Mennyit fogyaszt egy repülő?

Azt mindenki tudja, hogy a repülés környezetszennyező és mennyire nem tesz jót a világnak, hogy az emberek mérgezett egér módjára utazgatnak, mert túl olcsó a repülőjegy. (Ahogy azon is érdemes gondolkodni, hogy a tengerjáró hajók felelnek a közlekedés energiafelhasználásának egyik legnagyobb szeletéért, mert mindent a világ másik végéről kell megvennünk.)

A városok belefulladnak a turisták áradatába, ráadásul ezek a turisták nagy része kispénzű turista, akik még hasznot sem hoznak a városnak vagy az országnak. Hozzánk is azért járnak az angol fiatalok, mert még repülőjeggyel együtt is olcsóbban rúgnak be egy disznó igényességével, mint otthon. Hogy mit művelnek a belvárossal közben, mindenki tudja és egy szűk kocsmaüzemeltetésből és airbnb-ből élő rétegen kívül mindenki jobban szeretné, ha otthon maradnának.

Ráadásul a repülés miatt utazunk egyre messzebb, mert odaérünk Dubaiba kicsit több mint öt óra alatt. Ha nem lenne repülő, eszünkbe se jutna olyan messze menni nyaralni, de üzleti útra sem mennék ilyen távolságra, ha két és fél napig tartana legalább az út.

S akkor még egy szót sem szóltunk a légi teherforgalomról.

Így nem akarom csökkenteni a repülők és a túlturizmus okozta károkat, ha rajtam múlna, minden repülőjegy egy útra legalább 20 ezer forint lenne, hogy ne repüljön mindenki mindenhová feleslegesen, vagy ha mégis, akkor legyen a jegybe beépítve a környezeti kár költsége is, ne csak a profit.

Azonban szöget ütött a fejemben az egyik előző cikk alatti hozzászólásoknál, hogy vajon melyik környezetszennyezőbb: autóval vagy repülővel menni mondjuk a bolgár tengerpartra? (Ha már ott akarsz nyaralni és nem belföldön.)

Rákerestem a repülők fogyasztására. A Lufthansánál 3,67 literes fogyasztás jött ki 2019-ben utasonként száz kilométerre kerozinból. A fapadosok nagyobb kihasználtságával ezek az értékek még alacsonyabbak is lehetnek ennél.

Vagyis csak az üzemanyag-felhasználás mennyiségét nézve környezetbarátabb utazási mód repülni, mint ugyanolyan távot egyedül megtenni autóval autópályán, de még két személynél sem egyértelműbb, hogy többet ártunk a repüléssel, mintha autóval mennénk ugyanolyan messzire. Így nem kell lelkiismeret-furdalást érezned, ha repülővel mész a bolgár tengerpartra és nem autóval, kettesben a házaspároddal.

(Persze vannak egyéb tényezők, mint zajterhelés és egyebek, valamint a fogyasztás is nyilván nem lineáris a fel és leszállás miatt, de ilyen messze nem akarok menni. S ezek az adatok csak normál esetben érvényesek, nem a mostani vírusos időszakban, amikor üresek a repülők.)

Share

170 hozzászólás

  • Attila
    Óránként 10.000 kg üzemanyagot éget el egy 747-300-as. A felszállásnál ez még több, amikor a maximum teljesítmény közelében működnek a hajtóművek. A leszállás még rosszabb, mert az alacsony hatásfok miatt, a sugárhajtóműből még több káros anyag kerül a levegőbe. És nem vízgőz lesz belőle, hanem kondenzátum, mikro por és nox. Ferihegy azért is van nagyon rossz tájolással építve, mert a város felé irányították Rákosiék a futópályákat. Ne legyen senkinek kétséges, hogy naponta több tonna káros anyag hullik a budapestiek és a agglomerációban élők fejére közvetlenül a hajtóművekből. Roppant elavult, kezdetben katonai célokra használt hajtómű a sugárhajtómű, amit átvett a polgári repülés is. És akkor ott van a zaj, amit egyesek észre sem vesznek, de ez is a csendes gyilkosok közé tartozik.
  • Attila
    Budapesten, közvetlen a hatásterületen naponta (nem mostanában, hanem a válság előtt) mintegy 330 tonna elégett kerozint (égésterméket) jelent a repülők fel és leszállása a Liszt Ferenc Reptérre. A napi forgalom már elérte, sőt sokszor meg is haladta a 330-as műveletszámot. Ez évente a jelenlegi forgalommal számítva 120.000-140.000 tonna kerozinszennyezést jelent Budapest,- és közvetlen agglomerációja lakosságának.
    Egy átlagos repülőgép fogyasztása és káros anyag kibocsátása a felszállás alatt 25 kamionnak felel meg ugyanazon a távolságon. Tehát a jelenlegi repülő forgalom kb. egyenértékű azzal, mintha naponta 5000 kamiont vezetnének át a sűrűn lakott területeken keresztül (persze a repülők jóval hangosabbak…)
  • Attila
    Az autók káros-anyag kibocsátására egyre szigorúbb előírások vannak, a dízeles autók sok nagyvárosba már be sem hajthatnak.
    A környezeti károkozás részben be van építve az üzemanyagok adójába. Ez alól egyedül a kerozin a kivétel, de vannak már erre EU-s kezdeményezések.
    Fejleszteni kellene a gyorsvasút hálózatot, ez sokkal környezet kímélőbb és majdnem olyan gyors mint a repülőgépek.
    Sajnálatos, hogy 2020-ban tonnákban mérhető egy repülőgép káros anyag kibocsájtása óránként, amikor lassan 90 gramm/liter maximális üzemanyag kibocsájtásra kötelezi az Európai Unió az autógyártókat. Nem vitatható, hogy az első számú közlekedési káros anyag kibocsájtási forrás a gépjármű közlekedés, annak nagy száma miatt. De rögtön ott szerepel mögötte a második helyen a repülőgép káros anyag szennyezés. Folyt…
  • Attila
    …Foly… Ez olyan károsító gócpontokat jelenthet egy repülőtér környékén, amely ha az sűrűn lakott területrészeket érint, akkor több százezer ember károsodását is okozhatja. A sugárhajtású repülőgépeken nincsen kipufogó rendszer, nincsen részecske szűrő, ami megszűrné azok káros anyag kibocsájtását. Így azok szabadon szállhatnak ki a légterünkbe. A magas légkörben pedig 4-szer károsabb az ott kibocsájtott CO2 gáz, mint a föld közelében, így a mai repülőgépek a Föld légkörét is károsítják. Ezeken is igen sürgős változtatásra van szükség, alternatív hajtási módok bevezettetésének sürgetésével.
    bbc.com/news/science-environment-49349566
  • bircanyeerow
    Aviofob

    Ha találsz egy pszichológust, de inkább pszichiátert, aki bármilyen diplomával rendelkezik, menj el hozzá!
    Ez nem aviofóbia, hanem paranoia.
    Szerinted a repülőgépeket hányszoros biztonsági tényezővel tervezik? Szerinted a repülők aktív és passzív biztonsági rendszerét sem fejleszti már a kutya se? A repülőn a meghibásodások döntő hányada a gép lezuhanását eredményezi? Ez a statisztika honnan származik? Ha az autópályán 130-nál a bal első kereked hirtelen kidurran, mekkora esélyed van korrektív akcióra, főleg nagy forgalomban, ami szerintem autópályán nem ritka?
    Nem életszerű a repülés? Az autó, zebrán közlekedés igen? Kinek? Lehet, hogy neked ezek az életszerűek, másnak meg ezek sem, mert tanyán él és nem megy sehova. Csak a saját világodat látod, és annak szabályszerűségeit akarod mások világára is ráerőltetni. Nem fog menni. Ha ezt nem tudod elfogadni, akkor lásd első mondat!

  • Kiszamolo
    Jól van, Zabalint, akkor költözz be egy házba, ahol minimum 10 airbnb lakás van, amikor kilépsz az utcára, ne is figyelj oda, hogy nézz ki az utca, ha éjszaka aludni akarsz, semmivel nem tőrödj és közben mondogasd magadban, hogy tök olyan, mint egy átlagos társasház.

    Tényleg ilyen hülyeségeken kell rugózni?

    Mindegy, mekkora marhaságon vitatkoznunk, csak vitatkozzunk valamin? Mindegy, hogy milyen zöldség, amit mondasz és ezt még te is tudod?

  • attila
    Az én meglátásom szerint is első körben át kellene alakítani a városi közlekedés összetételét. A sok régi dízelt száműzni kell a városon kívülre, mert túl sok egészségre közvetlenül ártalmas mocskot bocsátanak ki. Mondjuk átmenetileg átszoktatni az embereket alternatív hajtású eszközökre mint a földgáz pl. sokkal tisztább, nem büdös, üvegházgáz szempontjából is sokkal jobb mint a dízel, benzines. Sokkal élhetőbbek lennének a városok. Azt sem értem miért nincsenek zöld futárcégek. Én szívesen fizetnék többet egy csomag feladásáért, ha nem dízellel vagy benzines kocsival vinnék a csomagokat…Környezetvédelmi osztálytól függően nagyobb “bünti” ha büdös a kocsi és bemész városon belülre.Az e-autó támogatás jó ötlet, de kevés. Én támogatnék más alternatív hajtásokat is, ami nem büdös és nem luxus kategória….
  • avio
    Semmiféle paranoia nincs. Te felülsz a repülőre, én meg nem, jól is van ez így. Azt viszont nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy betegnek nevezzük azokat az embereket, akik átlátják a témát, és orosz rulettnek nevezik azt, ami orosz rulett, bárhány töltény is van a tárban…. Amúgy született a repüléstechnikában is többé-kevésbé megfelelő korrektív akció zuhanás esetére, a vadászrepcsiken a katapultálás. Te pedig megnézed autóvásárlás előtt a törésteszteket, ha értesz hozzá akkor talán már elavultnak is hívod a 6 éve kifejlesztett legzsák rendszert mert már van sokkal jobb, jövő héten meg felülsz a repcsire, ahol meg gyakorlatilag semmi ilyen rendszer nincs. OK, csak ne küldd el pszichiáterhez azt, aki meg nem. Egyik légitarsaság sem fogja kimondani, hogy nem tudja garantálni az emberek biztonságát, de aki átlát a szitán, az felelősen gondolkodó, nem pedig beteg.
  • Ágnes
    Budapest szent tehene Ferihegy.. másik oldalról repülőtér közönséges közlekedési terület, működési hatásterülete lefedi Budapest 10, 14, 17, 18. kerületét! Ezen belül elsődleges hatásterülete = tartós környezetkárosodással érintett terület, ahol építésjogi korlátozásokat léptetnek életbe (nem lehet új lakóövezetet kijelölni, közintézményeket, iskolákat, óvodákat működtetni), hatalmas területet harap ki a város szövetéből! Pest lakossága hatalmas árat fizet a filléres fapadon érkező kocsma turizmusért!
  • Nacionalista

    Ebbe most belefutottál, mert van egy gépészmérnök diplomám, és fejlesztettem autó aktív és passzív biztonsági rendszerét is, valamint van egy jóbarátom a repülőiparban is.

    Szoros határidők, büdzsémegszorítások mindenhol vannak, de ott se rosszabb a helyzet mint az autóiparban. Sőt, ott sokkal tovább tesztelnek valós hardveren, sokkal hosszabbak a tesztciklusok. Tipikusan a szabványaik is szigorúbbak mint az autóiparban, az ellenőrzés is részletesebb. Ha repülőre nem mersz ülni, akkor őszintén mondom, hogy autóba se ülj: onnan is tudok olyan sztorikat ami nem tetszene.

    Az elmúlt 20 évben hány EU-s vagy USA cég által üzemeltetett utasszállító zuhant le műszaki hiba miatt? Én négyet számolok (9/11-t meg a lelőtt gépeket nem számítva).

    Mondjuk a Pakistan Airlines vagy valamelyik afrikai légitársaság gépére én is meggondolnám, hogy felüljek-e.

  • Zabalint

    Azzal kezdtem, hogy amennyiben feltételezem, hogy a lakóknak lehetősége van a tulajon számonkérni, és a tulajnak a vendégeken számonkérni, ha nem tudnak viselkedni. Ez szabályozási kérdés. Egyáltalán nem a modellel van baj, hanem a megvalósítással, házibulit, tivornyát sem szállásvendégnek, sem ott lakónak nem szabadna csinálni. Nem betiltani, hanem értelmes módon szabályozni kellene.

    Szóval most nem költöznék be olyan társasházba, de ha a legnagyobb gond a bőröndök húzogatása lenne, de amúgy viselkedniük kellene, akkor simán.

    “Mindegy, mekkora marhaságon vitatkoznunk, csak vitatkozzunk valamin? Mindegy, hogy milyen zöldség, amit mondasz és ezt még te is tudod?”

    Nyilván még véletlenül sem fordulhat elő, hogy amit írok, azt gondolom, és tévedhetek, ahogy te is tévedhetsz abban, hogy én zöldségeket írok, meg hogy csak vitatkozni akarok, mindegy min…

  • Zabalint
    De most tényleg ez volt a kommentem ebben a blogban egy jó ideig. Ha nem tűrsz más véleményt, és automatikusan kötekvésnek veszed, akkor teljesen értelmetlen kommentelni.
  • Nacionalista

    Újraolvastam amit írtál: most te tulajdonképpen azért félsz, mert mindegyik kritikus alkatrésznél van egy várható élettartam és meghibásodási ráta? Mert pont ez a lényeg, hogy a repülőn minden kritikus rendszer redundáns. Ha az egyik kör tönkremegy, van másik. És annak az esélye, hogy mindkét kör egyszerre menjen tönkre annyi, hogy mondjuk (szó szerint) 1 millió év alatt egyszer forduljon elő ha az alatt végig repül a gép.

    A tehenektől amúgy nem félsz? Azért kérdem, mert tavaly 33 embert öltek meg csak Angliában:

    cornwalllive.com/news/cornwall-news/warning-after-eight-people-killed-2761007

    Márpedig tehenekkel elég kevesen foglalkoznak, az egy szuper veszélyes sport őgy tűnik…

  • Rissa
    Az újabb repülők egyre kevesebbet fogyasztanak.
    Amúgy én sem helyeslem, hogy ennyire olcsók a repülőjegyek és ezért boldog-boldogtalan bárhová repkedhet. Régebben csak a gazdagok kiváltsága volt, persze az meg a másik véglet.
    Igen, itt Európán belül inkább a vonatot kellene “tolni”.
    Az angol bulizós turisták nem kellenek, de mindenhol vannak. Akárhol jártam külföldön, mindig azok tűntek fel a legnegatívabban.
  • VAG
    Ja, kiváló példa a sokat fogyasztó gépre a 747-300, csak nincs már belőle szerintem a világon több, mint egy tucat és azok sem igen jönnek Pestre.
    Viszont ami jön, azoknak aztán olyan határgörbéje van, hogy sorba zuhognak lefelé a pszichopaták fantáziájában. ))
  • Ágnes
    Rákoshegy szomszédságában Kőbánya északi részén nőttem fel, nyolcvanas évek közepén gyerekszobámra ráépítették a kettes futópályát, azóta időszakosan pokol az életünk! Zaj? Legkisebb probléma! Gépek által keltett légörvény Rákoshegyen letépi a házak tetejét, ilyenkor hiába hívjuk rendőrséget, tűzoltóságot, senki sem illetékes, hatóságilag kijelölt lakóövezetben életünket veszélyeztetik, mégis mindenki félrenéz!
  • VAG
    Többek között pont a Váci utca az, ahol érezhető a hajók által okozott környezetszennyezés. Nézd meg, nemrég mérték végig az Újlipótvárost, 2-3 utcával a Dunától beljebb is mérhetően rosszabb a levegő minősége az iszonyatos hajóforgalom miatt. Főleg amióta a 100-110 méteres nyugdijas-lakóhajókat is használták kvázi esti sétahajóként. Úgyszintén mérhető levegő- és zajszennyezést okoz(ott) a Duna mellett végig ezeknek a lakóhajóknak a folyamatosan járatott dízel áramfejlesztje.
  • avio
    Nekem is van gépészmérnök diplomám, pontosan ezert tudom hogy mit beszélek 🙂 egyébként pedig nehogy egy műszaki végzettség nélküli pszichológus mondja ki az áment egy 100%-ig műszaki kérdéskör kockázatelemzésében….
    Nyilván ha mérnök vagy Te is, akkor nem kell magyarázni mi az az FMEA, ha erről készítenénk egy korrekt FMEA-t, és az alapján engedélyeznénk vagy sem, holnaptól csak max teherszállítás lenne repülőn, ezt nyilván te is vágod 😉
    Utso hsz volt a témában, elmondtam amit akartam, kösz Miklós, üdv!
  • ügyvéd
    Döbbenet, hogy a 110 hozzászólás MINDEGYIKE zöldmániás!

    klimarealista.hu

    Remélem ha beleolvastok lesz legalább néhány aki előveszi a józan eszét és elgondolkodik a zöld agymosáson.

  • bircanyeerow

    Rossz hírem van. Az élet egy halálos kimenetelű baleset.

    Az azért érdekes, hogy statisztikai alapon működik az érvelésed, de ha valaki más érvel statisztikával, azt nem fogadod el. Kicsit Templomdombos módszer.

    A te világodban a repülés orosz rulett, az én világomban a te hozzáállásod paranoia. 1:1.

    Mit jelent az, hogy átlátod a témát? Repülőgép-tervező mérnök vagy? Vagy olvastál róla a mindenegyben blogon? Vagy csak láttál már repülőt?

  • Világegyetemista

    Én pedig villamosmernökként mondhatom neked, hogy egy autó hardveres és szoftveres felépítése sokkal bonyolultabb, mint egy repülőé. Viszonyításképpen: Boeing 787 szoftver ~10 millió sor programkód, egy mai átlagos autó ~100 millió sor programkód. Hardver is bonyolultabb, több kommunikációs hálózat stb. Egyébként a szenzor meghibásodást hoztad fel, ez mind tervezhető és számolható. Sok minden redundáns. Ezért is, amire próbált rávilágítani, hogy nem a technikával van általában gond, az ember a gyenge láncszem.
  • Kiszamolo
    Zabalint, hagyjuk mát ezt a nem tűrsz meg más vélemény nevű hülye lemezt.

    Egyszerűen csak értelmetlenség vitatkozni ilyen marhaságokról.

    Nyilvánvaló, hogy egy társasház életét felborítják a hajnalban jövő-menő hangos turisták. Főleg, amikor van 10 ilyen lakás egy társasházban.

    Ezt még te is tudod.

    Ennek ellenére csépeljük a szót a nagy semmiről csak a felesleges vitatkozás kedvéért.

    Mert nagyon unatkozunk és imádunk vitatkozni.

    Én nem is érek rá és felesleges dolgokról utálok vitatkozni.

    Ha már mindenképp muszáj vitatkozni, legalább értelme legyen.

  • jurta
    Liter per száz utaskilométer? Szerintem ez nem egy jellemző mérője a környezeti károkozásnak, pláne nem az autó üzemanyagának literével összevetve.

    Egyrészt a kibocsátási értékekkel többre mennénk; másrészt amennyivel nagyobb a felszálláskor a repülő teljesítménye, mint az út többi része alatt, gyanítom, hogy a repülőút hossza lényegesen befolyásolja az átlagfogyasztást.

    Szerintem jó lenne végre úgy tekinteni rá, mint a húsevésre: súlyt és tiszteletet adni neki. Aránytalanul nagy áldozat a Természetből, ezért “szent” dolog, alkalmanként használjuk, amikor tényleg nyomós ok van rá – a saját kényelmem vagy örömöm önmagában nem az. Olyankor is megnézzük: milyen géppel, ki van-e használva stb. (akárcsak hogy a hal-/madárhús még mindig sokkal kevésbé erőforrás-pazarló, mint a nagyemlősé).

  • Komód
    Amikor arról van szó, a blog olvasóközönsége mennyit keres, röpködnek a milliós összegek. Mert itt mindenki született pénzügyi zseni, aki átlátja eg terület gazdaságát, humán erőforrásait stb.

    Aztán amikor arról van szó, hogy utazz vagy ne utazz, kiderül, a többség képtelen egy pár ezer forintos repülőjegyet megtalálni, megérteni és használni.
    Kiderül, a többségnek fogalma sincs arról, milyen nagyszerű dolog az airbnb.
    Környezetszennyezésről hablatyoltok gyerekek, de képtelenek vagytok egy alapvető pareto elemzést elvégezni arról, hogy valójában Te mivel szennyezel. Mert hogy repüléssel nem, az biztos…

  • Justin Time
    Nem a további vita kedvéért, nem is mondok ellent senkinek, de ezt a felfogást sosem értettem, hogy adóztassunk mindent sz**rá és azzal meg van oldva a probléma, mindenki hátradőlhet. Attól ugyan mennyivel fog csökkenni a károsanyag-kibocsátás, ha ezen a címen drágább a repjegy, amit megveszek? Semennyivel. Ez a “carbon footprint” csak ilyen rögeszme az utóbbi években.
    De ezer más terület van, itt is szó volt már róla, hogy hiába tolnak egy problémába irgalmatlan pénzt, ha nincs az egész mögött szakértelem. Kedvenc témám a bp-i tömegközlekedés összehasonlítva más európai nagyvárosokkal, hogy az emelkedő árak önmagukban nem hoznak se fejlődést, se megoldást.
  • Dani85

    “Amúgy született a repüléstechnikában is többé-kevésbé megfelelő korrektív akció zuhanás esetére, a vadászrepcsiken a katapultálás.”
    Tudom, nem a szakterületed, de mérnökként azért tisztában lehetnél azzal, hogy miért nem célszerű 800-900 km/h-s sebességnél, 10 km magasan egy egész repülőnyi embert katapultálni. Ha egy zuhanó repülőgépen lennék, inkább bíznám magam a pilóták szakértelmére, mint hogy életemben először ejtőernyőt vegyek a hátamra.
    index.hu/tudomany/til/2019/10/09/ejtoernyo_repules_kozlekedes/
  • Nacionalista

    Csináltam már párszor FMEA-t, bár valóban nem repülőre. Ha szakmabeli vagy akkor őszintén nem értem mire akarsz kilyukadni. Azt sem, miért gondolod, hogy nincs korrektív akció. Tudomásom szerint minden olyan alkatrészre ami lezuhanást okozhat, van redundáns megoldás. Mit szeretnél ennél többet? Az autó is csak ennyit tud. Pld. van 2 fékköröd + a kézifék. Ha eltörik a fékpedál ÉS elszakad a kézifék bowdene 150-nél, akkor meg fogsz halni. Ennél nagyobb hibaveszély a repülőkön sincs.

    A hiányos karbantartás persze okozhat problémákat, de az egy másik téma.

  • Péter
    Nem tudjuk, hogy avionak fóbiája van vagy csak egy szofisztikált troll, de szerintem kár tovább etetni, értelmetlen.

    Airbnb téma: régóta élek társasházban, most komolyan arról beszélünk, hogy a jövés-menés (akár éjszaka/hajnalban) élhetetlenné tenné egy olyan ember életét, aki egyébként a belvárosban lakik? Nemár. Ha buliznak, az más téma, de a szállások túlnyomó részénél explicit ki van írva, hogy semmilyen party jellegű dolog nem tartható. Ha a delikvens ezt leszarja, akkor le lehet (kell) húzni az értékelését. Újra regisztrálni azért nem teljesen triviális a verifikációk miatt (fényképes igazolvány, telefonszám, bankkártya, stb.). Elhiszem, hogy van 1-2% akikkel gond van, de ez nem azt jelenti, hogy a modellt működésképtelenné kell nyilvánítani és rendeletileg betiltani, hanem megoldást kell rá keresni.

  • Zsolesz
    Kíváncsi lennék, hogy itt a sok-sok környezetvedő kommentelő között hányan szoktak felülni a bkv-ra autó helyett. Vagy vonattal menni a Balatonra autó vagy (halkan mondom) repülős külföldi nyaralás helyett.
    Szoktatok-e olyan import árucikket vásárolni, amit egyébként itthon is gyártanak/termelnek.
    Aztán károgunk, hogy miért nem drágább. Ti nem nézitek meg mindennek az árát, amit vásároltok? Az ilyeneket íróknak az az első vásárlásnál, hogy vajon mivel kezdvezek jobban a környezetnek?
    Ha valakinek ezekre igen a válasza, azelőtt mély elismeréssel adózom. Ha viszont nem, akkor itt se tartsunk már kettős mércét!
  • naa
    “utazzunk minél többet, romboljuk a környezetet és ha eléggé nagy bajt okozunk magunknak akkor majd komoly erőfeszítést fog az emberiség fordítani arra, hogy hogyan lehet technológiai fejlődéssel megoldani a helyzetet”

    Vannak olyan dolgok, komplex rendszerek, melyeket jobb lenne nem piszkálni, mert késő lesz az erőfeszítés. Egy Föld van, annak egy klímája, egy ökoszféra, melyet szétszennyezünk-szemetelünk. Tegyük fel, csak kicsi a valószínűsége (szerintem nem az, gondolj a jégsapkák olvadására, öngerjesztő folyamatokra), hogy a felelőtlen szennyező/üvegházkibocsátó stb. magatartásunkkal komoly, visszafordíthatatlan kárt csinálunk. (Nem a bolygónak és az Életnek, de mondjuk a mi civilizációnknak és a modern emberiségnek a szempontjából visszafordíthatatlan.)
    Akkor is azt mondanám, ne piszkáljuk, mert nem tudjuk, mekkora bajt okozunk csak magunknak is – nem beszélve az élővilágról.

  • Statisztikák harca
    Aviofob, ha tények mérésén alapuló statisztika nem tetszik, akkor mit akarsz a gép-életciklus modelltől, kádgörbétől, a megelőző karbantartási rendszer tervezésétől, a támadási fenyegetettségtől, az FMEA-tól? Ezek kivétel nélkül mind statisztikából számolt valószínűségek, ill. abból még továbbszármaztatott értékek/függvények. Ha mérnök vagy, nyilván te is tudod. Akkor viszont vagy bármi àron öngazolásról, vagy trollkodásról van szó.
  • Kiszamolo
    Szerintem hagyjuk abba ezt a fóbiát.

    Lapozzunk.

  • Airbnb szomszéd
    Nem nagy meglepetés, hogy az airbnb kiadók, akik keresnek rajta, eközben nem, vagy csak a haszonnal arányosan szenvedik a hatásait, kedvelik az airbnb-t. Teljesen feleslegesen írja le egy airbnb tulaj, hogy szerinte ez mekkora fergeteges királyság, nincs információtartalma. Majd annak lesz, ha a szomszédja ír egy köszönő kommentet, hogy mennyivel jobb lett az élete, mióta boldog airbnb szomszéd lehet.

    Egyébként valószínűleg a probléma nem fog sokáig fennállni, de nem az elégedetlen szomszédok miatt. A szállodaipar lobbiereje látványosan feljövőben van, ha már ártalmasnak látja a konkurenciát, egy pillanat alatt lekapcsolja.

  • Dörnyei József
    A repülés (tiltott) állami támogatást kap és kapott létezése óta, mert a haditechnikához szükség van rá. Emiatt az állam nem bánja, ha a polgárok finanszírozzák a repülés technikai fejlesztésének egy részét önszántukból, nem adó bevételt kell rá költeni.

    Az államot az érdekli, ami polgárait érdekli rövid vagy hosszú távon. A légköri CO2 szint emelkedése már rövid távon (20 év) is rossz, hosszabb távon az állam sem gondolkodik. De mivel már rövid távon is rossz, ezért elkeztek az államok komoly lépéseket tenni. A repülést kihagyták eddig belőle, de mivel komoly CO2 kibocsátó, ezért hosszabb távon nem lehetséges kihagyni. A repülés CO2 kibocsátását csak kevesebb repüléssel lehet csökkenteni, ezért már rövid távon meg fogják adóztatni valahogy. Magasabb ár, csökkenő repült km.

    Vannak már most is elektromos repülők, pár évtized múlva azok lesznek csak.

  • nyman
    Magamból kiindulva, amikor nem voltak gyerekek, mi is havi rendszerességgel mentünk valami hétvégi városlátogatásra, hosszú hétvégére. Hónapokkal korábban körbe néztem, hogy az adott időben hova olcsó a jegy és a szállás és hol nem voltunk még. Az ünnepnapos hosszú hétvégék – leszámítva a húsvétot – akkora belföldi forgalmat generáltak, hogy olcsóbb volt inkább külföldre menni.

    A legdurvább egy öt napos hosszú hétvégén Brüsszel, majd vonattal London, onnan Dublin. Csak azért nem Párizsból vonatoztunk, mert ott pár hónappal korábban voltunk.:)

    Amikor meg Írországban dolgoztam 100 euró volt a lélektani határ. Ha olcsóbb volt a retúr jegy, jöttem, ha 100-200 között, akkor már gondolkoztam, ha több, akkor csak ha muszáj volt. Volt, hogy egy hónapban három hétvégén is Mo-n voltam és a haverokkal söröztem.

  • avio
    Már elmondtam én is, hogy nincs több hsz ebben a témában, aki akarta az értette. A Titanic is elindult pár himihumi mentőcsónakkal, és ott is az volt a hülye, aki azt mondta, hogy de igen, elsüllyedhet. Az emberiség alaptermészete nem változik, de szerencsére a technológia igen 🙂 Üdv!
  • gugli
    sokar nem kellett guglizni erte
    ichef.bbci.co.uk/news/624/cpsprodpb/16D76/production/_108485539_optimised-travel_carbon-nc.png
  • Nacionalista
    @Dörnyei

    Elektromos utasszállító repülőgépek 30 év múlva sem lesznek olyan fizikai akadályai vannak. Még a Bp-Stuttgart távra is kb. 5% esélyt látok, hogy 30 év alatt meg tudják oldani, egy London – New York meg a következő 100 évben sem lesz elektromos.

    Hobbigépek, azok lesznek (már vannak is). De nem lehet a légiközlekedést Cessnákra alapozni.

    Szerintem csak simán visszajön a 70-s évek, amikor csak a kiváltságosok repülhettek. Nem is gond az, ha csak 4 évente egyszer engedhetném meg magamnak a repülést nem lesz érezhetően rosszabb az életem.

  • Helmholcz
    Nem, méghozzá két okból. Egyrészt nem azért prolizom, mert oda utazik, ahova én is mennék, hanem alapból proli, és ettől függetlenül utazik oda, ahova én is szeretnék, és ott viselkedik proli módjára. A proli az egy viselkedési, kulturális kategória, nem anyagi. Attól nem lesz valaki proli, hogy esetenként ugyanarra vágyna, mint a prolik (például egy leszakadt veretős BMW valamikor egy jól szituált német üzletember autója volt, utóbbi nem lesz attól proli, hogy az előbbi a bömösről álmodik, netán hitelből meg is veszi azt 20 éves használtan). Másrészt pedig én hajlandó és képes is lennék kifizetni az árát a dolgoknak. A valós árat, pl ami arányban áll a környezetterheléssel.
  • Peet

    A jelenlegihez mérhető (pl méret, teherbírás) elektromos repülőgépek tényleg csak 30-50 év múlva lesznek leghamarabb (ha lesznek), hibrid elképzelhető hamarabb is, bár a COVID-válság sajnos azt is visszaveti (lásd pl az Airbus E-Fan X projektjének lelövését).

    A probléma viszont az, hogy nem megjósolható, hogy mikor állnak majd rendelkezésre a szükséges technológiák. Lehet, hogy valakinek sikerül 5 éven belül forradalmasítania az akkumulátor-technológiát, szupravezetésen vagy hasonló elven keresztül sikerülhet forradalmasítani az elektromos hajtáslánc hűtését, új anyagok és gyártástechnológiák pedig szinte naponta jelennek meg. Ha minden műszaki kihívást sikerül áthidalni, akkor kell még pár év a certifikáláshoz és gyártáshoz, plusz amíg lecserélődnek a hagyományos flották. Ez amúgy 30 évbe is simán beleférhet.

  • Mazzola
    A pszichológus nem azért kell, mert akkor majd nem esnek le a gépek az égről, hanem azért hogy a mentális állapotodon segítsen. Felesleges neki a műszaki diploma, mert nem a repülőt gyógyítja…
  • Dani

    A német táblázatban átlagos kihasználtsággal számoltak:

    – autó esetén az átlag kihasználtság 1,5 személy/ autó, erre mondanak személyenként 147g/km CO2 (vagy egyéb üvegház-gáz) kibocsátást

    – repülő esetén 71%-os az átlag kihasználtság, erre jön ki 230g/km CO2-kibocsátás személyenként

    – vonat és távolsági busz esetén 55-56% az átlagos kihasználtság, ekkor jön ki kb. 30-32g/km személyenként.

    Fentieket a sima német belföldi repülésre számolja, és – gondolom – pl. a szezonban külföldre, mondjuk a Kanári-szigetekre járó repülő nem 71%-os kihasználtsággal megy, hanem 95-100%, így ott kicsivel kevesebb lehet a személyekre jutó kibocsás…

    De nekem így is magasan a repülés tűnik a legkörnyezetszennyezőbbnek, több is a kilométerenkénti kibocsátás, messzebbre is utazik vele az ember, mint autóval…

  • Nacionalista

    Igen, ezért írtam 30 évet. Egy új utasszállítótípus ciklusa (tervezés kezdetétől az első utasokkal történő repülésig) még hagyományos gépeknél is 15-20 év, ami szerintem az első elektromos gépnél hosszabb lesz, mert rengeteget kell majd tesztelni.

    Szóval ha ma rendelkezésre állna minden szükséges technológia, és ma el lehetne kezdeni a konkrét termék tervezését, akkor is min. 20 év lenne mire azon a terméken utasok ülhetnének.

    De messze vagyunk attól, hogy legalább elméletben meglegyen a technológia. És bár elméletileg holnap jöhet egy tudományos áttörés ami megváltoztat mindent, de őszintén szólva az akksi technológiát már 150 éve kutatják iszonyatos pénzekkel/erőfeszítéssel, szóval én a mindent megváltoztató áttörés bekövetkeztére elég kevés esélyt látok.

  • szofter
    tudom, hogy ki lehet fogni, én is utaztam már 20 eurós jeggyel. De egy fapados repülőn ül 200+ ember, ebből mondjuk 10-20 utazik ilyen olcsón, aki pont a legjobbkor fogta ki a jegyvásárlást. Azért vannak ilyen árú jegyek, mert ha indítják a járatot, akkor a költség nagy része már fix (20 utas és 200 utas súlya közötti különbség viszonylag kicsi a repülő súlyához képest, nem kell hozzá 10x annyi kerozin, és a személyzet fizetése is fix költség), így akkor már jobban járnak, ha feltöltik az üres helyeket olcsón utazókkal, mint ha nem. De ha egy járatot heteken át nem tudnak feltölteni normális jegyárakkal, akkor azt a járatot megszüntetik. A régóta működő vonalakon nagyon nem a 6000 Ft az átlagos jegyár, pláne mióta a kézipoggyász miatt többen vesznek priorityt, mint nem.
  • Endre bá
    Miközben óriási hibának tartom az UBER betiltását, mint lelkes UBER használó, nem hasonlítható az Airbnb-hez, tudniillik itt nincs kérdés az adózásról. A szállásadók fizetik az adókat, mindegyiket. A nevük, engedélyük száma, a lakás címe publikus adat!

    Én egy nagy társasházban lakom, többszáz lakóval. Nincs Airbnb lakás, de van éjjel-nappal ugató korcs, szombat reggel fúró tahó, bulizók, drogozió prosti, lármás autóval majomkodó hülyegyerek stb. Ja a hülyék 99%-a bérlő! Hosszútávú bérlők.
    Az airbnbzők nagy része olyan emberekből áll, akik a munkabérükből megspórolt pénzből vettek egy vagy két kis lakást, és munka után nem a tévé előtt fetrengenek, nem romkocsmában fejtik meg a világot, hanem dolgoznak és rengeteget adminisztrálnak, hogy többre jussanak.
    Esetleg már pórul jártak egy nem fizető, szarházi, hosszútávú bérlővel.
    Ennyit üzennék a fogalmatlan fikázóknak.

  • Peet

    Annyit tennék hozzá, hogy már folyik a fejlesztés és tervezés, hogy minden új technológiát a leghamarabb alkalmazni lehessen használható termékekben. Nem arról van tehát szó, hogy kitalálnak valahol mondjuk egy új akksi-technológiát, és akkor kezdenek el nulláról tervezni valamit vele. Folyamatosan monitorozni kell a tudomány és technológia állását és kilátásait és fel kell készülni rá. Szóval ez nem egészen úgy működik, hogy invenció+20 év, szerencsés esetben inkább csak 4-5.

  • ügyvéd
    Tényleg elhiszitek, hogy a CO2 “káros”+”méreg”???

    Mennyire fogjátok szégyellni ezeket a hozzászólásokat ha vége ennek zöldbalos agymenésnek…

  • Joy
    Érdekes, hogy az amúgy értelmes hozzászólók mennyire nem képesek megérteni, nem ugyanaz, mikor van egy fürdőkádam otthon, saját használatra, és amikor nyilvános fürdőt nyitok ugyanabban lakásban/fürdőkádban.
    Mikor az autóra kötelezőt kötnek, akkor is mindegy nekik, hogy általános célú vagy taxi a használati profil? Hiszen mindkét esetben csak egy, a közlekedésben résztvevő autóról van szó.
  • Nacionalista
    @ügyvéd

    Tudod mi a méreg? Hogy Magyarország méretű műanyag-hulladékszigetek vannak az óceánokban. Hogy a nagyvárosokban a levegőminőség elvesz egy évtizedet az életedből, és addig is rontja az életminőséget. Hogy állatfajok ezrei pusztulnak ki végleg évente. Hogy a sivatagosodás nő, az édesvizek mennyisége csökken, hogy a tengeri halak (legalábbis az általunk fogyaszthatóak) a kipusztulás szélén állnak.

    De amúgy minden ok, nem kell csinálni semmit, mindenki tömje a tovább a fejébe a mekis kaját meg hajtsa a BMW-t, az a legfontosabb!

  • Kiszamolo
    Endre bá, tudom hogy nem érted, mert nem akarod érteni, hogy nincs jogod hotelt csinálni a saját érdekedben egy társasházból, ahogy kuplerájt, éttermet és gyártóüzemet sem csinálhatsz belőle, csak azért, hogy pénzt keress vele.

    Igen, vannak hülyék egy társasházban, vannak hangoskodók is és mindenféle ember. De az ott lakik és neki sincs joga mindenhez, ha túl hangos, fel lehet jelenteni.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.