hülyeségeket írsz. Egyébként ezen blogon már számtalanszor volt ezekről (is) szó, csak el is kellene ugye olvasni őket.

  • cga82
    “Akárhogy nézzük, az “emúttízévben” idehaza lopták meg legjobban az embereket a forint gyengülésével.”

    Én speciel exportálok és nem egészen így látom a helyzetet, de azoknál sem, akik anyagilag tőlem függnek. “Akárhogy nézzük.”

  • Szaky
    Kiszamolo
    2020-11-26 at 15:27

    Tehát olyan 70% körüli lett volna?

  • expect
    A bejegyzésben levont konklúziókkal sajnos nem tudok egyetérteni. Egyrészt kimaradt egy nagyon fontos információ. A fidesz kormánynak ez a második válsága. Ugyanis válság közben vették át a kormányzást és 2008 folytatásaként megérkezett az euróválság is a ciklus első felében. Szóval ennek tükrében az, hogy a gdp arányos államadósság mégis csökkenő pályára állt és a járvány miatt most ugyanott van mint 2010-ben, az nem ugyanaz mint a 2002-es konjunktúrával átvett kormányzás növekvő pályán mozgó államadóssága, amit betetézett a válság a végén.
    A fizetések összehasonlításánál az euró elszámolásnak semmi értelme, nem az a lényeg, hogy mennyit ér euróban, hanem hogy mit lehet rajta venni.
    A gdp összehasonlítás célszerűbb egy főre eső vásárlóerőparitáson nézni és ezt összevetni a többi országgal. Minimális közeledés megfigyelhető, a szociknál meg inkább leszakadás.
  • Tamaska
    Sok gazdaságilag vitatható döntés volt. De nyilván mindenki egyéni helyzetén keresztül szűri az utolsó 10 évet. Beljebb vagyok 200 millával, vettem 6 lakást, amikből befolyik elég passzív bevétel. Ha nem kúrom el nagyon, a következő generációknak is tudok olyan egzisztenciális alapot adni ami elképzelhetetlen volt 2010-ben.
    Igyekszem a forint kockázatomat devizára váltani, de egyébként soha rosszabb 10 évet
  • Cga82

    “Emútnyócév vs emúttízév: legjobb esetben is döntetlen az államadósság kérdésében, mert a szocialisták tényleg csúnyán elbántak az államadósság mértékével, de ez a kormány se csinált semmit, minden évben többet költött, mint ami bevétele volt és még a magánnyugdíjpénztár vagyonának zömét is másra költötte el.”

    Homályos emlékeim szerint nem igazán tudott a magyar állam 2008 – 2010 környékén csonk nélkül 2,5 milliárd devizakötvényt kibocsátani, ráadásul 10 és 30 éves lejáratra, ötszörös túljegyzéssel, indikatív ár alatt és a tervezett jegyzési vége előtt, és nem azért, mert nem akart… lehet pár apróság kimaradt az elemzésből, néha érdemes kicsit mélyebbre menni.

  • joe
    Komoly összehasonlítás és tényfeltárás, köszönet!

    az elmúlt(3)évtizedben nem sikerült a szart kitakarítani, amit a keleti blokk rohadása hozott itt össze a kárpátmedencében….
    [szerkesztve]

    a hatalom nem való mindenkinek, azt bírni kell…. és ebben az országban (nem közösség) egyre többen kapnak hatalmat és nem bírnak vele.

    Domestos kell ide….

  • expect
    Az adóelvonásra használt számításod hibás, ezt már mások is leírták, alkalmatlan a fenti összevetésre. Másrészt bár a cikkben arra utalsz, hogy végső soron az elvonás szerkezete mindegy, a valóságban ez nem igaz. Pl az online kasszákkal fehéredett az áfa, ami többletbevételt hoz és ez a többlet nem a lakosság pluszterhe, hanem az adócsalók zsebéből kerül ki. Ugyanígy nem mindegy hogy forgalmat vagy jövedelmet terhelő adókkal éri-e el a kormány ugyanazt a bevételarányt, lévén más a társadalmi csoportok hozzájárulása.

    Mindkét kormány történelmi bűne, hogy a rájuk eső konjunktúrát nem az ország számára hasznos strukturális változásokra használták fel, hanem a saját hatalmuk megtartására. Az, hogy a fidesz kormány alatt az ország jobban működik, sokkal inkább a világgazdaságnak, mint nekik köszönhető, de ettől még épp a cikkben érintettek miatt tény.

  • SzaboZ
    Szerintem a gazdaságot jobban csinálják, csak pofátlanabbul lopnak.
    Ami rendkívüli mértékben megnőtt, az a frusztrált gyűlölködés, mindkét irányban.
  • Bony25
    Köszönjük a cikket, nagyon érdekes adatok vannak benne! Kár, hogy a vita rögtön elindult abba az irányba, amire számítani lehetett…

    Nem akarok személyeskedni, de az ilyeneket kéne innen kimoderálni. Semmi keresnivalód itt, ha nem tudsz a cikkre normálisan reagálni és sértegetés nélkül írni.

  • CsaJ
    Kedves Miklós!

    Azt hittem, tényleg kiszűröd az olyan érzelem keltőket, mint pl. Dani21. Miért maradt mégis?
    …amatőrebb kormányzás…
    …hogy el lehessen lopni…
    …választási törvény…
    …sok ostoba fidesz-szavazó…
    Vagy ez mind rendben van?

  • lajafix
    A jövedelemadóztatás mértéke átlagban jó az írásodban, kár hogy a mostani dolgozói 15% szja van összevetve a szocik adómentes minbérével meg a bejelentett hülyék 40% körüli szja-jával(amikor még a 4% extra adó is volt mert nem épp minbérre voltál bejelentve), ami szintén kihozott egy átlag 15%ot, csak épp kutya húlyének éreztem magam hogy csak az szjam 32% körül volt és a bérköltségem felét harmadát láttam a számlámra utalva.

    Államadósság, a szocik mégis növelték a gdp 30%kával az adósságot a fidesz meg nem. Merthát lehet mutogatni hogy ellopták a 10% egyszeri meg vagy azóta 8% manyupot, meg hogy sose volt ennyi Eu pénz. Node ettől még nem volt kötelező a szociknak se hiányt csinálni..

    A cikkben leírtak végkövetkeztétésével egyetértek: nem hoztak ki érdemileg többet a fiúk se a helyzetből mint a szocik, megvolt rá az esélyül pedig, bűn hogy nem éltek vele. A duma és a gyávaság kormánya

  • Addam
    Amikor megírtad, hogy a színvonal alatti hozzászólások nem fognak megjelenni, egy jót nevettem magamban, és lám lám igazam lett, másról sem szólnak mint, mindenki lop, de hát a jelenlegi kormány., az szintet lépett.
    Szánalmas az egész.
  • Zoltán
    Amikor a Fideszt megválasztották én csodát vártam. 2/3-ados többséggel azt gondoltam, egy jobbos kormány begyújtja a rakétákat és mindenkit IS megelőzünk az EU-ban. Csalódtam. Főleg, úgy hogy látom a Cseheket vagy a Szlovákokat. Ami nagyobb baj, hogy nem látom a változás jeleit. Úgy néz ki, Magyarország nem változtat az irányon a következő években sem.
  • flashgordon
    Ezt az államadósságot én nem értem. Arról volt szó, h ciklus végére elérjük a 60 százalékot, akkor miért 80?
  • Richmond
    Amiben jobban teljesít a kormány az előzőhöz képest, az a devizaadósság forintra váltása és hogy sokkal, de sokkal hatékonyabban szedik be a pénzt. Szerintem alapvetően az ország gazdasági fundamentumai jobbak, mint 10 éve voltak, az más kérdés, hogy ebből mit hoztak ki.
    Focista hasonlattal: ez a csatársor legalább helyzetbe kerül, de labdát az égbe lövik – az előző meg a félpályát sem lépte át.
    Ám a végeredmény ugyanaz.
    Amiért haragszom erre akormányra, hogy nekik megvolt a lehetőségük arra, hogy határozottan jobb irányba fordítsák az ország szekerét – még úgy is, hogy pár, khm, megosztó tettüket is gyakorolhatták volna.
    Ja, még valami: a nyugdíjakat viszont szépen elinflálták, ez szerintem pozitívum a fenntarthatóság szempontjából.
    Amúgy a jövedelmemet terhelő adók szempontjából én speciel lényegesen jobban állok, mint tíz éve.
  • Surci
    Anno sose gondoltam volna hogy ilyet leírok, de hogy Gyurcsányéknál is lehet szarabb na az kész. A számokból az derül ki, hogy a “nemzeti” “adócsökkenés” kormányának teljesítménye alapján kb: Orbi = Gyurcsi (innentől kezdve: Gyurbán), csak a GDP-arányos redisztribúciót sikerült még feljebb tekerni (ez gyak. azt jelenti hogy a legális bevételek 2/3-a megy valamilyen módon az államkasszába), az inaktív-nyugger uralkodó osztályok továbbra is érinthetetlenek, a forint ócsítása miatt egekben az infláció, Euró nincs, nem is lesz kitudja meddig, manyup OFF és rendes nyugdíj a mai korsztályoknak már nem is lesz de fizethetik a világbajnok járulékot a semmire. Strukturális reformok 3*2/3-al nem lettek megvalósítva (Eü rendbetétele, állami pénznyelők és vízfej szanálása, megyék és a 22 budapesti kiskirályság felszámolása), oktatásügy lejjebb mint eddig valaha, a lopások mértéke folyt….
  • Csemege
    Elfogult az irományod Kiszámoló!

    “Államadósság: úgy lehetett volna a fele az államadósság, hogy a magánnyugdíjpénztár vagyonát és a kamatelőnyt ebbe forgatták volna bele, vagyis tulajdonképpen semmit nem csináltak. Mégis pont ott vagyunk, mint 10 éve.”

    Nem vagyunk ott! Ha a magánnyugdíj vagyont felhozod csökkentő tételként, akkor tedd mellé a teljes állami vagyon növekedését is! Így azt sugallod, hogy az állam vagyonmérlege 2010. után a magánnyugdíj pénztár vagyonával csökkent. Ezzel szemben az igazság másik oldala, hogy az 2010-től 2018. végére alsó hangon 7000 milliárd Ft-tal nőtt. Azért nem kis reprivatizáció zajlott itt le az elmúlt években (teljes energia szektor, közmű-hálózatok, bankszektor, infokommunikáció stb.)!
    A másik alap tévedés: nem mindegy, hogy növekvő eladósodottság, vagyoncsökkenés mellett érsz el GDP növekedést vagy ezek inverze mellett.

  • Surci
    meg már szóra sem érdemes, mindezt a világgizdaság egyik legfelívelőbb korszakában, EU-pénzeső mellett. Na ez ugyanaz mint a böszme teljesítménye: ELKÚRÁS. A honi közélet állapota meg nem véletlenül ilyen, az előző kurzus alatt a náczifasisztákok volt a főellenség, most meg a sorosliberálisok.

    Nade 1 a lényeg gyerekek: a magyar néplélek lényege a kádárizmus, a magyarok (különösen a választásokat eldöntő inaktív, nyugger és késő-középkorú korosztály) szerelmesek az államba és mindaddig amíg egy kurzus a kádári osztogatás politikáját folytatja, nyerni is tud, ha meg bukik az azért van mert épp a külső gizdasági helyzet miatt épp nincs ingyenpénz v. hitel az osztogatásra. Olyankor bukik, és nyer a másik, aki az osztogatás folytatását ígéri, kb. ennyi. Azt érdemes lett volna még megvizsgálni, hogy az adott kormányok alatt épp milyen messzire álltunk a nyugati életszínvonaltól, az a lényeg.

  • gertitorpee
    Én elég pesszimista vagyok. Ha továbbhúzom ezt a 10 éves egyenest.

    Ne feledjétek, mielőtt “lecseng a Fidesznek” előtte az átlagpolgárnak fog. Neked meg nekem. Szerintem a mai autokrata államok az ilyen megalkuvó helyeken mint Mo a Venezuelai modellt követik amíg nyitva a leeresztő szelep. Az értelmesebbje elköltözik, ami marad az meg az egyre kisebb tortát szeleteli. A nép és a hívek hátán. Először az oktatás, egészségügy, közutak és szépen a többi közszolgáltatás is mint víz/áram szépen leépül.

    Maguktól nem szoktak az autokraták távozni. Amíg elég addig választási törvény változásokkal, újságbezárásokkal dolgoznak, aztán ha az nem elég akkor keményebb eszközökhöz nyúlnak. Mit gondoltok mi lenne itt ha az EU miatt nem kéne megőrizni a civilizáltság látszatát?
    Kim Dzsongun is Svájcban tanult fiatalon de hamar megtanulta mit kíván a hatalom megtartása.

  • Házas
    Az elmúlt 10 év úgy fog bekerülni a magyar történelembe, mint “az elvesztegetett évtized”. Amíg mindenki előre ment, mi az ellenkező irányba rohantunk, úgyhogy egyből 20 év hátrányt sikerült összeszedni. Előtte legalább csak egy helyben toporogtunk.
    Nekem egyébként van egy 120 millás házam, amihez még hiányzik pár száz négyzetméter térkő meg egy kovácsolt vaskerítés. Ezeket jövőre a felújítási támogatásból végre megcsinálom (a pénz most is megvan rá), bár kíváncsi vagyok, ki gondolja úgy, hogy ez az ország érdekét szolgálja.
  • HPeter
    Szerintem a szamaid jok lehetnek, azonban a kovetkezteteseid nem!
    A lenyeg h az allamdosag a jobboldal eseten mindig csokken evrol evre, baloldal eseten pedig mindig novekszik.
    Ez a lenyeg! Reszletesen itt: (aki akarja eszreveszi!)

    hu.m.wikipedia.org/wiki/Magyarország_államadóssága
    Tovabba az a kulonbseg sem elhanyagolhato h a valsagot hogyan kezelik. Baloldal elvett, 13.havinyugdijat, -fizeteseket…megszoritott.
    Most megint valsag van, megis telik orvosok es apolok drasztikus fizetesemelesere, eszkozok beszerzesere es a piacrol finanszirozzuk magunkat nem szaladunk imf-hez es egyeb helyekre. Ahol viszont most is baloldali kormanyok vannak(olaszo,spanyo,gorog o),ok most is a segitseget varjak az eu tol. Varjak a gigahitelt , mivel nem tudnak kormanyozni! A baloldal szinte sehol nem tud! Szerencsere orban vetozott, az igazsag pedig h Merkelek igy akartak, orulnek is a vetonak!

  • Giorgo
    Az elmúlt 100 évből már tudjuk, hogy minden számba bele lehet kötni. Ami tanulság lehet, hogy mindig jön egy vihar és nem árt rá felkészülni. Amikor szép idő van, akkor kell szorosabbra húzni a gyeplőt és olyan projecteket előkészíteni, amik egy válság alatt segíthetnek átvészelni a vihart…
  • Dani3278
    Remek ez a cikk! Ausztria érdekelt volna még mint környező
    ország, hogy ők államadósságban stb. hol tartanak, bár ők azért más kategória, mindig jobban álltak nálunk.

    Ez egy érzés és nem tudom számokkal alátámasztani, de valahogy ma már nem feltétlenül éri meg lelepni dolgozni külföldre(ha csak a pénzügyi oldalt nézem). Németországban élek és szerintem a több fizetést simán elviszi a magasabb lakhatasi költség, drágább közlekedés, stb. Szóval szerintem Magyarország az elmúlt tíz évben sokkal jobb hely lett, persze hogy ez mennyiben a kormánynak köszönhető, azt nem tudom.

    Ami viszont tény hogy a megítélésünk, legalábbis a kormanyé, idekint borzalmas. Ezen javítani kéne és nem a megszokott szlogeneket hangoztatni.

  • ef
    “Ha felemelem az áfát 2 százalékponttal és lecsökkentem a jövedelemadót 4 százalékponttal, akkor a dolgozó ugyanannyit fog adózni, csak nem akkor, amikor megkeresi a pénzt, hanem amikor elkölti. ”
    Csak nem mindegy, hogy míg az előzőt mindenki megfizeti , addig az utóbbit főleg a bérből és fizetésből élőktől vonják el. Ez így egy finom csúsztatás.

    Csak nekem tűnik fel, hogy a jövedelem adóztatás terén szemérmesen
    elhallgatja a cikk az előző kormány jövedelem adó mértékével való összehasonlítást? Ja , hogy itt túl feltűnő lenne a különbség .

  • Endre bá
    Jó összefoglaló, engem meglepett, hogy ilyen kevés a különbség.

    Azt azért talán el lehet mondani, hogy az elmúlt 10 év a közép- és felsőosztályt támogatta a lecsökkentett szja-val és a nem szociális alapú családtámogatási rendszerrel. Tehát az elmúlt 10 év nyertese ez a réteg volt. És ugyanez a réteg lehet egy esetleges kormányváltás vesztese a vagyonadóval és társaival.

    Érzésem szerint Budapest is jelentősen megújult ebben a 10 évben, a teljesség igénye nélkül: Millenáris Park, Várkert, koszos aluljárók felszámolása több helyen, Kossuth Lajos tér, Városliget, Margitsziget.

  • gaborr
    “Ne figyeljenek oda arra amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!”
    Mondja a bűvész. Márpedig mit várunk egy bűvésztől? Csodát!
    Majd kijövünk az előadásról, és rájövük, hogy nincs is csoda. Mindket átvertek.
    Azaz úgy csökken az államadósság (gdp%), hogy közben nő (nominálisan).
    Úgy jön létre népesedési fordulat, hogy közben csökken a gyerekszületések száma.
    Úgy nő a nyugdíj (nominálisan), hogy közben egyre kevesebbet ér.
    Úgy csökken az adóztatás, hogy egy semmivel sem ér többet a fizetésünk amit hazaviszünk.
    Úgy ebrudaljuk ki az oroszkat, hogy közben visszahívjuk őket.
    Úgy akadályozzuk meg a migrációt, hogy közben egyre több a letelepedéssel rendelkező külföldi bevándorló afrikából, ázsiából.
    Úgy csökken a szegénység, hogy lejebb visszük a szegénységi küszöböt.
    stbstb..
  • kommentelek_én_is
    Több szakmaiságot, objektivitást és kevesebb politikát a blogra…
    Gumicsontnak tökéletes.
  • Sanko13
    Csak egy apróság, a rezsicsökevény előtt online fizettem a szemét számlámat, és erre kedvezményt is kaptam. Most papíron jön és többet fizetek mint előtte. Igaz akkor hetente vitték a szelektív hulladékot, most pedig kéthetente. Ez ám a fejlődés…
    De meglehet nézni a gáz árának változását is, 2012-ig (akkor már 2 éve hatalmon voltak) olyan szépen ment felfelé az ára, hogy öröm volt nézni. Utána a rezsicsökevény első hullámainak köszönhetően visszament a 2009-es szintre, majd az utolsó hullám hatására csökkent alá. Azt meg ne is vegyük figyelembe, hogyan változott a világpiaci ár…
  • Kiszamolo
    ef, olvasd el még egyszer….
  • swinger
    A “deep state”-nek, vagyis a mélyállamnak is nagy szerepe van. A rendszerváltástól 2010-ig a kommunizmusból magát átmentő, pártoktól független mélyállam uralkodott az országon, ami ellen még az állandóan nyugatias reformokra törekvő, kapitalista Gyurcsány se tudott mit tenni (ld. az őszödi beszéd vonatkozó részeit), 2010-től pedig ezt megelégelve Orbán alakítja ki a maga mélyállamát, eddig kifejezetten nagy hatékonysággal. Ez utóbbi lehet a legnagyobb gátja a mostani ellenzék kormányzásának, ha 22-ben megnyerik a választásokat. Hasonlóan tesze-tosza, nyögdécselős kormányzásra lehet számítani, mint ami 2002 után volt, mert a formális hatalom ugyan az övék lesz, de az informális meg nem.
  • Dani21

    Majd Miklós eldönti, jó? 🙂 A te blogodon azt moderálsz ki, akit akarsz.


    “A korrupció mértékét nem tudjuk megítélni, de sokatmondó, hogy a balliberális kormány a 4-es metró Kelenföld-Bosnyák tér közötti szakasz teljes összegét ellopta és cserébe megépítette annak a 25%-át.”
    Te valahogy mégis meg tudtad ítélni, pedig mint írtad, “nem tudjuk megítélni” 🙂 Amúgy ha a teljes összeget ellopták volna, hogyan épült meg mégis a 25%-a? Valaki ingyen megépítette? Amúgy hol épült volna a maradék 75%? Ahogy írtad, a metrót Kelenföldtől a Bosnyák térig építették volna meg. A vonal jelenlegi hossza 7.4 km. Ha ez a 25%, akkor a Keleti és a Bosnyák távolsága 22 km? Pedig azt hittem, csak 3.5 km. Amúgy nagyon vicces, hogy a jelenlegi korrupcióról egyeseknek csak az jut eszébe, hogy “régen is loptak”. Nekik nincs igényük arra, hogy esetleg “egyáltalán ne lopjanak”?

  • Surci

    “az állandóan nyugatias reformokra törekvő, kapitalista Gyurcsány”
    Muhaha 😀 Viccnek is rossz.

    Egyébként mivel a magyaroknak erre van igénye ami most itt van, így max egyéni sirámok szintjén lehet panaszkodni, egyéni pályákat lehet keresni. Ezt max az USE megalakulása fogja megváltoztatni, amikor a helyi néptánckeret elosztásán kívül más hatásköre nem marad a mindenkori kormányoknak, és amilyen hatékonyságot eddig a kormányzás terén felmutattak, ez sokkal jobb is lesz majd úgy. Csak remélni lehet hogy az északi államok vezetői szellemiségében fog eme szuperállam létrejönni, mert a Mediterránumban ugyanez az elkúrás van mint itt.

  • Anynick
    Ha azt nézzük, hogy a jelenlegi kormány alatt hogyan alakult az államadósság, akkor hozzá kéne számolni, hogy a magánnyugdíjpénztárak bezúzása miatt mennyi jövőbeli nyugdíjkötelezettsége keletkezett az államnak. Ha egy az egybe nézzük, akkor az egyszeri 3000 milliárd és a tíz év alatt az évi 3-400 milliárd miatt alsó hangon 7-8000 milliárdot hozzá lehetne adni az államadóssághoz. Mivel a jövőbeli nyugdíkiadásokat nem számítják bele így az adósságba, ezért el lehetett dugni az államadósság egy részét a nyugdírendszerben, de ettől még azt ki kell majd fizetni, mint a felvett hitelt, csak rosszabb demográfiai viszonyok mellett.
  • DrAtom

    Az megvan, hogy most vettünk fel 2,5 milliárd euro devizahitelt, ugye?
  • Kr
    Amúgy nagyon vicces, hogy a jelenlegi korrupcióról egyeseknek csak az jut eszébe, hogy “régen is loptak”
    Az én kollégáim is ezt mondják : mondom nekik állítólag 8 millió volt a Nokias dobozban, most napi 8 milliárdot talicskaznak ki