Heti hírek összefoglaló
Megjelent a legújabb amerikai Bézs-könyv, a FED időszakos helyzetelemzése az amerikai gazdaságról. Ebben leírják, hogy bár a gazdaság nagyot élénkült a lezárás feloldása után, még mindig messze elmarad a tavalyi állapothoz képest és nagy a bizonytalanság.
Az American Airlines, a bevételeinek 80%-os visszaesése miatt újabb 30%-os leépítést jelentett be, ez 25 ezer munkavállalót jelent. A United 36 ezer fős leépítést jelentett be.
Az Egyesült Államokban a tavaszi járvány csúcsértékének közel két és félszeresére nőtt a fertőzöttek száma és úgy tűnik, dinamikusan emelkedik tovább az új fertőzöttek száma.
Ennek hatására több déli államban bejelentették, hogy az oktatási intézmények online fognak csak üzemelni. Ez azért rossz hír, mert akkor valakinek otthon kell maradni a gyerekekkel, ami erősen visszaveti a termelést és áttételesen a fogyasztást is. Amíg a gyerekek otthon vannak, csak álom marad a gazdaság normális működése.
Több államban újra bezáratták az éttermeket és egyéb közösségi helyeket is, ez pedig azt eredményezheti, hogy a munkanélküliség csökkenése megállhat vagy akár meg is fordulhat a trend újra.
Mindezek ellenére a tőzsde tovább menetel, hála a FED pénznyomtatásának. Minél nagyobb a probléma, annál inkább beavatkozik a FED, annál jobban mennek fel a tőzsdék. Újra a minél rosszabb hír lett a jó hír a tőzsdék szempontjából.
A FED közölte, hogy nem fogja emelni a nulla százalékos alapkamatot, amíg az infláció nem megy 2% fölé, várhatóan 2022 végéig marad a nullás alapkamat. Sok kötvényes reménykedik a negatív alapkamatban (ami van Európában és Japánban is több éve), de tanulmányok sora azt mutatja, hogy több a kára, mint a haszna, ezért várhatóan nem fogja meglépni ezt a FED, a kötvényesek nagy bánatára. (Ha csökken a kamat, a meglévő kötvények értéke feljebb megy. Ezért örülnének a kötvényesek a további csökkentésnek.)
Az idei év (ahogy általában minden év, amikor gazdasági visszaesés van vagy várható) nem a bankok éve. A három amerikai nagybank is elég csalódást keltő adatokat adott közzé a második negyedéves teljesítményéről, így tovább esett az árfolyamuk.
Azonban fontos tudni a bankokról, hogy az üzletük természete szerint a várható veszteségeikre (jellemzően bedőlt hitelek miatti veszteségek) előre szoktak tartalékolni, így nem a második negyedév volt ennyire rossz, hanem a várható veszteségek nagy részére most tették félre a pénzt.
Anglia sem látott ekkora gazdasági visszaesést az elmúlt 300 évben, ahogy Japánnak sem legrózsásabbak a kilátásai. De hogy legyen jó hír is, állítólag a kínai gazdaság 3,5%-os növekedést tudott kimutatni egy év alatt a második negyedévben, ami ha igaz, nagyon jó hír. (Némileg árnyalja a képet, hogy még soha nem tért el 0,25 százalékpontnál jobban a kínai GDP adat az előzetes, a Központi Bizottság által előirányzott értéktől, ami legalábbis kérdéseket vet fel az adatok valódiságával kapcsolatban.)
A jó hír hatására kilőtt a kínai tőzsdeindex.
A tőzsdéken kitört a villanyautó-őrület, nem csak a szinte mindenki által ismert Tesla, de az olyan még kisebb gyártók árfolyama is hasonló vagy még nagyobb mértékben kilőtt, mint a Nikola, Nio, de még a kínai BYD árfolyama is duplájára nőtt.
A Nikola árfolyama több, mint négyszeresére nőtt, annak ellenére, hogy jövőre akarja csak elkezdeni a járművek kiszállítását és a tőzsdére is az úgynevezett “reverse merger” trükkel lépett be, amit általában akkor szoktak eljátszani a cégek, ha meg akarják úszni az első kibocsátással járó teljes átvilágítást és valódi cégértékelést.
Mindezek a tények semennyire nem zavarják a befektetőket, a Nikola már most közel 20 milliárd dollárt ér.
Újabb koronavírus elleni oltóanyagról jött a bejelentés, miszerint 45 fiatalemberen eddig sikeresen tesztelték és elkezdik a rendes, tömeges tesztelést is. Pár ilyet már hallottunk, de a jó hír az, sokan sietnek piacra dobni a megfelelő védőoltást. Amiből baj lehet, az a sietség. Most mindenki első akar lenni, de ez komoly következményekkel is járhat. Jó lenne, ha meglenne az oltás hónapokon belül, de sajnos ez nem ennyire egyszerű. Egy oltás biztonságát és hatékonyságát hosszú hónapok bebizonyítani, ez akkor is így van, ha eredményt szeretnénk, de azonnal.
Ennyi történt mostanában a világban.
“Tiszteletben tartom a véleményedet, csak arra kérlek ne terjeszd. Köszönöm.”
A véleményemet szabadon elmondom. Egyébként diktatúra lenne, ezt te sem akarhatod. Az USA éves halálozása 2,8 millió körül van. Azt kell megnézni majd év végén, hogy ebben okozott-e valamilyen emelkedést a COVID. Vagy bármi. Ugyanis még mindig többségében idős és beteg emberek halnak meg, akiknek egyébként is rossz életesélyeik voltak a következő évekre nézve. Nézzük meg az adatokat év végén, és akkor kijelenthetjük, hogy mekkora volt az excess mortality. Igen, vannak fiatal halottak is. Az obezitás őshazájában ez nem véletlen. Mindenesetre az idősek védelme fontos lenne, miközben a gazdaság szereplőit pedig nem kellene ellehetetleníteni, mert annak csak további állami intervenció, konszolidáció, pénzinjekció lesz a vége.
((OFF:
Ha esetleg kifogynál a témákból, komolyan érdekelne, hogy befektetés-e búzát, fémeket vagy olajat (commodities) venni.
Termel-e annyi hozamot, mint a részvény.
Valamint mit gondolsz az extrém magas kockázatú kötvények piacáról (török stb.). Extrém magas hozamot is kap(hat)ok?
ETF kapcsán: Kell-e 15% árfolyamnyereség-adót fizetnem TBSZ-re vett accumulating ETF esetén?
Van-e árfolyam-kockázat, ha forint alapú a befektetésem?
Most nagyon aktuálisak a témák, élesedik a Revolut-Etoro-Trading 212 kampány.))
Megpróbálok neked válaszolni, az off kérdéseidre:
commodities: alapvetően sokkal nagyobb kérdés, hogy hogyan kereskeded, ha ETF-fen keresztül, akkor gondot okozhat, hogy az ETF-ek általában nem tartalmaznak fizikai commoditiest, hanem határidős kontaktusokkal fedezik, amivel még sok gond nem lenne, de viszont amikor a átkötik a következő határidőre, akkor veszteségeket szenvednek ezek az ETF-ek, tehát hiába nő a commodities árfolyama, lehet az átkötés vesztesége elviszi az egészet ha hosszútávon tartod. Ha opcioval vagy határidővel kereskeded le, akkor az persze más kockázatokat is hordoz.
Elvileg a kockázatos (emergence) piacok felülteljesítőek hosszútávon az USA piachoz képest, de (!) ez nem mindig jelentkezik, illetve szakaszosan: van amikor alultelejsít, van amikor felül. Az elmúlt 3-5 évben erőssen alulteljesítő.
TBSZ: nem kell fizetned.
Van-e árfolyam-kockázat, ha forint alapú a befektetésem?
Ezt nem értem, de ha arra gondolsz, hogy s&p-t (USD) vagy DAX (EUR) ETF-et veszel, hiba HUF alapú az ETF, bizony futod a kockázatot, csak nem Neked kell átválltani.
Az hogy neked nem ér meg 900$-t egy pezsgő. Vagy 200€-t egy kis Beluga (vö. elektromos autó rv) attól még a többségnek igen.
Shorttal vigyáznék, nézd meg a soc gen-ről mintázott filmet. Utána óvatosan fogsz short ETF után vágyakozni
Köszi szépen a választ!
Reméltem, hogy TBSZ esetében 0% az adó, nem von le semmit a szolgáltató automatikusan, már ha európai tőzsdén vásároltam acc. ETF-et.
Igen, arra gondoltam, nem mintha zavarna az árfolyamkockázat, csak fura dolog, hogy az ETF értéke nő, miközben a befektetésem értéke csökken (v épp fordítva) az árfolyamváltozás miatt.
ha megnézed az AKK oldalát, láthatod, hogy majdnem 2xesen túljegyzik a hosszú és a rövid állampapírokat is szinte 0 kamattal.
Az mnb májusban is vásárolt állampapírt 148mrd értékben, és most újra hír, hogy újraindítják az állampapír vásárlásokat. Van itt vevő bőven, ha mást nem, segít az mnb. szerintem az mnb még a magyar lakosságnál is rugalmasabb.