Az áprilisi amerikai munkanélküli adat nagyon jól néz ki, az ötvenéves mélypont közelében maradt, 4,2%-on áll. Ezért meglepő, hogy a Ludwig Institute szerint 24,3% az úgynevezett funkcionális munkanélküliség. Honnan ez a hatalmas különbség? A hivatalos adatokban van például 5,7 millió ember, aki bár szeretne munkát, de mivel az elmúlt hónapban nem keresett aktívan munkát vagy valami ok miatt nem tudott volna azonnal elhelyezkedni, ezért nem számít munkanélkülinek. Ha valaki csak egy órát dolgozott is az elmúlt két hétben, az sem munkanélküli a statisztikák szerint. Aki részmunkaidős állást talált csak, pedig teljes állásra lenne szüksége, az sem munkanélküli. Funkcionális munkanélkülinek számít az is, aki nem keres évi bruttó 20 ezer dollárt sem, vagyis van munkája, de még a létminimumhoz is kevés, amennyit keres. Ez az adat jobban megmagyarázza, hogy miért érzik az emberek szegényebbnek magukat, annak ellenére, hogy a hivatalos munkanélküliség alacsony és a gazdaság nő.

A kedvező munkanélküliségi adatok hatására nőttek az amerikai tőzsdeindexek, az év elejétől nézve is már pozitív tartományban vannak, éves szinten pedig közel 12%-os nyereségben van az egyik legismertebb index, az S&P 500. (A jó munkapiaci adat azért is meglepő, mert sok cég nem mer új alkalmazottat felvenni a vámok által okozott bizonytalanság miatt, igaz, egyelőre nem is bocsátják el még az embereket.)

Közben folytatódik a trumpi ámokfutás a vámokkal, mint ismert, az európai termékekre is 30% vámot vetettek ki újfent, amit ideiglenesen három hónapra felfüggesztettek. Eddig nem látszik, hogy mi lesz az egészből, szerintem magának az amerikai elnöknek sincs erről fogalma. Kapott egy új becenevet is a sok kivetett, majd a kialakult káosz miatt visszavont vámokra utalva, ami nem nagyon tetszik neki, ő lett a Taco man a "Trump always chicken out" vagyis Trump mindig meghátrál/megfutamodik rövidítéséből. Sőt, szárnyra kapott egy mondás is, miszerint még maga Trump sem tudja, mit fog csinálni Trump másnap.

Közben Kína bekeményített, hiába csökkentette Trump a kínai vámokat 30%-ra, Kína elkezdte korlátozni a ritkaföld fémek exportját, ami már most több autógyárnak problémát okoz, több országban le kell állítani egyes típusok gyártását az alapanyag-hiány miatt. Egyre inkább olyan a helyzet, mint a covid utáni chiphiányban, annyi különbséggel, hogy nem csak az autógyárak szenvednek, hiszen ezek a fémek rengeteg más ipari termékben is pótolhatatlanok és Kína rendelkezik a gyártásuk gyakran 90%-ával. (A remények szerint Kína csak megmutatta, mire képes és hamarosan helyreállnak a piacok. A remények szerint.)

Az amerikai szenátusban egy republikánus szenátor benyújtott egy törvénytervezetet, ami 500%-os vámmal sújtana minden országot, amelyik orosz olajat vagy gázt vesz, amíg az oroszok le nem állnak Ukrajna inváziójával. Most a Trump kormány fejvesztve próbálja megakadályozni, hogy ezt a törvényt elfogadják, egyrészt Kínával is újabb erőre kapna a kereskedelmi háború, Indiával is nehéz lenne kereskedni és az oroszokat is kímélni szeretnék valamiért. Az biztos, hogy nagy követ dobnának ezzel a világkereskedelem tengerébe (valószínűleg túl nagyot), de az is biztos, hogy az oroszokat is térdre kényszerítené gazdaságilag, ha elvesztenék az olaj és gáz bevételeiket.

A héten Trump megszavaztatta a kongresszussal az általa "Nagy, gyönyörű törvénytervezetnek" hívott salátatörvényt, ami meghosszabbítaná a gazdagok adócsökkentését, ellenben rengeteg megszorításokkal járna a kisebb jövedelműek számára (például 8,6 millió ember veszítené el a Medicaid egészségbiztosítását 2034-ig) és az amerikai államadósságot is 2,6 ezer milliárd dollárral növelné. (Közben már most is közel 20%-a a központi bevételeknek a hitelek kamataira megy el.) Ha a szenátuson is átmegy a törvénytervezet, tovább nőne a társadalmi olló az amerikai társadalomban.

A mézes heteknek vége, a sok turbékolás után a héten összeveszett Elon Musk is Donald Trumppal, ment az adok-kapok üzengetés a Twitteren és Donald Tump saját platformján. Elon Musk már a demokraták támogatásával, sőt egy új párt alapításával is fenyegetőzött, kérdés, mennyire nagy ötlet ujjat húznia egy bevándorlónak az Egyesült Államok forrófejű elnökével. Elon Musknál az verhette le az ékszíjat, hogy meg akarják szüntetni az elektromos autók támogatását az Egyesült Államokban. (Amit egyébként még néhány hónapja, amíg ment a Tesla szekere, ő is helyeselt, arra gondolva, hogy ez a versenytársainak sokkal jobban fog fájni, mint a Teslának. Azóta úgy visszaesett a Tesla értékesítése, hogy kiborult az újabb problémától.)

A turizmus is a földbe állt az új elnök alatt, míg decemberben éves alapon 8,5%-os volt a növekedés az Egyesült Államokban, ez májusra 8,8%-os csökkenésbe fordult, a július végéig foglalt szobák száma 11%-kal marad el az egy évvel ezelőtti adatoktól, a dollár gyengülése dacára.

Az amerikai ingatlanpiacon fordulat állt be, jelenleg félmillióval több eladó van a piacon, mint vevő, ilyen nem volt még 2013 óta, mióta a Redfin cég vezeti ezt a listáját. Ennek ellenére csak 1%-os áresést várnak az év végéig.

A csökkenő, 1,9%-os eurózóna inflációja lehetővé tette, hogy az euró kamatlábát tovább vágják, az új irányadó kamat így 2% lett.

A Revolut elkezdett ATM automatákat telepíteni Spanyolországban.

Bulgária januártól áttérhet az euró használatára, miután megfelel minden előírásnak.

A G7 elemzése a magyar gazdaság állapotáról. Ne olvasd el, ha nem akarsz elkeseredni.

Két új kormányrendelet arra utal, hogy már a kormány sem hisz abban, hogy megkaphatja az Unió 10,4 milliárdos támogatását, miután évek óta nem hajlandó teljesíteni az előírt feltételeket. Bő négyezer milliárd forint megy megint a kukába, köszönjük, jó nekünk szegényen is, minek is kellene az a sok pénz, ha nem lehet se Mészárosé, se Tiborczé?

Közben folytatja a kormány Budapest (és a többi, gyakran fideszes város) kirablását is, most éppen újabb 18 milliárdot akar kivenni a főváros kasszájából azáltal, hogy a Szerencsejáték Zrt-nek eltörli az iparűzési adófizetési kötelezettségét.

1972 óta kilencedjére jelentették be, hogy most aztán végképp, de tényleg elkezdik építeni a gyorsvasútat a reptérre. (Egész Európában csak nálunk és a cseheknél nem lehet kijutni a reptérre vonattal vagy metróval.) Majd meglátjuk, mi lesz belőle.

Lebukott a KSH, hogy csúnyán trükközik a szegénységi adatokkal, furcsa módon rengeteg embernek több a nettója, mint a bruttója, csak hogy szép legyen a statisztika, cikk erre.

Az Aldi 27,2 milliárdos, a Spar 25 milliárdos veszteséggel zárta a tavalyi évet. Az Auchannak jót tett az új tulajdonos, 6,9 milliárd forintos haszna keletkezett, ami persze még mindig nagyon sovány a közel 400 milliárd forintos árbevételhez képest. A Lidl és a Tesco később zárja az üzleti évét.