Az utóbbi pár évben a bankok bevezették az ügyfelenként eltérő árazást és gyakran igen komoly kedvezményt kapsz, ha beleesel a kedvezőbb elbírálásba.
Megkértem a volt kollégámat, aki még mindig hitelbróker (olcsohitelek.com), szedje össze, hogyan lehet jobb ügyfél-kategóriába kerülni az egyes bankoknál.
Kapva-kapott az alkalmon, mert akárhányszor írok a hitelekről, mindig megugrik a forgalma és azt mondja, innen jönnek a legjobb ügyfelei. 🙂
(Róla is csak jó visszajelzést kaptam eddig tőletek, úgyhogy mindenki boldog.)
Következzen az ő gyűjtése, hogyan tudod meghackelni a rendszert, hogy kevesebb kamatot kelljen fizetned a lakáshiteled után.
Milyen tényezőket vesznek figyelembe a bankok a hitelek árazásánál / kedvezmények megítélésénél, avagy hogyan csökkentsük leendő hitelünk kamatát?
1. Fedezeti arány (felvett hitel összege / ingatlanfedezet értéke)
Ideális arány: 45-55% alatti érték. Vagyis maximum az ingatlan árának a felét vedd fel hitelbe. (A szerk megjegyz: szerintem ne is vágj bele a lakásvásárlásba, amíg legalább a pénzed fele nincs meg.)
Mely pénzintézeteknél számít?
OTP, K&H, Raiffeisen, Sberbank
Hogyan befolyásolhatjuk: plusz ingatlanfedezet bevonásával letornázhatjuk a kívánt érték alá a fedezeti arányunkat. (A példa kedvéért alapból 80% hitel kellene, de rokoni ingatlan bevonása miatt 40%-ra esik a fedezeti arány.)
A mérlegelésnél mindenképpen vegyük figyelembe a kiegészítő fedezet bevonásával járó plusz költségeket (értékbecslés (kb. 30-40.000 Ft), földhivatali illetékek (12.600+6.600 Ft), tulajdoni lap/térképmásolat (1.260-6.000 Ft,) illetve a nagyobb kockázatot, ha valamiért mégsem tudnánk fizetni a hitelt, két ingatlan úszhat miatta.
2. A jövedelem terheltsége (törlesztő részletek / hitelfelvevők havi jövedelme)
Ideális arány: 30 % alatt. Vagyis az összes adóstárs hivatalos jövedelmének kevesebb, mint 30%-a menjen hitelek törlesztésére.
Az összes, már meglévő hitelt is figyelembe veszik. Folyószámlahitel és hitelkártya esetében a teljes hitelkerettel számolnak (!!) akkor is, ha egyáltalán nem használjuk a hitelkeretet (Különösen OTP-nél bankoló ügyfeleknek érdemes jelzáloghitel felvétele előtt figyelni. Náluk gyakoriak az akár többmilliós hitelkeretek is. Nyílt végű hiteleknél a teljes hitelkeret 4-5%-át jövedelmet terhelő hiteltörlesztésként veszik figyelembe).
Mely pénzintézeteknél számít?
K&H, OTP, Raiffeisen, (a többi pénzintézetnél a „Kap-e hitelt az ügyfél?” ill. „Mennyi hitelt kap?” kérdést befolyásolja, a felsorolt pénzintézeteknél az árazásra is kihat).
Hogyan befolyásolhatjuk?
- Hitelfelvétel előtt szüntessük meg a folyószámla-hitelkeretünket és a hitelkártyánkat, vagy legalább vigyük minimális összegre a keret mértékét. (a hitel folyósítása után nyugodtan visszaállíthatjuk).
- Meglévő hiteleinket, ha van rá lehetőség, még a jelzáloghitel felvétele előtt fizessük vissza, vagy a hitelfelvétellel párhuzamosan cseréljük kedvezőbb kölcsönre.
- Adóstárs bevonása.
- Lakáshitelnél a futamidő növelése és a hitellel párhuzamosan LTP fizetése is jó megoldás lehet bizonyos esetekben. (Vagyis hiába szándékozunk kifizetni a hitelt 7-8 év alatt, inkább vegyük fel 20 évre a kedvezőbb kamat miatt, aztán törlesszük elő az első adandó alkalommal. De ne feledkezzünk el arról, hogy ennek van egy egyszeri 1%-os költsége általában, bár ez jóval olcsóbb, mint évente 1%-kal többet fizetni kamatra.)
3. Bankszámlára érkező jóváírások mértéke
Mely pénzintézeteknél számít?
UniCredit, Sberbank, K&H, OTP (van, ahol plusz kamatkedvezmény jár, van ahol egy küszöbérték felett más az árazás)
Hogyan tudjuk befolyásolni?
Összes jövedelmünket, bevételünket, plusz házastársunk jövedelmét, az anyós nyugdíját és amit csak lehet, érkeztessük a törlesztési bankszámlára. Ha beüt a ménkű, ráérünk akkor másik számlákra irányítani a fizetéseket és nyugdíjakat.
4. Igényelt hitelösszeg nagysága
Bizonyos összegek felett egyre olcsóbb a hitel kamata. (Jobban kell egy banknak egy ötmilliós lakáshitel, mint egy annál kevesebb és még jobban egy tízmilliós.)
Ha nem vagyunk túl messze a határértéktől, érdemes végigszámolni, hogy mi történik akkor, ha annak érdekében, hogy egy küszöbértéket átugorjon a felvett hitelösszeg nagysága, egy kicsivel többet veszünk fel, majd az első adandó alkalommal a többletet előtörlesztjük. Egy jó annuitás-kalkulátor segít kiszámolni, mennyi a nyereségünk a teljes hitelre.
Mely pénzintézeteknél számít?
Sberbank, K&H, OTP, Budapest Bank, UniCredit
5. Adott pénzintézet termékei, vagy a pénzintézet által közvetített termékek közül minél többet vegyünk igénybe
Ha további termékeket veszünk az adott banknál, komoly kedvezmény kaphatunk a kamatból. Ilyen termék lehet a bankszámlák, megtakarítási termékek, lakástakarék, biztosítások, stb.
A következő szempontokat fontos mérlegelni:
Az adott termékre, szolgáltatásra szükségünk van-e, vagy csak a kamatkedvezmény miatt igényeljük? Ugyanazt a szolgáltatást máshol mennyiért kapnánk meg?
Megint csak ki kell számolni, mennyi a nyereségünk összesen és évente is az alacsonyabb kamat miatt és mennyibe kerül a választott plusz termékek éves díjai.
6. Egyedi kamatkedvezmények
Az adott termékek kondíciós listájában szereplő kedvezményeknél nagyobb mértékűt akkor van esélyünk elérni, ha az üzletpolitikailag az adott intézménynek is megéri. Például az ott igénybe vett banki szolgáltatások által legalább annyit nyernek rajtunk, mint ügyfélen, mint amennyit a kamatkedvezmény által veszítenek.
Ha egyedi kamatkedvezményt szeretnénk elérni, akkor érdemes egy másik pénzintézet konkrét, kedvezőbb ajánlatát bemutatni és jelezni, hogy amennyiben nem tudnak hasonlóan kedvező ajánlatot tenni, akkor a konkurenciát fogjuk választani. (A szerk. megjegyzése: a fiókvezetőknek általában van joguk kedvezményt adni bizonyos határok között, ha úgy érzik, egyébként elveszítik az ügyfelet. De központba felterjeszteni mindenképpen van lehetőségük. Ezért ha ilyen tervünk van, ne a lakáshiteles kezitcsókolommal akarjuk megvitatni, mert ő ebben nem kompetens, hanem a fiókvezetővel.)
Összefoglalva: érdemes futni egy kört hitelfelvétel előtt, hiszen egy tízmilliós hitelnél évi százezret jelent minden egyes százaléknyi kedvezmény. A legrosszabb, ami történhet, hogy nem sikerül elérni a kedvezményt, vagy nem éri meg a hajcihő. De ha mégis összejön, akkor komoly kedvezményeket is kaphatunk.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Postabanknal volt annak idejen VIP kamatmentes hitel politikusoknak, ujsagiroknak.
A Postabanknál pontosabban az volt, hogy az összes politikus és közéleti nagykutya olcsóbban kapott VIP hitelt, mint amennyiért visszarakhatta a pénzt VIP kamatozásba a bankhoz.
Magyarul lefizették őket, csak így törvényesnek tűnt.
Na nem is akarja senki kivizsgálni lassan húsz éve, mi történt a Postabankkal, hová lett 170 milliárd akkori forint.
Úgy általában véve, akarnak a bankok mostanában egyáltalán hitelezni?
És az számít, hogy milyen státuszunk van a banknál: normál / prémium / privátbanki?
@kzoltan Miért ne hiteleznének? Ez már megint egy akkora riogatás. Hitelezés nélkül a bankrendszer összeomlik! Hitelezés nélkül idővel a hitelesek sem tudnak törleszteni.
Ez egy parasztvakítás, hogy a bankok majd leállnak a hitelezéssel, soha nem állnak le! A válság után nyilván vissza kellett fogni a hitelezést, illetve a CHF-mizéria is bekavart nekik, de pont ezért fognak hitelezni, hogy veszteségeiket csökkentsék.
Engem inkább az érdekelne, hogy 2%-os alapkamat mellett még mindig 26% körüli THM-mel nyomják pl. személyi kölcsönt. (Most kaptam hírlevelet.) Na ez a rablás! 10%-os alapkamat mellett volt 28-30%.
Tudom, tudom, bankadó... a probléma, hogy bankadó előtt, az mszp-kormányzat idején is nyugati bankszektort meghaladó volt nálunk a kamatmarzs. Magyarul nyugati szomszédainknak olcsóbb a hitel is, tőlünk pedig vándorol ki a pénz külföldre... nem kell sajnálni a bankokat.
Ll egyrészt az anyabankok döntik el, hogy Magyarországra hozzák-e a felesleges tőkéjüket, ahol ellopják tőlük, vagy Szlovákiába vagy Lengyelországba, ahol hasznot hoz.
Te hova vinnéd?
Másrészt a bankok elveszítik a saját tőkéjük harmadát, márpedig a banknak a saját tőkéjét is bele kell raknia a hitelek mögé. Most jóval kevesebbet tud majd kihelyezni.
Harmadrészt rengeteg a bedőlt hitel, ezért nem fog csak a legjobbaknak adni, ott is a lakosságnak, mert az biztosabb.
És igen, valahol be kell hozni az eezermilliárdos veszteséget, a kamatok az egekben lesznek még legalább öt évig.
@Kiszamolo Ezért nem veszek fel hitelt! 🙂
Értem a mostani magas kamatmarzsot. A problémám az mszp-kormányzat idejéből fakad. Saját tőke?
Nézd meg 2000-től
- a magyar kamatmarzsot a mérlegfőösszeg %-ában! Visegrádi négyeket is vertük, nemhogy nyugatot.
- Nézd meg a saját tőke arányos eredményességet (ROE), Szlovákiát is vertük, nemhogy nyugatot! 2004-2005-ös rekord nyeresége a magyar bankszektornak, mialatt Németország ROE értéke 2-3% körüli, Szlovákia 11%, Hungary: 24-25%!!!!
2004-2005-ben gazdasági biztonság volt, az embereknek is volt pénze (Gyurcsány és Medgyessy felelőtlen költekezésének köszönhetően). Csökkenni kellett volna a kamatmarzsnak, ehelyett nőtt!
Nálunk a bankrendszernek MINDIG van magyarázata, miért kamionozza ki innen a magyar forintot. Nem sajnálom a bankokat. (Ettől még nem lesz jó az Orbán-rendszer sem).
Kvázi: nem éri meg hitelt felvenni, itt soha nem érte+!
2012-es cikkem: //kiszamolo.hu/dragak-e-a-magyar-bankok-avagy-kamatok-hataron-innen-es-tul-2/
@Kiszamolo Hát erről beszéltem. Nem néztem meg ezeket a THM-eket eddig, a ROE% mutató látatlanban is ezt igazolta. (Talán nem véletlenül tiltottad le a kommenteket ott 🙂 A magyar OTP mindig is a legszemetebb, legdrágább magyar bankok közé tartozott, csak sajnos a magyar ember annyira buta, hogy csak a reklámok alapján dönt: politikában, gazdaságban és mindenben!
Beszélhetünk arról, mennyi a nem fizető hitelek száma, egyetlen végső adat számít a tulajdonosok szempontjából, a ROE%. Hiába nem fizet a lakáshiteles, ha az ükunokájára is ráterhelik a hitelt, miután mindenüket fillérekért elárverezte a bank. A bankok így is, úgy is behajtják a nemfizető hiteleket.
"2004-2005-ben gazdasági biztonság volt, az embereknek is volt pénze (Gyurcsány és Medgyessy felelőtlen költekezésének köszönhetően). Csökkenni kellett volna a kamatmarzsnak, ehelyett nőtt!" -> Nem tudod ki volt akkor az MNB elnöke, és mennyi volt az alapkamat? Segítek: Járai Zsigmond.
A 2. pont egyébként nem így van, de hagyjuk a közvetítő urat okoskodni 🙂
Mi nem úgy van és ha nem úgy van, akkor hogy?
@gyorsmari Engem is érdekelne, hogy mi nem úgy van? És hogy?
Ismét igazoltad a magyar ember jellemvonását, tájékozatlan, buta, és okoskodó.
Mi köze Járainak a bankok kamatmarzsához? Tudod egyáltalán, mi a kamatmarzs?
Mi köze van az alapkamatnak a bankszektor ROE% értékéhez? Tudod egyáltalán, mi a ROE?
Olvass már el egy-két MNB pénzügyi stabilitásról szóló jelentést abból az időből! Idd találod őket: mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil
Látható a politika butító hatása. Ismétlitek, amit kedvenc pártotok hazudozik a legalapvetőbb tájékozottság nélkül.
@ll
Az alapkamatnak nincsen köze a kamatmarzshoz, viszont ahhoz van köze, hogy a Ft mesterségesen nagyon erős volt, a kamatok pedig magasak, ami a devizahitelek felé terelte a lakosságot.
Ami a személyi kölcsönt illeti, ott valószínűleg nagyobb a magas kockázatból adódik a magas kamat, mert bármilyen meglepő, van kockázata a banknak is. Jelzálogos hiteleknél is, csak arra gondolj, hogy a bank nem a saját pénzét adja kölcsön, így a hitelt addig is finanszírozni kell, amíg a nem fizető adós ügye húzódik.
Amúgy ha megnézed, a legtöbb bank jóval magasabb veszteséget szenvedett el az elmúlt években, mint amennyit a hitelezés felfutása idején elért. Az OTP kivétel, mert nagyon drága, lehúzós bank, ahogy mondod. A másik, hogy az anyabankokon múlott, hogy a válságban nálunk nem volt gond, mert több banknál is tőkét emeltek. Más országban a bankokat segítette az állam, nálunk fordítva volt...
@ll
"2004-2005-ben gazdasági biztonság volt, az embereknek is volt pénze (Gyurcsány és Medgyessy felelőtlen költekezésének köszönhetően). Csökkenni kellett volna a kamatmarzsnak, ehelyett nőtt!"
Rosszul látod ezt az összefüggést. Az, hogy volt pénzük az embereknek, az pont hogy inkább erősítette a hitelfelvételi kedvet, mivel azt gondolták tévesen, hogy hosszútávon elég lesz a jövedelmük ahhoz, hogy visszafizessék. Emiatt nőtt a hitelek iránti kereslet, ami viszont ceteris paribus nem hogy csökkenti a marzsot, hanem növeli. Az is növelte, hogy a többség nem értette mi az a deviza alapú hitel, és a Ft hitelekhez viszonyítottak, mikor kedvezőnek vélték a kamatokat, pedig nem voltak azok kedvezőek.
@ll
Bármely vállalkozásba – így hitelezésbe is – csak akkor fognak, a kiszámíthatónak látják, hogy a vállalkozás teljes ideje alatt a költségek, a tőkekamat és a profit realizálható lesz. Ha a szabályokat állandóan változtatják, még adóév közben is, a valamiért nem tetsző vállalkozásokra adóév közben is kivetnek új adót – lásd trafikok, médiaadó stb. –, ez nem csak az érintett vállalkozásokat, hanem minden vállalkozást, vállalkozási tervet visszafog, így nem lehet üzleti tervet készíteni, nem lehet tudni, mikor vetnek szemet a profitra, nem fog vállalkozni senki. Ilyen környezetben csak azok a vállalkozások indulnak, amelyek külön szerződésben kaptak garanciát. Ez viszont minden, csak nem a szabad vállalkozáson alapuló gazdaság!
@zabalint
Tipikus magyar reakció: mindent magyarázzunk meg mindennel. MÁV: azért késik, mert meleg van, azért késik, mert hideg van.
Ha jó a gazdasági helyzet, akkor csökkenni kéne a kamatmarzsnak és a CDS felárnak. Ha rossz, akkor fordítva a magasabb kockázat miatt. Nálunk mindkét esetben magas a hitelek kamatmarzsa.
Az MNB 2002-ben így írja le: "A magyar bankok kamatmarzsa nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas. 2002. évi adatok alapján a magyar bankrendszer 4,2%-os marzsa meghaladja az EU-bankok átlagát és a KKE5 átlagánál is 1 százalékponttal magasabb."
2004-05-ben rekord nyereséget könyveltek el a bankok. 2002-ben még sehol nem volt a devizahitel: 2004-05-től indult, de 2007-2008-ban tetőzött (140 forintos árfolyam). Jóval a rekordnyereség után! A válságot se látta senki előre.
Kár mindenfélét belemagyarázni, a magyar buta és birka nép, ezért fosztja ki mindenki.
@ll
"Tipikus magyar reakció: mindent magyarázzunk meg mindennel."
Mert egy okozatnak nem egyetlen oka van a legtöbb esetben, hanem sok, különböző súlyokkal. Inkább a te vitakultúrád tipikusan magyar, vegyél vissza!
"Ha jó a gazdasági helyzet, akkor csökkenni kéne a kamatmarzsnak és a CDS felárnak."
Mert jó volt a gazdasági helyzet? Vagy az elszálló hiány az jó?
"2002-ben még sehol nem volt a devizahitel"
Nem, de támogatott lakáshitel volt. Ami szintén a marzs növekedés irányába hatott, hiszen mesterséges keresletet generált a hitelekre. Később mivel mint írtam nem ismerték a deviza alapú hiteleket, ezért az szintén ilyen hatással volt.
"Kár mindenfélét belemagyarázni, a magyar buta és birka nép, ezért fosztja ki mindenki."
Nagyjából én is ezt foglaltam össze, ha megértetted volna, mit írtam, ugyanis a lakosság nem túl kedvező feltételek mellett is felvette a hitelt, ezért
@ll
A másik, hogy akkor döntsd már el, hogy a magyar lakosság a birka, hülye, vagy a bankok inkorrektek. Mert a hitel is termék, ha pék túl drágán árulja a kiflit, akkor nem kell megvenni, ha mégis megveszik az emberek, akkor magukra vessenek. Ugyanúgy, ha túl drága a hitel, akkor nem kell felvenni. Viszont utólag megszívatni a péket, mert túl drágán adta a kiflit, az amolyan kádárista megoldás.
Az előző előtti kommentemnek lemaradt a vége. Szóval a bankok pont azért tudtak ekkora marzzsal dolgozni, mert volt aki akkora kamatok mellett felvette a hitelt, nem kellett olcsóbban kínálniuk a hitelt (a másik oldalon a betéti kamatok nem voltak rosszak, infláció felett voltak bőven).
Volt már olyan valakivel, hogy a piaci körülmények változásának indokával _csökkent_ a törlesztője? Szerintem egyszerűen megnézik mennyi a fizud, és lehúznak annyival, hogy még épp ne pampogj miatta.
Igen nekem volt kétszer!! A piaci körülmény a Frank-Forint párosából adódott és nem a kamatokból. 2006-ban vettünk egy Ignist 10 évre. Merkantil-projekt. A lényeg havi 25ezer tíz évre, három havonként számolva az árfolyam különbözetet. Eddig, kétszer kaptam vissza, nem a tökében írták jóvá, hanem vissza fizettek, 3-4 ezer forintot. Igaz azóta én rendszeresen fizetek 30-40-plusszt háromhavonta. 🙁 De, kaptam vissza 😀
gab: "a piaci körülmények változásának indokával _csökkent_ a törlesztője?"
Ó, hogyne! A munkatársamnak volt devizahitele és dicsekedett azzal, hogy hónapról hónapra egyre kevesebbet fizet. Igaz, ez még 2008. nyara előtt volt 🙂
@mesterseges-unintelligencia
De volt olyan piaci körülmény, amikor amiatt csökkent törlesztő. Ez a válasz a kérdésre.
Egyébként akkor az volt hülye, aki nem hitelből, hanem megtakarításból vásárolt. Kiszámoló tanítja mindig, hogy a legjobb befektetés a hitelek visszafizetése. Csak azt nem teszi hozzá, hogy akkor, amikor a hitelkamat magasabb, mint a megtakarításból elérhető hozam. Ez az egészséges állapot. De 2008 előtt a deviza-hitel kamata alacsonyabb volt, mint a jegybanki alapkamat. Ez 'gyönyörű' helyzet volt egy jó kis carry trade-re, amelyet sokan meglovagoltak, csak közben a bankok lefedezték magukat a hitelfelvevőkkel, akiknek ez már nem tűnt föl. Bár ez sem biztos, hogy igaz. Mert a hitelesek végeredményben lefedezték magukat az állammal; legalábbis most így tűnik.
nekem is volt, hogy csokkent (ugy 2 evig) a svajci frank alapu hitelem szepen, ha jol emlekszem hai 70-rol valami 55 -re (utana meg fel talan 110-re) - vegul majdnem annyit vegtorlesztettem, amennyi a toke volt
gab: 2009-ben 309 Ft-os árfolyamon vettem föl EUR alapú hitelt.
MINDEZIDÁIG nem történt semmi különös a törlesztőrészletemmel. Biztosra mentem, mert a teljes fölvett hitelösszeg a rendelkezésemre áll EUR-ban.
Mivel devizahiteles vagyok, ezért beléphettem az árfolyamgátba is.
Csak nehogy nekem kelljen fizetni a bankoknak. 🙂
@gunnerwatter
Nagyon ügyes!!!
@gunnerwatter de minek vettél fel hitelt, ha megvan a pénzed.
@szabolcs mi ebben az ügyes?
@géza
Mert mondjuk úgy kért és kapott kedvező kamatozású devizahitelt, hogy a pénzt akár megtöbbszörözhette befektetésekben, és nem kellett azon aggódnia, hogy hogyan tudja majd visszafizetni?..
És most még kap is vissza pénzt a banktól?... (puszta szerencse)
Nem tudom pontosan, de ezek reális magyarázatok, szerintem! 🙂
Nem szorosan a témához tartozó dolog, de:
egy kolléganőmmel a fundamentás ügynök, miután elmondta, hogy mi hogy van, kolléganőm mondta, hogy nem szeretné, egy papírt akart aláíratni az ügynök, mondva, hogy ez csak arról szól, hogy ő itt járt tanácsot adni.
Megmutatta nekem, én azt mondtam neki, nehogy aláírja!
A papír utolsó bekezdése szó szerint így hangzik:
"Kijelentem továbbá, hogy a lakás-előtakarékossági szerződésre vonatkozó, Fundamenta-Lakáskassza Zrt. által alkalmazott Általános Szerződési Feltételeket (Üzletszabályzat - továbbiakban ÁSZF) a szerződéses ajánlat tételét megelőzően volt alkalmam megismerni, azt áttanulmányoztam, a tanácsadó annak tartalmáról tájékoztatott és azt kifejezetten elfogadom.
Tájékoztatást kaptam arról, hogy a lakás-előtakarékossági szerződéses ajánlat tételekor számlanyitási-díjat kell fizetnem, valamint a tanácsadó ismertette velem, hogy egyéb díjak
folytatás:
", költségek a fundamenta.hu oldalon (Információtár/Dokumentumtár/Általános Szerződési Feltételek, Díjtáblázat, Hirdetmények menüpont) található Díjtáblázatból ismerhetők meg, melyeket kifejezetten elfogadok."
Szóval ezt akarta aláíratni a tanácsadás után, mikor egyértelműen mondták, hogy NEM akarnak kötni.
Én értelmezem rosszul, vagy ennek aláírása tényleg már fizetési kötelezettséggel járt volna?
@dobs
"aztamindenit"... Nem gondoltam, hogy ilyenek is vannak... :S
@dobs LTP-nél, hasonlóan a biztosításhoz formailag az ügyfél tesz ajánlatot a szolgáltatónak. Tehát csak azt írja ezzel alá, hogy majd ha egyszer ajánlatot fog tenni, akkor számlanyitási díjat is fog fizetni. Szóval ha nem köt szerződést (nem tesz ajánlatot), akkor nem kell semmit fizetnie.
De mondjukaz furcsa, hogy ajánlattételkor esedékes a díj. Ha netán az ajánlatát a Fundamenta elutasítja, akkor kell számlanyitási díjat fizetni?? Ez nemigen törvényes.
Nekem az a bajom a legtobb hitellel, hogy akkor is fizetnem kell, ha a bank valamiert elutasitja. Raadasul ha a bank hibajabol hiusul meg a szerzodes( pl nem mond el mindent elore, hogy mi kell neki, es ezert tulzottan elhuzodik ), szerintem akkor se fizetnek karteritest az ugyfelnek. Vagy rosszul tudom?
Raadasul az eredeti ajanlattol el is terhetnek, ami kb olyan, mintha megrendelnel egy mercedeszt, aztan egy dacsiat kapsz a penzedert...
@janos : Igen, ez nagyon durva, figyeljetek nagyon: Tavaly lakáshitel felvétel előtt kaptam ajánlatot két banktól. Az egyiknek mondtam, hogy bocs mégsem kell, a másik jobb. Elkérték megnézni, aláígértek. OK, legyen. Szerződéskötés stb. eltelt 1 hónap, mehetünk a közjegyzőhöz. Előző délután átküldték emailben a hitelszerződést. Nem akartam hinni a szememnek, nem is hasonlított az ajánlathoz. Gyorsan válaszoltam (munkaidő végén voltunk), hogy én ezt így nem fogom aláírni, ne is menjünk másnap reggel. Biztos? Naná!
Másnap hívott a fiókvezető, hogy mi a gond?
Mondtam, nem erről volt szó, így nem kell, megyek másik bankhoz.
Szerencsére más ok miatt elég hosszú idő volt a szerződésemben, belefért volna még egy hitelbírálat. További 3 hét után végül megadták volna a hitelt majdnem az eredeti feltételekkel. Nem kértem, ilyen társasággal nem szeretnék üzleti kapcsolatba kerülni.
@szocske
Az a baj, hogy a legtobb esetben mar nincsen lehetoseged visszalepni. Raadasul a legtobb szerzodest eleve ugy kotod, hogy belekerul a finanszirozo bank neve, es az o alltaluk elvart formatumban.
Tenyleg, ilyen esetben jogosult vagyok karteritest kerni? Ha az ajanlattol lenyegesen elter a vegleges szerzodes? Elvileg ez se a gazdasagi versenyhivatalnak, se a fogyasztovedelemnek nem kene hagynia. Igy hiaba valasztom ki a nekem legjobban tetszo ajanlatot, megse azt kapom, mert idokozben megvaltoznak a feltetelek. Tarthatok igenyt ilyenkor karpotlasra?
Az a baj, hogy a bankoknak általában vannak bizonyos elvárásaik az adásvételi szerződéssel szemben. Ez ott kezdődik, hogy legyen benne, hogy a vevő x millió Ft-ot az y bank hiteléből kíván megfizetni (esetenként még a hitekonstrukció fantázianevét is bele kell írni). Szóval ha mégsem kapsz hitelt, vagy nem a legjobb feltételekkel, akkor nehezen tudsz a másik bankhoz menni, mert ahhoz szerződést kell módosítani.
Ezzel szemben általában van a bankoknak előzetes hitelminősítése, amiért nem szoktak pénzt kérni, és ha valós adatokat adtál meg (jövedelem, ingatlan értéke), akkor itt már lényeges változás nem szokott történni, jellemzően megkapod a hitelt.
Ha a szerződésben hirtelen megjelennek olyan (kedvezőtlen) kitételek, amik a hirdetményben, ÁSZF-ben nem szerepeltek, az érdekes jogi helyzet. A fiók azt mondja, hogy ők nem változtathatnak rajta, vagy aláírod, vagy nem.
Nekem pl. volt olyan hitelem, hogy az üzletszabályzatban explicite szerepelt, hogy más banki folyószámláról is törleszthetek, a szerződés viszont kikötötte a saját banknál vezetett számlát. Ezt szóvátettem, de aláírtam, nem tűnt olyan lényeges kérdésnek. Aztán elkezdték egekbe emelni a számlavezetési díjat.
Jogilag a szerződés az erősebb, hiszen ez úgy tűnik, hogy mi a bankkal megtárgyaltuk, hogy eltérünk az általános szerz. feltételektől. De elég kevéssé életszerű, hogy külön megegyeztünk egy olyan változtatásban, ami kizárólag a banknak kedvez.
Szóval nem tudom, mi a megoldás, ha a szerződésben feltűnnek ehhez hasonló kitételek, amikről addig nem volt szó.
@janos: igen, nekem szerencsém volt, mert egyéb okból fél éves teljesítéssel írtunk szerződést, amiből bő 4 hónap még hátra volt.
A szerződés módosítása az ügyvédnél ingyenes volt, de ha fizetni kell érte is megérte volna.
Kártérítésre aligha vagy jogosult, a bank ajánlatán alul ott volt apró betűvel, hogy ez csak egy ajánlat ami semmire nem kötelezi őket. Ja, csak éppen ha nem az szerepelt volna benne ami, akkor én másik bankhoz megyek... Szóval jogilag rendben van, de szerintem erősen etikátlan lépés.
Olvastam több hozzászólást fórumokon ugyanerről a bankról, sajnos mások is jártak így, és kényszerhelyzetben kénytelenek voltak aláírni a rosszabb feltételekkel a szerződést, különben bukták volna a foglalót.
Le is volt döbbenve az ügyintéző és a fiókvezető is, hogy én kerek perec megmondtam, hogy ezt így nem fogom aláírni...
@Géza: az ÁSZF-nek nem mondott ellent a szerződés, viszont én az ajánlatban kaptam egyedi kedvezményeket kamatra és előtörlesztésre, ezek tűntek el az ajánlatból.
Ill. szerencsétlen volt az időzítés, mivel az ÁSZF is épp változott abban a kb. 10 napban, ami eltelt az ajánlat és a kérelem benyújtása között.
Ami tény:
- vállalva, hogy nyitok náluk folyószámlát és oda utaltatom a fizetésem egész jelentős egyéni kedvezményeket lehetett kialkudni
- szerződéskötésre ezek szemét módon elpárologtak
- kis asztalborogatás hatására újra visszatértek, csak jöjjek oda új ügyfélként.
Ehhez viszont elengedhetetlen volt, hogy jó alkupozícióban legyek: mondhassam azt, hogy nem írom alá a szerződést. Ezek után én mindenkinek azt ajánlom, hogy ha 1 hónapon belül költözni akar, akkor is írjon minél hosszabb végső teljesítési határidőt az adásvételi szerződésébe, hátha hasonló helyzetbe kerülne.
+1 info: már túl voltunk egy számlanyitáson és egy értékbecslésen, amit a bank fizetett volna a hitelhez, de ha nem szerződünk, akkor engem terhel.
Aztán mikor kiderült, hogy mégsem leszek az ügyfelük ezeket a költségeket nagyvonalúan elengedték és a bankszámlám megszüntették, kaptam egy papírt, hogy nincs egymással szemben semmilyen követelésünk.
Szóval érezhették, hogy nem voltak korrektek és tarthattak némi kártérítési igénytől, különben aligha vállalják be az értékbecslés költségét szó nélkül...
Az adminisztrációval kapcsolatos érdekesség, hogy az akkor elvileg megszüntetett számlámról a közelmúltban kaptam egy sms-t, hogy kb. 1000 Ft tartozás van rajta, fizessem be... Írtam is egy emailt az ügyintézőnek és fiókvezetőnek, hogy nézzenek utána, mert nálam itt a papír, hogy nincs tartozásunk egymás felé. Erre még nem kaptam választ vagy 2 hete, írok is egy remindert...
@szocske És melyik bank volt ez a roppant korrekt társaság? (Elég, ha a kezdőbetűt leírod, és hogy hány betű a neve, így sosem találjuk ki.)
@gab: F
@geza "Ezzel szemben általában van a bankoknak előzetes hitelminősítése, amiért nem szoktak pénzt kérni, és ha valós adatokat adtál meg (jövedelem, ingatlan értéke), akkor itt már lényeges változás nem szokott történni, jellemzően megkapod a hitelt."
Ersténél honlapon hirdetnek "Előbírálati igazolást", de mikor személyesen rákérdeztem, hogy ez pontosan mi és hogyan, kiderült, hogy azzal kezdődik, hogy fizessek be 20e Ftot. Akkor köszi, de inkább nem.
@zabalint
Én is erre céloztam, első kommnentben is írtam. kereslet-kínálat viszonya is meghatározza az árakat, nem csak a gazdasági helyzet!
Magyarországon igenis volt "viszonylagos" kiegyensúlyozott gazdasági helyzet 2002 után, hiába nőtt az államadósság, azért azt ne állítsuk, hogy Románia pl. jobb, mint mi? Pedig a hitelek kamata (és ebből fakadóan a kamatmarzs) ott mégis kisebb volt sokszor, ahogy kiszámoló is linkelte.
Kereslet-kínálat: a magyar egy buta nép, ha lenne esze, nem venne meg mindent ész nélkül, és akkor lejjebb mennének a kamatok is! Nyilván, ha el lehet adni 10-szeres áron, el fogják adni.
Bankok: a pék példád annyiban nem jó, hogy a bankok inkorrektek voltak. (Mintha a pék kis súlyt tett volna a mérleg alá, hogy többet mutasson) Azt is áthárították az ügyfélre, ami nem volt törvényes. De Orbán módszere kádárista, ez is igaz.
Nagyjából egyetértünk.
Szerintem hasznos lenne megemlíteni "a hogyan tudod meghackelni a rendszert, hogy kevesebb kamatot kelljen fizetned a lakáshiteled után" azt is, hogy a jól megválasztott LTP-kel akár nullára is kihozható az összköltség kamattal együtt, különösen ha a többi pontban felsorolt kedvezmény is összejön. Nem értem, ez miért maradt ki az egyébként elég jól összeszedett felsorolásból? Észrevételem továbbá, hogy a felsorolt bankok mellett pl az FHB-nál is figyelembe veszik az árazásnál a számlára érkező jóváírás mértékét és az LTV-t. Szerintem fontos még megemlíteni(januárig még tuti így van), a jövedelem terhelhetőségi limit számításnál is számít (pl ERSTE, OTP), ha saját bankos, vagy idegen bankos az ügyfél. Az említett két bankban sokkal magasabb a terhelhetőségi limit, ha már több hónapja oda érkezik a jövedelem.
A 4-es pontnál szerintem érdemes megemlíteni, hogy az igényelt hitelösszeg nagysága negatívan befolyásolja a kamatot ott, ahol kockázati árazású a hitel (pl OTP, K&H, MKB), míg más bankok kamatkedvezményt adnak a nagyobb hitelekre. Pl ezért is lényeges a bankválasztás előtt az alapos feltérképezés.
FHB-hoz annyi kiegészítés, hogy a kamatkedvezmény aszerint kerül megállapításra, hogy mekkora havi érkező utalást vállal az ügyfél az FHB-s folyószámlára. Tehát ha pl. házastársak közül csak egyikőjük fizetését szándékozik az FHB-s számlára utalni, akkor azt veszik figyelembe, és a vállalt jóváírást elvileg ellenőrzik időnként.
Valamint a kismillió egyedi kedvezményre példa, hogy az FHB-nál van közalkalmazotti kedvezmény, tavasszal 0,25% volt, ha bármelyik adós közalkalmazott.