Megélni a tőkejövedelemből

Állandóan visszatérő kérdés, hogyan lehetne megtakarításból havi passzív jövedelmet biztosítani és hogyan kell befektetni, hogy havonta kamatozzon egy csinosabb összeget, amit felélhetsz.

Mivel ez olyan sokatok fantáziáját megmozgatja, nézzük meg, hogyan tudsz megélni a tőkéd jövedelméből.

Első körben talán nézzünk szembe a tényekkel, hogy milyen tőke kell ahhoz, hogy elégedett legyél a havi kifizetésekkel.

Ha nettó százezer forintot szeretnél felélni a tőkéd kamataiból vagy hozamaiból, akkor 2% bruttó kamat/hozam mellett 71,4 millió forintra van szükséged, 4% bruttó kamat/hozam mellett logikusan ennek a felére és így tovább. (Ez akkor igaz, ha állampapírban vagy részvényben tartod a pénzt. Bankbetét és egyéb kötvény esetén magasabb a kamatadó, így ott 77 millió kell 2% kamat esetén.)

Tehát amikor van 10 millió forintod, igazából még igen korai arról beszélni, hogyan kellene azt befektetni, hogy abból passzív jövedelmed legyen, mert abból reálisan csak 18-25 ezer forintod lesz havonta. Az meg maximum zsebpénz, nem “passzív jövedelem”. Vagyis nyugodtan gyűjtögess még hozzá pár tízmilliót, mire az értékelhető tőkejövedelmet fog neked biztosítani.

(Lehet persze akár 50% hozamot is elérni egy hét alatt, csak az már nem befektetés, hanem szerencsejáték. Ezért ezekkel most ne foglalkozzunk.)

Aztán megint itt van az a fránya infláció. Ha te az összes kamatodat feléled, akkor bizony a tőkéd rohamosan csökken, csak nem veszed észre, mert számszerűen változatlan marad. Csak éppen a vásárlóértéke tűnik el.

Ha csak 4% az éves infláció (ennél több volt a forinté az elmúlt években-két évtizedben), akkor 10 év után a tőkéd és a kamataid vásárlóértéke kétharmadára olvad, 20 év alatt a 44%-ára. Vagyis 20 év után hiába veszel fel ugyanannyi kamatot, a felét sem fogja érni.

Ezért csak az infláció feletti jövedelemmel szabad számolnod, ha valóságosan is meg akarod őrizni a tőkéd értékét.

Tehát ha legalább 70-80 milliód van, akkor van értelme arról beszélni, hogy a tőkéd passzív jövedelméből akarsz megélni. De akkor is csak egy viszonylag szerény szinten tudod előadni ezt.

Nagyon sokan megfogadják, hogy a tőkéhez nem akarnak nyúlni, ezért azért kérnek segítséget, milyen kötvényeket, állampapírokat vagy részvényeket kellene összeválogatni, hogy azok havonta-kéthavonta fizessenek kamatot vagy osztalékot, amit aztán elkölthetnek.

Ezt soha nem értettem. Mi a különbség aközött, hogy feléled a kötvényeid kamatát, mondjuk évi 5%-ot vagy eladsz a kötvényalapodból havonta 0,42%-ot (azaz évi 5%-ot)?

Nem mindegy, hogy a száz forint árú kötvényed fizet 5% kamatot, vagy a 100 forint árú kötvényalapod ára megy fel egy év alatt 105 forintra és abból adsz el 5 forintért? A végén ugyanúgy 100 forintod lesz kötvényben. Tehát nem, nem a tőkédet éled fel, amikor eladsz a kötvényalapodból havonta.

Mi a különbség aközött, hogy az osztalékot éled fel, vagy havonta eladsz a részvényalapodból mondjuk 5/12 százalékot?

Úgyhogy felesleges túlkomplikálni ezt a dolgot, pár indexkövető alap tökéletesen alkalmas erre a célra.

Nézzük meg, hogyan tudod növelni a hozamodat, hogy több maradjon a havi megélhetésre?

Első körben rossz hírem van: csak magasabb kockázat mellett tudod ezt megtenni. Azonban egy jól összeállított portfólióval tudod csökkenteni a tőkeveszteség lehetőségét.

A tőkéd egyik feléből vásárolsz biztos kamatozású kötvényeket, a másik feléből részvényalapokat veszel. (Most ilyen apróságokkal, mint devizakockázat, kötvények értékvesztése, meg hasonlók, nem foglalkozunk.)

Úgy kell beállítanod a portfóliód összetételét, hogy a kockázatmentes rész két-három évig fedezze a havi megélhetésedet akkor is, ha a kockázatos rész értéke mélyrepülésbe kezd. Ebben az esetben a havi összeget a kockázatmentes összegből veszed fel, a kockázatos részhez nem nyúlsz és várod, hogy az árfolyam visszatérjen a számodra kedvező árfolyamhoz. Dollárban 40-60%-os arányt szoktak javasolni.

Készülj fel arra is, hogy 10-15%-kal csökkentsd a havi költésedet, ha a részvények ára, vagy az általános kamatkörnyezet tartósan alacsony szinten ragadnak.

Kalkuláld be a váratlan dolgokat, illetve ne feledkezzél el arról, hogy mondjuk egy ötévente esedékes autócsere, vagy lakásfelújítás komolyan apaszthatja a tőkéd összegét, így a további tőkejövedelmedet is.

Reális veszély középtávon az infláció felpörgése (felpörgetése) is, hogy így csökkentsék az államadósságot. Ez nagyon érzékenyen érínti a tőkéd reálértékét, főleg, ha hosszabb futamidejű kötvényekben tartod a pénzed. (Erről már írtam itt: Államadósság: van visszaút?)

Na szóval, egy jól felépített és átgondolt portfólióval nem lehetetlen megélni a tőkejövedelmedből, de azért ehhez magyar viszonylatban elég komoly pénzösszegre van szükséged.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

168 hozzászólás

  • mesterséges unintelligencia
    “Nem mindegy, hogy a száz forint árú kötvényed fizet 5% kamatot…? Mi a különbség aközött, hogy az osztalékot éled fel, vagy havonta eladsz a részvényalapodból mondjuk 5/12 százalékot?”

    Nem mindegy. Mondjuk a válság alatta felére esett az árfolyam, sőt akár a harmadára is. Ezt azt jelenti, hogy ugyanakkora összeghez kétszer vagy háromszor több részvényt kell eladni, ami így a bikapiacnál fog hiányozni. Az osztalék összege is általában csökkent, viszont nem esett felére/harmadára.

  • Kiszamolo
    Éééés ha továbbolvastál kommentelés előtt, akkor olvashattad, hogy azért kell a kötvényoldal is, hogy amikor leesik a részvények ára, akkor ahhoz nem nyúlunk, amíg vissza nem korrigál. 🙂
  • Frx
    A korábbi 8-10%-os kamatkörnyezetben pedig még időskori passzív tőkejövedelemről álmodoztam, de most már látom, hogy ez csak egy híú ábránd… azaz nem az, csak sokkal többet kell gyűjteni hozzá.
  • Kami
    A kötvénybe, részvénybe, stb. befektetés helyett számomra kifizetődőbbnek tűnik ingatlanba fektetni. Ha nem is mindenhol, de azért van pár város az országban, ahol magas az igény az albérletekre. Egy 10-15 milliós lakást 70-100 ezer forint közötti összegért ki lehet adni. Persze ebből lejönnek az amortizációs költségek, adózás. Kevésbé kiszámítható is, mint egy kötvény például. Tehát ennek is annak hátrányai. Azt is meglehet próbálni, hogy a lakást apartmannak adja ki az ember. Így kevesebb kihasználtság mellett hozhat ugyanannyit, vagy többet az ingatlan és ilyen esetben annak az esélye is kisebb, hogy a lakó nem akar kiköltözni, mint néhány albérletes esetben.
    Szóval 1-2 lakással szerintem elérhető az írásban vett havi 100000ft-os bevétel, sokkal-sokkal kevesebb tőkével, mint 70milla.
  • Adam
    Mondjuk ha nem ragaszkodunk a betétekhez és az alapokhoz, a lakàskiadàs még mindig egészen ÔK biznisz otthon. Hàrom 15 millàs lakàs kiadàsa simàn hozhat a konyhàra 200-ezer forint körül havonta, és az még csak 45 MFt kezdeti befektetést igényel…
  • Jenő
    “Reális veszély középtávon az infláció felpörgése (felpörgetése) is, hogy így csökkentsék az államadósságot.”

    Az ember ideális esetben nem fejlődő piacokban (Magyarország) tartja a 70-80 millióját; már ha ez a tőkéje 100%-a és nem mondjuk 10%-a.

    Egyébként sokkal érdekesebb lenne ezt mondjuk csak kétszer annyi tőkével számolni, mint amennyi a konkrét megélhetésedhez kell: havi X összeget kiveszel, + szintén havi X összeggel nő a tőkéd, így idővel mind a havi elkölthető jövedelmed, mind a tőkéd növekszik.

  • Kiszamolo
    Ingatlanról már sok szó esett kalkulátorokkal, hogy nem annyira nagy buli, kivéve, ha elfelejtjük az üzemeltetést, a felújítást, az amortizációt és azt, hogy hány hónapig áll üresen és mennyit kér a bérlőért az ingatlanos.

    A fejfájásról, a nemfizető bérlőkről, az ügyintézésről nem is beszélve.

    Természetesen van az a kategória, ami megéri, de ahhoz megint csak kell 50-60 millió.

    De mint mondottam, erről már sok cikk született.

  • mesterséges unintelligencia
    Kiszámoló!

    És olyat még nem láttál, hogy a kötvényalapok ára is leesik? 🙂 Főleg azoké, amelyek magas(abb) kamatot fizetnek, pl. a hosszútávú vagy bóvlikötvény. 2008-ban ők is kaptak egy jókora pofon és kellett némi idő, mire kikászálódtak belőle.

  • Kiszamolo
    Naaa, erre meg azt írtam, hogy asszongya: “(Most ilyen apróságokkal, mint devizakockázat, kötvények értékvesztése, meg hasonlók, nem foglalkozunk.)”

    Mivel ezekről már volt szó, ezért nem akartam megismételni (és nem is célja a cikknek, hogy egy teljes tanfolyamot tartson az alapoktól a felsőfokig), de a kockázat létező, ezért odaírtam a továbbtanulni szándékozóknak.

  • hungaroborg
    Az ingatlanon én is gondolkoztam egy időben. 3 évig egyetemistaként albérletben laktam, rengeteget megnéztem. Sajna azt kell mondjam, hogy ami olcsó, az olyan is, ami meg drága, arra kevés a kereslet. Most azért mondom, mert én lennék a másik oldalon, mint tulajdonos. Ha veszek egy ócska panelt, az kis befektetés, de keveset is hoz, de azt gyakran olyan emberek is veszik ki…, szóval több lenne vele a gond. Persze-persze tudom, mindenki olcsó albérletben lakott és nagyon vigyázott rá, de én sajnos többször láttam az ellenkezőjét. Ha meg van egy drága lakásom, akkor az sokat áll üresen, jobban aggódnék érte. Persze-persze mindenkinek van egy ultramodern lakása, amiben gazdag szaúdi albérlők vannak, tehát tuti biznisz, de sok ismerősöm akart kiadni csak egy kicsit is igényesebb lakást és 10. emeleti városszéli panel áráért akarnák csak kivenni.
  • Zolcsi
    Érdemes lenne megemlíteni, hogy azért mondjuk lakáskasszábban még mindig évi 13-14%-l gyarapodik a pénz, valamint az ingatlan (lakás/garázs/üzleti ingatlan/mezőgazdasági terület továbbra is befektetésre érdemes, mikor melyik szektor (válság előtt közvetlen pl földet érdemesebb volt venni mint lakást, de ezeket persze csak sejteni lehet, 1999-ben amikor tudni lehetett, hogy jön a támogatott lakáshitel, akkor meg lakást, azt elég jó valószínűséggel lehetett tudni, kb úgy mint egy akciós részvényjegyzést a kilencvenes években).

    Persze az ingatlannak vannak hátulütői, főleg itthon, folyt köv

  • random okos
    Az a baj, hogy a példa teljesen valószínűtlen.
    Aki önerőből összeszed 80 misit, az utána nem fog havi 100K-n parizeren élni.
    Ez az álmodozás olyanoknak való, akiknek sosem lesz ennyi pénzük.

    Persze értem én, hogy rájuk építed a bizniszed kedves Kiszámoló, csak úgy megjegyeztem.

  • Kiszamolo
    Random, dehogy rájuk építem.

    Bele akartam írni a cikkbe, hogy nagyjából mindig olyanok akarnak passzív jövedelemből élni, akiknek van 5-10 millió forintjuk.

    Akik kreativítással, munkával, vállalkozással összeszedtek 100-150 milliót, még soha nem voltak arra kíváncsiak, hogyan lehetne hátradőlni 30 évesen és lébecolni még 60 évet.

    (Néha előfordult már, hogy olyan keresett passzív jövedelmet, akinek volt is elég pénze, de azok szinte kivétel nélkül örökölték a pénzt, vagy valami szerencse folytán jutottak hozzá.)

  • Zolcsi
    Eddig úgy gondoltam, hogy 5-10 év is itt nálunk minden a cigányé lesz, tehát ingatlannal nem érdemes próbálkozni. Ezzel szemben több többezres munkahely jött ide, több többszázas bővítés történt, aki akart/tudott/mert az már mind kint van Londonban és az ismeretségi körömben legalább három ember/család szivárgott vissza az elmúlt évben. Ezzel együtt persze lehet, hogy még mindig felejtős az ingatlan, egyre több a sötétbarna, egyre kevesebb a fehér születések száma.

    Mindenesetre nálunk 12-15-18% hozamok vannak most, de meg lehet csípni 20% felettit is. Ebből 10m-nél havi 150 adódik

    Ingatlan felújítását, albérlős gondokat mindig eltúlozzátok – el ne kiabáljam persze. Van néhány alapelv, feketének nem adunk ki lakást, sajnos bármily fájó kisgyermekesnek/nagycsaládnak sem, számlákat mi kezeljük, szerződést vagyontalan jóbarátunk köti, ha bukik a mutatvány a navnál, őt keressék…

  • Zolcsi
    Bérlőt meg ki kell választani, aki elsőre problémásnak tűnik, az általában az is. Aki elsőre normális, általában az is marad. Most, hogy új szabályok vannak a bérbeadásra, nehezebb minden, probléma esetén sajnos a jog csak egy faláb, nem lehet rá támaszkodni, vér ne folyjon és az ember kiköltözteti a nem fizetőt. Kockázat persze van benne, hogy utána lehet járkálni a bíróságra, de – szintén általában – van a bérlőnek egyéb gondja/baja is. Felújítás: paneloknál csodákat lehet művelni 2-3 havi minimálbérből, megszólal a lakás utána.

    Hivatalosan mindig el van túlozva a bérbeadással járó költség, gond és alulbecsült a bevétel. Minden szabályt betartva persze nem éri meg, de minden szabályt betartva semmit sem éri meg csinálni itthon. Most élni és élni hagyni van, ha visszajön az előző garnitúra, akkor persze mindez változhat.

  • Kiszamolo
    Zolcsi “többezres munkahely jött ide, ezért nagyon megéri a bérbeadás”

    Na ja, a Tesla részvény meg megtízszerezte az árát. Szimplán csak mákod volt.

    Ha most Dunaújvárosban lennél, ahol meg ezres nagyságrendben szűnik meg a munkahely, komoly gondban lennél. Se kiadni, se eladni nem tudnád a lakásodat, még gombokért sem.

    Ahogy létre tud jönni ezer új munkahely, gyorsan meg is tud szűnni.

    Szegeden (és gondolom a többi egyetemi városban) is megy a fejvakarás, mióta jóval kevesebb a diák, aki albérletet keres.

    Egyik ügyfél a világ végén, egy egyetemi campus mellett vett lakást, mert azt mindig ki lehet adni.

    Aha. Kitalálták, hogy összevonják a szakokat, az egész kóceráj beköltözik Budapestre.

    Most a lakása annyit ér, mint egy marék rízs az üres campus mellett a világ végén.

  • szocske
    : ingatlan kiadással jelenleg kétségtelen, hogy jóval kisebb befektetéssel kihozható 100 ezer forint, még akkor is, ha korrekten adózol, számolsz minden költséggel.
    Ez viszont nem passzív jövedelem, mert ezzel azért dolgozni kell, ha nem is napi 8-10 órát, a kamatot viszont akkor is megkapod ha épp nyaralsz, ellenben a panziódat olyankor nem tudod kitakarítani két vendég között.
  • Zolcsi
    Ez lett volna a következő hsz, hogy valamiféle kiegyenlítődés szokott történni még itthon is. Tartósan nem marad zéró az értéke semminek, a kihasználatlan kapacitások vagy felszámolódnak, vagy szükség lesz rájuk. (Persze nyilván számtalan ellenpéldát lehet hozni az elértéktelenedésre – az egyetemistás példád jó, itt is végetért, de lett helyette más.)

    ÁLTALÁBAN a zsidóknak szokott igazuk lenni, hogy azt kell megvenni, amit az ember után hajigálnak, még akkor is, ha a kilátások nem túl biztatóak, mégpedig azért, mert a rossz kilátásokat még magasabb várható hozammal díjazza a piac. Túlkompenzálja a kockázatot – általában nem, de nem is akkor kell venni amikor rosszak a kilátások, de még nem hajigálják a tőkejavakat az ember után. Szerintem a lakásokat sok helyen most eldobálják, számítva a banki kvóták megszűnése és az önkori választások utáni szigorúbb világra.

  • retire

    Nagyon jó a poszt! 🙂

    Akkor, ha jól értem a 2% reálhozam esetén (3% infláció, 5% hozam) pl. egy havi 200.000-es FENNTARTHATÓ költéshez kb. 125 millió tőke kell befektetve igaz?

    A 2% reálhozam szerinted mennyire konzervatív? 30-40 év távlatában fenntartható?
    (USA elemzések 4%, a konzervatívabbak 3% reálhozammal számolnak, de inkább csak 30 évre, pl. Trinity Study)

  • HNR
    Kicsit más megközelítéssel: A tőkejövedelem kiegészítés, ami bmilyen “vész” esetén biztosítja, hogy túléljen egy család sok évet is tőkeveszteség nélkül. Tehát, ha havi 200e a “túlélés” egy 4 tagú családnál, akkor ehhez 3% reálhozam mellett 80MFt befektetéssel kell rendelkezni. Következmény: a., amíg ezt el nem érik vissza kell fogni a kiadásokat (havi százezrekkel, akár sok évig -> ez lesz a “megszokott színvonal”); b., ha bármi beüt, mondjuk nem 1.000.000.- -ról kell 200.000.- ra visszalépni, hanem 400.000.- -ről… (ami nagyságrendekkel nagyobb eséllyel fog sikerülni…) c., ha megvan a 80MFt, akkor lehet növelni az életszínvonalat a tőkejövedelem gyarapodásával arányosan). d., ha megvan a 80MFt, az efeletti részt lehet kockázatosabb/nagyobb várható hozamú dologba fektetni

    Ez csak egy elméleti forgatókönyv, de szerintem talán hasznos lehet elgondolkodni rajta.

  • retire

    Ez azt jelenti, hogy nem hiszed el a KSH adatokat, vagy csak arra akartál utalni, hogy a KSH inflációs adatok az elmúlt 20 évben magasabbak voltak mint 4%?
    “Ha csak 4% az éves infláció (ennél több volt a forinté az elmúlt években-két évtizedben)”

    A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben kb 3 évben volt 4% alatt az infláció.

  • Jenő

    “Ez az álmodozás olyanoknak való, akiknek sosem lesz ennyi pénzük.”

    Meg kb. mindenkinek, aki nyugdíjelőtakarékoskodik és/mert azt mondja az állami nyugdíj nem elég, vagy arra nem számíthat? Valahol ez a két téma elég erősen összefügg; ha nem sarkítjuk ki ennyire.

    OFF:

    Valamiért a Blogajánló poszt alá került pár komment, ami ide jött volna (bocs, ha én rontottam el valamit):

    //kiszamolo.hu/blogajanlo-2/#comments
    2014-09-04 – 09:57
    2014-09-04 – 09:59
    2014-09-04 – 10:12

  • Dániel
    épp a témához kapcsolódóan küldtem egy befektetési lehetőséget emailen, megtennéd, hogy ránézel
  • Stemp

    Milyen szigorúság jön az önkori választások után ?

  • Géza
    ingatlan bérbeadásról volt szó, nem fizetővendéglátásról. Ez utóbbi tényleg jól tud hozni, de az már nem csak befektetés, hanem egy fél állás is. Persze a klasszikus bérbeadással is több a munka, mint a bankbetéttel.
  • Tamas
    A gyakorlatban szerintem nem mindegy, hogy az osztalék jön be vagy néhány részvényt adok el. Elég mókás adásvételi jutalékok vannak néhány helyen, míg az osztalék jóváírása minden normális helyen ingyenes.
  • szocske
    @Géza : láttad mire válaszoltam? Kami írta: “Azt is meglehet próbálni, hogy a lakást apartmannak adja ki az ember. Így kevesebb kihasználtság mellett hozhat ugyanannyit, vagy többet az ingatlan és ilyen esetben annak az esélye is kisebb, hogy a lakó nem akar kiköltözni, mint néhány albérletes esetben.”
    Persze ingatlan bérbeadással is többet lehet kihozni jelenleg a pénzből, mint bankbetéttel, de már ez is többletmunka. Apartmant/panziót üzemeltetve meg még többet, de az már végképp sok munka.
    Olyan szempontból viszont érdekes lehet, hogy ha valaki nem kíván teljesen passzívan élni, ellenben nem is szeretne napi 8-10 órát dolgozni, ha összehozott 10-20M Ft-ot, akkor abból megfelelő helyen egy lakást/nyaralót vásárolva akár össze is szedhet havi 1-200 ezret tisztán, hivatalosan és nagy valószínűséggel az 5×8 órától kevesebb munkával.
  • Géza
    természetesen nem lehet azt mondani, hogy az ingatlan, mint olyan jó befektetés lenne. De meg lehet találni azt a környéket és lakástipust, ahol a vételár éa a bérleti díj aránya jó hozamot biztosít.

    Jelenleg. Mert persze ott van a kockázat, hogy évek múlva is hasonló áron lesz-e kiadható. Ha egyetlen cég van a közelben, vagy éppen egy nagy egyetemnek egy kicsi kihelyezett kara, ami bármikor beköltözhet a fő-campusra, az növeli a rizikót. Ezeket a környékeket érdemes elkerülni, ha az ingatlanvagyonra akarjuk építeni a megélhetést nyugdíjas korunkban.

  • Agi
    Zolcsitől kérdezném: “szerződést vagyontalan jóbarátunk köti, ha bukik a mutatvány a navnál, őt keressék…”

    ezt hogy kell pontosan?

    Kösziiii!!!!

  • Géza
    azért egy klasszikus nyugdíjcélú megtakarítás abból indul ki, hogy a tőkét is feléli az ember. Tipikusan úgy, hogy a megtakarítási időszak végeztével az átalakul életjáradékká, ahol az ügyfelek kockázatközösséget alkotnak. Így van, aki sokáig kap pénzt, van, aki rövid ideig, de az örökösökre egyik esetben sem marad semmi.

    Jelen példa pedig arra kalkulál, hogy az ember tisztán a hozamokból éljen, akár évtizedekig, és a tőke az örökösökre szálljon.

  • Géza
    @agi a vagyontalan jóbarát adja ki papiron a vagyonos jóbarát ingatlanját??? Nehogy a NAV-nál kibukjon??

    Hát ha ez kibukik, akkor az is, hogy a nem adózott jövedelem kinél landolt.

  • Géza
    bocs, Kami szövegének a közepén átsiklottam.
  • maveryck
    “Mi a különbség aközött, hogy az osztalékot éled fel, vagy havonta eladsz a részvényalapodból mondjuk 5/12 százalékot?” Igazad van, de sokan elkövetik azt a hibát, hogy “most nagyon kell a pénz” és ezért az eredeti X% helyett X+1%-ot vesznek ki. Ha csak az osztalékot veheted fel, akkor talán nehezebben nyúlsz a tőkédhez. Fordítva is igaz, tudok olyanról, hogy 3%-ot vehetne ki, de fél, hogy feléli a tőkéjét és így csak 1,5%-ot vesz ki. Csak pszichológia, de fontos. Nem vagyunk egyformák, meg nem is mindig racionálisak.
  • elsö kerdesem
    Kiszamolo, kösz a sok erdekes es ertekes irast, most kerdezlek elöször.

    Irtad: “magyar viszonylatban elég komoly pénzösszegre van szükséged ” es egy reakciokent: “Akik kreativítással, munkával, vállalkozással összeszedtek 100-150 milliót, még soha nem voltak arra kíváncsiak, hogyan lehetne hátradőlni 30 évesen és lébecolni még 60 évet.”

    Konkretan: de ha valaki 55-60 evesen munkaval elert X milliot (X 150-200 millio Ft), akkor viszont lehet kivancsi erre, azaz: szerinted mennyi az a “komoly penzösszeg”, amivel lehet arra gondolni, hogy a hozambol elünk (es a “leszarmazottaknak is marad”) ?
    es milyen realhozammal szamolsz es mibe fektetned ?

    tovabbi minden jot !

  • jurta
    09-04 10:03
    “Aki önerőből összeszed 80 misit, az utána nem fog havi 100K-n parizeren élni.
    Ez az álmodozás olyanoknak való, akiknek sosem lesz ennyi pénzük.”

    09-04 10:09
    “Akik kreativítással, munkával, vállalkozással összeszedtek 100-150 milliót, még soha nem voltak arra kíváncsiak, hogyan lehetne hátradőlni 30 évesen és lébecolni még 60 évet.”

    Hm!
    Már elfelejtettétek?! (Január)
    //kiszamolo.hu/penzes-ur-tanacsai/
    avagy közvetlenül: h
    mrmoneymustache.com/2013/02/22/getting-rich-from-zero-to-hero-in-one-blog-post/

    Úgy, hogy magasról leköpi a fogyasztói társadalmat (de nem költözött ki tanyára és semmi ciki dolgot nem csinál, csak következetes), igenis hátradőlt 30 évesen. NEM a klasszikus öltönyös menedzser sztori. Pár Kiszámoló-olvasóval tanulmányozzuk, levelezünk róla.

    Ajánlom mindenkinek HNR hozzászólását: igen, a kiadásokon is lehet fogni.

  • maveryck
    Itt kezdődik az igazi pénzügyi tanácsadás. Könnyű mondani, hogy spórolj, meg milyen eszköztől mi várható. Az igazi kérdés, hogy mekkora összeget kell összespórolni, és abból mennyit lehet felvenni. Lehet, hogy valaki már 40 évesen is nyugdíjazhatja magát. Az USA-ban elég nagy mozgalma van már.
  • jurta
    Másik, amit sosem értek: ha nem éred el a *teljes* anyagi függetlenséget, az már bukás ebben a versenyszámban?! Ha arra nincs esélyed, akkor marad a megszokott meló?

    Arányosan kevesebb tőkével is megteheted, hogy
    a) részmunkaidőben dolgozol
    b) az év egy tört részében dolgozol
    c) olyan főállást (vagy több részmunkaidős munkát) vállalsz, amiből önmagában alig lehet megélni, de neked meg az a szerelmed.

    Szülőknél az a) és a b) szerintem egy család egészségéért sokat tud tenni.

  • Jenő

    Állami, vagy magánnyugdíjról beszélünk, ami átalakul életjáradékká?

    Pl. az amerikai 401(k)?
    Nem tudom, komolyan kérdezem; ennyit tudok róla:
    investopedia.com/terms/1/401kplan.asp

  • cápali
    De igen meg lehet élni 10m tőkejövedelemből!!
    aggresziv befektetési politikával,nagyon fegyelmezetten és kitartóan,ezt nyúzom már tíz éve.nagyon kevés pénzből kezdtem, eleinte nagyon sokat is kerestem tul moho voltam 2005_2007 szárnyaltak a piacok és végűl beütött
    a krach és majdem elveszett minden.De az a jo spekuláns aki legalább 5-ször már elszállt,de ebből nagyon sokat is tanultam és azota is szeretem csinálni.ma már eg bef. alapot is fundamentálisan elemzek, havi szinten ezekből is kipréselek 0.5_7%_ot nem mindig sikerül,a nagy titok a diverzifikáció.kitartás gyerekek.
  • Tamas
    Van egy gyümölcsital, amit én nagyon szeretek. A munkahelyi büfében 380 Ft, a boltban 250 Ft. Ebből naponta kettőt iszok meg, így évente 35.000 forintot spórolok azzal, hogy otthonról viszem, és nem a cégnél veszem meg.
    Egyik kolléga ma említette, hogy lemondja a TV előfizetését, mert a neten úgyis megvan minden (hírek, film, stb), a kereskedelmi adók nem hozzák lázba, a reklámok viszont zavarják, ezzel évente kb 50-60.000 forintot fog megspórolni.
    A kettő együtt már akár egy havi fizetést is kitehetne évente.
    És nagyon sok ilyen picike apróság van 🙂
  • szocske
    @Tamas: és ez a gyümölcsital valójában nem lemondás, csak ésszerű vásárlás. Ha az egyikről esetleg le kellene mondanod, mert másra jobban kellene a pénz, máris hozzá tudnál tenni évi 70 ezret a mostani 35-höz.
    Szerintem rengeteget lehet megspórolni akár egy nagybevásárláson is, ha ésszel csinálod. Azt veszed ami akciós a tescoban, esetleg nagyobb kiszerelésben, és ügyelsz rá, hogy nem veszel meg apróságokat sem hirtelen felindulásból, csak azért, mert megtetszik.
    Például lehet, hogy az említett gyümölcsital pár havonta valahol olcsóbb, olyankor érdemes belőle a következő hetekre betárolni.
    Ha nem számolod össze, nem is gondolnád mekkora pénzeket lehet egy kis odafigyeléssel megtakarítani.
    Például heti 1 napon menj be autó helyett gyalog vagy biciklivel dolgozni – persze nem 100km-ről, de sokan megtehetnék mert 5-10 km-ről járnak be…
    Azthiszem abbahagyom, kezdek nagyon eltérni a témátó
  • kv
    “Ha nettó százezer forintot szeretnél felélni a tőkéd kamataiból vagy hozamaiból, akkor 2% bruttó kamat/hozam mellett 71,4 millió forintra van szükséged”

    ez hogy lett kiszámolva? légyszi valaki írja le a matek képletet, mert nem értem.

  • L70
    Jurtával egyetértek, szerintem Magyarországon már a részsiker is nagyon jó eredmény. Ha teszem azt a havi normál költekezés felét fedezi a tőkejövedelem, az már nem olyan rossz dolog.

    Nem mindegy az sem, hány évesek vagyunk, hiszen aki 50 felett jár, és hirtelen elveszti az állását, az lehet, hogy már soha többet nem fog olyat találni, ami annyi munkajövedelmet hoz, amihez hozzászokott. Vagy lehet, hogy sohasem lesz már munkahelye sem, de azt a kb 10 évet a nyugdíjig simán kibekkeli a megtakarításából, és még lehet, hogy marad neki bőven a majdani nyugdíj kiegészítésre is.

  • hungaroborg

    “Arányosan kevesebb tőkével is megteheted, hogy
    a) részmunkaidőben dolgozol
    b) az év egy tört részében dolgozol
    c) olyan főállást (vagy több részmunkaidős munkát) vállalsz, amiből önmagában alig lehet megélni, de neked meg az a szerelmed.”

    Ezen gondolkoztam én is. Nem kell mindent eldobni és hátradőlni. Ha csak épp annyit keresel a “hobbidon”, hogy pluszban vagy, vagy kifizeted belőle a rezsit, az is épp jó. Feleségem most pont a c verzióval szemezget. Szerencsére én (most éppen) elég jól keresek, megtehetjük (még félre is tudunk tenni). (Habár 31 évesen korainak tartom.)

  • Tamas
    Nem lemondás, nem is kell feltétlenül lemondani valamiről. Csak meg kell nézni, hogy okosabban miként lehet elérni ugyanazt.

    “Azt hiszem abbahagyom, kezdek nagyon eltérni a témától”
    Szerintem nem térsz el. Ha az ember csökkenti az adott életszínvonalhoz tartozó költségeit, azzal csökkenti a szükséges felhalmozott tőke vagy hozam mértékét is!

  • Tamas
    @capali: azért egy agresszív befektetés és az ezzel járó dolgok nem ajánlhatók mindenkinek. És nem is igazán passzív jövedelem, hiszen ugyanúgy dolgozol vele, mint más munkában. Legfeljebb kevesebbet.
    Arra pedig, hogy ki a jó spekuláns (ami nem befektető), majd térjünk vissza akkor, amikor az 5. csődöt is túlélted.
  • Kiszamolo
    Havi nettó 100 ezer az évi 1,2 millió. A kamatadóval szűk 1.5 millió.

    Százmillió 2%-a kétmillió.

    A többi már egyértelmű.

  • Talios
    1 éve munka nélkül vagyok itthon 2 gyerekkel és feleségemmel. Nem kell félteni, nagyon jól megélünk mert eddig jól kerestem/félretettem, munkanélküli biztosítással felkészültem a munkanélküliségre stb. (szóval tuti passzív jövedelmek) 🙂

    Egy saját tapasztalat:
    Ha a családdal itthon vagyok és figyelünk a kiadásokra sokkal kevesebb kiadásból sokkal jobban élünk. Vagyis amikor dolgoztunk sokkal több volt a költségünk és rosszabbul éltünk – gyerekek nélkül (!)

  • L70

    Azért a teljes 100 millióra ne számoljunk kamatadót. A megtakarítás növekedésével annak egyre nagyobb hányada lehet kamatadómentes. 50 milliónál 30 millió, míg 100 milliónál már 80 millió mehet simán TBSZ-re.

  • AndrásGY
    Jó cikk kiindulásnak, de egyéni helyzet szerint sok paraméteren lehet finomítani.
    – többen felhívták a figyelmet a költés racionalizálásának jelentőségére, ami különösen fontos abban az esetben, ha évtizedekre elegendő tőkét kell felhalmozni
    – én inkább 3-4% reálhozammal kalkulálnék, de persze ehhez megfelelő bef. kultúra kell,
    – életkor függvényében nagyon máshogy néznek ki a számok (kedvezőbben), ha a tőkét is feléljük
    – nálunk még szerintem nincs ilyen biztosítás, de az USA-ban lehet venni olyan biztosítást, ami X év múlva (és bizonyos kor felett) életjáradékot ad, elég jó kondíciókkal

    A fentiek figyelembe vételével már jóval kedvezőbb számok jönnek ki a szükséges tőkére. És azt sem tartom kötelező célnak, hogy csak ilyen tőkejövedelmből éljen meg valaki. Ha csak ahhoz gyűjt tőkét, hogy ne halljon éhen, amikor beüt valami krach, az is nagy mentális erőt ad a szükséghelyzetben.