Hogyan számolják ki a nyugdíjadat
A tegnapi KATÁ-s cikk hozzászólásaiból kiderült, hogy nagyon nem tudja senki, hogyan számolják ki a nyugdíjat. Úgyhogy írok róla egy keveset.
Nem akarok elveszni a részletekben, hogy érthető legyen, így kénytelen leszek belőle kihagyni olyan apró nüanszokat, mint pl. 1988 óta kell, hogy az idő felében legyen jogviszonyod, vagy hogy 2013 előtt volt maximalizálva a nyugdíjjárulék mértéke, így afeletti részre nyugdíjat sem kapsz és ezekhez hasonló kitételek. Azt szeretném, hogy a lényegét megértsd.
A nyugdíjszámítás három részből áll:
– Nettó átlagfizetés
– Korrekció (valorizálásnak, valoralizációnak hívják, de ezt a szót legalább érted)
– Szolgálati idő
Első lépésként kiszámolják 1988 óta az átlagos jövedelmedet. Mert bizony ez nagyot változott, már nem csak az utolsó öt év jövedelme számít, mint régen.
Az átlagos jövedelmedet a nettó után számolják, vagyis adó és egyéb levonások után.
Igen ám, de 1988-ban a százezres nettó nem ugyanannyit jelentett, mint 2010-ben. Ezért korrigálják a jövedelmedet annak megfelelően, hogy melyik évben kaptad azt az összeget.
Megvan az átlagjövedelmed mai szintre hozva. De nagyon nem mindegy, hogy mennyit dolgoztál nyugdíjba vonulás előtt, vagyis még azt is nézni kell, hogy hány napot dolgoztál le a maximális napokból. Ez a szolgálati idő.
Öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki elérte a korhatárt és legalább 20 év szolgálati időt fel tud mutatni. (Ugye az sem mindegy, hogy 4 vagy 8 órában voltál bejelentve. Két évnyi minimálbéres 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan. Viszont ha bár négy órában dolgoztál, de a minimálbér duplájáért, az nyolc órának számít, de minimálbérnek. )
15 és 20 év szolgálati idő között résznyugdíjra vagy jogosult. Ha nincs meg a megfelelő szolgálati időd, vásárolhatsz magadnak maximum öt évet, de ennek ára a minimálbér 34%-a minden egyes hónapra. 15 év szolgálati idő alatt csak segélyt kaphatsz, résznyugdíjat sem.
Tehát: összeadják a szolgálati időket, attól is függően, hogy az adott évben mennyit dolgoztál. (Mondjuk fél évig munkanélküli voltál, akkor arra az évre csak fél évet számolnak be. Akkor is, ha végig dolgoztál, de csak minimálbéres négy órában voltál bejelentve.) A szolgálati időbe az 1988 előtti ledolgozott évek is beleszámítanak.
20 év szolgálati időnél a nettó átlagjövedelmed 53%-át kapod jelenleg. Utána évenként 2%-kal többet, majd 25 év szolgálati idő felett 36 évig 1%-kal többet, utána másféllel többet, negyven év felett pedig 2%-kal többet, egész 100%-ig.
Vagyis 25 év szolgálati idő esetén jelenleg az átlag nettód 63%-át kapod, 35 évnél 73%-át, 45 év után a 90%-át.
Ennyi az egész. Azonban erre a lóra ne fogadj sok pénzzel, mert biztos, hogy 25 év múlva nem lesz ilyen gáláns a nyugdíjrendszer. Igazából már most is túl magasak ezek a százalékok, a demográfiai válság pedig még tovább rontja majd a helyzetet.
A nyugdíjadat itt tudod kikalkulálni a hivatalos kalkulátorral.
Egyébként azon gondolkodom, hogy nem jár-e rosszabbul valaki, ha magas fizetés után két-három évig minimálbérre van bejelentve. A százalékos szorzója ugyan valamit javul a hosszabb szolgálati idő miatt, de az átlaga viszont romlik, amivel megszorozzák azt. Ha valakinek van ideje, játszhatna a fenti kalkulátorral, hogyan változnak a számok.
Az szinte biztos, hogy csak azért bejelenteni magad minimálbérre havi 90+ ezer forintért két-három évre nyugdíj előtt, hogy nőjön a nyugdíjad, nem éri meg.
S még egyszer: ez a jelenlegi számítási mód és a jelenlegi gáláns szorzók. Az egyre romló demográfiai helyzet miatt szinte biztos, hogy folyamatosan romlani fog a helyzet a te szempontodból. Emelhetik a nyugdíjkorhatárt és csökkenthetik a átlagfizetésed százalékos mértékét.
Csak úgy illusztrációképpen, ilyen a helyzet a gazdag Dél-Koreában. Nem lesz jobb nálunk sem néhány év vagy évtized múlva.
Hogy miért nem lesz nyugdíjad, arról itt beszéltem bővebben sok grafikonnal:
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Jó, mi? A Ratkó-korszak kap rá nyugdíjat, sokan vannak, mi fizetjük, a későbbi generációk, akik eleve kevesebben vannak meg kifizetik nekik, semmit sem.”
A tandíjat kihagytad.
az osztrák fizetés az 0-a lesz a magyar viszonylatban szerintem (nem volt tb köteles jövedelmed)
2017-12-15 at 12:36
Katonaságnál szopott idő beszámít a szolgálati évekbe?”
A szolgálati időbe igen, az átlagbérbe nem!
Tudni kell, hogy az éves nettó meghatározásánál a “keresetszerző napok” száma lehet kevesebb is a szolgálati időbe beszámítandó napok számánál!
Például: beteg voltál de a cég fizette a betegszabadságodat: a kapott szabadságpénz beszámít az adott évi bruttóba, és a napok is a “keresetszerző” napokba.
De ha az OEP fizetett neked táppénzt, akkor ezek a napok és a kapott táppénz összege is kiesik a számolásból, de a szolgálati időbe ez is beszámít.
Ugyanígy a katonaságnál, GYES-en GYED-en töltött idő a szolgálati időbe beszámít, de az átlagbérbe nem.
– Ha valaki 20 évig részmunkaidőben dolgozott és a minimálbér fele után fizetett járulékot, akkor 20 év a szolgálati ideje, de a nyugdíj összegének számításánál csak 10 évet vesznek.
– régebben úgy volt, hogy csak az utolsó pár év jövedelme, illetve az utána befizetett nyugdíjjárulék számít bele a nyugdíjba, de most az 1988 óta meglévők.
– Az egészségügyi dolgozók 2004.05.01-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. 8 óra többletmunka számít 1 napnak.
Györgyi: ennek alapján jól mondta a főnököd. A szolgálati időd 5 év, a nyugdíjszámításnál az arányos időd, ha pl. 20 órás voltál, 2,5 év és a teljes fizetésed kerül a kalkulátorba.
koszi
Itt találsz pl. egy kereshető adatbázist: etfdb.com/
Illetve itt egy évkönyv, ami felsorolja a fontosabb ETF-eket (tegnap előtt jelent meg): play.google.com/store/books/details?id=A4hCDwAAQBAJ
(lényegében csak az ETF-ek felsorolása és kb 2 soros ismertetője!)
De igazából nem azt kell kérdezned, hogy milyen ETF-et vegyek, hanem hogy hogyan rakd össze ETFekből a portfóiót.
Tudom ajnlanii a “lazy portfolió” és a “lusta portfolió” kereső felételeket a googléban kiindulásként.
Mi van akkor, ha a nyugdíjasok lesznek messzemenően kiszolgálva és a többi közszolgáltatás (pl. oktatás) teljesen leépítve?
Racionálisabb, amit Miklós mond, hogy a jövőben kevesebb nyugdíj lesz és később fogunk kapni, de a politikusaink elmehetnek a fenti irányba is, mivel a nyugdíjasok egy olyan réteg aki nagy százalékban megy el szavazni.
hu.wikipedia.org/wiki/Ret%C3%BAr_(film,_1996)
Pl. én 1995 szeptemberében kezdtem, akkor nekem 2,5 év számít.
Ami viszont fontos: én kikértem idén a szolgálati időmet, de az egyetemi éveim ne voltak meg (BME-t végeztem), így ezeket pótolnom kellett (index és diploma másolatot kértek).
Melyik időszak számít bele a SZOLGÁLATI IDŐbe:
– amikor nyugdíjjárulékot vontak le. A törvényben sehol nem látom, hogy a 4-6 órás munka nem egész napnak számít, ha megvan a 8 órás minimálbér.
– GYES, GYED, és hasonlók
– táppénz
– katonaság
– felsőfokú nappali képzés 1998. január 1-je előtt (de csak 1 diploma)
– egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó munkája plusz időt ad (2004. május 1 után)
Arányosan csökkentett szolgálati idő
– 1996. december 31 után a minimálbér alatt keresőknek csak (bér / minimálbér) szerint nő a szolgálati idejük.
Vállalkozóként nyugdíjtartozásos időszak 0-át ér.
20 év teljes nyugdíj, 15 év résznyugdíj.
Az átlagkereset szorzója:
15 év 43,0 %
16-25 év +2%
26-36 év +1%
37-40 év +1.5%
41-49 év +2%
50 év 100%
Ha megvan a 20 év szolgálati idő,…
A HAVI ÁTLAGKERESETet inflációs szorzókkal számolják a következő évekből:
– 1988. január 1-jétől nyugdíjazásig, de csak azokat az éveket, amikor kereset volt
– ha a fenti időszak felében nem volt kereset, akkor kiegészítik a korábbi évekkel, hogy meglegyen a fenti időszak fele, de legalább a szolgálati idő
– ha ez sem teljesül, akkor a kereset nélküli időszakokra minimálbért számolnak.
– az átlagszámításnál figyelembe lehet venni a GYESt, GYED-et, munkanélküli járadékot, stb, de csak, ha ez kedvezőbb.
– keresetnek számít az ekho alap 50-61%-a, ha a magánszemély 15% ekho-t befizetett
Ha 2012. december 31 után a kereset több, mint 372 vagy 421 ezer, akkor az e fölötti résznek csak 90 és 80 százalékát veszik figyelembe.
Aki nem kér nyugdíjat, hanem tovább dolgozik, minden 30 nap után 0,5%-kal növekszik a nyugdíja.
– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
– a kettő között évenként fél évvel csökken
Az öregségi nyugdíjkorhatár előtt csak a 40 év idővel rendelkező nők kapnak nyugdíjat. (A részletes szabályban vannak mindenféle beszámítások.)
Más nem mehet korábban nyugdíjba, akárhány szolgálati évet gyüjtött össze.
“7,5 oras reszmunkaido az csokkenti az osszegyujtheto evek szamat?”
Ha megkerested az akkori teljes napos minimálbért, akkor egész évnek számít.
szerintem azért vannak spec csoportok még mindig.. polgi-k, orsz gyűli képviselők, spec szolgálatosok, stb..
Akkor gondolom a Ph.D. doktori nappali képzés sem számít bele?
Az alatt ösztöndíjat kaptunk.
1998 után elkezdett egyetemi tanulmányok ideje nem számít be, a korábbi igen.
2007 óta nem számít hány órában vagy bejelentve, csak az számít-e be voltál e jelentve és mennyi volt a nettód. (elvált a jogosultsági idő és szolgálati idő fogalma)
Ha több jogviszonyod volt egy naptári napon, akkor az továbbra is csak egyszer számolódik, de ahogy néztem a leírásokat a nettó összeg ez esetben összeadódik arra a napra.(?)
Napi szinten számolják el a bért és évenként eltérő mértékben használják a korrekciós szorzót.
2013. január 1. óta megnézhető, mennyi járadékot fizetett be a munkáltató.
A korhatárt valószínűleg emelni fogják.
A százalékokat csökkenteni fogják.
Ugyanakkor a sok minimálbéres vagy szürkén-feketén foglalkoztatott dolgozó miatt a kifizetések nagysága a növekvő nyugdíjba menők száma mellett sem fog arányosan emelkedni.
“Akkor gondolom a Ph.D. doktori nappali képzés sem számít bele?
Az alatt ösztöndíjat kaptunk.”
Ha fizettek utána nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít.
Azt hiszem többféle dolgot hívnak ösztöndíjnak. Pl. amit az egyetem alatt adtak a jó tanulóknak, az nem kereset jellegű volt.
De egy Ph.D. ösztöndíj az lehet olyasmi, mint egy MTA által fizetett állás.
En ugy tudom, hogy nem a vegzes eve szamit, hanem hogy mikor jartal, mert akkor szereztel jogosultsagot arra az idore.
Tehat 2 ev.
Az persze teljesen elavult, hogy a tudas alapu tarsadalom koraban az egyetem ne szamitson bele a nyugdijba, de a PhD es a masodik egyetem se! Sot, csak egy ilyet lehet elszamolni, ha megallapodsz az allammal es hajlando vagy meg fizetni is erte!
Nem azt akarom mondani, hogy az öngondoskodás rossz, plusz a globális világban azért lehet okosan bánni a megtakarított vagyonunkkal (pl. nem annyira öregedő gazdaság részvényeibe átrakni a pénzünket, mert akkor az lesz a jó “biznisz”), de szerintem a fenti egy elég okos (és nyilvánvaló) gondolat: Azért itt alapvetően mégiscsak a demográfia a lényeg. 🙂
Gyanítom utóbbi, akkor viszont (szigorúan nyugdíjszempontból) rosszul járhat az, aki gyes/gyed mellett pár órás, keveset fizető munkát vállal, többet “ér” a számításnál, ha csak gyest/gyedet kap (mielőtt valaki belekötne, hogy ez úgyis csak pár hónapot érint a kb. 40 évből: tartósan beteg gyerek mellett jelenlegi szabályozás szerint 10 év, és mellette nem sűrűn van lehetőség jól fizető 8 órás munkaviszonyra- tapasztalatból beszélek).
“csak az “átlagbérszámításba beleszámító” napok korrigált nettó kereseti átlagát számítják, azaz annyi nappal kisebb a nevező?”
igen
“rosszul járhat az, aki gyes/gyed mellett pár órás, keveset fizető munkát vállal, többet “ér” a számításnál, ha csak gyest/gyedet kap”
A gyes/gyed nem 0 ft. És ha az kedvezőbb, figyelembe veszik a számításnál. A néhány órás munkával együtt már nem rontja le annyival az átlagot.
Vagy, ha ez nem kedvező, a részmunkát csak a minimálbérrel arányosan lecsökkentve számítják be. Ezért ez az időszak az átlagbér számításnál legalább minmálbéres lesz.
Ha eljutunk addig a pontig, mert addig sokminden történhet (mesterséges intelligencia, világháború, akármi, jó is rossz is.).
Szerintem olyan világ fog jönni, ahol a vezető gazdasági érdekek számára hasznos tevékenységek, dolgok erősödni fognak, megmaradnak (pl, dolgozni képes réteg), a szociális dolgok pedig el fognak tűnni szépen sorban.
Azért mert nálatok így alakult, az itt születő gyerekek 95%-nál nem így lesz 😀
“Szerintem esélyes, hogy amikor a nyugdíj kassza tarthatatlanná válik”
Ez egy visszatérő gondolat, de egy kirovó/felosztó rendszerben a nyugdíjkassza nem tud összeomlani. Nem olyan, mint pl. egy bank, ahol a kölcsönbe kapott pénzeket vissza kell adni és ha ez nem megy, akkor csőd van.
Mivel semmi sincs előre beigérve, a kiadásokat fokozatosan lehet csökkenteni és a bevételeket emelni.
A demográfiai arány romlásával kapcsolatos pesszimista jóslásokban sem veszik figyelembe, hogy a javak megtermeléséhez egyre kevesebb ember kell. Amíg egy kisebbség elő tudja állítani a lakosságnak szükséges élelmet és iparcikkeket, akkor az már csak politikai döntés, hogy ez eljusson a passzív rétegekhez is.
Arányában kisebb lesz a nyugdíj a fizetésekhez képest, de nem lesz összeomlás. Megalapozatlan túlzás az, hogy “mi már nem fogunk nyugdíjat kapni”.
Az nem is, a technikai fejlődés tudja. Pl. 2014-ben a 4,1 millió dolgozóból 0,19 millió dolgozott a mg-ban és 0,143 millió az élelmiszeriparban. Nyugat-Európában még alacsonyabb az arányuk, éheznek talán? Már azért fizetik őket, hogy minél kevesebb területen termeljenek. 30 éve itthon még majdnem egymillió ember dolgozott ezekben a szektorokban, az akkori 5M körüli foglalkoztatottból. Nyugat-Európában, USA-ban már évtizedek óta tartósan <5% dolgozik mg-ben. Mégis, belefulladunk az élelmiszerbe. Detto ez van az iparcikkekre, és az egyszerűbb adminisztratív munkák is automatizálódnak. A járulékrendszert fogják átalakítani, az élő munka/automatizálás trendek szerint.
A nagyszüleim igen idősek, java részt a háború után dolgoztak, azaz kommunizmus/szocializmusban. Minden hónapban ugyanannyi volt a borítékban és nyugdíjig lehetett egy helyen dolgozni. Aztán jött a rendszerváltás, de ők addigra (vagy majdnem addigra) nyugdíjba mentek, megint ugyanúgy jött a havi fix, mint addig.
Aztán egyszerre meg nem így van, kevés, egyre kevesebb a nyugdíj, mármint az, amit meg lehet venni belőle.
Tulajdonképpen most, 80 fölött kezdik megtapasztalni, hogy mi is az a létbizonytalanság, mert eddig minden úgy volt mindig, ahogy ígérték. Most látom azt, hogy már nem 100%-ig hisznek abban, hogy biztosan hozza a postás a nyugdíjat. Kiszolgáltatott helyzetben vannak és ez tör ki a “de nekem ez jár” szófordulatban.
Ez kb kizárt, előtte lesz még 5-6 kulcsos adó..
Olvasd el az aktuális alkotmányt, a nyugdíj nem alapjog, az állam törekszik rá, hogy adjon. 🙂
És az összes többi intézkedést is nézd meg a témával kapcsolatban az elmúlt 10-15 évről: folyamatos korhatár emelések, számítási mód csökkenés több, munkával töltött év mellett, szoc kiadások csökkentése (eü, szoc járulékok). Lehet, hogy egy mesterséges népesség csökkentéssel próbálják “egyensúlyban tartani” a kasszát.
“Mivel semmi sincs előre beigérve, a kiadásokat fokozatosan lehet csökkenteni és a bevételeket emelni.”
Elméletben igazad van, de azért ez politikailag nagyon nehéz művelet, mert már itt egyesek megírták, elég sok a nyugdíjas (vagy a nemsokára nyugdíjba menők), és elég nagy arányt képviselnek a szavazáskor. Ha csak 1-2%-ot visszavágsz, akkor garantált a bukás. És lehet, hogy a politika inkább vállalja a hosszútávú katasztrófát az ő rövidtávú életben maradásáért cserében.
“a nyugdíjasok nyugdíját a robotok termelik majd meg (adót kivetve rájuk)”
Ilyet eddig az alapjövedelemhez kapcsolódó elképzelésekben olvastam. De mi értelme van robotot adóztatni? Meg milyen robotot? Honnan lesz neki jövedelme? Ez maximum a robotizációt használó cégekre lehetne egyfajta különadó. Most is van számtalan “robot” a cégek működésében csak max nem ember formájúak. Akkor inkább előtte az élőmunkára rakódó terheket kell csökkenteni. Ha pedig tényleg minden érdemi munkát a robotok fognak majd a jövőben csinálni – fizikai és szellemi munkát is – akkor majd az ember jó lehet háziállatnak, mint most a macskák és kutyák.
Hol és mit fog dolgozni az idöseb generáció és jövőben leendő 60-65éves férfi? Ki fogja alkalmazni?
A társadalom öregszik, de potenciálisan megnő a nyugdíjasok száma, mint szavazó bázis, ezzel is számolni kell amikor csökkentik a nyugdíjakat, vagy emelik annak a korhatárát.
“Arányában kisebb lesz a nyugdíj a fizetésekhez képest, de nem lesz összeomlás. Megalapozatlan túlzás az, hogy “mi már nem fogunk nyugdíjat kapni”.”
“Lesz, huszonöt ezer forint, ami annyi, mintha nem lenne.”
A huszonötezer forint is megalapozatlan túlzás.
Lehet 100 lesz, de annyit fog érni mint most 25.
Az, hogy barokkos túlzás a mai nyugdíj mértéke (sok nálunk gazdagabb országban sem éri el a nettó bér 50%-át 40 év munka után sem), az nem kérdés. Hogy nem fenntartható, az sem kérdés. Hogy politikai döntés a nyugdíjasok kényeztetése és nem gazdasági racionalitás a nyugdíj mértéke, sajnos az sem kérdés.
Mondjuk olvastam már olyan hurráoptimista elemzéseket, hogy nincs itt baj, ha nő a GDP évi 4%-kal és ha meg ha és ha és ha mindez teljesül, akkor a nyugdíj a GDP mai szintjén fenntartható.
Ha leszállnátok a magas lóról, és észrevennétek, hogy a Föld nem csak a tiétek, és együttműködéssel sokkal előrébb lehet jutni, mint kirekesztéssel, talán rájöhetnétek, hogy hogyan is érdemes játszani ezt az Élet nevű játékot – itt a Kék bolygón.
EmeseAndromeda 🙂tévedsz.
Nyugdíj csak nyugdíjcélú megtakarításból / befizetésből lesz.
Egészen biztos lehetsz abban, hogy az általad beengedni kívánt emberek egy kanyi forint nyugdíjra nem fognak neked befizetni. Ők nem hülyék, ne nézd le őket ennyire. Ez ilyen rasszista dolog részedről, hogy ilyen ostobának nézed őket.
Első kézből beszélek, az egyik lakásomat távol-keletieknek adom ki (szigorú elszámolás mellett :-). Első kézből tudom, hogy ők nem gyűjtenek a te nyugdíjadra 🙂
És ennek is van szavazójoga.