Megszületett a Kúria első döntése az Kasler kontra OTP perben. Az ismert perben a felperes azért perelte be az OTP-t, mert szerinte ő az árfolyamrésről (a devizaalapú hitelnél alkalmazott vételi és eladási árfolyamkülönbségről) nem tudott, így az egy számára ismeretlen költség volt.
Ezért azt akarta elérni, hogy ebbe kapaszkodva az egész szerződést nyilvánítsák semmisnek, hogy így megszabadulhasson a devizaárfolyam számára kedvezőtlen alakulásától.
Ugyanezen okból a devizahitelesek szó szerint ezerszámra perelték be a bankokat, ilyen vagy hasonló formai hibákra hivatkozva, hátha megsemmisítik a már előnytelenné vált szerződéséket.
Az már pár hónapja kiderült, hogy nem fogják a devizahiteleket se tisztességtelennek, se semmisnek nyilvánítani, így ezek a perek a fő céljukat (az egész ország szerencséjére) nem fogják elérni. A szerződések ezután is megmaradnak, maximum a vitatott részeket fogják majd változtatni.
A mostani esetben az OTP ügyvédje arra is hivatkozott, hogy miután a felperes két meglévő devizahitelét váltotta ki, furcsa lenne elhinni, hogy ő még életében nem találkozott a banki gyakorlatban is általános vételi-eladási árfolyamréssel és mivel bár nem kapta a kezébe a svájci frankot, majd nem vették tőle vissza és váltották át forintra, attól még van deviza-forint mozgás a háttérben (ahogy ezt a Kúria már korábban meg is állapította), így a bank jogosan számolta fel ezt a díjat.
A Kúria döntése szerint azonban a konkrét esetben az árfolyamrés tisztességtelen volt, ezért az OTP-nek fizetnie kell. A vitatott tétel a konkrét esetben a teljes hitelösszeg mintegy egy százalékát teszi ki.
A Kúria döntése bár komoly iránymutatást ad a további perekben, de nem jelenti azt, hogy automatikusan minden pernél ezt alkalmazni fogják, főleg akkor nem, ha a költségfelsorolásnál tételesen is ott van az árfolyamrés.
Mivel 2010 óta egyébként is középárfolyamon számolnak a bankok a lakáshitelek törlesztésénél, így ennek a döntésnek nem lesz komoly anyagi következménye a perek során. Ha a kormány erőből akarja rendezni a dolgot ősszel, akkor fájhat az ítélet a bankoknak.
Annál inkább fontos a perek kapcsán a Kúria további döntése, ami 16.-ára várható. Itt azt is fogják vizsgálni, mennyire volt tisztességtelen a kamatok egyoldalú emelése a bankok részéről, illetve mennyire volt alapos a devizahitelek kockázatának ismertetése. Ha itt elmeszelik a bankokat, az már komoly érvágás lesz a bankoknak és ugyanilyen nyereség az adósoknak.
Úgyhogy várjuk, hogyan döntenek két hét múlva a bírák.
Csak arról nem beszél senki, hogy az egyoldalú kamat- (és kezelési költség) emelés az a forint hiteleknél is releváns probléma. Ha lesz jogegységi döntés, az arra is vonatkozik majd?
A másik nagy kérdés, hogy ha a kamatemelést elkaszálják, akkor az eredeti kamat áll-e vissza, vagy a CHF alapkamat csökkenést is érvényesíteni kell.
Bármit is ítél a Kúria, az csak a perekre lesz érvényes, ott sem minden esetben. A többi szerződésre maximum akkor, ha a kormány ősszel rendezi a kérdést és államhatalommal kiterjeszti az összes szerződésre visszamenőleg.
"Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:
1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.
2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal."
"Ez azonban nem minden: a kormánypárti politikusok jelezték, hogy ez alapján állítják össze a devizahiteles csomagot, vagyis megnyílt az út, hogy az összes lakossági devizahitel esetében az MNB hivatalos árfolyama legyen a mérvadó." (portfolio.hu)
"Mivel 2010 óta egyébként is középárfolyamon számolnak a bankok a lakáshitelek törlesztésénél, így ennek a döntésnek nem lesz komoly anyagi következménye."
Szerinted 100 milliárd az nem komoly anyagi következmény?
És ez még csak az árfolyamrés.
A kamat az durvább hatású lesz, de azt is el fogják meszelni. Az hány száz milliárd veszteséget fog okozni a bankoknak?
Tehát értelmezzük, amit írtam: a perekben ez elenyésző összeg, még az ügyvédi munkadíjnak is csak töredéke. Ahogy írtam is, ha a kormány ráerőlteti a bankokra, hogy az összes hitelre ez érvényes legyen, akkor beszélünk pénzről. De akkor is csak egyszeri 100 milliárdról, aminek majdnem a dupláját fizetik be a bankok évente csak az egyik különadóba.
A perek tárgyához képest (legyen semmis az egész) aprópénzt fognak kapni a pereskedők, amiből még az ügyvédüket sem tudják kifizetni.
Ezen kívül, ha tételesen nevesítve volt ez a költség a szerződésben (sokban igen), akkor nem is lehet elmeszelni.
Ha én 100 ft/kilométer kiszállási díjat számítok fel neked azért, hogy kimenjek a helyszínre javítani és ez benne van a szerződésben, semmi közöd hozzá, hogy nekem mennyiből jön ki egy kilométer utazás.
Te ezt írtad alá, ez alapján szerződtünk.
(Más kérdés, hogy ez a kormány szerintem pont telibe fogja tojni a jogbiztonságot és az élő szerződéseket, a populizmus mindig fontosabb volt, mint a jog, ezért olyat fog dönteni, ami a népnek fog tetszeni és nem a jognak.)
Az ebben az árfolyamrésben a vicces, hogy azt mondták ki az MNB közepet kell alkalmazni, de az MNB középárfolyamot délben határozzák meg, míg a legtöbb bank a saját árfolyamát reggel, ezért egy olyan folyósítási napon amikor délelőtt erősen csökkent az árfolyam, akár kedvezőtlenebb is lehet az MNB közép, mint a bank folyósítási árfolyama.
Igazából azt látom, hogy csak egy "precedens" ítéletre volt szükség és ezt a kérdést nem a perekben, hanem törvényhozással (visszamenőlegesen is) fogják rendezni. Így az ügyvédi költségek sem fognak felmerülni.
Nagy nyerés így sem lesz az ügyfeleknek, de a kedélyeket azért kissé le fogja hűteni.
Akiknek ez nem lesz elegendő, azok tovább fognak pereskedni, kétséges eredményekkel, és náluk már lehetséges, hogy többe fog kerülni, mint amit nyerhetnek a pereskedésen.
Összességében azonban a bankrendszer ezen bukni fog egy "picit". Az ügyvédek pedig nyerni. 🙂
Akik már beadták a keresetüket, azoknak lesz ügyvédi költsége.
Amiről te beszélsz, a kormány esetleges döntéséről szól, nem a devizás perekről.
A JR69 által idézett portfolio.hu cikkben van egy mondat, ami szerintem nem teljesen igaz:
"Vesztenek viszont a bankok a folyósítás újraszámításán: a hitelfelvétel során az MNB-árfolyamnál alacsonyabb folyósítási árfolyam miatt kisebb forintösszeget kaptak az ügyfelek, mint a hitelszerződés szerint, MNB-árfolyamon kiszámított devizaösszeg alapján járt volna."
Kevesebb forintot nem kaphattak a hitelfelvevők, mert akkor nem tudták volna megvásárolni az ingatlant, ezért szerintem ez fordítva van, azaz az MNB árfolyamnál alacsonyabb banki vételi árfolyam miatt több devizát kellett volna felvenni, így annak magasabb a törlesztőrészlete devizában. Így ezt a virtuális esetet kell a tényleges befizetésekkel szembe állítani és úgy jöhet ki az egyenleg.
Amúgy "jogbiztonságról" beszélni a bankok védelmében nem problémás egy kicsit, miközben tegnap a Kúria kimondta, hogy jogtalanul szedtek be pénzt az adósoktól?
"1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak." (portfolio.hu)
Vagy a kettős mérce rendszere szerint a bankoknak lehet jogtalanul tenni bármit, az adósoknak pedig ezt tűrniük kell és nem is vitathatják?
Mi erről a véleményed?
Már írtam róla, hogy asszongya, az egyoldalú kamatemelés miatt lehet és kell is perelni.
Teljesen rendben van, ha valaki perel ezért. Nekem egyedül azzal van bajom, hogy hú de jó volt a devizahitel, amíg én jártam jól vele, mihelyst átmegyek bukóba, akkor minden hülye indokkal megpróbálok kibújni a fizetés alól.
@Kiszamolo "Bármit is ítél a Kúria, az csak a perekre lesz érvényes, ott sem minden esetben." igen, de egy jogegységi döntés után talán a bank hajlandó megegyezni peren kívül. Na most ha én a jogegységi döntésre hivatkozva kérem Ft hitelem kezelési költségének utólagos visszaállítását az eredeti szintre... Meglátjuk.
A mostani döntés amúgy az átváltási költséget tisztességtelennek nyílvánította, és ezért szüntette meg. Tehát nem azért nem lehet felszámítani, mert nem volt benne a szerződésben, hanem a bíróság úgy látta, hogy egy devizahitelnél annak már benne kell lennie az egyéb költségekben, és ezt külön felszámolni akkor is tisztességtelen, ha beleírják a szerződésbe (ami ugye nem egy kétoldalúan végigtárgyalt szerződés, hanem a bank forma-szerződése).
A bank formaszerződését szóról szóra felolvasta a közjegyző és minden bekezdés után megkérdezte, hogy érted-e, amit hallasz.
Legalábbis nálam mindig így volt, amikor lakáshiteleztem.
Persze mindenki csak bólogatott, csak adják már azt a pénzt, de gyorsan.
@geza: a CHF alapkamat érdektelen, mert annyiért nem lehet forrást szerzni, ahogy MNB alapkamaton sem különösebben.
Az ítélet egy dolog egyébként, a baj az, hogy az egész folyamat mögött álló társadalmi problémáról hallgat a politika. Szó sem esik arról, hogy az emberek "most vagy soha" felkiáltással vették meg a lakást, autót hitelre, mert tudták, hogy saját erejükből erre soha nem lesznek képesek, de még a 1.5x akkora törlesztőjű forinthitelt sem fizetni.
2004-5-ben komolyan szó volt az euró mielőbbi bevezetéséről, ezt nemcsak a lakosság, hanem az üzleti szféra is elhitte. Arról is keveset beszélnek, hogy hányan kaptak "alanyi" jogon milliókat lakásvásárlásra, meg sem született gyerekekre, és ezt melyik kurzus indította el.
Szomorú kimondani, de sokan, akik most háborognak, sokan még ma is a mamánál laknának, és 20 éves autóval járnának. De az új lakás, autó egyszer nekik is járt.
@magdika "a CHF alapkamat érdektelen, mert annyiért nem lehet forrást szerezni"
dehogy nem. A magyar bankok is lecsökkentették a CHF betéteik kamatát a LIBOR változásnak megfelelően. Az, hogy (nagy)részben nem a saját betéteikből származó forrásokat helyeztek ki, hanem külföldről refinansziroztak, az már szerintem az ő rizikójuk. Hacsak nem írták ezt bele a szerződésbe. A kötelezően átadott PSZAF tájékoztató is csak az árfolyam, és a CHF alapkamat rizikójára hívta fel a figyelmet "ha a svájci jegybank kamatot emel.." országkockázatról szó sem volt.
@magdika "De az új lakás, autó egyszer nekik is járt."
Jart... a pofajuk az jart csak, mar akkor is.
Hol lehet jelentkezni hogy nekem is adjanak lakast?
@Kiszamolo
A bank formaszerződését szóról szóra felolvasta a közjegyző és minden bekezdés után megkérdezte, hogy érted-e, amit hallasz.
Hihi, azert arra kivancsi vagyok, hogy van-e elo ember, aki el tudott erni BARMILYEN valtozast is a szerzodesben.
Szerintem az igazi megoldas a problemara az egyablakos bankvaltas lenne.
- Bemesz X bankba, hogy mostantol az o ugyfeluk akarsz lenni.
- Valasztasz egy szamlacsomagot,
- Beadod a szukseges papirokat
- Az uj bank ad egy ajanlatot.
- Ha elfogadod, a ket bank lefocizza egymas kozott a valtast (termeszetesen ingyen)
Na, egy ilyen dcsapna csak szet igazan a bankok kozott.
@Kiszamolo "Nekem egyedül azzal van bajom, hogy hú de jó volt a devizahitel, amíg én jártam jól vele, mihelyst átmegyek bukóba, akkor minden hülye indokkal megpróbálok kibújni a fizetés alól."
Ez jogos felvetés lenne, ha előre tájékoztatják az ügyfeleket, hogy nem lesz Euró, 2008-ban gazdasági világválság lesz, 2008. február 26-tól megszűnik a forint plusz/mínusz 15 százalékos intervenciós sávja. Ennek a tudatában lehet, hogy mégsem vágtak volna bele.
Természetesen, ha jóindulatúak vagyunk, akkor ezekről a dolgokról a bankban sem tudhattak, de így nem érzed jogosnak a "hülye indokok" keresését?
Amúgy amikor még nem mérgesedett el ennyire a helyzet, még nem arról volt szó, hogy mindenki ki akart bújni a fizetés alól. Csak a korrekt elszámolásokról folyt a vita.
Ma már persze más a helyzet.
És még az is kiderült, hogy jogtalan költségeket is felszámoltak bankok...
@Kiszamolo : "A bank formaszerződését szóról szóra felolvasta a közjegyző és minden bekezdés után megkérdezte, hogy érted-e, amit hallasz."
Szerintem ha értették amit mondott, ha nem, más banknál nagyrészt ugyanazokat hallhatták volna - úgyhogy sokra nem mentek volna a kérdezősködéssel.
@lucifer Ha nem értek egy szerződést, ami engem 15 millió forint fizetésére kötelez 25 éven át, ráadásul idegen devizában, akkor azt mondom, hogy köszönöm, így nem kérem.
@geza
En is ezt kerdezgetem, de meg eddig senkinek nem sikerult erdemi valaszt adnia:
A CDS elvileg egy kockazati felar.
Ha kockazati felar, akkor az olyan mint egy biztositas, ami az adott tranzakcio rizikojat fedezi.
Tehat, ha eszerint nezzuk, akkor a CDS-t a penzt adonak felre kell raknia, hogy abbol kepezzen celtartalekot a hitel bedolesere.
Az, hogy a hitel bedolesekor ki irja le a veszteseget, az a bank belso ugye es kockazata.
Tehat, ezzel fedezve van az esetleges vesztesege.
Nekem ebbol az jon le, hogy a bank:
- Vagy bezsebeli a CDS-t, es utana hagyja elsetalni a bedolt hitelest
- Vagy nem zsebeli be a CDS-t, es akkor eladosithat embereket orok eletukre.
De a jelenlegi helyzet nagyjabol ugy nez ki, hogy a hitelt felvevo viseli az osszes kockazatot, egy olyan arazasu hitelben, mintha a Bank viselne az osszes kockazatot...
De javitsatok ki, ha tevednek
@jr69 Akkor jelentsük ki azt, ha az ügyfelek hihették, hogy euró lesz 2008-ban (bár ehhez elég baleknek kellett lenni 2007-ben), akkor a bankok miért nem hihették ugyanezt?
Szeretném leszögezni, hogy a kialakult helyzetben a bankok nyakig sarasak és hibásak.
De egyáltalán nem jobban, mint a kormány, aki minden csórót arra ösztönzött, hogy akkor vegyen saját lakást, ha még életében nem látott együtt kétmillió forintot (szocpol, fészekrakó, állami kezességvállalás és a többi), illetve azok, akik azt gondolták, hogy bár máról holnapra élnek, de vesznek lakást 20 millióért, azért ilyen drágát, mert az új lakásra járt a szocpol.
Engem nem zavar, hogy szidják a bankokat a hibáik miatt, megérdemlik. Engem az zavar, hogy a kormány és a hitelfelvevők hibáiról soha nincs szó.
A hitelfelvevők nem áldozatok, hanem elkövetők ebben az eseményben, akármit is gondolnak magukról.
@jr69
Ez kb. olyan szöveg, mint ha azt mondanám, hogy mikor 8 ezerért OTP részvényt vettem nem tájékoztatott senki, hogy 2008-09-ben gazdasági világválság lesz...
@jr69 :" ha előre tájékoztatják az ügyfeleket, hogy nem lesz Euró, 2008-ban gazdasági világválság lesz, 2008. február 26-tól megszűnik a forint plusz/mínusz 15 százalékos intervenciós sávja. Ennek a tudatában lehet, hogy mégsem vágtak volna bele"
Pontositsunk, aki devizahitelt vett fel az arra spekulalt, hogy
- rovid idon belul euro lesz
- meg vagy husz evig (de legalabbis amig az o hitele lejar) nagyobb valsag nelkul megussza a vilag
- a jegybank ugyis beavatkozik +/- 15%-nal.
Ezek a spekulaciok (amik alapjan devizaadossagot VALASZTOTT), nem jottek be.
Ez olyan mintha en vetem volna kavebab-reszvenyeket, aztan mikor par ev mulva felere esik a kave ara, sirankoznek hogy a tetu brokerceg elvette a penzemet, nem is lattam egy szem kavet se, humbug az egesz, es miert nem adhatok a penzem helyett nekik inkabb egy csesze feketet ha tenyleg kave van az uzlet mogott?
A bejegyzésből kiderül, hogy ebben az adott esetben a bank tisztességtelen haszna az árfolyamrés miatt kb a teljes hitelösszeg egy százaléka volt. Azt lehet tudni, hogy ha ezt a döntés ráhúznák az összes ilyen típusú szerződésre, akkor ez a nagyságrend jönne ki az összes érintett szerződés átlagában is?
Ma reggel érdekeset nyilatkozott - többek közt - a témában Felcsuti Péter.
Azt, hogy nem érti, hogyha 2013 végén a Kúria kimondta, hogy ezek a hitelek márpedig deviza hitelek, melynek tudatában voltak az adósok.
Akkor viszont hogyan lehetséges, hogy egy egyébként deviza ügyletnél természetes vételi és eladási árfolyam itt nem érvényesíthető.
atv.hu/videok/video-20140604-kuria-ervenytelen-az-arfolyamres-a-kasler-ugyben
Sokakat meglepett a döntés. Az az indoklás is érdekes, hogy az átlagos ügyfélnek nehezen megérthető ennek a költségnek a működése.
Mi van? Az ügyfél életbiztosítással kombinált, halasztott tőketörlesztésű, az első fél évben akciós kamatú svájci frankban nyilvántartott hitelt vett fel, ahol a törlesztőrészlete ezer dologtól függ, kezdve a kamat, az árfolyam változása, a mögöttes unit linked teljesítménye és a többi tényezőtől.
Ahhez volt esze, hogy megértse, hogy attól függ a tőkéjének a törlesztése, hogy a forintért vett jüan alapú kínai részvényei mennyit hoznak 10 év alatt a unit linked összetett költségei után és ez mennyi lesz majd svájci frankban egy évtized múlva, de megérteni, hogy mi az a vételi-eladási árfolyam, az már túl magas szegénynek, ezért nem lehet ezzel terhelni.
Szerintem Felcsúti úr nyilatkozatát inkább hagyjuk, nem kis része volt a felelőtlen hitelezésben. Közel nem 1%-ról van szó, jelesül Unicredit bank a válság első részében a marzsot 2,5-ről 5%-ra nyitotta árfolyam ügyében. Kamatot emelt mindenki.Nem csökkentette a mai napig sem, legfeljebb nevetséges mértékben. A kockázatot így áthárította a fizető ügyfelekre, akik egyre kevésbé tudnak teljesíteni. Vállalja a kockázatot a bank, ha rosszul mérte fel, mint bármilyen vállalkozás.Ez nem egy sima besétálok és váltok szituáció, nincs mögötte semmilyen plusz költség. Az, hogy valami a szerződés egyik pontja, még nem jelenti, hogy jogszerű. Megbízási szerződéseknél hányszor hallottam ezt banki alkalmazottaktól és pénzügyi vállalkozásoktól, majd javasoltam, hogy forgassák a PTK ide vonatkozó rendelkezéseit.
Persze ez nem jelenti, hogy a felvevő(pl én is) nem hibázott, rosszul mérte fel a jövőt.
@gyula
"Szerintem az igazi megoldas a problemara az egyablakos bankvaltas lenne.
- Ha elfogadod, a ket bank lefocizza egymas kozott a valtast (termeszetesen ingyen)"
Van ilyen. Bizonyos feltételekkel, például ha van aktív kártyád a megszüntetendő számlához, akkor nem lehet. (Ha meg be kell menned a régi bankba leadni a kártyát, akkor el is vesztette az értelmét. Tehát legtöbbünknek használhatatlan.) Legalábbis 2011-ben még így ment.
De amúgy ez mit segítene egy bonyolulttá tett/előnytelen hitelszerződésen?
> A hitelfelvevők nem áldozatok, hanem elkövetők ebben az eseményben, akármit is gondolnak magukról.
Csak annyit jegyeznek meg, hogy en forint hitelt szerettem volna felvenni de nekem kihoztak papiron hogy milyen jo lesz a CHF alapu. Mivel nekem nem penzugy a szakmam ezert hittem az "okosabbnak" es rajuk hagytam. Raadasul ez az egesz 2009 decembereben tortent, amikor mar igencsak kezdett elrugaszkodni a CHF arfolyam a forinthoz kepest.
Szerintem ha te vizszerelotol kersz tanacsot akkor inkabb hiszel neki mint a magad feje utan vegig huzod a slagot a lakasban, nem? Persze alairtam igy vegsosoron az en felelossegem, es nekem kellett fizetni is. Utolag mindig mindenki okosabb.
@Gyula:
egyszerusitett bankvaltas. Nezd meg, mar mukodik. A regi bankba be se kell menned. A jelzaloghetelt persze nem viheted, de folyoszamlahitelkeretet es hitelkartyat ( persze ha kifizetted a tartozasokat) automatikusan viheted, es meg az allando atutalasaid, csoportos beszedesi megbizasaid is megmaradnak.
Gyula:
Nyitott kapukat döngetsz a bankváltást illetően.
Márciusban felhívtam az OTP-t, hogy küldjön egy mobil bankár elérhetőséget, mert a cégemmel bankot akarok váltani.
Kaptam emailcímet, telefonszámot, átküldtem minden infót, amit gondoltam hogy az alapján már nem csak nőkről és kocsikról tudunk majd érdemben beszélgetni.
Mondtam időpontot mikor érek rá, jött, konkrétumokat tudott már mondani, azt mondtam ok. Letette a listát mi kell, amikor összeszedtem rácsörögtem telefonon, eljött a cuccokért, legközelebb akkor keresett, amikor kész volt minden: elhozott mindent, aláírtam és kész.
Mindezt úgy, hogy volt a cégnek másik banknál Széchenyi Kártyás hitelkerete, amit lezártak egymás között stb... A másik bankhoz benyújtandó bankszámla megszüntetési nyilatkozatot is kaptam kitöltve az adataimmal, amit csak beadtam ott és kész voltam.
Azért mielőtt véleményt alkot talán járjon utána a történetnek.Nem kellene elbagatelizálni azt hogy sem formailag,sem tartalmilag nem felel meg a hitelszerződés a jogszabályoknak.Ha kívánja elküldöm a saját szerződésemet tanulmányozásra.A Hpt.213.§ több pontját sérti.A szerződésben szerepelnie kell az összes költségnek!Ha nem szerepel akkor az semmis.Nincs olyan hogy ja ez csak az árfolyamrés.
JR69:
Ez most komoly? Azért pereljük be a bankot, mert volt kockázata a hitelszerződésnek? (Kamatváltozás, illetve árfolyam változás.)
Akkor aki tőzsdézik, perelje be a BÉT-et, vagy az adott céget, akinek a papírját megvette, mert nem arra ment az árfolyam, ahova ő várta?
Ha már ennyire lázadunk... Ha holnap felrobban a CERN, és Svájc egy romhalmazzá válik, és egy az egyben váltják a frankot a forinthoz, akkor mi adjunk pénzt a bankoknak? Vagy ez már nem frankó, mert mi megérdemeljük, csak a "mocskos, kapitalista, kizsákmányoló" bankok nem?
Jó lenne már leakadni erről a hozzáállásról, mert ez csak a felelősség hárítása. Tükörbe nézni, és levonni a következtetéseket messzebbre vinne, mint a bankokat sárral dobálni, mert hitelt adtak annak aki kért tőlük, és a belső elemzésük szerint elfogadható adósnak számított.
Folytatás...
Más kérdés, hogy a hitelkihelyezés, és az adósvizsgálat milyen komolyságú volt abban az időben, amikor 5% önerőre adtak lakást olyanoknak, akiknek a fizetése kicsit több mint a duplája volt nettóban, mint a havi törlesztő.
100 ezer forint nettóra simán adtak hitelt, 40 ezres havi törlesztővel (persze 160 HUF/CHF kurzus mellett), és az ügyfél az évszázad üzletének érezte a dolgot! Most meg sír, hogy nem tudja fizetni a 80 ezres törlesztőt...
Káslerről meg külön megvan a véleményem, de az nem ennek a blognak a témája, és sok része nem tűrné a nyomdafestéket.
1) senkit nem kenyszeritettek hitel/devizahitel felvetelere
2) bele volt irva a szerzodesbe a veteli/eladasi arfolyam
en nem is vettem fel, mert gondoltam h ebbol nagy szivas lehet, ha baj van. a bank altal szabadon valtoztathato arfolyamresen mar az ugynok szemebe rohogtem, pedig meg nem volt vege a tajekoztatojanak. lehet hogy csak gondolkodni kellett volna mindenkinek. de ez nem megy kishazankban.
erre minden hulyet az en adoforintjaimbol es a lecsokkent beteti kamataimbol mentenek.
kemeny leszek: akik elb.sztak, azok szopjanak is. el kell adni (akar felaron) aztan panelgarzonba koltozni, mert anyit bir el a keresetuk.
hulye Pataki Attila is felvett 40-50milliot es perel? hat inkabb dogoljon bele. persze az olcso hitel jo volt, csak fizetni vagy kikoltozni mar nem akar, csak a markat tartja az ingyenpenzert.
bocs a stilusert, de fel vagyok haborodva (ujra es ujra minden heten)
"mivel bár nem kapta a kezébe a svájci frankot, majd nem vették tőle vissza és váltották át forintra, attól még van deviza-forint mozgás a háttérben (ahogy ezt a Kúria már korábban meg is állapította), így a bank jogosan számolta fel ezt a díjat."
NOS A KÖLCSÖN EGYIK ALAP FELTÉTELE HOGY RENDELKEZÉSRE KELL BOCSÁTANI!
Ha ez nem történt meg akkor nem valósult meg a kölcsönadás.
Miért, nem kapta meg a pénzt?
Egyetértek Kiszámolóval, az adósok is hibásak a kialakult helyzet miatt. Az nem igaz, hogy ha megérti a szerződés lényegét, akkor nem írja alá. Mert aki szebb/újabb/nagyobb lakást (vagy akár autót) akar, mint a szomszéd, az BÁRMIT aláír. Mert neki csak a külsőség számít. Minden devizahiteles tegye a szívére a kezét: mennyi időt töltött a kockázatok átgondolásával, mielőtt aláírt egy 25!!! éves kötelezettséget? És nem arról beszélek, hogy mit mondtak a bankban. Megkérdezett-e bárki mást is, vagy csak az új kecót látta maga előtt. Érdekes lenne azt is megnézni, hogy a semmire vett lakások nappalijában mekkora LED-tv figyel a falon, milyen csillivilli turmixgépen keveri anya a muffintésztát, és milyen XBox-on játszik a gyerek. Persze újabb hitelekből. Csapatmunka volt ez, kár szépíteni...
A Bíróság a C-618/2010. számú, „Banco Espanol de Credito SA" ügyben hozott ítéletében kifejtette: a tisztességtelen szerződési kikötés „nem írott", azaz figyelmen kívül marad, mert a fogyasztóvédelemnek preventív célja van. A bíróság a szerződést nem egészítheti ki a tisztességtelen feltétel tartalmának módosítása útján. E lehetőség a visszatartó erő ellen hatna, mert az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák a tisztességtelen feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az érdekei biztosítottak legyenek. Ha pedig a bíróság az egyébként a tisztességtelen feltétel elhagyása mellett is teljesíthető szerződést nem egészítheti ki, akkor ugyanezen elvek mentén az eredetileg tisztességtelen kikötés ilyen jellegét a jogszabályváltozás vagy üzletszabályzat módosítása sem orvosolhatja."
Miért, nem kapta meg a pénzt? De,forintot.Tehát ez a kölcsön tárgya,és itt vége is van a deviza történetnek.Olvassa már el a pénzkölcsön fogalmát.
Sajnos nem akarják úgy látom megérteni a kommentelők hogy alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie egy hitelszerződésnek.Nem lehet csak a hasunkra csapni.A törvény által szabályozva van,és ez nem kapcsolódik a deviza emelkedéséhez.Nem azért érvénytelen a szerződés mert az adós azt mondja,hanem a törvény erejénél fogva.Ha nem tartatjuk be a törvényeket akkor az anarchiához vezet.Ma a bankok,holnap meg mások bújnak ki a törvény alól...
Egy kis szó játék:“mivel bár nem kapta a kezébe a sportcsokit, majd nem vették tőle vissza és cserélték át autósszeletre, attól még van csoki mozgás a háttérben (ahogy ezt a Kúria már korábban meg is állapította), így a bolt jogosan számolta fel a csere díját.”
Kb.erről van szó.Ahogy a PSZÁF kiadványban olvasható: "úgy csináltak mintha átváltották volna" Csak hogy fiktív gazdasági tevékenységről nem lehet bizonylatot kiállítani.Ezért nem láttunk még egyetlen olyan hitelt sem ahol a váltásról bizonylatot állítottak volna ki.
Mettor: akkor forinthitelt sem vet fell, mert a bank az eladonak utalta az osszeget, nem pedig a kezebe adta?
legegyszerubben, "lassan, hatha megertik": a bank felvett svajcban 100frank hitelt, ATVALTOTTA forintra, odaadta a hitelkeronek forintban, az kesobb visszafizette forintban, amit a bank VISSZAVALTOTT frankra es visszafizette az o svajci frank hitelet. vagyis volt arfolyam vetel-eladas.
az hogy a banknak ugyanazon a napon volt hitelfelvevo es visszafizeto ugyfele is, ami miatt esetleg nem kellett forint-frank kozott valtania, az az o dolga es nyeresege.
olyan mintha a repteri taxis oda-vissza uton is felviszi az utast. az o dolga, de neked az egyik iranyt teljesen ki kell fizetned repterre menet meg jovet is, nem mondhatod hogy varjon ott 1 hetet.
Én már csak arra vagyok kiváncsi, hogy meddig tart még ez az egész mizéria a devizásokkal. Már rég túl lehetnénk az egészen és állítom, hogy a gazdaságnak is jót tenne, ha mihamarabb kiöntenénk a piacra a bedőlt lakásokat, a tartozók meg szépen elsétálhatnáltak volna már rég és újra kezdhetnék az életüket.
Ezt minél tovább húzzuk, annál fájdalmasabb lesz...
Az otp a legmagasabb díjtételeket alkalmazó bank, érdemes elkerülni, számlát sem érdemes náluk vezetni.
@v
Én más topik alatt már kommentben leírtam a történetemet, kaptam nagymamámtól egy nagyobb összeget, kinéztem magamnak egy kedvező 5 éves TBSZ-es lekötést, és elcammogtam a pénzzel a bankba. Ott közölte az ügyintéző hölgy, aki egyébként ismerősöm volt, hogy tud jobbat, egy zárt végű, tőkevédett befektetési alap formájában. Én kicsit vacilláltam, sajnos nem mentem haza, hogy részletesen elmerüljek a gép előtt a tájékoztatójában, de végül belementem. Másnap már olvasgatva rájöttem, hogy hülyeséget csináltam, de már nem szabadulhattam meg tőle, a lényeg, hogy elcseszett egy konstrukció volt, és nagyjából őrületes tőzsdei növekedés esetén is rosszabbul jártam volna, mint a bankbetéttel, de az őrületes növekedés egyébként elmaradt.
Nos, én ezért sem a bankot, sem a hölgyet nem hibáztatom, a felelős csak én vagyok, és nagyon sokat tanultam belőle. Nekem kellett volna utánajárni.
Kedves Kiszámoló, már megint nagyon egyoldalúan a bankoknak kedvesen foglalsz állást.
A Hpt 213 alapján igenis semmisek lehetnek a devizaalapú kölcsönszerződések, első fokon már rengeteg ilyen ítélet van, és van pár jogerős is. Első fokon közérdekű keresetet is nyertek már az OTP ellen az egyoldalú szerződésmódosítás miatt.
Ajánlom ezt a két blogbejegyzést a témában:
hitelsikerek.blog.hu/2014/06/03/kasler_otp_1
hitelsikerek.blog.hu/2014/06/04/ingyen_hitel
Még egy megjegyzés, ami a hozzászólóknak is szól.
A pénzintézetek esetében nem beszélhetünk szerződési szabadságról.
A hitel és pénzintézetekről szóló törvény (Hpt) világosan szabályozza a tevékenységüket, és egyebek meleltt pl. egzaktan meghatározza mik egy kölcsönszerződés kötelező elemei, ill. mely esetekben érvénytelen az az adott szerződés (az akkori Hpt213)
Ezen kívül a Ptk-ban is van egy csomó kritérium, aminek egy szerződés meg kell hogy feleljen.
Megint hivatkoznék:
civilkontroll.com/a-hpt-szerinti-semmissegi-okok-nagy-eva-balazs-jozsef/
Ki gondolta volna, hitelfelvételkor, hogy a sokmilliós hiteleket egyszer vissza is kell majd fizetni
Szintén hozzászólóknak szól:
Aki deviza alapú kölcsönt vett fel (nem devizahitelt) az nem egy kockázati tőkebefektetést hajtott végre (mint aki pl. tőzsdézik) hanem azért ment a bankba, hogy ott forintösszeghez jusson olcsón. Ezt hirdették a bankok is. Azóta kiderült, hogy ez a pénzügyi termék bizony nem az, aminek eladták, vagyis ha úgy tetszik hibás. A reklamácó jogos.
@jurta
De amúgy ez mit segítene egy bonyolulttá tett/előnytelen hitelszerződésen?
Pl. abban, hogy végre lehetne verseny a bankok között.
Ha ugyanis a jelzáloghitelt is átvihetem, akkor a bankoknak az az alapvető érdeke, hogy AAA+++ besorolású, mindig időben fizető hitelesei legyenek.
Mert, ha csak ilyen ügyfelei vannak, akkor sokkal kisebb a kockázata a hitelkihelyezésen, és emiatt kevesebb céltartalékot kell képeznie.
(illetve többet nyer az üzleten). Magyarán elindulhatna a verseny, mert a bankok nem lehetnek biztosak benne, hogy 15 évig nekik fogok tejelni.
Nekem, meg ha tele van a tököm az egyik bankkal, mert bonyolult/előnytelen szerződést kötöttem velük, akkor ez egyszerűen menjen.
Lehet, hogy az új bank korrekt és előnyös szerződést fog ajánlani.
De, ha csak a jelzáloghitel miatt meg kell tartanom a régi bankszámlámat, az éppen nem ér sokat.
Ma a bankoknak nagyon kényelmes ez a helyzet. Nem egyszerű ám megszabadulni tőlük, és szerintem pont erre játszanak, hogy nem fog valaki egy bankváltás miatt napokat szarakodni. Egy hitelkiváltás pedig minden, de nem egyszerű és nem olcsó.
De van egy érzésem, hogy az igazi verseny azért annyira abankoknak sem érdeke...
@en-is-akarok-kommentelni
Akkor visszavonom.
Én mondjuk eléggé rugalmatlannak ismertem meg az OTP-t, de nyilván ez az én hibám.
Mindenki kommentjében van szerintem igazság, de nézzük ezt a problémát kicsit távolabbról. Azt is be kell látnunk, hogy a kormány kényszerben van. A GDP arányos államadósság igen magas szinten van, ami jelentős részében deviza. A deviza adósságot a vele hordozott (és utóbbi években megtapasztalt) kockázat miatt ki kell pucolni, a GDP-t pedig érdemben növekedési pályára kell állítani, ehhez viszont kell a hazai fogyasztás növekedése is. Addig viszont amíg a lakosság a jövedelmét törlesztő részletekbe tolja, CHF és egyéb deviza hiteleit nyögi, 6-7 számjegyben fejezhető ki a fizetésképtelenek száma (KHR listások), addig az egész egy zsákutca, és a forintot sem lehet gyengíteni a deviza kitettség miatt.. Egyetlen megoldás a deviza adósságok kipucolása, majd ha muszáj forint gyengítés, és ez kire verhető rá, hát a bankokra... Majd legrosszabb esetben 1 EUR-ért megveszi őket a Magyar Állam.
És itt nem lényeges, hogy jogos-e az árfolyamrés alkalmazása sem vagy sem, jogos volt -e kamatperiódusonként egyoldalúan kamatot emelni vagy sem, ezt meg fogják lépni, kényszer lesz, ha nem akarunk görög sorsra jutni.
Szubjektív véleményem az, hogy őszre hoznak egy törvényt az összes devizahitel kötelező átváltásáról, de ezt a tartozást majd csökkentik az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelések miatt "elszenvedett" veszteségekkel (és ez még valamelyest jogilag magyarázható is), majd ha még így sem lesz elég ütős az ajánlat, akkor az állam is vállal némi "önrészt", minimális kamattámogatás válalása mellett.
Akinek ez nem tetszik, mint bank, kivonul.
Ha valaki alaposan megnézi Matolcsi lépései egy előre megtervezett és logikus folyamatba illenek, ezt a folyamatot be fogják fejezni... Jaj neked forint árfolyam..