Norvégia beelőzte Oroszországot a német gázszállítások területén. 2022-ben Norvégia biztosította a németországi gázszükséglet 33%-át, míg Oroszországból jött a 22%-a. (2021-ben még 52% volt az orosz szállítás aránya.) A fogyasztás is csökkent 14%-kal az előző öt év átlagához képest, bár ebben szerepet játszott az is, hogy az idei tél eddig elmaradt. A tavalyi év végén az első LNG gázt fogadó állomás is megnyílt Németország partjainál.
A földgáz ára az ukrán háború kitörése előtti ár alá csökkent az európai piacokon, köszönhetően az enyhe időjárásnak és az alternatív beszerzési lehetőségek bővülésének. A gáz nemzetközi árát a kínai nyitás miatti esetleges nagyobb kínai igény még feljebb nyomhatja a közeljövőben.
A kínai nyitás másik következménye a kínai turisták kiáramlása a világ minden részére. A COVID előtt évente 155 millió kínai turista látogatta meg a világ országait, 250 milliárd dollárt költve külföldön.
A kínai autópiac is magára talált decemberben, egy hónap alatt 2,45 millió személyautót adtak el, 15%-kal többet, mint egy éve ilyenkor. (Összehasonlításul Európában 829 ezer autót adtak el 2022 novemberében.)
Az Egyesült Államokban 7,1%-os volt az infláció novemberben, ezen belül az élelmiszerek 10,6%-kal nőttek. A júniusi 9,1% után egyre többen remélik, hogy már túl van a csúcson az amerikai infláció. Kép: Visualcapitalism.com, kattintásra nagyobb lesz.
Az amerikai hivatalos felmérés szerint az amerikaiak 35%-a decemberben hitelkártyáról vagy hitelből költekezett. Ez az érték 32% volt novemberben és 21% 2021 áprilisában. A hitelkártyák átlagos kamata 19,14%-ra nőtt, ilyen magas 1991-ben volt utoljára.
Az amerikai munkanélküliségi ráta tovább csökkent decemberben, 1969 óta a legalacsonyabb értéken áll. A pandémia kitörése óta 3,5 millió ember lépett ki a munkaerőpiacról, főleg előrehozott nyugdíjba vonulás által. Hiába a sok üres állás és az egyre jobban növekvő bérek, a várakozásokkal szemben ezeknek a személyeknek nagy része nem tért vissza a munkaerőpiacra. Jelenleg 1,7 üres állás jut egy munkakereső személyre, az emiatt növekvő béreket aggódva figyeli az amerikai jegybank, ár-bér spirál kialakulásától tartva.
Kanadában is komoly probléma a munkaerőhiány, ezért 1,45 millió ember bevándorlását tervezik támogatni 2025-ig.
A járvány kitörése után az online cégek részvényárfolyama az egekbe szökött, majd az elmúlt évben kisebb kijózanodás történt ezen a piacon, elég csak a Netflix vagy a Facebook árfolyamára gondolni. Idehaza kevésbé ismert példa az online használtautó-értékesítéssel foglalkozó amerikai Carvana cég, melynek részvényeit 2021 végén 370 dollár fölé hajtották, most 5 dollár alatt kereskednek vele, néhány elemző 1 dolláros célárat állapított meg rá. (Egy éve a Morgan Stanley elemzője még 430 dolláros célárról beszélt mostanra.)
A következő válság az elemzők szerint a "richcession" lesz, vagyis sokkal jobban fogja érinteni a gazdagokat, mint a szegényeket. Ami nem is olyan nagy probléma, mert eddig K-alakú volt a válság, vagyis a gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények még szegényebbek. (A milliárdosok vagyona 62%-kal nőtt a pandémia alatt.) A Businessinsider cikke erre.
Kína devizatartaléka tovább nőtt, 3,128 billió(!) dollárra, ehhez képest a 117,24 milliárd dollárnyi aranytartalék már csak kerekítési hiba. (Magyarország devizatartaléka 0,039 billió euró, csak az összehasonlítás kedvéért.)
Mivel a forint kamata túl magas és nagy a külkereskedelmi hiány is, Magyarország egyre több devizakötvényt bocsát ki, éppen most vagyunk túl egy 4,25 milliárd dolláros állampapír eladáson, az éves hozam 6,27-7,1% lett 5-30 éves futamidő mellett. Ezzel megfordult a trend, a magyar állam egyre jobban adósodik el devizában, újra már közel 30% a devizahitel aránya.
A forint közben összeszedte magát, 400 forint alatt az euró ára, ami még mindig tragédia, hiszen egy éve még 360 forint alatt volt, de azóta már láttunk ennél sokkal durvább árakat is.
A magyar költségvetési hiány durván elszállt 2022-ben (is), 6,1% lett a legfrissebb adatok alapján.
6,1%-kal kevesebb élelmiszert vásároltunk, mint egy éve, de ennek ellenére 26%-kal több pénzt hagytunk a kasszáknál.
A 4ig a Digit még az MNB kötvényvásárlási programja keretében vehette meg (utolsóként még pont belefért a keretbe, ez aztán a mák), most állami kezességvállalás mellett vehet fel az állami Magyar Fejlesztési Banktól 170 milliárd forintnyi euróhitelt a cég a Vodafone megvásárlására. Vannak cégek, akiket egyszerűen üldöz a szerencse. 🙂
