Megéri-e a napkollektor és mikor térül meg? Erre keressük a cikkben a választ.
A cikk apropóját apósomék adták. A helyi önkormányzat 300 ezer forinttal támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását, ezért belevágtak a napkollektor telepítésébe.
(Ez egy miskolci, vagy debreceni cég, hónapok óta szenvednek velük, hol nincs tőkéje a cégnek a tartály megvételére, hol egyéb gondjuk van. Kíváncsi leszek, hol lesznek 5 év múlva, ha valamit javítani kellene a kollektorokon. De ez már egy másik történet.)
Nagyon röviden azok kedvéért, akik nincsenek képben a napenergia területén:
A napenergiát kétféleképpen lehet hasznosítani: áramtermelésre napelemek segítségével, illetve melegvíz előállítására napkollektorokkal.
Napkollektorból két fajta van: a sík és a csöves. A sík a hagyományos, a csöves az új technika. Annyiban jobb a csöves, hogy felhős égboltozatnál a szűrt fényből is ki tud valami kis energiát nyerni. A sík mellett a régi és kiforrt technika szól. Síkkollektorokat 25-30 éve használnak, a csövesek sokkal bonyolultabbak és nem biztos most még, hogy akár 20 évig is működőképesek lesznek-e. Ha kisüt a nap, mindkettő egyformán termel, a síkkollektor-pártiak szerint a szűrt napból kinyerhető energia elenyésző, csak ez miatt nem éri meg a bizonytalan és drágább csöves kollektor.
Az így termelt melegvíz használható fürdésre, illetve áprilisban-szeptemberben fűtés helyett kisegítő fűtésre, illetve ősszel fűtés-rásegítésre.
A napkollektor rendszer áll a tetőn elhelyezett táblákból, egy 300-1000 liter közötti tartályból (attól függ, hogy akarjuk-e fűtés-rásegítésre használni), az összekötő csővezetékekből, illetve egy vezérlő részből. Egy átlag családot 3-4 kollektor tábla ellát, de amint látszik, az árat kis mértékben befolyásolja, hogy kettő, vagy több tábla van-e felszerelve.
Nagyon fontos a tájolás, északi tetőre egyáltalán nem szabad telepíteni napkollektort, de keleti, vagy nyugati tető sem igazán nyerő. Ha már választani kell, a nyugati a jobb, mert reggel még túl párás a levegő.
Na ennyit magáról a kollektorról. A kérdés az, megéri-e belevágni.
Az ezzel foglalkozó vállalkozások szerint mindenképpen. Mindenféle táblázatokban kiszámolják, hogy 10-20 év alatt megtérül, ha ennyi meg annyi kilojoule energiát termel évente.
Mi a két leggyakoribb csúsztatás ezekben a táblázatokban? Az egyik, kevésbé szofisztikált ferdítés, hogy a nyári energiatermelést kivetíti egész évre, miközben télen jóformán alig termel valamit a kollektorunk. Ezt viszonylag könnyű kiszúrni.
A másik szokásos számolási mód, hogy a teljes termelést figyelembe veszi, de külön a télit és a nyárit. Mi ezzel a gond? Csak annyi, hogy a nyári termelés kb. egy negyedét tudjuk csak felhasználni! Azaz a nyári kánikulában, amikor olvad a bitumen a tetőn, hiába van négy kollektorunk, ha már egy is bőven elégséges energiát termel. Így a másik három kollektor-tábla számunkra felesleges energiatermelése a megtérülés szempontjából lényegtelen, ezért nem is volna szabad számolni vele.
Akkor hogyan számoljuk ki, hogy megéri-e a napkollektor?
Pofonegyszerű a megoldás. Két megoldást is fogunk nézni.
Elkértem apósomék gázszámláit. Nyáron, amikor csak melegvízre és főzésre használják a gázt, átlag ötezer forintos gázszámlájuk van., amiben már a havi alapdíj (1250 Ft) is benne van. Azaz ez az összeg egy része az, amit melegvíz-készítésre fordítanak, maximum ennyit tudnak spórolni a napkollektorral. Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy ezt a teljesítményt télen is hozza a kollektor, viszont hanyagoljuk el a fűtés-rásegítés hatását cserébe.
Az állami támogatás után saját pénzükből 1.7 millió forintot ruháztak be a kollektorba. (Itt nem számoltam még az aluminium redőnyök árát, azzal együtt a két és fél millióhoz közeledik a számla vége.)
Ha ezt betennék bankba, tartós befektetési számlára, vennének belőle inflációkövető magyar államkötvényt infláció+3%-os kamatra, kamatadó-mentesen (TBSZ számla), akkor ez a pénz az infláció felett(!!!!) évente további 51 ezer forintot kamatozna úgy, hogy a tőkéjük nem csak megmarad, hanem még az inflációval gyarapszik is évente, azaz a reálértéke sem változik.
Az 51 ezer forint évente havi 4250 forintot ér reálértéken, körülbelül ennek az összegnek a háromnegyedét költik melegvíz-előállításra havi szinten. Azaz mivel a fenti esetben a tőkéjük megmarad, sőt az inflációval megegyezően gyarapodik, örökjáradékszerűen megkapnák ezt a pénzt.
Vagyis ezekkel a feltételekkel a beruházás sohasem fog megtérülni. Nemhogy 10, vagy 20 év alatt, de még 200 év alatt sem, ha a gázár az inflációval megegyező mértékben növekszik.
Ahhoz, hogy 20 év alatt megtérüljön a beruházás, a mai állapot szerint kb. kétszeres gázár kellene.
(Természetesen egy igazán nagy családnál, ahol esetleg több generáció együtt él és a melegvíz-fogyasztásuk a sokszorosa a fent említettnek, lehet, hogy mégis megéri a kollektor.)
Nézzük a másik megközelítést, az annuitás-számítást. Az annuitás lényege: egy adott összeget egy adott kamat mellett kölcsönadunk és egyenlő részletekben törlesztik vissza, ahol a havi törlesztő tartalmaz kamatot és tőketörlesztést is. (Így működnek a lakáshitelek is)
Tehát tételezzük fel, hogy "kölcsönadunk" a napkollektorunknak 2,5 milliót (ennyi a beruházásunk ugye), mennyit kell "visszafizetnie", azaz havonta megtermelnie a napkollektornak, hogy adott időszak alatt megtérüljön a beruházásunk.
Ha elfogadjuk, hogy jelenleg 7%-os bankbetétet találni nem egy nagy kunszt, akkor számoljunk ennyivel.
Akkor térülne meg a beruházásunk 10 év alatt, ha a kollektor havonta megtermelne (kiváltana) 29.027 Ft ára gázt. 20 év alatt akkor térülne meg, ha havonta 19 ezer forintnyi gázt váltana ki.
Mivel a teljes havi gázfogyasztásunk nincs ennyi összesen (éves szinten), ebből is látszik, hogy nem térül meg a kollektor 10 év alatt, de még 20 év is erősen kérdéses.
Az már csak hab a tortán, hogyha csak 3-4 évente kell karbantartásra 20-30 ezret költenünk, máris elvitte 6-7 havi melegvíz-termelés árát a szervíz.
Külön öröm, amiről gyakran elfeledkeznek a számolásnál, hogy a napkollektor elektromos berendezései bizony nem kevés áramot is fogyasztanak.
(A második számolásnál vigyázni kell azzal, hogy nem vettük figyelembe a gázár növekedését, ezért ne a mai, hanem egy tízéves gázár-átlaggal kalkuláljunk.)
Ha valaki ezt másként látja, kérjük ossza meg velünk a tapasztalatait.
Update: márciusi és áprilisi használat után azt kell mondanom, nagyobb szutyok a rendszer, mint eddig hittem. Nem hogy gyakorlatilag nulla volt a fűtésrásegítés értéke, igen sok napon át még a meleg vizet sem tudta szolgáltatni 4 embernek tavasszal! Szerintem ablakon kidobott pénz volt a kollektor ára. A nyári kánikulában egy feketére festett olajos hordó is fel tud melegíteni párszáz liter vizet 40-50 fokra, azért kár egy fillért is kiadni.
Update 2: egész júliusban rengeteget ment a kazán a felhős idő miatt, pedig négy kollektortábla figyel a tetőn, 2 és fél millió forintért. Ennyit a megtérülésről....
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
