Írtam arról, hogy a katások jobban járnak, ha az 50 ezres díjat fizetik a magasabb 75 ezer forint helyett és a zsebükben maradó 25 ezret félreteszik maguknak nyugdíjra.
Kíváncsi voltam, mi lenne, ha lehetőséged lenne arra, hogy magadnak tegyél félre nyugdíjra. Ugye a magánnyugdíj-pénztári rendszer erről szólt volna: először csak a fizetésed negyede után, később a terv szerint a 100%-a után magadnak tetted volna félre a pénzt. Így nem függenél attól, hogy hány aktív munkavállaló jut a nyugdíjasokra, hiszen a saját pénzedből élnél nyugdíjasként.
Csak sajnos az egyik kormánynak megtetszett az a 3 ezer milliárd forint ami összegyűlt és a GDP 1,5%-át kitevő éves összeg is, amit ide fizettek be az adófizetők, ahelyett, hogy a feneketlen kútba dobálták volna be a pénzt.
De ahogy az angol mondja, a kiömlött tej felett már felesleges sopánkodni. Azért érdemes megnézni, mi lenne, ha mindenki magának tehetné félre ezt az összeget és az állam kivonulna erről a területről.
Ezt már meglépték Chilében és Szingapúrban is van egy szimpatikus rendszer, ahol mindenki a saját pénzéből kap nyugdíjat, munkanélküli segélyt és minden hasonlót.
Erről már írtam itt:
Ezeknek a rendszereknek az a nagy előnye, hogy nem lehet a nyugdíjasok kényeztetésével politikai szavazatokat vásárolni. Hiszen ha az állam kivonul a nyugdíjpiacról, nem lehet minden harmadik szavazatot megvenni egy kis nyugdíjemeléssel.
(Ha egyszer rajtam múlna, hoznék néhány rendelkezést. Az egyik, hogy nem lehet több az aktuális nyugdíjkifizetés annál, amennyi aktuálisan be is folyt a nyugdíjalapba. A második, hogy egyetlen kormány se adhatna olyan juttatásokat a nyugdíjasoknak, amit nem biztosít másoknak is. Legyen az ingyenes utazás, Erzsébet utalvány karácsonyra, vagy akármi. De mivel soha nem fog rajtam múlni, ezt csak így zárójelbe említem meg.)
A mai szabályok szerint 25 év munka után a nettó átlagbéred 63%-át kapod nyugdíjként, 35 év után 73%-át, 45 év után 90%-át. (Várhatóan sokáig ez már nem marad így, de most csak a jelenből tudunk kiindulni.)
Egy 200 ezres nettó bérből (ami jelenleg majdnem a nettó országos átlagbér) eddig fizetett 24%-ot nyugdíjalapba a munkáltató (ő a teljes bérköltsége után) és további 10%-ot a munkavállaló az ő bruttó bére után.
2012-ben az addigi nyugdíjjárulékot és a további 3% egészségügyi hozzájárulást összevonták és elnevezték adónak. Ez nem egyszerű nyelvészkedés, hanem hatalmas különbség: a járulék fizetéséért cserébe elvárhatsz valamit, az adóért semmit. Plusz belekerült a törvénybe, hogy egyrészt a gyerek köteles eltartani a szülőt szükség esetén és az állam nem biztosítja a nyugdíjat, csak törekszik rá.
Mivel most csökkentették ezt az adót, számoljunk úgy, hogy 18%-ot fizet a munkáltató a nyugdíjkasszába az eddigi 24% helyett.
A munkáltató és a munkavállaló együtt így némileg kerekítve 90 ezer forintot fizet be a nyugdíjalapba.
Azt kellene még tudni, meddig kap egy átlagos nyugdíjas nyugdíjat. A nyugdíjfolyósító szerencséjére sokan meg sem élik a 65 éves kort, így nem is kell nekik nyugdíjat fizetni, noha egész életükben fizették a nyugdíj-járulékot is. (Bár az özvegyi nyugdíj kicsit bekavar.)
De nézzük a lehető legrosszabbat a nyugdíjfolyósító szempontjából, mindenki érje meg a 65 éves kort. Ekkor a férfiak még 14,5 évig, a nők 18,5 évig kapnak ellátást átlagosan. (Hogy te meddig leszel a statisztikák szerint nyugdíjas, arról már itt írtam.) Számoljunk 16,5 évvel.
A 25 évig dolgozó munkavállalónk magának félrerakva a 90 ezer forintot 2%-os reálhozam mellett 208 ezer forinttal tudna gazdálkodni a megtakarításaiból az állami 126 ezer forint helyett. Ha nulla százalék lenne a reálhozama, akkor 160 ezer forint lenne a nyugdíja. Ha 18 évig élne és nulla százalék lenne a reálhozama, akkor lenne annyi a nyugdíja, mint most. (vagy 2% reálhozam mellett 31 évig kellene élnie ahhoz, hogy egyenlő legyen a nyugdíja az állami nyugdíjjal.)
(Megjegyzés: az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos infláció feletti hozama kb. 3,5% volt évente az infláció felett az elmúlt 15 évben. De mi inkább a sokkal konzervatívabb 2%-kal számolunk.)
35 évig dolgozó munkavállaló állami nyugdíja 146 ezer forint lesz. Ő a saját megtakarításaiból 2% reálhozam mellett 324 ezer forintos havi ellátást kaphatna. Nulla százalékos reálhozam mellett 191 ezer forint lenne a havi ellátás mértéke. Az állami nyugdíjat akkor érné el reálhozam nélkül, ha 21 és fél évig lenne nyugdíjas, 2%-os reálhozam mellett közel ötven évig lehetne nyugdíjas hasonló kifizetés mellett.
45 év munkaviszony után az állami nyugdíj 180 ezer forint lenne a jelenlegi szabályok szerint. Saját megtakarításból 2% reálhozam mellett 466 ezer forint lenne a nyugdíja, 0% mellett 245 ezer forint lenne a nyugdíja. 0% hozam mellett szűk 23 évig lehetne nyugdíjas az állami nyugdíjnak megfelelő havi összeget felhasználva, 2% mellett további 65 évig lehetne nyugdíjas. (Csak az érdekesség kedvéért az önkéntes pénztárak 3,5%-os reálhozama mellett a havi nyugdíja 774 ezer forint lenne, természetesen mai forintban számolva. Ó, az a kamatos kamat.)
Amint látszik, ha te várhatóan jóval tovább élsz, mint az átlagosan várható és semmi reálhozamot nem tudnál elérni a megtakarításaidon, akkor a mai szabályok szerint alig járnál jobban a magánnyugdíjjal. (Már eltekintve attól, hogy a tiéd lenne, örökölhető lenne, diverzifikálhatnád különféle devizákban és országok között és nem lennél kitéve a bizonytalan jövőbeni változásoknak, amik aligha lesznek pozitívak ebben a témában.)
Azonban már 2-3%-os reálhozam esetén is kétszer-háromszor akkora nyugdíjat kapnál a saját megtakarításaidból, mint a jelenlegi rendszer jelenlegi állapotában.
(Persze a politika felül tudja írni a számokat. Régebben a GDP növekedéséhez is igazították a nyugdíjak emelését, illetve most az elmúlt nyolc évben az infláció szándékos túlbecslésével visszacsempészték a 13. havi nyugdíjat, csak elosztva egész évre.)
Talán egyszer majd újra lesz lehetőség dönteni, hogy állami vagy magán rendszerben gyűjtöd a nyugdíjadat. Addig viszont ha megteheted (mondjuk mint vállalkozó), inkább magadnak tedd félre a nyugdíjadra szánt pénzt. Csak figyelj oda, milyen költség mellett, mert például egy nyugdíjbiztosítás költsége csúnyán megtépázza a megtakarításaidat, az adójóváírás ellenére is. Erről már írtam pár cikket, amit itt találsz meg.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
