Ennyit adózol 2015-ben

Az állam a közösségi feladatok ellátására adót szed az ország állampolgáraitól és az itt tevékenykedő cégektől. Ebből a pénzből látja el az állami, vagy annak gondolt feladatokat.

Magyarországon az állami adóelvonás (az állam általi újraosztás mértéke) 20-30 százalékkal meghaladja a környező országok mértékét, vagyis a lehető legegyszerűbben ennyivel több adót fizetsz, igaz az állam által nyújtott támogatások is magasabbak, mint a környező országokban, de azért bőven jut pénz az állami bürokráciára és igen, sajnos a korrupcióra is.

Ez a túladóztatás okozza Magyarország folyamatos lecsúszását a régióhoz képest. (Erről itt írtam pár éve, azóta a helyzet tovább romlott: Szlovákia kontra Magyarország)

Az elmúlt öt évben sem csökkent az adóztatás mértéke, mindössze annyi történt, hogy igyekeztek eldugni az emberek elől az adókat. Csökkentették a jövedelemadót, de cserébe emelték a forgalmi adót. Cégeket bíztak meg, hogy szedjék be az adót a szolgáltatásokon keresztül. Telefonadó, minden perc után 2,5 forint. Kábeladó közműszolgáltatóknak, méterenként 100 forint. Banki különadó és tranzakciós adó. Kötelező biztosítás mellé 30%-os “baleseti adó”. “Chipsadó” különféle élelmiszereken. Szappan és művirág különadója. A fuvarozók durva méretű adóztatása, ami úgyis megjelenik az áruházak áraiban is. És a sor egyre hosszabb és adózás egyre bonyolultabb, de mindeközben az állami elvonás mértéke egyáltalán nem csökkent.

Mivel az emberek zöme csak addig látja az adózást, amíg a fizetési papírját megnézi, érdemes utánaszámolni, mennyi adót is fizet egy átlagos polgár Magyarországon. (Itt már írtam az adózásról: Az adózás alapjai)

Vegyük alapul Átlag Polgárt, aki mondjuk a fővárosban él, az átlagos 150 ezer forintot keresi, van egy átlagos 12 éves autója, amibe havi 25 ezer forintért tankol, előfizet a legolcsóbb kábeles internetre, a telefonszámlája 4.000 forint. Káros szenvedélye a napi két energiaital és a fél doboz cigi, viszont nem issza meg az évi 13.3 liter alkoholját, ami az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon, bankban van három millió forintja lekötve, a rezsijét átutalással fizeti ki.

Mivel nem ellensége a saját pénzének, a kormány minden törekvése ellenére továbbra is a nagy hiperekben vásárol be, amelyek idéntől újabb 3-6%-os különadót kaptak a nyakukba, amit kénytelenek az eladott árukra terhelni. Főleg azért, mert a kormány kitalálta, ha veszteségesek mernek lenni, akkor bezáratja őket.

Mivel fővárosi, megveszi az 5.000 forintos matricát az autójára.

Ahhoz, hogy emberünk hazavihessen 150 ezer Ft-ot, igazából 295 ezer forintot fizet ki a munkáltatója, ennek a nettója a 150 ezer Ft. A többi máris elment adókba, járulékokba és egyéb címeken az államhoz.

Az évi 5.000 Ft-os autópálya-matrica havi 417 Ft újabb adózás. Ezen kívül is hazamegy a szüleihez évente kétszer, ekkor újabb 6.000 Ft megy el autópálya-matricára. Ez másik 500 forint adózás havonta.

A kábelszolgáltatója a kábeladó bevezetése után 2.000 Ft-ról 3.500 Ft-ra emelte a legkisebb kábelnet havi költségét. Ebből mondjuk 1.200 Ft volt a kábeladó hatása. Ez is egy újabb adózás.

A mobiltelefon-szolgáltatója is áthárította a telefonadót, melynek mértéke havi nettó 700 Ft magánszemélyeknél.

Szerencséjére nincs ingatlana, így az önkormányzat csak az autóját tudja megadóztatni, évi 16.280 Ft-ra, vagyis havi 1.356 Ft-ra.

A kötelezője évi 22 ezer, ezután fizeti a 30%-os “baleseti adót”, vagyis havi 550 Ft-ot.

A tankolásnál a 25 ezer Ft-ból 13 ezer Ft mindenféle adó.

A cigaretta minimális adója 28.000 Ft/ezer szálra emelkedik, vagyis a legolcsóbb cigit szívva is napi 10 szál esetén 280 Ft adót fizet, tehát havi 8.400 Ft-ot. Plusz ÁFA természetesen.

Az energiaitalból emberünk csak az olcsóbbat veszi, így csak napi 20 Ft-ot fizet energiaital-különadóba, nem 125 forintot, mint a taurint is tartalmazó italok esetében. Tehát havi 600 Ft megy el erre. Ja és ennek az ÁFA tartalma. És ebben még nincs benne az alumínium doboz környezetvédelmi adója.

A maradék pénzét is elkölti az emberünk és ilyenkor ÁFÁ-t fizet, ennek mértéke 18% vagy 27%, vagyis minden elköltött forintjából újabb mintegy 20% adóvá lesz. (Visszafelé számolva a rárakodott ÁFÁ-t)

A hiperekben élelmiszerre költ 50 ezret, erre jön rá a hiperek különadója, ami átlag 4%, vagyis újabb kétezer forint adó havonta.

A megtakarított pénzére kap évi 90 ezer Ft kamatot, ebből is kifizet 14.400 Ft kamatadót, vagyis havi 1.200 Ft-ot. Az utalások után fizetett havi 90 forint már aprópénz.

Vagyis az átlagemberünk a példában 295.000 Ft-ot kaphatna a munkáltatójától (ennyibe kerül a munkáltatójának), ebből adókra és járulékokra költ 199.669 Ft-ot. Ez csak a közvetlen adóztatása, nincsenek benne a vámok, illetékek, a fuvarozók, bankok, egyéb szolgáltatók áthárított adója, a termékcsomagolások környezetvédelmi adója, a mosószerek különadója, alkoholos italok jövedéki adója, új chipsadója, parkolási díjak, önkormányzati ügyintézési díjak és még száz egyéb dolog, amin keresztül az állam további bevételeket szerez.

Csak a példa kedvéért: egy átlagos 12 éves 1.800 ccm-es autó átírása 78.900 Ft, ebből 60.400 Ft az államé, a maradék az eredetvizsgálat díja. Ha valaki kétévente új autót venne, havi 2.516 Ft-ot adózna ezen az egy címen.

A lakásvásárlásnál a vételár 4%-a szintén az államé. Vagyis egy 15 milliós lakásnál még tíz év alatt is havi 5.000 Ft, amit illetékbe ki kellett fizetnünk.

Csak tavaly csak frekvenciahasználatra kiírt pályázatra 131 milliárdot fizettek be a távközlési cégek. Teljesen logikus, hogy ez az adójellegű dolog is beépül az általad fizetendő percdíjakba az áfa, a telekom különadó, számmező-lekötési díj és a többi sarc mellé. Vagyis a végén úgyis te fizeted meg ezeket az adókat is.

És a sor még sajnos nagyon hosszú.

Azt mondhatjuk, hogy egy teljesen átlagos magyar állampolgár egy teljesen átlagos élettel, egy 12 éves autóval jelenleg a megkeresett 295 ezer forintjából 207 ezret ilyen vagy olyan formában befizet az államnak.

Vagyis a munkáltatójától kapott jövedelmének 70%-át elveszi az állam mindenféle jogcímen keresztül. Másként fogalmazva az év 253 munkanapjából 30-at szabadságon van, a maradék 223 napból 156 napot csak az államnak dolgozik és a maradék 67 nap munkabére az övé.

Nos, ezért kellene csökkenteni az állami újraelosztás mértékét.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

136 hozzászólás

  • Xyzal
    …utazási kedvezmények, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás, családi pótlék, segélyek, ingyenes étkezés, tankönyv, stb
  • Senseye
    Ez egy nagyon jó cikk! Persze lehet kötözködni hogy Átlag Emberünk fogyasztási szokásai hogyan épüljön fel, de ha letornásszuk ezt a 70% -ot 65% -ra, attól még mindig nem leszünk sokkal boldogabbak.

    De a legviccesebb az egészben, hogy ez az elvonás MÉG MINDIG NEM ELÉG! Még kell újabb és újabb adó…

  • : ÁFA helyett sales tax bevezetése? Nincs visszaigénylés így nincs csalás sem. Vagy ez túl eccerű lenne? Vagy ( mindjárt a kezemre csapok,hogy ilyet le mertem írni) talán csak nem kapnak valamennyit az elcsalt ÁFA-ból szeretett politikusaink?
  • Kiszamolo
    Kedves Hozzászólók,

    Aki “demagóg írásozni” akar, az legyen kedves kifejtett, hogy mi a csoda demagóg ebben az írásban?

    A lehető legegyszerűbben egy statisztikailag teljesen átlagos ember adózása van kiszámolva, rávilágítva, hogy Magyarországon túl nagy az adóelvonás.

    Nem értem, hol van ebben demagógia.

    Erről beszél mindenki 25 éve.

  • gad
    Kedves Kiszamolo,

    Azért demagóg, mert azt akarja sulykolni, hogy rossz / rosszabb a helyzet. Azok a dolgok, mint például családi adó kedvezmény nincsenek megemlítve a cikkben, pedig szerintem egy átlag magyar embernek gyereke is van. Talán több is. Aztán az sincs megemlítve, hogy a jelenlegi kormány átállt a fogyasztás alapú adózásra, ami abban jobb, hogy nem kötelezően elveszi tőled a pénzt, hanem rád bízza, hogy a tudott adókkal, az ár ismeretében mit veszel meg és mit nem. Az a demagóg, hogy ennek előnye nincs megemlítve a cikkben.
    Rangon alulinak érzem ezt most tőled.

  • Kiszamolo
    Kedves Gad,

    Miután egy magyar párnak 1.3 gyereke van és azután is csak 20 évig vehet igénybe adókedvezményt a 45 évből, így 0.6 gyereke van egy párnak adózás szempontjából, vagyis fejenként 0.3 gyerek. Kerekítve 0.

    Olyat olvasol bele a cikkbe ami nincs benne. Ki írt olyat, hogy rosszabb a helyzet? Én csak azt írtam, hogy nem is jobb.

    Nem az adóbeszedés módja a baj, hanem a mértéke. Ha 10 éve írtam volna, ugyanez lett volna a végeredmény. Fillérre pontosan. Csak akkor az szja lett volna több, az áfa kevesebb és nem lett volna 30 féle különadó. De a végeredmény nem lett volna más.

    Csak arra mutattam rá, hogy semmi nem történt az elmúlt 5 évben az átvariáláson kívül.

  • KZoltán
    Ha már demagógia, csapjunk a lecsóba! Ha megnézzük a leggazdagabb európai országokat – skandinávok, osztrákok –, akkor azt láthatjuk, hogy ott a redisztribúció magasabb, mint nálunk. Tehát az az igazi demagógia, amit neoliberálisaink 25 éve mantráznak, hogy magas redisztribúcióval nem lehet gazdag az ország.
  • gad
    Én meg többek között arra mutattam rá, hogy az változott, hogy ha nem akarsz, akkor nem fizetsz adót úgy, hogy kevesebbet, vagy takarékosan fogyasztasz. Vagyis a végeredmény lehet más, rajtad is múlik, hogy milyen lesz. És ez sokkal jobb így. Ne egyél chipset, ne igyál energia italt, ne dohányozz, olyan helyen vásárolj, ahol olcsóbb az adott termék, esetleg ne ülj minden nap autóba, használd a bankok kedvezményeit. Senki nem veszi el kötelezően tőled a pénzt, te döntheted el, hogy mire költöd el. Én személy szerint sokkal jobban jövök ki ebben a rendszerben, mint a régiben.
    A “hazautazik a szüleihez” meg egyszerűen hatásvadász, bulváros. Nem tudom hány budapestinek élnek vidéken a szülei…
  • szocske
    @szabo-daniel Szerintem meg igen is azt kell nézni, hogy egy cég mennyit fizet ki, nem a nettóból kell számolni, hiszen ezt a pénzt ugyanúgy a munkavállalónak kell megtermelni a munkájával, teljesen mindegy, hogy jogilag ezt a cég utalja át vagy átlagjános fizeti be a kasszánál a nagy közösbe áfaként.

    Közelítsd meg másképp:
    Ha átlagjános egyéni vállalkozóként dolgozik, akkor neki nem 150et kell megtermelni ahhoz, hoyg 150e legyen a nettó fizetése, hanem 300-at.
    Ez ugyanígy igaz az alkalmazottakra is.
    Mert ha én vagyok a cég tulajdonosa, csak akkor adok neked 150 nettót, ha minimum 300-at megtermelsz, hiszen nem akarok bukni az alkalmazásodon, akkor inkább fel sem veszlek.
    Sőt, ha 300-at termeltél és 150 a nettód, akkor én még csak jótékonyságból adtam neked munkát és ingyen intéztem a veled járó adminisztrációt, szóval 300+az én hasznom kell megtermelned a 150 nettóhoz

  • Kiszamolo
    KZoltan, attól, hogy a vezérigazgató úr Balin nyaral, az egy nagy demagógia, ha azt mondjuk, hogy akkor a minimálbéres gyári melós is nyaraljon ott,mert lám az igazgató is megengedheti magának.

    Ne akard már magad Skandináviához mérni, amikor a GDP a töredéke az övéknek.

    Mérd magad Szlovákiához meg Romániához.

    És nézd meg hol volt 12 éve Szlovákia és most hol van.

    Ők valamit jól csinálnak, amit mi nem. Ez pedig pont az állami újraelosztás mértéke.

  • szocske
    azért az nem annyira jellemző, hogy a 2000 Ft-os internet 3500-ra emelkedett a kábeladó és társai miatt, cserébe nem számoltál néhány áttételesen jelentkező adóval, szóval a végeredményt (300-ból 100-at költhet magára a polgár) azt teljesen el tudom fogadni.
  • Kiszamolo
    Szocske konkrét példa, nézd meg a upc csomagját.
  • szocske
    Érdekes dolog a tesco veszteségessége…
    Én ott akadok el, felvilágosíthatnátok, hogy a kereskedelem és a gyártás miért tud többet fizetni a melósnak “nyugaton”?
    A szolgáltatás tiszta…

    Ha egy magyar pék és magyar fodrász 100Ft-ot keres, egy német pék és német fodrász pedig 300Ft-ot, az oké, mivel minden szolgáltatás drágább, mindenki többet fizet a másiknak.
    A kereskedelem viszont külföldön is nagyjából azonos árréssel dolgozik, mint nálunk. Egy db eladó németországban sem tud 3-szor annyi vevőt kiszolgálni mit itt, tehát hiába 3x akkora egy német lidl forgalma mint egy magyaré, akkor nagy eséllyel 3x annyi eladó is kell.

    Szóval, ha 1 eladó 1 nap 10 kg parizert ad el kint is és itthon is, azonos áron, azonos haszonkulccsal, akkor miből jut a német eladónak 300Ft, míg a magyarnak csak 100Ft?

    A válasz szerintem a magyar tesco veszteségében keresendő, ebből fizetik a többletbért otthon

  • szocske
    de akkor miért nem vált átlagjános szolgáltatót? A digi pl. nem emelt. Persze lehet nála nincs digi, mert a digi a kábeladó miatt abbahagyta a fejlesztést :S
  • szocske
    “Az állami kiadásokat meg ehhez igazítani, és ha valami nem fér bele, akkor az nem az állam feladata.” – igen, ez szép lenne… Csak éppen milyen alapon döntse el az állam, hogy mi fér bele mi nem?
    Akinek nincs autója és nem sokat utazik, annak feleslegesnek tűnik az utak építése és karbantartása.
    Aki épp egészséges, annak kidobott pénz a kórházak fenntartása.
    Aki meg nem szereti a focit, annak feleslegesnek tűnik a stadionok építése 😉
    A sort a végtelenségig lehetne folytatni, de ha te vagy közeli hozzátartozód éppen megbetegedne, akkor bizonyára nem tetszene, hogy épp a kórházi kezelésed nem fért bele az 1%-ba…
  • szocske
    Az adórendszer jövedelem alapúról fogyasztás alapúra átalakításával alapvetően egyetértek, mert a plazmatévé után áfát fizet az is, aki drogdílerként keresi a kenyerét, szja-t pedig csak az, aki bejelentett munkahelyen dolgozik.
    Más kérdés, hogy a kormány célja a sok apró-cseprő adóval inkább az adó elrejtése, nem pedig a jobb közteherviselés, de mégis van ilyen pozitív hatása is.
  • KZoltán
    Még egyszer: 25 éve állandóan azt halljuk, szegények vagyunk, mert magas a redisztribúció. Ez a tétel. Mire rámutatunk, hogy Európa leggazdagabb országaiban magasabb a redisztribúció. Tehát a tétel hamis. Ettől függetlenül a dogma demagóg módon szajkózva van. Csak ennyit mondtam.
    Miért ne hasonlítsuk magunkat a skandinávokhoz – a rendszerváltáskor ez lett megígérve: 25 év alatt utolérjük őket. Hát inkább lemaradtunk.
    SK és RO valóban alacsonyabb a redisz., de kéne hozzá nézni a külső adósság [external debt ≠ public debt, de legkésőbb bankmentéskor azzá lesz, lásd IS, IRL, P, E, GR] növekedését is.
    Miénk azért nem tud már nőni, mert pont a szajkózók, akkor még reformközgazdászként már a váltás előtt eladósították az országot, utána megakadályozták, hogy csatlakozzunk a Brady-tervhez, mint PL; CZ, SK nem volt eladósítva, RO volt az egyetlen, amely visszafizette, az árról ne beszéljünk.
  • Zabalint

    Ne csak azt nézd, hogy a leggazdagabb országokban mekkora az újraelosztás, hanem azt is, hogy miért. Ugyanis igencsak eltérő modellek vannak, a skandináv és a német modell például jelentősen eltér, az amerikai az alacsony újraelosztással szintén más. Én azt mondanám, hogy a skandináv modellben azért magas az újraelosztás, mert megtehetik. Mi annyira nem tehetnénk meg, mert teljesen más szinten vagyunk versenyképességben, ezért nem jó, ha magas nálunk az újraelosztás.
  • a Yeti
    Jó lenne tudni, hogy a beszedett adóforintokból arányaiban mennyi megy hasznos célokra, mennyi tűnik el az állami újraelosztás sötét bugyraiban, és mennyi megy az államadósság törlesztésére?
  • Zabalint

    Rossz irányból közelíted meg a dolgot. A drogdíler az áfát is elcsalta, mikor teljesen feketén eladta a cuccot, és a jövedelemadót is. Amikor meg plazmatv-t vesz a boltban, ott a bolt nem csak az áfát fizette ki az árrés után, hanem abból kifizette a dolgozók bére utáni adót, járulékot is. Olyan példákat kellene hoznod, ahol az áfát a cég ugyan kifizette, de a jövedelmet feketén kapta az alkalmazott. Na de általában a jövedelmek fekete része a fekete forgalomból van, ahol ÁFA sincs, kivéve mikor elszámolnak olyan tételeket, amik magáncélra vannak, na de az meg a vállalkozók játéka, és nem az alkalmazottaké általában. Emellett az utóbbi időben az ÁFA csalásoknál meg pont hogy csak az áfát csalják el (nem feltétlenül csak azt, de a jövedelemtől ez független). Szóval semmi olyan nincs, hogy az áfát nehezebb lenne elcsalni, ez csak demagógia.
  • Zabalint

    Nem kell 3-szor annyi vevő 3-szoros forgalomhoz, mert a forgalom összegben van, és nem áru darabszám alapján. A németek jellemzően drágább termékeket vesznek, illetve a drágább termékekből többet. Mert mindig nézem, mikor ott vagyok, hogy a tej ott alig drágább, mint nálunk, ja, csak közben ott van 2-3-szoros áron a biotej, ami ott jóval tetemesebb részét foglalja el a hűtőpolcnak, mint a normál tej, ebből feltételezem, több is fogy belőle, mint nálunk. Másrészt a nagyobb darabforgalommal is nő a mérethatékonyság, tehát még ha darabban, térfogatban is lenne a 3-szoros, akkor sem kellene 3-szor annyi eladó, egy szupermarket költségeinek eleve nem adja ki a többségét a bérköltség.

    A németeknél tényleg a magasabb vásárlóerő miatt magasabbak a bérei az eladóknak, fodrászoknak, stb. De a fodrászoknál ez kézenfekvőbb is amúgy.

  • Zabalint

    “A válasz szerintem a magyar tesco veszteségében keresendő, ebből fizetik a többletbért otthon”

    Nem, a Tesco konkrétan jelenleg globálisan is bajban van. Másrészt semmi értelme, amit mondasz, akkor lenne értelme, ha ott lenne a logisztika teteje. Olyat szoktak csinálni a multik, hogy a transzferárakkal trükköznek, de azt nem az anyaországbeli alkalmazottakért teszik, hanem a profit kedvezőbb adózású országban történő realizálása miatt, hozzáteszem vannak erre vonatkozóan az adóhatóságoknak transzferárszabályozásai, de rendkívül összetett területről van szó, mert nem lehet egzakt módon meghatározni, hogy mi lenne a megfelelő transzferár (a vállalatokon belül sem csak az adóoptimalizálás az egyetlen cél).

  • Karcsi bácsi
    Egy gondolat:
    Az elcsalt közterhekkel (ÁFA, SZJA, járulékok, jövedéki adók …) viszont csökken az újraelosztás mértéke. Kérdés, hogy az mennyit jelent…
  • Áron
    A demagógia a retorika azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. (hu.wikipedia.org/wiki/Demag%C3%B3gia)
    “igyekeztek eldugni az emberek elől az adókat”
    “a kormány minden törekvése ellenére továbbra is a nagy hiperekben vásárol be” “a kormány kitalálta, ha veszteségesek mernek lenni, akkor bezáratja őket.”
    “Szerencséjére nincs ingatlana, így az önkormányzat csak az autóját tudja megadóztatni”
    “jövedelmének 70%-át elveszi az állam mindenféle jogcímen keresztül. Másként fogalmazva az év 253 munkanapjából 30-at szabadságon van, a maradék 223 napból 156 napot csak az államnak dolgozik és a maradék 67 nap munkabére az övé.”

    Eklatáns példa demagógiára, hogy az illető nem befizeti be az államnak, hanem az állam elveszi.

  • szocske
    persze, az áfát is el lehet csalni, sőt, a magas áfa ebben partner.
    Ellenben a példámhoz visszalépve, ha a forgalmi adókat (legyen az telefon percdíj alapú vagy áfa) lényegesen nagyobb eséllyel fizeti meg egy drogdíler vagy uzsorás is, mint az szja-t, ezért ha eltoljuk a mérleget a jövedelmet terhelő adókról a fogyasztást terhelők felé, akkor szélesedik az adózók köre.
    Ez sztem mindenképp pozitív hatás. Ettől persze a kormánynak lehet teljesen más célja ezekkel a kisadókkal (pl. átláthatatlanná tenni az adórendszert).
  • Stanlee
    A kereskedelemben dolgozok egy resze un. minijobber. Ez azt jelenti hogy havi 450 eurot kapnak kezbe. A munkaado es munkavallalo minimalis jarulekot fizetnek, igy a munkaado akar egy normal keresetu ember munkaberebol 2-3 minijuobbert is ki tud fizetni. Ha ezek heti 20 orat dolgoznak, akkor mar jobban jart a munkaado. Jelen pilanatban a 7,5 m ilyen alkalmazott van.

    Az elelmiszer egysegesen 7%-os AFA ala tartozik, tehat ha ugyanannyiert is veszel meg valamit itt mint Mo-n, a kereskedo es a gyarto is tobb penzen osztozik, mint Mo-n. Kulon kell osztani a csomagolt es a friss termekek arat. A csomagolt dolgok ara kozel azonos szinten van mindket orszagban. 1 kg daralt hus elore csomagoltan akcioban akar 3 euro is lehet, de ha a hentesnel veszed ezt meg (ami lehet egy “bevasarlokozpont” csemege pultja), mar 8-12 eurot fizetsz. folyt. kov.

  • Stanlee
    folytatas: Az osszes tobbi hustermekre igaz, hogy a gyarban csomagolt minimum fele annyiba kerul, mint a friss. Ha pektermekeket veszel, ott is nagyon nagy a szoras, attol fuggoen, hogy mennyi az elomunka igenye. Ha az aldi elore csomagolt cuccait veszed meg, egy db zsomle kevesebb, mint 10 cent, de ha mar peksegbe mesz, akkor legalabb 30-40 centet kell fizetni egy kozel ugyanolyan minosegu termekert. Lehet venni 60 centes bio zsomlet is. Tojas: a legolcsobb 20 cent, persze van 30 centes is.

    Ha az arakat es a keresetet osszehasonlitod, akkor latod, hogy a sok olcso alkalmazottat van mibol fizetni. Az mar csak mitosz, hogy mennyire jol fizetnek a kereskedelemben. Itt is mindenki ki van szervezve alvallalkozokhoz, es ebbol van is felhaborodas.

  • Kiszamolo
    Miért Áron, az adózás önkéntes cselekedet? Ha akarod, akkor lehet nem adózni is? Az államhatalom nem a hatalmát felhasználva hajtja be az adókat? Van beleszólásod, hogy mennyit szeretnél fizetni? Mondhatod, hogy ez vagy az az adó nem jogos, ezért nem fizeted be. Erre az állam azt mondja, hogy igazad van, akkor te ne fizess?

    Beleszólhatsz az adózás mértékébe? Vagy mondhatod azt, hogy az Operaház támogatására te egy fillért sem adsz?

    Vagy mire gondolsz?

  • Zabalint

    Pont az előbb vezettem le, hogy nem, tévedsz, mert ugyanakkora eséllyel csalja el a drogdíler az áfát és a jövedelemadót is, ugyanis a saját biznisze után egyiket sem fizeti. Amikor plazmatévét vesz, az már másnak a biznisze, és ott valószínűleg mindkettőt be is fizetik. A hibát ott követted el, hogy rossz irányból nézted. De akármelyik irányból is nézed, 1 egységnyi áfa csalásra jut 1 egységnyi jövedelemadó és járulék csalás, ez akkor is igaz, ha onnan nézzük, ahonnan te indultál ki, csak abból a szempontból ez más-más gazdasági szereplőnél realizálódik. A te levezetésedből kiindulva, a drogot megvásárló nem fizeti ki az áfát, és a drogdíler meg a jövedelemadót nem fizeti ki. Innentől kezdve, melyiket emelik és melyiket csökkentik, mert amíg a drogdíler feketén kereskedhet, addig mindkettőt elcsalják egy-egy szinten.
  • kendermagos
    A túladóztatás oka az elöregedés és a nyugerszocializmus. Elöregedő társadalomban nő az állami újraelosztásban érdekeltek aránya. Az elöregedés mellé kivándorlás is társul, jó adóerővel rendelkezők távoznak.
    Nyugdíjtömeg folyamatosan nő a költségvetési trükközések ellenére. Gazdaság vergődik, nem képes növekedni. Parlamentbe meg nem lehet bejutni prudens gazdpolt tartalmazó elképzelésekkel.
  • Áron
    Kiszámoló – “az adózás önkéntes cselekedet?”
    Te magad is utalsz rá, ha csak nagyon haloványan is, ennek az írásnak az elején: “Az állam a közösségi feladatok ellátására adót szed […]”
    Eredetileg a választók a képviselőket megbízzák a közös ügyek intézésével. Ennyiben önkéntes, hogy a modell úgy szól, az emberek X összeget beadnak a közösbe azon közösnek ítélt feladatok ellátására, amelyek mindenki javára szolgálnak.
    Amikor a pénzügyi kultúra javításán ügyködünk, az is fontos, hogy ÖNMAGÁBAN egy bizonyos intézményt (adózás) ne előjelezzünk, pl. minősítsük negatívan.
    Fontosabb, hogy tudatában legyenek az emberek a céljának, és a mértékek alapján meg tudják ítélni hasznosságát.

    Ha valaki “elvesz” tőlem valamit valamilyen jogcímen, abból 1% is sok, és egyből ellenérzésem van a valakivel, a valamivel és a jogcímmel szemben is.
    Mindez még a demagógia, inkább tárgyilagosság témaköréhez.

  • Áron
    Kiszámoló – “Ha akarod, akkor lehet nem adózni is? Az államhatalom nem a hatalmát felhasználva hajtja be az adókat?” stb.
    A további kérdéseidre a válaszom igen, a választások révén. Mindazonáltal a rendszer méretét tekintve ez a ráhatás eléggé közvetett, késleltetett és általános. Mint már említettem, a magasabb általános elvonás szerintem is csökkenti a hatékonyságot és növeli az igazságtalanságokat, hiszen egy jóval kisebb számú társaság hoz rendszeresen döntést az összegyűjtött pénzről.
    Mindazonáltal az újraelosztás csökkentése egy ponton túl megintcsak igazságtalanságokat és a hatékonyság csökkenését eredményezi. Az újraelosztás mértékénél fontosabb kérdés, a mikéntje. (Mire és hogyan költenek. Érdemes lenne ezt is vizsgálni, milyen arányokban, mire költ az állam egy évben.)
    Szóval szerintem van jelentősége annak, hogy az elvonási oldal hogyan van struktúrálva.
  • Catinator
    Szerintem jó a cikk, rávilágit, hogy az elvonás magasa, és hogyan lett “láthatatlanná” téve. Az adót a szükséges rossznak tartom, és nem lenne kifogásom a magas adóteher miatt, ha úgy érezném, megfelelő “ellenszolgáltatást” kapok érte. Mint mondjuk a skandináv államokban ismerősök beszámolói szerint. AZT tényleg érdemes lenne látni, az állami kiadások szerkezete hogy néz ki, és mekkora része a “korrupció sápja”. Ez utóbbit projektektől függően 10-40%-ra teszik, igaz, nem mindenre érvényesül. De aki nagyon sokat keres, annak általában megvannak a lehetőségei az “adóoptimalizálásra”.
  • Janos82
    :

    A cukor es az etolaj afajat elcsalok elsosorban az AFA-t csaljak el. Jovedelemadot alig ( vagy csak nagyon kis mennyisegben ).

    Skandinavok: Azert ne hasonlitsuk magunkat egy nyersanyagban gazdag orszaghoz. Ott teljesen mas a helyzet. Nekunk sajnos nem jutott, ezert abbol kell gazdalkodni amink van.

    Nalunk talan nem is az ujraosztas mertekevel van a baj, hanem inkabb a modjaval. Nagyon sok penz megy szocialis joleti kiadasokra, viszont relative keveset fektetunk a jovonkbe. Ha a penzt jobb infrastruktura fejlesztesere, illetve versenykepes oktatasra forditanank, esetleg a K&F szektorban landolna akkor valoszinuleg novekvo palyara tudna allni az orszag

  • Stanlee
    Szerintem vannak paran, akik Bp-en laknak, es a szulokhoz hazajarnak. Pl. Kiszamolo is, es en is ugyanilyen redneck voltam amig Bp-en dolgoztam, mert csak ott volt munka, de a szulok videken elnek meg mindig.

    A nyugdijasok tema egy nagyon erdekes dolog. Anyukam nyugdijas, mivel leszazalekoltak. O nem kap ingyenes utazast, mindenert fizet. Nagymamam meg teker a busszal, mert az neki ingyen van. Volt fonokom osztrak nyugdijas, de neki is jar a magyar kedvezmeny, rohogott a markaba,hogy mennyit sporolt meg ezen a hulye szabalyon. 10x annyi a nyugdija, mint anyukamnak, es megis kedvezmennyel utazik.

    Egy normalis gazdasagpolitikat ajanlo part biztos nem kerulne be a parlamnetbe, mert ossztarsadalmi ellenallasba utkozne. Ez mar csak ilyen. Lelepessel lehet erre valaszolni. Ez mar csak ilyen sajnos.

  • kendermagos
    Elöregedő társadalomban, ahol ráadásul az idősebbek szavazási hajlandósága magasabb mint a fiatalbbaké, a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók döntik el ki kormányoz.Ezért szja és járulékmentes a nyugdíj, ezért nem emelkedik minden évben a családi pótlék ellentétben a nyugdjjal. Ezért lesz a munkáltatói járulékból szochó. Azt sem kérdezi meg senki, hogy a kőbalta korában fizetett 3% járulékért miért jár korlátlan ellátás a lézeres szürkehályogműtét korszakában. Szegény ország nem fog felzárkózni 50% feletti redibbel.
  • Tys
    “Azért szerintem az Átlag Polgár nem budapesti és nem jár rosszul a megyematricával. Szerintem nagyon kevés autós fog rosszul járni vele ”
    Vicces, egyik percben pontos szamitasokat kovetelsz, aztan meg egy “szerintemmel” el van intezve minden. Minden vilagos. :DDD
    Legalabb az objektivitas vajmi latszatara nem akarnal torekedni? Szerintem.
  • Ez vagyok
    Odafigyeléssel meg lehet tudni, hogy mennyi a kiadásaink adótartalma.
    Nem azt kell bírálni, aki ráirányítja a figyelmünket. Inkább azt, aki szinte csipollai és álszent módon mantrázza nekünk, hogy nincsenek áthárítva.
    Például az MKB állami bank minden hónapban a kiszámlázott áthárított tranzakciós díj alatt apróbetűvel odaírja az ő általa fizetett díjrészt.
    Van olyan, hogy az én részem 3ezer Ft, a banké pedig 9,- Ft.
  • ELÉG!!!
    @kiszámoló

    Miért nem jött le a tegnapi két kommentem? Mert off topic volt, vagy nem lehet külső oldalra linkelni?

    Ha csak valami bug, előre is bocsi…

  • Györgyi
    Időnként elgondolkozom azon, hogy vajon a beszedett adóból mennyi megy el arra a hatalmas apparátusra, ami ahhoz kell, hogy adminisztrálják és behajtsák az adókat. Lehet, hogy NAV nélkül harmadennyit nem kellene fizetni.
  • gad
    Persze, de nem ez az átlag szerintem. Arra írtam egyébként, hogy a családi adó kedvezményt, ami egyébként az én nettó fizetésemet megduplázta, egyáltalán nem említi a cikk. Azt a választ kaptam Kiszámoló-tól, hogy az átlag 0,3 gyerek, ami kerekítve nulla 🙂 tehát nem átlagos.
  • Kiszamolo
    Megduplázta a 10 ezer forint /gyerek kedvezmény a fizetésed? Nem kereshetsz valami nagyon jól…..
  • Kiszamolo
    Elég sajna túl off-topic volt.
  • sok fa
    tobbet tettetek fel azt a kerdest h hogyan is osztja el az allam a beveteleket.
    lasd utoljara Györgyi is.

    sztem a valasz 100%ban elerheto itt:
    amipenzunk.hu/?years%5B%5D=2012&value=nominal#/~/koltsegvetesi-kiadasok

  • expect
    Azért tényleg érdekesek a kommentek:D A skandináv államok újraelosztását hasonlítani a miénkhez pont akkora marhaság mint amikor vmelyik feltörekvő ország gazdasági növekedését hasonlítja vki vmely fejlett országéhoz. A skandináv államok eljutottak oda, hogy magas szintű közszolgáltatásokat tartsanak fenn, mert az elvonás mértéke nem hátráltatja a gazdaságot egyszerűen annak méreténél fogva. Növekedés nem az elvonásból, hanem az állam polgárainak tevékenységeiből van (ami persze okozhat akár állami beruházást is, de nem az elvett adó okozza a bővülést, hanem a beruházási igény), ilyenformán egyáltalán nem mindegy, hogy az állam egy átlagos embertől 2000 kiflit érő fizetésből von el teszem azt 60%-ot vagy 20.000 kiflit érő fizetésből 60%-ot, mert a kisebb kereset azonos mértékű elvonása megfojtja azt aki kitermelte, ezáltal pedig pont a növekedést, a felzárkózást gátolja.
  • Áron
    Sok fa, köszi, ez szuper! Kár, hogy nincs benne a 2013-14.
  • Dávid
    Kiszámoló, lehet 3 gyereke van, az már 90e kedvezmény…
  • Kiszamolo
    Egy: az nem az ő kedvezménye, hanem kettőjüké, vagyis fejenként csak másfél gyerek után igényelhetnek vissza.

    Kettő: aztán mennyire általános, hogy valakinek három kiskorú gyereke legyen?

    Semennyire. Az átlag az 1,3 gyerek s az sem biztos, hogy még eltartott.

    Azt kérte számon, hogy Átlag Jóskának miért nincs gyereke. Mert statisztikailag 0,3 gyereke lenne, arra járna neki combos 3 ezer forint havonta.

    De nehéz lett volna 0,3 gyerekkel kalkulálni életszerűen. DE ha még tettem volna is, kemény 1%-kal módosította volna a végeredményt.

    Amit el is vitt volna az évi 13,3 liter szesz jövedéki adója, amivel szintén nem számoltam.

  • Gábor
    A forint árfolyama egyre roszabb, minden külföldről kapunk Euroért, a fizetés vásárló értéke gyengyül…stb. Tehát a fizetések érték vesztése nő és nő és a bérek nettó értéke alig, vagy egyáltalán nem nő.
    Tehát nem valami fényes a magyar átlag munkavállaló helyzete.
  • Jenő
    A ‘Bezzeg Szlovákia’ témához egy mondat erejéig: Szlovákiában azért jóval magasabb a munkanélküliség, mint itthon (tudom, itthon a foglalkoztatás egy része kamu közmunka, valaki számolja ki légyszi pontosan mennyivel, de a szlovákoknál akkor is magasabb a munkanélküliség), mert náluk euró van, így nem tudják leértékelni a nemzeti valutát, hogy versenyképesek maradjanak a német exportgépezettel szemben.