Az egyik ügyfél tanácsadás után bevásárolt ETF-ekből, sikerült vennie egy S&P 500 Swap ETF-et.

(Hogy miért ETF-et veszünk és nem befektetési alapot, arról itt írtam nemrég, olvasd el. Az ETF a tőzsdén kereskedett befektetési alap rövidítése, vagyis hasonló befektetési alap, mint amit a bankban találsz, csak a tőzsdén veszed meg, tizedannyi költség mellett.)

Kérdeztem, hogy miért pont ezt választotta. Kiderült, hogy nem direkt ezt akarta, ez jött vele szembe, addig olvasta, hogy S&P 500 és már vette is meg.

Az első lecke, hogy az ETF-ek nevében nem véletlenül vannak beleírva szavak.

Ha benne van a nevében, hogy MXN vagy az áránál, hogy MXN, akkor az mexikói pesóra van árfolyamvédve, nem biztos, hogy olyat akarsz venni.

Ha S&P 500 Short-nak hívják, akkor egy shortolásra, azaz árfolyamesésre játszó ETF-et készülsz éppen megvenni. (Kötvénynél más a helyzet, ott a short azt jelenti, hogy rövid futamidejű kötvények vannak benne, így egy Tresaury Bond short vagy ultra short kötvényalapot nyugodtan megvehetsz, ott csak azt jelenti, hogy rövid a futamideje a benne lévő kötvényeknek. Bár szerintem van kötvényt shortoló ETF is, bár talán a nagyok nem foglalkoznak ilyennel.)

Ha 3X leveraged, akkor tőkeáttételes papírt akarsz venni. Ha volatily S&P 500, akkor az index volatilitására (árfolyamkilengésre) fogadó ETF-et akarsz venni, ami nagyon nem ugyanaz, mint egy long, vagyis hagyományos ETF.

Ha small cap, akkor az adott indexből csak a kis cégeket tartja.

Ha ott van az EM, akkor az emerging market, azaz fejlődő piacokra fektet.

Ha MSCI Europe, akkor európai papírok vannak benne.

Ha MSCI EMU, akkor a monetáris unió (azaz az eurót használó országok) részvényei vannak benne, tehát nincs benne például Nagy Britannia, ami az MSCI Europe-ban benne van.

Tehát figyelj oda, minden szónak jelentése van, nem véletlenül hívnak úgy egy értékpapírt, ahogy. Nagyon könnyű svéd koronára árfolyamvédett alapot vásárolnod, ha nem figyelsz oda.

Szóval ne legyen ott semmi más szó, mint a neve (a példában S&P 500), meg az, hogy UCITS ETF. Utána nézd meg azt is, hogy mi a devizája az adott ETF-nek, ha látod a "hedged" szót, akkor különösen figyelj oda.

Az ügyfél egy úgynevezett szintetikus ETF-et vett, amiről sokan azt sem tudják, hogy létezik ilyen.

Neki így nézett ki az ETF leírása:

Az accumulating azt jelenti, hogy visszaforgatja a kapott osztalékot vagy kamatot. A distributing kifizeti a számládra jellemzően minden negyed vagy fél évente.

A termék struktúra szintetikus, azaz nem megveszi és tartja az adott értékpapírt, hanem csak csereügylettel (swap) létrehozza azt mesterségesen (szintetikusan).

Egy példa: amikor volt a svájci frankos hitelezés, a bankok dönthettek, hogy valóban vesznek svájci frankot (fizikailag, persze digitális formában, devizát) vagy csak csereügyletekkel létrehozzák azt szintetikusan. Ha elcserélem a forint árfolyamát a svájci frank árfolyamára és a forint kamatát a svájci frank kamatára csereügyletekkel, akkor kapok egy olyan szintetikus eredményt, ami pont úgy viselkedik, mintha svájci frankom lenne, hiszen annyi a kamata és az árfolyama is. Miközben csak forintom van és két swapom mellé.

A swap másik oldalán áll egy olyan valaki, aki úgy gondolja, hogy nyer azon, ha elcseréli a forint kamatát és árfolyamát a svájci frank kamatára és árfolyamára, erről itt írtam egy tanulságos cikket még 2012-ben. (Hú, de régen volt. Egy hete volt a blog 14 éves.) Ha elolvasod a cikket, azt is megértheted, hogy kerül valaki a bot másik végére.

Megjegyzem, aki svájci frankos hitelt vett fel, ugyanezt csinálta, abban reménykedett, hogy érdemes elcserélni a svájci frank kamatát és árfolyamát a forint kamatára és árfolyamára. Most már ők is tudják, hogy ezen bukni is lehet, nem csak nyerni.

A lényeg, hogy szinte mindent elő tudsz állítani csereügyletekkel, az sem érdekel téged, hogy aki a bot másik végén áll, az valóban megvette-e például az S&P 500-as indexet (azaz lefedezte-e magát) vagy csak fogadást kötött arra, hogy ő fog jól járni.

A szintetikus ETF bárhol előfordulhat (látod, van tőzsdeindex ETF is ilyen), ahol igen gyakori, az a nyersanyag ETF-ek. Nem megveszik a rezet és az olajat a határidős piacon, hanem csak vesznek egy azt lekövető mögöttes terméket, ami nyilván sokkal olcsóbb és egyszerűbb.

Az alábbi képen már a termékek nevéből is látjátok, hogy míg az első és a harmadik ETF fizikailag is tartja az adott nyersanyagot, a középső csak szintetikusan, swap segítségével követi le az árfolyamot (Az ilyen termékeket hívják még ETF helyett ETC-nek, azaz exchange traded commodity-nek is. Van némi különbség köztük, de ebbe most nem megyünk bele, akit érdekel, kattintson ide.):

A szintetikus termékek nagy előnye, hogy általában olcsóbb, mint a fizikai megvásárlás, különösen egy nyersanyag alap esetén, illetve olyan úgynevezett niche piacokon, ahol kicsi a likvidítás. (Néhány esetben esetleg adóelőnye lehet még a fizikai termékekkel szemben, lásd osztalékadó elkerülése az Egyesült Államokban, de ezt a kiskaput éppen be akarják zárni, lásd bővebben a hozzászólásokban.)

Azonban van egy hatalmas hátránya is: a partnerkockázat. Ugyanis semmit nem ér a szintetikus papír, ha az, akinek helyt kellene állnia, bedobja a törölközőt és csődbe megy. Akkor a hajadra kenheted, hogy neked járna ennyi pénz, csak nincs kitől behajtani. Amikor nagy vihar van a tőzsdén, akkor sokszor elsüllyednek ezek a szintetikus termékek mögött álló cégek. Persze békeidőben nem szokott ebből baj lenni, fizetnek a megbeszéltek szerint. A fizikai termékeknél meg kell lennie az adott részvényeknek, kötvényeknek vagy nyersanyagoknak.

Ezért inkább kerüld a szintetikus termékeket és a vásárolt ETF-nél inkább ezt lásd a leírásban:

A termék struktúra fizikai, azaz valódi papírok vannak mögötte, nem kikevert swapok és a módszertana, hogy fizikailag újra létrehozza az S&P 500-as indexet, vagyis vesz 6,69% APPLE részvényt, 6,37% NVIDIÁ-t, 5,69% Microsoftot és így tovább.

Nem szoktak mindig mindent megvenni, hiszen a lista másik végén egy-egy cég már csak 0,01%-os vagy még kisebb súllyal szerepel, tehát kicsi a jelentősége, hogy az a cég éppen mennyi hasznot hoz, viszont gyakran drága megvenni, mert éppen nincs elég eladó részvény belőle.

Így a leképezés lehet teljes (full replication), sample (mondjuk minden második értékpapírt veszik meg) vagy optimalizált is. Ha nem teljesen veszik meg az adott indexet, akkor a tracking error mutatja meg, hogy mennyi az eltérés a valódi index és az adott értékpapír hozama között ha mondjuk az index 97%-át vagy 49%-át vásárolták csak meg.

A másik két dolog, amit még látsz ezen a képen: a shortosok úgy tudnak shortolni, hogy valakitől megveszik az adott értékpapírt, majd eladják és később visszavásárolják. (Ha szerencséjük van, akkor haszonnal, ha nem, akkor buktak rajta.) Mivel nem ingyen adják kölcsön ezeket a papírokat, ennek lehet haszna. Ebben az esetben nem jött belőle bevétel, azaz valószínűleg nem adtak kölcsön értékpapírt az ETF-ből, ezért itt most 0,00%-ot látsz hozamnak.

Ha értékpapírt akarsz venni és nem mexikói pesóra árfolyamvédettet, akkor ne a nevét keresd vásárláskor, hanem vagy az ISIN kódja, vagy a (Bloomberg) Ticker kódja alapján vedd meg a papírt. Ezt az ISIN kódot látjátok még a képen.

(De ezt már csak azért írtam le, hogy tanuljatok még valamit.)

Röviden összefoglalva, figyelj oda, mit veszel, az kevés, hogy S&P 500 vagy MSCI World. Ha látsz még valamit odaírva a neve mellé az UCITS ETF-en kívül, akkor gyanakodjál és nézz utána pontosan, hogy mit is vásárolsz.