Mi történt 2022-ben a gazdaságban?
Nem egy átlagos éven vagyunk túl, különösen nem itthonról nézve. Mi történt 2022-ben a világ gazdaságában?
A jegybankok 2008 óta öntötték a pénzt a piacokra, ingyen, szinte nulla százalékos kamat mellett, látszólag büntetlenül. Közgazdasági alapvetés, hogy ha nincs több elérhető termék és szolgáltatás, de több pénz kerül a piacra, ami a helyét keresi, akkor az az elérhető áruk és szolgáltatások árát fogja felhajtani. Ha több embernek van pénze autót venni, de nincs több autó, mint előtte, akkor nyugodtan lehet emelni az árát, lesz olyan, aki drágábban is megveszi. Ha még mindig több a vásárló, mint az eladó autó, még tovább lehet emelni az árát, egész addig, amíg ki nem egyenlítődik a kereslet a kínálattal.
Azonban a fogyasztói árak emelkedése ennek ellenére 2021-ig elmaradt. Az ok prózai, a fő hangsúly a fogyasztói árakon van. Amíg a pénz a gazdagokhoz került, addig a fogyasztói javak ára nem emelkedett, hiszen még a gazdagnak is csak egy gyomra van, amibe ételt rakhat, egy teste, amire ruhát vehet. Ha több pénz kerül hozzá, akkor sem fog többet enni vagy több ruhát vásárolni. Ezért a felesleges pénz az ingatlanpiacon, a részvénypiacon és úgy általában a befektetésekben kötött ki, azok árát emelte az egekbe.
Ebben hozott változást a 2020-as év. A járvány miatti problémákra sok helyen úgynevezett helikopterpénz kiszórásával válaszoltak, rengeteg pénzt juttatva a lakosság szegényebb rétegeinek is, akik már el is akarták költeni a többletpénzt. Ezzel felpörgették a keresletet, pont akkor, amikor a járvány miatt akadozott az ellátás, a szokásosnál kevesebb árucikkre a szokásosnál sokkal nagyobb kereslet mutatkozott.
Ez már a fogyasztói árakban is megmutatkozott, az infláció 13 év után újra valós fenyegetés lett. Először a jegybankok elbagatellizáltak a problémát az egész világon, mondván, ez csak átmeneti infláció, majd ha helyreáll a világ, leesik az infláció magától is.
Teltek a hónapok 2021-ben, s lassan a jegybankoknak is világos lett, hogy sokkal nagyobb a baj, mint azt gondolták, az infláció nemhogy nem átmeneti, de elemi erővel emelkedik szerte a világon.
Ezért óvatos, de túl óvatos kamatemelésbe kezdtek a jegybankok szerte a világon, ami az infláció megállítására kevés volt, mert csak rohantak az események után, jócskán lemaradva.
Persze érthető volt az óvatosságuk, hiszen ők maguk szoktatták rá a világot az ingyenpénzre. A legtöbb állam, a legtöbb cég és rengeteg magánember is teljesen eladósodott, hiszen szinte semmi kamatot nem kellett fizetni a hitelek után.
Ha ezek a cégek, államok vagy állampolgárok hirtelen azzal szembesülnek, hogy az eddigi nem jelentős havi törlesztőrészlet megduplázódik, megtriplázódik, akkor sokan csődbe kerülnek.
A példa kedvéért a magyar állam finanszírozása egyetlen év alatt közel 10 százalékponttal nőtt, vagyis ennyivel drágábban lehet eladni a magyar államadósságot. (Mivel a magyar állam is valami oknál fogva mindig többet költ, mint keres, ezért mindig nő az adósság, amit újra és újra kell finanszíroztatni.) Amit a magyar állam az adósságai kamataira költ, azt nem tudja másra fordítani, legyen az oktatás, egészségügy vagy bármi más. Ha eddig körülbelül ezer milliárd forint ment el kamatokra évente és ez az összeg felemelkedik két-három év alatt háromezer milliárd forintra (amíg lejárnak a meglévő állampapírok, amiket még a régi kamaton sikerült eladni és helyette már csak drágább, magasabb kamatú állampapírok lesznek), akkor további kétezer milliárd forintot kell megspórolni minden máson minden évben. Csak hogy összefüggéseiben lássuk, mennyit is jelent ez a kétezer milliárd forintos éves plusz teher: 2021-ben kb. 2200 milliárd forintot költött az állam mindenféle oktatásra összesen.
A magyar kamatemelkedés elég extrém volt, de egy olasz államadósságot sem könnyű finanszírozni, ha egy százalék helyett négy százalék lesz az elvárt hozama az olasz állampapíroknak.
Az államok központi államadósságainak mértéke 2021-ben: (A színezés kicsit csalóka, a sötétkék szín 50% alatti államadósságot jelent, sokkal jobbat, mint a világoszöld. Kattintásra nagyobb lesz.)
(További adatok, háztartások, cégek eladósodottságairól erre.)
Ezért óvatoskodtak a jegybankok szerte a világban, de az infláció tovább emelkedett, ezért lépniük kellett.
A dollár alapkamata az elmúlt 20 évben:
2021 őszén újabb válság következett be Európában. Az orosz Gazprom mindenféle műszaki okokra hivatkozva elkezdett lényegesen kevesebb gázt szállítani, ezzel felhajtva a gáz árát egész Európában és elérve azt, hogy ezen az áron az európai gáztározók ne legyenek teljesen feltöltve és sokkal üresebbek legyenek a szokásosnál 2022 tavaszára.
A földgáz ára a holland gáztőzsdén 2021 végéig:
Az oroszok évtizedeken át olcsón adták a gázt, hogy az európai nemzetek ne akarjanak alternatív beszerzési útvonalakat kiépíteni. Nem is tették, teljesen kiszolgáltatva magukat az oroszoknak egy ilyen fontos, stratégiai ágazatban, mint az energiabiztonság.
Így köszöntött ránk a 2022-es év. Az elmúlt évtized nagy pénzügyi mámora már kezdett elmúlni, de a világ alapvetően jó állapotban volt.
A járvány miatti gazdasági visszaesést már ledolgozták a legtöbb országban, a tőzsdeindexek szerte a világon csúcsokat döntögettek, a munkanélküliségi ráták mindenhol rekordalacsonyan álltak, a legfőbb gond a munkaerő hiánya volt, az infláció emelkedett, de azért tragikus nem volt, a gazdaságok lassultak, de messze volt még a komoly recesszió (gazdasági visszaesés) rémképe. A világgazdaság 5,7%-kal nőtt 2021-ben, bár az év vége felé már lassult a növekedés.
Ekkor rohanta le Oroszország Ukrajnát egy olyan területszerző háborúban, amiről a világ nyugati fele azt gondolta, hogy már végleg a múlté, a naiv nyugati emberek azt gondolták, hogy a második világháborúból okulva már senki nem fog még egy ilyen háborút kirobbantani.
(Oroszország történelme a folyamatos hódítás története. Egy jelentéktelen államból évszázadok alatt rengeteg hódítással lett az, ami ma. Nyugaton Szentpétervárig, keleten egész a Csendes óceánig kebelezett be hatalmas területeket, amit még Sztálin is tovább akart bővíteni Lengyelország és Finnország kárára a második világháború előtt-alatt. Az orosz gondolkodásban Sztálin egy hős a mai napig is, aki a fél világ urává tette a Szovjetuniót és nem egy véreskezű, őrült diktátor, aki milliók haláláért felelős. Nem véletlen, hogy még ma is mindenhol sarló-kalapácsos vörös zászlókat lehet látni Oroszország egész területén, de az ukrán háborúban is a megszálló orosz csapatoknál. Gorbacsov ezzel szemben nem egy hős, aki kihozta az oroszokat a diktatúra elnyomásából, hanem egy áruló, aki elárulta és szétzúzta ezt a hatalmas birodalmat. Ezért is nagy a területszerző háború támogatottsága az országban. Aki el is menekül Oroszországból, nem azért teszi, mert nem ért egyet Ukrajna elfoglalásával, csak ő maga nem szeretne meghalni a fronton.)
Az oroszok mindenben elszámították magukat, ezért tart már tíz hónapja ez a háromnaposra tervezett hódítás.
A világ nyugati fele szankciókkal válaszolt az orosz agresszióra, amiért az oroszok a gázzal és az olajjal zsarolták főleg a nekik kitett európaiakat.
Mind Ukrajna, mind Oroszország komoly búza, napraforgó és egyéb termények exportőre, így a háború az élelmiszerek, de a műtrágya ára is nagyot nőtt az egész világon.
Ha ez kevés lett volna, évtizedek óta nem látott aszály sújtotta az európai mezőgazdaságot, de sok másik ország mezőgazdaságát is Kínától Dél-Amerikáig.
A búza ára a chicagói árutőzsdén:
Ezek eredményeképpen elszálltak az energiaárak és az élelmiszerárak is egész Európában és megnőtt az infláció, átlagos 10,6%-on tetőzve az eurózónában. Ilyen magas inflációt még nem látott az eurózóna soha a megalakulása óta.
A dollár a világban lévő bizonytalanságok és a dollár kamatemelések miatt az év nagy részében erősödött, olyan erőssé vált, amilyen nem volt 2000 óta. Érdemben csak az év utolsó néhány hetében csökkent az ára.
A világban nyújtott hitelek mintegy fele dollárban van nyilvántartva. A kormányok igyekeznek a saját devizájukban eladósodni, de a magánszektorban nagyon komoly a dollárkitettség a hitelek miatt.
A dollár kamata is nőtt és ettől nem függetlenül a dollár árfolyama is erősödött, ez duplán sújtotta az adósokat szerte a világban. A jegybankok ezért komolyan igyekeztek megvédeni a devizájukat, a feltörekvő országok (ide tartozik Magyarország is) devizatartaléka 6%-kal csökkent az intervenciók miatt.
Az amerikai tőzsde nem zárt egy fényes évet, hajszál híján 20%-ot esett 2022-ben például az S&P 500-as tőzsdeindex. Ilyen rosszul utoljára a világválságban, 2008-ban teljesített az amerikai tőzsde.
A legnagyobb vesztesek az elmúlt évek legnagyobb nyertesei voltak, a Netflixtől a Tesláig. A kamatemelések mindig rossz hírnek számítanak a tőzsdén, ahogy például a 15%-os globális adó megszavazása sem éppen pozitív hír, ahogy a recessziótól való félelmek sem.
Egy lépést hátralépve ez az esés csak egy kisebb korrekciónak számít egy túlértékelt árfolyam mellett, hiszen ötéves távlatban még mindig közel 40%-os pluszban állnak az indexek. (Hab a tortán, hogy a dollár erősödése miatt például forintban kifejezve semmit vagy közel semmit nem buktál idén az amerikai részvényindexeiden.)
A kriptopiacokról kiderült, hogy az agyonhype-olt szabályozatlanság és átláthatatlanság nem előnyére, hanem hátrányára van. Sok botrány rázta meg ezt a piacot, több stabilnak gondolt “pénz” ára lett egyenlő az értékével napok alatt, több tőzsde és hitelezőcég borult be néhány nap alatt és jöttek napvilágra azok az orbitális csalások, amik létezésétől a legtöbben tartottak.
Mindezek nem szegték kedvét a befektetőknek, a bitcoin mindezek ellenére még mindig 16 ezer dollár felett fejezte be az évet.
A gazdaság lassul szerte a világon, még nem derült ki, hogy hány céget vagy országot fog magával rántani a hitelkamatok dinamikus növekedése, az ukrán háború még mindig tart és Kína partjainál is nagyok a feszültségek.
Úgyhogy viharfelhők még vannak mindig a láthatáron, de egyelőre komoly probléma, főleg világválság nem látszik a horizonton. Idén várhatóan tovább lassul a világgazdaság növekedése, de ha semmi váratlan nem történik, még mindig bőven pozitív tartományban fog maradni.
Nem volt könnyű év a 2022-es, de azért annyira nehéz sem, igaz, ez itthonról teljesen másképp látszik. De ez sajnos már csak a mi saját problémánk.
Szerintem 2023 már rosszabb lesz, mint 2022 volt, de 2024-ben jön majd a feketeleves: azok akiket már elkezdett kellemetlenül érinteni az infláció, azok idén egy legalább ugyanekkora inflációval kell majd megbirkózzanak, ami a megemelt bázis miatt már sokaknál kellemetlen lehet.
Nem demagógként mondom, de amíg nem 700 forint körüli üzemanyagárak mellett sem látom a forgalom csökkenését, és az én bevásárló kocsim tartalma a legszegényesebb a boltokban, addig örülök, hogy nincs gond: az emberek f*ssák a pénzt, és ami még megnyugtató, az a kormány stabil támogatottsága.
Én bízom bennem hogy ugyanúgy folytatják idén is, ahol abbahagyták tavaly! Miért? Láthatóan ez kell a népnek!
Először Én is Boldog Új Évet szeretnék kívánni + megköszönni a gyors év indító cikket + eddigi blog munkásságot!
Üdv, T
Minden ilyen cikk távoli fényforrásként hat számomra, hogy 36 évesen végre saját ingatlanhoz jussak. De eddig mindig csalódnom kellett az elmúlt pár évben. Bár el kell ismerjem, vállalható tőkével és keresettel magam mögött semmilyen szinten nem érintett meg az elmúlt év válsága, míg családban több olyan is van, akiknél habzsidőzsi volt az elmúlt években a hitelek miatt, most viszont nem hónapról hónapra, hanem napról napra megy a sakkozás a forintokkal.
Szarul hangzik kimondani, de nekem valószínűleg akkor lesz lehetőségem a következő pár évben ingatlant venni, ha valakiknek már annyira fáj, hogy el kell adni a bedőlt hitel miatt. Nem tudom mi a jó megoldás, de az biztos nem, hogy öntjük az ajándék pénzt, de az sem, hogy azt rögtön le is tüdőzzük, majd sajnálkozunk, hogy megfulladunk.
Véleményed szerint ez a kamatkörnyezet jobb lesz azoknak, akiknek megtakarítasai vannak, nem pedig hitelei?
Pontosan fogalmaz, jelenleg. És jelenleg igaza van. Viszont jelenleg jobb hitel nélkül belemenni az ismeretlenbe, mármint a jó álom érdekében. És egy jó nap egy jó éjszakával kezdődik legtöbbször.
2024-ben pedig fontos lesz, hogy akinek jelenleg van “munkája”, részesedese, tőkejövedelme, stb., bármit hozhat a holnap (khm. zombi cégek, felmarketingelt cégek, webshopok heti 3-4 vásárlóra 5-6 számjegyű heti/havi/mindegyis árbevétellel, stb.). Tehát eladósodni alacsony röptű 100 000 forintokért nem érdemes, mert feltételezésem szerint 1-2 változó ilyen környezetben könnyen megváltozhat, még akkor is, ha nem változónak tekintettük. Persze ez csak a nullhipotézisem. Kína majd “mindent megold” ;). Ez a második.
Szerintem nem jó, hogy az orosz politikával való jogos neheztelésedet történelmi példákkal kívánod alátámasztani, mert az xxx helyére szinte bármelyik ország neve behelyettesíthető. (pl. Anglia uralma alá hajtotta Walest, Skóciát és Írországot is). A különbség valóban az, hogy 1945 óta nem “illik” ilyet csinálni.
Esetleg menjünk Dosztojevszkijt és Tolsztojt égetni a hétvégén?
A jelenlegi háború fura végkifejlete lenne, ha Ukrajna győzne, és egyesülne Oroszországgal, és újra megalakulna a Kijevi Rusz 🙂
Meg annak aki egyre olcsóbban tud bezsákolni pl. ETF-ből.
A válság tulajdonképpen egy vagyontranszfer, a szegény leépíti a tőkéjét (részvény, stb), a vagyonosabb olcsón jut ezáltal (is) hozzá.
– köszi ezt az összefoglaló cikket is
– buék
– apró elírás: “így a háború az élelmiszerek, de a műtrágya ára is nagyot nőtt az egész világon.”, mintha hiányozna egy szó (háború miatt? háború hatására?)
Ezzel most azt akarod mondani, hogy ha nincs HITELEM akkor gyorsan vegyek fel?!? 😀
Ez pedig a jelen.
Az orosz néplélek szerint hódítani kell, hogy Oroszország hatalmas lehessen.
Egyébként én sokkal radikálisabb lettem volna.
Nagykövetek hazahívása, vízumok megtagadása, minden légitársaság kitiltása, amelyik repül Oroszországba, minden termékre 25% szolidáris adó, amit árulnak Oroszországban is, hogy minden cég döntsön, hogy Európával akar üzletelni, vagy az oroszokkal, stb.
Mi lesz idén, ez a kérés!
Miklós mit gondolsz erről?
hellovidek.hu/gazdasag/2022/12/05/a-helyzet-nem-tul-rozsas-elkerulhetetlen-az-epitoipar-osszeomlasa-es-a-tomeges-munkanelkuliseg/amp
Van itt olvasó aki hitelekkel foglalkozik és érzi a hitel kihelyezések csökkenésének számát?
Vagy építőiparosok mit tapasztaltok?
EU pénz szerintem még jó ideig nem lesz.
Magasabb inflációt várnak 2023-ra, mint 2022-re, pedig 2022-ben is vért izzadtak, hogy lehúzzák azt a komcsi árstoppokkal.
Magasabb bázisról még cirka 16-20% az szép lesz…
Továbbra sem látom, hogy jól járhatnának a forint alapú állampapírban ülők.
Kamatkiadás már közel 2200 milliárd lesz Portfolio cikk szerint, ami brutális. Ennyivel kevesebb pénz lesz mindenre és még a sok életképtelen NER céget, sleppet is el kell tartaniuk.
Egy pár hete írt erről Miki:
https://kiszamolo.hu/mi-ujsag/
Big like neked ezért, Miklós! Igazából már akkor keményen lépni kellett volna, amikor annektálták a Krímet. Lehet, azzal ezt az egész felesleges és könyörtelen öldöklést el lehetett volna kerülni.
BUÉK neked és az olvasóknak, és köszönöm a munkádat!
“Az lenne, ha közben az infláció nem zabálna még többet a megtakarításaidból. Jelenleg még mindig annak jó, akinek a hitelét eszi az infláció fixált kamat mellett.”
Ez csak részben igaz. Aki a konjuktúra idején bevállalt mondjuk egy fixált 100k törlesztőt, az az akkori reáljövedelmével számolt, azaz nem számolt a megelmekedett rezsivel, és a lényegében másfél-kétszeresére nőtt élelmiszer árral. A mostani hitelekkel nem a törlesztők elszállása lesz a gond, (persze ez is egy reális kockázat) hanem az, hogy minden más árának a drasztikus emelkedése miatt az a 100k, ami mondjuk 3 éve simán belefért most már nem fog beleférni. És ott van még annak a kockázata, hogy a fix meddig lesz fix. Jogbiztonság rulez.
Miklósnak kitartást az idei évre a blog üzemeltetésére, és nagy köszönet az eddigi munkájáért!
Eurhuf alakulása engem is érdekelne.. a foglalkozatottságon kívül (tudom tudom kivándorlók száma) szinte minden adatunk rossz..
DE a 18% overnight betéti kamat azért brutál magas továbbra is, drága a forint gyengüléses pozit finanszírozni.. emellett is lehet 430 újra?
Usdhuf alakulása? Meddig várjátok a dollár gyengülését? Nem nagyon kommunikálta eddig a fed a 2023-as várakozásokat a decemberi adatok alapján..
És persze BÚÉK!
Köszi szépen a tavalyi munkát (is), a sok hasznos írást (bár év végén már akkora szünet volt, hogy aggódni kezdtem, de remélem csak “telelés” volt) és utána a kommenteket. Főleg a hasznosakat, de a szórakoztatóakat is…
És akkor most elolvasom a cikket, szerencsére jó hosszú!
Köszi-köszi és idénre mindenkinek kitartást és megfelelő tartalékokat.
sokkal jobban szankciót sehogy.
Helyette ludistáskodni lehetett volna, na az ütött volna 🙂
Azt lehettt volna, hogy azt mondja az usa/anglia/németo. stb, hogy pl. kedves renault, kérlek gyújtsd fel az orosz gyárat és tedd tönkre az összes gépet, töröld a szoftvereket. Ezért fizetek neked X €/$-t…
Tekintve, hogy sok cég 1€-ért jött ki, szerintem kaptak volna rajta… És akkor bukik a kapacitás, amit most egy darabig még elketyegtetnek… Hogy erre mi lett volna a reakció, azt nem tudom. 🙂 Gondolom előtte titokban le kellett volna egyeztetni a nagy cégekkel, és egyik éjszakáról a másikra meglépni, mielőtt a munkásörség “be nem védi”.
Minden egyéb esetben ez van, ami most, és ez kvázi sohasem roppantja meg, csak stagnálni fognak annyi ideig, amíg fennáll. Mivel nyersanyagexportőrök, így kaja/pia/fűtés/nők lesznek…
Véleményed szerint ez a kamatkörnyezet jobb lesz azoknak, akiknek megtakarítasai vannak, nem pedig hitelei?
Kiszamolo
Az lenne, ha közben az infláció nem zabálna még többet a megtakarításaidból. Jelenleg még mindig annak jó, akinek a hitelét eszi az infláció fixált kamat mellett.”
Legyen mindkettő…
Korábban is írtam, SZERINTEM akinek sok megtakarítása van, azt nem eszi meg az infláció, még a kamu infla mellett sem, állampapírban sem. Ha a normális éves költésed többszöröse van eltéve, akkor annak kamata a megtakarításod növeli, főleg, ha a fizud is megmarad, vagy pláne, ha nő…
És mivel a befektetési eszközök árai sem igen nőnek majd (tippem szerint), így az inflán lehet keresni. Az volt a nem normális, hogy nincs infla és kamat, így a vagyonostól vettek el… És persze a jövőt a fiataloktól, lakás elérhetőségének csökkenése miatt.
2023-01-01 at 20:53
…Jogbiztonság rulez…”
Na ja, ez egy másik kérdés és vetület 🙂
Vagyis inkább 🙁
Csak azért mert az s&p500 nagyot esett nem lesz automatikusan egy nagyon jó befektetés. Persze jobb most venni mint 1 évvel ezelőtt (már feltéve ha közben dollárban tartottad a pénzed), de csupán attól, hogy korábban túl volt értékelve (+más volt a kamatkörnyezet, stb) most nem lesz fundamentálisan olcsó.
Lehet persze hosszútávra befektetni, de ne várjuk, hogy pár hónapon belül visszaugrik a korábbi szintre.
“olcsóbban tud bezsákolni pl. ETF-ből.”
Vegyük észre, hogy itt nem az van, hogy valami ami ér X-et (annyit mint 1 éve) azt most akciósan megvásárolhatod 20%-kal olcsóbban. Az ténylegesen 20%-kal kevesebbet is ér a megváltozott kamatkörnyezet és profitvárakozások miatt.
Nem az jár jól aki most tud venni, hanem aki 1 éve a csúcson eladta.
A radikális szankciókkal kapcsolatban: szerinted mennyire helyénvaló az orosz vezetést a részben legalábbis vétlen lakosságon keresztül büntetni/megszorongatni? Nem elég rossz nekik így is? Ezek után még ne jussanak hozzá különböző árucikkekhez sem? Ne is tudjanak elmenekülni?
Ahogy mondani szoktam, itthon ez nem a válság időszaka, hanem a valóságé.
Szerencsére mi nem panaszkodhatunk. Még az év elején sikerült egy normálisabb emelést kialkudni, ráadásul euroban. A hitelem fix. Itt lakunk a nyugati határ mellett, így bármikor átugorhatok tankolni és bevásárolni (a húson kívül kb minden olcsóbb, sokkal)
Persze mi is inkább visszafogjuk magunkat. Ki tudja mit hoz a jövő, de ha marad minden így, akkor egész jó évünk lesz.
“Viszont jelenleg jobb hitel nélkül belemenni az ismeretlenbe, mármint a jó álom érdekében.”
Én azért elég jól alszom a szabadfelhasználású hitelemmel, aminek még pár évig rögzített a kamata, miközben a megtakarításomra DKJ-ben 10 százalékponttal magasabb kamatot kapok.
Ha a lakosság nem érzi a bőrén az agresszió árát, akkor semmi nem fog történni. Putyinnak és haverjainak a következő 1500 évre elegendő összelopott pénze van.
Amikor Orbán miatt büntetik a magyar népet, hogy nem kap támogatást, az nem ugyanez?
Info:Ha valaki hallgatta reggelente a Jazzy Radio Millásreggeli gazdasági Muppet Show műsorát, a továbbiakban a műsor a radiocafe98 internetes oldalon folytatódik.
‘Lehet persze hosszútávra befektetni, de ne várjuk, hogy pár hónapon belül visszaugrik a korábbi szintre.’
Tisztában vagyok vele, nem is várok ilyet, az ETF-ek a hosszútávú portfolio részei. Rövidre ott a PMÁP/dkj/zöldkötvény.
Az anyuka kertészetben dolgozik, 0 német nyelvtudással, és mivel nincs autó, mindent biciklivel old meg. Egy kis lakásban élnek hárman, gondolom itt is besegít nekik az állam vagy valamilyen szervezet. Mindjárt más látni a valóságot, mint a sok fotelkommentelő tahónak, akik kárpátaljai bevonulásról meg az ukránok kiirtásáról álmodoznak.
“Aki a konjuktúra idején bevállalt mondjuk egy fixált 100k törlesztőt, az az akkori reáljövedelmével számolt, azaz nem számolt a…”
Ne általánosíts. Voltak ilyenek nyilvánvalóan, akár nagy arányban is, nekik lehetett volna kicsit több eszük. Mint az élet más területein is. Ellenben aki megfontoltan és ésszel tervezve vette fel az olcsó és fixált hosszú kamatperiódusú lakáshitelt, mindennel kalkulálva, B és C tervekkel is – beleértve, hogy tökéletesen reális forgatókönyv volt a hitelkamatok emelkedése – , az tényleg hátradőlve nézi az akár jóval nagyobb havi törlesztőjének az elinflálódását is. Ehhez tartozik, hogy a jó munkaerőnek továbbra is kereslet munkaerőpiac van (még csak nem is kell, hogy IT legyen), legalább inflációkövető fizetésemeléssel.
A napóleoni háborúk időszakától az 1917-es forradalomig Oroszország még sikeresebb volt egyébként nyugaton: Finnország is az orosz birodalom része volt. A modern finn történelem egyik legnagyobb alakja (az egyébként svéd anyanyelvű), Carl Gustaf Emil Mannerheim konkrétan a cári hadsereg magas rangú tisztje és a cár személyes bizalmasa (v.ö. Horthy és Ferenc József viszonya) volt sok-sok évig.
hu.wikipedia.org/wiki/Finn_Nagyhercegs%C3%A9g
Mit olvasol te? Elég egyértelmű….
5 milliárd dollár meg atomfegyverek.
Szegény Putyinnak nem volt más választása, mint Ukrajna elfogalása.
Avagy tényleg működik az orosz dezinformációs hadviselés, sokan tényleg elhiszik, amiket mondanak.
Én is ezt hazudnám, ha okot kellene találnom az általam kirobbantott, kizárólag a saját hatalmamat és egómat szolgáló öldöklésre.
Szerintem olvass inkább rendes hírportálokat, ne orosz propagandát.
De ugyanez Szerbia kapcsán is, az ég óvjon minket attól, hogy az EU-ba őket valaha is beengedjék, amíg a balkáni mentalitást le nem vetkőzik. A rácokat meg a ruszkikat még a többi szláv nép is utálja!
Jó meglátás a hódítás nosztalgiája. De pl. a törökök is a saját befolyási övezetüknek tekintik a Balkánt. Közép-Európának ma az a veszte, hogy 100 éve nincs se saját szava, se ereje, hanem az euro-atlanti szövetség, a ruszki és a török próbál befolyást szerezni. A megalkuvó, jellemgyenge magyar és lengyel politikusok többkulacsos politikája borzalmas károkat okozott.
BÚÉK…
Mondjuk nem nagy kár végülis, hogy épp a magyaroknak nincsen szava, nem?:D lehetne máshol is gyönyörködni az árbefagyasztások hatásaiban.. a magyarok nagy része elég jelentősen buta, 1 napnál tovább nem bír gondolkodni.. még a különadókhoz is tapsol, hogy na majd most a multik/bankok megfizetnek, miközben a végén ő fizeti:D:D úgy, hogy közben ebből a rétegből hányan tudnának nemhogy banki hitel nélkül, de még csok/babaváró nélkül is ingatlant venni? mennyire tetszene, ha a lidl, stb árak helyett a cba-t kéne megfizetni? (tudom, falun ez van most is..).. sötétség level 1000 a népesség egy jelentős részénél, mondja is meg az EU egy ilyen országnak, hogy mi legyen.. magától ennyire képes 2022-ben, hogy árstop:D:D
kormánykritika? miről beszélsz? 🙂 néha nagyon halkan volt 1-1 sóhajtás max.. kb ennyi..