Melyik országok a legeladósodottabb nemzetek?

65 hozzászólás

• LSV

  2016-01-12 at 23:25

  Azt nem értem, hogy ezek alapján mire verik az írek a mellüket hogy 2 éven belül “leküzdötték” a válságot (feltőkésítették a bankokat hogy azok ne menjenek tönkre, állami pénzből vagy ezek alapján hitelből). Az ingatlanárak ismét az egekbe szöktek, az albérleti árak szintén. Nagy a jólét, dübörög a gazdaság.
  Szóval hogy mehet minden “jól”, ha mégis ilyen eladósodottsági adataik vannak?
• L70

  2016-01-12 at 23:38

  Kohn este az asszonynak:
  – Asszony nem tudok aludni!
  – De hát miért?
  – Tartozom 100 pengővel Grün-nek, és nincs egy vasam sem.

  Asszony elmegy, majd visszajön:
  – Mostmár nyugodtan aludhatsz?
  – Miért?
  – Aggódjon csak a Grün!
• Családfő

  2016-01-12 at 23:53

  Érdekes listák. Meglepetés Hollandia és Dánia, akik a GDP arányos államadósságban biztosan 89% alatt vannak, de a teljes adósságnál már 300+% mutatkozik, és előbbinél ilyen brutál emelkedés volt 2007 óta. Ezekben az országokban (is) a magánszemélyek és cégek hitelt hitelre halmoznak?
  PS: gondolom, minket a devizakölcsönök “segítettek” a 18. helyhez, bár a 26. sem túl fényes
• Zsoca

  2016-01-13 at 00:07

  “Az is felmerül az emberben, hogy ilyen méretű eladósodottság mellett az európai jóléti állam modellje mennyire tűnik fenntarthatónak.”
  Semennyire, egyszerűen fenntarthatatlan. 😉
• Zabalint

  2016-01-13 at 00:31

  Az a baj ezzel a mutatóval, hogy a lakosság, a vállalatok és az állam háromszögben az adósság oda-vissza vagy körbe is lehet.
• zalka

  2016-01-13 at 04:34

  Régen rossz lenne, ha mindez így is lenne. Ezek az adatok egyoldalúak, mert például nem tartalmazzák azokat a befektetéseket, amiket főleg a fejlett és/vagy a nagy kereskedelmi többlettel rendelkező országok külföldön eszközöltek, vagy mondjuk az állampolgáraik külföldön befektettek. A fejlett országok jó része jelentős nettó tőkeexportőr, tehát az adósságok mögött megvan a fedezet is (kivétel ez alól az EU déli régiója). Például nagyon furcsa lenne, ha a kb. 600 milliárd eurós olajalappal rendelkező Norvégia nettó adós lenne.

  en.wikipedia.org/wiki/List_of_creditor_nations_by_net_international_investment_position_per_capita

  Szerintem korai még temetni a jóléti államokat.
• Kiszamolo

  2016-01-13 at 05:43

  Zalka, persze, a nemzeti vagyon is cifrázza a képet, bár az meg a gdp-ben is megjelenik, így aztán a gdp nagyságában megadott százalék megint csak mutat valamit. (Jó, a gnp jobb lenne.)

  Norvégia egy ritka kivétel az olaj miatt (és a korona felértékelését megakadályozandó) külföldre kihelyezett tőke nagyságát tekintve, ezzel azért kevés ország dicsekedhet a listán szereplők közül.

  Nagyjából senki más. Nagy tőkeexportőrök, mint pl. Németország, nem is szerepelnek a listán.

  S pont Norvégia híres-hírhedt a bankok összeomlásáról a kilencvenes évek elején, úgyhogy az sem mindegy, az adósság és a vagyon hogyan oszlik el a társadalomban.

  Minden adósság a másik oldalon valakinek a vagyona, de nem hinném, hogy ettől még nincs gond az adóssághegy méretével.
• Kiszamolo

  2016-01-13 at 05:53

  S az miért jó? Nsgy a fertőzésveszély, ha az egyik piaci szereplő nem tud fizetni, mindenki gondba kerül dominószerűen?

  Az is nagy veszély, hogy az európai bankok tele vannak állampapírokkal.

  Ha az egyik bank megcsuklik, az államnak kell megmentenie, ettől tovább fog nőni az államadósság, ha az állam csuklik meg, azok a bankok is gondba kerülnek, amelyek hitelezik az államot.

  Ez volt a baj Cipruson is, a bankok tele voltak görög állampapírokkal, aminek a felét le kellett írniuk.
• Kovács József

  2016-01-13 at 05:58

  Eléggé laikus kérdés, de: azt meg tudná nekem mondani valaki, ha egyszer véletlenül valaki kiszámolná, hogy ki kinek tartozik, és ki kit finanszíroz, akkor a végeredmény (gondolom) a mérleg két oldalát tekintve nem 0 lenne, hanem mennyi? Mennyi a nem létező pénz, ami csak szám? …én egy becsléssel is beérném.
• KZoltán

  2016-01-13 at 06:34

  Nem a költségvetési hiány és az államadósság számít, hanem a fizetési mérleg és a külső adósság. Nem véletlen, hogy pl. a maastrichti kritériumok közt sem szerepel e kettő.
  Hogy megértsük, nézzük Japánt: az államadósság mind belső adósság, államkötvény. Kik birtokolják az államkötvényt? A jómódúak. Mi történnék, ha a japán állam 1¥ kötvényre csak ½¥-t fizetne? Az az államkötvényre kivetett 50%-os vagyonadót jelentene – a jómódúak vagyonuk arányában vegyenek részt az állam fenntartásában, amely a jómódjukat biztosítja. Nem is érdemes az egésszel foglalkozni!
  Ha viszont a külső adósságot néznénk, ott Mo. rögtön dobogó közelében van Feketéék balfogásai óta penzriport.hu/a-magyar-allamadossag-keletkezese-19731989?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner₂01601 , mert a Dimitrov-téren uralkodó felfogás következtében szinte folyamatosan csak nő.
• Topfly

  2016-01-13 at 07:35

  Ezek a listák, mikori adatok alapján készültek? 2015-ben volt a devizahitelesek elszámolása Magyarországon, amivel jelentősen csökkent a magánszektor eladósodottsága. Lehet, hogy nem is lennénk a listán, ha ez is benne lenne a számokban.
  A másik dolog, ami torzít a magánszektor eladósodottságán, hogy nagyon sok multinacionális cég az anyavállalat felé van eladósodva, ami minőségi különbség ahhoz képest, hogy egy banknak vagy kötvényeseknek tartozna.
• Kiszamolo

  2016-01-13 at 08:26

  Kzoltán, a japán államadósságot nem a jómódúak birtokolják feltétlen, hanem a rengeteg nyugdíjas. Ha az állam fizetésképtelen lenne, egyszerre veszítenék el a megtakarításaikat és a nyugdíjukat is.

  Egyébként igen, a teljes képhez rengeteg minden tartozik még, folyó fizetési mérleg, az államadósságra fizetett kamat mértéke és sok más is.
• KGabor

  2016-01-13 at 08:37

  Köszi a cikket, nagyon érdekes. Annyi kérdésem lehetnek, hogy meg tudnád adni az adatok forrását, mert gondolom Te is valamilyen szervezet/cikk alapján osztottad meg velünk az infót.
  Előre is köszi!
• Kiszamolo

  2016-01-13 at 09:37

  ott a link a cikkben.
• L70

  2016-01-13 at 09:49

  A magánszemélyek eladósodásának fő oka a mesterségesen, félelmekkel táplált ingatlanlufi, melyet okosan elhitetnek az emberekkel.

  Azt hitetik el, sikeresen, hogy vegyél saját ingatlant most drágán hitelre, mert később még drágább lesz. És ezért a magánszemély kimaxolja a lakáshitelét, amire irdatlan sokáig és irdatlan sok kamatot fizet. Az egész működtetéséhez csupán egy optimálisan alacsony kamatkörnyezet kell, és onnan már önjáró.

  A magas ingatlanárak épp a fejlett országokat sújtják. A jelenlegi alacsony magyar kamatkörnyezetben ugyanez történik.

  Másik oldalról ezen a fejlett országokban vannak olyan vállalatok és vállalat tulajdonosok, akik kiszivattyúzzák a vállalati profitot máshonnan, ezáltal biztostva a fejlett országoknak állandó bevételeket.
• Topfly

  2016-01-13 at 09:51

  @Kiszamolo 2015 márciusi a cikk, ami azt jelenti, hogy 2014-es adatok lehetnek a legfrissebbek. A devizahitelesek 2015-ös elszámolása miatt viszont nagy eséllyel kiesne Magyarország ebből a listából.
• CsA

  2016-01-13 at 10:22

  Ha jól látom, a teljes “Nyugat” Európai blokk (értsd: az egykori vasfüggönyhöz képest nyugat) nyakig ül a szószban. Kivéve Svájc és Németország (meg az adóparadicsom miniállamok, de azok eleve más ligába tartoznak). Vagy csak arról van szó, hogy ők pont kiszorultak a 20-as listákból, azaz náluk is van baj, csak kicsit kevesebb?

  Kérdés az, hogy mit csináltak ők eddig annyira másképp? Németországban/Svájcban talán nincs jóléti állam? Vagy van, csak más mértékben?
• preocupada

  2016-01-13 at 10:29

  jajj de rég nem írtam ide…ennek a cikknek a kapcsán elgondolkoztam, hogy akkor mexikóban veszek lakást 😀 viccen kívül, mostanában többen hangoztatják, hogy mexikó az új kína, bár nem az olcsó munkaerő, hanem a mérnöksereg miatt. szívesen olvasnék erről egy bejegyzést itt!! a másik amiről szívesen olvasnék, amiről a múltkor már volt is szó, a szabadúszók, italkis tanárok, interneten dolgozók adózása. hogyan vagy inkább milyen mértékben adózik az ilyen jövedelem…na remélem, ezek a kérdések mások fantáziáját is izgatják és szerepelnek majd a blogon a jövőben. mindenkinek sikeres boldog új évet!
• -nb-

  2016-01-13 at 10:45

  Én csak azt nem értem, hogy ki adta ezt kölcsön?
• ludens

  2016-01-13 at 10:55

  Érdekes, hogy Hollandia és Szingapúr mennyire eladósodott a második lista alapján. Pedig mind a két ország takarékos és sokat dolgoznak, fegyelmezetten élnek, a hollandok ráadásul spórolósak is.
• Csavargó

  2016-01-13 at 11:04

  A norvég és svéd viszonyokra van rálátásom. Ott északon mindenki mindere hitelt vesz fel. Alapvető, hogy valaki kikerül az iskolából, elkezd dolgozni és egyből vesz egy új kocsit meg egy házat. Pár éven belül hajót, hétvégi házat stb.
  A munkanélküliség (legalábbis a helyiek között) minimális, ha elveszted a munkádat, egy hónapon belül úgyis lesz másik. Senki nem aggódik amiatt, hogy a hiteleit ne tudná visszafizetni. Svéd munkatársam egy héttel azután, hogy megkaptuk mindannyian a felmondásunkat (megszűnt a cég) vett hitelből egy új Volvót.
  Viszont, ami nagyon tetszik, mint állami/banki szabályozás:
  Mindenki csak a kétévi bruttó fizetéséig adósodhat el. Tehát a legtöbb hitelt “emberi” időn belül vissza kell/lehet fizetni. Nekem legalábbis mindig furcsa volt az ausztrál rendszer, ahol ismerősöm idén hatvan éves és már csak 64 év van vissza a lakáshiteléből ):
• Zupa

  2016-01-13 at 12:01

  A hollandiai magas adossag a magas ingatlanaraknak es ebbol kifolyolag a nagy lakaskolcsonoknek koszonheto.
  A hatart atlepve (Nemetorszagban, Belgiumban) tobb 10 szazalekkal olcsobb egy hasonlo ingatlan. Ez a holland adorendszer hozadeka. Itt ugyanis bizonyos feltetelek mellett a lakaskolcson kamatresze leirhato az adoalapbol. Ezt hivjak hypotheekrenteaftrek-nek. Ha 52%-os kulcsal adozol, akkor a lakaskolcsonod kamatanak 52%-at visszakapod. A valsag elott ez odaig fajult, hogy a bankok ehhez igazitottak a termekeiket. A normal annuitasos hitel helyett leginkabb a “spaarhypotheek” volt a legelterjedtebb. Ez arrol szol, hogy a kamatot fizetsz a banknak, de toket nem torlesztesz. Ehelyett, egy bizonyos osszeget kotelezoen fizetsz egy megtakaritasi szamlara amibol a futamido lejarta utan visszafizeted a kolcsont. (a megtakaritasra ugyanannyi % kamatot kapsz, mint (folyt kov…)
• Zupa

  2016-01-13 at 12:02

  amit a lakaskolcsonodre fizetsz). Igy az egesz futamido alatt (altalaban 30 ev) nem csokken az adossag, ezaltal ki lehet maxolni az adovisszateritest. Ebben az esetben a futamido vege fele az adossag mellett van egy hasonloan nagy merteku megtakaritas is.
  Persze voltak ennek elfajzott valtozatai is.
  Megtakaritasi szamla helyett (reszben vagy egeszben) befektetesi szamla. Aztan jol befektettek a penzedet BRIC-ben.
  Csak kamatot fizetsz a lakaskolcsonre, es semmit sem teszel felre. Igy meg olcsobb a lakhatas. A futamido vegen vagy eladod a keglit, vagy ujrahitelezed. Plusz ezek kombinacioja. (a lakaskolcson felere csak kamatot fizetsz, masik felere meg is takaritasz stb)

  Mivel az ingatlan ertekenek 120%-ara is adtak ugy kolcsont, hogy csak kamatot kellett fizetni, az egy fore juto maganadossagban Hollandia vilagelso lett.

  (folyt kov…)
• Zupa

  2016-01-13 at 12:02

  Ezt par eve megvaltoztattak.
  Uj lakaskolcsonre mar csak akkor van adovisszaterites, ha annuitasos hitelt valasztasz es az adovisszaterites is max 30 evig jar. A kotelezo torlesztesnek koszonhetoen csokkenni fog az egy fore joto maganadossag, valamint az adovisszaterites is kevesbe fogja terhelni a koltsegvetest.
• Stanlee

  2016-01-13 at 12:43

  @CsA A nemeteknel az ingatlanhitel nem annyira terjedt el, mint nalunk. Regebben nem volt annyira jellemzo a sajat ingatlan, mint most. Itt is elkezdett felnoni egy generacio, akinek a fulebe beleultetik a bankok, hogy alacsony a hitel kamata (tenyleg az) es hogy a havi berleti dijbol lehet egy 25-30 eves hitelt fizetni, a vegere meg a tied a keco. Habar sok ingatlan uresen all videken, az a problema, hogy a nagyvarosok kornyeke, ahol tobb a munkalehetoseg, ott meg hiany van a lakasokbol. A fiatal hazasoknak sokszor havi koltseg szinten igy jobban megeri egy sajatba, hitelbol bekoltozni, mint alberletbe menni. Igy vesznek sokan akar 1 millio euroert is egy 100 m2-es lakast. Szerintem ez nem egeszseges es hamarosan lesz valami baj, nem 1-2, de 5-10 even belul a nemet ingatlanpiacon is es akkor a fenti cikkben szereplo adatsorokban a nemetek is benne lesznek, a sok rossz lakossagi hitellel
• T

  2016-01-13 at 12:52

  @Csavargó

  Ez jo amit irsz a svedekrol. De akkor ott ha igy maximalva van a felveheto hitelnek az osszege, akkor hogy vasarolnak nagy erteku dolgokat?
  Auto, ingatlan, stb.
  Vagy akkora onerovel rendelkeznek?

  Ha meg nagy onerovel rendelkezik az ember, nem szarakszik hitellel. Akkor inkabb var meg 1 vagy 2 honapot. Legalabbis en igy gondolom. Igy csinalnam.
  2 evenyi brutto beremet meg nem adja oda egy bank sem nekem hitelbe, az biztos. Vagy mar olyan maceras proceduran kene kerezstul essek, ami meg nem er annyit.
  Ha ket evnyi penz kene akkor inkabb kivarom a ket evet.

  Ha sokat dolgozik az ember, vagy sokat keres, kemeny munkaval. Az sok mas hozadeka is van a penz mellett. Talan atgondoltabb. Talan nagyobb alazattal all az eletben a dolgokhoz. Talan turlemesebb is.Szoval nincs szuksege hitelre. (a maganember szemszogebol nezem a dolgot)
• BTM

  2016-01-13 at 15:11

  “Ha egy ország kormánya tartósan többet költ, mint amennyi bevétele van, azt az államadósság növekedésén lehet lemérni.”
  Ez régóta vesszőparipám. Lehet, hogy én tulságosan földhözragadt vagyok, de ez sosem fért a fejembe. Miként lehet ezt megtenni? Mitől fognak majd egyenesbe jönni?
  Azt gondolom, hogy ennek is úgy kellene működnie, mint egy családi költségvetésnek, csak nagyban. Ha egyik évben kicsit többet költöttünk, akkor következő évben kicsit jobban spórolunk. Ha felújítjuk a fürdőszobát, akkor abban az évben rövidebb nyaralásra megyünk, stb.
• Gábor

  2016-01-13 at 15:24

  Elvannak adósodva az államok? Kérdésem: És akkor mi van? Látszólag semmi. Vajon mi lesz ha ezek az adatok tovább nőnek? 500% 700% 900%, szóval, hol a vége? Van vége?
• Janos82

  2016-01-13 at 15:43

  @BTM :

  de az allam nem csak a furdoszbat ujjithatja fel… Ha csaladi hasonlattal elsz, akkor iden te mesz el hitelbol tanulni, amitol 30%al jobban fizeto allast talalsz, igy 3 ev mulva mar pluszban leszteka hitelhez kepest. Jovore a hazastarsad, majd szigetelitek a lakast, utana futeskorszerusites, majd valalkoztok hitelbol. Vagyis minden hitelnel latszodhat, hogy par ev mulva megterul.

  Az mas kerdes, hogy az allamok tobbnyire tenylegesen furdoszobafelujitasra ( vagyis jolleti kiadasokra) veszik fel, nem pedig gazdasagelenkitesre, infrastrukturafejlesztesre vagy barmimre, ami par ev ( vagy evtized) alatt megterulhet…
• CsA

  2016-01-13 at 15:43

  “Én csak azt nem értem, hogy ki adta ezt kölcsön?”

  Közvetetten (több áttétellel a QE továbbgyűrűző hatásain keresztül) a FED (meg a FED politikáját világszerte lemásoló jegybankok).
• tip

  2016-01-13 at 16:31

  @BTM egy állam nem megy nyugdíjba 60 évesen és nem hal meg 80 évesen, hogy előtte egyenesbe kellene jönnie.

  A hitelfelvétel célja az infrastruktúra kiépítése. A fedezete a jövőbeni adóbevétel. Amióta világ a világ, úgy mennek előre az országok, hogy a jelenben fejlesztenek, amitől a jövőben jobb élet kerekedik. Akik élvezik a jobb életet, azok fizetnek is érte azoknak, akik azt a múltban finanszírozták. Az államadósság pusztán ennek a könyvelése. Ahol az állam kényszermunka útján építteti ki az infrastruktúrát, ott persze nincs államadósság.
• Zabalint

  2016-01-13 at 16:36

  @BTM
  A családok jelentős része is ezt teszi. Na meg még nem láttam embereket az államadósság felhalmozása ellen tiltakozni, megszorítások ellen annál inkább.
• Topfly

  2016-01-13 at 16:40

  @Gábor Persze, hogy van vége. Sok állam csődbe megy és leírják az adósságot. Legutóbb ilyen az EU-ban Görögország volt, ahol az adósság egy részét leírták. Ez persze nem olyan egyszerű, mert egy azonnali és nagyarányú életszínvonal csökkenéssel jár.
• tgwh

  2016-01-13 at 17:03

  És ki kinek tartozik? Nincsenek körbetartozások, nekem valami ilyesmi is rémlik?
• Családfő

  2016-01-13 at 18:04

  @Csavargó
  Az ausztrál példádon megakadt a szemem. Érdekes lenne tudni, hogy miért ilyen megengedő ott a szabályozás. Igazán család barát, hogy kb. az unoka is fizeti még majd a nagyapó által vett házat. A gazdaságosság oldaláról: a 60+ év kamatait, az amortizációt és a felújításra (egyáltalán a szint fentartására) ezalatt költendő pénzt tekintve nem tűnik racionális döntésnek egy ilyen hitelfelvétel. Ugyan nem ismerem az ausztrál viszonyokat, de meglepődnék, ha az albérlettel nem járt volna jobban az ismerősöd, vagy bárki hasonló cipőben.
• Zabalint

  2016-01-13 at 19:45

  @tip
  Nyilván ezzel magyarázzák, csak ez azért kamu, mert az infrastruktúra fejlesztése folyamatos, sosincs kész, és ha a jelenben erre hitelt vesz fel az állam, az azt jelenti, hogy a jövőben kevesebb jut erre. Már ha tényleg arra venné fel, és nem pedig azért, mert osztogat és fenntart egy nem hatékonyan működő állami szférát.
• rm

  2016-01-13 at 21:40

  @Zabalint Azt azért tegyük hozzá, hogy megszorítani nem akkor illik, amikor már minden fáj. Jó, hogy tiltakozik mindenki, értelmes ember ezt tenné.
  Megszorítani akkor kell, amikor jól megy, és van miből. Tény, hogy nem lesz 826-ik stadionunk a legutolsó kis porfészekben is, de amikor jön a következő válság, akkor legalább nem halunk éhen. Sőt, megkockáztatom, megszorítani sem kell… ellenkezőleg, pont válságban kéne szórni a pénzt, hogy tompítsuk annak hatását. Bár lenne akkor pénz…
• Vinnie

  2016-01-13 at 22:20

  @BTM

  Azért mert mert elvileg nem számít az adósság nominális értéke. Ha a GDP nagyobb mértékben növekszik a költekezés hatására, mint az adósság, akkor idővel ki fogod nőni az adósságodat. Elméletileg.
• Vándor

  2016-01-13 at 22:32

  Tisztelt Kiszámoló!

  Köszönöm a cikkeidet, remélem leszel még egyszer gazdasági miniszter Magyarországon. A cikkeid által 1 év alatt többet tanul meg az ember a pénzügyekről, ha kicsit még utánaolvas, mint a Közgázon (tapasztalatból mondom). További jó egészséget kívánok a munkádhoz! Kár, hogy szerintem csak egy szűk réteg olvassa az írásaidat, a témakört bevezetném a középiskolás tananyagba. Emellett összeállhatnátok Ivanov Tibor értékapalpú befektetővel összehozni egy saját pénzügyi terméket. 1 év alatt sláger lenne.

  Üdvözlettel:
  Vándor
• Csavargó

  2016-01-14 at 00:03

  @T
  Magyarországon anno kaptam hitelt olyan hét-nyolc évnyi bruttómra. A lakás volt a fedezet. Norvégiában az árak nem sokkal magasabbak, viszont a fizetések igen. Így könnyebb valamit találni a kétévi bruttódból. Az emberek pedig a sok pénzt is ugyanúgy el tudják verni, mint a keveset. Az átlag svéd ugyanúgy nem igazán rak félre, mint az átlag magyar, csak ott a játékszerek mások (itthon az autó mutatja meg “ki vagy”, ott a motorcsónak)

  @Családfő
  Ausztráliában mindenki szelfmédmen. Mindenki bevándorlóként nulláról kezdte és eljutott valahová. Erre nagyon büszkék, és ezt tanítják a gyerekeknek is. Emiatt nem igazán van örökség. A szülők vesznek egy házat hitelből és fizetik a részleteket. Aztán, ha kisebb is elég, kisebbre “cserélik”, kevesebb hitellel. Aztán még kisebbre. Amikor pedig a szülők nyugdíjba mennek, vesznek egy lakóautót és körbeutazzák a földrészt. Felélik a maradék pénzt
• zalka

  2016-01-14 at 01:55

  A kérdés részletes elemzése terjedelmi okokból itt lehetetlen. A nemzeti vagyon és a GDP között nincs egyenes összefüggés, és egyébként is a teljes nemzeti vagyon pontos felmérése és pénzben való kifejezése lehetetlen, arra csak becslések vannak. Leegyszerűsítve a GDP annyiban befolyásolja a nemzeti vagyont, hogy a GDP beruházási része növeli a nemzeti vagyon értékét is.
  Egy ország valódi eladósodottságát az mutatná, ha az adósságával szembeállítanánk a lakosság, a gazdasági szereplők és az állam pénzügyi és tőkevagyonát is. Egy példán keresztül (bár minden példa sántít): ha nekem évi 1 millió Ft a bevételem, és 2 millió az adósságom, akkor 200%-os az eladósodottságom. De ha emellett nekem tartoznak 500 ezerrel, és betétben, államkötvényben, céges tulajdonban van még 3 millióm, akkor igazából pluszban vagyok, és akkor ebben még nincs benne az ingatlan és ingó tulajdon (“nemzeti vagyon”)
• zalka

  2016-01-14 at 02:16

  Bár adatokat erre nem kerestem, de szerintem az eredeti blogban felsorolt 20 ország közül az Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Szingapúr és Japán azok, amelyek összességében nem adósok, egyrészt a nettó tőkeexportjuk, másrészt a magas lakossági és vállalati pénzügyi és tőkevagyon miatt.
  A lakossági eladósodottságnál azért figyelembe kell azt is venni, hogy leegyszerűsítve egy bank kb. a saját tőke és a betétek összegét tudja hitelezésre fordítani, tehát amit a lakosság egy része elhelyez a banknál, azt a lakosság másik része hitelként felveszi. Ami rossz, az az a tendencia, hogy a világon a lakosság egyre kisebb része rendelkezik az összvagyon egyre nagyobb része felett.
  Az, hogy meddig emelkedhet az eladósodás, az végül attól függ, hogy a hitelezők meddig hajlandóak újabb hiteleket nyújtani egy államnak.
• zalka

  2016-01-14 at 02:18

  Az államcsődökről a Wikipédián van bővebb info az elmúlt két évszázadról.
  en.wikipedia.org/wiki/Sovereign_default
• Kiszamolo

  2016-01-14 at 06:47

  zalka, tehát szerinted felesleges aggódni például Japán adóssága miatt, amíg valakiknél Japánban több vagyon van, mint a teljes adósság?

  Minden adósság valakinek a vagyona, de ettől még ugyanúgy probléma az eladósodottság.

  Ezzel a gondolatmenettel felesleges bármilyen hitelválságról és túlzott eladósodottságról beszélni. Azok vagyonából kifizetjük ezek tartozását és meg is van oldva minden probléma.
• Családfő

  2016-01-14 at 09:08

  @Csavargó
  Értem, ők másképp gondolkodnak. A gazdaságosság kérdéséről mit gondolsz? Az általam felsorolt költségek mellett nem jobban járna, ha bérelne? Netán nincs kínálat vagy erre nem is gondolnak, amíg elegendő pénzük van a megélhetésre?

  Norvégiát tekintve azért az árak jóval magasabbak, mint nálunk, de még a legtöbb “nyugati” országnál is. Persze, ehhez mérten keresnek. Személyesen is tapasztaltam, de további példa: vezető beosztású osztrák és svéd ismerőseim szerint nekik is drága Norvégia. Ezzel párhuzamban norvég ismerőseim szerint Európában egyedül Svájcban nézik meg az árcédulát, minden máshol alacsonyabbak az árak, mint náluk.
  Abban teljesen egyetértek, h nincs az a pénz, amit ne lehetne könnyen elverni és hitelekből élni. 🙂
• Családfő

  2016-01-14 at 09:10

  Miklós, nem komment, kérdés: Újabban a nekem címzett hozzászólásokról nem kapok automatikus emailt. Változott valami a beállításoknál?
• Kiszamolo

  2016-01-14 at 10:10

  Én nem bántottam és más kap. Nem megy spam listába vagy promóció listába?
• Családfő

  2016-01-14 at 10:24

  Természetesen néztem ott is, de nem. Sehova nem érkezik. Érthetetlen akkor. 🙁

  Muszáj lesz többet lógnom itt, hogy lássam, ha vki megszólított. 🙂
• Tibor

  2016-01-14 at 10:50

  @Csavargó : miert, ez nalunk is igy van, a tobbseg nem orokol semmit, akik orokolnek lakast, vagyont azok mar a modosabb polgarok, de szerintem nem az a jellemzo.
• vga82

  2016-01-14 at 13:45

  @Kiszamolo :
  A GDP-ben és hasonló mutatókban nincs nemzeti vagyon, az ország éves jövedelmét próbálják mérni. Ezért hülyeség pl az a gyakori összehasonlítás, hogy az Apple ennnél vagy annál az országnál “nagyobb”, “megvehetné” stb., ilyenkor általában a cég piaci értékét hasonlítják egy ország 1 éves jövedelméhez (szerencsésebb esetben eredménnyel csinálják). Nemzeti vagyonról egyébként alig van információ, ezért viszonyítjuk az adósságot a GDP-hez.

  Az adósság lehet nettó vagy bruttó.A kiemelten figyelt adósságmutatók (pl. Maastricht) mind bruttó mutatók, tehát semmilyen pénzügyi vagy reáleszközzel nem korrigálják őket. Nem írod, hogy mit használsz, sőt a koncepciót sem említed. Ezen felül a magánadósságot jelentősen folyásolja a cégcsoportok tulajdonlási szerkezete (koszolidáció), az államit a magánnyugdíj, implicit adósság van-e esetleg, stb.

  Érdekes téma, de halovány poszt.