Aranyszámla: garantált éves hozam 15%

Újabb gyöngyszemről kérték a véleményem, egy budapesti cég ajánlatáról: nyiss aranyszámlát nálunk, vigyázunk az aranyadra, sőt 13 hónapra minimum(!) 14,85% hozamot is garantálunk. Ha az arany ára nem nő ennyire a befektetés alatt, vagy akár esik is(!) akkor majd mi a zsebünkbe nyúlunk és fizetünk, mint a katonatiszt.

Hogy honnan van pénzünk? Hát mert kereskedünk is az arannyal, innen jön a profit.

Mint minden hasonlónál, itt is osztrák tőkeerős cég áll mögöttünk, sőt biztosító is fizet, ha mi csődbe megyünk.

Mégis hogy lehet kitermelni ennyi garantált hozamot, főleg hogy az aranyár már majdnem négy éve csak zuhan és ez a lehetőség már négy éve fut? Mit lehet tudni az állítólagos tőkeerős osztrák partnerről? Sőt, mit lehet tudni a magyar cégről? Ez a lehetőség miért nincs fenn a honlapon, miért csak fű alatt lehet információt megtudni róla? Mennyire biztonságos, ha az aranyamra valaki más vigyáz és nekem el kell hinnem, hogy tényleg létezik, nem csak papíron? Hogy ez miért éri meg a cégnek, ha 20 eurón kívül semmilyen más költség nincs?

Érdekes, hogy emberek még mindig hisznek az ilyeneknek. Garantált minimum 14,75% hozam 13 hónapra, de ez lehet akár 20% felett is, ha legalább 1 millió eurót beraksz. Hogy a cég miből akarja kitermelni ezt a hozamot, fogalmunk nincs. Arról se, hogy a leírásban szereplő 150 millió forintos felelősségbiztosításuk miért is fedezné az ilyen károkat és mire elég, ha egymillió euró felett is raknak be emberek pénzt.

Éppen az elmúlt hetekben derült ki, hogy felügyelet által ellenőrzött nagynevű brókercégek nem tudnak elszámolni az ügyfelek pénzével és hogy a csoda aktívan kezelt alapjaik éveken át kimutatott hozama valószínűleg légből kapott volt.

Ezek után elég nagy bátorságra vall, hogy valaki egy ilyen helyre beteszi a pénzét, főleg úgy, hogy még csak nem is publikus a lehetőség, így a nyilvánosság kontrollja sincsen meg. Tényleg, miért is nincs kinn a cég honlapján a lehetőség?

Ha még mindig vonzó az ajánlat, tedd fel magadnak a fenti kérdéseket és felelj őszintén, tudsz-e bármelyikre megnyugtató választ adni magadnak. Ha egy ajánlat túl szép, hogy igaz legyen, akkor az nem is igaz. Márpedig garantált 15%-os hozam euróban 13 hónapra túl szép, hogy igaz legyen. Egyébként is, miért veszel fizikai aranyat, ha aztán azt nem is látod, mert valaki úgymond vigyáz rá?

Egyáltalán ennek az egésznek mi köze van az aranyhoz, ha minimum 15%-ot ígér euróban, függetlenül attól, hogyan áll az arany ára?

Szerintem túl nagy kockázatot vállalsz, ha ilyen ellenőrizhetetlen és meseszerű hozamokat ígérő lehetőségekbe beszállsz.

Share

25 hozzászólás

  • olyan feri

    azert ha valaki ezt beszopja, azt nem tudom sajnalni.

  • Kiszamolo

    Rengetegen vannak, én még mindig rácsodálkozom, mennyien.

    Ja és kéretik nem leszólni, mivel nyilván ő is olvassa majd és jó eséllyel rám fog haragudni.

  • PöLö

    Tagbaszakadt, morcos, kopasz emberek nem szoktak nálad kopogtatni?
    “Hé, rontod az üzletünket, haver!”

  • Zsoca

    “Szerintem túl nagy kockázatot vállalsz, ha ilyen ellenőrizhetetlen és meseszerű hozamokat ígérő lehetőségekbe beszállsz.”

    Szerintem meg semmilyen kockázatot nem vállal, pontosan azt fogja kapni amire számítani lehet. 🙂

  • antenna

    Gyanítom, ezt a remek lehetőséget is sokan ki fogják használni.
    Ha valakinek adok 100Ft-ot és évente visszaad 15-öt, akkor hú, de jó nekem, 15% kamat. Megy ez 2-3-4 évig, ajánlom mindenkinek, hogy mekkora királyság. Jönnek az új belépők. És egyszer csak már nem kap vissza senki semmit. Ilyen lehet? 🙂

  • DOKK

    Egyszerű piramisjátékról van szó. 🙂

  • Attila

    Melegen ajánlanám a svájci frankot hosszú távú befektetéskéni.
    Az árfolyama:
    1965. 2,69 Huf
    1970. 7,00 Huf
    1980. 20,00 Huf
    1990. 46,00 Huf
    2000. 110,00 Huf
    2010. 210,00 Huf
    2015. 285,00-335,00 Huf
    Ez 50 év alatt 10 %-os kamatos kamatnak felel meg mindenfajta érzelmi kitörés és pánikhangulat mellőzésével. Készpénzben tárolva, betéti kamat nélkül.A globális pénzügyi rendszernek már régen ki kellett volna tisztulnia, de a nagypolitika és a jegybankok kollaboránsai ezt nem engedték. A jelenlegi szintekről viszont már nagyon nehéz lesz crash-landing nélkül leszállni, a brutális eladósodottsági szintek miatt.

    Az elkövetkező hosszabb időszak pénzügyi és politikai turbulenciáinak átvészelésére pedig a svájci frank lankadatlan gyűjtögetése melegen ajánlatos. Az elmúlt röpke 500 év komolyabb pénzügyi kríziseinek elemzése legalábbis ezzel a befektetési tanulsággal szolgál

  • Kiszamolo

    Azért elég bátor dolog a kommunista éra államilag kitalált mesterséges árfolyamaiból kiindulni, ami köszönőviszonyban sem volt a valódi, piaci árral.

    Igen, tudjuk, egy amerikai dollár is fél rubelt ért annak idején. Igaz, a feketepiacon talán a tizszereséért lehetett megvenni.

    Ja, meg az se zavarjon, hogy 2000-ben 160 forint volt a svájci frank és nem 110 Ft. 1995 ben pedig 116 Ft volt egy frank.

    Mondd csak, ezeket a számokat mi alapján találtad ki? Öt perc guglizás után kiderül, hogy hasraütött számok.

    1995 óta 4,5%-ot erősödött a frank a forinthoz képest évente.

    1995 és 2010 között pedig még 4%-ot sem.

    2000 és 2010 között az éves emelkedés 2.65% évente.

    2000 és 2015 között pont 4% az erősödés.

    Mindezt úgy, hogy egy elképesztő emelkedésen van túl az elmúlt 7 évben a frank. Mint menekülő deviza, ha az emberek majd nem akarnak menekülni, akkor szépen visszaesik a 180-200 forintos szint közé. Akkor meg majd a nagy nullát hozta 20 év alatt.

    Akkor már miért ne inkább USD-ben tartsuk a pénzt? Az is 132 Ft volt 1995-ben, most meg majdnem pont egyenlő a svájci frankkal.

    Ha már úgyis dollárunk van és ilyen jól hoz önmagában, akkor miért ne tegyük be a tőzsdére? Ott hozott volna még további 9,62%-ot évente ennyi idő alatt.

    Tehát? 🙂

  • mmzz

    Ez az aranyszámla-15% hozam valóban egy nagyon bugyuta, nyilvánvalóan nem valós piaci működést feltételező ajánlat. Bízom benne, nem lesz sikere. Nem teljesen szabad párhuzamot vonni pl.a Quaestor saját kötvény ajánlatával, amit sajnos több tízezren benyeltek. A Quaestoré egy laikus számára hihető, sőtt évekig működő konstrukció volt. A minap elgondolkodtam, hogy csak általános és középiskolai tanulmányaink során mennyi-mennyi tudásanyagot préselünk agyunkba, sokszor haszontalanul. Gazdasági alapismeret óra nincs, pedig nincs ember aki ne szembesülne szinte minden nap gazdasági döntésekkel. Mindenkinek húsbavágó, hogy a megkeresett kis pénzével gazdálkodjon, beossza, esetleg megőrizze értékét, vagy gyarapítsa azt. Alapvető gazdasági fogalmakkal nincs tisztában a lakosság legnagyobb része. Nagyon hiányolom az oktatásból már alsó tagozattól a gazdasági alapismeretek órákat.

  • Stiel

    “Az elmúlt röpke 500 év komolyabb pénzügyi kríziseinek elemzése”

    Aha. 🙂

  • Kiszamolo

    Azt az elemzést én is elolvasnám az 500 évről. Amikor a nagy spanyol armada túl sok aranyat hozott be Dél-Amerikából és soha nem látott inflációt teremtett ezzel, évi 2% volt a pénzromlás üteme. Meg az angliai déltengeri buborék. Holland tulipánőrület. És még sokan mások.

    Bár nem tudom, az 1600-as években mennyi is volt a CHF forintban.

  • emberes

    Rendszeresen felmerül itt is a gazdasági alapismeretek óra, illetve a gyerekek iskolai pénzügyi nevelése. Vajon mennyiben oldaná ez meg a dolgot? A tanulók nagy része nem szereti az iskolát, utál tanulni, és felnőttként alig marad meg az anyagból valami. Máshogy lenne ez egy ilyen tárgynál?

  • Mate12345

    Most dőlt be két nagynevű és több éves múltra tekintő cég, amik nem ígértek 15% hozamot. És még így is van, aki bedől ennek a vacaknak? Akkor már igyák el a megtakarítást, az üvegekből több pénz fog visszajönni, mint ebből.

  • Mate12345

    Kiszámoló: Nem akarok nagyon kíméletlenül beszólni senkinek, azt meg pláne nem akarom, hogy valaki dühös legyen rád, mert nagyon sokat köszönhetek neked (és még biztosan sokan vannak így ezzel), de egy olyan embernek, aki (a mostani történések után) elhiszi a 15% hozamot a mai kamatkörnyezetben, annak _nagyon_ érthetően kell megfogalmazni, hogy ne “fektesse” be butaságokba a pénzét, mert nem fogja viszont látni.
    Köszönöm az eddigi munkádat.

  • Péter

    Ez a befektetés már vagy 100 éve ki van találva:

    – Ha az ember meggondolja, hogy a négyből ezer meg kétezer lehetne! Miért nem fogadod meg a tanácsomat? Miért nem veted el a pénzedet a Csodák Mezején?
    – Majd legközelebb. Most sajnos lehetetlen.
    – Legközelebb már késő lesz – mondta szomorúan a Róka.
    – Miért?
    – Mert a mezőt megvette valami nagy úr, és holnaptól fogva tilos pénzt ültetni rajta. – Milyen messze van innét az a mező?
    – Legföljebb két kilométer. Velünk jössz? Fél óra alatt odaérünk; mindjárt el is veted a négy aranyat, pár percre rá leszüreteled a termést, és estére dagadt zsebbel térhetsz vissza. Jössz hát?
    Pinokkió először habozott, mert eszébe jutott a Tündér, az öreg Dzsepettó, meg amit a Tücsök mondott; aztán végül is úgy tett, ahogy az oktalan gyerekek szoktak ilyen helyzetben: bólintott a csábító ajánlatra

  • Stanlee

    @attila Ha jól emlékszem akkor a 80-as évek végéig évente csak 50 USD-t lehetett beszerezni fejenként, azt is csak nagyon nehezen. Szóval CHF-et bizniszelni még nehezebb volt, tehát nem igazán az átlagmagyarnak rendelkezésre álló megtakarítási forma volt a CHF-be fektetés. De értem, hogy mire gondolsz.

  • mmzz

    Nem kell, hogy minden megragadjon az oktatás során elhangzottakból, de legyen tisztában a minden nap hallható Kamat, Hozam, kötvény, valuta/deviza, EBKM, THM, EHM…stb. alap terminuszokkal, és ami talán még fontosabb, a gondolkodás módot sajátítsa el a gyerek a gazdasági órákon, a többi a józan paraszt ész. Amíg ezt nincs meg az iskolában, a mi feladatunk a gyerekeinknek megtanítani koruknak megfelelő, és befogadható szinten. Fontos, hogy a “pénz nem minden” szemléleztet is megtanítsuk párhuzamosan, hogy tisztában legyenek gyerekeink, mi az igazi érték! (így talán az anyagi kudarcokat, óhatatlan rossz döntéseket is könnyebben feldolgozzák majd :-))

  • Attila

    Üdv!

    Azt aláírom, hogy 2000-ben 160 -és nem 110- volt a CHF, de a többi adat pontos volt. Elnézést, ez az egy adat nem stimmelt!
    Én 1965-től számoltam napjainkig 9-10 %-os kamatos kamattal, ami igaz. Érdekes a mai kamatcsökkentés hatása a devizákra, USD, EUR le, CHF fel.
    Az USD-ről az a véleményem, hogy folyamatosan hintáztatják, ahogy azt a POLITIKAI és pénzügyi turbulenciák megkövetelik. Lásd 2000-es 318-as USD/HUF árfolyamot, vagy a 2007-es 180 körüli USD/HUF árfolyamot. A CHF-ről ez a ciklikusság nem mondható el, inkább lineáris növekedést mutat, kisebb oldalazásokkal.

  • stingy

    1, a forint nemhogy 65-ben, de még 85-ben sem volt konvertibilis, ezért a leírt befektetést egyszerűen nem tudtad volna végrehajtani.(ezen kívül azt is vedd figyelembe, amit fentebb már írtak, hogy azokban az években egyszerűen nem jutottál hozzá chf-het ft-ért)
    (csak tippelem, h te max gyerek voltál abban a rszerben)
    2, utólag én is remekül megmondom, mibe kellett volna fektetni 1965-ben.azt írd le, mi fog hozni a köv. 50 évben évi 10%-ot.senki sem tudja, de valószínűleg nem deviza lesz;)

  • Opponets

    Sziasztok!

    Unit linked biztosítás kapcsán kérdezem, hogy mi a véleményetek az Erste Lojalitás programról? Anyukámat akarják rábeszélni és nem tudom eldönteni, hogy mennyire hülyeség.

    Köszönöm!

  • birzol

    @opponets Unit linked biztosítás? Biztos nem olvasod rendszeresen a blogot 🙂 ugyanis olyat nem kötünk – feltételezhetően mégha Erstés is.
    //kiszamolo.hu/tartalomjegyzek/
    A harmadik témacsoport szól a unit linkdről. (de még számtalan írásban szó volt róla, hogy ez jóformán csak az üzletkötőknek éri meg)

  • Karacs

    Aki kételkedne a piramisjátékokban, itt van a cikkben szereplőhöz egy kísértetiesen hasonló:
    police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/osszedolt-az-aranypiramis

  • Gáboor

    Hallottam a konstrukcióról, de nagyon másképp:)
    Szívesen összehoznám a két embert, beszeljék meg egymással:)))

  • atika

    Csodálatos!!!….máris megyek veszek pár tonna aranyat…:DDD

  • Klimsch Péter

    Talán OV említette, hogy a Quaestor szintű ( 6,55 % ) brutális kamatoktól azért normális ember óvakodik. Elhinné valaki ezek után, ha én mondjuk évi 12 %-ot ajánlanék, hogy tisztességes vagyok? Ti mire gondolnátok?