Barnabás (akinek szokás szerint nem ez az igazi neve) egyetemen oktat jogot. A felvetett pénzügyi kérdések mellett kialakult vitákról és azoktól függetlenül is az a véleménye, hogy az embereket legalább annyira kellene a jog alapjaira, mint a pénzügy alapjaira oktatni.

Ezért felajánlotta, hogy ír a blogba mindenkit érintő kérdésekről, amit örömmel elfogadtam, főleg hogy a jogi témák érintik a pénzügyeket is, mint például a mostani téma, a lakáskiadással kapcsolatos jogi tudnivalók.

(Ha szeretnél további írásokat Barnabástól, bátorítsd a hozzászólásokban és esetleg adj tippeket neki, miről szeretnél még hallani.)

A lakáskiadás megtérüléséről nemrég írtam (A lakásvásárlás mint befektetés). A lakáskiadás egyáltalán nem kockázatmentes befektetés, az egyik legnagyobb kockázat, hogy a beköltöző bérlő nem hogy nem fizet, de még ki sem akar költözni.

A magyar jog ebben a tekintetben egész egyszerűen beteg és el van tévedve, a jogcím nélküli, nem fizető valamikori bérlőt, illetve egyszerűen fogalmazva ingyenélő csalót védi a tulajdonossal szemben. A tulajdonosnak semmilyen joga nincs egy rosszhiszemű ingatlanbitorlóval szemben, mert őt büntetik, ha a tulajdonát szeretné visszakapni. Egyetlen utólagos lehetősége az akár évekig tartó pereskedés a saját tulajdonáért.

De ez csak az én véleményem, átadom a szót Barnabásnak, aki jogi oldalról közelíti meg ezt a témát:

Sokszor látom a Kiszámoló blogon, hogy legalább annyira hiányzik az oktatásból az alapvető jogi ismeretek közvetítése, mint a pénzügyeké. Elég csak abba belegondolni, hogy hányan gondolják megoldásnak, hogy nem vesznek át egy ajánlott levelet – abból baj nem lehet -, aztán a végrehajtót fenyegetik, hogy ők nem tartoztak és senki sem értesítette őket.

A lakás mint befektetés bejegyzésben nemrégiben felvetődött több hasznos gondolat arra vonatkozóan, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatot arra az esetre, ha a bérlő nem akar kiköltözni. Erről szól ez az írás.

A lakásbérleti szerződést a vonatkozó rendelkezések szerint írásba kell foglalni – ezt külön rendelkezés nélkül is érdemes megtenni minden szerződésnél, hogy valamilyen nyoma maradjon, és ne emlékezzen mindenki másképp a szerződés tartalmára. „Két tanú” vagy ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges a szerződés létrejöttéhez, de megkönnyíti a bizonyítást egy esetleges jogvitában, ettől ugyanis ún. teljes bizonyító erejű magánokirat lesz a szerződés, ami azt jelenti hogy az abban foglaltakat valósnak fogadja el a bíróság/hatóság – természetesen lehet ez ellen bizonyítani, de erősebb a bizonyító ereje, mint egy egyszerű okiratnak.

Ha két tanú is közreműködik a szerződésnél, akkor a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni a szerződésben (a tanúkra vonatkozóan tehát 3 elemet kell tartalmaznia: olvasható név, aláírás, cím).

Közkeletű tévedés, hogy a tanúk személyi igazolvány számát is fel kell tüntetni, ez azonban nincs így– én kifejezetten le is szoktam beszélni erről mindenkit, ugyanis a személyi igazolvány szám relatíve sűrűn változhat (lejárhat, elveszhet, ellophatják az iratot), így csak eggyel több probléma forrása lesz, hogy nem stimmel a szám.

A jogilag legbiztosabb megoldás a közjegyzői okiratba foglalás. A közjegyzői okiratnak két nagy előnye van: a meg nem fizetett bérleti díj nagyon rövid idő alatt behajtható, a lakás kb. 3 hónapon belül kiüríthető – ez összehasonlíthatatlanul rövidebb a peres eljárás kb. 1 éves idejével szemben. A közokiratot ugyanis a közjegyző ún. „végrehajtási záradékkal” látja el felmondás esetén, a záradékolt okirat pedig közvetlenül végrehajtható. Fontos, hogy ilyenkor mind a felszólítást, mind a felmondást közjegyző előtt kell intézni.

Mit jelent ez időben és a gyakorlatban? Pl. ha a bérlő nem fizet, a következményekre való figyelmeztetéssel (hogy a szerződést felmondjuk) fel kell szólítani a fizetésre, amennyiben ennek átvétele után 8 napon belül nem fizet, a szerződés felmondható 8 napon belül. A szerződést a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére lehet felmondani. Látható, hogy (ha összeadjuk a határidőket) a bérleti díj esedékességétől függően kettő vagy három hónapon belül végrehajtható okirathoz jutunk.

Összehasonlításképp, ha a pert választjuk (idézet a polgári perrendtartásból): A tárgyalást […] úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen.

A fenti rendelkezések a határozatlan időre kötött szerződésekre vonatkoznak, a határozott időre kötött szerződéseknél lényegében azonos a logika, a folyamat némileg gyorsabb, de számolni kell a gyakrabban felmerülő közjegyzői költségekkel.

Hangsúlyozottan nem állítom, hogy közjegyzői okiratba „kell” foglalni a szerződéseket! A közokiratba foglalás egy lehetőség, mérlegelni kell hogy szükségünk van-e arra, hogy az ingatlant relatíve gyorsan kiürítsük, várható-e hogy problémás lesz a bérlő (pl. egy Erasmusos egyetemista úgyis hamarabb visszamegy az anyaországába, mint hogy probléma legyen abból, hogy nem hagyja el a lakást), illetve a költségek arányban állnak-e az elérhető haszonnal – egy 50 ezres bérleti szerződés közokiratba foglalása kb. 30 ezer Ft.

Ha nincs szükség az okiratra, akkor minden alkalommal „kidobott pénz”, ha szükség van rá, akkor minden költsége ellenére – ami nem lesz kevés –mindenféleképpen olcsóbb, mint egy per. Az egésznek az a kulcsa, hogy mérlegelni kell: megéri-e a befektetés az ezzel járó nyugalmat, még akkor is, ha egy alkalommal sem lesz szükség az ez alapján történő végrehajtásra.

Árnyalja a képet továbbá, hogy a lakás kiürítésére nincs mód december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakban, ha a bérlőnk természetes személy, azaz ember (erről a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezik), ez az ún. kilakoltatási moratórium, így ha magától nem költözik el a bérlőnk, hatósági kényszerrel nem tehetjük ki onnan. Ezt azzal lehet elkerülni, ha a szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozattal valaki (optimális ha a bérlő rokonai közül valaki) ad egy ún befogadó nyilatkozatot, hogy a bérlet megszűnése után szükség esetén elhelyezi a bérlőt – így a lakás a fenti időszakban is kiüríthető. Ha nem közokiratot választunk, és várható hogy problémás lesz a kiköltöztetés, akkor – határozott időre szóló bérleti szerződésnél – a kiürítés iránti pert egyébként megindíthatjuk már a szerződés lejárta előtt is – ezzel is lehet időt spórolni.

Amit ne tegyünk, mert többet árt, mint használ: ne próbáljuk meg erőszakkal kirakni a bérlőt, ebből sokkal több problémánk lesz a későbbiekben, mintha még elhasználna 30 m3 gázt. A következmények lehetnek büntetőjogiak (testi sértés, kényszerítés, önbíráskodás, stb. a fellépéstől függően), polgári jogiak (főként kártérítés), közigazgatási jogiak (főként bírság). Ne kapcsoljuk le az áramot, vizet, gázt, mert a jegyzőtől néhány nap alatt birtokvédelmet fog kérni és meg is fogja kapni – itt nem számít, hogy fizeti-e a rezsit vagy nem!

Hogy érdemes-e átíratni a bérlő nevére az órákat, arról megoszlanak a vélemények, egy külön posztot is megérne, ezért most nem foglalkozom vele. Viszont ezzel kapcsolatban egy tanács: sok közműszolgáltató egyébként teljesen jogszerűtlenül, a gazdasági erejével visszaélve addig nem hajlandó átírni/visszakötni az órákat amíg fennáll a korábbi tulajdonos (mérőóra szerinti jogosult) tartozása, ennek azonban semmi jogalapja nincs, arra alapoznak, hogy úgyis fizet az új tulajdonos, mikor kimennek elvágni a gázcsövet az utcán. Amennyiben egy szolgáltató ezzel fenyegetőzik, azonnal érdemes a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulni.

Még egy dolog, ami a bérlő kirakásával kapcsolatos – és megint csak rengeteg a félreértés és félretájékoztatás ezzel kapcsolatban: az, hogy a bérlő bejelentkezik állandó vagy ideiglenes lakcímre egy ingatlanba, az nem jelenti azt, hogy jogosult is ott lakni. A bejelentkezés ugyanis egy közigazgatási aktus, a béreli jogviszony pedig egy magánjogi kötelem (szerződés). Az ott lakás joga csak magánjogi kötelemből származhat, így ha nincs bérleti (vagy más használatra jogosító) szerződése, akkor nem jogosult ott lakni, akkor sem ha oda van bejelentve; fordítva is igaz, attól még hogy nincs oda bejelentkezve, jogosult ott lakni, ha van szerződése. Rendőrök is rendszeresen nem, vagy rosszul szokták tudni (viszont azt nagyon határozottan), mikor kihívják őket egy be-nem engedéses történethez, de ez attól még nincs úgy.

Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en