Bár a következő bejegyzést a lakástakaréknak szántam, úgy gondolom, ez is egy izgalmas téma. Kit terhel a felelősség a nagyszámú bedőlt hitel miatt? Kinek kellene állni a hitelmentés számláját?
A bankokat divat szidni, hogy rátukmálták a szegény megtévesztett emberekre a hitelt.
Az embereket is van miért elmarasztalni, nagyon sokan teljes pénzügyi analfabétizmussal megverve, lukas zsebbel adósodtak el 30 évre.
Amiről most én szeretnék írni, az az állam szerepe a kialakult válságban. Erről esik a legkevesebb szó, pedig legalább annyira bűnös, mint a másik két szereplője ennek a tragédiának.
A felfokozott keresletet a legkomolyabb mértékben az állami támogatások és kezességvállalások generálták.
A szerencsére megboldogult Fészekrakó program keretében az állam kezességet vállalt a kispénzű állampolgárokra, hogy az egyébként teljesen hitelképtelen tömegek már 10% önrész mellett is megvehessék vágyálmaik otthonát.
(Bal)Szerencsés esetben ezzel a szükséges 10% önerővel sem kellett rendelkezni, ugyanis a "szocpol", a "félszocpol" és a "megelőlegező szocpol", azaz az államtól a (leendő) gyerekek után kapott vissza nem téritendő támogatás kiváltotta ezt.
Mi lett ennek az eredménye? Olyan tömegek kezdtek el lakásokat vásárolni, akik 10 év alatt még egymillió forintot sem tudtak összegyűjteni, azaz havi nyolcezer forintnyi megtakarítással sem rendelkeztek. Nem egy ügyfél a tökéletes nulla forinttal vágott bele a lakásvásárlásba, még az ügyvédi költséget is személyi kölcsönből fedezték.
Ez a tömeg adja a most bajba jutott adósok nagy részét. Ugyanis akinek nincs pár havi tartaléka, az még válság nélkül is garantáltan gondba kerül 25-30 év alatt, hiszen kevés az a szerencsés ember, aki elmondhatja, hogy 25 év alatt egyszer sem vesztette el a munkáját, vagy került táppénzre huzamosabb ideig.
Ostobaság volt az állam részéről ezeket az embereket a lakástulajdonlás hamis illuziójába kergetni.
Ugyanilyen téves döntés volt az állami kamattámogatás bevezetése. Évente 200 milliárd forint feletti összegeket költött (és költ még mindig) az állam az adófizetők pénzéből a hitelesek kamattámogatására.
Számoljunk egy kicsit: ÁFA nélkül 10 millióba kerülő lakásból évente 20 ezer darabot tudna építeni az állam ennyi pénzből. Azaz 10 év távlatában 200 ezer lakást, amivel tökéletesen megoldotta volna az összes rászoruló lakhatását és a mostani hitelválság is nagyságrendileg kisebb lenne.
De ne menjünk el az MNB monetáris politikája mellett sem. 2001-ben bevezette a Nemzeti Bank az Inflation Targeting politikát, aminek lényege, hogy a bank kitűz maga elé egy inflációs célt és vakon, minden mást figyelmen kívül hagyva, a teljes monetáris politikát ennek a célnak veti alá.
Az eredménye? Soha még csak meg sem közelítette a kitüzőtt 3-4%-os célt, semmi látható eredménye nem volt ennek a törekvésnek, ellenben az alapkamatot ez miatt az egekbe emelte. Ez két dolgot eredményezett: A forinthitelek megfizethetetlenek lettek, mindenki devizában adósodott el, hiszen a forinthitelek akár 10%-kal is magasabbak kamatúak voltak, mint a svájci frank alapú hitelek.
A másik eredménye, hogy a magas alapkamat idecsábitotta a külföldi forró tőkét, ez a forint túlértékelődéséhez vezetett, ami megint csak a devizahitelesek sorsát pecsételte meg, hiszen a legtöbben erős forint mellett adósodtak el és most a visszagyengült forint miatt magasabbak lettek a havi törlesztőrészletek. Csehország elkerülte ezt a csapdát, ott alig-alig találni devizahitelt és az állam legnagyobb válságban is 4-5%-on tudta finanszirozni magát a saját devizájában.
Külön szót érdemel még a PSZÁF hozzáállása, aki nem emelte fel a szavát kellő eréllyel a zajló folyamatok ellen. Érdemi lépéseket a hitelpiac megszabályozására csak a válság kitörése után tett, igazi eső után köpönyeg stílusban.
Személy szerint én nem osztom az állam azon véleményét, hogy a lakáshiteleseket mindenáron meg kellene menteni, mert így pont azok az adófizetők járnak pórul, akik felelősen viselkedtek és nem ugrottak bele egy erejük feletti hitelbe. Hagyni kellene, hogy letisztuljon a helyzet, hogy azok, akik már akkor sem voltak hitelképesek, amikor felvették a hitelt, elveszítsék azt, ami soha nem is volt az övék. A maradék megmentése is éppen elég komoly érvágás lesz az adófizetők részére.
Viszont látni kell azt is, hogy az állam és a politikusok szerepe a kialakult helyzetben legalább akkora, mint a többi szereplőjé.
Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesűlhessen az új bejegyzésekről: http://.
*harvy666:*
Nagyon tetszik ez a blog,felnyitja az ember szemet :)<br />
Mindig is azt az elvet vallottam hogy amihez hetkoznapi embert hozzafer (foleg ha megy a reklam a TV-be orrba szajba) abbol semmi jo nem sulhet ki.<br />
<br />
Az elozo posztok alapjan szerinted mibe erdemes fektetni egyaltalan penzt? Nem feltetlenul ebben az orszagban, nem szivesen varnam meg mikor dontenek ugy hogy a nyugdij helyett a bankszamlakat is allamositsak 🙂
*Kiszámoló:*
Ez az a kérdés, amire így nem lehet válaszolni. :)<br />
<br />
Milyen összeg? Ez az összeg hogy viszonyul a teljes vagyonodhoz? Mi a forrása ennek az összegnek (vállalkozásból/munkából megtermelt, vagy egyszeri, megismételhetetlen, mint nyeremény, örökség)? Mi a célod a befektetéssel (értékörzés, vagy keresni is akarsz rajta és ezért rizikót is válalsz, stb.)? Van-e hiteled? Van-e valami rövid, vagy középtávú célod, amire kellhet majd a pénz? (autócsere, lakásvásárlás, stb.) Van-e 6 havi likvid biztonsági tartalékod? Lesz-e nyugdíjad, vagy minimálbéres vállalkozó vagy? Milyen a kockázattürő képességed? És a többi, és a többi.<br />
<br />
Kb. fél óra beszélgetés után lehetne valóban használható választ adni a kérdésedre.
*lajafix:*
Abban egyetértek, hogy az állam semmennyire nem szabályozta előre a <br />
<br />
lakossági hitelpiacot, semmi gond nem lenne, ha előre kikötnek 40% <br />
<br />
önrészt, max törlesztőrészlet az apehnek bevalott jövedleem 33%-a... <br />
<br />
Ellenben rengteg butaságot tartalmaz a cikk<br />
1. nettó 10 millióból nem építesz használható lakást. Az állam sem.<br />
2. A kamattámogatás költsége épp azért ment 200 milliárdra, mert a <br />
<br />
felelőtlen gazdpol miatt megnőtt a kamatszint.<br />
3. nem az IT target vitte fel a kamatszintet, hanem a felelőtlen <br />
<br />
kormányzás miatti növekvő kockázat. teccik emlékezni a 2003as forintárfolyam rángatásokra?<br />
4. a forró pénzek pedig nem az alapkamatra jöttek, hanem arra, hogy a <br />
<br />
növekvő kockázatot látva a kevesebb kockázatot kedvelő tőke kiment és <br />
<br />
helyette az állampapírokat a kockázatosabb befektetéseket szerető, tehát <br />
<br />
drágább kockázati pénzeket forgatók vették meg. Természetesen lehet <br />
<br />
képzelni, hogy alacsonyabb alapkamattal kevesebb kamattal lehetett volna <br />
<br />
értékesíteni az állampapírokat. Inkább el sem keltek volna, vagy még <br />
<br />
magasabb szinten, ua az látszódott volna hogy még a jegybank is hülye a <br />
<br />
gazdasághoz nemhogy a balliba kormányzat.<br />
<br />
Csak a tények kedvéért: a PSZÁF rendszeresen kuvikkolt a devhitelek veszélyeiről, és értékelhető lépéseket a kormánynak kellett volna tennie.<br />
<br />
Csehország pont azért kerülte el a csapdát, mert kormánya kockázatcsökkentő gazdpolt folytatott, ami maga után vonta a kamatszint alacsony voltát is. <br />
<br />
Az ország most a butaságát fizeti meg, ami éppúgy jelentkezik kormányzati szinten, a 'kisembernél' és a gazd témákban blogot íróknál is.
*plazmakutyaTV:*
@plazmakutyaTV: még annyit az előző hsz-emhez, hogy a másodlagos piacon lehetne szintetikus poziból kirakni egy kéthetes futamidejű (duration-nel rendelkező) instrumentumot, de az egy befektetési forma, az alapkamat meg nem "befektetésre" jár, hanem az hitelkamatláb, tehát hitel után fizetendő, így az jön ki az egészből, hogy: arbitrázsra adna lehetőséget az MNB-től pénzt felvennie egy ker.banknak, majd magasabb kamat mellett DKJ-ba vagy egyéb állampapírba tennie, ha az MNB kevesebbet lérne el a "2 hétre diszkontált" (másodlagos piaci) árfolyamtól... ergo (mivel nem a farok csóválja a kutyát) az MNB alapkamatnak ez lenne az alsó korlátja (az aukciókon kialakult hozam alapján a másodlagos piacon kialakuló hozam), de fölé mindenképp mehet "szabadon"<br />
nem biztos, hogy érthetően fogalmaztam, mert improvizáltam 🙂 de talán lehet fogni, hogy mit akartam kinyögni 🙂
*Kiszámoló:*
@lajafix: Ugye ingyen adott, ha úgy tetszik, szükséglakásról beszélünk és nem csak Budapesten, hanem Alsógöröngyösön is, ahol venni is lehet 6 millióért házat készen is.<br />
Szerintem nagy tömegben országos átlagban 12,5 millióért lehet kétszobás lakást építeni.<br />
<br />
De egyébként részletkérdés, akkor legyen csak 18 ezer lakás évente. Nem oszt, nem szoroz.<br />
<br />
Az irányadó kamatlábat az MNB határozza meg, nem a mindenkori kormány. Ebben áll az MNB függetlensége. Ha akarja, leviszi 3%-ra, ha akarja, felviszi 12,5%-ra.<br />
<br />
Az a kérdés csak, mi alapján cselekszik. Mi a fő szempontja.<br />
<br />
És nézd meg az MNB kamatlábat és az állampapírok hozamát, erős korrelációt mutat, nem igaz, hogy nem ez befolyásolta 70-80%-ban az állampapírok hozamát.<br />
<br />
Olvass utána az IT-nek, mert szerintem sajnos igazam van ebben a kérdésben.<br />
<br />
A forró tőke az úgynevezett carry traderek voltak. Eladósodtak például japán jenben 1% kamaton, ezért vettek magyar állampapírt 8-10%-os kamaton. Minden külföldi japán jent, eurot, CHF-et adott el és forintot vett, logikusan a kereslet felhajtotta a forint árfolyamát.<br />
<br />
Ezen a carry traderek duplán nyertek: erősödött a forint és a kamatkülönbségen is maradt 6-7%. Ezért aztán jöttek csőstül.<br />
<br />
Hogy a PSZÁF kuvikolt, az annyi, mint halottnak a beöntés. Cselekedni kellett volna.<br />
<br />
Például hogy ki engedélyezte a japán jenes hitelt?!
*kronstadt:*
a témakör kapcsán mindenekelőtt Alan Greenspan egykori FED elnök alábbi ifjúkori zsengéjét ajánlom<br />
Gazdasági szabadság és az arany<br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.tozsdeforum.hu/i/c-a_het_hozzaszolasa__gazdasagi_szabadsag_es_az_arany-menu-17-submenu-onearticle-news_id-330642.html?menu=6&submenu=ingsearch&type=3">www.tozsdeforum.hu/i/c-a_het_hozzaszolasa__gazdasagi_szabadsag_es_az_arany-menu-17-submenu-onearticle-news_id-330642.html?menu=6&submenu=ingsearch&type=3</a><br />
<br />
Gold and Economic Freedom<br />
by Alan Greenspan<br />
[written in 1966]<br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.321gold.com/fed/greenspan/1966.html">www.321gold.com/fed/greenspan/1966.html</a><br />
<br />
ill. az alábbi posztot<br />
<a rel="nofollow" href="http://hocinesze.blog.hu/2011/01/02/az_osztrak_iskola_cikluselmelete">hocinesze.blog.hu/2011/01/02/az_osztrak_iskola_cikluselmelete</a>
*kronstadt:*
az alábbi videókat<br />
<br />
Money, Banking and the Federal Reserve<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.youtube.com/watch?v=iYZM58dulPE">www.youtube.com/watch?v=iYZM58dulPE</a><br />
<br />
How 'Mainstream' Economics Miseducates About Money and the Fed | Thomas DiLorenzo<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.youtube.com/watch?v=VTs2ttdKatQ">www.youtube.com/watch?v=VTs2ttdKatQ</a>
*kronstadt:*
egy jó könyv:<br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://mises.org/Books/mysteryofbanking.pdf">mises.org/Books/mysteryofbanking.pdf</a><br />
<br />
két jó honlap, ahol nyíltan beszélnek a problémáról<br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.zerohedge.com/">www.zerohedge.com/</a><br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.marketoracle.co.uk/">www.marketoracle.co.uk/</a><br />
<br />
hanganyagok:<br />
<a rel="nofollow" href="http://mises.org/media.aspx">mises.org/media.aspx</a>
*Kiszámoló:*
@kronstadt: Azért az aranybefektetésben én annyira nem vagyok biztos.<br />
<br />
Nagyon sok érv van mellette, mint a készletek állítólagos szűkössége (bár én emlékszem a nyolcvanas évek közepén mindenki meg volt győződve, hogy minden olaj el fog fogyni 2010-ig, erről könyvek jelentek meg), illetve az euro és a dollár várható megbicsaklása.<br />
<br />
DE. Az arany ára 10 éve töretlenül növekszik, szerintem már régen túlértékelt.<br />
<br />
Volt ilyen már a hetvenes évek végén, aki akkor beleugrott az aranyba, reálértékben még mindig bukóban van, hiába telt el azóta több mint 30 év.<br />
<br />
Most nagy divat lett az arannyal való seftelés, boldog-boldogtalan aranyérméket árul Magyarországon, egész ügynöki had akarja ránktukmálni az érméket.
*kronstadt:*
@Kiszamolo: <br />
<br />
„Volt ilyen már a hetvenes évek végén, aki akkor beleugrott az aranyba, reálértékben még mindig bukóban van, hiába telt el azóta több mint 30 év.”<br />
<br />
1980<br />
<br />
1 USD = 32 HUF<br />
<br />
2000<br />
<br />
1 USD = 300 HUF<br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes">www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes</a><br />
<br />
„boldog-boldogtalan aranyérméket árul Magyarországon, egész ügynöki had akarja ránktukmálni az érméket.”<br />
<br />
Lényegében nulla sikerrel…<br />
<br />
Itt csak néhány bróker és (valódi) bankár vesz efféle csecsebecséket…
*kronstadt:*
@Kiszamolo: <br />
<br />
„Volt ilyen már a hetvenes évek végén, aki akkor beleugrott az aranyba, reálértékben még mindig bukóban van, hiába telt el azóta több mint 30 év.”<br />
<br />
Ez mindössze az USD-ben denominált árakról szól…<br />
<br />
USD = tartalékvaluta<br />
<br />
Tartalékvaluta = inflációexport<br />
<br />
Mi azonban inflációt importáltunk…<br />
<br />
1980 és 2000 között a HUF árfolyam összeomlott a dollárhoz képest…<br />
<br />
máshol még rosszabbul mentek a dolgok…<br />
<br />
pl. orosz, jugoszláv, lengyel, román, bolgár, albán, ukrán, stb. hiperinfláció a rendszerváltás tájékán…<br />
<br />
hidd el aki ott aranyba tette a pénzét, az nagyon-nagyon jól járt…<br />
<br />
és ez még csak a szűkebb szomszédságunk volt…<br />
<br />
az aranyárakat masszívan manipulálják (lefelé)<br />
<br />
ez addig sikeres amíg tart az inflációs/reflációs boom és szárnyal a tőzsde<br />
<br />
a deflációs/stagflációs bust azonban az aranynak kedvez<br />
<br />
klikk az alábbi grafikonra<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.kitco.com/ind/Barisheff/images/image010.jpg">www.kitco.com/ind/Barisheff/images/image010.jpg</a><br />
<br />
mi most deflációs/stagflációs bust-periódusban vagyunk<br />
<br />
a rendszer romokban hever<br />
<br />
és mindössze egy „gyógyír” van:<br />
<br />
a bankóprés…
*kronstadt:*
@Kiszamolo: <br />
<br />
„Volt ilyen már a hetvenes évek végén, aki akkor beleugrott az aranyba, reálértékben még mindig bukóban van, hiába telt el azóta több mint 30 év.”<br />
<br />
1980-ban – az USÁ-ban –<br />
már csak „average joe” ugrott be az aranyba <br />
<br />
Akkor, amikor az aranypiac már egy 2350%-os, azaz KÉTEZER HÁROMSZÁZÖTVEN százalékos ralli végén volt…<br />
<br />
és a Paul Volcker vezette FED már 20%-ra emelte a jegybanki alapkamatot…<br />
<br />
grafikon<br />
<a rel="nofollow" href="http://mises.org/markets.asp#interest">mises.org/markets.asp#interest</a><br />
<br />
HÚSZ százalékra!!!<br />
<br />
És dömpingáron fizikai arannyal árasztotta el a piacot (akkor még volt arany Fort Knox-ban…)<br />
<br />
Ezek után omlott össze az aranyár<br />
<br />
Az államadósság sem volt akkoriban probléma az USÁ-ban…<br />
<br />
Gond nélkül emelhették 20%-ra a jegybanki alapkamatot<br />
<br />
Ma az… és a magánszektor is úszik az adósságban<br />
<br />
Ma 0,25% a jegybanki alapkamat… és nem tudják megemelni… ha megemelik összeomlik a kártyavár…<br />
<br />
Ez a sztori nem ért még véget<br />
<br />
A maga teljes valóságában még csak most kezdődik…<br />
<br />
PS: <br />
Ajánlom az alábbi linket<br />
<a rel="nofollow" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Hyperinflation#Examples_of_hyperinflation">en.wikipedia.org/wiki/Hyperinflation#Examples_of_hyperinflation</a><br />
<br />
az alábbi példákkal<br />
Belarus<br />
Bulgaria<br />
Poland, 1989-1991<br />
Romania<br />
Soviet Union / Russian Federation<br />
Ukraine<br />
Yugoslavia<br />
Bosnia and Herzegovina<br />
Georgia<br />
Republika Srpska<br />
Krajina<br />
<br />
Ezekről se kéne megfeledkezni az arany-befektetések tekintetében<br />
<br />
Különösen azért mivel közelebb vannak mint az USA…
*kronstadt:*
@Kiszamolo: <br />
<br />
„Volt ilyen már a hetvenes évek végén, aki akkor beleugrott az aranyba, reálértékben még mindig bukóban van, hiába telt el azóta több mint 30 év.”<br />
<br />
Egy grafikon az USD-ben denominált példádhoz<br />
<a rel="nofollow" href="http://goldprice.org/gold-price-history.html#36_year_gold_price">goldprice.org/gold-price-history.html#36_year_gold_price</a><br />
<br />
de három dologról ne feledkezz el<br />
<br />
1. nálunk nem USD-t használtak/használnak<br />
2. 2008-ban az USA lényegében csődbement (azóta a bankóprés a number 1 „megoldás”)<br />
3. épelméjű ember 30 évig nem tart ki egy rossz befektetés mellett (stop loss; még az USA tekintetében is erőltetett a példa…)<br />
<br />
egy aktuális cikk a „túlértékelt” aranyárakhoz<br />
<br />
Armada of Black Swans Hitting U.S. Economy and Financial Markets, Gold Breakouts on QE TO INFINITY Jun 23, 2011<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.marketoracle.co.uk/Article28838.html">www.marketoracle.co.uk/Article28838.html</a>
*Kiszámoló:*
@kronstadt: Pont a te általad belinkelt grafikon mutatja azt, ami miatt én nem vennék most aranyat. <a rel="nofollow" href="http://goldprice.org/gold-price-history.html#36_year_gold_price">goldprice.org/gold-price-history.html#36_year_gold_price</a><br />
<br />
A két buborék szerintem gyönyörűen egyezik, mintha csak az egyiket a másikról másolták volna.<br />
<br />
DE MIVEL EZ ITT OFF, szerintem hagyjuk abba.<br />
<br />
Viszont megköszönném, ha megírnád cikkben, amit gondolsz az aranyról, ha jól sikerült, szívesen közzéteszem.
*kronstadt:*
@Kiszamolo: <br />
<br />
„DE MIVEL EZ ITT OFF”<br />
<br />
jó a humorérzéked:)<br />
<br />
fokozzuk még az „off”-olást:))))<br />
<br />
(remélem az egykori FED elnök neve mond neked vmit, tudod egykor ő volt a jegybankárok jegybankára…)<br />
<br />
manapság meg visszatért korábbi „téveszméihez” <br />
<br />
Gold standard now supported by Alan Greenspan the person who help destroy USD<br />
2011.01.19.<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.youtube.com/watch?v=yRJs5yL62BA">www.youtube.com/watch?v=yRJs5yL62BA</a><br />
<br />
Greenspan: Gold is a Universal Means of Payment<br />
<a rel="nofollow" href="http://cointrader.wordpress.com/2011/03/04/greenspan-gold-is-a-universal-means-of-payment/">cointrader.wordpress.com/2011/03/04/greenspan-gold-is-a-universal-means-of-payment/</a><br />
<br />
PS: ebben a játékban az arany a kvázi konstans elem, az arany árát lehet manipulálni, az arany azonban soha sem lehet „buborék”…<br />
<br />
A semmiből tudsz teremteni papírpénzt…<br />
<br />
Aranyat azonban nem…<br />
<br />
Abban egyetértünk, hogy az aranyat:<br />
1. megadóztathatják<br />
2. elkobozhatják<br />
<br />
a többiben azonban nem <br />
<br />
a jelenlegi helyzet fényévekre van az 1980-as állapotoktól:) <br />
<br />
de mindegy esszét nem fogok írni, ha nem tetszik a véleményen nyugodtan töröld ki:)
*lajafix:*
@Kiszamolo: <br />
<br />
"Alsógöröngyösön is, ahol venni is lehet 6 millióért házat készen is."<br />
Az nem ház hanem telek rommal, vagy ház no infrastructure, munka, ellenben cigány bőven. (hogy névven nevezzük miért lehet annyiért venni)<br />
<br />
"Szerintem nagy tömegben országos átlagban 12,5 millióért lehet kétszobás lakást építeni."<br />
Te nem kéne már az ilyen szintű emberi igénymentes tervezést elfelejteni?<br />
Teljesen egyértelmű, hogy ha 2001ben a szocik aszt mondják hogy srácok a hatalomért csődbe vágjuk az országot, akkor kár lett volna elindítani bármit. :)<br />
De egy csökkenő kamatpálya(lásd cseh, szlovák, lengyel) mellett simán 0ba kerülne a kamattámogatás már 4% kamatnál.<br />
<br />
"Ebben áll az MNB függetlensége. Ha akarja, leviszi 3%-ra, ha akarja, felviszi 12,5%-ra."<br />
Az mnb független a kormánytól, de nem független a kockázattól. Én megnézném, hogy te beletennél-e magyar állampapírba 1 milliárdot, ha azt látod hogy az állampapírpiacon a kamat emelkedik, de az alapkamat mégis csökken. <br />
Bár szerintem tényleg megérné, mert ha a jegybank is csökkent miközben az állampapírok kamata megy föl, akkor még többen nem vesznek papírt, kaszálhatnak a bátrak.<br />
<br />
"Olvass utána az IT-nek, mert szerintem sajnos igazam van ebben a kérdésben."<br />
Hidd el képben vagyok az IT terén, szerintem sajnos nincs igazad.<br />
<br />
"Az a kérdés csak, mi alapján cselekszik. Mi a fő szempontja."<br />
Nem kérdés, lásd jegybanktörvény. 1. Infla 2. gazdpol támogatása ha az infla nicns veszélyben.<br />
<br />
"nézd meg az MNB kamatlábat és az állampapírok hozamát, erős korrelációt mutat, nem igaz, hogy nem ez befolyásolta 70-80%-ban az állampapírok hozamát."<br />
Nem ez befolyásolja. De nem is szakadhat el tőle. De mondom vigye le az mnb a kamatot és lássuk a csődöt.<br />
<br />
Tankönyvi anyag hogy az alapkamat a kockázat szintje. Ma pedig már trivi, hogy az járt jól az utóbbi évtizedben, aki megfontolt volt: nem ugrott be svájci kamatnak magyarországon, nem fektetett be, max kivitte a pénzét a jó időpillanatban, de előtte keresett az ország hülyeségén.<br />
<br />
"Ezen a carry traderek duplán nyertek: erősödött a forint és a kamatkülönbségen is maradt 6-7%. Ezért aztán jöttek csőstül."<br />
Hiányzik, hogy nem csak kamatkülönbség volt, hanem KIBOCSÁTOTT MENNYISÉG IS! ami a velejárója az elhibázott gazdpolnak, a carry traderek már csak a következmény voltak: az elengedett kockázat vérszagára gyűlt a vad. <br />
<br />
"Hogy a PSZÁF kuvikolt, az annyi, mint halottnak a beöntés. Cselekedni kellett volna."<br />
Nem, először GONDOLKODNI kellett volna. A PSZÁF ehhez segítséget nyújtott: szólt hogy vigyázz, nagy bukta! Hogy a kormány nem cselekedett az GyF társulatának komoly hibája.
*lajafix:*
@plazmakutyaTV: <br />
<br />
szerintem itt te vagy a hívő:)<br />
1. MNB figyelmeztetés 2004ből, gugli első találat:<br />
<a rel="nofollow" href="http://www.privatbankar.hu/html/cikk/cikk.php?kommentar=9713">www.privatbankar.hu/html/cikk/cikk.php?kommentar=9713</a><br />
<br />
2. Bármennyire próbálod összemosni a csapnivaló gazdpolt, sajnos ebben minőségileg újat mutatott a balos kormány: csőd 2008 végén, imf mentőöv leggyorsabban. Bár nem is új mutatvány volt, oda jutottunk mint 89ben.<br />
<br />
Többi:<br />
"z állampapírok hozamai és a jegybanki alapkamat között már csak azért sem lehet szoros összefüggés, mert a legrövidebb lejáratú állampapír a 3 havi <br />
DKJ, a jegybank pedig 2 hetes "hitelt" ad a ker.bankoknak alapkamatra (van persze közepesnél erősebb korreláció köztük)."<br />
Tehát erős az összefüggés mégis... De mondom vegyél 3%ra magyar állampapírt.<br />
<br />
"az 1. és 2. pontokat szvsz így nem lehet kijelenteni"<br />
Szóval csak lehet lakást 10 misi alatt építeni? gondolom elszámoztad.<br />
<br />
"a legmagasabb kamatszint épp járai elnöksége alatt volt, bivalyerős HUF-<br />
tal, tehát az importált infla veszélye amúgy is kicsi volt, így aztán a <br />
magas alapkamattal visszább vette a bankok HUF alapú hitelezési kedvét."<br />
Nekem rémlik néhány forint elleni támadás is. Ezt is linkeljem?<br />
<br />
Infla veszély kicsi volt? Ilyen fiskális ámokfutás melett? Hányszor értük el a célt?