Folytatva a tegnapi példát, a nyugdíjkérdés után ma a fizetős felsőoktatásról szeretnék írni.
Az egész ország felbolydult, mert a kormány hozzá mert nyúlni egy másik évtizedes, bebetonozott előjoghoz, az ingyenes felsőoktatáshoz. Az államilag finanszírozott ("ingyenes") felsőoktatási helyeket mintegy 40%-kal csökkentették, erre kitört az egész országban a világvége hangulat.
Ellenzéki politikus nyilatkoztak népnyúzásról, a társadalom végleges kettészakadásáról, ahol mától csak a gazdag szülők gyerekei tudnak továbbtanulni, a szegények gyerekei véglegesen segédmunkásokká és kubikosokká válnak. Cikkek jelentek meg az elkeseredett diákokról, tüntetésekről, többen külföldre vándoroltak tanulni és ehhez hasonló hangvételű írásokkal volt tele az összes média.
Mielőtt továbblépnénk, fontos lenne egy dolgot tisztázni: olyan, hogy "ingyenes" nem létezik. Nincs ingyenes felsőoktatás, utazás, orvosi ellátás és gyógyszer. Pusztán olyan helyzet létezik, hogy valaki más fizeti a számlát, nem a szolgáltatás élvezője.
Az oktatásban is csak annyi történik, hogy eddig nem az állta a tanítatás költségeit, akinek abból haszna származott, hanem az adófizetők összesége.
Ennek az eredménye lett a diploma-túltermelés, a 3 éves főiskolát öt év alatt elvégző főiskolások tömege, a büfé-ruhatáros szakok népszerűsége.
Ma már egy titkárnői és területi képviselői állás betöltéséhez is alapfeltételnek írják elő a munkaadók a diploma meglétét. Igazuk is van, mert kell a diplomás végzettség ahhoz, hogy valaki fel tudja emelni a telefont, e-mailt küldjön, számlát lefűzzön, ahogy a gázpedált sem lehet nyomni egész nap diploma nélkül.
Eljutottunk odáig, hogy már annyit sem ér egy diploma, mint 15 éve egy érettségi.
Abban igaza van az aggodó főiskoláknak, hogyha fizetni kell majd a tanulásért, a diákok jobban végiggondolják, milyen szakra is jelentkezzenek.
Olvastam egy cikket az egyik egyetemi lapban, egy altaisztika szakra járó diák felháborodottan írt arról, hogy kint volt az állásbörzén és az összes munkaadó informatikust és mérnököt keresett, senki nem akarta őt, a török népek kultúrájával foglalkozó egyetemi végzettségű szakembert felvenni. A cikk után komolyan megijedtem, hogy huszonéves fiatalokat meglep az, hogy nem fog tudni elhelyezkedni a török-kutató végzettségével.
Vajon igaz-e az az állítás, hogy a szegényebb sorsú diákok tömegeit rekesztették ki a felsőoktatásból?
Először érdemes azt a tényt végiggondolni, hogy a diákok mintegy fele eddig is a saját zsebéből fizette a tanulását, pedig ugyanolyan adófizető szülők gyerekei ők, mint az ingyenes képzésre járók. Ha már igazságtalanságot van kedvünk kiabálni, szerintem egyedül ezért érdemes.
Mindössze annyit változott a dolog, hogy mostantól a fele-fele arány 75-25%-ra módosult.
Ha végre egyszer elfelejtjük a 40 év szocializmus agyunkban maradt beidegződéseit és hozzászokunk ahhoz, hogy az igénybe vett dolgokért fizetnünk is kell, öszintén gondoljuk végig, valóban "mission impossible"-e kifizetni a tandíjat?
A felkapott közgazdasági szakot vizsgálva, ahol a legnagyobb lett az államilag finanszírozott helyek visszavágása, azt láthatjuk, hogy az egyik legnevesebb főiskolán, a budapesti Pénzügyi Főiskolán is csak 216 ezer forint egy félév, a kevésbé felkapott vidéki főiskolákon mindez 150 ezerből is megoldható.
Ez mindössze havi 25-36 ezer forint, még az albérleti díjnál is kevesebb, az utazásra és kocsmázásra költött pénzről már nem is beszélve.
Ezt a diák gond nélkül össze tudja szedni minden hónapban diákmunkából, vagy nyári munkából. Azt már mondani sem merem, ha végképp nincsen pénze, munka mellett, levelezőn is el lehet végezni a főiskolát, vagy egy-két évet kihagyva és összeszedve az árát lehet folytatni a tanulmányokat.
De ha a diák valamiért irtózik a munkától és esetleg éppen a munka elkerülése végett szeretne továbtanulni, akkor pedig felvehet diákhitelt a tandíjra, amit nevetséges 2%-os kamattal kell majd visszafizetnie apránként.
A következő kérdés, hogy megtérül-e valaha a tanulásra fordított pénz? Többen kiszámolták, mennyi idő alatt térül meg egy pályakezdőnek a tandíj, azaz mennyivel keres többet az egyetem/főiskola után, mint egy érettségizett társa. Ebből a cikkből megtudhatjuk, hogy egy informatikusnak a drága önköltség ellenére is 16 hónap, azaz egy év négy hónap alatt megtérül a teljes oktatási költsége, de a legtöbb mérnöknek sem kell 2-3 évnél többet várnia a nullszaldó elérésére.
Természetesen a diákok által felkapott, de a munkaadók által nem preferált szakok, mint például a kommunikáció szak megtérülése ennél jóval hosszabb, de aki hobbiból szeretne tanulni, az talán már végképp ne várja el, hogy más fizesse a költségeket.
Ezért úgy gondolom, az egész felhajtás a változások körül inkább hisztin, mint valós érveken alapul. Ezeket a változásokat már 20 éve meg kellett volna lépni, bár azt elismerem, hogy a kormányunknak megint sikerült baltával műtenie szike helyett, bár jó irányba indult el, de mind a kommunikációt, mind az időzítést a szokásos módján elrontotta.
Fel kellene fogni a magyar társadalomnak, hogy a tanulás befektetés, és mint minden befektetésnek, ennek is vannak költségei.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:. . vagy RSS-en
Egyetértek. Csak túl nagy lépésben haladtak. Apránként kellett volna változtatni, nem egyik napról a másikra megvágni a rendszert. Legalábbis az oktatásban biztosan. Már csak a kiszámíthatóság végett is. Bár ez nálunk nem divat :o)
Enis egyetertek. Viszont sztem nem tul nagy a lepes, meddig varjunk meg? Ez pont egy olyan orszag ahol drasztikusan kell csinalni mindent, kulonben sosem lesz semmi.
En meg "mas altal fizetetten" tanultam nehany eve, igy ezeket a mostani esemenyeket mar nem kovetem annyira.
De a bufeszakos es 5evig tanulos temakat tenyleg erosen meg kene szurni. Mi az eredetileg ~360fos evfolyambol, 70-80an allamvizsgaztunk menetrendszeruen, sot tudok 1-2 osztaly"tars"rol akiknek meg a mai napig nincs meg a nyelvvizsga miatt. En meg mar 3 eve dolgozom.
Ellenben: probaltam tovabbtanulni, levelezo szamvitel mesterszakon a nagynevu PSZF-en. Hatalmas vicc az egesz, senkinek sem ajanlom. Pl. az elso felevben az egvilagon semmi ujat/hasznalhatot nem tanitottak, kizarolag ugyanazt amit mar ezerotszazszor tanultam az alapszakon is.
Mellerakva a felsooktatasi intezmenyek csodas mukodeset, ott is hagytam a francba az egeszet, felevi 250er (az elso meg allamis volt, mashol ugyanez 400) a franc se fogja ezt csinalni. Pedig fizette volna a munkahelyem bizonyos feltetelek mellett. Szerintem igy sem erne meg.
Benőkének igaza van. Nem is elsősorban az a durva, amit konkrétan változtatnak, hanem a következők:
1. a hirtelen, mindenféle előzetes egyeztetés nélküli bevezetés. 2 évnél rövidebb határidővel ilyet nem volna szabad megtenni, hiszen az utolsó 2 évre már aszerint választ fakultációt a gyerek, hogy merre szeretne továbbmenni. Most nagyon sokaknak húzták keresztül a számításait. No persze eddig is mindenben így cselekedtek, leszarják, hogy mit mondanak a szakértők és az emberek, hiába hivatkoznak rájuk. Abból a szempontból persze nem baj, hogy most itt egy komplett évfolyam, akik a saját bőrükön közvetlenül megtapasztalják a fideszes módit, és akiktől 5-10 %-nál többet nem fognak kapni 2014-ben
2. Aljas módon, jó magyar szokás szerint, itt is próbálják kijátszani egymás ellen az embereket. Arra gondolok, mikor azt hazudják, hogy a műszaki és természettudományos szakokon növelték a támogatással felvehetők számát. Végül is igen... ha a hazug módon részösztöndíjasnak nevezett résztandíjasokat támogatottnak nevezik (lásd még: adócsökkentés, nem-megszorítás, stb.). Csak az az apró bibi, hogy kiírnak ugyan hatalmas számokat erre, de úgysem lesz sok ember, aki ezekre a szakokra pénzért fog menni. Alibinek elmegy, mondhatják, hogy mi fel akartunk venni 15000 mérnökhallgatót, nem tehetünk róla, hogy a kis köcsögök nem választották közgazdász vagy történelem szak helyett...
3. A mérhetetlen cinizmusuk. Pl. Rózsika: a tehetség nem egyoldalú, aki ezekre a szakokra készült, az tud helyette készülni másra is. Elképzelem, amikor anno neki mondták volna, hogy nem mehet orosztanárnak, legyen helyette atomfizikus... Biztos helyesnek érezte volna, ugye? Vagy Dux elvtárs, aki megmondta, hogy a közgázon úgyis adócsalást tanítanak, jogos, hogy aki ezzel fogja lehúzni a többi embert, az legalább a képzést fizesse meg. Ez neked így gazdasági szakemberként tetszett?
4. Ez már neked szól: az írásodban elfelejteni látszol, hogy ez a költség, amit ráadásul olcsó szakokból számolsz, a drágábbakat kihagyod, az összes többi költségen FELÜL jelentkezik.
5. Lesz Diákhitel 2, ezzel valóban el lehet odázni e költség megfizetését. De jó az, ha egyből adóssággal kezdi az életét a frissen végzett diák? És pláne jó az, hogy ez egy kamattámogatott hitel lesz, mely többe kerül majd végül az államnak, mintha ingyen taníttatta volna a gyereket? (ezt Giró-Szász is elismerte a bizonyítékok súlya alatt) Azaz: amelyik diák nem fizet saját zsebből, hanem felveszi ezt, annak ugyanúgy a többi adófizető fogja kifizetni a tanulmányait, csak később. No persze itt van benne a nagy húzás: a bevétel a pénzintézettől be fog érkezni azonnal, a támogatást meg majd a későbbi kormányok lesznek kénytelenek kifizetni a költségvetésből. Olyan ez, mint az első Orbán-kormány lakáshitelei, amik azóta százmilliárdokba kerültek az embereknek.
En speciel azzal nem ertek egyet, hogy MELYIK szakokat nyirbaltak meg.
Ugyanannyi antropologusunk, filozofusunk, ornitologosunk, torokkultura-kutatonk es egyeb, viszonylag piackeptelen szakunk van. Szimatszatyros, szimplaban vergodo arcok, akik sajnaljak magukat hogy nincs munka (akar egy allasborzen is), igy valoszinutlen, hogy valaha is visszatermelnek a tanittatasukat.
Ket olyan szakmat viszont kinyirtak, amire tenyleg van kereslet, jelenleg is. Nem mintha annyira szeretnem a jogaszokat, de egy antropologussal szemben valahogy megis tobb hasznat tudom elkepzelni hosszutavon.
Arrol nem beszelve, hogy egyes osszeeskuves-elmeletek szerint az uj jogasz-rendszer pont azt hivatott kiszolgalni, hogy kapcsolatokkal, kormanyparti hatterrel rendelkezo, eleve 'janicsar'-mentalitasu fiatalok kerulhessenek be inkabb ezen intezmenyekbe, a 'hatorszagot' erositven. De ez mar csak talalgatas persze, mondjuk oszinten, nem lepodnek meg rajta:)
http://hvg.hu/itthon/20120227_jogaszkepzes_kozszolgalati_egyetem
Kiegészítem:
a kormányzat aljas cinizmusához tartozik, hogy a jóval kisebb összegű, és sokkal kidolgozottabb, részletesebb, időben bejelentett és előkészített tandíjváltozat bevezetését anno megakadályozták egy demagóg népszavazással.
ja igen, bm kollega eszembejuttatta ezt a torz diakhitel2-t is... amirol az a legenda ugye, hogy miutan nem latjuk elore a kamatot, siman lehet, hogy tobbet vesztunk vele, mint amennyit a szakok megnyirbalasaval nyertunk. way to go.
Persze, lehet viccelődni az altajisztikán, ahogy a balneológusokon is, de azért nem ilyen egyszerű a képlet. A probléma ott van, többek között, hogy milyen alapon hozták meg a keretszámokat? Bármiféle munkapiac felmérés, kutatás alapján? Nem, nagyon úgy tűnik, hogy hasra ütéssel jutottak ezekre a számokra - amit inkább szimpátia szempontok domináltak, mintsem a hosszas tervezés. S ha már ez a kiszámoló blog, akkor igazán kiszámolhatnád, hogy a jelenlegi "Diákhitel 1" és "Diákhitel 2" között mi a különbség, s hogy ez a kettes miért rosszabb még az államnak is hosszú távon, s emiatt többe fog kerülni, mintha direktbe azt a pénzt - amit akár oda is adhatna az egyetemeknek az állam - most hitel támogatásra fordíthat. Ha már felülemelkedünk azon a kérdésen, hogy miért a 14-18 évesekre lőcsöljük azt a nem könnyű kérdést, hogy úgy válasszanak szakmát, egyetemet, hogy 3-5 év múlva a munkapiacon legyen olyan kereslet a tudásukra, hogy abból hitelt tudjanak törleszteni, vagy 6-10 évig az országban tudjanak dolgozni - ez a röghöz kötési ötlet, meg akkor is agyrém, ha azért a magyarok többsége nem akar külföldre menni dolgozni.
Ezzel a szabályozással, sajnos sem a minőségi, sem a piacközpontú oktatás szempontjai nem érvényesülnek ...
Micsoda forró témák... 🙂 Egyébként amikor én voltam egyetemista a szakomon kb. 85-en indultunk és 4-en végeztük el időre, meg még vagy 10-en versenyben voltak kisebb nagyobb lemaradással. És ez fizetős esti szakon. A nappali még keményebb volt, 9-ed éves hallgatók, adott tárggyal ötödjére próbálkozók. Az egyik szóró tárgyat egyik félévben 500-an(!!!) vették fel stb.... Hogy a keretszámok jók vagy nem ahhoz nem értek de mindenhol azt láttam hogy a legtöbben azért jönnek egyetemre mert
a) ingyen van és milyen jól hangzik
b) addig se kell dolgozni (fizetős szakok esetén ősök fizetik)
c) nem tudja még mit akar ezért a) és b) miatt kapóra jön
És ja, én diákmunkát csináltam mellette. Így utólag visszanézve iszonyat kizsákmányolás, de a tandíjat azért bőven fedezte.
teljesen egyetértek 🙂
Amit külföldön láttam egy helyen és nagyon tetszett az az, hogy tandíj volt, de ösztöndíjat lehetett igényelni, és adott esetben elengedték a tandíj felét vagy az egészét. Ami jó volt a dologban az az, hogy az ösztöndíjat nem a tanulmányi eredmény alapján adták, hanem a szülők keresete alapján. (vagy ha diák tudta igazolni, hogy évek óta önellátó akkor a saját keresete alapján). Ott nem volt kredit rendszer, tehát akik együtt kezdték el az adott szakot, azok általában be is fejezték egyszerre. Az meg, hogy ki milyen jó szakember lesz az úgyse azon múlik, hogy annó mi volt az átlaga. Magyarországon is bevezethetnének valami hasonló rendszert...
manapság kedvenc témám, a röghöz kötéssel együtt.
@pdw: egyetértek, minek várni? tényleg csak radikális megoldásokkal lehet célt érni
@sigmund: a fél fidesz vezérkar jogász. a jogász keretszámokat nagyon visszavágták. a mérnök, informatikus keretszámok maradtak (kis mértékben csökkentk?). én mérnökként azt látom, hogy ezeknek a szakmáknak nagyon jó lehetőségek vannak. olyan, ami az államnak is megéri (magas, fehér fizu). ezek után is azt mondod, hogy agyatlanul, pusztán szimpátia alapján lettek meghatározva a számok? szerintem nem, nekem nincs vele bajom.
ügyvéd ismerősöm szerint a jogász kerettel sincs, elég az
a "röghöz kötés" mizéria pedig baromság. szerintem 100%-ig jogos. ad lehetőséget külföldi tapasztalatszerzésre, de elvárja, hogy legyél szíves törleszteni a társadalomnak a kapott lehetőségedet.
A fizetős - ingyenes felsőoktatásban nem tudok egyértelmű álláspontot meghatározni. Ami biztos, hogy államilag finanszírozni a rengeteg hasznavehetetlen szakmát, rengeteg hellyel, az őrültség. De ha befektetésként nézzük, ez végülis az államnak is befektetés. Ha a tandíj az informatikusnak megtérül 2 év alatt, az adókon keresztül az államnak is megtérül mondjuk 3-4 év alatt. emiatt van alapja az államfizeti felsőoktatásnak. Mert olyan alapon, hogy ne fizesse a felsőoktatást, mondhatjuk, hogy ne fizesse a középsulit se, se a szakmunkást, se a gimit.
Vissza a felsőoktatáshoz: ami mindenképpen nagyon szükséges, az a színvonal emelése. Kemény felvételi, és rendes keretszámok. ez hozza a színvonalat. Mer pl a bme is felvett mindenkit, meg is kapta a fejpénzt addig míg ki nem esett. Ez a színvonal rovására ment. és szerintem a tisztán tandíjas rendszer mehet a színvonal rovására, hisz akkor tanmulhatsz, ha meg tudod fizetni, nem akkor ha jól tanultál középsuliban, és érzéked is van a szakmához. Szerintem.
Tényleg egy jó tandíj-rendszerrel kellene kombinálni. Mondjuk első (két) évben mindenki fizet, aztán tanulmányi eredmény alapján átmehetnél ingyenesre (vagy a tandíj<=ösztöndíj). Szerintem.
nem az átlagon múlik, de nem is független tőle...
"Ami jó volt a dologban az az, hogy az ösztöndíjat nem a tanulmányi eredmény alapján adták, hanem a szülők keresete alapján."
Hat meg szerintem pontosan ez a rossz. Osztondijat velemenyem szerint LIZAROLAG TANULMANYI VAGY MAS TELJESITMENYT FIGYELEMBE VEVE KELLENE OSZTOGATNI. En mar nagyon regota tandijparti vagyok, mert oktattam egyetemen, mielott kimentem volna kulfoldre dolgozni. Regebben kifejezetten elveztem az oktatast, de egy par eve annyira elkeserito a hallgatok ostobasaga, hogy borzalmas.
Ezek a sracok felvettek a tortenelem szakot ugy, hogy nem tudjak, ki volt Gombos Gyula, a terkepen nem tudjak megmutatni, hol van a Delvidek. Becsuletesen bejarnak szeminariumra, ugy ulnek ott, mint a birkak, nem jegyzetelnek, nem kepesek 1 het alatt 20 oldalt elolvasni a kovetkezo szeminariumra, ha kerdezek toluk valamit, akkor lesutik a szemuket, osszeszoritjak a szajukat es max annyit szolnak, hogy "nem tudom". Nem lehet oket kirugni (ez az ELTE policy, mert kulonben kibol elnenek meg az oktatok) nem tudnak semmit, megis megkapjak a diplomat, ami semmire nem jo az eg vilagon, mert diploma utan sem fogjak tudni hogy ki Gombos Gyula, vagy, ha megis, akkor mit ernek vele?
A legtobbjuk kisvarosi vagy falusi gyerek, elso generacios diplomasok lesznek (mondjuk a nyelvvizsga az problemas lesz a legtobbnek). Beloluk lesznek a rossz tanarok, a soha-nem-doktoralo PhD hallgatok, meg aki diplomaval elmegy benzinkutasnak vagy a csaladi disznohizlaldaba dolgozni.
Valoszinu szakmunkaskent, gazdakent, vendeglatoskent boldogabbak lennenek, de igy ok lesznek azok, akik orokke elegedetlenek es keseregnek azon, hogy diplomajuk van, megsem kapnak ehhez melto munkat.
A tandij bevezetese szerintem jelentosen lecsokkentene ezeknek a szamat.
Most annyira nem ertek egyet a bloggal.:) Szerintem 2 kezzel kellene onteni a penzt az oktatasba. Szokas szerint megint semmi koncepcio a felsooktatas atalakitasaban, csak erzelmi hurokat lehet penditeni, lehet "vmi ellen harcolni" es be lehet hinteni valamit soval..
Itt van, ahogy a finnek csinaltak. De emlithetnek egesz Skandinaviat. Norvegoknak van olaj, de a Svedek-Danok-Finneknek nem annyira. Csak tudast tudnak eladni. Mo. sincs ezzel maskepp. A makoi hagymabol nincs annyi penz, mint mondjuk a Nokiabol.. A kulcsszo szerintem a magas hozzaadott erteku, tudasalapu gazdasag lenne.
http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=149526&bejcim=A_finn_sikermodell&todo=/
"..... 3. innovációs stratégiát állítottak fel, és létrehozták a világ legjobb oktatási rendszerét. Azóta a finn diákok minden nemzetközi összehasonlító felmérést megnyernek, és a nemzetközi oktatási szakértők Mekkájává vált az ország."
Azt hiszem, a korábbi írásoktól eltérően itt nagyon egyszerűsít a szerző. Először is: államilag finanszírozott felsőoktatás 2008-2009 óta nincs, államilag támogatott van, ami nem egyenlő az ingyenessel! Aztán a diplomás "túlképzés" nem igaz, bár vannak olyan szakok, amelyekre igaz lehet, de összességében nem igaz, ezt a munkaerő-piaci kutatások az utóbbi években rendre igazolják. Vagyis ma is könnyebb elhelyezkedni diplomával, mint anélkül, ill EU-i összehasonlításban még mindig nálunk a legkisebb a diplomások aránya a munkaképes lakosság körében. A bolognai rendszer pont azt a célt szolgálja: legyen egy 3 év alatt megszerezhető, általánosabb képesítést adó "alacsonyabb" szintű végzettség (BA) és egy ezt kiegészítő, specializált tudást adó Master. Ide eleve a BA végzettségűek max 30%-a vehető fel, tehát csak a legjobbak... Terjedelmi korlátok miatt abba most már nem is mennék bele, hogy a felsőoktatás, ahogy egyébként a szakképzés is a normatív finanszírozás miatt hagyta magát "tömegesedni", hogy az intézmények közt eltérőek a kapható/szerezhető ösztöndíjak, juttatások (tanulmányi ösztöndíjak közt 6-szoros különség is lehet intézmények között!!!!), ahogy abba sem, hogy egy olyan piacon, ahol a felnőtteknek sincs munkájuk, majd pont a diákok fogják agyon keresni magukat, és a "menjen levelezőre", ami egyébként alapból drágább, mint a nappalis sem életszerű. Abban egyet értek, hogy a felsőoktatásra ráfér az átalakítás, csak ahhoz előbb el kellene döntenünk, hogy mit akar az állam a saját munkaerő-piacával, aztán ahogy tették azt a szakképzésnél egyenként átnézni a képzéseket, és hozzáigazítani a realitásokhoz (bár ez a szakképzésnél sem sikerült: kérdezem én, ha a szakképzőkben szeptembertől a gyakorlat mellett heti 10 közismereti tárgyat oktatnak, amiből 5 óra tesi, 2 óra idegen nyelv, a többi a matek/magyar/földrajz/biológia/fizika stb, akkor mennyire sikerül majd küzdeni az amúgy EU-i rekord funkcionális analfabetizmus ellen). Ehhez hosszabb előkészítés és sok konzultáció szükséges. Csak halkan jegyzem meg, hogy jelenleg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat sem rendelkezik valid munkaerő-piaci adatokkal, mert a cégeknek nem kötelező az adatközlés, de ha az lenne, akkor sincs a feldolgozására munkaerő már 10 éve... Szóval legközelebb nagyobb körültekintéssel, vagy több szempontból közelítsük meg a kérdést, mert nem ennyire egyszerű a helyzet. A felsőoktatás az oktatási rendszer 1 eleme, ne ragadjuk ki a kontextusból, az (alapfokú oktatás-)közoktatás-felsőoktatás-felnőttképzés-munkaerő-piac körből.
a kedves fideszes cikkírónak meg fel kéne fogni, hogy ha az állam azt akarja, hogy fizessünk a felsőoktatásért, akkor csökkentse a terheinket. ezért azt is fel kellene fogni, hogy az államadósságot nem az emberek idézték elő, hanem a politikusok, tehát nem az emberekkel kell kifizettetni.
Na ha már ennyire rámentünk itt a diákok sanyarú sorsára. Akkor a tanári karban is lehetne szelektálni. Illetve a hülyébbnél hülyébb szabályok, és bürokratikus hozzá álláson is lenne mit reszelni bőven. Ez ügyben a legtöbb felsőoktatási intézmény egy büdös nagy egyest érdemelne...
Ha már pénzt önt a diák a tanulásba legalább ne önmaga szívatására menjen.
A kormány az egész átalakítást elbaltázta, ahogy szinte minden mást is, ebben teljesen egyetértek veled. Abban is egyetértek, hogy még több diplomásra van szükség ebben az országban, csak nem a jelenlegi felállásban, hogy több pszichológust képeztünk, mint mérnököt.
Az egész átalakítást egy felmérés és társadalmi vita után kellett volna meglépni, kidolgozva az ösztöndíjak rendszerét, amibe vállalatokat is be kellett volna vonni.
Adókedvezményeket kellett volna adni a nappalis diákokat rész-munkaidőben alkalmazó munkaadóknak, ezzel is támogatva a diákmunkát.
Egyeztetni kellett volna a főiskolák között az átszervezésekről, megszűnésekről, összevonásokról.
És a többi és a többi.
A kormány szokás szerint ész nélkül, nyers erővel nekiment a kérdésnek, mint bolond a falnak.
De a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy a társadalom a szocializmus bukása után 24 évvel lassan kezdjen már megbarátkozni a gondolattal, hogy a dolgokért bizony fizetni kell és ne mantrázzanak hülyeségeket, hogy mától csak a gazdag diákok tanulhatnak tovább.
"kedves fideszes cikkíró". Sok mindent mondtak már rám, de ezt szerintem te először. 🙂
Na, TBP, az előző hosszú hozzászólásom neked szólt, de úgy látszik a blogmotort nem érdekelte.
Először is: bocs, az előbbi sokszoros küldésért.
Aztán van itt ez az SP nevű kvázi doktor, aki ugye úgy szerzett a 90-es évek elején doktorit, hogy dokumentumot elemzett, és a bírálók nem ismerték a nemzetközi szakirodalmat.
Ez ma már nehezen lenne kivitelezhető Egy házi dolgozat sem adható le irodalomjegyzék (ABC rendben), és hivatkozás nélkül. Egy BA-hoz középfokú nyelvvizsga kell, Masterhez kettő, doktorihoz legalább még 1 felsőfokú, ill. idegen nyelven kell megvédeni a disszertációt, sőt, idegen nyelven kell publikálni! Szóval igen, a tanári kar hozzáértése is megérne egy misét...
Szóval sokat változott a világ 15 év alatt...
Számoljunk kicsit: a felsőoktatás kollégiumi ellátottsága 30%-os, azaz a nappalisok 70%-a albérletes. Ehhez jönnek a levelezősök, estisek, távoktatásosok. Aztán ott a nyelvtanfolyam, nyelvvizsga, az is pénzbe kerül. A hallgató rendszerint nem a lakhelyén tanul, tehát kvázi külön háztartás. Arról már regények szólnak, hogy 1 fő a minimálbérből (nettó 60e Ft!!!) nem nagyon tud megélni, de tételezzük fel, hogy a hallgató tud enni, ruházkodni, albit fizetni ennyiből. Akkor még nem beszéltünk a jegyzetekről, szakkönyvekről - mert tételezzük fel, hogy tanulni akar, és nem lébecolni - mondjuk kéthetente haza is utazna... A legtöbb helyen van vizsgadíj, könyvtári díj, stb. Ha teszem föl 4,5 fölötti az átlaga, és szuper ösztöndíjat, meg szoctámot, meg lakhatásit kap, akkor még akár a költségei nagy része be is jöhet, de kevesen vannak, akik családi segítség nélkül megoldják ezt. ja és eddig is fizetett rész-hozzájárulást (rosszabb esetben költségtérítést), most meg fizeti a tandíjat, hitelből... Ha az állam ilyen gazdag, hogy hitelt tud nyújtani, akkor nem lett volna egyszerűbb az ösztönzőrendszer átalakítását megcsinálni?
Fizetni kell a szolgáltatásért? Oké! De milyen is az a szolgáltatás?
Vettem 🙂
Nem vitatkozom, érthető a dolog. Egyébként a nappalisok foglalkoztatására ma is van kedvezmény, de nem számít, amíg ilyen a piaci környezet. Azzal meg teljes mértékben egyet értek, hogy a társadalomra ráfér az okítás, csak az a baj, hogy amíg él a "gondoskodó állam" igénye és gyakorlata, addig bajos lesz. Sokat papoltak már "államreformról", most már el kéne kezdeni. Az nem megy, hogy brutál adóztatás mellett a "közszolgáltatások", így az oktatás színvonala is a béka segge alatt van. Vagy kisebb elvonás, és nagyobb teher áthárítása a szolgáltatást igénybe vevőkre (tandíj, vizitdíj, stb), vagy nagy elvonás (pl.: skandinávok), de csúcsszuper szolgáltatás. Az öszvér megoldás, ezzel együtt a mai magyar valóság egy vicc.
Tehetséges, de szegény diákok ezreit pofozta fel Hoffmann Rózsa (és a kormány)!
Orbán az évértékelő beszédében megmondta, hogy a (végtörlesztéssel élni tudó) középosztály és a nyugdíjasok támogatására számít. Még jó, hogy Gyurcsány mondta, "el lehet innen menni"
Egyet felejt el a cikk írója. Először is nem mindenki lakik Budapesten, épp ezért diákmunkából sincs annyi lehetőség (értsd: gyakorlatilag semmi), mint ott. Másrészt saját tapasztalatból mondom, hogy még ha dolgozol is, egyáltalán nem biztos, hogy a következő nap kellesz és szvsz ez nem minden esetben tőled függ (sőt), hanem a kedves munkáltatódtól, ami a diákszövetkezet. Diákmunkából megélni nem lehet. Vagy olyan tevékenységet kell végezz, amely egész heti elfoglaltságot jelent (tanulni mellette kb. esélytelen) vagy nem hívnak egyáltalán. A levelező mellett dolgozás meg egy vicc. Csomó ismerősöm aki mellette dolgozott (nem tanárként!), vagy még mindig nem végezte el a szakot vagy éveket hagyott ki. Egyébként pedig melyik munkáltató nézi szívesen, hogy te levelezőre járkálsz a munkaidődben?
A másik dolog. A munkaadók 90%-a assessment centre-eken és egyéb full diszkriminatív marhaságok révén próbál meggyőződni a potenciális munkatárs rátermettségéről, a próbaidő egyre kevésbé bevett szokás sajnos. Amíg a csókosoknak van hely, addig nem sok esélyed van bárhova bekerülni, 12 órás gyári szalagmunka mellett meg igazán elárulhatnád hogy lehet felsőoktatási tanulmányokat eredményesen folytatni.
Erről ennyit és Budapesten kívül létezik még pár hely az országban, ahol ez fokozottan igaz lehet.
Minden főiskolámat, egyetemet és egyéb tanfolyamokat munka, család és gyerek mellett végeztem, a zömét a saját zsebemből fizettem, eddig jóval a millió feletti költséggel.
Ezért tapasztalatból bátorkodom mondani, hogy működik a dolog.
Szóval lehet itt hőzöngeni, hogy hallgatók takarodjatok dolgozni, de szembe kell nézni a valósággal is. Ha mindenkinek állampolgári kötelessége és alapvető joga lenne, (nemre, korra, faji hovatartozásra, vallásra stb..-re tekintet nélkül) a munka, akkor nem lennének ilyen gondok, hogy jajj istenem miből fizessek tandíjat. Ja és európai fizetések sem ártanának hozzá.
Az ilyen diszkriminatív munkavállalótoborzás senkinek sem tesz jót.
Röviden összeírva, mi a véleményem/elvárásom a felsőoktatással kapcsolatban:
1, aki TEHETSÉGES (az adott szakon 4-es átlag felett teljesít), annak legyen államilag finanszírozott az oktatás/ kollégium / tankönyv stb. Félévente újravizsgálva.
2, aki az adott félévben 4-es és 2-es átlag között teljesít, annak FÉLÉVENTE felülvizsgálva arányosan kellene a költségeket térítenie 2-es átlagú 100%-ot 4-es átlagig meg mondjuk 35%-ot fizetne.
3, Bármilyen támogatás csak az adott szakra minimálisan szükséges időtartamig járna. Aki 6 szemeszter helyett 7 alatt végezné el (most tekintsünk el a jogos, pl. egészségügyi halasztásoktól, stb.) annak 1 szemeszter már teljesen költségtérítéses lenne.
Aki az adott szakra való, az ingyen elvégezné, aki meg nem, az fizetne. Ha fizeti, tőlem élete végéig lehetne egyetemista (diákigazolványt persze megvonni a 3. pontban foglalt időszak után)
Cseppet sem csodálom, hogy jóval kevesebben dolgoznak, mint ahány embernek kellene. Ők a diszkrimináció áldozatai. Amíg valakinek érdeke az ilyen diszkriminatív rendszerek fenntartása, addig nem lesz jelentős növekedés az aktív dolgozók számában. A munkahelyteremtés egy dolog, az egyenlő eséllyel indulás meg egy másik. Mint tudjuk az egyenlőbbeknél vannak egyenlőbbek is. Arról a bánásmódról meg aztán ne is beszéljünk, amit egyes munkaadók a dolgozóikkal művelnek. A munkavállaló vmiféle értéket képvisel a munkaadó számára (legalább is jobb helyeken, ahol erkölcsi és anyagi megbecsülést kellő mértékben kapsz) és nem ártana ha a munkaadók is felfognák, hogy a munkavállalók egészségének megőrzésére legfontosabb kérdés. Szerintem mosolygó és kellően fit emberekkel sokkal zökkenőmentesebb a munka, mint beteg, agymosott robotokkal. De hát kinek a pap, kinek a papné. 🙂
Persze, de a körülményekről nem írtál semmit. Melyik városban, mit dolgoztál, mennyi idő alatt találtad meg az első állásodat (milyen végzettséggel, volt-e ismerős stb..), mit tanultál az egyetemen stb.. valószínűleg nem mindegy, hogy gépészmérnöknek, programtervező matematikusnak, orvosnak vagy történésznek tanultál.
Persze, de a körülményekről nem írtál semmit. Melyik városban, mit dolgoztál, mennyi idő alatt találtad meg az első állásodat (milyen végzettséggel, volt-e ismerős stb..), mit tanultál az egyetemen stb.. valószínűleg nem mindegy, hogy gépészmérnöknek, programtervező matematikusnak, orvosnak vagy történésznek tanultál.
ne haragudj, de egyszeruen nem fogom fel, milyen diszkriminaciot emlegetsz minden masodik mondatodban.
Tokeletsen egyetertek, a szocialis osztondij diszkriminativ, manapsag a kacsalabon forgo palotaban lako vallalkozo gyereke is tud papirt szerezni arrol, hogy anyja munkanelkuli, apja minimalberes, kiskoru testverei meg tanulok. Nem is beszelve a milliomos, BMW-bol kikandikalo segelyesrol.
Aki tanul, okos, szorgalmas > kapjon tandijmentesseget, osztondijat, meghozza olyat, amibol meg tud elni az egyetem mellett. Aki lusta, buta > fizessen, ha diplomat akar. Vagy fontolja meg, hogy elmegy dolgozni. Kesobb, ha beno a feje lagya, es jol teljesit, a ceg is elkuldheti tovabbkepzesre vagy levelezon is elvegezheti a foiskolat, egyetemet. Nem az ordogtol valo ez. Ja, igen: diakhitel2, 2% kamattal: rohely, az inflacio tobbet elvisz evente. Aki ezt folveszi, az fonyeremeny, igazi befektetes a jovobe. Mondjuk, nyilvan onbizalommal kell rendelkezni, hogy en TENYLEG az eletem teszem fel az altaisztikara, tanulok kazahul, oroszul, megyek kozep-keleti expediciokra, stb. De aki csak 3 ev laufot akar a munkanelkuli segely elott, az gondolja at az eletet jobban.
@cocka: "az egyenlő eséllyel indulás"
Hol elsz te, hogy elhiszel ilyen bullshitet, mint az egyenlo esellyel indulas?
A nagymellu, karcsu, szoke, csinos bombazo mindig, mindenhol 10x annyi esellyel kap allast mint a dagadt, pattanasos, budosszaju, sztk-szemuveges baratnoje. Akinek 150 az IQ-ja, nagyobb esellyel fejezi be sikeresen az egyetemet, mint akinek csak 100. Nem letezik olyan, hogy egyenlo esely, mert ilyen a termeszet, ilyen vilagban elunk. Ez a szelekcio lenyege, az allasinterju lenyege, a verseny. Senki nem indul egyenlo esellyel. Es ez nem csak a penzt jelent, hanem tarsadalmi, szellemi, kapcsolati toket is.
"Akinek van, annak adatik, akinek semmije sincsen, meg azt is elveszik tole amije van." Meg a Bibliaban is benne van.
Én egy Budapesten található tandíjas francia egyetemen tanultam alkalmazott grafikusnak (VisArt). Az első évben 250 ezer Ft volt egy félév, a harmadik év végére ez felment 360 ezerre. Az elején a szüleim fizették, de aztán elmentek nyugdíjba, és akkor hirtelen a három hónapos nyári szünetben kellett volna összeszednem a negyedik, _utolsó_ évre a kb 2x360 ezer Ft tandíjat kb. 80 ezer Ft anyagköltséget úgy, hogy a három hónapnól kettőt egy cégnél dolgozok gyakornokként, fizetés nélkül.
Tehát ezt a kb 800 ezret egy hónap alatt kellett volna összeszednem. A suli nagyon kemény volt, hétfőtől péntekig, reggeltől délutánig, minden napra annyi házi feladattal és gyakorlattal, hogy otthon is estig ezzel foglalkoztunk, szóval emellett nemigen lehetett dolgozni (hétvégén a hétközbeni elmaradásokat pótoltuk).
A magyar állam egyébként ahol lehetett, keresztbetett ennek a sulinak: nem járt nekünk diákigazolvány, diákhitel, sőt, kb. regisztrálatlan munkanélkülinek számítottunk, miközben keményen tanultunk.
Így halasztottam egy évet, de akkor volt a világválság, és nem tudtam összeszedni ennyi pénzt a következő évre sem, pláne hogy hirtelen nekem kellett elkezdeni segítenem nyugdíjas anyukámnak, mert a nyugdíja nem volt elég a számlákra. Utána pedig lejárt a "határidő", az iskolát kötelező adott idő alatt befejezni, így kicsúsztam a határidőből, és sajnos buktam a diplomámat, ami elég idegesítő volt, mert már csak egy év volt hátra...
Szóval azért az "ingyenesség", a "rászorultság" nem mindig csak a falu legszegényebbjeinél jön ki néha, idővel másokkal is előfordulhat.
Egyébként, ha egy szakon nincs "túltermelés", az oktatás, vagyis a képzett munkaerő az államnak is érdeke, és mint ilyen, az államilag finanszírozott oktatással az ország jövőbeni boldogulását segíti elő.
Nézzük csak:
-annak idején mikor bevezették a pár ezer forintos tandíjat, ki volt a legjobban felháborodva? Kinek volt az első lépése hatalomra jutáskor, hogy eltörölje?
Utána pedig létrehozta a diákhitel programot! (Megjegyzem, ha nincs tandíj, akkor minek?)
Majd pedig kitalálták, hogy ezer fő alatt nem kapja meg az iskola az akkreditációt, vagyis, a kisebb főiskoláknak mindenkit fel kellett vennie, hogy meglegyen a létszám, majd kiszórta az első félévben félévismétlésre, stb... Fel is hígult a diplomások köre, hiszen némelyik főiskoláról az a hír járta, ha bemegy egy traktor az is diplomával jön ki...
Az első Fityisz kormány volt...
A sok diák felvette a hitel, hogy legyen miből sörözni... (tudom, akkor voltam diák, egy ideig fizettem a tandíjat, a diákhitelt pedig azok vették fel, akik egy hétre több zsebpénzt kaptak mint én egész hónapra.)
Azzal nincs gond, hogy ezt is át akarják alakítani, de:
mint a nyugdíjnál, itt is szükséges lett volna némi átmenet, nem a felvételi jelentkezések előtt egy héttel bejelenteni, hiszen a most érettségizők és a szüleik sem így készültek - eddig azon sakkoztak az albérletet, megélhetést, utazást tudják e finanszírozni a gyereknek. (Több ismerősömnek is végzős a gyereke, és bizony nem adták be a felvételit, hiába jó tanuló a gyerek, ezt már nem tudják bevállalni)
Amit írsz, hogy "csak" 25000-30000 a havi tandíj, az mind és szép jó, ezek szerint nálad ez csak egy kerekítési hiba a havi költségvetésedben, sokaknak nem az.
Valószínűleg a te gyereked nem érettségi előtt áll, vagyis elkezdhetsz arra is időben félretenni (a nyugdíj mellé természetesen, hiteltörlesztések után stb)
Egyébként pedig nem valós ez az összeg, ennél sokkal nagyobb számokról van szó.
Másrészt először a tanárokat kellene átprogramozni, ugyanis az egyetemeken, főiskolákon eddig a szívatós félévek arról szóltak, hogy növeljék a fejpénzeket (hiszen a félévismétlő is beleszámított a képzésben résztvevők számába)
A bolognai rendszerrel szabad kezet adtak a tanároknak, hogy éveken át szívassák a népeket, ezzel növelve szintén a fejpénzt.
Azzal értek egyet, hogy kötelezzék a diákokat, ha itt tanult, és ingyen tanult, akkor x ideig itt is dolgozzon (különösen az orvosok), vagy fizesse ki a tandíját. Ez ellen pedig mindenki fellázadt, pedig ez teljesen jogos lenne.
A társadalmi igényekhez nem illeszkedő felsőoktatási intézményeket célszerű lenne bezárni.
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Azt, hogy jelentkezel egy álláshirdetésre, az önéletrajzod alapján behívnak, elkezditek a beszélgetést és már egyből azt lesi az interjúztató, hogy mik a gyenge pontjaid. Rosszabb esetben már pofára eldönti, hogy nem kellesz. Az hogy esetleg értesz valamihez, ne adj isten olyasmit is el tudnál végezni, amihez egyébként értelmes magyarázaton és észen kívül más nem kell, az már nem érdekes.
Az összes HR-es köcsög azt nézi, hogy mit nem tudsz. De ugyanez van a nyelvvizsgáztatás rendszerében is kb. Szűrni a cégnél végzett tevékenység alapján kéne, nem egy olyan a pályázóról kialakult képpel, ami lehet hogy hamis. Véleményem szerint egy vagy két interjú nem alkamas arra, hogy a pályázó képességeiről maradéktalanul meggyőződjenek. Hát erről a diszkriminációról van szó. Az állásra pályázók diszkriminációjáról.
Rendben. De ha ezt elfogadjuk, akkor fogadjuk el azt is, hogy ugyanezen okból egy csomó embernek nincs munkája. Tehát manapság a munka nem, hogy nem kötelezettség és nemhogy alapjogod nincs hozzá, de egyenesen kiváltság. Nem azt mondom, hogy ne létezzen az esélyek különbözősége, de itt olyan óriási szakadékok vannak, amik hosszú távon valószínűleg csak rontanak a helyzeten, azaz szvsz még ennyi dolgozó ember se lesz, mint amennyi ma van.
ok koszi, igy mar ertem. eddig mazlim volt a HR-esekkel, de nagyon jol latszik, hogy milyen szarsagokon akadhattam volna fenn en is interjuim soran...
Az interjúk beválási esélye tényleg nem túl nagy, de minél jobb egy HR-es, annál magasabb ez az arány. Ráadásul a HR-esek nem azt nézik, hogy neked szép a szemed és tetszenél a főnöködnek, aki alatt dolgozol, hanem azt, hogy a cég érdeke mit kíván, mik a követelmények és az adott csapatban előreláthatólag hogyan fogsz teljesíteni, el tudnak-e a munkatársak fogadni stb... Erre azért elég lehet az interjú, főleg akkor, ha már a felvételiztető nem ma kezdte..
Amúgy meg én azt nem értem (és valószínűleg sosem fogom megérteni), hogy miért nem lehet azt csinálni, hogy minden este mondjuk a híradó után, Barátok közt és Jóban-rosszban előtt egy 5-10 perces blokkban azt adott ötlet felelőse kiállna a nép elé és levezetnék a döntést a következőképpen:
"Emberek jelenleg van "x" helyzet. Ez a helyzet azért nem jó, mert.... ha így folytatjuk, akkor ez lesz.... A döntésünk alapján, ha azt csináljuk, hogy ..... akkor terveink szerint "y" idő múlva ide fogunk kilyukadni. Kérem, hogy támogassanak minket és fogjunk össze a közös ügy érdekében. Köszönöm."
Ez ilyen nehéz?
" Ráadásul a HR-esek nem azt nézik, hogy neked szép a szemed és tetszenél a főnöködnek, aki alatt dolgozol, hanem azt, hogy a cég érdeke mit kíván, mik a követelmények és az adott csapatban előreláthatólag hogyan fogsz teljesíteni, el tudnak-e a munkatársak fogadni stb"
Papiron, sajnos csak papiron. A jofej, eletkepes HR-es, mint a feher hollo. Par regi foiskolai evfolyamtarsam azota ilyen pozicioban kotott ki. Erdekes, hogy a legbugyutabb, arrogansabb picsak voltak ok, akiknek a heti inger-adagot mar a VV-szavazas is megadta 🙂
9 eve csovalom a fejem, ha azt mondjak nekem, HR-es, es akkor meg nem is volt ilyen hig a szakma.
Amit meg irtal, az pontosan ilyen nehez. Osszeegyeztethetetlen a populizmussal, amire pedig minden igenyunk megvan, a vegletekig... sajnos 🙂
Én is HR-en végeztem és én is ezt tapasztalom amúgy az ismerős HR-esek között... nem éppen a legokosabbak vannak olyan pozícióban, ami a cég életlében igen csak meghatározó lenne.
Én is HR-en végeztem és én is ezt tapasztalom amúgy az ismerős HR-esek között... nem éppen a legokosabbak vannak olyan pozícióban, ami a cég életében igen csak meghatározó lenne.
ezeket is olvassátok el:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/28/ketszer_tobbet_er_a_diploma_az_erettseginel/
http://mandiner.blog.hu/2012/02/27/felsookositas_6_kiskate_reformereknek
A cikkel egyetértek.
Elég sok hülyeséget olvastam a kommentek között, ennek valószínűleg az az oka, hogy az illetők régebben jártak egyetem környékén, és nem tudják pár év alatt hova züllött. Mindkét oldalról megtapasztalhattam, hogy milyen sötét az átlaghallgató. Alsóhangon az emberek 70%-át ki kéne vágni az egyetemekről, mert egész egyszerűen nem oda való. Tudnék mesélni eseteket ahol már erősen az asztalba vertem a fejem, de azok úgyis csak kiragadott példák lennének. Helyette csak egy tárgyat emelnék ki: az egész ttk-n minden szaknak tartunk olyan matematika órát, aminek egyetlen célja a totális anafabéták kiszűrése. Az anyag kezdődik a nevezetes azonosságoknál, jönnek az első és másodfokú egyenletek, majd év végére eljutunk a százalékszámításik. Tehát bőven a középiskolai anyagon belül maradunk. A számonkérés úgy néz ki, hogy minden héten ki van adva 7 feladat, kéthetente zh az előtte kiadott 2 adagnyi feladatból sorsolunk egyet egyet. És a hallgatók harmada így, ilyen nehézségű, kiadott feladatok mellett, megbukik. Nem csak nálam, ez a nagy átlag. Azért is ezt meséltem el, mert erre nem lehet rásütni, hogy 1-1 nagyon hülye mindenhol van, vagy csak én vagyok a köcsög aki szívatom őket.
Amúgy saját becslésem a hallgatókról: Van kb. 15% aki be se jár, de még zh-t írni sem. Vagy mert utólag meggondolták mégse kell nekik a tárgy, vagy nem tudom, de ők így nyilván leírhatók. Van egy 25% aki tök zokni, hosszú lenne álátámasztanom, de nem ok nélkül írom, én ezt tapasztaltam. Van még egy jó nagy réteg, kb. 30% aki nem lenne hülye, de nagyon lusta. Amint megvan a minimumpont nem jár be, kisujját nem mozdítaná hogy kettesnél jobbat kapjon. Ők az a réteg akit a bulizó egyetemistaként szoktak sztereotipizálni. A maradék kb. 1/3-ad akivel lehet kezdeni valamit.
A pénzügyekről: valaki írta, Pesten könnyű, mert ott van munka, de mi van vidékkel? Nos, Pestet nem tudom, nekem Szegedről vannak tapasztalataim. 30K ösztöndíjat simán lehet kapni (a fentebb leírt hallgatótársak mellett nem nehéz a felső harmadban végezni), emellett van szoctám, laktám, jegyzettámogatás, karácsonyi pénz... És ez az, ami bármely "földi halandónak" ölébe hullik. Akik igazán jók(elvileg miattuk siránkoztok, hogy nincs lehetőségük) emellett kapnak egyéb ösztöndíjakat, bursát, neadjisten köztársasági ösztöndíjat, stb. Az egyetem ingyen bérletet bizzosít az egész városba, kollégium havi 10000ft és ha megvan a kettes átlag a Károlyiba röhögve be lehet kerülni (mondjuk olyan is, de ez van). Szóval nekem ne mondja senki, eddig olyan nehéz volt(illetve sokaknak az volt: a hülyéknek), épp itt az ideje a szigorításnak.
Nagyjából egyetértek a cikkel. Minek olyan embereket képezni tömegesen adóforintokból, akik soha nem fognak elhelyezkedni a szakmájukban, vagy az álláspiacon nincs igény az ismereteikre, ergó teljesen feleslegesen költöttek rájuk pénzt, másrészt ezalatt az idő alatt a munkaerőpiacról is kiestek.
Nem értem a cikk íróját abban, mert nem fejtette ki, hogy mi volt a baj a kormány részéről az időzítéssel vagy a kommunikációval, illetve milyen baltás műtétről beszél. De lehet csak azért írta oda, hogy ezzel azt a látszatot keltse, hogy nem a kormány mellett áll, hanem valahol középen. Ez szükségtelen, mert vagy ész érveket írunk vagy politizálunk és ezzel politikát vitt a dologba.
Veled tökéletesen egyetértek. Hogy 70%-ot kéne egyből kirúgni egyből vagy kevesebbet azt nem tudom megmondani, de nagyon sokat az biztos. A többség olyan szinten zülleszti az egyetemet a saját puszta jelenlétével, hogy az már az egyetemre nézve jelent veszélyt, abban az értelemben, hogy egy ilyen ember ott diplomát szerezhetett.
Ez a 90 után született generáció többségében olyan silány testileg és buta szellemileg a 20-as évei körül is, hogy ilyen emberemlékezet óta biztosan nem volt. Elképzelni sem tudom, hogy hogyan fognak boldogulni az életben.
Én pedig ilyen fos színvonalért nem vagyok hajlandó fizetni. Majd akkor ha értékelhető GYAKORLATI tudást fogunk kapni, ami NEMZETKÖZI piacon lesz versenyképes! Mert világ top 400 egyetemében nincs magyar, szívonal a béka seggénél valahol. De ez nem csak a felsőoktatásra vonatkozik, hanem a szakmunkásképzésre is! Pocsék mind a kettő. Most lehet azzal jönni, hogy pont emiatt hígult fel, de sok helyen a tömegképzést kemény vizsgákkal oldják meg, ahol 60-70% rostálódik ki, végül az marad aki tényleg tud.
Igazad van, sok helyen a tömegképzést kemény vizsgákkal oldják meg, ahol 60-70% rostálódik ki. Csak ez azt is jelenti, hogy sok helyen meg nem, és ezek meg elárasztják az országot félanalfabéta diplomásokkal. Az, hogy sok helyen kivágják a hülyéket, nem elegendő.
Amúgy a Ceu legutóbb a 372. lett, de egy ilyen rangsor összeállításánál nagyon sok szubjektív tényező bejátszik.
A cikk lényegét meg nem fogtad fel. Mert attól, mert te nem vagy hajléandó ilyen színvonalért (akármilyen is az) fizetni, attól még fizetsz. Nincs olyan, hogy ingyen, legfeljebb más fizet, vagy évek során fizeted az adódból, stb.