Olvastam egy érdekes tanulmányt az ausztrál nyugdíjasok helyzetéről.
Az ausztrálok között évtizedek óta az ingatlan a bombabiztos befektetés: nem változtatják a szabályait, mint az ottani NYESZ számlának (erről itt írtam), adózási szempontból egy idő után már nem kell adózni az ingatlan értéknövekedése után, nem úgy, mint a tőkebefektetések után és a társadalmi vélekedés miatt is mára oda jutottak az ausztrál nyugdíjasok, hogy miközben mindennapi megélhetési gondjaik vannak, elképesztő ingatlanvagyonon ülnek.
Az ausztrál idősek 5,76 billió dollárnyi ingatlanvagyonnal rendelkeznek és csak 926 milliárd dollárnyi értékpapírvagyonnal. A legtöbb ausztrál nyugdíjasnak az egyetlen anyagi bevétele a nyugdíjából származik, miközben nagyon drága ingatlanban tengeti az életét.
Az ausztrál nyugdíjasok több mint harmada (36%-a egészen pontosan) a szegénységi küszöb alatt él, ezzel a második legrosszabb helyzetű ország a fejlett országok között, közvetlenül Dél Korea után, ahol 50% ez az arány. (Erről itt írtam: A koreai nyugdíjasok helyzete.) Az ausztrál nyugdíjasokat a mexikóiak követik ezen a nem túl fényes listán. Az OECD átlag 12,5%, ennyien élnek nyugdíjasként a hivatalos szegénységi küszöb alatt.
Most azt szeretnék elérni, hogy egybillió dollárnyi ingatlanvagyont felszabadítsanak az ausztrál nyugdíjasok, kisebbre cseréljék a hatalmas házaikat és ebből a pénzből megoldják a helyzetüket.
A gond az, hogy egyrészt a nyugdíjasok nem akarják kisebbre cserélni az ingatlanjaikat, eszük ágában sincs költözni. Másrészt a gyerekeik sem szeretnék, ha ezt tennék, mert attól tartanak, hogy felélik a kapott pénzt és így kevesebb lesz majd az örökség.
Gyakran előfordul, hogyna gyerekek még akkor sem támogatják a szüleiket a költözésben vagy az ingatlanra való hitelfelvételt, ha ez az orvosi kiadások miatt szükséges lenne.
Mára kiderült, hogy az ingatlanvagyon papíron nagyon jól mutat, de bevételt nem termel, sőt. Így előállt a "hatalmas vagyon-csekély bevétel" helyzete. Az ausztrál idősek 76%-a nem akar elköltözni a jelenlegi házából, ennek ellenére 71%-uk nyugdíj-megtakarításként tekint erre az ingatlanra.
Ezért most jogszabályváltozásokkal szeretnék támogatni a nyugdíjasokat a kisebb ingatlanba költözésben, külön támogatni szeretnék azokat, akik nyugdíjasként inkább bérelnék az ingatlant és szeretnék elérni, hogy az emberek kisebb mértékben halmozzanak fel ingatlanvagyont a nyugdíjas évekre és inkább értékpapírban gyűjtsék a pénz egy részét.
Tanulságos, hogy pár évtized után hogy visszaüt az ingatlan túldimenzionálása, a ingatlanon elért nyereség jobb adóztatása és úgy általában egy társadalomban egy-egy befektetési forma túlzott előnyben részesítése. (Nem tudsz kinyitni egy ausztrál gazdasági magazint, hogy legalább egy cikk ne az ingatlant javasolja, mint bombabiztos befektetést.)
Bár a magyar társadalom még messze nem jár itt, de a nyugdíjrendszer várható gyökeres változásai mellett érdemes lesz erre is odafigyelni, amikor a nyugdíjadra félretett pénzeidet akarod befektetni.
Az is egy fontos tanulság, hogy az ingatlan, ahol élsz, az nem megtakarítás, hanem csak lakhely, ezért ne számold bele a nyugdíj-megtakarításodba. Vagyonná csak akkor válik, ha hajlandó vagy megválni tőle.
Mindez egyre jobban aktuális lesz most, hogy elkaszálták a cafeteria-rendszert, s meglengette a kormány a béremelések egy olyan fajtáját, ami "készpénz, de a nyugdíjba nem számít majd bele."
Kezdődik, emberek. Csak akinek erről fontos lenne tudnia, az nem figyel az ilyen részletekre.
Bocs, de én ezt nem értem. Az az ingatlanvagyon, ami a saját lakhatás célját szolgálja, még ha palota méretű is, miért számít befektetésnek? Nem adóznak a nem befektetési célú ingatlan értéknövekedése után? Miközben vagyonokat költenek a fenntartására / karbantartására? Óriási befektetés!
A briteknél értem az ingatlanba fektetést, bár ott is vannak ennek hátulütői. Ők landlordként veszik az ingatlanokat és nyugdíjasként a bérleti díjból élnek. Ami ugye addig buli, amíg az ingatlanok és a bérleti díjak ára folyamatosan emelkedik, ami buborékot fúj. Ha a buborék ki akarna pukkadni (volt már ilyen), akkor a kormány megbukik. Hogy ezt késleltesse, amíg csak lehet, adómilliárdokkal támogatja a fiatalok ingatlanhoz jutását, ami még nagyobb lufit fúj. Na, ez befektetés. Az ausztráloké nem az.
Varázspálca, azzal nincs baj, amikor valaki tényleg második ingatlant vesz kiadás céljából. De itt maguk a nyugdíjasok laknak nagy hodályokban.
Hasonló probléma egyébként igenis van nálunk is. Pont a mi korosztályunk kapcsán (Ratkó unokák).
A mi szüleink ugyanis a 90-es évek második felétől tudtak vagyonokat felhalmozni, amikorra mi már kirepültünk. És kézenfekvőnek találták a nagy házakat. Az én egyetemi évfolyamtársaim szülei közül nagyon sok kezdett paloták építésébe az egyetemi éveink alatt, amikor biztos volt, hogy mi már nem fogunk ott lakni soha. Ma is egyedül élnek a sok száz négyzetméteren. Egyelőre nem baj, mert ők az a generáció, akiknek még van nyugdíjuk és még nem kellett fizetniük a gyerekeik iskoláztatását (tehát van miből), de már kapnak elég jó egészségügyi ellátást, vagyis még jó egészségnek örvendve fenn tudják tartani mindezt.
De 10 év múlva probléma lesz. Drukkoljunk, hogy addigra szárnyaljon az ingatlanpiac Magyarországon.
Arra mondom, hogy az nem befektetés. Odaszámolni volt hiba. Egyetértek a cikkel.
Az angoloknál (ahol viszont ahogy te is mondod: második ingatlan) abból lesz probléma, ha az ingatlanárak zuhanórepülésbe kezdenek. Ami tekintettel az elmúlt évi árduplázódásra és a kormányzati reakcióra, elkerülhetetlennek látszik. De ez már a befektetési kockázat. 🙂
A jogszabályok miatt alakult ez ott ki, tehát a jogalkotók tehetők felelőssé. Itthon is annak idején csak az ingatlan volt az egyedüli legális befektetési lehetőség a bankbetét mellett, így kialakult egy szokás, amin a mostani szabályok sem változtatnak (nincs általános ingatlanadó, és egy idő után itt is adómentesen el lehet adni).
Szerintem az ingatlanpiaci árak szempontjából 3 meghatározó tényező van hosszú távon: a jövedelmek, a hitelekhez való hozzáférés és a hitelkamatok, valamint a népesség számának alakulása. Ezek közül a jövedelmek mutathatnak komolyabb javulást az elkövetkező években, a hitelkamatok már így is nagyon kedvezőek, így nem látom, hogy lehetne még kedvezőbb, a demográfiai trendek pedig nem sok jót vetítenek előre.
A fentiek alapján nem látom a hosszú távú ingatlanpiaci szárnyalás alapjait. Állami támogatással lehet befolyásolni a piacot, de egyelőre ezek a támogatások nem a hatalmas, ámde elavult ingatlanok eladhatóságát javítják.
Azon gondolkoztam, hogy ha az ausztrál nyugdíjasnak mesés ingatlanvagyona van, és sem neki, sem az örökösének esze ágában sincs azt eladni, akkor az államnak mi köze van ehhez.
Aztán megnéztem, hogy ki a tanulmány szerzője.
"az ingatlan, ahol élsz, az nem megtakarítás, hanem csak lakhely, ezért ne számold bele a nyugdíj-megtakarításodba"
Annyiban belekotok, hogy nem csak az a megtakaritas ami jovedelmet hoz, hanem az is ami megszabadit egy fontos kiadastol.
Nekem az ingatlan olyan ertelemben megtakaritas, hogy ha nyugdijas koromra vegre kifizetem, akkor mikor nyugdijba megyek megszabadulok az addig a kiadasaim felet kitevo lakbertol (vagy ugye ezesetben torlesztotol).
Egy minusz kihuzasa ugyanolyan mint egy plusz megjelenese.
Nemrég olvastam az eredeti cikket. Nem csak a nyugdíjat, de a segélyeket is úgy állapítják meg, hogy kell vagyonnyilatkozat(asset test). Ebbe az az ingatlan amiben laksz, az nem számít bele. Ha a nyugdíjas eladja a nagy házat, kicsengeti az illetéket, plussz adóköteles lesz a pénz, és még a nyugdíj megállapításához szükséges vagyonnyilatkozatban is hátrányként jelenik meg. Elég sok vita van egyébként az ingatlanok körül enélkül is, az ingatlanlufiról naponta jelennek meg elletmondásos cikkek, a jelenlegi ellenzék meg is akarja szüntetni a támogatásokat(negativ gearing).
Ha a draga orokosok orokolni akarnak valamit, akkor tessek tamogatni a nyugdijas szulot. Valamiert valamit. Ha ok nem adnak semmit, akkor nekik mire jarna barmi is?
Én nem akartam örökölni lakást, mégis örököltem sajnos. Ha a szüleim felélték volna a lakásukat, akkor is ők keresték meg az árát nem én, tulajdonképp semmi közöm hozzá. Aki úgy gondolkodik hogy neki jár a ház, az tegyen is valamit cserébe, adjon "pótnyugdíjat" minimum, de ezt nem is tartom elégnek. Amúgy ingatlanlufi: Csipak Péter csekély 2 milliárdot vett fel a "kicsit" túlépített villájára, most 800 millióért árverezik, akit érint és nem a dunyhában akar tartani ennyi pénzt :-). Jó, még 3-400 milliót rá kell költeni a bontásra amit természetvédelmi területen épített, de szerintem jó üzlet. Ezért nem szabad még (főleg) ilyen szinten sem eladósodni ennyire. Valakivel összeveszett, bevétel azóta semmi.
És az ingatlanpiaccal mi a helyzet? Én azért annyira nem sajnálom őket, mégis csak gazdagabbak, mint egy átlag nyugdíjas... most hogy hülyék eladni, hát az ő bajuk...
@gejza Hol olvastad, hogy bontani (is) kell? Tényleg érdekelne, mert örülnék neki. (pont ezen háborog a szakma évek óta, hogy az csak elvi lehetőség, hogy el lehet bontatni az épületet, a gyakorlatban sose bontatják el, addig húzza/ügyeskedik a tulaj, amíg el tudja intézni... Vagy már eleve nem merül fel, hogy elbontassák.)
Ami az időseknek van megtakarításuk az nem a mi örökségünk! Inkább éljenek minél tovább egészségesen, boldogságban. Legyenek velünk a szülők és nagyszülők. Az élmény és a velük töltött idő kell nekem. Kérem vissza az édesanyámat... a világ összes pénze sem segíthet ezen. 🙁
- Nagy ház/lakás fenntartása drága. Ha nagyot veszünk tegyük energiatakarékossá még aktív korunkban, hogy idősen ne kelljen magas rezsit fizetni (jó szigeteles, korszerű, napelemek...)
- Adjuk ki a szobákat albérletbe vagy költözzunk kicsibe és adjuk ki az egészet... ne nélkülözzek már egy lakásköltség miatt!
- Vagy downsizeing és igenis adjuk el. Költözzünk kisebb ingatlanba és éljük fel a különbözetet
Tibor,
Az a pénzed ami a házban áll, az dolgozna neked!
Egyszerűsített példa:
10 millió Ft áll egy ingatlanban, vagy az hoz neked évente 10%-ot=1.000.000 Ft
Abból az 1 millióból fizeted az albérleted. Így van tőkéd, tudsz bármikor költözni hiszen csak albérletben élsz.....
Egyszerű példa, tudom, de az elv a lényeg!
A saját házunk forrás( pénzt vesz ki a zsebünkből) pont mint egy albérlet. Csakhogy albinál van eszközünk( pénzt rak a zsebedbe), ami nekünk dolgozunk. Legyen ez a kettő egyenlő, akkor is marad a likviditás mint előny, és rugalmasan tudsz reagálni a munkaerő piaci változásokra is!
@istvan
Hosszas viták szoktak így kezdődni ezen a blogon 😀 Hol hoz neked 10%-ot? 5 éve annyit hozott, lehet. Havi 83 azért lehet hogy nem mindenhol elég az albérletre. Ha ilyen nagy összeget dobsz be, akkor lehet meg van a 10%, nem tudom, de bankbetétnél jó ha a felét, de még azt sem ahogy tudom. Ahol már 10 misi áll egy ingatlanban, ott nincs nagy baj. A legtöbben életükben nem látnak 10 misit egy összegben. Persze, jó lenne a példa, csak nagyon sok esetben mégsem jó.
Más. Néztük az otp-s ltp-t. Lemondok a jogomról, hogy csökkentem a havi befizetett összeget, megszüntetem 4 évnél előbb, stb. Na ezt mindenki nézze át, akinek számít. Nekem nem számítottak ezek szerencsére.
A forrás az ad, az eszköz meg eszköz, nem tudom hogy érted.
Ötlet: a megtakarításokat írjátok kiadásnak 😉 nekünk nagyon sokat számít 🙂
Így 40-45% kiadás 60-55% bevétel a mérleg 😀 nagyon sokat segít spórolni 😀
Ezt a szülő szipolyozós dolgot különösen gusztustalannak tartom, ismerősi körben többször tapasztaltam is.Nem elég hogy felnevel, elindít az életben, még az utolsó fillérje is kéne pff...
(az ilyet ütném még a mentőben is de komolyan)
@István, a "hoz neked évente 10%-ot" már nagyon a múlté. Vagy ha igen, akkor benne van a pakliban a mínusz 10-20% is.
Reális, hogy hoz neked 4-5-6%-ot, abból azért picit nehezebb az albérlet.
Ha egyéb ingatlan bérbeadásából + hozamokból mégis simán kijön::
1. még ha racionális lenne is a bérlés, van akinek nem fűlik hozzá, családdal, tonna cuccal nem is olyan egyszerű mobilisnak lenni.
2. Lehet, hogy luxus a saját ingatlan, de onnan tuti nem rak ki senki, nem mutogatják vevőknek amíg benne lakom, nem szól bele senki, hogy mit csinálok otthon.
3. Egy bérelt ingatlan nem lehet olyan kényelmes, mint a sajátod, nem fogod átalakítani, nem fogsz szuper konyhát beépíteni stb. (ez persze lehet pozitív is, mivel nem költesz rá, és könnyebben legyintesz és megalkuszol a mindennapokban)
A nyugdíjasoknak ha nem fér bele, viszont ott van a bérbeadás - kisebbe költözés, nekem ez nem lenne probléma
@barnabas-jog vs.hu/kozelet/osszes/elarverezik-csipak-peter-felkesz-luxusvillajat-0312 A VS -t nem olvasom, így szerintem a HVG -n, de az már fizetős, gondolom 1-2 hétig ingyenes csak, az archívumért fizetni kellene.
tgwh,
Abban meg tudunk egyezni hogy ha a mai fiatalok már nem úgy nőnek fel, hogy minden áron saját lakás kell venni, azzal pozitív irányba léptünk pénzügyi gondolkodásmód terén?
Sokan életükben nem láttak 10 milliót egyben, mert ingatlanban áll nekik, és arra így további pénzt költenek, ahelyett hogy az a pénz neki dolgozna. Ebben így teljesen egyetértek veled
A hoz 10%-ot pedig csak pénzügyi termék lehet? Evidensnek vetted naa-val együtt, pedig sehol nem írtam hogy pénzügyi termék:) lehet ingatlan vagy vállalkozás is.
Én azonban csak az Elv-re akartam felhívni a figyelmet semmi másra. Egy picit gondolkodjunk és döntsünk tudatosan és racionálisan, ha pénzügyekről van szó.
Persze tudom az ingatlan vétel az esetek kisebb százalékában racionális döntés, sokkal inkább emocionális!
Pl. Már miért ne lehetne olyan kényelmes? Miért raknának ki? Albit is tudatosan kell választani 🙂
Miklos, hogy arnyald a kepet, nezz szet egy kicsit az ausztral ingatlanpiacon (pl realestate.com.au), es akkor atertekelodik az ausztral hodaly fogalma. Most mar minden 3 szobas takolmanyt (ez a 'standard' fapados haziko) kb felmillio dollarert kinalnak egy nagyobb varosban. Sydney, Melbourne meg ennel is dragabb (es ismeroseim szerint suru tomott sorokban allnak a vasarlok).Ha a garzonok meg a kislakasok (1-2 szobas) arat is megnezed ezeken a helyeken, kiderul, hogy gyakran nagypapi jobban jar ha marad a megszokott felmillios hodalyban mintha atkoltozne a felmillios 1-2 szobas lyukba, mert nem jar jobban. Egyszeruen csak dragak a hazak, nem feltetlenul a par szaz dollaros allami nyugdijtol nem akarnak elesni.
Sokan írták, hogy amiben laksz, az az ingatlan nem befeltetés. Pedig de, és bizony elsősorban úgy is kell kezelni. A gondok pontosan ott kezdődnek, mikor nem úgy kezelik. Megveszik olyan helyen, ahol nincsen tömegközlekedés, mondván, hogy úgyis autóval járnak, felépítik a házat olyan helyre, ahol felépül és már felét éri, vagy 2-szer akkora hodályt vesznek, mint amit reálisan fenn tudnának tartani. Ha befektetésként kezelnék, akkor bizony pénzügyi síkon is jobban végiggondolnák.
A saját magad által lakott ingatlan olyan értelemben befektetés, hogy megspórolja a bérleti díjat. Minél értékesebb a ház, annál drágább lenne bérbe venni.
Nem az az Ausztrálok baja, hogy rosszul fektettek be, hanem hogy túl sokat költenek lakhatásra. Ha kivennének egy kisebbet, a tulajdonukat meg kiadnák, nem lennének megszorulva.
@istvan : nyilvan ha barmi hozna nekem evi 10%ot (bar ez mar elegge sci-fi kategoria) mig egy alberlet ara a lakasarhoz kepest evi 5-7%, akkor nem lakasban tarolnam hanem abban a valamiben.
Viszont van a lakashitelnek egy nagy elonye. Az, hogy ugy gyujtheted ossze a "vagyont", hogy kozben a leghatalmasabb kiadasodtol (a lakbertol) megszabadultal.
Barmi mas eseten ugy kell felretenned, hogy csak abbol a (keves) penzbol tudsz, ami a lakber kifizetese utan maradt.
Ezert celszeru a vagyont osszegyujteni lakasban (aztan utana mar lehet persze masban tartani)
@zabalint
Egyetértek, egyszer majd minden ingatlant el fognak adni (vagy a tulaj, vagy az örököse, vagy annak az örököse, stb). Na ekkor hirtelen igenis úgy fog működni, mint a befektetés.
Értékesítéskor első helyen áll a lokáció. Azon belül is az adott környék átlagos vagy kissé átlag feletti tulajdonságokkal rendelkező ingatlanát lehet jól eladni, illetve a nagyon lepusztultat telekáron.
A piac meg teljesen meg tud bolondulni, az ingatlanhiszti egy világjelenség, felfelé és lefelé is.
@zabalint : vegulis az, egy hosszutavra lekotott betet, aminek a hozama mindig pont annyi mint az aktualis lakbered lenne 🙂
@futrinka : nem ertem a logikat, ha a felszobas garzon felmillio, akkor nagypapi hodalya nem felmillio hanem tobb. Olyan nincs hogy az egyik haromszobas lakas csak felmillio, a masik kicsi garzon meg szinten felmillio. Vagy ha van annak van komoly oka, de azt feltetelezzuk az osszehasonlitasnal hogy ugyanolyan helyen, allapotban, stb kriteriumok szerint mindenben hasonlot keres, CSAK kisebbet. Akkor pedig muszaj olcsobbnak lenni, piaci keptelenseg hogy ketszerakkora lakas ugyanannyiba keruljon ha minden mas kriterium azonos.
@fulig-jimmy
Pedig Jimmy ez a világ már csak ilyen. Nem egy 40-es éveiben járó családos embert ismerek, akiket a 70 év körüli szülők tartanak azon a színvonalon, amin épp vannak. Ha holnap megszűnne az apanázs, lenne koppanás, és erre vannak berendezkedve.
Az benne a mulatságos, hogy valahol már lassan a saját, szinte felnőtt gyerekük is kezdene pumpolni, na persze nem őket, hanem a 70 éves nagyszülőket. Azok még tudnak spórolni.
@l70 Es az a legnagyobb gaz amikor mi tesok (unoka szint) megyunk es adunk vagy dolgozunk/segitunk a nagyszulonek (szallitas, favagas, vetemenyezes, kapalas, bevasarlas stb.)... aztan megy a lump gyermek es unoka (masik gyermeki vonal) aki csak ker meg visz (termenyt meg nyugdijat). Szoval kozvetetten tolunk is veszik el a mi munkank gyumolcset.
Btw, vissza a lakhatasi temara. Amig nekem pont akkora a haz amire szuksegem van addig befektetes (nem kell kifizetnem az alberleti dijat). Amint tul nagy akkor elmaradt haszon a kulonbozet amiert ki tudom adni es amiert en tudok berelni. Annak van csak erteke ami az adott szuksegleti szintemet kielegiti. Ami felette van, az pazarlas. Szerintem... es igen, fontos, hogy eladhato maradjon. Ezert nem alltam neki epitkezni videken, mert a bele feccolt alapanyag es munka tobb lett volna joval mint a kesz haz erteke. Helyette vettem egy kicsi, olcso lakast... ami a mostani magas alberleti arak okan 7 (!) ev alatt megterul. Es jo helyen is van, eladhato lesz. Ha meg bukok rajat... ugyen. 7 ev alatt 0-ra leirtam, szoval nem bukhatok. 😉
@ann1294 :
ilyenkor kell egy kicsit leszokni az adasrol, vagy vissza kell kerni, hogy csak kolcson.
1-2 ev mulva mar ok se adnanak, vagy csak kevesebbet, mert nekik se tellne ra. Tudom kegyetlenul hangzik, de maskep nem megy.
@janos82 Lehet nem jol fogalmaztam. Nem mi adunk, hanem a nagyszulo direktben es o nem keri vissza. Nagyszulot nem nevelunk. 😉 Nem szabhatjuk meg kinek adjon a nyugdijabol/kiskertbol. Nekunk nem lenne kepunk nagyszulotol kerni, inkabb tamogatjuk munkaval/barmivel ami csak kell ... csak hogy o meg a nyugdijat nem magara forditja, hanem tovabbadja annak a rokonnak aki nem dolgozik. Ez a felhaborito. Mert szegeny lanya es unokaja nem talal munkat. Ja, nem akarnak. Nekik igy kenyelmes. Nem sajnaltatni akarom magunkat... csak nem fair. Nem akarunk csaladi vitat. Majd akkor lesz kopp ha a nagyszulo mar nem el... ott jon a feketeleves. Bar azt kivanom ez minel kesobb legyen, mert szertjuk a nagyszulot.
@istvan
Én úgy általában a pénzközpontú jövőképpel nem értek egyet 😀 épüljenek dombházak, falun tartsanak megint haszonállatokat, lokális szinten legyenek önellátóak, én inkább erre szavaznék 😀 aztán hogy ezen kívül meddig épül fel az ipar és a pénzügyi szektor, az már mellékes.
Nem minden esetben értek egyet. Ha olcsóbb venni egyet, mint bérelni, akkor vegye meg.
Én vidéken élek, itt normális ingatlant bérelni lehetetlen. A fővárosban, vagy bárhol máshol tudsz bérelni családi házat cirka 1500-3000nm telekkel?
Az biztos, hogy nem ingatlant vennék, hanem földet. Annak mindig megmarad az értéke. Nem véletlen lopják állami szinten is...
@maveryck "A jogszabályok miatt alakult ez ott ki, tehát a jogalkotók tehetők felelőssé." Abszolút, az egyén soha semmiért sem felelős, nehogy már a döntéseiért felelősséget kelljen vállalnia, az hogy nézne már ki, az a felnőtt, érett és tudatos emberek szokása.
@chemist "A saját magad által lakott ingatlan olyan értelemben befektetés, hogy megspórolja a bérleti díjat. Minél értékesebb a ház, annál drágább lenne bérbe venni."
Meg a saját magad által birtokolt és lakott ingatlan olyan értelemben plusz kiadás hogy azt neked kell fenntartani (még ma sem egyértelmű az embereknek hogy a ház nem magától újul meg). Minél értékesebb a ház, annál drágább megtartani az állagát.
#Tibor
A 10% sci-fi?ann1294 is írta 7év alatt térül meg neki az ingatlan ára,kiadva.Tehát ha 10.000.000ft-ja áll benne,az évente 1.428.571 Ft-ot hoz neki ( nem tudom nettó vagy bruttó, nem írta)de nettósítva is jó eséllyel 10%felett marad!
Egy vállalkozó egy cégbe belefektet 25.000.0000 Ft-ot,évente kivesz belőle 3 millió nettót ami 12% ez talán nem sci-fi kategória?
thwh
Amennyiben olcsóbb venni mint bérelni, akkor az egy tudatos döntés,így éri meg neked,vedd meg.Teljesen egyetértek veled.
Ha csak pénzügyi megoldásokban tudunk gondolkodni,s ott a 10%-ot sci-fi-nek tartjuk,akkor valóban hülyeség bérelni.
De ha valakit a makacs tényekkel sem lehet összezavarni, akkor a racionális pénzügyi döntés lehetőségét ki lehet zárni.
Az pedig tény h,kiszámolva minden lehetőség ide vagy oda sorolható.
A) vedd meg
B) béreld, mert a benne álló pénz többet hoz máshol mint a bérleti díjad.
És egy nagyon fontos tényező mindig a bérlés mellett fog szólni, az a likviditás!
Amit majd akkor értékel nagyra az ember, ha hirtelen kell neki a pénz, legyen az szomorú esemény, vagy csak egy nagyon jó üzleti lehetőség!
Inkább legyen 3 millió Ft-om és 5 milliós tartozásom, mint 0ft-om de csak 1,5milliós tartozásom! Pedig matematikailag a "B" verzió csak -1,5millió.
Ez persze az én személyiségemből és felfogásomból adódik, mindenki más-más gondolkodású és ezért szeretem ezt a weboldalt, mert sok különböző gondolkodású ember véleménye jelenik meg kultúráltant, nagy sűrűségben:)
Miklóssal se ért mindenki mindenben egyet, ezért is van oly sok hozzászólás:)
Különben baromi uncsi lenne, mindenki csak annyit írna: igen ez így van:)))
@zsoca
Mivel a piac beárazza, ezért a lakás fenntartását bérlésnél is kifizeted. Nyilván nem mindig, mert a piac változik, így változik az is, melyik kifizetődőbb. Magyarországon az a jellemző, hogy a kiadó lakások többsége lepusztult állapotban van, ha jó állapotút bérelsz, akkor meg többszörösen meg is fizeted azt az állapotot.
"István
2016-03-17 at 14:49
#Tibor
A 10% sci-fi?ann1294 is írta 7év alatt térül meg neki az ingatlan ára,kiadva.Tehát ha 10.000.000ft-ja áll benne,az évente 1.428.571 Ft-ot hoz neki ( nem tudom nettó vagy bruttó, nem írta)de nettósítva is jó eséllyel 10%felett marad!"
Hááát ezzel csak az a gond, hogy nem reális. Ma nézegettem, és egy jobb lakótelepen kb. tízmillió egy egyszobas lakás. Bérleti díja egy ilyennek bruttó kb. 70-80 ezer forint. Hogy jön ki ebből a 7 éves megtérülés?
@tizennegyedik-lajos
Tőle kérdezd, hogy hogy jött ki neki:) ő írta hogy 7 év alatt megtérül!
De egyébként felesleges példákon ugrálni, el tudod képzelni hogy egy-egy ingatlant nagyon jól ki lehet adni, akár 7 év alatt megtérül?
Vagy ha nem tudod elképzelni, akkor meg megint ott vagyunk hogy érdemes inkább bérelni mint megvenni:)
Amit én mondok az az, hogy tudatosan dönts, acionálisan, ne emocionális, ha pénzügyekről van szó.
Félve írom itt le, de a Cashflow oktatójáték erre kiváló!
@tizennegyedik-lajos Nem titok. Itt a kornyeken akkora lakashiany van (Bp vonzaskorzet), hogy 120eFt a berleti dij plusz rezsi. Nem normalis. A hiany ugye felnyomta az arakat. Alatta ami van olcsobb az minosithetetlen allapotu. Ez a lakast nyomott aron sikerult megvenni 10,5-ert, mert a tulajnak azonnal kellett a penz csaladi okok miatt. A tobbi jelentkezo nem kapott hitelt, visszamondtak. Nekunk szerencsenk volt. Mazli is kellett hozza. Jo, picit tobb mint 7 ev, es nem szamolom az ugyvedi dijat as az illeteket (meg nem szabtak ki). Neztunk 15-ert felujitando lakasokat is. Na, azt nem vettuk meg, azon mar nem jott ki jol a matek. Termeszetesen nem ez az altalanos, de ritkan lehet az embernek mazlija. Nem kiadjuk, mi lakunk benne es havonta megsporoljuk a berleti dijat. Igy jott ki az, hogy bo 7 ev alatt kifizetnem az "ordognek" ezt a dijat. Igen, karbantartas, biztositas... nyugalom.
@istvan : vagy B) bereld, mert hiaba erne meg jobban az A), arra nincs lehetoseged, mert nem kapsz hozza hitelt 🙂
A vallalkozast ne keverjuk a befektetesbe, mert ott nem csak penzt fekteetsz valamibe hanem munkat is es nem is keveset. Igen, aki ert hozza, az egy cegbol ki tud szedni tobb mint 10%ot is ha jol megy a bolt, de ahhoz nem keveset kell dolgozni is rajta, szoval ha beleszamolod hogy mennyit er egy ceg ugyvezetojenek a munkaja es ezt is levonod, akkor mar nem biztos hogy meglenne a 10%.
Az, hogy most epp ingatlanbol kijon, HA sikerult meg olcson venni es most dragan kiadni, megintcsak olyan dolog amire nem lehet epiteni, mert elore nem lehetett tudni.
@l70 : En inkabb a forditottjat latom, hogy a gyerek tamogatja a nyugdijas szulot, mert a nyugdijbol egyebkent nemigen tudna kijonni, egy atlag lakber felette van egy atlag nyugdijnak es akkor meg nem is koltott semmit.
@tibor
Én abból látok sokat, ahol a nyugdíjas szülő támogatja a gyerekeit, unokáit. Főleg szegényebb, falusi családoknál, ahol az egyetlen biztos jövedelme a családnak a nyugdíj, a válság óta meg nem igazán bővelkedik a környék munkahelyekben.