Hogyan ne spórolj?

Az anyagi sikerességnek nagyon egyszerű titka van: többet keresel, mint amennyit elköltesz. Ideális esetben a jövedelmed bőven több, mint a havi költésed. Azonban van, amikor azért kell sokat keresned, mert túl sok felesleges dologra túl sok pénzed megy el.

Sokan azért dolgoznak egy gyűlölt, stresszes munkahelyen, mert olyan sok a havi kiadásuk, hogy kisebb jövedelem mellett már nem tudnák fedezni azt. Pedig sokkal jobban járnának, ha a kiadásaikat visszavágnák és megengedhetnék azt a luxust, hogy olyan munkát végezzenek, amit kedvelnek.

Ezért fontos, hogy a költekezéseidben is legyél tudatos és minden kiadás előtt végiggondold, nem kerül-e többe az adott termék, mint amennyit ér a számodra.

Azonban nagyon sokan rosszul spórolnak. Van olyan, aki képes kerülni 10 kilométert csak azért, hogy olcsóbban tankoljon abba az autóba, aminek a hitelére kifizet százezer forintot havonta.

Spórol a bevásárláson, csak akciós dolgokat vesz, miközben a pénze a bankban vagy le sincs kötve, vagy nagyon rossz kamatozás mellett, amin többet bukik, mint amennyit összesen a bevásárláson spórol évente.

Egy drága bérlakásban, vagy túl nagy házban lakik, amire százezrek mennek el havonta pluszban, miközben a telefonáláson akar spórolni ezer forintot havonta. (Cikk: Nagyot veszíteni nagy dolgokon lehet)

Erre mondja azt az angol, hogy penny-wise and pound-foolish, vagyis miközben valaki a filléreket energiát nem kímélve meg akarja spórolni, a nagy pénzeken rengeteget bukik.

Néhány tipp, hogyan spórolj okosan:

Mennyibe kerül egy alkalommal a használat: Bármit venni akarsz, gondold végig, mennyibe fog kerülni egy-egy használat. Ha veszel egy számítógépet 200 ezer forintért, amit naponta használsz öt éven át, mielőtt végleg az enyészetté válik, akkor egy-egy (napi) használat 109 forintba fog kerülni. Ez egy vállalható és arányos összeg.

Ha veszel egy konyhai gépet 30 ezer forintért, amit összesen tízszer fogsz elővenni az életben, akkor az biztos nem éri meg a kiadást.

Egy hetvenezres ruhaköltemény, amit összesen ötször veszel fel, szintén felesleges kiadásnak tűnik. (Természetesen nem az esküvői ruhádról vagy az érettségi öltönyödről van szó.)

Tehát nézd meg, a vásárolni kívánt dolgod hányszor fogod használni a következő években és meglátod, megéri-e kiadni rá annyi pénzt.

Ugyanígy, amit sokat használsz, vegyél drágábbat, vagy kényelmesebbet, amit keveset, azon spórolj jobban.

Ha te számítógép előtt ülsz egész nap és te veszed magadnak, vegyél egy jobb, ergonomikusabb, használhatóbb modellt drágábban, hiszen a napi munkádat teszed ezzel könnyebbé. Inkább spórold meg ezt a plusz kiadást a fűnyírón, amit kéthetente veszel elő fél órára, azt is csak az év felében és igazából mindegy is, mennyire sikerült egyenletesen levágnod a füvet a hátsó kertben.

Inkább költs pénzt arra a székre, amiben egész nap dolgozol, mintsem az autódba sokzónás automata klímát vegyél a normál helyett, amit egy évben 30 napot használsz. Ha viszont egész nap úton vagy az autódban, akkor természetesen csináld fordítva.

Szabadítsd fel az energiád: Sok nagy ember még a ruhatárát is leegyszerűsíti, hogy ne kelljen reggelente arra energiát fecsérelnie, hogy melyik öltönyt melyik inggel és nyakkendővel veheti fel. Még Obama elnök is csak kétféle színű öltönyt tartott  éppen ezért, de Mark Zuckerberget is kevesen látták másban, mint szürke pólóban és kék farmerben az elmúlt 10 évben.

A pénzügyekben is ez a helyzet. Automatizáld a kis dolgokat, hogy legyen energiád a nagy döntésekre figyelni. Ne fecséreld el a figyelmed arra, hogy hol olcsóbb most 40 forinttal a Domestos, amiből három havonta használsz el egy flakonnal, mert ennek az lesz az ára, hogy a végén a komoly kérdésekben nem tudsz megfelelő döntéseket hozni.

Ha meg akarsz spórolni havi ötvenezer forintot, válaszd a legegyszerűbb módját: még a fizetés napján utald el egy külön számlára. Akkor nem kell majd naponta hússzor azon gondolkodnod, min tudnál újabb ötven forintot megspórolni, hogy megmaradjon a hónap végén ötvenezer forint.

Amikor pedig spórolni akarsz, először a nagy dolgokon és az állandó kiadásokon kezdd el a spórolást. Nézd át a lakáshiteledet, a biztosításaidat, keress lényegesen olcsóbb bérlakást. Gondold végig, kell-e ilyen drága autó, egyáltalán tényleg szükséged van-e autóra és a többi. (Cikk: Az élet autó nélkül)

Amíg a nagy dolgokban nincs rend a pénzügyeidben, felesleges a reggeliden megspórolni azt a napi hetven forintot.

A spórolásnál a megtakarított összeg számít, ez az, amit a legtöbb ember mindig figyelmen kívül hagy. Erről írtam egy jó cikket itt, olvasd el. A legtöbb ember képes utazni, hogy egy 15 ezres porszívón megspóroljon 3 ezer forintot, ugyanezek az emberek egy 250 ezres tévénél már nem utaznának 10 ezer forintos megtakarításért. Pedig azon háromszor annyit nyernének ugyanannyi időráfordítással.

S végezetül: meggyőződésem, hogy a legtöbb alacsony keresetű ember könnyebben tudna akár 100 ezer forinttal többet keresni havonta, mint visszavágni a költéseit 30 ezer forinttal. Annak az energiának a felét, amit arra szánsz, hogyan költs kevesebbet, fordítsd arra, hogyan tudnál többet keresni. A lehetőségek széles skálán mozognak, az egyszerű munkahely-váltástól kezdve az önképzésig, a tanulástól a vállalkozásig, vagy hétvégi másodállásig.

Igaz a mondás, hogy az el nem költött pénzt nem kell megkeresned, de fordítva is igaz: a megkeresett plusz pénzt nem kell esetleg erődön felül megspórolnod.

Share

108 hozzászólás

  • Garbo

    Én értem,hogy mit szeretnél mondani, ám egyetérteni nem tudok. És nem azért, mert budai középosztálybeli megmondóember lennék. Hanem mert egy mélyszegény régióból származom, és pontosan tudom, hogy az emberek legnagyobb részének semmi más nem hiányzik, mint az, hogy kilépjen a komfortzónájából. Én sem vagyok olyan “személyiség”, akinek baromira kényelmes és jóleső kikaparni a maga gesztenyéjét, mégis megtettem. Rohadt fárasztó pár évig, aztán meg már nem az. De tudod, mi a legnehezebb az egészben?
    Venni egy nagy levegőt,minden reggel, és haladni a kényelmetlen úton, mert tudod, hogy megéri, s beválik. Akkor is, ha fárasztó, akkor is, ha csak adod a magabiztost és belül remegsz, és akkor is, ha az egész világ ellened dolgozni látszik. Ez az, ami hiányzik az átlagos, nem boldoguló embernek.

    Természetesen, nem a szegregátumok lakóiról beszélek, vagy nem azokról …

  • Garbo
    … akiknek extrán nehezített a pálya mondjuk egy súlyosan beteg gyerekkel, vagy akár személyes tanulási képtelenséggel.
    Pontosan tudom, hogy nem lehet mindenki milliárdos. De aki annyira sem képes, hogy 40 évesen előrébb tartson az életben, mint a szülei, s közben rí, hogy az élet ezt nem hagyja, az csak maga tehet róla. Amennyiben Átlagosékról beszélünk. Mert az átlag attól átlag, hogy nem húzza vissza semmi extra tényező.
    Úgyhogy de: ki-fo-gás. Az esetek nagyobb százalékában az. Látom a kortársaimat, látom azokat, akikkel együtt indultunk, hogy hol nem tartanak hozzám képest, emberileg, anyagilag. A lustaságon kívül, egyéb gátja nem volt annak, hogy önmagukhoz képest előrébb tartsanak. Nem tartanak. Csak az, aki vette a fáradtságot (!) és ésszel fektetett be energiát, hosszú távon.
    És nem, a zöme nem tesz bele több energiát, mint x. Sőt: alig tesz bele valamit. Ez a valóság.
  • L70

    Szeretnék találni egy brigádot (burkoló, festő-mázoló, víz és kp fűtés szerelő, villanyszerelő, asztalos), akik képesek egymással és velem kommunikálni, munkát összehangolni, aztán nemcsak majd jövő tél közepén a mínusz 20-ban akarnak majd dolgozni, és van 3-4 hetük egy relatíve összetett munkára. Fejenként kapnának érte úgy átlag 500-600 között munkadíjként, és tuti, hogy fejenként nem lesz 20 napnyi munkájuk vele (tuti).

    Lerajzololom, megmondom, ha érti, megcsinálja ahogy kérem, ha nem, időben kérdez.

    Nem nagy elvárás, hogy legyen ilyen. De nincs, mert sokkal jobb 150 nettóért várni, hogy egybites módon mutassanak nekik mindent, hogy hova kell épp ütni a kalapáccsal, amit aztán vagy elsőre eltalálnak, vagy nem.

    Erről beszéltem.

  • Zabalint

    Nem az a baj, mikor a saját boldogulásukért semmit nem tevő embereket fikázzátok, hanem az, amikor fogalmatok nincs a háttérről, csak egyből jön az egybites kifogaskereséses szöveg. Ha nem Ildikóról beszélünk, hanem az általa említett Nógrád megyei szakmunkásokról, akkor miért lenne kifogás keresés? Ildikó másoknak keresné a kifogást? És szerinted ahhoz nem kellett elhagyniuk a komfortzónájukat, hogy jó messzi keressenek állást, és oda bejárjanak, emellett meg amit tudnak, otthon elvállalnak? Nyilván lehet, hogy többet is tudnának tenni, de ezt nem tudhatjuk, csak kívülről pofázunk. Az átlag az bizony elfedi a részleteket, nagyon nem ezernyi Átlag Jóska van, hanem nagyon sokféle ember. Valójában épp a kitörni igyekvő embereket fikázzátok, akikben már minimum felmerült az igény a változásra, és az ő önbizalmukat próbáljátok elvenni.
  • Zabalint

    És ez most hogy jön ide? Nyilván a piac mindent beáraz, aki képes önálló munkát végezni, az többet tud kérni a munkájáért, mint aki nem.
  • Garbo

    Nálad valami nagyon félrement szerintem. A jelenségre írtuk, hogy kifogások keresése, senkiben fel nem merült, hogy Ildikó keresne kifogásokat idegeneknek …

    Alapvetően nem tudhatunk semmit. Ahogyan te sem tudod, hogy ezek az emberek kitörni akarnak-e vagy semmi, mert nem tudunk semmit. S amíg mi a jelenségről írtunk, addig te konkrét, ismeretlen embereket akartál megvédeni a … mitől?

    A jelenség, azonban, tipikusan és átlagosan a kifogások felől fogható meg. Sajnos.

  • Zabalint

    Nem ment félre, elég konkrét példáknál hozzátok fel a kifogás kártyát, és nem is egyszer. Nem állítom, hogy nem létezik a jelenség, ahogy a középosztály pökhendi, lenézősége és általánosítása is létező jelenség a szegények felé. (Mondjuk a “középosztályt” igyekszek idézőjelbe tenni, mert amikor az állami mannáról volt szó, akkor az oly büszke saját sorsuk kovácsa emberek is hangosan tartják a markukat.) A séma rahúzása mindig mindenkire, akinek épp rosszul megy, az a probléma.
  • Családfő
    Zabalint, úgy tűnik, olyasmiket olvastál ki néhány ember hozzászólásából, amik ott sem voltak. A cikk mondanivalójához viszont fontos elem a kifogás keresés problémája – tisztelet természetesen a kivételnek, akik más okból nem jutnak előrébb.