Bő ötven éve nem zárt olyan rossz első félévet az S&P 500, mint idén, 20% feletti zuhanás lett a végeredmény. A technikai cégeket tömörítő Nasdaq esése megközelítette a 30%-ot.
Az előzetes kalkulációk szerint a második negyedévben is 1%-kal csökkent az Egyesült Államok gazdasága, így valószínű, hogy hamarosan hivatalosan is recesszió lesz ott. További "jó" hírek erre.
Az átlagos havi autóhitel törlesztőrészlet most először haladta meg a 700 dollárt havonta az Egyesült Államokban, illetve az újautók átlagos ára is meghaladta a 47 ezer dollárt. Ennek oka az alapanyaghiány és a megnövekedett kereslet. A nagyvárosok lakói kiköltöztek vidékre a home office hatására, ez viszont megnövekedett keresletet jelentett az autópiacon. A gyártók pedig a chiphiány miatt csak drágább modelleket gyártanak és azt is annyiért adják, amennyiért akarják a megnövekedett kereslet miatt. (Érdekes módon az összes autógyárnak úgy nőtt nagy mértékben a profitja, hogy jóval kevesebb autót adtak el, mint egy évvel ezelőtt. A második negyedévben 3,5 millió új autót adtak el, ez közel egymillióval kevesebb, mint egy éve ilyenkor.)
Az elektromos autók világszinten az eladások 9%-át tették ki az összes személyautóeladásnak 2021-ben, közel felük Kínában talált gazdára, további 35% pedig Europában. Az Egyesült Államokban még mindig csak 4% volt a piaci arányuk.
Az NFT-k piaca is lejtőre került, a januári 12,6 milliárd dolláros csúcs után júniusban "csak" alig egymilliárdos lett a forgalom. Hogy ez sok vagy kevés, attól függ, honnan nézzük.
Az amerikai nyomtatott sajtó még mindig jobban áll, mint azt gondoltam volna. 2005-ben 8.891 sajtótermék volt az Egyesült Államokban, ma még mindig van 6.377, amit 75 ezer újságíró helyett már csak 31 ezer ír, az éves bevétel 50 milliárd dollárról 21 milliárd dollárra csökkent.
A megújuló energia területén Kína vette át a vezetést:
Egész Európában 22%-kal kisebb búzatermés várható idén az aszály miatt, ezért a hazai közel 50%-os pékáru infláció még nagyobb lehet az év hátralévő részében.
Visszaesett a belföldi turizmus, aki teheti, inkább külföldre megy. Az RTL riportja szerint van, ahol 20-30%-kal kevesebb a vendég a Balatonnál, mint tavaly, ezzel szemben jelentősen nőtt például a horvát szállásfoglalás itthonról.
20% felett nőttek egy év alatt a lakásbérleti díjak országosan, a 2020 januári csúcs felett vannak az árak Budapesten 5,8%-kal. (Persze ne felejtsük el az inflációt sem.) A KSH adatai erre. Az emelkedésben az ukrán menekültek is közre játszhatnak, a közösségi médiás adatok szerint csak a fővárosban több tízezer körül lehet a számuk.
Hiába a már nyugodtan devizaválságnak hívható forintgyengülés, az MNB csak fél százalékponttal növelte az egyhetes betéti kamatot, illetve hozzáigazította a valódi alapkamatot.
Meg is látszik az árfolyamon, továbbra is 400 forint körül kell adni egy euróért.
Ezzel a forint világszinten is az egyik legrosszabb teljesítményű devizája lett, a Portfólió gyűjtése alapján egy év távlatában csak a török líra és az argentin peso, az utolsó negyedében pedig egyedül a chilei peso tudta alulmúlni a forint gyalázatos teljesítményét.
Mivel a fizetési mérleg és a kereskedelmi mérleg is negatív, az MNB devizatartaléka éppen csak meghaladja az IMF által javasolt minimális összeget, az uniós megegyezés esélye sem látszik a közeljövőben, ezért nagy javulás nem várható az árfolyamban mostanában.
Szokás szerint megint vétózott a magyar kormány, most éppen a nemzetközi minimális társasági adó 15%-ra emelése ellen. A vétóval nem fog elérni semmit, hiszen a többi tagállam bevezeti és bezárja a kiskaput, hogy az alacsonyabb magyar kulcs mellett a nemzetközi cégek adózzák le otthon a különbözetet. Illetve egy dolgot elérünk, a szokásosat: megint minket utál mindenki, hogy újra nekifutásból az utolsó utáni pillanatban beleköptünk a levesbe egy olyan ügyben, amit eddig már többször támogattunk.
Az üres államkassza miatti nemmegszorítás folytatásaként a népegészségügyi termékadót, népies nevén csipszadót is bőségesen felemelte és kiterjesztette a kormány, most már az olyan káros élelmiszerek után is adót kell fizetni, mint a müzli meg a puffasztott rizs vagy a cukormentes üdítő.
Már eddig is 60 milliárd forint folyt be ebből az adóból évente, viszont a felmérések szerint a magyarok még elhízottabbak és még egészségtelenebbek lettek a 2011-es bevezetése óta, úgyhogy ha az adót tényleg azért vezették be, hogy a nép egészségesebben étkezzen, akkor a célt nem sikerült elérni.
