Hiányoltátok a heti összefoglalókat, ám legyen, megírtam az ehetit. 🙂
Talán az egyik legfontosabb hír a héten az amerikai inflációs adat, amilyet még nem láttak az elmúlt 39 évben. A dollár 6,8%-ot veszített az értékéből az infláció miatt. A mantra arról szól, hogy az infláció csak átmeneti és az áruhiány miatt drágulnak a termékek. Az átmenet már egy éve tart és a szolgáltatások ugyanúgy drágulnak, amiknek jóformán semmi anyagköltségük nincs. A maginfláció is egy hajszálra van a harmincéves csúcsától.
A FED szerint továbbra sincs itt semmi látnivaló, annyit hajlandó csak tenni, hogy a gázpedál tövig taposása helyett egy kicsit feljebb emeli a lábát, 180-as tempó helyett csak 140-nel robog tovább az infláció gerjesztésében. Némileg csökkenti a kötvényvásárlási programját és gondolkodik azon, hogy lehet, nem 2023-ban fog először elmozdulni a nulla százalékos alapkamat politikájától.
(A jövő héten szerdán lesz egy nagy találkozó, ott talán meggondolják magukat. Persze könnyű helyzetben nincsenek, mert vagy az inflációt fékezik meg és a hitelfelvevőkkel tolnak ki, ami recesszióhoz vezet(het) vagy fordítva. Vannak olyan hangok is, miszerint az inflációt nem a tizenéve tartó szakadatlan pénzeső okozta, csak az elmúlt év gazdasági stimulusa és a hirtelen jött áruhiány, szóval nem kell kapkodni, néhány év és magától elmúlik. Már ha nem épül be az inflációs várakozásokba, mert akkor viszont baj lesz.)
Miután az infláció az egekben, a kötvénykamatok pedig extrém alacsonyan vannak továbbra is (hála a FED kötvényvásárlási programjának), a tőzsde emelkedik, mert egyre kevesebben akarnak ekkora inflációs veszteséget bevállalni a kötvénypiacon. A héten is 3,6%-ot emelkedett az S&P 500-as index az inflációs adatok hatására.
Az olaj ára viszont nagyot esett az omikron variánstól való félelem miatt. Az új variánsról még semmit nem lehet tudni azon kívül, hogy sokkal agresszívabban terjed, mint a most egyeduralkodó delta. Ha ugyanolyan komoly megbetegedéseket okoz, mint a delta, akkor nagy bajban vagyunk. Ha sokkal enyhébbeket, akkor nagyon jól jártunk, mert kiszorítja a többi variánst és mindenki védelmet kap, aki átesik rajta.
Sajnos igazán még csak Dél-Afrikai Köztársaságban terjedt el, de ott az oltatlanok aránya 30% alatti, viszont az átlagéletkor is csupán 30 év, vagyis se az oltások hatékonyságáról, se az idősebbek veszélyeztetettségéről sem tudunk meg semmit. Még pár hetet várni kell, mire megtudjuk, hogy áldás vagy átok az új variáns Európa számára.
Az amerikai munkaügyi adatok szépek lettek, a regisztrált munkanélküliek aránya 4,2%-ra esett és az egyéb mutatók is javultak. (Igaz, sokan csalódottak, mert fele annyi új munkahely sem lett novemberben, mint októberben.)
Most már a munkaerő-hiány a legfőbb gond, ami viszont megint csak az inflációt fogja gerjeszteni, ha a cégek egymástól akarják elhalászni az alkalmazottakat. Kétszer annyi új pozícióra kerestek embert novemberben, mint ahány új munkahely lett a végén. A 11 millió nyitott pozíció új rekord, aminek örülni kellene, ha lenne rá jelentkező. De nincs. Talán már ennyi használható munkanélküli sincs az országban. Ezért igazából ez egy nagyon rossz hír, munkaerő-hiányt jelent, ami a további gazdasági fejlődés gátja lehet.
A kínai Evergrande ingatlanfejlesztő hivatalosan is csődbe került, miután 30 nap elteltével sem tudta törleszteni a lejárt kamatfizetési kötelezettségét. (A 300 milliárd dolláros adósságához képest elenyésző, százmilliónál is kevesebb kamatfizetést sem tudott teljesíteni.)
A második legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő is hasonló állapotba csúszott, ő lehet a következő dominó a sorban.
Ha ez kevés lenne, a kínai kommunista párt meghirdette a "lakást lakhatásra és nem spekulációra" programját és ingatlanadóval akarja elvenni az emberek kedvét az ingatlanok felhalmozásától.
A fejlett kínai nagyvárosok háztartásainak 96%-ának van egy, 20%-ának legalább két lakóingatlana, a kínaiak vagyonának 70%-a áll ingatlanban. (Ha most rájössz, hogy ezek a számok alapján több az ingatlan, mint a lakos és megkérdezed, hogy ki fog akkor azokban lakni, a válasz az, hogy senki. Olyanok ezek a lakások, mint a Lego befektetés: akkor érnek igazán valamit, ha senki nem bontja ki őket. 65 millió lakás áll üresen, elég lenne egész Franciaország lakosságának és még maradna is bőven üresen.)
A mostani problémák miatt olyat tapasztaltak a kínaiak, amit még szinte soha: elkezdtek csökkenni az ingatlanok árai. A szeptember-októberi 0,4%-os "zuhanás" persze innen nézve csak egy rossz vicc, de Kínában elég sokaknak elég nagy döbbenetet okoz már maga a lehetőség is, hogy bukni is lehet az ingatlanon.
Ez megfejelve a belengetett ingatlanadóval és a Párt eltökéltségével, hogy csökkentse a vagyoni különbségeket és olcsóbbá tegye a lakhatást, sokakban komoly riadalmat váltott ki Kínában. (Ha a legnagyobb ingatlanfejlesztők csődje és a több tízezer félkészen hagyott lakás nem lenne elég.)
Ha csökken az építőipar teljesítése, ami a kínai GDP 30%-át adja, azt az egész világ meg fogja érezni.
A kínai önkormányzatok egyik legjelentősebb bevétele volt eddig a területek kiárusítása az ingatlanfejlesztőknek, most ők is gondban vannak, miből pótolják ezt a pénzt. A Kínai Pénzügyminisztérium szerint az elmúlt évben 1,3 billió(!!) dollár bevétele volt ebből az önkormányzatoknak. (Ez elég szép pénz, nem tudom, ez más évben is ilyen magas összeg volt-e.)
Sokan úgy gondolják, hogy az ingatlanokból kiáramló befektetési pénzek nagy része a kínai részvényárfolyamokat fogják erősíteni a következő hónapokban-években.
S ha már Kína: pont húsz éve, 2001 december 11-én, hogy felvették Kínát a Világkereskedelmi Szervezetbe. Akkor az egész világ még a szeptemberi terrortámadásról beszélt, nem tudták, hogy egy sokkal fontosabb dolog történt. Kína a hetedik exportőr volt csak a világon, olcsó műanyag játékokat és egyéb ócska csecsebecséket gyártott. Minden volt, csak világhatalmi tényező nem, a lakosság fele mélyszegénységben élt.
Az évi 40 millió konténernyi áruforgalom már 2011-ben is elérte a 129 millió darabot és több acélt használt fel a kínai gazdaság egymaga 2020-ban, mint a világ többi része 2001-ben.
Háromszor is megdőlt a magyar áramfogyasztás rekordja a héten, a legutolsó rekord 7361 megawattos napi fogyasztás volt. Mindezt úgy, hogy nem is volt igazán hideg időjárás, nulla fok körül volt a hőmérséklet. A lakosságnál is tért hódít az elektromos fűtés és az ipar is több áramot használ, mint eddig.
A jegybank újra kamatot emelt, igaz, megint csak éppen hogy. Közben az előző jegybankelnök szerint ezek a 0,2-03%-os emelgetések annyit érnek, mint halottnak a beöntés, se az inflációt, se a forintgyengülést nem fogja megállítani. Ebben lehet valami, mert megint 365 forint felett van az euró árfolyama, nem képes a forint semmit erősödni, hiába van hetente kamatemelés.
Azért az áruhiánynak tényleg jelentős inflációs hatása van. A gyártó is azt mondja, hogy árat emel, mert miért adná olcsóbban ha úgysem tud eleget gyártani, és mivel a kereskedő is nehezen jut áruhoz ő is annak fogja eladni aki drágábban megveszi.
IT szektorban ez most teljesen kézenfogható jelenség.
Az számomra megfejthetetlen kérdés, ha 2 évvel ezelőtt minden volt bőven, akkor most hogy nem lehet semmiből sem elég. Tudom tudom szállítás, konténer, kamionsofőrhiány, chiphiány, leegő gyárak (szerintem az elmúlt 10 évben nem égett le annyi gyár, mint az utóbbi 2-ben... ) de ez akkor sem logikus. Kb ezek olyan érvek, mint régen mindenki azt mondta, azért tudnak kínából ingyen szállítani mert a konténerekben az üres helyeket töltik fel ezekkel a csomagokkal...
Az a baj ebben, hogy mindenki rájött, hogy van sok pénz az embereknél, lehet bátran árat emelni. Ha mindenki emel, az emberek ki fogják fizetni a magasabb díjat, mert nincs más választásuk. S teljesen lényegtelen, hogy van-e mögötte valódi ok. Lásd: leégett az egyik hőszigetelő gyár egyik(!) csarnoka, két hétig állt a termelés abban a csarnokban. De erre hivatkozva bátran lehetett árat emelni. S ha már drágább a faanyag és a szigetelő is, akkor a tégla árát is emelték, mert miért ne, az emberek beletörődtek a magasabb árakba. Pedig a téglával aztán végképp semmi nem történt. (Azóta felment a gáz és az áram ára is, de tavasszal erről még szó sem volt.)
Minden egységnyi pénzt, amit űrkutatásra elköltenek megkérdőjeleznek a laikusok, hogy mi értelme volt. Klasszikus mondás: "Odaadhatták volna a szegényeknek is."
65M kihasználatlan lakást bezzeg értelemes dolog volt megépíteni... De legalább tudjuk, hogy hová kellett az acél egy része! 😀
Az infláció annyi itthon, hogy az év elején 330 ft-os kenyér most 450 ugyanott. Szerintem ez még nem tartalmazza a jövő évi minimálbért. Lesz ez 500-550 is nem sokára. Persze rengeteg pédát lehetne még mondani.
Az ugy kezdodott hogy a fed elkezdte onteni a penzt meg 2008ban. 🙂 es amikor a zemberek azt latjak hogy meg egy covid valsag is “csak” penzontest hoz olcso hitelek formajaban.. meg amikor barmilyen asset (ami nem kotveny) az egekben.. es amikor a “megtakarito” azt latja, hogy ot szivatjak hitelfevevokkel szemben.. Akkor tartja a markat es ker tobb penzt mindenert. Mo. erre rajon meg a gazdasag tulporgetese a ner altal. Akkor meg lehet nezni mi lesz.
Nem tudom feltűnt-e valakinek, de változik a 1MÁP kamata. 2.5%->3% hétfőtől.
A weboldalon még 2.5%-al hirdetik, de a tájékoztatóban már 3% van. (érdekességként, mintha pár órával ezelőtt még 2% volt)
@gaborr
És ez miért érdekes? 🙂 A MÁP+ 3,75%-ot fizet egy évre. Magánszemélyként az 1MÁP-pal nincs értelme foglalkozni.
Jelenleg magánszemélyként melyik állampapír lehet érdekes így év vége felé?
@lekvaros_kenyer
Az étkezési búzát 2020 év elején 51-53 forintért értékesítettük nagy tételben (1000 tonna/szerződés).
Idén ősz elején már 80 forintért adtuk el.
A héten 3 malom könyörgött, hogy 105-110 forintért adjunk már nekik búzát mert nincs mit feldolgozniuk.
Szerinted ez nem fog meglátszani előbb-utóbb a kenyér árában is?
Várom a kenyér, tej, uvarozás díjainak az esését, az üzemanyagárak esése okán. De lehet, hogy ez miatt megint a tégla ára fog emelkedni. Olyan ez, mint a racsni. Felfele megy, lefele nem. Szóval a nagy visszaesésben nem bízom az ingatlanárak kapcsán sem.
Miben érdemes átbillenni 2022-be?
@osszes-eskuves-elmelet
+1
Az egész inflációsdi szerintem is elsősorban az energiahordozók árának robbanásszerű növekedésére, meg Kínában gyártott cuccok hiányára vezethető vissza. Mindkettő elsősorban geopolitikai eredetű történet. Miután a tavalyi kereslet összeomlás nyomán a palaolaj termelés gyak. megszűnt, az OPEC+ szabadon garázdálkodhat, Kína pedig végre visszavághatott a védővámokért a COVID miatt kialakult káoszban ("ok, akkor kedves nyugat most megnézheted milyen, ha nincs olcsó kínai termelés").
Egyik sem folytatódhat a végtelenségig, mert a palaolaj kutak újranyílnak, a chip (meg egyéb) gyártást pedig szépen elkezdi átvinni Indiába, illetve egyéb harmadik világbeli országokba a nyugat. Ez egyik szórakozó félnek sem érdeke, időben lépni fognak még, mielőtt túlhalad ez a folyamat. Jövő év végén (a bázishatás miatt) lehet megint a deflációtól megy majd a para.
31 éves vagyok, nincs betegség, nem dohányzó, sportos, így is a kiszámolós biztosítást ajánlanátok? Metlife-ról van véleménye/tapasztalata bárkinek?
Egyszerű: kérj ajánlatot mástól, de ugyanarra! Olyan ez, mint a kötelező biztosítás: az a jobb, amelyik ugyanazt adja olcsóbban.
@ktib
Szerintem az eurós a legjobb, a Pemáp sorozatok. Félévente követi le az inflációt, a forint is gyengül, ez persze nyilván meg is fordulhat...
@ktib
Attól függ, mire kell.
Az infl követővel kevesebbet buksz (prémium magyar állampapír - pmap)
Az eur infl követővel, ha jól váltottál vagy váltasz, szintén nem jársz annyira rosszul (prémium euro magyar állampapír - pemap).
Idén kezdtem a megtakarításosdit, de ezért van egy kevés máp+-om, de aztán azt hagytam, mert nem láttam értelmét (és nincs is).
Mondjuk azért az is érdekes, hogy hogyan lehet Magyarországon csak picit vagy nem sokkal nagyobb az infláció az USA és a Nyugat-Európához képest, miközben mindent is importálunk a termeléshez, ami ugyancsak általában inkább drágább lett, és a forint még gyengül is az euróhoz és a dollárhoz képest... Ha naív lennék akkor azt mondanám, hogy valamit nagyon jól csinálunk. De szerintem a statisztika gyártás lesz az.
Verstappen világbajnok lett 🙂
És ez kimaradt.... 🙂
Európában hol olcsóbb az áram? Nálunk? Az állam, vagyis mi álljuk ugye a világpiaci ár és a hazai lakossági ár közötti különbséget? Akkor hol fognak kriptuvalutát bányászni? Bárhová nézek, kriptovaluta bányásszal találkozok, akár céges gépeken is...
@orok-korok hát nem tudom, én azért sejtek valami mást is a háttérben, ha a csúnya kínai kommunista monopoly játék mellett is a népek sorbanállnak az apple boltokban a 4-500ezertől induló laptopokért és lépni nem lehet a plázákban sem. Lehet kevesebb a termelés, de a népek is felvásárolnak minden szart amit csak tudnak, hiába írják midnenhol hogy ilyen drága karácsony még nem volt.....az, hogy az arravaló a tenger egyik oldalán stimmy checkként, máshol meg kikényszerített minimálbéremelésként érkezett, tök mindegy.
Sajnos ez addig nem fog jottányit sem változni, amíg 7% infla mellett 2-3%os kamatok röpködnek, az is a bankoknak, neked meg a 0.1% látraszóló maximum. Mindenki rohan most költeni, mert jövöre a 100 HUF-ja nem igazán ér majd 90-et sem.
Most lesz évfordulója (kamatfizetése) egy nagyobb MÁP+-omnak, hogyan tudnám a teljes összeget (nem csak a kamatot) PMÁP-ra áttenni az inflációkövetés miatt? Vagy ez nem lehetséges bukta nélkül?
Szinte fülemben cseng a modern monetáris elmélet híveinek mondata miszerint a pénznyomtatás NEM okoz inflációt feltéve hogy . Hát látjuk mennyire nem okozott. Gratula az összes jegybanknak. Sikerül megint ösztönözni a megtakarítást az eladósodással szemben.
Itt mindig megkapják a hivatalos és az érzékelt infláció közti különbséget pedzegetők, hogy ez egyéni és szubjektív dolog. De mit jelent, ha az a bizonyos volt jegybankelnök kezdi pedzegetni a témát?
@joe-black
Surányi György emelt ki pár tételt az inflációs kosárból ami szerinte nem 100%-osan megbízható.
Egy valami meg is ragadt, a használt autók árának változása. A KSH ezt valami 6%-ra tette, miközben az ezzel foglalkozó szövetség adatai nyilvánosak és hozzáférhetőek, ott 12% feletti drágulást lehet olvasni.
Persze ettől lehet még igaz bármelyik adat, és a másik csak a piros használt autók drágulását nézi, de tippre az iparági adat áll közelebb a valósághoz (már abból is kiindulva, hogy a kocsim 3 év használat után még mindig többet ér, mint amennyiért vettem használtan).
"S ha már Kína: pont húsz éve, 2001 december 11-én, hogy felvették Kínát a Világkereskedelmi Szervezetbe."
Na ez a lényeg. És mindezt miért? Hogy az ENSZ BT-ben megszavazza, hogy az USA mehessen háborúzni, amibe értelmetlenül szórták a pénzt 20 évig. Bush-t ezzel visszamenőleg meg lehet választani a legrosszabb elnöknek, bár már akkor is úgy tűnt, hogy esélyes a címre. Ráadásul lehet, hogy Oszama és csapata pont ezzel érte el a 9/11 célját hosszú távon...
"Ha csökken az építőipar teljesítése, ami a kínai GDP 30%-át adja, azt az egész világ meg fogja érezni."
Milyen formában? Végre olcsóbb lesz a réz és az acél?
Kamatok -jelenleg az egyik FX bróker EURHUF eladási 1 kontraktussért éves időtávon több mint 1 millió forint SWAP kamatot fizet jelenleg. Év elején még fizetni kellet érte.
Hol tudom megnézni ,hogy a többi mennyit fizet? Vagy nyitni kell demó számlát ,hogy lássam ?
Kockázat- 1 forint gyengülés 100 ezer forint mínusz.
@osszes-eskuves-elmelet bármelyik közepesen bonyolult alkatrésznek van egy szép hosszú ellátási lánca, a mindenféle bányáktól/olajkutaktól kezdve a végső csomagolósorig. Ezek bármelyike leáll, akkor ott lesz csúszás a láncban, mert modern JiT management nem enged komoly raktárkészletet. Illetve ugye a kényszerleállítás után nem ugyanannyi idő újra elindítani a termelést a különböző szektorokban.
Olyan extrákról, minthogy a műanyagipar nem állt le 2020-ban, mert ugye mindenhova kell hullazsáktól a fecskendőig (+csomagolás), de utána pont kellett leállniuk kötelező karbantartásra, amikor mindenki más újraindult volna. Vagy hogy Kína most is csuklóból lezár teljes városokat ha fertőzést találnak tehát az ottani beszállítók addig megint nem termelhetnek.
IT-ben ráadásul volt egy Chia coin mánia, ami ugye az SSD -ket eszi (szó szerint), ami erre még rátett egy lapáttal.
@pampalini
Semmit. Az inflacio nehezen merhetosege egy jol ismert teny, nem kell gyikemberek osszeeskuveset latni moge.
Pl. a regnalo jegybankelnok is irt ilyesmirol:
novekedes.hu/mag/az-inflacio-mibenlete-ideje-a-merorendszereinket-ujragondolni
(Nem ez a legrelevansabb cikk, de hirtelen ezt talaltam).
Az inflacioval ket fo problema van: egyetlen mutatoval akar leirni sok, rettentoen komplex (es komplexen osszefuggo) folyamatot, illetve az emberi agy a kozelmultbeli dolgokra mindig jobban koncentral.
Pl. azt eszreveszed, ha a paradicsom ketszer annyi, mint tavaly, de lakast vagy epp autot ritkan veszel.
Az inflacios mutato kicsit olyan, mint a demokracio. Sok hianyossaga van, de meg nem talaltunk jobbat.
Infláció témához jó a G7 cikke, már egy jó ideje megveszik minden hónapban ugyanazt a bevásárlókosarat a nagyobb láncokban, nyilván ez csak élelmiszer és fogyasztási cikk inflációt mér, mást nem, ők egy év alatt ebben 5,76-10,51%-ot látnak. Egyébként valószínű, hogy ez relatíve ennyire alacsony emögött elég sok harc lehet a beszállítókkal, amit fogyasztóként köszönök.
g7.hu/adat/20211212/nem-az-etolaj-vagy-a-liszt-dragult-leginkabb-a-diszkontokban/
A doktor szakértő közgazdász urak meg ismét kiderült, hogy tök hülyék, ha valamit minimálisan előre kell látni, már fentebb is említette mindenki, hogy a modern monetáris teóriába volt szerelmes mindenki sokáig, hogy mekkora nagy ötlet, nyomtassunk pénzt és minden jó lesz, most már nyilvánvaló, hogy nem.
A szintén tavalyi-év elejei "tartósan alacsony energiárakra kell felkészülni" jóslatokat meg nem is kommentálom.
Év végén lejáró MÁP+-t kívánok PMÁP-ba tenni. Néztem a 2026/I-t.
Az első kamatperiódusra 3,3%+1,25%-t fizet. A következő időszakra 2021-re vonatkozó átlagos inflációt miből számolják? Havi inflációs adatokból? Ehhez tud valaki linket, mert csak éveseket találok visszamenőleg.
@crouch Nekem is nagyon tetszik a G7 sorozata, szemfelnyitásra nagyon jó - persze annak, aki nem ragaszkodik a csukva tartásához. Az is érdekes pl., hogy mekkora különbség lehet egyes áruházak trendjei között. Az adataik alapján a kosaruk ára február óta az Aldi, Lidl, Penny esetében rendre 4,3%, 8,8% és 4,9%-kal nőtt, míg a Tescónál 0,1%-kal csökkent.
Ezen is érdemes elgondolkodni annak, aki csak 1-2 üzletben vásárol, és az alapján tippel ilyen-olyan inflációs számokat. Akár az is lehet, hogy ez a szubjektív ráta az adott lánc esetében fedi a valóságot, viszont máshol egész más képet kapna, így már csak ezért sem érdemes ilyenből messzemenő következtetéseket levonni.
A Mercedes gyár meg leállt alkatrészellátási problémák miatt (előre hozták az év végi leállást), máshol is gondot jelent a csiphiány, ami további drágulást hozhat egyes termékeknél.
"Az új variánsról még semmit nem lehet tudni azon kívül, hogy sokkal agresszívabban terjed, mint a most egyeduralkodó delta." - Érdekes az összes új verzió jobban terjed mint a korábbiak, kelleni fog a 68. emlékeztető oltás.
Ha már heti hírek: 48 órán belül lejáró élelmiszerek államosítása:
telex.hu/gazdasag/2021/12/13/semjen-zsolt-nem-sokat-teketoriazott-mar-be-is-nyujtotta-a-nagy-elelmiszerlancokra-lovo-uj-torvenyeket
@incognito "48 órán belül lejáró élelmiszerek államosítása"
Ilyenkor mindig újra felmerül bennem a kérdés: meddig tekinthető "biztonságos"-nak a magyar államkötvény? Nyilván a nemfizetés államcsődöt jelentene, de ott, ahol a "nem-alapkamat-de azert-iranyado kamat" es tarsai megszuletnek, akadhatnak meg kreativ otletek. Pl nem allamcsod, csak a lakossagi papirok visszavaltasa atmenetileg szunetel, es lejaratkor hosszabb futamideju uj kotvenyre cserelodik. Vagy a visszavaltaskor fizetendo kulon dijat, adot, akarmit vezetnek be. Intezmenyi befektetoknek nem, csak a lakossagnak. Vagy a PEMAP-okat kotelezoen es automatikusan hazafias HUF kotvenyre valtjak mondjuk 2010-es arfolyamon. Azok utan amik az elmult 10 evben tortentek, igazabol egyik se lepne meg tulzottan. Max huznek egy strigulat az "ezt ugysem merik" sorba.
Black65 ez engem is érdekelne!
@black65
Egyszerűen webkincstárban eladod a kamatforduló utáni büntetőkamat mentes időszakban a MÁP+-ot (pénzszámlát választva a "kiutalásnál" majd a pénzszámládról megveszed a a PMÁP-ot. Így lehetséges bukta nélkül.
@boni-tajler
A következő időszakra (2021) a KSH által közölt éves inflációt veszik alapul. Gyakorlatilag a 2021-es év havi ifla számainak az átlaga. (https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0040.html). Jelenleg ez 2021-re december nélkül 4,9%, egy december 7%-os iflát megelőlegezve a 2021-es éves ifla 5,1% lehet.
"Sajnos igazán még csak Dél-Afrikai Köztársaságban terjedt el" ---- ez esetleg elírás az omikron variáns kapcsán? Vagy az lenne jó, ha máshol is elterjedne? Mert azzal az emberek nem fognak jól járni.
Az információszerzés szempontjából sajnos.
@aaa mi lenne, ha nem "osztonoznek" a megtakaritast? 😉
Azt amúgy hol látni, hogy mikor ingyenes épp a map+ visszavaltasa (mikor van kamatforduló) ? Milyen gyakran van ez?
Meg jól látom, hogy a PEMÁP kamata épp 4% feletti?! Hogy mik történnek....
@Doktor Hordó
Köszi.
Rögtön utána megtalaltam, hogy mikor ingyenes a visszavaltas (my bad)
Elnézést az offért. A PEMÁP kamatát továbbra sem értem, egy tőlem okosabb megerositené, hogy eddig 2% volt most meg 4%?
Hogy témához szóljak: gyanús, hogy nálunk is itt omikron variáns, csak nem hireszteljuk el ezt az infót sem a közelgő választások miatt, legalább addig amíg még +3 eu országban nem bukkan.
Aki nem látta még, nézze meg a south park legujabb részét (post covid), kellemes társadalomkritika lett belőle.
@doktor-hordo Köszönöm.
@eva Kedves Éva! Minden információt tartalmaz az adott MÁP+ sorozat nyilvános ajánlattétele, mely elérhető az AKK oldalán: akk.hu/allampapir-forgalmazas/nyilvanos-ajanlattetelek
Ezekről az információkról a későbbi meglepetések elkerülése érdekében, már a befektetési eszköz vásárlása előtt érdemes tájékozódni.
@osszes-eskuves-elmelet
+1
Az egész inflációsdi szerintem is elsősorban az energiahordozók árának robbanásszerű növekedésére, meg Kínában gyártott cuccok hiányára vezethető vissza. Mindkettő elsősorban geopolitikai eredetű történet. Miután a tavalyi kereslet összeomlás nyomán a palaolaj termelés gyak. megszűnt, az OPEC+ szabadon garázdálkodhat, Kína pedig végre visszavághatott a védővámokért a COVID miatt kialakult káoszban ("ok, akkor kedves nyugat most megnézheted milyen, ha nincs olcsó kínai termelés").
Egyik sem folytatódhat a végtelenségig, mert a palaolaj kutak újranyílnak, a chip (meg egyéb) gyártást pedig szépen elkezdi átvinni Indiába, illetve egyéb harmadik világbeli országokba a nyugat. Ez egyik szórakozó félnek sem érdeke, időben lépni fognak még, mielőtt túlhalad ez a folyamat. Jövő év végén (a bázishatás miatt) lehet megint a deflációtól megy majd a para.
@ktib
Attól függ, mire kell.
Az infl követővel kevesebbet buksz (prémium magyar állampapír - pmap)
Az eur infl követővel, ha jól váltottál vagy váltasz, szintén nem jársz annyira rosszul (prémium euro magyar állampapír - pemap).
Idén kezdtem a megtakarításosdit, de ezért van egy kevés máp+-om, de aztán azt hagytam, mert nem láttam értelmét (és nincs is).
@ktib
Szerintem az eurós a legjobb, a Pemáp sorozatok. Félévente követi le az inflációt, a forint is gyengül, ez persze nyilván meg is fordulhat...
Jelenleg magánszemélyként melyik állampapír lehet érdekes így év vége felé?
Várom a kenyér, tej, uvarozás díjainak az esését, az üzemanyagárak esése okán. De lehet, hogy ez miatt megint a tégla ára fog emelkedni. Olyan ez, mint a racsni. Felfele megy, lefele nem. Szóval a nagy visszaesésben nem bízom az ingatlanárak kapcsán sem.
Miben érdemes átbillenni 2022-be?
31 éves vagyok, nincs betegség, nem dohányzó, sportos, így is a kiszámolós biztosítást ajánlanátok? Metlife-ról van véleménye/tapasztalata bárkinek?
Egyszerű: kérj ajánlatot mástól, de ugyanarra! Olyan ez, mint a kötelező biztosítás: az a jobb, amelyik ugyanazt adja olcsóbban.
Azért az áruhiánynak tényleg jelentős inflációs hatása van. A gyártó is azt mondja, hogy árat emel, mert miért adná olcsóbban ha úgysem tud eleget gyártani, és mivel a kereskedő is nehezen jut áruhoz ő is annak fogja eladni aki drágábban megveszi.
IT szektorban ez most teljesen kézenfogható jelenség.
Az számomra megfejthetetlen kérdés, ha 2 évvel ezelőtt minden volt bőven, akkor most hogy nem lehet semmiből sem elég. Tudom tudom szállítás, konténer, kamionsofőrhiány, chiphiány, leegő gyárak (szerintem az elmúlt 10 évben nem égett le annyi gyár, mint az utóbbi 2-ben... ) de ez akkor sem logikus. Kb ezek olyan érvek, mint régen mindenki azt mondta, azért tudnak kínából ingyen szállítani mert a konténerekben az üres helyeket töltik fel ezekkel a csomagokkal...
Az a baj ebben, hogy mindenki rájött, hogy van sok pénz az embereknél, lehet bátran árat emelni. Ha mindenki emel, az emberek ki fogják fizetni a magasabb díjat, mert nincs más választásuk. S teljesen lényegtelen, hogy van-e mögötte valódi ok. Lásd: leégett az egyik hőszigetelő gyár egyik(!) csarnoka, két hétig állt a termelés abban a csarnokban. De erre hivatkozva bátran lehetett árat emelni. S ha már drágább a faanyag és a szigetelő is, akkor a tégla árát is emelték, mert miért ne, az emberek beletörődtek a magasabb árakba. Pedig a téglával aztán végképp semmi nem történt. (Azóta felment a gáz és az áram ára is, de tavasszal erről még szó sem volt.)
@lekvaros_kenyer
Az étkezési búzát 2020 év elején 51-53 forintért értékesítettük nagy tételben (1000 tonna/szerződés).
Idén ősz elején már 80 forintért adtuk el.
A héten 3 malom könyörgött, hogy 105-110 forintért adjunk már nekik búzát mert nincs mit feldolgozniuk.
Szerinted ez nem fog meglátszani előbb-utóbb a kenyér árában is?
@gaborr
És ez miért érdekes? 🙂 A MÁP+ 3,75%-ot fizet egy évre. Magánszemélyként az 1MÁP-pal nincs értelme foglalkozni.
Az ugy kezdodott hogy a fed elkezdte onteni a penzt meg 2008ban. 🙂 es amikor a zemberek azt latjak hogy meg egy covid valsag is "csak" penzontest hoz olcso hitelek formajaban.. meg amikor barmilyen asset (ami nem kotveny) az egekben.. es amikor a "megtakarito" azt latja, hogy ot szivatjak hitelfevevokkel szemben.. Akkor tartja a markat es ker tobb penzt mindenert. Mo. erre rajon meg a gazdasag tulporgetese a ner altal. Akkor meg lehet nezni mi lesz.