Szóvá tettétek, hogy a múlt hétvégén nem (sem) írtam heti gazdasági összefoglalót, pedig az amerikai választás miatt nagyon vártátok. Ennek két oka volt: nem értem rá, a másik, hogy 3-4 órába is kerül, mire megírok egy ilyen összefoglalót.

De legyen, akkor most pótolom.

A múlt héten Donald Trump nem egyszerűen győzőtt, hanem meggyőző előnnyel lett az Egyesült Államok következő elnöke, ezzel újra republikánus elnöke lesz az országnak, bár ennek a besorolásnak már semmi értelme nincs. A republikánus párt valaha a közép és felső osztály pártja volt inkább, a szegényebbek a demokratákra szavaztak. (Hasonlóan ahhoz, ahogy ezelőtt közel 30 éve Budán a Fidesz tarolt, a szegényebb pesti kerületekben pedig a baloldali pártok.)

Aztán ahogy a Fidesz, úgy a republikánusok is a populizmus ingoványos, de politikailag (és anyagilag) előnyt hozó mocsarába tévedtek, így már sokkal inkább az emberek megtéveszthetősége számít, mint bármilyen értékrend. Így már a republikánus szavazók is teljesen mások lettek, mint ezelőtt néhány évtizeddel.

Ennek fényében mit várhatunk az új elnöktől gazdaságilag (és némileg politikai szempontból is)?

Számomra az első problémaforrás az elnök személye. 78 éves, ami nem a legjobb kor egy ennyire fontos tisztség betöltésére. Több 78-80 éves embert ismerek, még azokra sem bíznék nem hogy egy államközösség, de egy nagyobb cég irányítását sem, akik aktív idejükben cégvezetéssel foglalkoztak. Egyszerűen ebben a korban nem ezzel kellene foglalkozniuk. Már autóvezetés sem való a legtöbb 78-80 évesnek, nem hogy egy ország vezetése. Jó példa erre a mostani elnök, Biden felejtései, kínos bakijai (Putyinnak hívta az ukrán elnököt, Mitterandnak a mostani francia elnököt és így tovább), pedig még ő is fiatalabb volt, amikor elnökké választották, mint most Trump. Geogre Bush már nagyon régen volt amerikai elnök, de még ő is fiatalabb most, mint Trump.

Az amerikai törvények szerint 35 év alatti embert nem lehet elnökké választani, ami nagyon helyes. Nem azért, mert nem lennének brilliáns elmék és tehetséges fiatalok a huszonévesek között, de egy ilyen fontos tisztséghez kell egy kialakult értékrend és élettapasztalat. Ideje lenne hozni egy másik törvényt, hogy hetven év felett se lehessen senki amerikai elnök.

(Trump nárcisztikus személyiségvonásai és figyelemzavara sem annyira kedvez a tisztség betöltésére, de ezt csak zárójelben. )

Trump szereti magát sikeres üzletembernek beállítani, de az igazság az, hogy az apja volt a sikeres üzletember, aki tényleg hatalmas vagyont hozott össze az ő apjától örökölt pénzből. Trump vagyonát 5,6 milliárd dollárra teszik jelenleg, de megjegyzik sokan azt is, ha semmit nem csinált volna azokkal a manhattani ingatlanokkal, amit az apjától kapott, most 80 milliárd dollár vagyona is lehetne. Ez utóbbi érték lehet, hogy túlzás, de tény, hogy rengeteg tönkrement kaszinó és egyéb rossz befektetés kísérte az üzleti útját. Ami biztos, hogy nagyságrendekkel gazdagabb lenne akkor is, ha az örökölt pénzt egyszerűen csak betette volna az amerikai tőzsdére. 1988-ban egymilliárd dollárra becsülte a Forbes Trump vagyonát, azóta az S&P 500-as indexben tartva ezt a pénzt, mostanra hajszál híján 20 milliárd dollárja lehetne akkor, ha semmit nem csinált volna ezzel az összeggel. (Persze Trump igyekszik kisebbíteni az apjától kapott vagyon mértékét, szerinte csak egymillió dollárt kapott és ő volt a zseniális üzletember, de a tények nem annyira támasztják alá ezt az érvelést.)

Ráadásul a mostani vagyonának bő 60%-át az általa létrehozott közösségi médiaportálban való részesedése adja, ami csak azért ér valamit, mert elnökké választották. (A törvények szerint még egyszer már nem lehet majd elnök.) Ugyanezen ok miatt az év elején még csak 2,4 milliárd dollárosra becsülték a vagyonát.

Rengeteg pere volt és van gazdasági okok miatt is, az amerikai adóhivatallal sokat kell és kellett harcolnia. Amikor megválasztották először elnöknek, abban az évben 750 dollár jövedelemadót fizetett. Nem véletlen, hogy ő az egyetlen elnök az Egyesült Államok történetében, aki nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását, miközben azzal kampányolt, hogy milyen sikeres üzletember ő. De vannak olyan perek is folyamatban ellene, miszerint szándékosan túlbecsülte a vagyonának az értékét, hogy megtévessze a hitelezőket és több pénzt kaphasson kölcsön.

Rákapott az új kor pénzszerzési lehetőségeire is, NFT-kből 7,5 millió dollárt szerzett, ízlésesebbnél ízlésesebb darabokról van szó (itt tudod vagy itt megnézni őket). Igaz, a legyártott mennyiség mindössze 5%-át sikerült eladni, nem is értem, miért nem vették meg ezeket a műalkotásokat. Egyet berakok ide, csak úgy illusztrációként.

Ha nem tudod, mi az az NFT és hogyan lehet meggazdagodni belőle, itt írtam róla cikket. Itt pedig arról, ami utána lett az NFT-kkel, ami várható is volt egy ilyen dologtól.

Miután rájött, milyen könnyű megkopasztani az embereket az új őrületekkel, a kriptopiacra is belépett, nem akart pénzt hagyni az asztalon. (Az így szerzett vagyon 75%-a a családjánál köt ki.)

Előtte még kifejezetten negatívan beszélt a kriptókról, ahol gyanútlan embereket kontroll nélkül megkopasztanak, átverésnek hívva az összes kriptót, de amikor rájött, hogy ezzel mennyit tud ő is keresni személyesen, megváltoztatta a véleményét.

Ez az oka annak, hogy miután megválasztották, felrobbant a kriptók árfolyama. Ugyanis kijelentette, hogy az elnöksége alatt lazítani próbál az egyébként is nevetségesen kevés szabályozáson ezen a piacon. (Ehhez az is hozzájárult, hogy kriptós cégek közel 120 millió dollárral támogatták a kampányát.)

De árul Trump Bibliát is, sőt még edzőcipőt is, a tévéből ismerős telemarketinges rossz kupec stílusban.

A gazdaságpolitikájára az egyetlen jó szó a populista.

Meg akarja védeni az amerikai munkahelyeket, ezért minden behozott termékre legalább 10%, de inkább 20%  vámot akar kiróni, de például a kínai termékekre egyenesen 60%-ot.

A mondás az, hogy így majd a csúnya külföldi cégeknek kevesebb profitja marad, ha ezt nem akarják, majd Amerikába hozzák a termelést, így rengeteg új munkahely fog létrejönni az országban.

Erre mondják, hogy egyszerű ész, egyszerű következtetések. Nem a csúnya külföldi cégek profitja fog csökkenni, hanem ennyivel drágább lesz minden importáru az országban, vagyis csak inflációt gerjeszt, ami leginkább az őt megszavazó vidéki szegényebb rétegeket fogja a legjobban sújtani.

Ha pedig tényleg (vissza)hozzák a termelést az Egyesült Államokba a cégek, akkor is áremelkedés lesz, mert pont azért vitték el, mert máshol olcsóbban elő tudták állítani ugyanazt a terméket. Erről szól ugyanis a világkereskedelem. Ha kénytelenek lesznek visszahozni, akkor is garantáltan nőni fognak az árak.

De van egy másik hatalmas probléma is. Az, hogy nincs elég munkaerő az országban. A munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban jelenleg 4,1%. Öt százalék alatt munkaerőhiányról beszélhetünk, mert a megfelelő helyen a cégek nem találnak megfelelő munkaerőt. Felmerül a nagy kérdés, kik fognak dolgozni ezekben a gyárakban?

(Ugyanígy bajban lenne Európa is, ha mondjuk le akarna válni a kínai termelésről biztonságpolitikai okokból. Az ötlet nagyon szép, de egész egyszerűen nem tudjuk nélkülözni azt a másfél milliárd embert, aki Kínában megtermeli azt, amit Európában nem tudnak.)

S Trump másik populista ígérete, hogy kizavarja az országból a bevándorlókat. Ugyanez a kérdés, ki fog dolgozni a földeken, az építkezéseken és rengeteg másik helyen? Emlékszünk még Angliára, amikor a brexit miatt a földeken elrohadt a termés, mert nem tudtak jönni a román és egyéb vendégmunkások szüretelni? Ez lesz az Egyesült Államokban is, leállnak az építkezések és a mezőgazdasági munkák is, ha elkergetik a bevándorlókat.

A vámok megemelése duplán fogja érínteni Europát. Egyrészt az egyik legfontosabb exportpiaca a földrésznek az Egyesült Államok, másrészt ha a kínai termékeket kiszorítják az Egyesült Államokból, a túltermelési válság miatt Kínának muszáj valahol eladni ezeket a termékeket, még inkább áron alul, ezért borítékolható, hogy az európai gazdaság még jobban fog szenvedni a kínai dömpingárazástól. (Hacsak nem fog válaszul Európa hasonló védővámokat alkalmazni a kínai termékekre, mint az Egyesült Államok.)

Az egész folyamat egyik legnagyobb vesztese Magyarország lesz, mert egyrészt a német exportörök filléres beszállítójává tették az országot, másrészt pont a kínaiakra akarják építeni az ország gazdaságát, így könnyen dupla pofont fog kapni az ország gazdasága. (Mert azért annyi esze van az Uniónak, hogy egy kínai autó nem lesz csak attól európai, hogy minden egyes csavarját Kínából ideszállítják és itt csak összerakják, de ez igaz a kínai akkumulátorokra is. Általában az az előírás, hogy legalább több, mint 50%-a Európában készült alkatrészből álljon egy európainak hívott terméknél.)

Elon Musk régebben még szimplán fasisztának hívta Trumpot, de a végén beállt a kampánya mögé, rengeteg pénzzel támogatva azt. Trump kijelentette, hogy valamivel támogatnia kell majd Muskot, mint elnök, ha már ennyit tett a kampányáért. Erre a hírre fel is robbant a Tesla árfolyama is.

Tegnapi hír, hogy miniszteri állást fog kapni Musk az új kormányban, az állami bürokrácia lebontása lesz a feladata, 2000 milliárd dollárral akarják lefaragni a kiadásokat. Ezt a legtöbben irreális célkitűzésnek tartják, félő, hogy úgy szét fogják verni az államigazgatást, ahogy Musk tette a Twitterrel, amikor megvásárolta. (A 6500 milliárd dolláros költségvetésnek csak 15%-át költik fizetésekre, így ha minden embert kirúgnának a közszférából, akkor is csak ennyivel csökkenne a kiadási oldal. Így érdemes értékelni a közel egyharmados költségcsökkentési ígéretet.)

Érdekes kérdés lesz még az összeférhetetlenség kérdése, hiszen Musk cégei tízmilliárdos nagyságrendben kapnak állami megbízásokat, ami komoly kérdéseket vet fel, ha kormányzati szerepet fog vállalni.

Az említett védővámok miatt borítolható a megszaladó amerikai infláció és a jegybank által erre adott válasz, az amerikai dollár kamatlábának megemelése. Ezért látható az, hogy a választások óta erősödött a dollár minden más devizához képest, mert előre beárazták a befektetők a kamatemelést. (Vigyázni kell, mert ha erősödik a dollár, általában mindennek csökken az ára, amit dollárban számolnak el: olaj, arany, stb. Ilyenkor érdemes megnézni, hogy a dollárerősödésen kívül más oka volt-e az árváltozásnak. Például az olajnál igen, a kínai gazdaság további szenvedése.)

Trump egyik legrosszabb döntése volt az előző ciklusban a cégek adóterheinek a csökkentése, mert hatalmas lyukat ütött az amerikai költségvetésbe. Ennek ellenére további céges adócsökkentést ígért, ezért robbantak fel a tőzsdei árfolyamok is a megválasztásának hírére. (Hogy miért rossz irány a cégek adócsökkentése, arról már itt írtam cikket.)

Trump egyszerre ígért meg adócsökkentéseket és a nagy költségű kiadások (például a Medicare) fenntartását is. Ha beváltja az ígéreteit, az további 7-10 ezer milliárdos hiányt fog okozni az amerikai költségvetésben a következő évtizedben. Az amerikai államadósság már most is a fenntarthatatlanság szintjén mozog, kérdéses, mi lesz vele, ha tényleg olyan pénzszóró gazdaságpolitikát fog folytatni Trump, mint tette az első ciklusban és amint ígérte a választási kampányában.

2016-ban senki nem hitte el, hogy Trumpot megválasztják, még ő maga sem. Ez azért volt jó, mert hirtelen kellett összerántani egy kormányt mellé, s ez a kormány sikeresen ellensúlyozta az elnök hóbortjait és vad ötleteit. Leginkább elszabotálták, amiket az elnök kitalált, addig halogatták a megvalósítását, amíg az elnök el nem felejtette azt.

Most viszont teljesen más a helyzet, Trump már magának válogatja ki a kormánytagokat, leginkább a talpnya hozzá végletekig hű emberei közül. Ezért a második kormányzása már sokkal veszélyesebb és szeszélyesebb lehet, mint az első volt. Ráadásul a pártja megszerezte a többséget a szenátusban és a képviselőházban is, így még kevesebb lesz a kontroll az elnök ötleteivel szemben.

Külpolitikában nem tudható, mi várható. Bár sokan attól tartanak, hogy például Ukrajnát odalöki az oroszoknak martalékul, lehet, hogy pont az ellenkezője fog történni és végre nem fog annyit óvatoskodni, mint az elődje tette és engedi mondjuk az ukránoknak, hogy az orosz hátországban lévő fegyverraktárakat és egyéb objektumokat megsemmisítsék a kapott amerikai rakétákkal.

Kínával kapcsolatban nagy változás nem várható, Bidenék is elég sokat szívóztak Kínával, Trump se lesz annál sokkal rosszabb. Európa rosszabbul járt Trumppal, de reméljük, sikerül értelmesen beszélni vele.

Szerintem ennyit érdemes tudni, illetve jelenleg ennyit lehet tudni, sejteni az amerikai elnökválasztás eredményeiről. Remélem, sikerült kielégíteni a kíváncsiságotokat.