Miben gyűjtsük a megtakarításunkat? Összehasonlítás
Már sokszor volt szó a unit linked biztosítások költségeiről, ami miatt a megtakarítás egyik legdrágább formája a unit link biztosítás. (Ha még nem olvastad, olvasd el például ezt és ezt.)
Hogy számokkal is, mindenki számára érthetően bemutathassam, csináltam egy kalkulátort, ahol egy átlagos unit linked biztosítás hozamait hasonlítom össze egy Malacpersellyel, egy TBSZ számlával kombinált Malacpersellyel, egy TBSZ számlára vett prémium állampapírral.
Egy kicsit bővebben kifejtve: az első esetben a sima Malacperselynél csak havonta elteszünk 20 ezer forintot, erre kapunk kamatot és fizetünk kamatadót. A második esetben évente áttesszük az összegyűlt pénzt minden év végén TBSZ számlára, ugyanolyan kamat mellett, de minden második évtől már kamatadó-mentesen.
A harmadik esetben az Államkincstárnál nyitunk egy TBSZ számlát és a gyűjtőévben havonta befizetünk 20-20 ezer forintot, amiből prémium állampapírt veszünk, majd a következő évben új számlát nyitunk és fizetjük tovább a havi megtakarításainkat. Így mindenkor kamatadó-mentes lesz a megtakarításunk.
Amennyiben ragaszkodunk a befektetési alapokba, vagy értékpapírokba történő befektetéshez, több bank kínál költségmentes, akár havi 10 ezer forinttól elérhető számlát, ahol a unit linked biztosításhoz hasonlóan tudjuk befektetési alapokba gyűjteni a pénzt, csak éppen magas költségek nélkül. Ilyen például a Unicredit Rendszeres Megtakarítási Programja. Ugyanazt tudja, mint egy unit linked biztosítás, csak éppen költségek és kötöttségek nélkül. (Egy TBSZ számlával kombinálva kamatadó-mentesen.)
Egy átlagos unit linked biztosítás az alábbi költségekkel bír:
– Az első két év befizetéséből kezdeti egységeket képeznek, amelyet tíz éven át évi 10%-kal csökkentenek.
– A befizetés 5%-át levonják allokációs díj, vagy vételi-eladási árfolyamkülönbség címén.
– Havi 470 Ft számlavezetési díj, vagy adminisztrációs díj
– A bennlévő pénzünket évente 1,7%-kal csökkentik az alapkezelői költség miatt. (Megjegyzés: a közzétett hozamokat már csökkentik ezzel a díjjal, ez a nettó hozam)
A fenti költségek lefedik a piac 80%-át, a maradék 20%-ban vannak rosszabb és jobb ajánlatok is.
Ezért cserébe legalább még megkötéseket is kapunk, hogy mikor juthatunk a pénzünkhöz és mennyit kell havonta befizetünk.
Nézzük meg, hogyan alakul a pénzünk, ha a termékek ugyanannyi kamatot hoznak? A befizetések havonta történnek, ahogy a kamatozás is, a költségek levonása a szolgáltató által meghatározott ütemben van kalkulálva.
A unit-linked biztosításoknál ha a 10. év előtt kiszállunk a biztosításból, az elmaradt levonást a kezdeti egységekből a biztosító egyszerre érvényesíti (ez az úgynevezett visszavásárlási tábla.) Ezért a táblázatban feltüntetett aktuális egyenleg az első 10 évben a unit linked biztosításoknál csak elméleti, mert a tízedik év előtti felvételkor ennél jóval kevesebbet kapnánk valójában kézhez. Ezért írtam dőlt számokkal az első 10 év teljesítményét.
Láthatjuk, hogy a unit linked biztosítás a költségei miatt esélytelen ebben a versenyben. Még 20 év után is 4 millió forinttal van elmaradva a prémium állampapírtól.
Emeljük fel a unit linked hozamát 12%-ra:
Még négy és fél százalékos többlethozamot feltételezve is a magas költségei miatt 10 éves távlatban kikap az összes szereplőtől, a magas hozam ellenére is 17 évet kell várni, hogy első lehessen a listán a unit linked biztosítás.
Na és ha megszavazunk egy 14%-os hozamot minden évre a unit-linked biztosításnak?
Egy igen magas és eddig még hosszú távon, tartósan soha nem teljesült 14%-os hozamot feltételezve is a legutolsó maradt 10 éves távon a unit linked biztosítás. 20 éves távlatban már ő lenne a nyerő, ha tudna hozni ennyit.
Nézzük meg, mennyit hoztak az elmúlt években a unit linked biztosítások. Öt éves távlatban az alábbi eredménnyel büszkélkedhetnek az eszközalapok az egyik hazai nagybiztosítónál:
Amint látjuk, volt itt minden, a mínusz 15%-tól a plusz 50%-ig. A plusz ötven százalék kamatos kamattal számolva 8,5%-os hozamot jelent évente. Ez volt a legjobb lehetőségünk. Az átlagos hozam 3,5% körül volt. Ez egy kicsit messze van a szükséges 14%-tól.
Tíz éves távlatban sajnos nem tudtam grafikont beszerkeszteni, mert vagy nem működnek 10 éves időtávra a biztosítók grafikonrajzolói, vagy nem lehet kiválasztani, hogy csak a 10 éve is létező alapokat mutassa.
Ezért manuálisan kell beírnom: a vizsgált biztosító legeslegjobb alapja 105%-ot hozott tíz év alatt, ez megfelel 7,5%-os éves hozamnak. A következő legjobb azonban már csak 67%-ot hozott, ez nem több, mint 5,3% éves hozam. Még egyszer: ebből még lejönnek a költségek. Természetesen voltak olyan alapok is, amelyek mínuszosak voltak még 10 év után is.
Tehát az átlagos hozam mindkét időtávban nem haladta meg a 3,4-4%-ot. Ez akkor is borzasztó kevés lenne, ha nem lennének ilyen költségei a biztosításoknak.
Természetesen elképzelhető lenne jobb 10 év a unit linked biztosítás javára, hiszen öt éve egy válságban élünk. Azonban azt se felejtsük el, hogy rosszabb 10 év is lehetne, tehát nagy rizikót vállalunk, amikor mindenféle egzotikus alapba fektetjük a pénzünk.
Végezetül nézzük meg, mennyi pénzünk lenne, ha nem egy 14%-os hozamot hozó unit linked biztosításba fektetünk, hanem ugyanazt a pénzt az Unicredit Rendszeres Megtakarítási Programjába tesszük és áthelyezzük TBSZ számlára évente, ugyanolyan hozamok mellett. (Időhiány miatt a TBSZ számla költségével nem kalkuláltam, ez évente 2-10 ezer forint, a darabszámtól függően, azonban az alapkezelői költséget az RMP-ből is levontam.)
Remélem, segítettem a döntésben.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Igaz, pont tegnap fizettem be három havi elmaradásomat egy egyéves Univerzumba, 2 nappal a megszűnés előtt. Eddig töprengtem mi legyen, hagyjam elúszni az eddigi 125-öt, vagy továbbvigyem és folyamatos odafigyeléssel próbáljam kihozni belőle a maximumot, ha már elindítottam.
De akkor ezek szerint még most is érdemesebb ezt a 160-at bukni (ez pont egy tisztességes tanulópénz), és máshol belekezdeni egy más konstrukcióban?!
Ezeket a megtakarítási számlákat, ha most elindítom, akkor fent lehet őket tartani 20 évig, nincs felső korlátuk, illetve végig adják a 8%-ot?
Amúgy kösz a blogot, rendszeresen olvasom, tanulok belőle, mégha a fentiek alapján nem is látszik 8)
Leginkább ez a “két nappal ezelőtti adatokból dönts úgy helyesen ma, hogy az két nap múlva fog életbe lépni” megoldás (átváltás, átirányítás), ami miatt nem tetszik ez az egész, de ezt megkötéskor még nem láttam át sajnos, és a “tanácsadó” sem gondolta, hogy ezt érdemes lenne elmagyarázni…
Nem normalis hogy hetekig kelljen olvasgatni meg ertelmezni egy termekleirast…
Két kérdés merült fel bennem:
1. Vajon meddig lesz Prémium államkötvény, mint olyan? SZVSZ, ilyen magas kamattal igazából nem éri meg az államnak hitelt felvennie. Ez csak az unortodox gazdaságpolitika miatt van most (meg hogy fityiszt mutasson a kormány az IMF-nek), de vajon még 10 évig is így lesz? Ismerve a magyar gazdaságpolitika változékonyságát nagyon erős kételyeim vannak.
2. Kicsit nehéz a felfogásom. A második opció azt jelenti, hogy minden évben (v. 2. évben) nyit az ember egy új TBSZ számlát? Mellesleg egy embernek lehet egy befektetési szolgáltatónál (banknál, hozamplazán, stb.) több TBSZ számlája is? (Oké ez már a 3. kérdés…)
Egy évig gyüjtöd malacban, aztán az év végén jól átpakolod TBSZ-be.
Csak az a kikötés, hogy egy adott évben nem nyithatsz egy banknál több TBSZ-t, de évente muszáj újat nyitnod, hiszen minden év végén (gyüjtőév) lezárják a TBSZ-eket
Ha minden évben nyitok egy TBSZ-t, akkor az nem csak az 5. évtől lesz kamatadó mentes?
Az Unicredit RMP is érdekes megoldás, de akkor ott is az lenne a lényeg, hogy minden évben nyitok egy TBSZ-t és oda pakoltatom át az éves megtakarítást? Na meg az RMP-nél vannak különböző megtakarítási formák, te mivel számoltad ki a fentit?
1 értékpapír
1 bank betétes !
Az egyik kedvencem az a konstrukció, ahol a 4., 8., 10., 12., 16. és 20. években az adott időszak átlagos éves befizetéseinek 40-40%-át írják jóvá bónuszként. A 12. év után már 100%-on visszavásárolható!
Az viszont tény, hogy rendszeres díjas UL-t 10 névnél rövidebb futamidővel TILOS lenne kötni, mert tényleg nem éri meg. 10-15 év között a konkrét esetet kell megvizsgálni. 15 év fölött – ha megfelelően kezelik – elég nehéz megverni hagyományos banki termékekkel.
Javaslom a topicgazdának, hogy végezzen egy olyan szimulációt is az UL-re, ahol mindössze 2, azaz kettő alapból lehet választani. AZ egyik egy pénzpiaci alap, a másik egy magyar részvény alap, amely a BUX kosarat tartalmazza. Az UL-hez tartozzon egy automatikus átváltó rendszer, amely a megvásárolt egységeket AUTOMATIKUSAN áthelyezi a két alap között.
Amennyiben a részvényalap 90 napos csúszóátlagára esik és a napi ár alá megy, akkor részvényalapból pénzpiaci alapba megy, míg ha a 90 napos csúszóátlagár emelkedik és meghaladja a napi árat, akkor pénzpiaciból részvényalapba vált. (Ez nem fikció, egyre több UL-hez tartozik hasonló szolgáltatás!)
A kérdésem az, hogx havi 10-15k-s Malaccal érdemes elkezdeni TBSZ-ezni? Éves befizetésem 200k alatt marad.
Előre is köszi!
//kiszamolo.hu/kicsire-nem-adunk-3/
//kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/
Ja, es a pelda amit irtam kb megtortent eset es valoszinuleg siman megtortenhet megint.
Ha infláció ellen akarsz védekezni, akkor inkább prémium magyar (forint vagy euró) államkötvény…
Ha nyugdíjra akarsz hosszú távon félretenni, akkor a részvény ETF-ek terén érdemes nézelődni.
Arany ATM! Mintha kólát vagy csokit kérnél az automatából, csak itt aranyat kapsz. Durva 🙂
http://www.aranypiac.hu/ot-jo-erv-az-arany-mellett
Nálunk fejlettebb országokban a vagyon 5-15%-a van aranyban. Szerintem is 10 % körül van az optimális arány.
Másrészről: Ha igaz az az állítás, hogy egyre csökken a kitermelhető arany mennyisége, ugyanakkor a kereslet fokozatosan növekszik, akkor mi indokolná a drasztikus áresést.
Egy esetet tudok elképzelni, ha MINDENKI elfordulna az aranytól. De jelenleg pont az ellenkezője történik, még a jegybankok is egyre nagyobb mennyiségű bef. aranyat halmoznak fel.
Realisztikus várakozások szerint, a most ismert készletek jó része még 25 év múlva sem kerül be a kínálati oldal mennyiségeibe (azaz még nem idul el a terület bányászata) így nem lehet arra sem számítani, hogy az arany piacán túlkínálat jelentkezne. Becsléseink szerint, az aranykitermelés úgy 2022-2025 között érheti el a csúcsát, -akkor a jelenlegi éves mennyiségnél (2 800 tonna) közel 40%-kal fognak többet kitermelni,- ezt követően fokozatos visszaesés várható.
Mi a véleményed a Quaestor Csoport kötvényeiről?
Tanácsként azt tudom mondani, hogy mindenki vegyen magának egy ‘alap’ befektetési alapot mint referenciát. Pl. Optima – az OTP rendesen, a kezdetektől hozza minden alapja árfolyamát minden értéknapra táblázatban, így bármely két időpontra ki lehet számolni a hozamot, és nincs grafikonos meg egyéb parasztvakítás, meg kínkeserv, hogy az adatokhoz hozzájussunk, stb. És ha a kiválasztott befektetés hozama ez alá a referencia-hozam alá esik, akkor azonnal ki kell belőle szállni.
Tájékoztatásul kiszámoltam az 1, a 3, az 5 és a 10 éves hozamot havi kamatozással mára
y(1)=(EXP(LN(5.512984/5.011088)/12)-1)*1200=9.58%
y(3)=(EXP(LN(5.512984/4.47637)/36)-1)*1200=6.96%
y(5)=(EXP(LN(5.512984/3.698227)/60)-1)*1200=8.01%
y(10)=(EXP(LN(5.512984/2.64489)/120)-1)*1200=7.37%
Akkor már késő. Na és mi van, ha kiszálltál belőle, utána mit csinálsz? Beszállsz mondjuk egy másik alapba, 1 hónap múlva az is a referencia hozam alá esik, megint keresel egy újat. Közben eltelik mondjuk 1 év, és a pénzed meg egyre fogy.
Már bocsánat, de ez hülyeség. Engem egy brókernet ügynök hasonlóval vakított. Van egy ilyen brókernetes stratégia: figyelik a számlaegyenleged, és amikor túl sokat esik az árfolyam, akkor átteszik a pénzed pénzpiaci alapba. Aztán amikor elkezd emelkedni, akkor vissza részvénybe.
Egy ilyen stratégiának nagyon örülnek a brókerek, jó sokat kaszálnak a tranzakciós díjakon. Másra nem jó ez a módszer. Valóban minél kevesebbet kereskedsz, annál jobb. Persze ez nem érdeke a brókereknek, alapkezelőknek, azért sulykolják, hogy minél többet kell kereskedni.
Csak egy példa: 2011 végén az amerikai kötvény 30 éves távlatban is többet hozott, mint az amerikai részvénypiac.
Vagy a japán tőzsde most a negyedén áll, mint 1990-ben.
A nyolcvanas években könyvek jelentek meg, hogy 2010-re elfogy a kőolaj.
Most ott tartunk, hogy az ismert készletek nagyobbak, mint valaha voltak.
Az arannyal is ez van. Amit nem tártak fel 200 dolláros árnál, most kitermelik és kutatnak új források után.
Egyébként mi volt a “nettó marhaság”? Hogy ne most költsük el a nyugdíjra szánt pénzünket vagy az, hogy a nyugdíjtőke két tényező függvénye.
Egyébként ráhibáztál, az idézet Dr. Farkas Andrástól az általad említett cég volt értékesítési igazgatójától, nyugdíjszakértőtől, a nyugdíjas kerekasztal tagjától származik. Hogy a teljes cikkre mutató linket miért törölted, nem értem. 🙁
De ezt látatlanban mondtam, meg kellene nézni a pontos feltételeket.
Ez csak egy hangzatos szöveg, aminek semmi alapja nincs.
Az igaz, hogy 5-6 év alatt nem fektetünk részvénybe, de semmi alapja annak, hogy ha 30 évig tartjuk a részvényt, akkor magasabb hozamunk lesz, mint ha egy, vagy 10 évig tartjuk. (Évesítve persze)
“Az egyik kérelmezőt egy közvetítő rábeszélte, hogy 20 éves időtartamra kötött életbiztosítását jelentős veszteséggel visszavásárolja, a befolyó pénzt pedig unit linkedbe tegye. Nem is akármilyenbe. Az üzletkötő a megtakarítót azzal csábította, hogy rosszul semmiképpen sem járhat, mivel a konstrukció mindig az aktuálisan legjobban teljesítő eszközalapokba váltja át a befektetési egységeket. Árfolyamesés esetén pedig szintén automatikus a védelem, hiszen azonnal alacsony kockázatú alapba megy a pénz. Ez nagyon jól hangzik, a gyakorlatban azonban kicsit másképp fest a helyzet.
Sikerült ugyanis úgy váltogatni az alapok között, hogy az esés csökkentette a befektetés értékét, az emelkedésből azonban (nyilván, hiszen közben átváltották) kimaradt az ügyfél. A panaszos számításai szerint (amit az árfolyamok ismeretében végzett – persze utólag) három hónap alatt 4,5 millió forint veszteséget okozott neki ez az eljárás. A PBT egyelőre azt ajánlotta a biztosítónak, hogy ismertesse: az egyes értékelési napokon milyen adatok alapján döntött az átváltás mellett.”
Zoltán, azt írod:
„15 év fölött – ha megfelelően kezelik – elég nehéz megverni hagyományos banki termékekkel.”
Maradjunk a tényeknél. 1997 óta van forgalomban Magyarországon a Unit Linked, a 2000 évek elejétől vált tömegessé az értékesítésük. Sehol, semmilyen statisztika sem foglakkozik azzal, hogy milyen hozamot hozott az elmúlt években, ezek után azt mondani, hogy a UL csak 10 éven túl érdemes megkötni, sőt 15 év múlva csak az lesz a jó, merő sekélyes üzletkötői lózung. Ha nem tévedek, akkor nem sok 15 évet futott UL-ről vannak/lehetnének konkrét adatok, nem igaz? Ha vannak, kérem osszad meg velünk.
Ui.: amúgy meg nincs miről beszélni, mert ha permanens kiszámoló.hu olvasó lennél, akkor tudnád, hogy manapság a UL átlagos élettartama 4 év: //kiszamolo.hu/a-unit-linked-biztositas-halala/#more-94291
Fogalmam sincs, milyen logika alapján sorol spambe, gyakran még a saját hozzászólásaim is ott végzik. Van még mit csiszolni rajta.
A Brókernet-et meg egy különösen kártékony alakulatnak tartom – legalább annyi tisztesség lehetne bennük hogy nem nevezik magukat pénzügyi tanácsadóknak. Sok embert abba a hitbe ringetnak hogy megoldották a problémáikat és majd évek múlva látszik a kopp.
Dr. Tóth Andrásnak volt néhány hasznos előadása de amikor “senki nem mondhat 12%-os éves tiszta hozamnál nagyobbat mert azt saját kezüleg nyúzza meg. Csak ő mondhat 20%-ot, és majdha megengedi, akkor a többiek is” – onnantól kezdve komolytalannak éreztem. Azt meg hogy egy ilyen szervezetben van meg a nyugdij kerekasztalban – hát azt sem tartom tisztának.
A nyugdijkérdéssel fgolalkozni kell (sajnos). A készpénzen és bankbetéten túl is vannak eszközök. De hogy csak az UL a tuti és meg a bankszámla helyett az esetin kéne tartanod a pénzed azt egy “tóditásnak” érzem. Vannak jó UL termékek, bizonyos célokra jók is lehetnek (ha a világgazdaság is úgy gondolja), de messze nem annyira amennyire ezeknek az értékesitésére szakosodott emberek mondják.
A napokban nyilatkozott a PSZÁF amiben különböző mutatók bevezetését szeretné hogy az UL termékek könyebben értékelhetőek és összehasonlithatóak legyenek. Részletek még nem voltak.
A régóta halogatott “ügynök” szabályozás hiányzik nagyon – központi tananyag, állami vizsgáztatás, a jutalék kifizetésének 5-6 évre széthúzása (és az ügyfél terheinek ennek megfelelő változtatása).
Ha még megfejelnék avval hogy az ilyen tipusú termékeket ne lehessen MLM rendszerben értékesiteni – sokat tisztulna a piac, jól járnának az ügyfelek, a biztositók és a korrekt közvetitők.
A cost-average müködik egyenletes piaci mozgásokat feltételezve, de a hirtelen kilengésekkel nem tud mit kezdeni. Nagyon jópofa volt amikor mutatták a visszamenőlegesen 100 évre kiszámolt átlag 12%-os hozamot, de amikor a 20 éves befektetésed vége pont válságidőszakba esik ez rajtad nem segit. Amerikai ismerős panaszkodott – a nyugdijmegtakaritása a válság alatt a felére porladt, és még van 2 éve hogy valamit hozzon.
Más kérdés – mersz-e 20 évre tervezni?
Azt viszont nem igazán értem, miért jobb az az ügyfélnek, ha pl. az AXA Universumot a biztosító ügynökével köti meg és nem egy MLM rendszerben működő cég munkatársával? Mit nyer vele?
Pont az általad említett probléma miatt kell kezelni az UL befektetéseket, és az utolsó pár évben biztonságos alapokba átmenni.
Ahogy a Ferrari sem való minden jogosítvánnyal rendelkezőnek, úgy az UL sem minden befektetőnek.
Hetente több olyan emberrel találkozok, akik nem akarják elhinni, hogy pénzügyi tanácsadás jogcímén olyan terméket köttetek velük, aminek csak a kezdeti költsége akár egymillió forint.
Ezeknek a zöme Brókernetes, vagy valamelyik hasonló cég.
Én is árultam életbiztosításokat és el is hittem a nagy lózungokat, hogy milyen jót teszünk az emberekkel, meg micsoda remek termékek ezek.
Aztán elkezdtem számolni és rájöttem, hogy az ügyfél ezen nem tud nyerni.
Te is számold ki a költségeit azoknak a unit linkeknek, amiket eladsz az ügyfeleknek. Szerintem tanulságos lesz, főleg, ha tudod, hogy ezer sokkal olcsóbb és jobb megoldás van a piacon. Persze azoknak nincs 150%-os jutalékuk. (Pont azért jobbak)
http://www.penzcentrum.hu/karrier/a_magyarok_sporolnak_legkevesebbet_nyugdijas_eveikre.1034809.html
Egyébként jó hogy megnéztem, a sajátom is ott volt a spamek között.
Másrészről szerintem elég nyilvánvaló a véleményem az UL-ről:
nem csodaszer, nem való mindenkinek, de van olyan eset, amikor ez a legmegfelelőbb.
Nézzünk egy másik példát:
10 éve vettél egy lakást 15 millió Ft-ért hitelre. (Nem svájci frankos, nem eurós, nem támogatott, hanem sima Ft-os hitelre.)
Azóta is rendszeresen fizeted a törlesztőrészleteket. Sajnos a válság és az ingatlanpiac hanyatlása miatt a lakás értéke jelenleg valahol 10 millió Ft körül lehet. Ennek ellenére te nem fizetsz kevesebb törlesztőt. Apránként veszed meg a lakásodat, de minden négyzetméterét a 10 évvel ezelőtti áron. Akkor ez most jó üzlet volt?
Befektetési (eszköz) alapok esetében ha leesik az alap ára, akkor ugyanannyi összegért több egységet kapsz! Ha bízol az alapkezelőben, a gazdaság fejlődésében és nem utolsó sorban magadban, akkor hosszabb távon nem fogsz rosszul járni!
Ugye a DWS II alapokról nem kell mesélnem? Ezekkel nem igen tudsz bukni!