József ajánlott egy érdekes cikket, ami nemrég jelent meg, azonban maga az írás egy 1909-es újságcikkről szól, a fővárosi luxusról. Érdekes írás és aktuális ma is, itt tudjátok elolvasni.
Egy másik cikk az érintős bankkártyák biztonságát feszegeti, ha ilyen kártyád, van, akkor olvasd el itt.
Akkor még nem lehetett autóval villogni a szomszéd előtt, volt helyette házicseléd. 😀
Jaj, régen nem volt mobil, inkább francia nevelőnő 🙂
A héten volt valami BB -t érintő kártyafelhasználás ázsiából, erről tudsz valamit? A BB szerényen azt mondta, hogy más is érintett, viszont ezt senki más nem erősítette meg, azóta is sunnyogás van. Na most ugye az államé lett a BB és ismerjük milyen "jó gazda" az állam. Nem szívesen mennék el onnan, mert sok csoportos beszedésem van, de ha muszáj akkor lépnék.
Én is ajánlok egy cikket:
mandiner.hu/cikk/20150822_szabo_gergely_vegre_rajottek_hogy_a_magas_alapkamat_nem_csokkenti_az_inflaciot
Jegybanki kamatpolitika.
Szerintem nagyon jól magyarázza a dolgokat. Érdekelne a blogíró véleménye is.
Elég felületes cikk. Például 2007-ben 5,25% volt az amerikai alapkamat is, ezért volt magas a magyar is.
Most csak azért tud lenni alacsony, mert az euro és a dollár gyakorlatilag nulla.
Ha a dollár kamata 3% lesz, tudod mikor lesz a magyar 1,35%.
Az sem igaz, hogy az infláció, meg az alapkamat és az állampapírok kamata együtt mozog.
De nem akarom kielemezni az egészet, annyit nem ér a cikk.
A századeleji cikk is mutatja, hogy akkor is a pesti felvágós, rátarti volt. Az európai nagyvárosokhoz képest több cseléd volt háztartásokban, pedig a gazdasági helyzet ezt nem engedte meg. Az hitel akkor is virágzott az uzsoráról nem is beszélve, pl. az ír felmenőkkel rendelkező Egán Ede is ennek az áldozata lett a Munkács-Ungvár lovaskocsiúton.
Én szlovákiai vagyok és nálunk vidéken ugyan az a helyzet mint az 1909 es pesti (cseléd=új bmw,legdrágább okos telefon,okos óra....) szerintem ez inkább magyar mentalitás mint pesti
@tarzaan Jézusmária.. szóval szerinte az államadósság magas kamata miatt több államadósság lesz, amitől több pénz, és ettől nő az infláció. Itt a szerző összekapcsolt két nagyjából helyes állítást, csak nagyon rosszul. Alapesetben igaz, hogy az államadósság növekedése inflációt generál, ha az állam elkölti közszolgáltatásokra. Na de a kamatok miatti növekedést nem közszolgáltatásokra költötték, hanem gyakorlatilag kifizetés helyett adtak egy újabb ígérvényt a - jellemzően - külföldi hitelezőknek. Ez pedig nagy kerek nulla inflációt fog generálni.
A bankokon keresztül levezetett államadósság kamata - alapkamat kapcsolata végül is jól hangzik, érdekes módon mégis az mnb-s kiszorítósdi óta van sokkal több állampapír a bankok kezében. Végül is annyiban igaza van, a felpattanást a bankok extra kereslete enyhíteni fogja.
Ez az érintőkártya egy agyatlanság, nem is értem, mire jó az egész. SMS nem jön az ilyen fizetésekről, ezt már tisztáztam a bankkal, miután felhívtam őket. Ráadásul napokkal később lesz lekönyvelve az összeg is, mert nem online megy a fizetés, így az ember még az egyenlegét sem tudja biztosan (tudom, össze lehet számolgatni a nyugták alapján, de akkor is!). Olvastam, hogy az egészet azért találták ki, hogy az ügyfél biztonságosan tudjon fizetni, anélkül, hogy a kártyát kiadná a kezéből. Ehhez képest a paypass-os helyeken is azonnal kikapja a pénztáros a kezemből a kártyát, és ő érinti a készülékhez. Szóval értelme semmi, viszont ha lenyúlják a kártyám, nyugodtan vásárolgathatnak vele, még csak meg sem tudom azonnal.
Nem vagyok biztos benne, hogy nálunk a cselédtartás feltétlenül a jómód (vagy annak látszata) jele akart lenni. Valószínűbb, hogy annyi szegény paraszt jött fel tömegesen a fővárosba, hogy gyakorlatilag fillérekért lehetett cselédhez jutni. Olvastam, hogy Budapesten a századfordulón sokan pusztán ágybérletért is dolgoztak, olyan elterjedt volt a nyomor.
@tarzaan
"Szerintem nagyon jól magyarázza a dolgokat."
Már csak az kérdés, hogy fogalmatlanságból vagy direkt megtévesztési célból írt tele 3 oldalt hülyeségekkel.
Illetve persze nem tömény hülyesség, de lényeges összefüggéseket figyelmem kívül hagy, cserébe olyanokat fogalmaz meg, amik hamisak.
Tipikus politikai cikknek néz ki...
Hát igen. Az is tetszett amikor 229 forintról 315 forintra gyengül a forint, arra azt írja, hogy nem változott érdemben az árfolyam. 🙂
@gyorgyi Akkor "rossz" banknál vagy, nálam minden paypassos után jön sms. És a pénztárosnak esélye sincs elvennie a kártyám, csak kinyitom a tárcát, és úgy tartom oda. Kamera is esélytelen, azt se látja, milyen kártya.
@alfa
Valóban, van néhány meseszerű fordulat a szövegben, de az alapmondanivalója igaz: nem azért volt magas az alapkamat, hogy az inflációt leszorítsák. Inkább az igazságot kellene kimondani: azért tartották magasan, hogy legyen elegendően nagy felár, és megvegyék a magyar államkötvényeket, a deviza tartalékot meg ne porszívózzák ki. Ez persze rögtön fölveti az előző vezetés felelősségét, hogy miért tartották még mindig magasan, amikor az USA és a D papírok hozama már a béke feneke alatt volt, hogy a 2008 őszi csetlés-botlásukról már ne is beszéljünk. De hát, tudjuk, amit tudunk.