Heti összefoglaló

Jelenleg tartok céges kihelyezett Akadémiákat is, ezért elég szűken vagyok idővel. Ez miatt nem sikerült nap összefoglalókat sem írni, pedig volna miről.

A legfontosabb hír, hogy a kormánynál valami elborult, először a szóvivő, majd maga a miniszterelnök fenyegette meg a bankokat, hogy vagy csináljanak valamit a devizahitelekkel, ami sok szavazatot fog hozni a választásokon pár hónap múlva, vagy ha nem, majd a kormány fog erőből intézkedni.

Ettől az ultimátumtól sok embernek elakadt a szava, bár van, akit nem ért meglepetésként. Csányi úr már másfél hete erről beszélt az ATV-ben, hogy 800 milliárdjába fog fájni a bankoknak a devizahiteles mentés, csak akkor még senki nem értette, miről beszél, az akkori ismert álláspontok szerint sokkal kisebb tételekről volt szó. Aztán tessék, neki lett igaza. Talán az OTP részvényeit sem tévedésből adta el, ahogy több más vezető sem.

A Bankszövetség kiadott egy közleményt, amiben finoman és udvariasan kifejtik, hogy sem a forint gyengüléséről, sem a magyar gazdaság rossz állapotáról és a magas munkanélküliségről nem a bankok tehetnek, mégis a kormány az ő torkukon akarja lenyomni ezeknek az árát. Ezen túl a bankok már sok százmilliárdos veszteséget szenvedtek el eddig is az adósmentéseken és sok éve kínáltak eddig is hitelmentő programot a rászoruló adósoknak.

Szeretném remélni, hogy a múlt heti kirohanás a kormány részéről csak valami rosszul elsütött szájkarate volt, de az eddigiek alapján sajnos bármi megtörténhet.

Márpedig ez két-három bank csődjével fog együtt járni és akkor nem lennék azon bankok betétesei helyében. Az OBA vicces 80 milliárdos állománya igen kevésnek fog bizonyulni a több ezer milliárdos betétállománnyal szemben.

Ha ez kevés lenne, a legújabb agymenés, hogy a bankok biztosítsanak két ingyenes készpénz-felvételt az ügyfeleiknek. Ez a portfolió számolása alapján újabb 40 milliárdos kárt fog okozni a bankoknak és visszalő bennünket a bankok előtti történelmi korba. (Mindenki mindenhol készpénzzel fog fizetni.)

Ha ennyi kevés lenne a jó hírből, augusztusra sikerült összehozni az éves költségvetési hiány 109,3%-át, sőt a központi költségvetés már 141%-on áll. Persze ez még nem az éves végeredmény (a kiadások viszonylag állandóak, a bevételek időszakosan érkeznek), de mindenesetre elég csüggesztő adat. Az index cikke itt. Elég sanszos néhány újabb megszorítás, de a választások miatt várhatóan ezt megint a cégekre fogja terhelni a kormány, ami megint sokba fog kerülni az ország gazdaságának.

Share

99 hozzászólás

  • Zsoca
    Tudtommal nem is utasíthatja a kormány a bankokat hogy az első két felvétet tegyék ingyenessé, legfeljebb kérheti. Ha meg a tranzakciós illetéket ugyanúgy beszedi akkor a bankok hülyék lennének ingyenessé tenni.
  • GabenHUN
    A kerdes, mely mar sokszor elhangzott:
    Ezen devizahitelesek, akik most nagyon varjak a segitseget, vajon mekkora visszafizetest, segitseget, stb. nyujtottak volna az allamnak ( nekunk, akiknek vegeredmenyben most a penzebol mentik oket), ha valamilyen veletlen folytan a forint nagyon beerosodott volna es most kb. az eredeti torlesztoreszletuk felet fizetnek?
    Segitek: eszukbe se jutna, sot polgarhaboru lenne, ha az allam szabalyokkal ezt megprobalna megtenni.
  • GabenHUN
    Az is lehetne egy szep kimutatas, hogy ezen omlesztett, elhibazott, mocskoskapitalista banki hitelezes alatt a lakasvasarlasok okan befolyo vagyonszerzesi illetekek vajon mekkor osszegre rugnak.
    Bar tudom, hogy nem kimutathato, de elvileg ez altal a bankok, kozjegyzok, ugyvedek, foldhivatalok, meg meg marineni is bevetelre tettek szert, ami vegso soron adokent ismet csak befolyt valamilyen szinten.
  • janos
    A gyujtoszamlas megoldas azert jo, mert 4-5 ev mulva mar lehet, hogy emelkedni fognak az ingatlanarak, valamint csokkenni fog a munkanelkuliseg… Es akkor a gyujtoszamlasok kozott kevesebben fognak bedolni, igy akkor mar lehet, hogy nem lesz szukseg ujabb megoldasra.
  • pdw
    Ja remlik vmi.
    Viszont aki 1-2 evvel egy hitelfelvetel utan hirtelen kepes lett az egeszet kifizetni egyben az vagy:
    a) idiota (minek vett fel akkor hitelt ha 2 ev mulva anelkul is megvehette volna azt a valamit), vagy
    b) szerencses (nyert, kapott, orokolt penzt).
  • pdw
    DH2-t csak tandijra lehet forditani nem?
  • pdw
    Ez a topikcim mar onmagaban oximoron 😀
  • Gyula
    Akkor, az eddigiek alapján azért maadhatunk abban, hogy a bankok is megérik a pénzüket… 🙂
  • Gyula
    De, ha a bank elveszi az ingatlant, eladja, akkor ha az utána fennmaradó részt követeli, akkor igenis a CDS-t egyszerűen benyelte. Szerintem…
  • Gyula
    Szerintem ezzel a tartalommal mondat egyetlen egy hitelszerződés megkötése során sem hangzott el.
  • morbiczer
    “Tudtommal nem is utasíthatja a kormány a bankokat hogy az első két felvétet tegyék ingyenessé, legfeljebb kérheti. ”

    Hát nem tudom. Ebben az országban törvény mondta ki, hogy 180=240 (végtörlesztés), szóval én mindent elképzelhetőnek tartok.

  • toody
    Az AXA-nál Belga letét… védelmi alap van mögötte. Érdemes részben “odamenekülni”? Más lehetőség van-e esetleg, ha az ember minél kevesebb kamatot szeretne bukni a mostani betétjein, amíg kiderül melyik bankkal mi lesz?
  • szocske
    c) eredetileg nem az ingatlan árának 90%, csak 50%-ára vett fel hitelt és van egy jól fizető munkahelye, ezért tudott felvenni Ft hitelt, amivel az akkori helyzetben 180-on érdemes volt kiváltani a CHF hitelt.
    d) mivel ez egy nagyon jó lehetőség volt, a nagy család összekaparta neki a pénzt, és azóta is azt próbálja visszafizetni, ezért azt a látszat-célt, hogy majd a fogyasztás ettől felpörög, nem teljesíi
    e) van egy kis cégecskéje, ahol épp volt pár millió Ft, így ezt kifizette magának devizahitellezárási támogatásként adómentesen.
  • jurta
    De. De ha tudnád saját forrásból is fizetni, akkor a tanulmányaid idejére piaci kamat mínusz 2%-ért továbbra is te kamatoztathatod az összeget.
  • Istvan
    De igen, csak tandíjra jár, de az, akinek a tandíj összege a rendelkezésére áll, annak megérheti a hitelből fizetni a sulit, a saját pénzét pedig befektetni. Szerintem erre gondolt Jurta.
  • Janos
    c, lett egy jobbanfizeto munkahelye
    d, kapott egy egyszeri bonuszt, amire nem szamithatott
    e, kulfoldre ment dolgozni, es ott tobbet tudott osszegyujteni
    f, valakitol kert kolcson

    ez csak igy hirtelen… szerintem lenne meg lehetoseg…

  • Janos
    Viszont az benne volt a szerzodesben, hogy a bank emelheti a kamatot ha jonak latja. Pont ez a gond most, hogy sokszor indokolatlanul nagy mertekben emeltek meg a kamatokat. Ez viszont benne volt a szerzodesben, megse szolt senki, hogy he, akkor most akar 30%os is lehet a kamat? Pedig akik megertettek, azok tudtak jol, hogy a bank joindulatan is mulik a torlesztoreszletuk.
  • Wanderer
    Igen. De ha alapból is ki tudnád fizetni a tandíjat, akkor felveszed rá a DH2-t, amiből kifizeted a tandíjat, majd az eredeti összeget lekötöd valahol 2%-nál nagyobb kamattal => profit
  • gumidomino
    A TB pontos neve Társadalombiztosítási hozzájárulás. 2010. előtt járulék volt. A kettő közt az a különbség, hogy a járulékért kötelezően jár ellenszolgáltatás, a hozzájárulásért viszont nem. Ez azért csúnya dolog. Én februárban veszítettem el az édesanyámat, félrekezelés és az eü. katasztrofális helyzete miatt. Nem az orvosok tudása volt a probléma, hanem az, hogy NINCSENEK orvosok, és ápolók sem.
    “Ugy latom te azon a velemenyen vagy, hogy a tarsadalmi szolidaritasnak ki kell terjednie arra, hogy a tobbseg fizesse meg a kisebbseg bebukott hiteleit.” – ez tévedés, sajnálom, ha így lehetett értelmezni, amit írtam. Pontosítok, azt terheli, aki fölvette, azt, aki adta, és persze a mindenkori államot, mert ők minden buliban benne vannak. 🙂 Engem az zavar, hogy pl. a svájci frank mondjuk 150-ről fölment 250 Ft-ra, az ugye 2/3-os emelkedés (márpedig a 2/3 az 2/3, ezt mindannyian megtanultuk)..
  • gumidomino
    …, viszont egy 100 ezer Ft kezdeti törlesztő részletű hitel “állítólag” 230-250 ezer Ft-ra ment föl, nem 160-170 ezerre. Nekem ez böki a csőrömet. Én ugyan nem láttam ezeket a szerződéseket, a jelenlegi csekket sem, amit fizetni kell, de gondolom, csak tudnak olvasni azok, akik mondják. Ha így van, akkor ezt szerintem a pénzintézeteknek kell állni, mert jóval nagyobb mértékben emeltek, mint az indokolható lett volna. Ha ennek a rossz gazdálkodás az oka, akkor az ő felelősségük, és nem háríthatják át. Nem tudom, nem látok bele, örülnék, ha Kiszámoló is megosztaná velem véleményét ebben a témában.
    Egyébként az én anyukám is bankos volt, hitelezéssel is foglalkozott, devizaforgalmi főosztály osztályvezetője, később főosztályvezetője volt mindaddig, míg a ’98-as ifjú kormányzat hatalomra nem került, mert ekkor a ker. bankokat “lefejezték”, és saját embereiket tették oda. Egyébként anyu…
  • gumidomino
    … mindig azt mondta, hogy ő banki hitelt sosem venne föl.
  • gumidomino
    Kérdés, hogy ebben az esetben olyan módon csökkentek volna a törlesztőrészletek? Még emlékszem arra, amikor 25-ről 20%-ra csökkent az áfa mértéke, és volt egy pont, amikor a benzin világpiaci ára a pár évvel korábbi szintre csökkent. Láss csodát, nálunk annyiba került a bruttó ára, mint korábban, amikor még 5%-kal magasabb volt az áfa. A csökkenés ugyanis valahogy sosem követi az indokolt mértéket, csak az áremelkedés.
  • Kiszamolo
    Ennyi az igazság a “60 ezerből 240 ezer lett a törlesztőm” kezdetű slágerekből: //kiszamolo.hu/teveszmek-a-hitelekrol/
  • inteliace.com/files/2013/00120_TOP200_BANKS_IN_CEE_a.pdf

    Ha valakinek van 300 EUR pénzeszköze rá, itt a CEE térség 200 legjobbnak tekinthetőjéről egy elemzés meg lista, megvehető.

  • Zabalint
    “Egy pl. két milliós autóra sosem adhattak volna ki úgy hitelt, hogy az autó aktuális piaci értéke ne fedezze a fennmaradó részletet.”

    Ez egyébként érdekes felvetés, ugyanis én is azt gondolom, nem szabadna olyan autóhitelt adni, amely ne fedezni a piaci értéke a fennmaradó részletet, és ha erre lenne törvény, akkor az elsősorban a bankot tenné biztonságosabbá, hiszen ok, hogy jelenleg követelhet az autón felül, de nem biztos hogy be is tudja hajtani.

    Viszont másik részről, akkor nagyon durva kezdőrészlettel lennének csak új autók. Bár lehet jobb is lenne, mert többen megértenék, hogy mennyibe is kerül az új autó az első években…

  • Antal Tibor
    Esetleg nem gondoljátok, hogy arról van szó, hogy a kormány szándékosan ki akar paterolni egy-két külföldi bankot és szándékosan teret akar a számára kedvező, “baráti” bankok számára?

    Kérdésem már csak az, hogyha ezek a külföldi bankok azt mondják, hogy elég, nem adunk több pénzt, miután bejelentik ezt a mentőprogramot, mi lesz a betétesek pénzével?

    EZ a kérdés azért is nagyon fontos, mert vajon ezt végiggondolta -e a kormány, ha ez a szándéka, hogy újraossza a piacot? Véggigondolta, hogy miből fogja kifizetni a bedőlő bankokban lévő betétesek pénzét?

  • GabenHUN
    En 2000-ben vettem fel hitelt autora. Valamilyen deviza volt, talan CHF alapu.
    A lenyeg, hogy a vegen (24) honap utan olcsobb volt a kocsim, mintha anno kp-ben kiperkalom az arat.
    Ilyen is volt, csak nagyon ritkan.
  • denevérember
    Szerintem a walk away rendszer lenne a leginkább korrekt.
    A bank megkapná az eredetileg fedezetként szereplő ingatlant,
    az adós meg mehetne albérletbe. Igaz, a bankok által piacra
    dobott lakások a földbe döngölnék az ingatlanpiacot.

    Avagy végre megreformálnák az ország egyik legnagyobb fekete bizniszét, az albérletpiacot, és utána a bankok a portfólióikban ragadt lakásokat – akár az eredeti tulajnak is – bérbe adhatnák. Számlával, adózva, ahogy kell.

    Persze ez nyilvánvaló veszteség a banknak, amit azért a hitelkihelyezési gyakorlatukért valamelyest megérdemelnek. A farkukat elmért hitelesek pedig nem kell, hogy egy hülyeségért 25-30 évig szívjanak.

    Én inkább egy erőszakos megoldást vizionálok a kormány részéről, aminek eredményeképp ezek a lakások mind valamiféle állami lakáskezelőnél landolnak, és “tanácsi lakás”-ként fognak funkcionálni. Nem lepne meg…

  • denevérember
    Azt azért ne felejtsd el, hogy a devizahiteleseknek
    az a része, aki a jövedelméhez mérten józan döntést hozott,
    és kis lakást vett, kevésbé szorul megmentésre.

    Ismerek ilyet, a reakciója annyi: ” Jól megemelkedett, de csak
    másfeleset vettünk, és rövidebb lejáratra. Nem könnyű, de tudjuk fizetni.”

    Nem biztos, hogya társadalmi szolidaritásnak ki kell terjednie azokra,
    akik “ha lúd, legyen kövér” alapon vásároltak be, ahogyan a szép számú ingatlanspekuláció sem tartozik arra az asztalra.

    A kérdés, hogy társadalmi szolidaritás címszó alatt fizettetheted-e azzal a mentést, aki másodmagával fejenként 30 ezret költött ez idő alatt egy lakásra, ami nem az övé ( esetleg hiteles második ), de ha egyedül bérel, akár havi 45 ezret is?

    Mert ebben az esetben a józan belátás, az értelem, és a szövegértés
    durva versenyhátrány ebben a fura világban…

  • Krisztián
    Mert te mennél inkább 80 ezerért dolgozni, minthogy be vagy jelentve minimálra + még zsebbe kipótolják, és jó pár tízezerrel többet keressél, ekkora munkanélküliség és ilyen kevés munkahely mellett. Kicsit magas lovon ülsz. Az emberek nem érdekeltek benne, a munkáltatók annál inkább…
  • milyen feri?
    majd Kiszamolo kijavit, ha tevednek, de minden nagyobb bank egy külföldi nagybank leanya. ha bedöl valami, akkor nem ugy lesz, hogy hetfö reggel mar nem nyit ki egy fiok sem. hanem a tulajdonos megelegeli a veszteseget, nem tökesiti tovabb a bankot, es eladja az erdekeltseget/ügyfeleket egy masik banknak. akar az otp-nek vagy egyeb “barati” banknak.

    nem kell a panik.

  • KZoltán
    Légy szíves, számozd a heti összefoglalókat is, mint a napikat, hogy meg lehessen különböztetni őket.
  • jurta
    Nem túl alapos cikk az általad hivatkozott!
  • jurta
    Meg lehet azt nézni valahol nyilvánosan, hogy mekkora egy adott bank devizás lakáshitel-állománya (a tőkéjéhez képest)?

    Nekem ez azért fontos, mert: a Magnetnek, Gránitnak és minden olyan társuknak, akik 2009 után kezdtek Magyarországon, elvileg nem lehet túl sok devizahitele. Akkor az ő betéteseiknek nem is fontos követni ezeket a híreket?

  • kerikak
    erre a kérdésre a válasz engem is nagyon érdekelne, mert ott csücsül a lakásomért kapott pénz a cib bankban és fogalmam sincs mihez kezdek ha a drága kormányunk bedönti a bankot és kiderül igaz amit kiszámoló írt és az OBA 80 milliárdos állománya nem lesz elég a kártérítésekre
  • pdw
    c) Ettol meg nem lesz hirtelen 2-4-6-8millio forintja, csak idovel.
    d) Tobbmillios nagysagrendet? Azert az eleg ritka, akinel meg nem az alapbol sokszazezret/milliokat keres.
    e) kb. a c) esete.
    f) Csoborbol vodorbe, ez nem megoldas, max atmenetileg. Aztan majd kivancsi leszek hany csaladi/barati viszony fog megromlani mert nem fogja tudni visszaadni a penzt.
  • pdw
    Hitelbol befektetni? Tuzzel jatszol.
    Mondjuk 6felev x 300ezer forint penzt befektetsz kockazatmentes 4%-ra, abbol lejon 2% a DH kamatara. Ez 3 ev alatt ~85ezer forint kamatado utan.
    felteve ha mar az elejen rendelkezesre all az 1.8milliod. Ha nem akkor jelentosen kevesebb.

    3 ev alatt 85 ezer forint az kvazi semmi, de cserebe mindig ott log az a bizonyos kard a fejed folott 🙂

  • pdw
    Ja, meg hulye is vagyok mert nyilvan nem fognak 6 felevi tandijat hozzadvagni rogton, hanem csak felevente az adottat.
    Ergo nehany tizezer forintrol beszelunk csak.
  • Géza
    és akkor egy jelzáloggal nem fedezett hitelt nem kell visszafizetni? Alapvetően a hitel visszafizetésére vállaltál kötelezettséget. Biztosítékként bejegyeztek jelzálogot, esetleg kezest kértek, stb. De ezek mellékes, további biztosítékok azon túlmenően, hogy alapvetően teljes vagyonoddal felelve vállaltad, hogy visszafizeted.

    Tudom, hogy Amerikában az a szokás (vagy törvény, nem tudom), hogy jelzáloghitelnél csak a fedezetet viheti a bank, de itt jellemzően nem ilyen szerződések köttettek. Lehetne így is, de akkor más lenne a kockázat, így az ingatlan kisebb részét hiteleznék, és/vagy magasabb lenne a kamat.

  • Géza
    mivel az annuitásos hitelnél az első időszakban alig csökken a tartozás, ugyanakkor az autó értéke azonnal csökken kb 20%-ot, ahogy kigördül a szalonból. Tehát, ha 75%-ot hiteleznének, akkor a 0 kilométernél még meg lenne a fedezet.

    De egy 3 éves kocsi felét éri az új árnak. Emiatt max. 4 év körüli időre lehetne hitelt adni. De így nagyon magas lenne a törlesztés.

    Ezért van az, hogy általában max. 8 évre hiteleznek, és igen, be van kalkulálva, hogy elég hamar egy olyan kocsira fizetsz, aminek az értéke kisebb, mint a fennálló tartozás.

  • Géza
    A CDS alapvetően az országkockázati felár. Tehát nem annak a kockázatát testesíti meg, hogy Te nem fizetsz, hanem, hogy általában egy magyar ügyfél, jelen esetben egy magyar bank nem fog fizetni. Hogy a kölcsönadó ezt az extra hasznot félreteszi-e, vagy mit csinál, az ő dolga. A piac így működik, hogy egy kockázatosabb befektetéstől nagyobb hozamot várnak.

    Hoyg a CDS felárat jogos-e továbbhárítani, az a szerződéstől függ. Ha ott explicite nem szerepel, akkor szerintem nem. Ez egy értelmes jogvita, szemben a teljes érvénytelenséget akarók ügyétől.

  • gumidomino
    Véggigondolta, hogy miből fogja kifizetni a bedőlő bankokban lévő betétesek pénzét? – erre van egy vonatkozó vicc:

    Pasas bemegy a bankba, és mondja az ügyintézőnek, hogy szeretne nyitni egy számlát 100 ezer ft-tal. Az ügyintéző azt feleli, hogy semmi probléma, a leendő ügyfél viszont biztosítékot szeretne:
    – Ha tönkremegy a bank, ki kártalanít engem?
    – Uram, a mi bankunk abszolút stabil alapokon áll, nem fog tönkremenni.
    – De ha mégis becsődölne, ki kártalanít.
    – A betétekre bankgaranciát adunk.
    – És ha nem tudják kifizetni?
    – Akkor a Betéti Alap kártalanítja.
    – De ha az egész bankrendszer becsődöl, akkor mi történik?
    – Akkor a kormány vállal garanciát a betétekre.
    – És ha kormányválság történik, akkor mi lesz?
    – Most őszintén uram, nem érne ez meg önnek 100 ezer Ft-ot?

  • gab
    Két érdekes cikk:

    Legalább 150 ezres nyugdíjat szeretnénk
    index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2013/09/12/legalabb_150_ezres_nyugdijat_szeretnenk/

    Ez a cikk különösen a mennyi nyugdíjat szeretél? – cikk fényében érdekes.

    Vége az amerikai álomnak
    origo.hu/gazdasag/20130911-gfk-kutatas-az-amerikai-alomrol.html

    Az amerikaiak is úsznak az adósságokban… Jó tartalmas életcél, hogy ne legyen adósságunk. Ki van ez találva.

  • Endru
    Sziasztok! Ez az első alkalom, hogy hozzászólok a fórumhoz.Folyamatosan csak az ömlik mindenhonnan, hogy hogyan sírnak a bankok, meg mennyire rossz nekik, de arról egy szó sem esik, hogy ők milyen kötelezettségeket vállaltak és mennyire lettek kisegítve. Számos konkrét adat támasztja alá, hogy azért nem kell mindent elhinni ami a fősodratú médiában elhangzik. Íme egy rövid riport amit ajánlok mindenkinek a figyelmébe. youtube.com/watch?v=ByvK18rkLpA
  • Kiszamolo
    Egy mérnök az echo tévén megmondja, ő mit gondol….

    Szerinted?

  • Antal Tibor
    Milyenferi általi irásra: Kiszamolo, erre szeretném, ha reagálnál, mint szakértő, hisz engem is érdekelne a szakvéleményed, ha időd engedi. Köszönjük!

    Amúgy igazad van, nem lehet csakúgy “kitolni a szekeret”. csak egy a baj, ki akar itthon bankot venni? Állam akarhatna, de nincs rá pénze. “Kiszamolo” véleményére lennénk kiváncsiak.

  • Endru
    Előitélet nélkül nézz bele ebbe a 9 percbe. Rengeteg híres szakember vélekedik hasonlóan. Egyébként pénzügyi szakértő és többek között a Magyar Nemzeti bank felügyelő bizottságának tagja. hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Istv%C3%A1n_(v%C3%A1llalkoz%C3%B3) Ennek ellenére én nem a bankok ellen vagyok, csupán nem ennyire egyszerű ez a kérdés és sokkal korábbra vezethető vissza.
  • Gyula
    Ha ennyire aggódsz, akkor nyiss több bankban számlát, és utald át 100 000 EUR-onként mindegyik számlára az összeget, és akkor biztonságban lesz.
    Nem tudom, mennyit kaptál a lakásodért de nem hiszem, hogy 2-3 számlánál többre lenne szükséged.
  • Stiel
    Pont ez a lényeg. Hogy a ‘biztonságban van’ az csak az OBA vagyonának erejéig érvényes; ez az a bizonyos 80 milliárd, ami soknak hangzik, holott már egy nagyobb bank csődjére sem elegendő (nemrég valami totál noname takarékszövetkezet csődje a harmadát vitte el). Szóval ezen nem segít az, ha elosztja 100000 eurókra.