Az ingatlanvásárlás és eladás (alapvetően és általában) nem egy agysebészet, amihez mindenféle túlfizetett ügynököt kellene igénybe venned.
Azonban az emberek nagy része egész életükben csak néhányszor vesznek vagy adnak el ingatlant, ezért bátortalanok. Nekik segít ez a sorozat. Először a vevők, aztán az eladók szempontjából nézzük meg, hogyan zajlik egy ingatlanvásárlás és hogyan lehet milliókat megspórolni, ha magunknak csináljuk.
Az első rész arról szól, hogyan találj meg egy ingatlant.
A második rész arról szól, hogyan ellenőrizd ingyen, amit tudni érdemes az ingatlanról, mielőtt még egyáltalán elmennél megnézni.
A mostani rész a földhivatali tulajdoni lapról és térképmásolatról szól. Ezt mindenképp érdemes kikérned, mielőtt még egyáltalán ajánlatot tennél az ingatlanra.
Ellenőrizned kell, hogy kié az ingatlan (azé-e, aki árulja, csak az övé-e, van-e rajta haszonélvezet vagy elidegenítési tilalom és így tovább), hogy akkora-e az ingatlan, mint állítják, hogy a rajta lévő épületek fel vannak-e tüntetve, hogy lakóingatlan vagy zártkerti ingatlan, mezőgazdasági épület, nyaraló vagy minek minősül az egész és így tovább.
Elöljáróban annyit, hogy a földhivatali nyilvántartásban rengeteg hiba lehet. (Apám egész életében földhivatalban dolgozott, tudna mesélni, de nem fog, mert úriember. 🙂 )
Ha valami nincs feltüntetve a földhivatalnál, lehet, hogy csak adminisztrációs hiba vagy földhivatali csúszás miatt még nem történt meg a felvitel. De lehet, hogy tényleg engedély nélkül építkeztek vagy rántották fel a garázst a kert végében. Esetleg lebontották a kisházat és engedély nélkül odarittyentettek egy háromszor akkorát, vagy csak bővítették néhány szobával. Amire nem kértek használatba vételi engedélyt, mert nem is kaptak volna, hiszen meghaladták a beépíthetőség százalékos értékét.
Tehát bármi eltérés kisebb eséllyel lehet adminisztrációs hiba, de nagyobb eséllyel súlyos probléma. Soha ne adj még foglalót se, amíg ez nincs tisztázva!
Tulajdoni lapot és térképmásolatot online tudsz lekérdezni ezen a linken, ügyfélkapu segítségével. Az első két tulajdoni lap ingyenes, a többi fizetős, a nem hiteles másolat ezer forint darabonként.
Kétféle tulajdoni lap van: hiteles és nem hiteles. Mindkettő ugyanazt tartalmazza, neked elég a nemhiteles is, majd az ügyvéd és a bank (ha van hitel vagy CSOK) majd lekéri a hitelest.
Lehet kérni csak szemlét, ekkor csak a legutóbbi, aktuális dolgokat látod, a törölt hiteleket, az előző tulajdonosokat nem. Ha kíváncsi vagy a teljes múltra is, akkor kérj teljes kivonatot, de ne csodálkozz, ha túl sok lesz az infó. 🙂
A tulajdoni lap három részből áll, egymás alatt felsorolva:
Az első rész (pontosabban I. RÉSZ) magát az ingatlant írja le: a telek minősítése, mérete és hasonló: művelésből kivett, zártkert, kivett lakóház, udvar és ehhez hasonlóak. Terület a példánkban 620 nm. Ekkora a telek.
Ha házvásárlás esetén itt valami mást látsz, mint "kivett lakóház, udvar", mondjuk zártkertet vagy mezőgazdasági területet, akkor szaladjon fel a szemöldököd. (Már ha lakóházat akarsz venni és nem szántót vagy zártkerti ingatlant.) Itt azt is látod, hogy társasház-e esetleg műemlék az adott ingatlan.
Lakás esetén itt logikusan "lakás" megnevezést kell látnod. Itt arra vigyázz, van-e albetétesítés, vagyis minden lakás külön albetét (egység), vagy egy nagy ömlesztett katyvasz az egész. Ha az utóbbi, akkor inkább sikítva menekülj.
Tipp: Ha kérdéses, hogy jól érted-e, amit látsz, a tulajdoni lappal (és térképmásolattal, ha házról van szó) menj be egy nagy bank legnagyobb bankfiókjába. (Már sokat írtam róla, hogy egy nagy bankfiók hitelügyintézője naponta tíz ilyen tulajdoni lapot lát, köztük sok problémásat is, egy kis bankfiók ügyintézője évente kettőt, ezért ő nem ért hozzá, de ezt a lendületes előadásmóddal elfedezi.) Mondd, hogy ezt készülsz megvenni és erre kapnál-e hitelt vagy CSOK-ot. Ezeket csak akkor ad a bank, ha rendben van a tulajdonjog. S ha fog kelleni hitel, mindjárt azt is tisztázd, hogy mennyi hitelt kapnál, de erről majd később bővebben.
Második rész (igen, II. RÉSZ) a tulajdonosokat írja le. Vigyázz, ha nem szemlét kértél, mindent látsz Hencidától Boncidáig, az összes régi tulajt is. Hogy ki az aktuális, onnan látod, hogy a többinél van egy törlő határozat is.
Vegyük észre, hogy ez egy teljes tulajdonlap és a legelső az nem a mostani tulaj. Ezt onnan tudjuk, hogy ott van legfelül a törlő határozat dátuma. Ilyenkor lefelé menve láthatjuk az újabb és újabb tulajdonost vagy tulajdonosokat. A mostani tulaj az utolsó, nála nincs törlési határozat odaírva. Ha 1/1-es, akkor ő az egyedüli tulajdonos.
Nézzünk meg egy szemlét (ami még egyszer, az egyszerűsített változat, csak az utolsó állapotot mutatja be):
Itt ő az egyedüli és mostani tulajdonos, vele kell tárgyalnod. Megtudhatod azt is, örökölte, vette-e, már ha ennek van relevanciája a te szempontodból. Ő vette, amint látod.
Ha van öt tulajdonos (például örökölt ingatlan), akkor mind az ötnek jóvá kell hagynia az eladást és ha csak felhatalmazást nem ad, ott is kell lennie az adásvételnél. Ha egy beleköp a levesbe, már gondod lehet, készülj fel rá.
Amire még fontos vigyáznod, ha válnak a házasfelek és ilyenkor árulják az ingatlant. Az ingatlan az egyik nevén van, de a fele jár a másiknak, mert a házasság alatt vették az ingatlant, közös pénzből. Ekkor ő tulajdoni lapon kívüli tulajdonos. Derítsd ki, van-e ilyen a háttérben, ha igen, adja írásba, hogy nem tart igényt a rá eső félre (mert másként egyeztek meg a vagyonosztozkodás során). Egy valamire való ügyvéd erre rákérdez.
Még egy buktató lehet: kiskorú a tulajdonos vagy van kiskorú tulajdonos is, ez leggyakrabban örökség esetén áll fenn. Ilyenkor a gyámhivatal fogja képviselni a kiskorú valós vagy vélt érdekeit és ez bizony gyakran nehézzé teszi az ügyintézést. Mivel látod a tulajdonosok születési dátumait, mielőtt foglalót vagy elöleget adnál egy ilyen ingatlanért, ne sajnáld a pénzt egy ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédre, aki elmondja, milyen kimenetelek lehetségesek.
A III. RÉSZ-ben vannak a minden egyéb dolgok leírva, amik legalább ennyire fontosak. Ne lankadjon a figyelmed, mert itt találod meg a legtöbb aknát elrejtve.
Ilyen lehet a haszonélvezet és a használat joga. Ez legtöbbször akkor van, ha valaki örökölte a házat, ő a tulajdonos, de akitől örökölte, annak az özvegye a haláláig tartó haszonélvezeti joga van rajta: őneki van joga lakni benne, kiadni pénzért és a többi.
Ezzel nagyon vigyázz. Amíg a haszonélvező nem hal meg, semmit nem tudsz csinálni az ingatlannal, ha ő másként akarja. Ilyen ingatlant csak nagyon áron alul vedd meg vagy mondasd le közjegyző előtt a haszonélvetőt a jogáról és ez kerüljön is fel a tulajdoni lapra. (Nem leírja egy sajtpapírra, hanem közjegyző és földhivatali bejegyzés!) Amíg ez nem történik meg, foglalót se adj. B verzió, hogy az adásvételi szerződésben mond le, de akkor se adj foglalót ilyen házra, lakásra. Ellenkező esetben el ne hidd, hogy a mama nem fog beleszólni meg egyébként is már nagyon öreg, nem kell vele törődni és a többi. Balek leszel, ha ilyenbe belemész, kivéve, amint mondtam, ha annyival olcsóbb az ingatlan.
Jelzálogjog, elidegenítési tilalom: ettől annyira nem kell félned, azt jelenti, hogy hitel van a házon, lakáson. Benne lesz a szerződésben, hogy az első mondjuk 13,24 millió forintot az XY banknak kell utalnod, aki ezért cserébe leveszi ezt a terhet a tulajdonlapról. Az ügyvéd elvileg intézi.
Végrehajtási jog: na ettől viszont nagyon féljél. Bármikor arra kelhetsz, hogy elárverezték a házad. Ilyen ingatlant csak akkor vegyél meg, ha kiderült, hogy kik és miért tették rá és megállapodtál velük. Ha cégnéven van az ingatlan, találkozhatsz még felszámolással vagy végelszámolással. Ilyen ingatlant se vegyél, amíg nem derül ki, mi is ez és mi lesz a vége.
Lehet még a földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog a tulajdonlapon. Ettől ne ijedj meg, de tudj róla, mert könnyen lehet, hogy ez miatt nem tudod úgy átalakítani a házat, ahogy szeretnéd. Annyit jelent, hogy biztosítani kell a kertedben az áramszolgáltatónak a trafójának helyet esetleg a házad falán egy szintezéshez használt földmérési fém bütyköt, amit nem mozdíthatsz el és az ahhoz való hozzáférést is biztosítanod kell (Ezt az úgynevezett szintezéshez használják, ismert a magassága, ezekhez mérik hozzá az ismeretlen magasságú tereptárgyakat. Ezért sem kellene csak úgy kivenni és valahová visszatenni a ház szigetelése után....) A helyszínen tudd meg pontosan, mit is takar ez a jog.
Vízvezetési jog, vezetékjog: azt jelenti, amit sejtesz, hogy jelent. Korlátozza, hogy hová mit építhetsz, tudd meg pontosan, mi is ez. De jó esetben olyan nagy terhet nem jelent, ha tudsz róla és nem oda akartál valamit építeni.
Elő-, visszavásárlási, vételi jog: erre is nagyon ügyelj. Nem veheted meg addig az ingatlant, amíg az elővásárlási jog tulajdonosa nem mond le erről a jogáról.
Amiket még itt találhatsz és nagyon fontosak: bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, vagyis a ház nem eladható, amíg a per le nem zárul.
Építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás, kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása,
elidegenítési és terhelési tilalom, tartós környezetkárosodás, épület létesítésének vagy lebontásának ténye.
Figyelj oda, ha nem te kérted le a tulajdoni lapot, minden oldalát megkaptad-e? A jobb felső sarokban látod, hogy mondjuk 3/5 oldal, vagyis öt oldalból ez a harmadik. Nehogy pont azon a lapon legyenek a huncutságok, amit nem adtak oda neked.
Meg kell még említeni az úgynevezett széljegyet is. Aznap, hogy valamit bejelentettek a földhivatalnak, mindjárt széljegyre is teszik. (Régen ez a lap szélére írt ideiglenes feljegyzés volt.) Ez nem azt jelenti, hogy el is fogadták, de valamikor a közeljövőben döntés hoznak róla. Tehát a széljegy még nem biztos, hogy meg is valósul, de ha nincs kizáró ok, akkor életbe lép és utána leveszik a széljegyet. (Ha nem fogadták el, akkor az elutasítás ténye kerül fel a teljes tulajdoni lapra.)
Ha házat veszel, térképmásolatra is szükséged lesz. (Lakásnál nem kell ilyen.) Ezen azt látod, hogy hivatalosan minek kellene lennie az ingatlanon és mi az, ami ezzel szemben tényleg van.
A ház harmadakkora a térképen, mint a valóságban? Engedély nélkül kibővítették az előtte itt álló kisházat. (Vagy lerombolták és újat építettek, csak elfelejtettek erre engedélyt kérni.)
A garázs nincs feltüntetve? Ha engedély nélkül építették később még bajod lehet belőle. (Kis faház, mobilgarázs, jakuzzi és a hasonló dolgok nem engedélykötelesek, azok nem lesznek rajta a térképen.)
Ha úgynevezett nyelestelek, vagyis egy másik telek mögött van az, amit venni akarsz, az odavezető út fel van-e tüntetve és a tiéd-e?
Engedély nélküli építkezés esetén kérhető fennmaradási engedély, ha a szomszédok nyilatkoznak, hogy tíz éve ott az adott ingatlan az adott állapotban és őket nem zavarja, akkor mákod van. (10 évig van joga az önkormányzatnak visszabontatni). Ha valamelyik szomszédot zavarja és nem tanúsítja, hogy ott van tíz éve változás nélkül, akkor gondban lehetsz. A kérdés komplikált, a jogszabály 2019-ben ráadásul változott is, ha érint a dolog, járj utána.
De ha nem akarsz feleslegesen szívni vele, olyan ingatlant vegyél, ami rendben van, ott van a ház és akkora, ahol lennie kell. A lényeg: tulajdonlap és térképmásolat nélkül ne adj pénzt, még foglalót se és ne hagyd magad lerázni, hogy majd jó lesz az, meg majd elintézzük.
Intézzék el, kerüljön minden bejegyzésre (de legalább széljegyre) a földhivatalban, minden épület akkora legyen és ott legyen, amekkora kell és majd utána kezdhetünk beszélni a vásárlásról.
Összefoglalva: ideális esetben minden rendben van: az ingatlan lakás vagy "lakóház, udvar", nincs rajta semmi teher vagy maximum banki hitel esetleg CSOK miatti bejegyzés, ami kezelhető könnyen. A térképen minden a helyén van, nincs felesleges épület a térképhez képest és semmi nem nagyobb vagy kisebb, mint amiről a földhivatal tud. Nem osztatlan közös tulajdon vagy ha mégis, ez az árában is erősen visszaköszön. Minden tulajdonos az eladók között van, mindenki már nagykorú és nincs haszonélvező.
Minden más esetben légy észnél és légy résen, ha kevésnek érzed magad hozzá, kérj egy ingatlanos ügyvédtől egy órát pár tízezerért, hogy elárulja, mennyire vészes mondjuk a bejegyzett szolgalmi jog és mit is jelent neked pontosan. Ne spórolj rajta 30 ezret, mert a végén tízmilliókat bukhatsz.
