Így mulatunk mi

Olvastam egy felmérést, miszerint az amerikaiak közel 48%-a egyáltalán nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak gyűjtögeti valahol, még egy megtakarítási számlára sem teszi be, nem mintha az ott kapott 0,1-0,5%-kal sokkal előrébb lenne.

Sem részvényt, sem befektetési alapot, sem ETF-et, de még ingatlant sem vesz a pénzéből.

Aki be is fekteti a pénzét, ott sem túl rózsás a helyzet. 10% mondta, hogy fektet részvényekbe, de minden negyedik ebből kevesebb, mint 500 dollárral van jelen a részvények piacán és csak a 10% egyharmada mondta, hogy egész életében összesen ezer dollárnál többet betett már részvényekbe. A felmérésben szereplők 0,8%-a nyilatkozott úgy, hogy 50 ezer dollárnál többet tett be részvényekbe.

Befektetési alapokba 7% teszi a pénzét, ETF-ekbe 4%. (Könnyen lehet, hogy ők is abból a 10%-ból kerülnek ki, akik részvényekbe is fektetnek.)

Ismerve a tanácsadáskérők helyzetét, el is hiszem, hogy ez a helyzet. Idehaza szerintem még több ilyen ember van, mivel a részvénybefektetéseknek, ETF-eknek még annyi történelmi hagyománya sincs, mint az Egyesült Államokban.

Sokan jönnek olyanok tanácsadásra, akiknek semmilyen pénzügyi gondja nincs, nem állnak nagy döntés előtt, amit át akarnak beszélni, egyszerűen csak évek óta 20-30-50 millió forintjuk hever a bankszámlájukon. Jól keresnek, ésszel költenek, el is tesznek havonta százezer-félmillió-egymillió forintot.

Csak éppen aztán semmit nem csinálnak az összegyűlt pénzzel.

Pedig már egy parlagon heverő 10 millió forint is legalább 450-500 ezer forint veszteség évente. Sok tanácsadáskérő párnál az egyik fél ennyit, vagy ennél kevesebbet keres havonta. Erre szoktam mondani nekik, hogy így mulat a magyar.

Ha befektetnék azt a pénzt, évente egy hónappal kevesebbet dolgozhatnának és ugyanott lennének anyagilag az év végén. S gyakran nem 10 millióról, hanem 30-50 millióról van szó, ami legjobb esetben is egy megtakarítási számlán várja a sorsát, évi 0,2%-os kamat mellett.

A másik gond az infláció.

30 millió forint inflációs vesztesége évente 1,1 millió forint. Évente két-három hónapot azért csak dolgozol, hogy a vagyonod vásárlóértéke megmaradhasson. Hogy az a 30 millió 20 év múlva is annyit érjen, mint ma.

Mivel nem érsz még arra sem rá, hogy elmenj egyszer az államkincstárba számlát nyitni, ezért azzal fizetsz, hogy cserébe minden évben negyed évet azért dolgozol, hogy ezt a veszteséget kiegyenlítsd.

Évente átlagosan hatvanhatszor felkelsz korán reggel és elmész robotolni késő estig, hogy megkeresd azt a pénzt, amit azért veszítesz el, mert fél napot nem szánsz a megtakarításaidra. Persze arra van időd, hogy megnézd az akciós újságokban, hol olcsóbb éppen a Domestos, amiből most kellene venned egy egész flakonnak, 500 forint helyett 420 forintért. Erről itt már írtam bővebben:

Hogyan ne spórolj?

Ha a te helyedben lennék, most gyorsan eldönteném, hogy legkésőbb a következő két hétben időt szánok arra, hogy a megtakarításaimnak megfelelő helyet találjak.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

179 hozzászólás

  • Családfő
    Gábor, érdemes lenne elgondolkodnod az állampapíron (PMÁP vagy MÁP+). Egyszerű termék, nem bonyolultabb intézni, mint egy bank lekötést, viszont legalább értelmezhető hozamot realizálhatsz érdemi kockázat nélkül. Vágj bele!
  • Családfő
    BúbosBlanka,
    Már a csapból is ez folyik, de mégis jó választás neked is az állampapír. Egyszerű termék, bármekkora összeget betolhatsz, és legalább valami visszacsorog (versus párnaciha vagy bankszámla). Persze mehetsz rizikósabb irányokba is, ha arra van késztetésed, bár ilyen relatíve kis összegnél ez kevésbé lehet szerencsés.
  • mitel hentes
    Itthon ülök a pénzhalom tetején, székem sincs. Csak izzadt Deák Ferenc lenyomatok a mackónadrágomon. A pénz nem megy innen sehova. Az orvosok is befektetést javasolnak. Engem. Klinikára.

    Viccen kívül, aki fél a haláltól, az először ezt rendezze el magában. Ezt a pénz sem oldja meg, mert nem viheted magaddal.
    Ha ez ki van pipálva, akkor az életről is el kell gondolkodni, és nem az állandó halálfélelem és világvége hangulat érzelmi hatása alatt. Ekkor jöhet a cikk, és a többi Kiszámoló cikk sok értelmes tanácsa, amelyet lehet megfogadni, ignorálni, vagy anyázni. Utóbbit viszont minek?

  • headset
    @bété
    “magyar állampolgár, magyar útlevéllel, de magyarországi lakcím nélkül
    …milyen módon vásárolhat magyar állampapírt?
    …ügyfélkapus regisztráció nélkül milyen módon tudok bejelentkezni/vásárolni/visszaváltani
    ,,,milyen adóvonzata van a … hozamnak
    …melyik országban jelentendő/fizetendő be?”

    Az ismertető szerint “devizakülföldi” is vásárolhat lakossági állampapírt. De legjobb, ha telefonon megkérdezed az államkincstár valamelyik állampapír értékesítési ügyfélszolgálatát.

    Értékpapírszámla nyitáshoz be kell menned valamelyik államkincstári kirendeltségbe (vagy forgalmazó bankba). Utána neten vagy telefonon keresztül lehet venni-eladni.

    Adót általában abban az országban kell fizetni, ahol az ember az adóév nagyobb részét tölti. Akikre a magyar adószabályok vonatkoznak, azoknak az új lakossági kötvények jövedelme adómentes. Más országokban adózva ez valószínűleg nem így van.

  • Peti

    Igen, a lehető “legjobb döntést” hoztad, amikor a bankbetétet választottad! Valóban “ezzel nyersz a legtöbbet”, és ez a “legegyszerűbb megtakarítási forma”; minden más csak bonyolultabb, nehezebben kezelhető, nehezebben hozzáférhető. Magától értetődő, hogy a bankbetét vagy az ügynökök mellett “semmilyen más” alternatíva nem létezik. Tulajdonképpen, “pont ezt taglalja” ez a bejegyzés is. 🙂

    Amúgy tök fura, hogy sokan azok közül, akik ezt a blogot olvassák; ennyi információ birtokában sem tudják eldönteni, hogy milyen megtakarítási formát válasszanak, vagy hogy az élethelyzetükhöz mérten mekkora összeget különítsenek el a váratlan kiadásokra. Én csak egy egyszerű, átlag fizetésből élő, buta, kétkezi munkás vagyok, mégsem okozott nekem különösebben fejtörést, hogy a jelenlegi bankbetétek helyett milyen alternatívákat válasszak, és hogy mennyi likvid forrásom maradjon.

  • speki
    A 2% visszaváltási költség bármikor lehet jóval több is! Elinflálni meg csak akkor tudják, ha forintban van a tőke. Azok járnak jobban, akik függetleníteni tudják magukat a magyar pénzügyi rendszertől és messzire elkerülnek mindent ami magyar, legyen az állampapír, biztosítás, részvény stb. jelenleg semmiféle megtakarítás nincs biztonságban a magyar pénzügyi rendszerben és messzire kerülni kell azt. Van úgy, hogy a biztonság fontosabb a hozamnál és be kell áldozni a hozamot (vagy csak egy részét) biztonságunk érdekében, ma Magyarországon ilyen idők járnak.
    Biztonság= nemesfémek kb 30%-ban + egy jól kialakított saját devizakosár 70%-ban.
  • Péter
    Nem értem a gondolatmenetedet. “ott meg pontosan azért nem élik meg veszteségként az inflációt, mert nem kenyeret meg áramszámlát fognak parlagon fekvő 30 millióból venni”

    Attól, hogy nem kenyérre és áramszámlára fordítják a párnacihában lévő 30 milliót, miért ne élnék meg veszteségként? 10 év múlva a 30 millió Ft már nem azt az értéket fogja jelenteni, mint jelenleg, csak mondjuk 22 milliót. Persze azt értem, hogy valaki ezt nem éli meg veszteségként, mert ugyanakkora összeg szerepel a számláján, de butaságot csinál az illető, és rá kellene erre ébreszteni.

  • Pickpepe
    EUR imádóknak (főleg aki nem fekteti be), úgy emlékszem 2002-ben vettem először EUR-t, talán 250 Ft körüli árfolyamon amikor Olaszországban mentem nyaralni.
    Nagyjából jól emlékszem az adatsor alapján
    investing.com/currencies/eur-huf-historical-data

    Ma 326 ft egy EUR, azaz 17 év alatt 30%-ot gyengült a forint. Namost, aki akkor az EUR-t megvette és azóta cihában tartja az orbitális bukóban van ahhoz képest aki mondjuk akkor ugyanannyi értékű forintot betett állampapírba! (úgy, hogy közben volt egy brutális válság 2008-tól!)
    Az állampapírért sokszor akár 10% feletti kamatot is lehetett kapni évente(!) ezekben az években, ha csak éves 5%-kal számolok (nagyon durván kamatos kamat nélkül) akkor is 85 %-kal van több pénze mint akkor, azaz 462,5 Ft/ EUR árfolyam esetén lenne ugyanannyi pénze mint annak aki EUR-ban ül rajta azóta.
    Persze, ha az EUR jól be van fektetve az más.

  • ragazzo-fortunato
    Köszönöm szépen a választ! Elgondolkodtató a 0.5%-1% árjegyzői spread, elsőre nem hangzik vészesnek, de jobban belegondolva ez minden tranzakciónál akkumulálódna, míg a hasonló költségekkel járó devizakonverzió a teljes “életciklusban” csak 1x (HUF => EUR) vagy 2x (EUR => HUF) történne meg. Alapvetően hosszútávú tartásban gondolkodom, rendszeres bevásárlás mellett, de papírforma szerint a portfólió kibalanszírozásakor nem lehetetlen, hogy el is kellene adni. Jó, mondjuk a nagykép szempontjából érdektelen a különbség 🙂
  • Oregon
    Akik félnek a MÁK-tól azok képzeljenek el két végletet:
    a) senki sem teszi be a pénzét oda
    b) mindenki odateszi a pénzét
    Vajon melyiknek milyen hatása lenne?
    Annyit elárulok, hogy mind a két viselkedés forma tetteivel erősíti annak hatását, végkifejletét. Ha fél tőle, akkor is rásegít ahogy, ha bízik benne.

    Aki tudatánál volt a kilencvenes években az talán arra is emlékszik, hogy mennyi volt ekkor a kamat. Ki lett fizetve. Volt megszorítás, de a kamat ki lett fizetve.

    Európában nem divat az államcsőd, lásd: Görögország, Törökország, Ukrajna
    Azt hiszem rendszerváltáskor is csak a Lengyelek mutattak be a világnak, de fixme.

    Az euro/huf pedig nem valami nagy diverzifikáció jelenleg. Még egy dolog a diverzifikációról: minél több dologban van a pénzed annál valószínűbb, hogy valamin bukni fogsz, de annál kisebb az esély, hogy mindened elbuktd.

  • kgergely
    Mennyire jól tudnék élni, ha az ittlévő “készpénzesek” a megtakarításuk FELÉT beraknák állampapírba és az ott elért kamatok FELÉT nekem utalnák. 🙂 Az eurósoknak elég csak 20 milliót, de azért külön kérek pénzt, hogy ajánlom nekik, hogy vegyenek igénybe pénzügyi tanácsadót (olyat akiben megbíznak [a cikkei alapján 🙂 ] – skype). Itt elég lesz az elért hozam negyede – a tanácsadó díja.
    Gazdag leszek, juppi!
  • Axt
    a kripto jelenleg nem befektetés, hanem lufi. Pont azért nagyok a kilengései. Semmiféle tényleges gazdasági teljesítmény nincs egyik mögött sem, csak és kizárólag a várakozás, a spekuláció. Ezt én senkinek sem ajánlanám, csakis olyannak, aki az ebbe fektetett pénzről azonnal le is tud mondani, mintha soha nem is lett volna neki.
  • Danhadnagy
    @Dörnyei József “Régen 30 körül volt a várható max. élettartam” klasszik hiba, kevered az átlaggal. Pl. Magyarországon a férfiaknak csak amiatt nőtt várható életkoruk az elmúlt 150 évben mert a csecsemőhalandóság javult.


    bocsánat, nem akarlak megsérteni, de ha egy MÁK nyitással problémád van, akkor nem értem, hogy ezen a blogon értesz egyáltalán valamit?

  • L70
    Jót szórakoztam a kifogáskeresők kreativitásán. Hogy derogál 2 óra várakozás évi 150ezerért. Üzenem az úrnak, hogy 75ezerért sorakozok neki a mak-ban bármely nap. Számlásan afa-val ennyi.
  • Second Wave

    NIncs felhasználási kötöttség, a gyerek arra költheti, amire akarja (lakásra, fesztiválozásra, bármire).
  • véN
    Nekem az Államkincstári számlanyitással nagyon pozitív a tapasztalatom. Bp 17. kerületi kormányablakban levő MÁK ügyfélszolgálatra eddig mind a négyszer ha nyitvatartási időben mentem (ami más mint a kormányablaké!) sorszám és időpont nélkül, rögtön sorra kerültem. Az online regisztrációba nekem is beletörött a bicskám, de végül jobb volt így.
  • Karl
    OFF: Generali Egészségpénztár is bevezette az egészségbiztosítását havi 100 Ft-ért és mindenki automatikusan csatlakozik.
    Nincs vele bajom, mert nem nagy összeg, de inkorrekt, hogy erről ők se tudnak küldeni egy nyamvadt e-mailt, hogy tessék kedves tag, innentől kezdve vonjuk a számládról.
    Ki lehet belőle lépni, ha valaki nem kéri, nekem csak az eljárásmód nem tetszik, hogy megkérdezés nélkül vonják mindenkitől.
  • AAA
    .D.

    “Olyan aktiv befekteteseket kell eszkozolni, amibol a penz relaitiv konnyeden mozgathato szukseg eseten. Ugyanakkor kifejezetten magas hozamot tud biztositani, es itt nem 10-15%-ra gondolok.”

    A magasabb hozammal mindig magasabb kockázat is jár és nem biztos hogy azt mindenki vállalni akarja. Plusz ha annyira egyszerű lenne magas hozammal likviden befektetni a pénzt, akkor mindenki azt csinálná. Ilyen beetetős dumákat tipikusan ügynökök szoktak nyomni.:)

  • Kiszamolo
    Jaj, épp most volt valaki, beígértek neki havi 7%-ot forexezésen. Az úgy évi 240% a kamatos kamat miatt.

    Gondoltam rá, hogy írni kellene megint arról, hogy évi 15% feletti hozamok csak a mesékben vannak, meg a lufikban. Amikor egymásnak fújják a “befektetők” a virtuális hozamot.

    Mindig arra gondolok, hogy á, erről már sokat írtam. Aztán eszembe jut, hogy utoljára talán négy-öt éve és kevesen olvasnak vissza annyit.

  • Stiel
    @Dörnyei József “Régen 30 körül volt a várható max. élettartam, az átlag jóval ez alatt volt.”

    Ez a mondatot becsszó nem értem.

  • Kiszamolo
    Egyébként ez tényleg gyakori tévedés. Akkor is az öregek 60-70 évig éltek, csak rengeteg gyerek meg fiatal meghalt a fertőző betegségek miatt.

    Hat-hét gyerekből az első öt évben meghalt 3-4, így alapból 35 év lett a várható születéskori élettartam. De ez nem azt jelenti, hogy aki ezt az időszakot átvészelte és a kolera sem vitte el 20 évesen, az ne tudott volna megöregedni.

  • Péter
    Ez nem így van. Amiről te beszélsz, az az átlagos élekor, a születéskor várható élettartamot ennél sokkal komplexebb módon számítják ki, és valóban azt jelenti, hogy amikor megszületsz, akkor megmondják, hogy mikorra várható a halálod. A képletben nincs benne a gyerekhalandóság, ezt teljesen félreértitek. Régen nagyon ritka volt, hogy 60-70 évig éltek az emberek.
  • Kiszamolo
    Péter, a születéskor várható élettartamot egy éves kortól számítják, hogy kivegyék belőle a csecsemőhalandóságot. Ezért is írtam öt éves kor előttet.

    Rowbotham and Clayton (JRSM 2008;101:454–62) make a very important point when they draw attention to the life expectancy at birth compared to life expectancy at 5+ years of age.1 They state ‘… life expectancy in the mid-Victorian period was not markedly different from what it is today.

    Once infant mortality is stripped out, life expectancy at 5 years was 75 for men and 73 for women.’

    ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2625386/

    That’s life expectancy at birth, a figure dramatically influenced by infant mortality—pegged at the time as high as 30 percent. It does not mean that the average person living in 1200 A.D. died at the age of 35. Rather, for every child that died in infancy, another person might have lived to see their 70th birthday. Early years up to the age of about 15 continued to be perilous, thanks to risks posed by disease, injuries, and accidents.

    People who survived this hazardous period of life could well make it into old age.

    verywellhealth.com/longevity-throughout-history-2224054

    Having survived until the age of 21, a male member of the English aristocracy in this period could expect to live:

    1200–1300: to age 64
    1300–1400: to age 45 (because of the bubonic plague)
    1400–1500: to age 69
    1500–1550: to age 71

  • Zabalint

    Amióta bevezették az eurót, a Ft folyamatos reálfelértékelődésben van az eurohoz képest. Ez viszont eleve nem tarthat akármeddig.
  • Anita
    OFF

    Úgy emlékszem valaki készített, volt fenn egy olyan hitelkalkulátor, amiben be lehetett állítani a kamatot, futamidőt, számolni lakáskasszás előtörlesztéssel stb. Nem találom. Tud valaki segíteni?

  • Gary

    Akkor most végezd el ezt a számítást úgy is, hogy az eurón nem csak ültél, hanem bankbetétbe tetted (nem olyan rég még járt rá értelmes kamat bármelyik bankban), vagy akár német állampapírt vettél volna belőle.

    Amellett a 250-es árfolyam kisebb lengésekkel egész jól tartotta magát a válságig, és a 2010-es kormányváltás óta menetrendszerű, hogy a forint egyre rosszabb “egyensúlyi helyzeteket” találjon a pénzügyminiszter szavaival élve. A keresztbenéző szerintem egyszemélyben garancia arra, hogy a forinttal ne járj jól. És még nem is beszéltünk az eurózóna irányú kitettségeinkről.

  • Péter
    Te nagyon félreérted a kriptovaluták lényegét. Pont az a lényegük, hogy nem gazdasági teljesítmény van mögöttük, így kevésbé függ a gazdaság kilengéseitől. Trump is nyomta a hülyeségeit, hogy a bitcoin komolytalan, mert nem pénz. Pont az a lényege, hogy nem pénz! Tényleg olyan nehéz ezt megérteni?
  • Stanlee

    Devizabelfoldinek fog munosulni a 2001. évi XCIII. törvény 2§ ertelmezese alapjan. Valoszinuleg nem fognak neki nyitni, mert nincs lakcimkartyaja, mert devizabelfoldinel feltetelezik, hogy van neki. Devizakulfoldi amugy csak PEMAP-ot vehet.

  • hitel
    csaba504.github.io/hitel_torleszto_kalkulator/
  • eurós

    most itt hozzám beszélsz? én nem váltottam és ülök rajta boldogan, hanem megkerestem, és ötletem sincs, azt hova fektessem be. (forintjaim állampapírban vannak)
    ahogy értettem, az egyéb, euróval kicsit tanácstalanok is hasonlóan jártak.

  • Deviáns
    Nálam pont témába vág a cikk. Az én indokom/kifogásom a tudatlanság. Nem látom át, mi történik a pénzemmel az apró betűs részek miatt a 62. oldalon (nincs baj a látásommal, nem szemüveg kell). Már pont van annyi pénzem, hogy lássam, mennyire akarnak lehúzni a Bankban, a Mancika napi ajánlataival, a “független” tanácsadó stb… és ez aggasztó, így van némi egészséges paranoiám is.
    Miklós hetek óta része az estéimnek. Nézem a kiszámoló akadémiát, és tanulok. (Lesz ebből személyes tanácsadás is szerintem, akkor majd kicsengetem az árát…) Tanulom az Erste befektetéses felületét is értelmezni, mögé látni.
    Most úgy látom, a tudatlanság néhány hónap alatt leküzdhető heti 4-6 óra tanulással. Ez hiányzik szerintem mindenkinél.
    folyt…
  • Deviáns
    Szeretem az egyszerű ökölszabályokat, segítik a túlélést. Néhány ilyen elhangzott már itt és az Akadémián:
    Megtakarítás előtt:
    Vésztartalék: Mosógép/TV/autószerviz ára azonnal hozzáférhető megtakarításban (ez mondjuk 120-200E), ha egyébként gond lenne kifizetni.
    6 havi tartalék könnyen hozzáférhető megtakarításban (pl. bankbetét), a munka/állás elvesztése esetére.
    Megtakarítás:
    10-20M-ig Államkötvény, bankbetét, alacsony kockázat (személyes vélemény: legalább a reálérték megmaradjon), ne ugrálj, nagyon fáj a veszteség.
    20M felett ha van: lehet részvényezni, ETF-ezni, stb… itt már van idő, és némi veszteség sem fáj annyira. Kis összeggel kezdeni (játékpénz), tanulni és fejleszteni a stressztűrő képességet.
    50M felett ha van: 20M forintnyi stabilabb valuta újrakezdési alapként külföldön, kis kockázat, őrizze meg az értékét (pl. Svájc, worst case scenario).
  • Nordhouse
    Az állampapír becsődölése miatti valós vagy agitpropp jellegű rettegők azért biztos emlékezhetnek még arra, hogy ilyen utoljára a devizahitelezést elszabadito Gyurcsány kormány idején volt. Azota folyamatosan erősödik a gazdaság, a devizahiteleket kivezették és az állam is forintban veszi fel a hiteleit ami még inkább csökkenti a kitettségünket. Szóval amíg Ferièk nem jonnek vissza addig biztonságban van a pénzünk.
  • Andrus
    Aki a részvények összeomlását várja a bevásárlásra, hányszor vett 2018-ban? Év elején az S&P korrigált kb. 10%-t, év végén 20%-t. Ez után mindkétszer új maximumra futott. Ha ezekbe nem vettél bele legalább egy minimális összeggel, fölösleges ámítanod magad, sosem lesz értelmezhető részvény befektetésed.
  • Blend Ahmed
    “Ezt a pénz sem oldja meg, mert nem viheted magaddal.”
    Dehogyisnem. Az ókorban gyakran temetkeztek el a lovukkal vagy akár a szekerükkel. A mai analógia az lenne, ha valaki a kedvenc SUV-jával kérné a temetést.

    “Akkor is az öregek 60-70 évig éltek, csak rengeteg gyerek meg fiatal meghalt a fertőző betegségek miatt.”
    A “Rózsa nevé”-ben van az, hogy egy szerzetesre azt mondják, hogy már nagyon-nagyon öreg, mert van vagy már 60 éves. (1300-as évek eleje.)

    Ma délelőtt voltam az E-betűs bankban, ahol egy tanácsadó már “tudja”, hogy ősztől az állam csökkenteni fogja a MÁP+ kamatait. És ezt halálos komoly arccal adta elő, mint amolyan jóindulatú bennfentes információt 🙂

  • Dani

    csaba504.github.io/hitel_torleszto_kalkulator/
  • nyúl
    “évente egy hónappal kevesebbet dolgozhatnának” – Elméletben, de ugye a gyakorlatban nem.
    Szerintem sokan tényleg kevesebbet dolgoznának ha megtehetnék, és nem dolgoznának azért, hogy 6-12 havi tartaléknál több megtakarításuk legyen. Nevezhetitek őket lustának, vagy csak csak “élni” szeretnének, meg egyéb klisék.
    De nem tehetik meg, mert jobb állás van, ahol többet lehet keresni, de az olyan állás ritka, ahol az évi ~250 napnál kevesebbet kell dolgozni.
    Ezek a mókuskerékben nem tudatosan gyűjtik a pénzt, csak robotolnak, és mivel nincs idejük elkölteni, csak úgy felgyűlik a pénz. Ezért is nem fektetik be, nem is gondolnak rá.
    Nekik szerintem nagyon jó ez a cikk, ha eljutnak erre a blogra…
  • Blend Ahmed
    “Aki tudatánál volt a kilencvenes években az talán arra is emlékszik, hogy mennyi volt ekkor a kamat. Ki lett fizetve. Volt megszorítás, de a kamat ki lett fizetve.”

    Szerintem a rendszerváltáskor és még jó sokáig utána a tartozás nagy része külföldi intézményekkel szemben állt fenn (IMF, Világbank, nyugati államok, bankok, alapok). Fura lett volna először beinteni nekik, aztán rögtön utána pedig bekopogtatni az EU- meg a NATO-tagságért.

    Az említett lengyelekről pedig: “A hitelező kormányokat tömörítő Párizsi Klub 1991-ben elengedte Lengyelország 30 milliárd dolláros, államokkal szembeni adósságának felét, majd 1994-ben az ország magánhitelezőit tömörítő Londoni Klub a feléjük fennálló 14 milliárdos adósság 7,4 milliárd dolláros részének visszafizetésétől tekintett el.”
    24.hu/fn/gazdasag/2010/09/24/miert_is_fizetjuk_allamadossagot/

  • VAG
    Gondolom te is világosan látod, hogy az általad említettek nagy része nem attól fél, hogy csőd lesz, hanem attól, hogy ellopják. Vagy – ahogy alakulunk – egy második török líra lesz belőle. A narancssárga szemüveg akkor nem sokat fog segíteni.
  • Blend Ahmed
    “Fura lett volna először beinteni nekik, aztán rögtön utána pedig bekopogtatni az EU- meg a NATO-tagságért.”
    Bár a lengyelek pont ezt csinálták 🙂 És ők is akkor lettek tagok, mint mi.
  • Gary

    A Ferit én se szerettem, de a viktor alatt tanultam meg azt, hogy milyen azon kattogni, hogy mikor és milyen kreatív fenyegetéssel próbál majd a kormány rávenni, hogy lemondjak a magántulajdonomról az állam javára. (MANYUP)

    A forint látványosan értéktelenedik. Vele a fizetésem és a forintban tartott (max 20%) megtakarításom is. És a válságnak még épphogycsak az előszelének az előszelét érezni. Mi lesz itt akkor, amikor tényleg durva lépéseket fog a helyzetkezelés kívánni? Popcorn már a mikróban, bár érintettként sajnos annyira nem vicces.

  • Kezdő
    Üdv!
    150000 huf érdemes etf be tenni?
    Ennyivel szeretném elkezdeni.
    Hol vegyem és milyet javvasoltok?
    Gyakorolni ill. tapasztalatott szeretnék gyűjteni a bankbetéten és állampapiron kivuli világból.
    Köszönöm a segítséget!
  • Kapi
    Lehet hogy nem befektetes a cryto, lehet hogy lotto, lehet hogy mind tevedunk lehet hogy senki se, lehet hogy te egy robot vagy lehet hogy en vagyok az az is lehet hogy mind a matrix reszei vagyunk es mas eszi a piros tablettat. Hiszem hogy mindegy mibe fektetsz ha jo szolipszista vagy. Sok sikert neked 🙂

    Nem azert vagyok itt hogy az en hitem terjesszem hanem mert a egy zsenialis blog, meg akkor is ha mindenbe nem ertek egyet vele. Szamomra hihetetlen hogy heti 10 percnyi penzugyi blog olvasasa mire kepes. Remelem egyszer lesz annyi penzem hogy masokon ennyit segitsek mint szerintem a kiszamolo masokon.

  • ritkan_szolok_hozza

    “150000 huf érdemes etf be tenni?”
    Nem. De ha negyedévente/félévente ennyit be tudsz fektetni, akkor igen.

    “Hol vegyem és milyet javvasoltok?”
    Itthon KBC vagy Random Capital. Külföldön Interactive Brokers, bár itt nagyon drága lesz az ETF-ekhez való “5 TBSZ” séma költsége, ha jól tudom. (minden alszámla havi 10 dollár, persze lehet, hogy rosszul emlékszem)

    Ezeket érdemes elolvasnod: play.google.com/store/books/author?id=Andr%C3%A1s%20Gy%C3%B6rgy

    Nekem ugyan nincs ETF-fem, de minden könyvét elolvastam és sokat tanultam belőlük.

  • Satya
    Szerintem Miklóst az “emberi hülyeség ” idegesíti.Én speciel a vésztartalékot is állampapírban tartom.Semmilyen számlavezetési stb költsége nincs.Nézzünk meg egy bef alapot….mi ,mennyi mindent kell fizetni?Biztosítás?örülj,ha a befizetett összeget visszakapod.Másik a bankbetét /akár látra szóló,akár lekötött/ Vegyük már észre,hogy a bankoknak nincs vagyona.Vagyon az emberek által “benntartott összeg”Ráadásul ezt mint könyvelési összegnek tüntetik fel. Mi van akkor,ha az emberek 40-50% -a megrohanná a bankokat?….Mi volt Görögországban 6-7 éve???Na szóval…..Ja persze az OBA,meg a BEVA.az utóbbi még mindig a Quaestort nyögi.Amúgy nyugdíjra is lehetne spórolni /tudom úgysem érem meg,forint sem lesz addigra..stb..stb.Szerintem jelenleg a legolcsóbb NYEST nyitni pld OTP-nél és ot szépen veszegetni rá PMÁK-ot. Ötszáz ezernél “állam bácsi ” ad rá egy százast.Számlavezetés éves pár ezer Ftf
  • Sandokan
    Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy a már bankban lekötött állampapírokat, át lehet valahogy vinni az államkincstárhoz költségmentesen, vagy alacsony költséggel? Múlt hónapban nyitottam értékpapírszámlát a kincstár helyi kirendeltségén, és mikor mondtam a kollegámnak, hogy költségmentes és ingyenes a számlavezetés is, akkor nézett rám furcsán, hogy már lekötötte a pénzét a bankban a “kiskezítcsókolomnak” köszönhetően. Van erre valami épkézláb megoldás, vagy így járt? A választ előre is kösz!
  • dmry
    szal, hogy a külső(némileg)kényszerítő, és magasabb eladósodás helyett a belső, ám semmiféle számonkéréssel nem járót járjuk, máris boldoggá avathatjuk magunkat:)

    addig meg a ‘”már akiket” zavaró tények:
    “2 hónap alatt, 2018. májushoz viszonyítva: Az élelmiszerek ára 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,2, a liszté 9,8, a péksüteményeké 9,2, a sertéshúsé 8,8, a kenyéré 7,1%-kal magasabb, a tojás és a tej ára 6,0, a kávé ára 3,0%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,6, ezen belül a dohányáruké 12,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 5,8%-kal drágultak”. -portfolio

    talán a jaguár (legalábbis az autó) olcsóbb és nem ritkább lett…

  • Gary

    NER-kompatibilis kisbank lazán becsődölhet, azt meg lehet szívni. Viszont ha nemzetközi nagybankok dőlnek, az maga az apokalipszis, úgyis mindegy akkor.


    Mi lenne, ha mindenki félne a MÁKtól?
    Hát, elég vacak lenne, de nem lehet mondani, hogy ne lenne megérdemelt.
    Egy kormány, illetve egy jegybank legnagyobb tőkéje a bizalom, amit a társadalomtól kap. A magyar kormány és a magyar jegybank ezt napi szinten herdálja az arroganciájával, a pökhendiségével és a tudatlanságával. Ha ez tényleg katasztrófához vezetne, akkor hosszú évek kitartó munkájának az eredménye lenne. Olyanok munkájának, akiket a magyar nép bízott meg. És bezárul a kör, beüt a karma: megkapja a méltó büntetését a 2.5M ember, akit a pitiáner nyerészkedés/durva tudatlanság vezérelt szavazáskor és a 2.5M, akit simán nem érdekel az ország sorsa. Csak sajnos azoknak is szívás, akik egy csónakban eveznek velük.

  • headset

    “Az lenne a kérdésem, hogy a már bankban lekötött állampapírokat, át lehet valahogy vinni az államkincstárhoz költségmentesen, vagy alacsony költséggel? …Van erre valami épkézláb megoldás, vagy így járt?”

    Számlát kell nyitni a kincstárnál és az államkötvényeket oda transzferáltatni. Ezért az értékpapírkezelők kötvényfajtánként 5-10 ezer forintot szoktak kérni. A kondíciókban szerepel, hogy mennyit. Ha nagy érték van egy fajtából, akkor ez kis százalékot jelent. Ha kevés van valamelyik kötvényből, akkor el lehet adni és újat venni helyette.

    TBSZ-en levő kötvényeket is át lehett vinni adófizetési kötelezettség nélkül. (NYESZ-t nem, mert az nincs az államkincstárnál.)

    Ki kell számolni, hogy megéri-e. Lehet, hogy érdemes a számlát meghagyni, de a további megtakarításokat a kincstárhoz vinni.