Ingatlanvásárlás 3. rész: tulajdoni lap és térképmásolat
Az ingatlanvásárlás és eladás (alapvetően és általában) nem egy agysebészet, amihez mindenféle túlfizetett ügynököt kellene igénybe venned.
Azonban az emberek nagy része egész életükben csak néhányszor vesznek vagy adnak el ingatlant, ezért bátortalanok. Nekik segít ez a sorozat. Először a vevők, aztán az eladók szempontjából nézzük meg, hogyan zajlik egy ingatlanvásárlás és hogyan lehet milliókat megspórolni, ha magunknak csináljuk.
Az első rész arról szól, hogyan találj meg egy ingatlant.
A második rész arról szól, hogyan ellenőrizd ingyen, amit tudni érdemes az ingatlanról, mielőtt még egyáltalán elmennél megnézni.
A mostani rész a földhivatali tulajdoni lapról és térképmásolatról szól. Ezt mindenképp érdemes kikérned, mielőtt még egyáltalán ajánlatot tennél az ingatlanra.
Ellenőrizned kell, hogy kié az ingatlan (azé-e, aki árulja, csak az övé-e, van-e rajta haszonélvezet vagy elidegenítési tilalom és így tovább), hogy akkora-e az ingatlan, mint állítják, hogy a rajta lévő épületek fel vannak-e tüntetve, hogy lakóingatlan vagy zártkerti ingatlan, mezőgazdasági épület, nyaraló vagy minek minősül az egész és így tovább.
Elöljáróban annyit, hogy a földhivatali nyilvántartásban rengeteg hiba lehet. (Apám egész életében földhivatalban dolgozott, tudna mesélni, de nem fog, mert úriember. 🙂 )
Ha valami nincs feltüntetve a földhivatalnál, lehet, hogy csak adminisztrációs hiba vagy földhivatali csúszás miatt még nem történt meg a felvitel. De lehet, hogy tényleg engedély nélkül építkeztek vagy rántották fel a garázst a kert végében. Esetleg lebontották a kisházat és engedély nélkül odarittyentettek egy háromszor akkorát, vagy csak bővítették néhány szobával. Amire nem kértek használatba vételi engedélyt, mert nem is kaptak volna, hiszen meghaladták a beépíthetőség százalékos értékét.
Tehát bármi eltérés kisebb eséllyel lehet adminisztrációs hiba, de nagyobb eséllyel súlyos probléma. Soha ne adj még foglalót se, amíg ez nincs tisztázva!
Tulajdoni lapot és térképmásolatot online tudsz lekérdezni ezen a linken, ügyfélkapu segítségével. Az első két tulajdoni lap ingyenes, a többi fizetős, a nem hiteles másolat ezer forint darabonként.
Kétféle tulajdoni lap van: hiteles és nem hiteles. Mindkettő ugyanazt tartalmazza, neked elég a nemhiteles is, majd az ügyvéd és a bank (ha van hitel vagy CSOK) majd lekéri a hitelest.
Lehet kérni csak szemlét, ekkor csak a legutóbbi, aktuális dolgokat látod, a törölt hiteleket, az előző tulajdonosokat nem. Ha kíváncsi vagy a teljes múltra is, akkor kérj teljes kivonatot, de ne csodálkozz, ha túl sok lesz az infó. 🙂
A tulajdoni lap három részből áll, egymás alatt felsorolva:
Az első rész (pontosabban I. RÉSZ) magát az ingatlant írja le: a telek minősítése, mérete és hasonló: művelésből kivett, zártkert, kivett lakóház, udvar és ehhez hasonlóak. Terület a példánkban 620 nm. Ekkora a telek.
Ha házvásárlás esetén itt valami mást látsz, mint “kivett lakóház, udvar”, mondjuk zártkertet vagy mezőgazdasági területet, akkor szaladjon fel a szemöldököd. (Már ha lakóházat akarsz venni és nem szántót vagy zártkerti ingatlant.) Itt azt is látod, hogy társasház-e esetleg műemlék az adott ingatlan.
Lakás esetén itt logikusan “lakás” megnevezést kell látnod. Itt arra vigyázz, van-e albetétesítés, vagyis minden lakás külön albetét (egység), vagy egy nagy ömlesztett katyvasz az egész. Ha az utóbbi, akkor inkább sikítva menekülj.
Tipp: Ha kérdéses, hogy jól érted-e, amit látsz, a tulajdoni lappal (és térképmásolattal, ha házról van szó) menj be egy nagy bank legnagyobb bankfiókjába. (Már sokat írtam róla, hogy egy nagy bankfiók hitelügyintézője naponta tíz ilyen tulajdoni lapot lát, köztük sok problémásat is, egy kis bankfiók ügyintézője évente kettőt, ezért ő nem ért hozzá, de ezt a lendületes előadásmóddal elfedezi.) Mondd, hogy ezt készülsz megvenni és erre kapnál-e hitelt vagy CSOK-ot. Ezeket csak akkor ad a bank, ha rendben van a tulajdonjog. S ha fog kelleni hitel, mindjárt azt is tisztázd, hogy mennyi hitelt kapnál, de erről majd később bővebben.
Második rész (igen, II. RÉSZ) a tulajdonosokat írja le. Vigyázz, ha nem szemlét kértél, mindent látsz Hencidától Boncidáig, az összes régi tulajt is. Hogy ki az aktuális, onnan látod, hogy a többinél van egy törlő határozat is.
Vegyük észre, hogy ez egy teljes tulajdonlap és a legelső az nem a mostani tulaj. Ezt onnan tudjuk, hogy ott van legfelül a törlő határozat dátuma. Ilyenkor lefelé menve láthatjuk az újabb és újabb tulajdonost vagy tulajdonosokat. A mostani tulaj az utolsó, nála nincs törlési határozat odaírva. Ha 1/1-es, akkor ő az egyedüli tulajdonos.
Nézzünk meg egy szemlét (ami még egyszer, az egyszerűsített változat, csak az utolsó állapotot mutatja be):
Itt ő az egyedüli és mostani tulajdonos, vele kell tárgyalnod. Megtudhatod azt is, örökölte, vette-e, már ha ennek van relevanciája a te szempontodból. Ő vette, amint látod.
Ha van öt tulajdonos (például örökölt ingatlan), akkor mind az ötnek jóvá kell hagynia az eladást és ha csak felhatalmazást nem ad, ott is kell lennie az adásvételnél. Ha egy beleköp a levesbe, már gondod lehet, készülj fel rá.
Amire még fontos vigyáznod, ha válnak a házasfelek és ilyenkor árulják az ingatlant. Az ingatlan az egyik nevén van, de a fele jár a másiknak, mert a házasság alatt vették az ingatlant, közös pénzből. Ekkor ő tulajdoni lapon kívüli tulajdonos. Derítsd ki, van-e ilyen a háttérben, ha igen, adja írásba, hogy nem tart igényt a rá eső félre (mert másként egyeztek meg a vagyonosztozkodás során). Egy valamire való ügyvéd erre rákérdez.
Még egy buktató lehet: kiskorú a tulajdonos vagy van kiskorú tulajdonos is, ez leggyakrabban örökség esetén áll fenn. Ilyenkor a gyámhivatal fogja képviselni a kiskorú valós vagy vélt érdekeit és ez bizony gyakran nehézzé teszi az ügyintézést. Mivel látod a tulajdonosok születési dátumait, mielőtt foglalót vagy elöleget adnál egy ilyen ingatlanért, ne sajnáld a pénzt egy ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédre, aki elmondja, milyen kimenetelek lehetségesek.
A III. RÉSZ-ben vannak a minden egyéb dolgok leírva, amik legalább ennyire fontosak. Ne lankadjon a figyelmed, mert itt találod meg a legtöbb aknát elrejtve.
Ilyen lehet a haszonélvezet és a használat joga. Ez legtöbbször akkor van, ha valaki örökölte a házat, ő a tulajdonos, de akitől örökölte, annak az özvegye a haláláig tartó haszonélvezeti joga van rajta: őneki van joga lakni benne, kiadni pénzért és a többi.
Ezzel nagyon vigyázz. Amíg a haszonélvező nem hal meg, semmit nem tudsz csinálni az ingatlannal, ha ő másként akarja. Ilyen ingatlant csak nagyon áron alul vedd meg vagy mondasd le közjegyző előtt a haszonélvetőt a jogáról és ez kerüljön is fel a tulajdoni lapra. (Nem leírja egy sajtpapírra, hanem közjegyző és földhivatali bejegyzés!) Amíg ez nem történik meg, foglalót se adj. B verzió, hogy az adásvételi szerződésben mond le, de akkor se adj foglalót ilyen házra, lakásra. Ellenkező esetben el ne hidd, hogy a mama nem fog beleszólni meg egyébként is már nagyon öreg, nem kell vele törődni és a többi. Balek leszel, ha ilyenbe belemész, kivéve, amint mondtam, ha annyival olcsóbb az ingatlan.
Jelzálogjog, elidegenítési tilalom: ettől annyira nem kell félned, azt jelenti, hogy hitel van a házon, lakáson. Benne lesz a szerződésben, hogy az első mondjuk 13,24 millió forintot az XY banknak kell utalnod, aki ezért cserébe leveszi ezt a terhet a tulajdonlapról. Az ügyvéd elvileg intézi.
Végrehajtási jog: na ettől viszont nagyon féljél. Bármikor arra kelhetsz, hogy elárverezték a házad. Ilyen ingatlant csak akkor vegyél meg, ha kiderült, hogy kik és miért tették rá és megállapodtál velük. Ha cégnéven van az ingatlan, találkozhatsz még felszámolással vagy végelszámolással. Ilyen ingatlant se vegyél, amíg nem derül ki, mi is ez és mi lesz a vége.
Lehet még a földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog a tulajdonlapon. Ettől ne ijedj meg, de tudj róla, mert könnyen lehet, hogy ez miatt nem tudod úgy átalakítani a házat, ahogy szeretnéd. Annyit jelent, hogy biztosítani kell a kertedben az áramszolgáltatónak a trafójának helyet esetleg a házad falán egy szintezéshez használt földmérési fém bütyköt, amit nem mozdíthatsz el és az ahhoz való hozzáférést is biztosítanod kell (Ezt az úgynevezett szintezéshez használják, ismert a magassága, ezekhez mérik hozzá az ismeretlen magasságú tereptárgyakat. Ezért sem kellene csak úgy kivenni és valahová visszatenni a ház szigetelése után….) A helyszínen tudd meg pontosan, mit is takar ez a jog.
Vízvezetési jog, vezetékjog: azt jelenti, amit sejtesz, hogy jelent. Korlátozza, hogy hová mit építhetsz, tudd meg pontosan, mi is ez. De jó esetben olyan nagy terhet nem jelent, ha tudsz róla és nem oda akartál valamit építeni.
Elő-, visszavásárlási, vételi jog: erre is nagyon ügyelj. Nem veheted meg addig az ingatlant, amíg az elővásárlási jog tulajdonosa nem mond le erről a jogáról.
Amiket még itt találhatsz és nagyon fontosak: bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, vagyis a ház nem eladható, amíg a per le nem zárul.
Építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás, kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása,
elidegenítési és terhelési tilalom, tartós környezetkárosodás, épület létesítésének vagy lebontásának ténye.
Figyelj oda, ha nem te kérted le a tulajdoni lapot, minden oldalát megkaptad-e? A jobb felső sarokban látod, hogy mondjuk 3/5 oldal, vagyis öt oldalból ez a harmadik. Nehogy pont azon a lapon legyenek a huncutságok, amit nem adtak oda neked.
Meg kell még említeni az úgynevezett széljegyet is. Aznap, hogy valamit bejelentettek a földhivatalnak, mindjárt széljegyre is teszik. (Régen ez a lap szélére írt ideiglenes feljegyzés volt.) Ez nem azt jelenti, hogy el is fogadták, de valamikor a közeljövőben döntés hoznak róla. Tehát a széljegy még nem biztos, hogy meg is valósul, de ha nincs kizáró ok, akkor életbe lép és utána leveszik a széljegyet. (Ha nem fogadták el, akkor az elutasítás ténye kerül fel a teljes tulajdoni lapra.)
Ha házat veszel, térképmásolatra is szükséged lesz. (Lakásnál nem kell ilyen.) Ezen azt látod, hogy hivatalosan minek kellene lennie az ingatlanon és mi az, ami ezzel szemben tényleg van.
A ház harmadakkora a térképen, mint a valóságban? Engedély nélkül kibővítették az előtte itt álló kisházat. (Vagy lerombolták és újat építettek, csak elfelejtettek erre engedélyt kérni.)
A garázs nincs feltüntetve? Ha engedély nélkül építették később még bajod lehet belőle. (Kis faház, mobilgarázs, jakuzzi és a hasonló dolgok nem engedélykötelesek, azok nem lesznek rajta a térképen.)
Ha úgynevezett nyelestelek, vagyis egy másik telek mögött van az, amit venni akarsz, az odavezető út fel van-e tüntetve és a tiéd-e?
Engedély nélküli építkezés esetén kérhető fennmaradási engedély, ha a szomszédok nyilatkoznak, hogy tíz éve ott az adott ingatlan az adott állapotban és őket nem zavarja, akkor mákod van. (10 évig van joga az önkormányzatnak visszabontatni). Ha valamelyik szomszédot zavarja és nem tanúsítja, hogy ott van tíz éve változás nélkül, akkor gondban lehetsz. A kérdés komplikált, a jogszabály 2019-ben ráadásul változott is, ha érint a dolog, járj utána.
De ha nem akarsz feleslegesen szívni vele, olyan ingatlant vegyél, ami rendben van, ott van a ház és akkora, ahol lennie kell. A lényeg: tulajdonlap és térképmásolat nélkül ne adj pénzt, még foglalót se és ne hagyd magad lerázni, hogy majd jó lesz az, meg majd elintézzük.
Intézzék el, kerüljön minden bejegyzésre (de legalább széljegyre) a földhivatalban, minden épület akkora legyen és ott legyen, amekkora kell és majd utána kezdhetünk beszélni a vásárlásról.
Összefoglalva: ideális esetben minden rendben van: az ingatlan lakás vagy “lakóház, udvar”, nincs rajta semmi teher vagy maximum banki hitel esetleg CSOK miatti bejegyzés, ami kezelhető könnyen. A térképen minden a helyén van, nincs felesleges épület a térképhez képest és semmi nem nagyobb vagy kisebb, mint amiről a földhivatal tud. Nem osztatlan közös tulajdon vagy ha mégis, ez az árában is erősen visszaköszön. Minden tulajdonos az eladók között van, mindenki már nagykorú és nincs haszonélvező.
Minden más esetben légy észnél és légy résen, ha kevésnek érzed magad hozzá, kérj egy ingatlanos ügyvédtől egy órát pár tízezerért, hogy elárulja, mennyire vészes mondjuk a bejegyzett szolgalmi jog és mit is jelent neked pontosan. Ne spórolj rajta 30 ezret, mert a végén tízmilliókat bukhatsz.
Olyankor pedig már nincs rizikó a tulajdonos személyét illetően, hiszen az ügyvéd nem jegyzi ellen a szerződést, amíg nem látta a tulajdoni lapot.
Van egy ingatlanos találmány a vételi szándéknyilatkozat, ha egy mód van kerüljük el. Ha nem tudjuk, akkor alkudjuk le minimálisra. Pl. aláírás előtt 10 perccel szólunk, hogy csak a felét sikerült elhozni. Nem fognak elzavarni!
Ez minden adásvételi kötelező eleme : “az eladó szavatolja az ingatlan per-, teher-, illeték- és igénymentességét”.
Utóbbi, az igénymentes jelenti azt, hogy – legalábbis tudomása szerint – nincs ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosa az ingatlannak.
A közhiteles nyilvántartás alapján, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző harmadik fél ilyen szempontból nincs veszélyben. Ilyen esetben az eladó és az esetleges i.ny.kívüli tulajdonos belső, saját ügye lesz elrendezni egymás között a jogvitájukat, abba ez előzőek szerint körülírt vevő nem vonható bele.
Nyilván az értékbecslő által becsült értéket gondoltam, nem a hitelfedezetit. Az miért lenne sértő? Mondjuk ezen a környéken olyan 20 környékén van a hirdetésekben az ajánlati ár. Ha valaki megnézi, és azzal indítja az ártárgyalási részt, hogy számára 18-at érne meg a lakás, akkor is egy becsült értékről indultok. Ha ehhez képest azt mondom, hogy nem sok lakást vettem vagy adtam el, becsültessük fel a bankkal az értékét /nyilván az értékbecslést ezáltal én fizetem/ és annak fényében kezdjünk tárgyalni, az szerinted sértő? Teljesen komolyan kérdezem, nem feldühíteni akarom az eladót,úgy gondoltam, hogy egy külső szemlélő objektívebb lehet, és mint a bank képviselője kevésbé beszél a levegőbe. Csak udvariasabb a piaci árra hivatkozni, minthogy a konyha teljes cseréjéig egy teát se lenne kedv megfőzni a konyhában az állapota miatt.
Egy évvel ezelőtt adtunk el családi házat. Volt hozzá egy engedély nélküli bővítés még ’95-ből, amit szerettünk volna jogilag rendbe tenni. A szomszédok rendben tanúskodtak, a földmérő felmérte az aktuális állapotot. Eddig jó. Ezen a ponton kezdett el az önkormányzat építési hivatala meg a földhivatal egymásra mutogatni, hogy kinek is kellene intézkednie. Merthogy a jelenlegi szabályozásnak sem felel meg, ahol van az épület, tehát fennmaradási engedélyt nem adnak rá. ♀️
Végül szaggatott vonallal került rá a térképre. A banki értékbecslésnél csak az eredeti alapterületet vették figyelembe, szerencsére ez elég volt annyi hitelhez, amennyi a vevőnek kellett hozzá.
rakosmente.minerva.hu/minerva/bp17ker/internet.php
Hasznos ezeknek utánanézni, időt spórolni, de remélhetőleg az ügyvéd felhívná a figyelmet az ilyen stiklikre.
(mondjuk hogy a ház nagyobb a rajzon, mint a valóságban, azt nem hinném, hogy az ügyvéd ellenőrzi, de a mindenféle jogokat stb. biztosan).
mi pont ezt csinaltuk: kishaz lerombol es felujit, de nekem nem mondta senki hogy ehhez engedely kell 🙁
en azt hittem az en telkemen azt csinalok amit akarok…
most mi legyen ? hogy kene ezt a fennmaradasit megkerni?
ha nem akkor tobbmilliot bukok amibe az epitkezes fajt :(((
Társasházi ingatlan, felső emelet, a tetőtér (padlás) beépítve, de a tulajdoni lapon nem szerepel, viszont az alapitó okiratban igen, kizárólagos használati jog van feltüntetve. Az eladó szerint nem lehetett a tulajdont megszerezni, mert a padlás beltéri magassága nem elegendő, viszont az alapító okirat miatt kizárólagos a használata. Szép lakás, alsó rész 65nm, felső padlás, 1.8 m feletti rész kb 35 nm. Ez csapda?
Rossz hírem van, a bank minél nagyobb hitelt ad annál többet keres rajta. Ezért a banki értékbecslés arról szól hogy egy szép kis összegért (a te zsebedből) megállapítsák hogy az ingatlan pontosan annyit ér amennyiben sikerült megállapodni az eladóval. Kivéve ha mondjuk eszelősen nagy árban egyeztetek meg, mert akkor a bank fél hogy a fedezet kevés lesz, de ez ritka.
Más: nem kell annyira beszarni a nem tökéletes szituációktól, én a Bp-i házamat haszonélvezeti jog és nem banki kölcsön mellett vettem meg, valamint közös osztatlan telken van a nyaralóm, 10 valahány éve megvan és soha nem volt semmi probléma belőle. A lényeg hogy legyen egy jó ügyvédetek aki ezeket a megfelelő módon kezeli. Semmi boszorkányság nincs benne. Persze lehet mindenkiről a legrosszabbat feltételezni, de akkor saját magadat zárod ki a piac feléből.
Valakinek van ötlete/ tapasztalata, milyen formában érdemes ezt megvenni?
Ha jól láttam külterületet min 2 hónapra ki kell függeszteni, s ezen kívül is hosszú az átfutása.
Ha eladó belterületté szeretné átminősíttetni eladás előtt, akkor az is idő/ előzetes költség neki, illetve 90% az illeték az eladáskor ha minden igaz.
Sokat szigorodott folyamatosan a dolog mostanában.
Itt Szegeden is fordulnak elő hasonlók. A lakcímbejelentésnél jelezte az ügyintéző, hogy a tulajdonosnak kell az illetékes földhivatalnál kezdeményeznie a “rendbetételt”. Állítólag ahol a házban banki kölcsönnel történik vásárlás vagy jelzálogos felújítás, az hamarabb sorra szokott kerülni, egyébként túl kevesen vannak, lassan haladnak. Régebben a lakcímnyilvántartás nem kapcsolódott az ingatlannyilvántartáshoz, de állítólag hamarosan necces lesz, mert összekapcsolódnak az elektronikus nyivántartások, akkor pedig kellene az egyezés.
“Nincs ilyen jogi kategória.”
Hogyne lenne. Több eset is lehetséges, a legtipikusabb, hogy a házastársi közös vagyonból vásárolt ingatlan csak az egyik fél nevére kerül. Viszont, gondolt erre a jogalkotó, és törvényi vélelem áll amellett, hogy az egyik házastársnak a közös vagyon terhére vállalt egyoldalú kötelezettségvállalása a másik házastárs beleegyezésével történt.
Ha nem ez a helyzet, azt megint csak a házastársak belső viszonyában kell rendezni, a jóhiszemű harmadik félnek nincs köze ehhez.
Vagy ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos lehet pl. az örökös, akinek személye nincs deklarálva a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáig.
Ne is mondd, épp a másik cikk alatt próbálja az egyik ingatlanos védeni a védhetetlent. 🙂
https://kiszamolo.hu/kizarolagos-szerzodes/comment-page-5/#comment-194682
Én megértem, hogy nekik ezt így tanították. Talán még el is hiszi, hogy ő ezzel jót tesz.
De attól még az ami, nevezzük a nevén: 100% szimpla ingatlanos lehúzásról beszélünk.
Ha a kornyezo lakasok arszintjen hirdetett lakas az erosen felfele tevedo ertekbecslo szerint tul van arazva, akkor nem alkudozik az ember, hanem megkoszoni a lehetoseget es torli/tiltja az elado telefonszamat. Levezetesnek pedig elolvassa, miert forgalomkeptelen az ingatlan. De ez eladoval kozos ertekbecslesnek nem latom ertelmet, ha magas szam jon ki, attol meg lealkudhatod.
Ez vidéki városban volt, egy pesti vásárlásnál szerintem még kacifántosabb dolgok lehetnek. Most azt gondolom közjegyzőhőz mennénk, mint ahogy az albérleti szerződésnél is.
Köszönöm!
Ha bírósági letétbe helyezem az ismeretlen tulajdonosnak járó vételárat, az meddig marad ott?
Ha nem jelentkezik érte (mert nem is tud róla, meghalt, stb) akkor mi történik?
Ez a “széles látószögű kamerával fotózni nem korrekt” dolog szerintem tévedés.
Azt, hogy mennyire nagyok a helyiségek, a tervrajzról kéne megnéznie a vevőnek. Ideális esetben ott szépen látszik az összes szoba, és fel is vannak tüntetve a távolságok méterben, a területek négyzetméterben.
Engem az idegesít nagyon, ha nincs tervrajz, vagy ha nem arányos. Pl a kis WC-t nagyobbnak rajzolta, mint a nappalit (!)
Egy félszobát nem lehet rendesen lefotózni keskeny látószögű kamerával, ez esetben csak a szemközti fal látszik normálisan. Annál még mindig jobb egy szép széles látószögű fotó.
Lehet, hogy szerinted nincs, de én már találkoztam vele, szóval nagyon is létező fogalom.
Nem csak az adásvételi szerződésnél érdemes odafigyelni, hanem például megakaszthatja egy bankhitel felvételét is, ha a bank valamilyen úton megtudja, hogy van ilyen jog.
A konkrét esetben egy ismerősöm válni akart és az asszonyt ki kellett fizetnie, amit szabad felhasználású jelzáloghitelből akart megoldani (1/1 tulajdonos volt egy ingatlanon). A hibát ott követte el, hogy beadta a banki hitelbírálónak a válási papírokat, amiben szerepelt, hogy elismeri az asszony 50%-os, ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonjogát és ezért fizet neki x Ft-ot.
Na ekkor feszült be a bank, nem akarta megadni a kért összeget, mert az 50%-os tulajdonnal a hitelfelvevőnek nem volt elég fedezete a kölcsönre.
Ha azt mondta volna a bankban, hogy csak nyaralni akar, gond nélkül megkapta volna a kölcsönt… 🙂
2021-02-08 at 20:24
Szia!
nem sértő, csak engemm mint eladót nem érdekel. Ha szerinted nem 20-at ér, hanem 18-at, akkor elkudj. Ha sikerül 18-ra levinned, az nem azért lesz, mert vittél egy papírt, hogy az annyit ér. Ha én nem akarom eladni, csak 20-ért, akkor miért érdekelne, hogy van papírod róla, hogy annyit ér. Nem, annyit ér, amennyit adnak érte.
Neked meg annyit, amit adni akarsz érte. Vagy találkoztok, vagy nincs üzlet.
2021-02-08 at 22:59
segitseg !
mi pont ezt csinaltuk: kishaz lerombol es felujit, de nekem nem mondta senki hogy ehhez engedely kell
en azt hittem az en telkemen azt csinalok amit akarok…”
Rossz hírem van: van, ahol még a tuját sem vághatod ki engedély nélkül. Önkormányzatnál érdeklődj, van-e szabály (honlopon bogarászhatod a rendeleteket is).
A kecó ilyen átépítésre nem tudom mi vonatkozik (talán nem engedélynek hívják, de vmi kell!), mert lehet, hogy arra is csak a bejelentési és használatbavételi kötelezettség van, ha nem éri el a 300nm-t, de ennek még nem mentem utána, mert nem volt aktuális 🙂
Az ingatlanosok döntő többsége tulajdonképpen csak egy vérszívó, aki az emberek tudatlanságából él, és milliókat vág zsebre a semmiért. Bicskanyitogató.
Az évfordulóhoz meg gratula! Évek óta olvaslak én is. Hiánypótló a munkásságod.
Én a szántás után talált cserepekből jöttem rá, de a település rendezési tervében is fel van tüntetve a hrsz, mint régészeti lelőhely. Az esetleges beépítési korlátozással nincs tapasztalatom, még nem akartunk rá semmit építeni
Foglaló bármilyen jogügyletben adható. Továbbá idézem a törvényt: “Érvényes előszerződés kötése esetén is adható foglaló”
Vannak csalók, akik odamennek a lehetőleg elsőnek egy alulárazott ingatlanhoz 1 milla kápéval, ha látják hogy balek a tulaj, akkor “lefoglalózzák” és aláíratnak egy előszerződést, átadnak egy millió foglalót, hogy ár alatt megveszik az ingatlant.
Mi baj lehet?
a) áron alul hozzájutnak az ingatlanhoz
b) visszakövetelik duplán a foglalót, aki átvette meg visszaadja, mert
— nem akar pereskedni
— rájön hogy még bukott pénzzel együtt is jobban jár, mert többet ér az ingatlan.
Kicsi az esélye hogy az eladó beleáll egy “nemadomvisszaduplán” perbe.
Amíg vannak idióták, akik ügyvéd nélkül irogatnak alá milliókról papírokat, addig ilyen lesz.
Tanulság: ha a partner siet, gyorsan akar papírozni, nem hagy időt gondolkozni akkor CSALÓ!
Van 5 telkem egymas mellett ezer eve. Egyforma meret, egyforma alak, 30 szeles, 60 hosszu, ket utcarol bejarat.
A terkepek digitalizalasanal 2005-ben az utolso telkemet es annak a szomszedjat rosszul rajzoltak meg. Nem egymas mellett van a ket telek a rajzon 30 szelesen es 60 hosszan, hanem 60 szelesen es 30 hosszan egymas felett!
Meret ugyanaz, csak hat igy a hetvegi hazam a rajzon az ove!
Masfel eve kerelmeztem a helyreigazitast. Maig semmi.
Egy honapja a szomszed arulja a telket, meghozza a hazammal egyutt!
Hirdeti is, ott is hazzal egyutt. Az oven nincs haz, ures telek!!
Kirohogtem, hogy ez mi, kozolte o kituzeti foldmerovel ha jon egy vevo, es kesz. Mondom azt amirol tudod, hogy nem a tied?
O kituzeti. Ezt ismetelgette.
Csak mondom, hogy ha kikeri a vevoje a terkepet, tullapot, azon minden rendben van latszatra.
Ha nem kerek ki egy terkepet 3 eve, akkor nem lattam volna a hibat, nem kertem volna helyreigazitast.
Most orditva felhivtam a foldhivatalt, szelrejegyre tettek a kerelmet mindket telken, igy amikor lekeri egy ugyved a vevo reszerol, akkor ott halisten megall majd a dolog.
3 eves elmaradasban van egyebkent a terkeposztaly, legalabb is ezt mondtak telefonon.
A szomszed cseles, a sajat telkerol mutogat a hazam fele. Ez egy tobb, mint 20 eve engedely nelkul epitett rom, tehat nem kell hozza kulcs.
Terkepen fel van tuntetve. Rengeteg ilyen van a kornyeken, volt zartkertek, eleg ra fennmarsdasit kerni mivel 20 eves.
Szoval sehol nem bukna ki a dolog, siman eladhatna a hazat egy teljesen mas alaku telekkel, a terkep es tullap alapjan rendben lenne a dolog.
Aztan lehetne pereskedni a johiszemu vasarloval, es bebizonyitani, hogy az elado szandekosan hazudott es csalt.
“Miklós, pont most írtad le hosszasan, miért is van szükség ingatlanosra. Ezeket a dolgokat egy átlag ember nemhogy nem nézi meg, de azt se tudja, hogy léteznek.”
Pont ezért kell leírni, hogy mit nézzenek!
Hogy ne legyenek egy “megnézés” miatt rászorulva az ingatlanosra, és kifizetni neki MILLIÓKAT.
Nyilván hideg megkeresés sokaknak nem bejövős. Van is már egy csomó hasonló szolgáltató a piacon, én meg nem ebből akarok megélni, tuti rossz a pitchem, minimál az ads-költségkeretem stb.
De valahol elkeserítő hogy november óta kb. 10% méltatott egyáltalán válaszra (“kösz nem”). Persze olvasva EU/USA témában releváns fórumokat, kb. ott is általános hogy “avoid real estate virtual tours” 🙂
Nem széles látószögű, hanem konkrétan halszem objektívről beszéltem. A halszem a sima széleslátoszögűvel szemben torzít (hacsak nem korrigálják szoftveresen), és ügyes trükközéssel tágasabbnak lehet mutatni a teret, mint amilyen valójában. Igen, nyilván a korrekt alaprajz alapján pontosan tudhatod, melyik helyiség mekkora, csakhogy sok ember a benyomásai alapján dönti el, hogy megnézi-e az adott ingatlant, mint a konkrét adatok alapján.
Nem igazán értem hogy ebben konkrétan mi a csalás. Az előszerződés nem egy sajtpapír, rögzíteni kell benne a későbbi szerződés paramétereit (eladó, vevő, ingatlan adatai, ár, határidők). Az eladó döntése hogy elfogadja a vételi ajánlatot és a foglalót vagy sem.
Abban igazat adok hogy John Doe téves állítást fogalmazott meg, sokan mondanak valamit úgy hogy nem néznek rendesen utána.
Egy gyors kérdés.
Egy garázsrol kaptam elő vásárlási jogot, amivel írásban (két tanú) éltem is.
Az eladó 1 hét után visszalépett az eladástól. Ezt megteheti?
Nem tudom. Ha esetleg arra gondolsz, te biztosan nem kapod vissza… 🙂
Szerintem marad ott.
mdzsi,
Akkor ott valami más is hibádzott, vagy jó nagy hülye ült a bankban.
Hiszen az 50% eleve a hitelfelvevőé akkor, ehhez “veszi meg” a hitellel a másik 50%-ot.
Azért 50% “önerő” nem olyan rossz arány.
(Elvégre amikor ingatlant veszek hitellel, akkor a hitelfelvételkor ott sem az enyém még az ingatlan. Nemhogy az 50, de még egy fél százalék sem.)
“Vannak csalók, akik odamennek a lehetőleg elsőnek egy alulárazott ingatlanhoz 1 milla kápéval, ha látják hogy balek a tulaj, akkor “lefoglalózzák” és aláíratnak egy előszerződést, átadnak egy millió foglalót, hogy ár alatt megveszik az ingatlant.”
Mi van?
Eladó meghirdeti x összegért, vevő kifizeti az x összeget, és a vevő a csaló?
Mi itt a probléma? Mitől lenne ez csalás? Kevés kávét ittam ma, hogy nem értem???
Több eset van:
Az biztosan csalás, hogy az eladóval nem közlik hogy mit jelent a foglaló, azt se tudja mi az. Azt hiszi szerencsétlen, hogy kapott egy ajánlatot a házára, ami áron alul van talán, de ez legalább megvan, komoly vevő. Ha talál jobbat, akkor majd ebből visszalép.
Csakhát ugye a foglaló után már nem lehet “csakúgy” visszalépni.
B verzió hogy nem mondják hogy foglaló mert esetleg az eladó nem teljesen hülye, kapisgálja a dolgokat. Csak ennyit mondanak: “itt hagyok egymilliót, egy kis előleg, látja én megbízom magában”, de az előszerződésbe már azt írják hogy foglaló.
Ha csak százból egy hülyét találnak, ebből már fényesen meg lehet élni…
“Az biztosan csalás, hogy az eladóval nem közlik hogy mit jelent a foglaló, azt se tudja mi az. Azt hiszi szerencsétlen, hogy kapott egy ajánlatot a házára
Ööö.. ha valaki nem tudja, mi az a foglaló, és elfogadja…. az az ő hibája.
“Csak ennyit mondanak: “itt hagyok egymilliót, egy kis előleg, látja én megbízom magában”, de az előszerződésbe már azt írják hogy foglaló.”
Ha az eladó elolvasás nélkül aláírja a szerződést, akkor go to 1. pont..