Nagyon sok téveszme van még az emberek gondolkodásmódjában a pénzről és a munkáról, amin érdemes lenne változtatni. A legutóbbi bejegyzésre adott rengeteg hozzászólás is mutatja, hogy milyen értetlenséget vált ki rengeteg emberből, ha valaki azt meri mondani, hogy élj a lehetőségeiden belül, vagy ha nem teheted meg, ne költs havi 30 ezret cigire, vagy 20 ezret munkahelyi büfézésre. Itt kiemelném a " ha nem teheted meg" kifejezést. Már ezt is sokan nem akarják megérteni.
Hogy azt megértse, hogy két-három havi megtakarítás megszerzése talán fontosabb lenne, mint a Mekiben való rendszeres ebéd, már nagyon utópisztikusnak tűnik.
Ezek után nincs sok illúzióm, hogy mennyien nem fogják megérteni azt, amit ebben a cikkben fogok írni a munkáról és a pénzről, de attól még fontosnak tartottam ezeket is leírni.
A munkád értékének semmi köze a szükségeidhez
Sokan siránkoznak, hogy milyen keveset keresnek és mennyit szeretnének inkább, vagy mennyiből tudnak megélni. Szidják a munkaadót, hogy milyen keveset fizet, vagy hogy neki kétszer ennyi kellene havonta a kényelmes megélhetéshez.
Van egy rossz hírem: semmi köze a munkád értékének ahhoz, hogy mennyit szeretnél kapni érte, vagy milyen havi szükségeid vannak.
Ha olyan munkát végzel, amit bárki el tud végezni, mert alacsony a hozzáadott érték és tudás, valamint nagy a piaci kínálat és alacsony a kereslet az adott munkára, akkor nem tudod drágán eladni a munkaerődet, sőt örülj, ha ennyit hajlandóak fizetni érte.
(Ha szerinted keveset fizet a munkáltató, miért nem keresel egy másikat? Ha a másik sem veszi meg többért a munkaerődet, akkor nyilván pont annyit ér a piacon, amennyit most kapsz érte.)
Nyújts olyat a munkaadónak, amit csak tőled kap meg a piacon ilyen minőségben és kérj magadért amennyit csak nem szégyellsz. Termelj neki 10 milliós havi hasznot úgy, hogy akárki azt nem tudja megtenni és kérj nyugodtan havi kétmilliót.
De ha annyi a hozzáadott értéked, hogy összeszeded a bevásárlóközpontban a kocsikat a parkolóból, amit bárki megcsinál (talán még egy idomított kutya is meg tudná tenni), akkor ne csodálkozz, hogy annyit keresel, amennyit. Ugyanez igaz arra, ha állsz a szalag mellett a gyárban, vagy aktákat gyártasz az irodában.
A munkáltatód nem a szükségeid, hanem a munkád értéke alapján fog fizetni neked. (Szeretném, ha észrevennéd: nem a te, hanem a munkád értékéről van szó.)
Ha többet szeretnél keresni, egész egyszerűen csak növelned kellene a munkaerőd értékét a piacon. Nem a kormánynak meg az egész világnak kell megmenteni téged, elég, ha elkezdesz azon gondolkodni, hogyan tudnál többet érni a piacon. Tedd fel magadnak a kérdést két panaszáradat között, mit tettél az elmúlt három évben, hogy többet érj a munkaerő-piacon?
Izzadság és izzadság között különbség van
A fentiekhez hasonló, amikor valaki azon hőbörög, hogy ő milyen keményen dolgozik, más meg milyen kevés munkával mennyit keres. Még egyszer: semmi köze a izzadságcseppjeidnek számának ahhoz, hogy mennyi értéket állítasz elő a munkaadódnak. A kemény munka bár szép dolog, de önmagában semmi értéke sincs. Az a lényeg, milyen értéket teremtesz a kemény munka során.
Ha egy menő focista vagy, akinek a játékára milliók kíváncsiak, így milliárdos hasznot hozol a munkaadójának, akkor egyáltalán nem sok neked évi 17 millió euró, míg hiába izzadsz ugyanannyit a kohó mellett, mint a másik a pályán, a töredékét sem fogja érni a munkád az övének.
Ez ennyire egyszerű.
Becsüld meg a munkaadódat
A buszon hallgattam egy embert, aki nagy hangon éppen azt ecsetelte a mellette ülőnek, hogy ő ugyan nem szokta megköszönni a fizetését a főnöknek, mint a többiek, hiszen megdolgozott érte, neki az jár. Milyen ostobaság már, hogy azért mondanak köszönetet, ami jár nekik.
Csodálkoznék, ha ilyen ember vinné valaha is bármire ebben az életben.
Van egy szűk réteg, aki azon küzd, hogy vigye valamire és amikor már több munkája van, mint amit elbír, munkát biztosít másoknak is. A pénzét kockáztatva és az emberekkel bajlódva ad másnak munkát. Ezt a szűk réteget hívjuk vállalkozóknak.
Aztán van a tömeg, amelyik elvárja, hogy eltartsák, hogy adjanak nekik megélhetést és kényelmes életet. Az életét csak úgy tudja elképzelni, hogy valaki támogatja őt a megélhetésben, ezért hajlandó neki dolgozni cserébe.
Bármilyen furcsa is, az, hogy egyáltalán meg tudsz élni, az a maroknyi vállalkozó miatt van, aki hajlandó neked munkát adni. Ha ők nem lennének, otthon ülnél és néznéd a falat, ahogy ezt teszi Afrikában nagyjából mindenki.
Ezért igenis legyél hálás, hogy van aki munkát ad neked és becsüld meg az ilyeneket. Ha nem tetszik a stílusa, vagy kevésnek tartod a fizetésed, nézzél másik munkaadót, de amíg az ő kenyerét eszed, becsüld meg azt, amit kapsz tőle.
Neki nem azért van, mert neked nincs
Az emberek úgy gondolkodnak a pénzről, mint a levegőről. Neki azért nem jutott, mert más elszívta előle. Ezért nagyon könnyű az embereket meghülyíteni és ellenségképet adni nekik a problémáik megoldása helyett:
"Azért vagy szegény, mert a zsidók/nagytőkések/imperialisták/multik/szemét vállalkozók elszívják előled a pénzt és ezért nem jut neked."
Nem tudom, észrevetted-e, a pénz pont fordítva működik: minél több van másnak, annál több jut neked is. A pénzes elkölt belőle például taxira, a taxisnak lesz pénze fodrászra, a fodrász kihívja a szobafestőt, a szobafestő meg vásárol abból, amit te gyártasz a főnöködnél, akinek így több pénze lesz neked is fizetést adni.
Vagy a pénzes beruház a vagyonából, amihez kell új munkáskéz, amit a meglévő kínálatból kell felvennie. Ha több munkaadónak kell munkás adott kínálat mellett, akkor logikusan felmegy a munkás ára a piacon.
Tehát ha van eszed, akkor ne gyűlöld a gazdagokat, hanem könyörögj, hogy minél több legyen körülötted, mert akkor a te életszínvonalad is emelkedni fog.
Vésd fel valahová: neked nem azért nincs, mert másnak van. Minél több van másnak, annál több lesz neked is. Úgyhogy ne irigykedj rá, hanem drukkolj, hogy minél több legyen neki.
Segítsen már valaki
A legtöbb szegény ember elvárja, hogy valaki megsegítse őt. Ez sajnos Magyarországon még az átlagnál is sokkal erősebb, a legtöbb embernek a mai napig nem sikerült kigyógyulni a rég halott szocialista rendszer hazugságaiból. Szerintük az egy alap, hogy akinek van, annak kötelessége adni neki is, akinek nincs. Milyen dolog az, hogy valakinek két autója és három háza van, amikor neki egy sincs, sőt még kajára is alig futja?! (Nézd meg a kolduló alkoholistát a piros lámpánál: szentül megvan arról győződve, hogy rajta segítenie kell a társadalomnak. Csak azt nem értem, miért.)
Ennek rosszabb formája, amikor ellopja a másét, mondván, hogy neki van, nekem meg nincs, ergo ez nekem jár, őt meg nem éri kár, majd lesz neki megint másik.
Van egy rossz hírem: senkinek nem kötelessége rajtad segíteni, egy embert kivéve. Ez pedig te magad vagy. Ne azt várd, hogy valaki vagy az állam hónapról-hónapra megsegítsen, hanem vedd észre, hogy egyedül te tehetsz arról az állapotról, amiben vagy. Lehet, hogy egy borsodi zsákfaluba születtél, szegény családba, de ez nem lehet kifogás arra, hogy ne tegyél meg mindent, hogy legyen belőled valaki. Az élet pont annyi, amennyit te hozol ki belőle. Nem én és nem a szomszédod tehet arról, ha nem vitted semmire az életben és nem másnak kell téged kompenzálni, ha nem tetted meg, amiket meg kellett volna tenned. Ha csak nyolc általánost, vagy szakmunkásképzőt végeztél, mert nem volt kedved tanulni, ne másra mutogass, hogy milyen szemétség, hogy a mérnök annyit keres. Inkább kezdj el tanulni, még negyven évesen sem késő, több munkás év van mindig előtted, mint amennyit már letudtál.
Bill Gates azt mondta, hogy nem vagy hibás abban, ha szegénynek születtél, de egyedül csak te vagy hibás abban, ha szegényen is halsz meg.
Afrikai értelmiségiek kérik a nyugati kormányokat, hogy állítsák le a segélyezést, mert generációk óta lefagyott az élet az országukban. Minden ember csak arra vár 30-40 éve, hogy jöjjön az újabb segély, senki nem hajlandó semmit tenni azért, hogy élhetőbb legyen az ország. Ha nem lenne segély, kénytelenek lennének megoldásokat találni és végre felvirágozhatna az ország, fejlődés és nem évtizedes vegetálás lenne az eredmény. (Ugyanez nálunk is megfigyelhető ebben az országban, a segélyek csak felerősítik az emberek passzivitását és berendezkednek egy terméketlen, üres életbe.)
Ugyanezen okból sok segélyszervezet nem hajlandó olyan segítséget adni, amelyik csak konzerválja a jelenlegi állapotokat, hanem kizárólag oktatást, vagy hasonlót hajlandó finanszírozni, esetleg csak vetőmagot ad és technológiát a termeléshez.
Egy szó, mint száz, ne azt várd, hogy valaki támogasson és eltartson, hanem keresd a lehetőséget, hogy te magad előrébb juss és azt kutasd, te hol tudnál segíteni másoknak.
Még sok mondanivalóm lenne a témáról, de majd máskor folytatjuk.
Addig is csatlakozz a facebook csoportunkhoz és keresd az új és régebbi írásokat itt a blogon.
Ha tanácsadásra van szükséged, kattints ide, ha a hatalkalmas pénzügyi tanfolyamra jönnél, akkor pedig ide.
Érdekes, sokan másképp gondolják... az oktatásra szánt pénzt csökkentik, a segélyek maradnak.
Sajnos árnayalja a fenti képet, hogy sok a Lop-Csen-Csór az országban, pl. vállalkozók nem adnak számlát, a húsosfazekekhoz közeliek, stb. Ettől és az egész politikai cirkusz okozta intézkedésektől egy módon lehet magunkat függetleníteni, nem foglalakzni vele, ahogyan Miklós is írja: legyünk többek, legyen jobb munkánk, TANULJUNK!!!
"Nem tudom, észrevetted-e, a pénz pont fordítva működik: minél több van másnak, annál több jut neked is."
Ez a tézis speciel nem mindehol érvényesül maradéktalanul, legalábbis nem országhatárokon belül, Magyarországon meg pláne nem. Az a politikai-gazdasági oligarchia, amely ezt az országot megkaparintotta, a nyereségét külföldi bankokban és befektetési alapokban kamatoztatja, német gyártmányú autót vesz, Horvátországban építtet nyaralót stb. De említhetném azt is, hogy az USA-ban a gazdag polgár nem a saját csóró és kevésbé csóró honfitársainak ad munkát, hanem a mexikói takarítónőnek, a kínai gyári munkásnak stb.
Másrészt maga a vagyon is az oligarchián belüli összefonódások és hatalommegosztás eredménye. A felső tízezer közpénzen termeli újra magát, ahogy Gyurcsány is megmondta. Ez máshol is így megy.
Az oligarchiákat mi, a magyar nép "termeltük ki", nem a Holdról jöttek! És mindenki "nyugati" autót vesz! A felső tízezer "nyugaton" megbecsült réteg (lásd: virilista), mert ott azt feltételezik, saját erejéből, tehetségéből, munkájából boldogult, nem adócsalásból.
"Az oligarchiákat mi, a magyar nép “termeltük ki”, nem a Holdról jöttek!"
Ez a téma szempontjából részletkérdés. De ha már itt tartunk, a megállapítás nem teljesen igaz. Ha egy kis nép egy sokkal nagyobb hatalmi központ érdekszférájába tartozik - ahogy Magyarország is 1526 óta -, ott csak olyanok juthatnak a legfelső gazdasági-politikai pozíciókba, akik kiszolgálják az idegen hegemón érdekeit. Egy politikus ilyen helyzetben nem azáltal marad hatalmon, hogy elnyeri a népi támogatást, hanem hogy elfogadja és kiszolgálja a hegemón fennhatóságát. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ez a hegemón, a SZU, az Oszmán Birodalom, Németország stb.
"És mindenki “nyugati” autót vesz!"
Az lényegtelen. A poszt azt állította, hogy a gazdag magyar a nála szegényebb magyaroknak ad munkát. Én példákat hoztam arra, hogy ez sok tekintetben nem igaz.
Magyarország pedig nem a Nyugat.
Ott fel is tételezhetik, mert a lopás, adócsalás már generációkkal korábban megtörtént, így a "hagyjuk már, hogy ki kitől lopott..." megközelítés működik.
Még egy generáció és nálunk is adottnak tudjuk majd venni a ma még igazságszolgáltatásért kiáltó viszonyokat. Addig marad a morgás.
Persze mindennek nincs köze ahhoz, hogy a cikkben leírtak teljesen helyesek. A lényeg az egyéni felelősség.
Globalizált világban globálisan kell érvényesüljön.
A német cég itt (is) gyártat autót, az amerikai munkahelyet hoz ide (ha hagyjuk), és magyar alapkezelők is kezelnek külföldi pénzt stb.
Persze, nem lehet mindennel forintra elszámolni, és nyilván a "butább" országok kevésbé profitálnak. CSak ugye az országok nem maguktól buták, hanem az ott lakók összesített teljesítménye alapján. (Amivel pl vezetőt is választanak.)
Oktatásügyben meg a motiváció (hiánya) sokkal többet számit mint az iskola szinvonala. Csak erről nehezebb beszélni, és még nehezebb megoldani. A "több pénz kell" üzenete könnyebben eladható.
Kivételek persze vannak. De az alapvető helyzet hagyományosan az, hogy néhány mezőgazdasági terméket leszámítva ez az ország nem tud, nem tudott, és soha nem is fog tudni olyasmit előállítani, amit külföldön el lehet adni.
köszönöm!!! köszönöm, hogy végre valaki ezt így leírta! imádom a blogodat!
"Afrikai értelmiségiek kérik a nyugati kormányokat, hogy állítsák le a segélyezést."
Azért ha világ egyik része elnyomja a másikat és gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozza, akkor az elnyomottaknak jogos az igénye arra, hogy a rajtuk meggazdagodók legalább annyit segítsenek, hogy amazok éhen ne haljanak. Szerintem van olyan, hogy valaki jogosan vár segítséget.
Meg kell csak nézni az afrikai gyémánt bányákat, meg a ritkaföldfémek bányászatát. Kik, milyen körülmények között és mennyi pénzért dolgoznak és kik gazdagodnak meg belőle és azok hol élnek? Hát nem Afrikában.
Komolyan gondoljátok, hogy azok a nyomorult emberek azért vannak abba a nyomorult helyzetbe, csak mert nem tesznek érte, hogy változzon valami? Talán túl sem élnék.
Minél kiélezettebb az erőforrásokért folytatott harc, annál szélsőségesebb eszközökkel sajátít ki az oligarchia minden jövedelmező tevékenységet saját maga, a leszármazottai meg a kliensei, szekértolói számára. Mint tudjuk, ma Magyarországon kiválasztottnak, csókosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember egy trafikot üzemeltessen. Persze itt is vannak fokozatok, pl. Észak-Koreában kb. ahhoz is csókosnak kell lenni, hogy az ember elég ételhez jusson, Dániában meg gondolom ahhoz sem kellenek szerteágazó politikai kapcsolatok és mutyizási lehetőségek, hogy az ember tekintélyes magánvagyonra tegyen szert.
Lényegében nálunk is egy kasztosodó hierarchia van kialakulóban, ahol a középréteg egyre inkább megfogyatkozik, lecsúszik - aki pedig nem, azt az állam foglalkoztatja -, a tömegnek pedig, amely alatta van, esélye sincs a felemelkedésre.
Azert nagyon sok olyan szakma van, ahol tudsz ervenyesulni ismeretseg es penz nelkul is. Ez a kasztosodas meg lecsuszas csak azert van, mert mindenki olyan szakmat akar tanulni mint a szomszed vagy a szulei, vagy ami tegnap megtetszett neki. Az senkit se erdekel, hogy mivel lehet jobb penzt keresni. Aztan 25-30 evesen amikor kihivja az elso vizvezetekszerelot, es az kozli vele, hogy mennyit ker a munkajaert, akkor meglepodik, hogy neki az tul draga...
Diplomas munkak kozott is van jol fizeto. Csak kicsit rugalmasabbnak kene lenni. Utana meg nem mindent elszorni, es az ember elorebb juthat...
Attól, hogy van városonként néhány maszek szerelő, akik már elég ismertek ahhoz, hogy őket hívd ki, és ezekért a munkákért sokat fizetsz nekik, attól még a legtöbb vízvezeték szerelő alkalmazottként dolgozik valahol garantált bérminimumért. Csak mi mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk. Egyáltalán nem realitás, hogy a tömegek munkanélkülisége úgy oldódjon meg, hogy tömegek menjenek valamilyen szerelőnek, ezekre a szakmákra mindig szükség van, de felülről meglehetősen korlátozott mennyire.
Egyébként érdekes, hogy mennyire az értelmiségi körökben lett népszerű ez a nézet, hogy miért akar annyi ember diplomás lenni, de a saját gyerekeikre sosem vonatkoztatják ugyanezt, csak a proli gyereke ne legyen diplomás.
"Ez a kasztosodas meg lecsuszas csak azert van, mert mindenki olyan szakmat akar tanulni mint a szomszed vagy a szulei, vagy ami tegnap megtetszett neki. Az senkit se erdekel, hogy mivel lehet jobb penzt keresni. "
Ez igy ebben a formban biztos nem igaz. A kozgazdasagi es jogi felsofoku kepzesek pl. azert messze a legnepszerubben, mert minden ellentetes kormanyzati allitassal szemben ezekkel jol lehet keresni.
"Azert nagyon sok olyan szakma van, ahol tudsz ervenyesulni ismeretseg es penz nelkul is." - Igen, de kevesebb, mint mondjuk 10-20 éve. És egyre kevesebb lesz.
A kasztosodás egyszerű oka pedig az, hogy a középosztálybeli két anyagi és egyéb feltételei egyre kevésbé adottak, a politikai-gazdasági hatalom pedig ezzel párhuzamosan egyre jobban koncentrálódik.
És most ölik épp az oktatást, közoktatást valahogy, a felnőttoktatást meg az OKJ és a nyelvoktatás adminisztratív megdrágításával és nehezebben hozzáférhetővé tételével.
Coursera és a többiek rulez, de ahhoz is angolul kell először megtanulni.
Korrekt, kösz' hogy ezt így megírtad!
Nagyon jó, komplex cikket írtál! Mondjuk azt meg én nem fogom soha megérteni, hogy sokan miért nem fogják fel, hogy csak addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!!! Számomra mindig is természetes volt, hogy csak azt vehetem meg, amire van pénzem. Ha meg nincs, akkor vagy összegyűjtöm, vagy megpróbálom akciósan/olcsóbban megszerezni vagy végső soron lemondok róla. Rengeteg mindenről le lehet mondani, ha az ember rákényszerül. Persze ehhez kell némi rugalmasság. 🙂
És igen, miért kéne az államnak vagy bárkinek bárkit is támogatni/eltartani??? Erről le kellene szokni és valóban inkább az egyén oktatását/átképzését, munkához segítését kellene támogatni.
Egyszer self-made millionaire-okról is írhatnál. 🙂 Mert az is igaz, hogy Segíts magadon, majd Isten is megsegít!
Érdekelne ez a kérdéskör a munkaadók vagy munkáltatók szemszögéből nézve.(hisz ott is csak emberek irányítanak és határoznak meg követendő elveket)Az elmúlt 20-25 évben nagyon sokféle melót csináltam,ebből is merítve na meg olvasva az írást egyetértek a mondanivalóval.Mit tesznek a cégek(mit kéne tenniük ...)hogy pl az emberek "kedvén" kersztül növeljék azt a keresztmetszetet ahol az a bizonyos hozzáadott érték hozzá is adódjon és a szép számítások után ne mondhassa senki: hoho meztelen a király!(azt látom hogy elvárt teljesítményt nem támogatják az emberi oldalról mert mintha félnének nevén nevezni a dolgokat,így nem csoda hogy fizikai területen nagy a kinálat droidokból)
Hát igen, a "bankok teremtik a pénzt" téveszmét már párszor megbeszéltük
Köszönöm, hogy leírtad. Jó cikk nagyon.
EZ AZ ÍRÁS NAGYON OTT VAN !!!
Persze látni előre az "ebben az országban... ... ezért nem lehet" sablonra épülő kommenteket.
Szerintem meg akinek ez igazán szól, azoknak a szintjén pont nem számít a nagypolitika, meg a mutyik meg a többi. Aki alkalmazottként(!) haszavisz havi 100-t (vagy 300-t, vagy munkanélküli - ebből a szempontból mindegy) ÉS elégedetlen (!) első sorban neki kellene megfogadnia ezt (és persze ő nem fogja...) Ezen a szinten a sorsunk legnagyobbrészt magunkon múlik. Ha elégedetlenek vagyunk, nekünk kell tenni.
Azért ez nem ilyen egyszerű. Pl. barátnőm olyan szakon tanul, amely olyan területhez tartozik, amelyben a mutyisítás éppen előkészítés alatt van, nyilván nem vagyunk hülyék, ha ez valóban megtörténik, akkor húzunk az országból, viszont nem szeretnénk, úgyhogy mégiscsak sok múlik a politikán, pl. azon, hogy a mostani garnitúrát újraválasztják-e.
Mert addig oké, hogy a kapitalizmusban az ember boldogulása elsősorban magán múlik, de ha egy kormány a versenyt igyekszik kiölni egyre több ágazatból, akkor már egyre kevésbé igaz, hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa.
Kiszamoló for president!!!
szerintem ezt inkább a konteo / ezoteria blogokon próbáld 🙂
Nagyon jó cikk.
Jó irásban olvasni, hogy becsüld meg a munkaadódat - és hozzátenném - a jó kollégákat akikre tényleg számithatsz ha baj van.
A segitség sok formát ölthet, nem biztos, hogy a pénz direktbe a legjobb megoldás. A legtöbb ember még azért jobban megbecsüli amiért megküzd, mint amit csak megkap.
A magyarországi helyzet - nem hijába hivják Abszurdisztánnak.
Két dolog:
Az egyik amit leírtál már, csak van aki elsiklott felette:
Nincs ingyen semmi... azért ha más nem valaki már megdolgozott...
A másik: mindegy mit látok meg, az első kérdés magam felé az, hogy: szükségem van nekem _most_ erre?
Esetleg gondolkozok még rajta 1 v. 2 hetet. (legfeljebb lemegy az ára...)
Ezen már havi 10-20 ezerrel lehet beljebb az ember!
Csak így tovább!
...annyi kiegészítésem lenne, hogy a hozzáadott értéknél nem feltétlenül a diplomát vagy egyéb bizonyítványokat kell elsősorban érteni (mert az is pénzbe kerül, mondhatják a "nekem jár"-emberek...) Ingyenes megoldásként az örömmel végzett munka (amely áthatja az embert), a "flow", mint gondolkodás- és megközelítési módot tudom javasolni. Az őszintén csillogó szemek a felvételi beszélgetésen tízszeres szorzót jelentenek és a hosszú távú munkamegtartás egyik legfontosabb eszköze. Hozzáadott érték ingyen? Dolgozz önmagadon! 🙂
Tuladjonképp azon gondolkodom már mióta, hogy amióta itt a válság, és emberek tömegének nincs munkája, miért nem csinálják a cégek azt, hogy az alkalmatlan, lusta, dolgozni nem akaró embereiket mind kivágják a fenébe, és most, hogy nagyobb választékból meríthetnek, feltöltik a pozíciókat értelmes, szorgalmas, dolgozni vágyó emberekkel... Biztosan megtérülne.
"Hát igen, a “bankok teremtik a pénzt” téveszmét már párszor megbeszéltük"
Hatalmas megkönnyebbülést jelentett a pénz- és tőkepiacok számára, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nem csökkentette kötvényvásárlási programjának havi 85 milliárd dolláros keretét.
nol.hu/gazdasag/euforiat_okozott_a_piacokon_a_fed_dontese
A 85 miliárd dollárt honnan veszi a FED?
Nem a jegybank pénzteremtéséről van szó, hiszen annak az a dolga, hanem a kereskedelmi bankok pénzteremtéséről.
Igazad van, de azért pár pontot kifogásolnék, vagy inkább kifejtenék:
"minél több van másnak, annál több jut neked is"
- ok, akinek több van, az többet is fog költeni, de kezdjük ott, hogy nem fog 10x annyi kenyeret megenni, azaz egy idő után nem fog nőni, mert nem lesz értelme növelni a fogyasztását, tehát inkább felhalmozni fog (pénz a bankban), ami ilyen szempontból "halott eszköz" lesz a gazdaság felpörgetése szempontjából (persze a bank meg majd kihitelezi ezt a pénz - jó esetben) - de fogadjuk el, hogy ez nem a "jómunkásembereknél", azaz nem a péknél és nem a fodrásznál fog direkt lecsapódni, hanem nagyvállalatoknál, multiknál, és esetleg évek múlva gyűrűzik be az észrevehető hatása a mindennapi életünkbe (ha nem külföldi részvényekbe fekteti). A mi kis oligarcháink még ott tartanak, hogy menekítik ki a pénz az országból (pénzszivattyú néven), "kedves" képviselőink is ezt teszik.
... és amikor egy csomó pénze van a bankban, akkor a pénz tulajdonosa hogyan fog gondolkozni? Elmondom: van x pénzem a bankban, ez jövőre x+x*banki_kamat-x*inflációt fog érni. Ha viszont a pénzemet befektetem egy cégbe, amelyik mondjuk egy olyan titkosítást talált ki, amelyiket még az NSA sem tudja 5 perc alatt, de még csak 24 óra alatt sem feltörni, akkor az y pénzemből megvásárolt tulajdonrész jövőre lehet, hogy 0-t fog érni, de az is lehet, hogy y*3-at. Tehát fogja magát és kockáztat, cserébe a fent említett cég fel tud venni még 5 kockafejű programozót, akikkel együtt fél év múlva piacra tudják dobni a terméküket. Megbukhatnak, ekkor a pénz eredeti tulajdonosa bukott y összeget, ami ha kisebb, mint x, akkor még mindig maradt egy csomó pénze...
A főnököm (egy háromfős, hasítóan jól menő vállalkozásban dolgozom) egyszer azt mondta nekem, hogy azt szereti bennem, hogy a kis dolgoknak is tudok örülni. Ui. évekkel ezelőtt, amikor még sokkal kisebb vállalkozás voltunk, akkor is megköszöntem, amit kérés nélkül kaptam: a fél évente esedékes fizetésemelést, a juttatásokat, az emberi hangot, azt, hogy munkaidő van és szabadság is van. Cserébe maximálisan lojálisan álltam a munkához, képeztem magam stb: korrektségét korrektséget.
Eredmény:
a főnököm reményét fejezte ki, hogy tőle megyek nyugdíjba is (30 év múlva), visszavár gyesről és mindig, mindent meg tudunk beszélni. Kapom továbbra is az azóta sokkal nagyobb bónuszokat és emeléseket. Számítunk és számíthatunk egymásra.
Ezt csak azért írtam le, mert meggyőződésem, hogy ehhez nagyban hozzájárult az a hozzáállásom is, hogy képes voltam megköszönni, amit kaptam.Ő meg respektálta ezt.
"nem sikerült kigyógyulni a rég halott szocialista rendszer hazugságaiból"
hohohó, mert nem erről volt szó! Arról volt szó, hogy pl. a nagyszüleimet bekényszerítették a téeszbe, (aki nem ment, az kulák volt, és utána végigjárták "meggyőzni" a kulákokat) - mondjuk úgy, hogy ledugtak egy gumicsövet a torkán, és elkezdték feltölteni vízzel, hát a kulák meg belépett, a makacsabbja meg belehalt.
Következmény: Egyéni felhalmozás 40 évre nuku! Szóval ezért igenis járna kárpótlás - csak ugye megint nincs miből, mert ezek a pénzek megint külföldiában vannak, egyéni, nevesített számlákon. Azért még állambácsi sem szokott le erről a nyájterelgetési mániájáról, ezért ez a segítségvárás az egyszerű állampolgár részéről nem lenne teljesen indokolatlan.
Mielőtt piedesztálra emelnénk a mindenki segítsen magán eszméjét, a vállalkozásokat, képzeljük el, hogy egy évvel ezelőtt nyitottunk egy trafikot..
Nagyon jó cikk ez is, de ennél azért árnyaltabb a kép. Amiket már írtunk, nem minden vállalkozó olyan, mint a cikkben említett. Sok a segélyezett, megeszik a vetőkrumplit meg a nevelésre rájuk bízott baromfit... És a gond ott van, hogy következő évben ugyan úgy megkapják ezeket, mindenféle szakmai segítség nélkül. Az adakozó meg örül, hogy milyen nagyot cselekedett.
A vállalkozó is spórol, emberen, gépen, alapanyagon, amin tud. Az ember elmehet máshová, ha nem tetszik, de ki is rúghatják, mondván sok a munkanélküli, gyorsan találnak mást.
Aztán ott vannak pl. a Sága vezérigazgatói... pár gyárat már csődbevittek, most a Ságát legutóbb. nem baj, kapnak máshol vezetői állást. Nincs felelősség az országban, nincs kellő büntetés, ha balhé van, keresnek maximum egy-két embert, akire rá lehet kenni, általában a melós lesz a balek. Vagy a politikus kap másik tárcát, bár nincs hozzá végzettsége.
Kiszámoló, most olvasom, hogy a CIB több termékét is megszünteti, pl. a Szimba gyerekszámlát és a CIBEZZ diákszámlát, és az Euró Malacperselyt. Ezek nagyrészt eddig is kivezetés alatt voltak, mert újat már nem lehetett kötni. Ez még nincs az oldalukon, de pl. a CIBEZZ esetében 60-ról 800-ra emelkedik a megszűnésig a számlavezetési díj, a megszűnésről levélben értesítik azokat, akiknek van.
http://mentalisdeficit.blog.hu/2013/09/19/nyuggerek_diakok_huzzatok_innen
Nagyon sok hasznos információhoz jutok ezen a weboldalon, köszönöm!
"Ezért igenis legyél hálás, hogy van aki munkát ad neked és becsüld meg az ilyeneket."
Na, azért ezt nem kéne...
Ahogy egyébként jól kifejtetted, a munkavállaló és a munkaadó kapcsolata egy alku, ami értékek cseréjén alapul, normális esetben kölcsönösen előnyös cserén. Így a munkabér a munkavállaló számára _jár_, mint ahogy a munkaadó számára az ennek megfelelő értékű munka.
Ezért baromira nem kell a munkavállalónak hálásnak lennie, vagy max. annyira, amennyire a munkaadója a neki végzett munkájáért. (Pl. egy magasan képzett, állásajánlatokkal elhalmozott munkavállalóval szemben, aki havi 10 milliós hasznot termel neki, lehet is bőven.)
Rákerestem, hát ahogy azt Móricka elképzeli... 🙂 A szerzővel ellentétben én tanultam banküzemtant, papírom is van róla. A banküzemtan gyakorlatilag nem foglalkozik a makroszintű pénzteremtés problémájával. Arra a hallgatók maguk jönnek rá - már aki. Az évfolyamtársaim többsége csak bevágta a tananyagot anélkül, hogy logikusan végiggondolta volna.
Az összeesküvés-elméletek igazak. Nyilván nem olyan egyszerűen, ahogy egy Youtube videóban bemutatják. De a lényeg igaz. A pénzt a bankrendszer teremti a semmiből, és mivel a rendszer lényegében egy kézben van - legalábbis a nyugat-európai és amerikai bankrendszer - ezért végső soron helytálló az az állítás, hogy a pénzt "a Bank" a hitelfelvétel pillanatában hozza létre.
Kezdetnek itt egy IMF-elemzés: imf.org/external/pubs/ft/wp/2012/wp12202.pdf(Vigyázat, ez sem számol a bankok tulajdoni viszonyaival!)
Link helyesen: imf.org/external/pubs/ft/wp/2012/wp12202.pdf
A szerző is egyetemen tanult banküzemtant és dolgozott is sokat bankban, ha már fel kell vágni mindenképpen.
Egyetértek. Csak egy dologgal nem:
a képviselők milyen értéket állítanak elő havi sokmillióért? Elvileg tehetnék és nem is sajnálnám, de csak bután olvasnak és alszanak a patkóban.