Így mulatunk mi
Olvastam egy felmérést, miszerint az amerikaiak közel 48%-a egyáltalán nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak gyűjtögeti valahol, még egy megtakarítási számlára sem teszi be, nem mintha az ott kapott 0,1-0,5%-kal sokkal előrébb lenne.
Sem részvényt, sem befektetési alapot, sem ETF-et, de még ingatlant sem vesz a pénzéből.
Aki be is fekteti a pénzét, ott sem túl rózsás a helyzet. 10% mondta, hogy fektet részvényekbe, de minden negyedik ebből kevesebb, mint 500 dollárral van jelen a részvények piacán és csak a 10% egyharmada mondta, hogy egész életében összesen ezer dollárnál többet betett már részvényekbe. A felmérésben szereplők 0,8%-a nyilatkozott úgy, hogy 50 ezer dollárnál többet tett be részvényekbe.
Befektetési alapokba 7% teszi a pénzét, ETF-ekbe 4%. (Könnyen lehet, hogy ők is abból a 10%-ból kerülnek ki, akik részvényekbe is fektetnek.)
Ismerve a tanácsadáskérők helyzetét, el is hiszem, hogy ez a helyzet. Idehaza szerintem még több ilyen ember van, mivel a részvénybefektetéseknek, ETF-eknek még annyi történelmi hagyománya sincs, mint az Egyesült Államokban.
Sokan jönnek olyanok tanácsadásra, akiknek semmilyen pénzügyi gondja nincs, nem állnak nagy döntés előtt, amit át akarnak beszélni, egyszerűen csak évek óta 20-30-50 millió forintjuk hever a bankszámlájukon. Jól keresnek, ésszel költenek, el is tesznek havonta százezer-félmillió-egymillió forintot.
Csak éppen aztán semmit nem csinálnak az összegyűlt pénzzel.
Pedig már egy parlagon heverő 10 millió forint is legalább 450-500 ezer forint veszteség évente. Sok tanácsadáskérő párnál az egyik fél ennyit, vagy ennél kevesebbet keres havonta. Erre szoktam mondani nekik, hogy így mulat a magyar.
Ha befektetnék azt a pénzt, évente egy hónappal kevesebbet dolgozhatnának és ugyanott lennének anyagilag az év végén. S gyakran nem 10 millióról, hanem 30-50 millióról van szó, ami legjobb esetben is egy megtakarítási számlán várja a sorsát, évi 0,2%-os kamat mellett.
A másik gond az infláció.
30 millió forint inflációs vesztesége évente 1,1 millió forint. Évente két-három hónapot azért csak dolgozol, hogy a vagyonod vásárlóértéke megmaradhasson. Hogy az a 30 millió 20 év múlva is annyit érjen, mint ma.
Mivel nem érsz még arra sem rá, hogy elmenj egyszer az államkincstárba számlát nyitni, ezért azzal fizetsz, hogy cserébe minden évben negyed évet azért dolgozol, hogy ezt a veszteséget kiegyenlítsd.
Évente átlagosan hatvanhatszor felkelsz korán reggel és elmész robotolni késő estig, hogy megkeresd azt a pénzt, amit azért veszítesz el, mert fél napot nem szánsz a megtakarításaidra. Persze arra van időd, hogy megnézd az akciós újságokban, hol olcsóbb éppen a Domestos, amiből most kellene venned egy egész flakonnak, 500 forint helyett 420 forintért. Erről itt már írtam bővebben:
Ha a te helyedben lennék, most gyorsan eldönteném, hogy legkésőbb a következő két hétben időt szánok arra, hogy a megtakarításaimnak megfelelő helyet találjak.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
“Az én véleményem szerint befektetni akkor érdemes, ha bőven van miből befektetni.
Nem 1-2 millió forinttal. Most itt az állampapírokra gondolok.”
Igazad van 1-2milliót nem lehet befektetni, azt úgy hívják, hogy megtakarítás.
Ezzel két dolgot lehet csinálni:
1) ott ül a bankszámlán, vagy kp-ban otthon, nem költöd el, csak nézegeted, hogy de szép.
2) Megpróbálod betenni valahova ahonnan bármikor kiveheted és közben legalább valami minimálisat kamatozzon már.
“Addig pedig áll benne az 1 millád. ”
Ebben is igazad van, 1 millát nem érdemes olyan helyre tenni, ahonnan nem tudod bármikor kivenni, mert ha kéne nem mondhatod azt, hogy ja majd 5 év múlva tudom odaadni. Vagy beraktam egészségpénztárba kaptam rá 150ezret pluszba, ja kivenni nem tudom, hogy odaadjam.
Én ezért választom a MÁP+t mert bármikor kivehetem belőle a pénzt.
IB broker számla ha euban nyitod akkor akkor az IB UK céghez fog tartozni hiába nyitod Mo vagy az osztrákoknál, a németeknél, norvégoknál. (Ha meg, meg lesz egyszer a brexit akkor egy eus IBs céghez fognak tartozni az EU ügyfelek).
Ha az adózási szabályok miatt aggodsz (éven belül adod el), nem feltétlenül neked való a részvény etf befektetés.
Éven túl meg akár olyan helyre is koltozhetsz ahol nem kell tőke nyereség után adózni.
Osztalék adót meg az IB levonja (hogy hogyan kell bevallani az megint más kérdés, de erre vannak az adótanácsadók).
Hát persze, Svájcban egy bunkerben 🙂
Egyébként elméletileg nagyon jól néznek ki azok a levezetések, miszerint, ha a nagyapám ükapja 1825-ben vett volna antarktiszi részvényeket, akkor bezzeg…
Meg kellene kérdezni egy gazdaságtörténészt arról, hogy mondjuk 1910-ben egy magyar „átlagpolgár”, ha éppen befektetni lett volna kedve, akkor milyen részvényt vett volna vagy a mit ajánlottak volna neki? Magyart, osztrákot, németet? Egyáltalán tudott volna venni amerikai részvényt? Fel tudott volna építeni diverzifikált portfoliót amerikai részvényekből? Mekkora díjakkal? Fizikailag hol lett volna a papír? 1917. után mit csináltak volna az amerikai részvénykönyvekben a magyar állampolgároknak mint ellenséges ország állampolgárainak a tulajdonában való részvényekkel?
Valaki írta, hogy az 1 millió Ft csak 150 ezer Ft-ot hoz állampapírban.
Én ezt másként számolom, de akkor valamit nagyon félreszámoltam? Nekem MÁP+-szal 273 ezer Ft hozam jön ki. Hol hibázok a számolással?
Az oldalon van pár könyv, ha nem akar vki profi tőzsdés lenni, tökéletes.
Néhány hétvégét rászánva 100 körüli IQ-val bárki megverheti a profi alapkezelők nagy részét egy jól összeállított portfólióval hosszú távon.
Ha biztonság kell: amcsi brókernél kell nyitni számlát, ott 500.000$ a biztosítás számlánként.Anyunak egy, apunak egy és máris 290MFT-ig SIPC biztosításod van.
Nekem USD-ben van a megtakarításaim 70%-a, 20% EUR, 10% HUF (ez is egyfajta diverzifikáció) és mind be is van fektetve 70% ETF 30% huf és eur állampapír. Dolgozzon az a pénz, ha már kemény melóval megkerestem:)
Állampapírt biztosan visszafizetnek, emiatt nem kell aggódni, viszont a 2%-os visszaváltási árfolyan nincs benne a papír kiírásában, ha jól tudom, vagyis ehhez nem kell törvénymódosítás, hogy pl azt mondják, hogy mostantól 5% a visszaváltás.
Ez nem csődesemény, hiszen visszakapod a pénzedet, azt meg senki nem mondta, hogy idő előtt kötelesek tőled visszavenni 1-2%-os költséggel.
Szóval csődtől nem kell tartani, az viszont elképzelhető, hogy lejáratig kell tartanod, mert a kötvények csak ezt garantálják, hogy lejáratkor megkapod kamatostul, a többi nincs garantálva.
A fák nem nőnek az égig, ahogy mondani szokták. Egyszer lesz korrekció, márpedig a részvények esetében már nagyon hosszú ideje tart az emelkedés, ezért esélyes egy nagy korrekció.
Nagy tévedés, igenis megéri kisebb összegekkel is elkezdeni. Az infláció elértékteleníti a 0%-os folyószámlábn lévő pénzeket 3-5%-kal. Ráadásul a kamatos kamat hatás mindent visz, nemhiába mondta Einstein, hogy “A kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Az, aki megérti, kapja… aki nem, az megfizeti.”
https://kiszamolo.hu/reszvenyek-hozamai-es-a-tortenelem/
Az mondjuk igaz, hogy nem tudom, a magyar vagy bécsi tőzsdén lehetett-e venni amerikai részvényeket a világháború előtt.
Köszi az infot, mar ez is eloszlatott par ketelyt bennem. 🙂
Annyira nem akarom kiveszegetni a penzt a brokerszamlarol, hosszutavu buy&hold strategiaban gondolkozom mindenkeppen. Igazabol engem csak az erdekelne hogy van-e olyan befektetesi konstrukcio Ausztriaban mint Mo.-n amivel a befektetesekböl szarmazo adot minimalizalni lehetne (pl. TBSZ es hasonlok). Regebbi Kiszamolos posztban olvastam hogy az itteni kamatado valami 35% lenne, nem tudom ez azota mennyit valtozott.
Osztrak szakertöt probaltam mar keresni kollegakon keresztül, eddig nem sok sikerrel. Bar ugy hallottam hogy a Munkaügyi hivatalban az adobevallas kezdete elött lehet ingyenes tanacsot kerni. Lehet jövöre tiszteletemet teszem rajta 🙂
Az összeget érdemes eldönteni (és másnak nem kritizálni).
Régen néztem Magyarországon részvény befektetés költségeket. Ha maradtak az extrém díjak, akkor én maradok a piacon kívül. Nekem elég sok tapasztalatom van részvény befektetésekkel és a költségek miatt maradok az állampapírnál Magyarországon.
Ami elfogadható lenne:
– ingyenes számlavezetés, rá és elutalás.
– fix díjas tranzakció költség (USD 10 per tranzakció már drága a US-ben, de Magyarországon jó lenne…)
Magyarországon szvsz. csak az állampapír az, amibe érdemes befektetni. Ha részvény, az külföld.
Emiatt áramlik a sok pénz az ingatlanba. Állampapír van és ingatlan piac…
A Magyarországi részvény költségek magas szintje szvsz. komoly pénzt tart kint a részvénypiacról. Változni nyilván nem fog semmi, csak úgy megjegyeztem.
Az elmúlt kb 25évben annyi pénzügyi tanácsot kaptam, olvastam, különböző portfóliók..stb, hogy eleinte bíztam is ezekben (mondhatjuk úgy hogy hittem), hogy be is fektetem ezek alapján a megtakarításaim egy, egy részét. Aztán mindig pofára is estem, mindegyiken csak elbuktam a megtakarításom 15-20%-át.
Aztán megtanultam, hogy úgy nyerek a legtöbbet, ha lekötöm és nem nyúlok hozzá. Így ugyan nem igazán kamatozik és lehet, hogy a Bank jár vele némileg jól, de eddig ez vált be a legjobban.
Alacsony keresettel, akinek nem hobbija pénzügy, hogy azt napi szinten figyelemmel kísérje és nem fizet pénzügyi szakértöknek (nincs velük jó tapasztalatom), azt gondolom, a sima banki lekötés a legegyszerűbb megtakarítási forma. Mert egyszerű, könnyen kezelhető, ha kell akkor könnyen hozzáférhető.
2019-07-25 at 13:04
“A pényügyi tanácsadók meg úgy eltűnnek, ha gáz van, hogy öröm nézni. (konkrétan ING-s hölgy story apámmal)”
Ez nekem is kedvenc témám. Állandóan befektetési tanácsot akarnak nekem adni Erstéből. Minden évben 2x felhívnak, hogy legyek prémium ügyfél, de sosem tudnak olyan előnyt mondani, ami miatt megéri. Egyik kollégájuk kritizálja a másik kolléga tanácsait. Komoly belső verseny van. De érdekes arra sosem voltak vevők, hogy én adok nagyobb jutalékot, ha együtt sírunk, együtt nevessünk, azaz veszteségből vállaljanak át részt. Olyankor frankón eltűnnek, hasonlóan érvelnének, mint deviza hiteleknél (nem látható előre, stb.) Kedvencem, hogy adnak bef.jegy vételnél jutalékkedvezményt, ha fiókba menve, nála veszem meg. Mondom neki: cica, én csak akkor jártam bankfiókba, amikor nálatok dolgoztam. Mindent on-line intézek. Arra nem jár kedvezmény?
Amíg nem mutatja meg valaki, hogy hogy kell tiplit falba fúrni, addig annak sem állsz neki, nem igaz?
Ezért lenne kulcsfontosságú a pénzügyi oktatás.
Emellett féltik is a meglévő vagyont. Nem azt nézik, hogy mennyi lesz, hanem hogy mennyi veszhet. A párna alatt tartóknak értelmezhetetlen az, hogy készpénz inflálódás.
Ez pedig amiatt van, hogy fikarcnyit sem tudatosak az emberek. Senki nem gondolkodik 20 éves távlatban.
Tudatos befektetőként ezek nevetséges érvek, de ha mélyebben vizsgálódunk, akkor egyértelműek az okok.
Lakásra fog kelleni még idén, de kérdés, hogy ilyen távon is érdemes valamiben gondolkozni, vagy felesleges?
De, az én kezem van benne, viszont azt kérték, hogy egyelőre ne írjak róla, mert még valamit egyeztetnek az Aegonnal. Így jobb nekem, mert nem nekem kell csinálni a papírmunkát, ti meg visszaigényelhettek 20%-ot. Okos, mi? 🙂
Ráadásul minden esetben igaz, hogy ha X millió Ft-ot megtakarítunk évente, akkor ha nem fektetjük be, előbb-utóbb eljutunk arra a pontra, hogy reálértéken már nem növekszik tovább a pénzünk. Így persze teljesen odaveszik bármilyen belső késztetés a megtakarításra, hiszen ez esetben semmi értelme hosszútávon.
Nem, nem ez a különbség. A különbség az, hogy ha az állampapírokat nem fizeti ki az állam, az államcsődöt jelent, akkor mindenki megpróbálja elmenekíteni a pénzét az országból, a bankok is becsődölnek, a befektetők, beruházók eltűnnek, az állam pedig nem kap további hitelt a helyzet stabilizálasához. Ezt nem éri megjátszania a kormánynak. Valószínűbb, hogy előbb az állam függő megtakarításokhoz nyúlnak hozzá, ha válságban kell a pénz: LTP, ÖNYUP, NYESZ, egészségpénztár, Start számla.
kicsit más téma,de talán ide befér.Lakásra gyűjtök,viszont eléggé kilátástalannak látom a helyzetet. 3 LTP fut(1db 8éves,jövő ősszel jár le,2db 4éves, 2022ig tart,mindegyik maxxal fizetve) ezmellett még egy keveset tudok félretenni a fizumból(kb 330k nettó a fizum). Viszont a lakásárak jobban emelkednek,mint a megtakarításaim,ezért gondolkodok egy jobb megoldáson. Érdemes lehet felbontani az LTP-ket és betenni állampapírba?Kezdésnek olyan 2,5-3m Ft-ot tudnék befektetni MÁP+ba,utána meg amit LTPre fizetnék,akkora összeggel tudnám növelni(havi szinten lehet az MÁP+-t növelni?) Ingatlant inkább akkor vennék,ha kicsit visszaesnek az árak,pár évig még tudok(muszáj) várni.Meg úgyis még egyedül élek,majd családdal vágnék bele ilyen nagyobb dolgokba.
Lakástakarék? Simán megszűnt, de nem visszamenőleg.
Pénzváltók? Mégis mi a bajod azzal, hogy végre egy kicsit a körmükre néznek? Amikor néha váltok, semmilyen igazolványt sem kérnek, így kb. értelmetlen a pénzmosás elleni törvény.
Manyup? Maradhattál ha akarsz.
Ha már számolgatunk, azt is ki lehetne számolni, mennyit lehetett volna nyerni, ha valaki kb 6 éve vesz eurós magyar állampapírt, amikor a kamat 12% körül volt.
Aki meg kp-t tart otthon, főleg ha idős, kockáztatja hogy megölik érte, valamint a többi idős embert is veszélybe sodorja, hiszen ha senki sem tartana otthon kp-t, kevesebb lenne a rablás, mint most amikor rengetegen többszázezres-milliós összeget tartanak.
Már csak azért is megéri kisebb összegeket befektetni, hogy gyakorlatot szerezzünk.
Lakástakarék volt eddig, az lejárt, helyette kellene valami (nincs fizetendő SZJA).
Köszönöm!
2008-ban becsodolt minden vallalkozasuk, 9. eve dolgoznak Ausztriaban, hogy iden talan a vegere erjenek a dolognak.
Ebbol a 9 evbol kozel 6 evig az eletuk soran elszivott es megivott elvezetekert robotoltak ha ugy tetszik.
Es meg mindig ott tartanak, hogy 60-80 euros pulovereket es 150 euros cipoket vesznek maguknak mikor kint vannak.
Mert hat valami “kenyeztetes” nekik is jar…
Persze nem draga dolgok ezek, na de allandoan, es ilyen korulmenyek mellett?
Van is konfliktus boven, hogy miert nem segitem oket, hiszen jol keresek, en is kulfoldon elek. Es amikor azt mondom, hogy egy evig ne igyatok alkoholt es ne gyujtsatok ra, tegyetek el es en megduplazom. Na ekkor meg sertodes van.
A MANYUP miatt csak az nem fél, aki nem értette meg, hogy ő elvileg állampolgár és nem alattvaló, illetve mennyire durva és elfogadhatatlan az, hogy az állam megzsarol. A szomorú az, hogy van vagy 5M ilyen ember, ezért tart itt ez az ország.
Megértetted a kockázatát. Maradj inkább távol.
Aki az eurótól fél, magyarázza már el, hogy a forint miért nem ezerszer rosszabb, mert nagyon nem értem.
Az eurózónától függünk szinte teljesen, mind a támogatásaik, mind a megrendeléseik miatt. Ha nekik rossz, nekünk is garantáltan az lesz. Nekünk viszont van egy megkérdőjelezhető kompetenciájú/becsületességű/hozzáértésű jegybankunk és egy eszetlenül költekező kormányunk is ráadásként. A tökéletes katasztrófa receptje.
Igen, mielőtt mondanátok, USD és CHF számlám is van. Többet biztonsági játékosként most szerintem nem tehetek.
A Plusz ráadásul futamidő alatt elég költségvetésbarát termék, mert nem készpénzben fizetnek kamatot hanem további kötvényt írnak jóvá, szóval effektíve csak lejáratkor/visszaváltáskor kell a kibocsátó oldaláról cash.
Senki sem biztos a tőzsdei zuhanásban, de ott van a lehetőségek között. És nem mindenkinek van 15-20 éve, hogy kivárja, amíg visszaemelkedik, ha hosszú stagnálás lenne.
A másik oldalon meg ott a magyar állam, meg a forint. Ha tudjuk, hogy nem fog elszállni az inflációt, akkor jó a MÁP, de tudjuk?
Kockázat mindenhol, és vannak, akik nem szeretnek kockáztatni. Lehet, hogy az fog jól járni, aki most nem fektet be, és a tőzsdei zuhanás után bevásárol.
Jól tudom, hogy már nincs felhasználási megkötés, se összegkorlát?
Valaki tud alacsony kockázatú befektetéseknél jobbat?
A tanacsadok mind ugyanazt szajkozzak kivetel nelkul, persze hogy az embereknek nincs kedvuk belefogni, mert nem azt haljak amit szeretnenek hallani. Nem latjak at az egesz strategiat, a ‘tanacsado’ mivel nem ert hozza valojaban, nem kepes kielegito – megnyugtano valaszokat adni az ilyenkor felmerulo kerdesekre.
Egeszen mast akar egy ferfi csinalni a penzevel es megint masra vagynak a nok, megis ugyanazt tanacsoljak mindket nemnek.
Az emberek erteni akarjak, hogy mi tortenik a penzukkel, es nem hokusz-pokuszokat akarnak meg szakmai zsargonnal tuzdel ekes-beszedet. Azt akarjak tudni es erezni, hogy kontrolaljak az esemenyek
A mai mobilos (nemmondjukkianevétnullahathetven) lehalás alapján megszaladt a fantáziám:
Felkelsz (időben vagy), csekkolnád a FB-ot, de nem jön be. Mindegy, inkább felhívom Anyámat: bíp-bíp-bíp. Na jó, akkor MNB, EUR/HUF árfolyam: 404… MIVAAAN??? Elmész fogat mosni.
Viszont délelőtt, mikorra a kánikula tetőzik: áramszünet. Országos (persze ezt nincs honnan tudd). Sőt: Európai (ezt főleg nem tudod, mert nem járatod papír alapon a Daily Mailt – sem).
AKKORMOSTMILEGYEN???
Semmi gáz, mert bináris kód formájában – elvileg – csomó megtakarításom van, ami dolgozik is nekem. Minden OK, mert – valahol, ahol lehet, hogy nincs áramszünet/hekkertámadás/vírustámadás/politikai vircsaft/maffia érdek (megfelelő aláhúzandó) – egy szerveren (tudom, több helyen a világban, védve, stb.) nyilván van tartva, hogy én márpedig gazdag vagyok!
Aztán, mikor pár nap múlva a fagyasztó is leolvadt, meg az arcod is, miközben ismeretlen vadászgépek húznak el a kert fölött rajokban (századokban, kötelékben – kinek, hogy tetszik), semmi infó nem érkezik senkihez pár utcás távolságon kívülről, nem a Gizi nénitől/Lacci bácsitól, akkor szépen lemész a pincébe, felhozod a marmon kannákat és feltankolod az utazós kocsit; beteszed a zsugorfóliázott CHF és/vagy USD és/vagy EUR talán/vagy HUF téglákat, meg az ékszeres dobozt a GLOCK-kal együtt a kesztyűtartóba, beülteted a csajodat a jobb egybe és
Megkezdődik a NAGY KALAND.
Ja! Felteszed a tükrös napgépet, belenézel a tükörbe és akkor kiírják a képernyőre: MAD MAX 2020…
🙂
Amikor eszedbe jut, hogy az a szerény 10 millió forint is, amit 30 évesen örököltél, 65 éves korodra már közel 40 millióra nőtt volna, legszívesebben megvernéd a 30 éves önmagad, amiért annyira bolond volt, hogy a párna alatt tartotta a pénzt egész életében.
“Elnézést ha off, de BÉT ETF kérdés: van valami hátránya, ha a BÉT-en veszem meg az iShares ide is bevezetett ETF termékeit (pl. SXR8 iShares Core S&P 500 UCITS ETF) ahhoz képest, mintha egy másik ejrópai tőzsdén venném?”
A BÉTa-n kisebb a forgalom, mint a nyugati tőzsdéken, ezért a vételi és eladási árfolyamok között nagyobb a rés. Gyakorlatilag az árjegyző (OTP) adja a legjobb vételi és eladási árfolyamot. Kb. 0,5 vagy 1% különbséggel. Aszerint, hogy mit vállalt a BÉT-tel kötött szerződésében.
Emiatt ennek a felével nagyobb a vételi és eladási költség.
Még annyi módosítja a dolgot, hogy ha egy nagyobb mennyiség összegyült és az eladásnál valutát akarsz, akkor át lehet vinni a papírt külföldi tőzsdére. Ennek a költsége pl. a Randomnál vagy a KBC-nél egyszeri 12 ezer forint.
Viszont tudom, hogy hamarosan valami igenis megy a levesbe…
De már várom! 🙂
“Van havi 50-100e Ft felesleg amit félre kellene rakni. … (nincs fizetendő SZJA)”
Az a kérdés, hogy mennyi idő múlva akarod a pénzt újra felhasználni és mekkora kockázatot tartasz elfogadhatónak.
Várható felhasználási idő szerint:
– egy hónapon belül: Cetelem takarék számla és ingyen utalós bankszámla (pl. Raiffeisen Gold 2,0) kombinációja
– néhány hónaptól néhány évig kis kockázattal: államkötvény. Pl. MÁP+ már 1 hónap alatt behozza a visszaváltási díjat
– évek, kis kockázattal: inflációkövető állampapírok
– évek, közepes kockázattal: tőkevédett befektetési alapok, (Az alap költséget számol!)
– évek, évtizedek nagyobb kockázattal: Tőzsdén ETF-ek, egyedi részvények. Pl. a Random Capitalnál már 100 ezer Ft, 1000 USD vagy 2600 EUR mellett minimum díjon vásárolhatsz. Össze kell gyüjteni több hónapi pénzt. IB, Degiro még olcsóbb.
– befektetési célú garázs, telek
Ugy kezdodott hogy szemelyesen ket het mulva lett volna olyan foglalhato idopont ami nekem is jokor van es nem kell hozza hiperterugras. Szoval fallback, csinalom online. Na itt a kommentekkel ellentetben nem harom klikk az egesz. Megkuzdeni a 90-es evek ergonomiajaval, vegul guglival megtalalni a szamlanyitasrol es hasonlokrol szolo cikkeiket, keresgelni hogy az ajanlati nyomtatvanyon par dolgot hogyan ertelmezzek inkabb orakba tellett, es igazabol meg nem ertem a vegere. Ha az idopontomig sem sikerul, hat helyben segitenek ertelmezni a bukkfanyelvet.
Egy világvége után a félretett kaja adhat +pár évet, aztán egy sima betegség v. baleset után vége a dalnak.
Régen 30 körül volt a várható max. élettartam, az átlag jóval ez alatt volt.
Ha lesz valaha világvége, az az lesz mindenkinek. Csak valakinek lesz még +pár éve – nem sok.
Emiatt szvsz. nem érdemes aggódni v. erre pénzt költeni.
A másik az, hogy az, aki erre vár valamiért nem boldok most. Tessék rendesebben inni. 🙂