A kormány legújabb ötlete, hogy 10 millió forintos ajándékot és további 10 millió forintos majdnem ingyenes hitelt ad azoknak lakásvásárlásra, akiknek 3 gyereke van, vagy vállalja, hogy három gyereke lesz. Két gyerek után "csak" 3,6 millió fog járni a tervek szerint.

Vajon mennyibe fog ez kerülni nekünk, adófizetőknek?

Mivel hasonló pénzszórás hasonló céllal már volt a kétezres években, ezért először nézzük meg, vajon mennyibe került akkor az állami támogatás és milyen hatása volt a gazdaságra és a költségvetésre. Ha nem tanulunk a történelemből, arra kárhoztatjuk magunkat, hogy ugyanazokat a hibákat újra és újra elkövessük.

Ez a régi állami támogatás, aminek a két fő eleme szintén a vissza nem térítendő állami támogatás volt, maximum 3,6 millió forint értékben és az államilag támogatott hitel, minimum 6%-os kamattal.

A régi támogatás 2008-ban már évi 186 milliárd forintba került az adófizetőknek és több tízezer családot hajszolt bele a felelőtlen eladósodottságba. akik az ingyenpénz bűvöletében nem gondolták át rendesen, vajon tudják-e fizetni a felvett hitelt. (44 ezer hitelt helyeztek ki állami kezességvállalás mellett, ahol a hitelfelvevőknek még a szocpollal együtt sem volt meg a bankok által elvárt kb. 20%-os önereje. Ezek a családok gyakorlatilag értelmezhető önerő nélkül ugrottak bele a vásárlásba, még az önerőt is általában a szocpol jelentette.)

A "szocpol" megszüntetése ellenére a lakástámogatás még a mai napig is terheli a költségvetést az államilag támogatott hitelek miatt. Hiába szüntették meg a "szocpolt" és alakították át (kvázi szüntették meg) a támogatott hitelt, így is csak 68,8 milliárddal sikerült 2010-re mérsékelni a lakástámogatások kiadását.

Az át nem gondolt államilag támogatott kamatozású hitelt csak 2003-ban 150 ezren igényelték, azonnal komoly összeomlással fenyegetve a költségvetést a rákövetkező években. Ezt a költségvetési szempontból pusztító támogatást csak a feltételek szigorítása és a devizahitelek elterjedése tudta jelentősen mérsékelni.

A támogatott hiteleket a devizahitelek szorították ki a vásárlók érdeklődésének a középpontjából, hiszen a frankhitelek kamatai jóval kedvezőbbek voltak a támogatott hitelek legalább 6%-os kamatánál. Ha ez nem így történt volna, elképzelni sem könnyű, mennyien éltek volna a támogatott hitelek felvételével és mennyibe került volna még hosszú éveken át a költségvetésnek. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a devizahitel jó ötlet lett volna, mindössze szerencséje volt az államnak ebből a szempontból a devizahitelekkel.)

Így is 2007 végére már 1.530 milliárd forint volt a támogatott lakáshitelek állománya és 375 ezer a darabszáma.

2000 és 2007 között dinamikus növekedés mellett 1.476 milliárd akkori forintot költött a költségvetés a lakásvásárlások támogatására. (2000-ben még csak évi 50 milliárd forint volt a számla összege.) Ehhez jött még további közel 300 milliárd 2008-2009-ben, majd még további összegek a rákövetkező években.

Összehasonlításul 2006-ban a teljes társasági adóbevétel 456 milliárd forint volt, az ÁFA bevétel 1.830 milliárd forint. Vagyis ha nem tapsol el nyolc év alatt ennyi pénzt az állam erre a támogatásra (amely igen komoly szerepet játszott a hitelválság kialakulásában is, lásd önerő nélkül 20 milliós lakásokat vásárló nincstelen tömegek), akkor három éven át lehetett volna 0% a társasági adó, vagy egy évig senkinek nem kellett volna 25% ÁFÁ-t fizetnie szinte mindenre.

Érezzük, hogy mennyibe került ez a támogatás az adófizetőknek?

Vajon elérte-e a támogatás a célját?

A lakásállomány 2000 és 2008 között mindössze 207 ezer darabbal nőtt, 4,27 millió lakásra. Azonban nehéz számszerűsíteni, ebből mennyi az állami pénzszórás hatása.

Sokkal valószínűbb, hogy a növekedés egyrészt a devizahitelek elterjedése, a banki kockázatvállalás növekedése, az általános világpiaci pénzbőség és az életszínvonal, illetve magyar fizetések régen, vagy inkább soha nem látott növekedése okozta, vajmi keveset számított az állami pénzszórás.

A születendő gyerekszám érdemben nem változott, az akár eredménynek is betudható stagnálásnak is sokkal inkább volt az oka, hogy a Ratkó korszak gyerekeinek a gyerekei, akik a hetvenes években születtek, a 2000-es évekre lettek 25-35 évesek, így leginkább biológiai okai voltak, hogy stagnált a születésszám.

Aki amúgy is vállalt gyereket, az igénybe vette a támogatást, de nem mutatható ki, hogy jelentős lett volna azok száma, akik az állami ingyenpénz miatt vállaltak volna gyereket. Bár biztos volt ilyen is, a számuk csekély maradhatott, az elégetett másfél ezer milliárdhoz képest jelentéktelen.

Ennyi múlt után próbáljuk meg kitalálni, mennyibe fog az új program kerülni nekünk és milyen hatásai várhatóak.

Ami már most biztos, hogy az új építésű ingatlanoknál az ÁFA 5%-ra csökkentése és a többgyerekes családok új lakásra való igénye az új építésű használt lakások árát lefelé fogja nyomni.

(Egy tavaly 30 milliós új lakás 2016-ban már csak 24,8 millióba fog kerülni a kisebb áfa miatt. De minek vegyek használt lakást egyébként is, ha az új mellé kapok ajándékba még 10 millió forintot plusz egy 3%-os kamatú hitelt?)

Másrészt a kereslet növekedésével az új építésű lakások ára nőni fog, az építtetők be fogják nyelni az ÁFA csökkenését, sőt egyébként is emelni fogják az árakat, mert miért ne. Nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat és ez évekig így fog még maradni.

Rengeteg nemzetközi felmérés van arról, hogy az állami támogatások egyetlen eredménye az ingatlanpiacon, hogy pont annyival mennek fel az árak, amennyi az állami támogatás mértéke. Vagyis nem csinálunk mást, mint az adófizetők pénzét átcsatornázzuk az ingatlantulajdonosok részére.

Az építési telkek ára is várhatóan masszívan emelkedni fog.

Hány család fogja igénybe venni az ingyen pénzt?

A családok 53%-a gyerektelen, 25,1%-ában egy gyerek van, 15,8%-ában kettő, 6,2%-ában három vagy több. Számszerűen kicsit kevesebb, mint 600 ezer kétgyerekes és mintegy 230 ezer a legalább háromgyerekes családok száma.

Mivel a szabályozás a jelenlegi állapotában nagyon megengedő (itt írtam a CSOK jelenlegi szabályozásáról), gyakorlatilag az összes háromgyerekes igénybe veheti a támogatást.

Hogy miért? Mert egyrészt eladhatják a jelenlegi lakásukat és mivel nincs a nevükön ekkor ingatlan, a régi vételárát még megtoldhatják az ajándék 10 millió forinttal és vehetnek egy nagyobb, újabb ingatlant. Szinte olcsóbb újba költözniük, mint saját zsebből felújítani a meglévőt. (Update: újabb ajándék az államtól: a háromgyerekeseknek a meglévő ingatlant sem kell eladniuk. Vehetnek akár ötödik házat is az adófizetők pénzén.)

Ezer éves trükk az is, hogy a nyugdíjas anyukának ajándékozzuk a meglévő lakást vagy házat, igényeljük az állami támogatást, majd utána anyuka illetékmentesen visszaajándékozza a régi ingatlant is.

Aki igénybe vette a régi szocpolt, az is kérheti a tervek szerint a régi és az új közötti különbözetet, vagyis kaphat ajándékba majdnem hétmillió forintot.

Mivel nincs korhatár, a hatvan éves szülők is kérhetik az ingyenpénzt, ha a gyerekek még nem múltak el 25 évesek és még nappali tagozatos diákok, még ha utolsó évesek is. Már csak ezért megéri a kölyköket beíratni valami fizetős nappali képzésre arra a fél évre, amíg kiutalják a 10 milliót.

Számoljunk azzal, hogy évente csak a jogosultak 15%-a fogja kérni az ajándék pénzt. (Bár szerintem akinek van esze, azonnal ráugrik a lehetőségre, ki tudja meddig lesz még ilyen Kánaán. Ennek persze gátat fog szabni az első két-három évben az, hogy nincs ennyi új építésű ingatlan a piacon.)

Ez évente 35 ezer család.

Vegyük hozzá, hogy mondjuk évente a kétgyerekes családok 5%-a dönt úgy, hogy az ajándék 10 millióért bevállal még egy gyereket.

Az további 30 ezer család.

Az 65 ezerszer 10 millió forint, évente 650 milliárd forint.

Minden évben.

Mennyibe fog kerülni a maximum 3%-os támogatott hitel 25 évre?

Ezt még az is kérni fogja, akinek egyébként lenne pénze zsebből kifizetni a lakást.

Ha mást nem, berakja prémium állampapírba TBSZ számlára, infláció plusz 3,5%-os kamatra. A semmin nyer évente újabb 2,5-4,5%-ot, vagyis 10 millió forint esetén évi 250-450 ezer forintot.

Ha van esze, ráadásul lakástakarékokat is köt, újabb 30% állami támogatásért, amit négyévente a hitel előtörlesztésére fordít, ha nincs jobb ötlete.

Sőt, igénybe veszi az önsegélyező pénztárát a havi hiteltörlesztésre, arra újabb 20% állami támogatást kap. A maradékot pedig cafeteriából fizeti.

A bankok 2%-ért közvetítik az államilag támogatott hiteleket.

Vagyis tulajdonképpen 1%-ra ad az állam kölcsön 10 millió forintot.

A magyar alapkamat az elmúlt 20 évben többször volt 6% felett, mint alatt és az elmúlt 25 évben többször volt 8% felett, mint alatt.

Tehát nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy átlagosan évente 5%-ot fog bukni az állam a kedvezményes hiteleken.

Ez 25 éves futamidőnél további 8,93 millió forint összkiadást jelent a futamidő alatt.

Mondjunk legyünk optimisták és csak az igénylők 40%-a kérje ezt a hitelt.

Az újabb 232 milliárd forint évente. Ez a teher évről évre egyre nagyobb lesz, ahogy telnek az évek és egyre nagyobb hitelállományt kell támogatni, de most az egyszerűség kedvéért nézzük egyben ezt a kiadást.

Ott tartunk, hogy egy mérsékeltnek mondható érdeklődés mellett is 882 milliárd forintjába fog kerülni évente ez az adófizetőknek. (De ha tévednék és csak feleennyi ember igényelné, az is rengeteg pénz. Bár ajándék 10 millió forint szerintem sokkal több embert megmozgat idehaza, mint az érintettek 15%-a. Ez az összeg idehaza már vagyonnak számít.)

10 év alatt 8.820 milliárd forintjába.

Ez eszméletlenül sok pénz.

2015-ben a tervezett bevétel a társasági adóból 341 milliárd forint, az legnagyobb adóbevételből, a 27%-os ÁFÁ-ból 3.172 milliárd forint.

Ha ezt az őrületet nem viszik végbe, helyette lehetne a világbajnok áfát, ami rengeteg adócsalásnak a fő okozója csökkenteni 19%-ra.

Vagy a cégek nem hogy társasági adót nem fizetnének, hanem több állami támogatást kapnának, mint amennyi adót eddig befizettek évente.

Esetleg a következő 10 évben majdnem 2,5 évig senki nem fizetne forgalmi adót semmire. Az lenne csak az igazi rezsicsökkentés. Mindennek az ára 15-20%-kal esne azonnal.

(A borítékolható csalássorozatról már nem is beszélek. Ha a harmadekkora szocpolt is nagyüzemben csalták, a kár esetenként 300 millió és 5 milliárd között volt, vajon mekkora lesz a kísértés, ha 10 millió forint talált pénz lesz a csalás jutalma?)

Réges-régi álmom, hogy egyszer az emberek felfogják, hogy az államnak nincs pénze, csak az, amit az állampolgároktól elvesz előtte.

Amikor tapsikolnak az emberek, hogy mit kapnak ajándékba az államtól, akkor ráébrednének, hogy előtte az állam a bal kezével ezt a pénzt az ő zsebükből húzta ki, hogy aztán a jobb kezével odaadja nekik.

Egyrészt mindent az államtól várunk, hogy támogasson mindent és mindenkit, másrészt szidjuk az államot, hogy miért viszi el a fizetésünk 65-70%-át adóba. (Cikk itt: Ennyit adózol 2015-ben)

Remélem, hogy ez a rémálom így ebben a formában nem fog megvalósulni, helyette inkább csökkentik az adókat, ami a gazdaság fehéredéséhez vezetne és egy élhetőbb országot eredményezne, ahol az emberek szívesen maradnak és mernek gyerekeket szülni, ingyenlakás nélkül is.

Vagy legalább hoznak olyan kiegészítéseket, hogy szinte senki ne tudja felvenni ezt a pénzt. A napokban meglátjuk, lesz-e érdemi szigorítás a pénzosztogatás mellé.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.