NYESZ számla: ha akarsz, még idén nyisd meg a számlát!
A NYESZ számláról már többször írtam, utoljára itt.
Ez a nyugdíj-megtakarítás egyik formája, szerintem 20-40 évre elég veszélyes vállalkozás a magyar viszonyok mellett kötelezettséget és kötöttséget vállalni.
Azonban aki nyugdíj előtt áll pár évvel, vagy már nyugdíjas is, annak megérheti a NYESZ számla. A nyugdíj előtt állóknak az adóvisszatérítésért, a már nyugdíjasoknak pedig azért, mert így 3 év után kamatadó-mentesen felvehetik a megtakarításukat. (További infóért olvasd el a fenti linken található cikket.)
Nade! Most jön a feketeleves: jövőre változik a NYESZ szabálya, nem 3 év, hanem 10 év lesz a kötelező tartási idő.
Tehát ha nyugdíj előtt állsz és szeretnéd kihasználni a NYESZ adókedvezményét, még idén nyisd meg a számlát, mert jövőre már késő lesz.
És csak forintos eszközt lehet rá venni. Prémium magyar államkötvényt tudtommal nem lehet NYESZ-en venni.
Igazán kibővíthetnék a NYESZ-es értékpapírok körét devizás papírokkal, illetve a lakossági állampapírokkal is. Továbbá az osztalékadót is le kéne róla venni.
A Random Capital Brokernél teljesen ingyenes a számlavezetése, ahogy a normál számláé is, csak a kötésért kell fizetni 0,1-0,2%-ot, határdős kontraktus 50Ft.
vegyük fel, vagy esetleg kinézzük ebből a kormányból, hogy a már meglévőekre is vonatkozni fog a 10 év?
Te írtad? Szted működik?
De vigyázz. mert ha ezért nyitsz NYESZ-t, lehet, hogy mikor megjátszanád, már nem él a lehetőség.
végül is van még 3 hét.. 🙂
Alakítsd át TBSZ-re őket, akkor fel lehet venni a pénzt, csak a legutolsó két év adójóváírását kell büntetéssel visszafizetni (20%)
Egyébként meg ezt is és még SZJA és EHO. Vagyis a pénz szinte fele megy a levesbe.
Biztos, hogy már meglévő NYESZ-számlákra nem fog vonatkozni a 10 év várakozási idő, csak az újonnan nyitottakra? Nyugdíjas szüleimnek van 3 éve megnyitott NYESZ-számlájuk, amit valószínűleg pár év múlva akarnak majd megszüntetni, de most még nem. Plusz 7 évet biztosan nem vállalnának be. Megtaláltam a törvényt (SZJA törvény, 1.sz.melléklet 6.5.), de abban nem találtam erről semmilyen infót. Melyik paragrafusban van infó arról, hogy ez csak a jövő évtől kezdve az újonnan nyitottakra vonatkozik? Jó lenne ezt biztosan tudni. Köszönöm! üdv. Laci
Idén nem vettek ki pénzt a Bt.-ből, de 2013-ban terveznek 500 ezret kivenni, ennek a 16%-os osztalékadója 80 ezer, ezt adójóváírásként visszakapnák és ha még holnap megnyitják, 3 éven beül hozzáférhetnénk.
Az osztalékadó nem.
Akkor:
1. Holnap elkísérem egyik nyugdíjas szülőmet NYESZ-t nyitni.
2. Jövőre hivatalos véleményt kérek a NAV-tól, hogy a vállalkozói kivét adója is szja-ekvivalens-e adókedvezmény szempontjából. Ha nem, csak a NYESZ számlavezetés díját buktuk.
3. Ezután minél több lóvét befizetek szüleimen keresztül a NYESZ-re.
4. Szüleim megejtik a vállalkozói kivétet valamikor 2013-ban (meg a későbbiekben is).
5. 2014-ben (az első) adókedvezmény igénylése.
6. Leghamarabb 2016. december 28-án a pénzemhez férhetek, adókedvezményekkel, hozamokkal együtt, kamatadómentesen.
(Ha a T. Olvasók közül bárkinek szúrná a szemét ez az ügyeskedés: szüleim három évtizede vállalkozók, még kisiparosként, maszekként kezdték. A 30 év alatt összesen 70-90 millió forint közterhet (ezen felül magánszemélyként ÁFÁ-t, jövedéki adót, illetékeket) fizettek be a kedves magyar állam részére. Mondanom sem kell, ezt a pénzt soha nem fogják visszakapni, sem ilyen értékű ellenszolgáltatást, ráadásul az életszínvonalukban sem tükröződik a sok befizetett adó. Ezért engedtessék meg, hogy kihasználjanak – az én segítségemmel – egy ilyen legális lehetőséget.)
Mit jelent ez?
Miért nem jelenik meg a hsz-em?
De most nem tudjuk megmondani (könyvelő nyilván szabadságon…), hogy osztalék vagy kivét formájában történne a pénz kivonása a társas vállalkozásból.
Én abszolút nem értek hozzá, mi a különbség a kettő között, van-e egyáltalán, ill. az osztalékkal ellentétben a vállalkozói kivét jövedelemadója mérsékelhető-e a kedvezménnyel. Kár, hogy az utolsó pillanatban jutott az egész eszembe…
Másként adózik, mint az osztalék.
Adók, járulékok, amit a kivét után fizetni kell:
16% szja, 10% nyugdíjjárulék, 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, 27% szociális hozzájárulási adó.
Ez sokkal több, mint az osztalék 16%-os szja-ja és az EHO-ja a 450ezres plafonig.
Tény, hogy a kivét beleszámitható az adójóváírásnál (max.130ezer Ft), de sokkal nagyobb az adó- és járulékterhe, mint az osztaléknak.
Remélem, nem nyitottál NYESZ-számlát!
BUÉK!
Nyitottunk NYESZ-t…
A könyvelő átfuttatta az általa használt, NAV-tól kapott számítógépes programban azt a lehetőséget, hogy az osztalékadóból – ami tulajdonképpen szja – visszaigényli a NYESZ befizetés után járó kedvezményt. És a program engedte!
Mivel a programot a hatályos adó- és jogszabályok alapján írták, ez azt jelenti, hogy érvényesíteni lehet az adókedvezményt – feltéve, hogy nincs hiba a szoftverben. Természetesen konzultálunk még a könyvelővel, és a NAV-tól is kérünk állásfoglalást.
Egyébként a banktól azt a szóbeli tájékoztatást kaptam, hogy bármilyen típusú szja-ból visszaigényelhető a NYESZ adókedvezmény.
Ha mégsem, akkor a NYESZ éves minimumdíját, 2000 Ft-ot buktunk. Illetve, lehet, hogy akkor sem szüntetjük meg, egy jó kis kamatadómentes megtakarítási lehetőség, és mivel később lehet csak hozzáférni, rákényszeríti az embert a takarékoskodásra, a pénz elszórása helyett. Ráadásul kiderült, a 2012.12.28-án nyitott NYESZ-hez már két év múlva, 2015. január 2-án hozzáférhetünk, mivel az adóévek számítanak, nem az eltelt naptári idő.
Ezen a fórumon közzé fogom tenni a fejleményeket, másokat is érinthet. Bár speciális esetről van szó, hiszen más vállalkozók általában munkabért is vesznek ki, ami után “rendes” szja-t fizetnek, ami tiszta ügy.
Az a lényeg, hogy nem kivétben, hanem osztalékban vettétek ki a pénzt. Mint írtam a kivét sokkal nagyobb adó- és járulékterhekkel járt volna.
Továbbra is fenntartom, hogy az osztalék szja után nem jár adókedvezmény, bármilyen programon is futtattátok át.
a legutóbbi TBSZt is érintő módosítások után (ehoval terhelt adók) a NYESZt hogyan érintik? Az ok, hogy 10 évre kitolódott a min időtartam, de pl az 5 éves TBSZ konstrukcióhoz hasonlóan TELJESEN adómentes maradt?
éves állományi díj: 0.04% / év
tbsz-nél, nyesz-nél, ahol nincs kamatadó ez 0,1%
Gondolom több, mint dupla annyiba kerül a tbsz-es adatokat nyilvántartani. 🙁 Ez a CIB bank. Az állam elnézi, hogy engem akar támogatni, de ebből a banki is lecsíp egy darabot.
Azt szeretném kérdezni, h próbálta-e már valaki a NYESZ hordozást?
2008-s számláról van szó, a cél az lenne, h átmenjen C szolgáltatótól a B-be, és bármikor fel lehessen venni a 2008-ban érvényben lévő szabályok értelmében (tulaj már elérte a nyugdíjkorhatárt, és letelt a nyitáskor érvényes kötelező 3 év is)
A B-nél meg lett nyitva az új NYESZ számla, és adtak egy befogadó nyilatkozatot a C bank részére.
A C banknál ma telefonon azt mondták nekem, hogy a 3-s éves kedvezményt szabály biztos nem él ebben az esetben a B-ben, mert a számlát idén nyitották, tehát erre a 10 éves szabály fog vonatkozni, mint új NYESZ számla esetében.
Arra a kérdésre, h akkor mi értelme van a hordozásnak értelmes választ nem nagyon tudtam kicsiholni, az ő verziójukban mindenképp meg kellene szüntetni a számlát és akár kp-ben átvinni az újra..
Próbálta ezt már esetleg valaki?
Kösz Tamás