Miért nem tesznek félre az emberek?

Már közhelyszámba megy, hogy az emberek nem tesznek félre pénzt, hanem csak a mának élnek. (A FED egy májusi felmérése szerint az amerikaiak 47%-a nem tudna előteremteni 400 dollárt egy rendkívüli kiadásra, mert nem rendelkezik ennyi tartalékkal. Ez kevesebb pénz, mint az átlagember egyheti fizetése.)

Ami érdekessé teszi ezt a kérdést, hogy egyrészt ez nem volt mindig így, az amerikaiak kifejezetten sokat takarítottak meg 30-40 éve.

savingrate

A másik dolog, hogy ez a trend az egész fejlett világban megfigyelhető, a legtöbb fejlett országban radikálisan csökkent a megtakarítási hajlandóság.

A nagy kérdés, hogy ennek mi lehet az oka? Miért van az, hogy a fejlett világban a nyolcvanas évek elejéig az emberek fegyelmezetten tettek félre pénzt, majd utána mintha csak a mának élnének?

A magyarázat valószínűleg több tényező együttes hatásának az eredménye.

Az első, hogy a múlt században sokkal kevesebb mindenre lehetett pénzt költeni. Nem volt globális világkereskedelem, nem lehetett szó szerint mindent megvenni az üzletekben a világ minden tájáról. A turizmus sem volt annyira elterjedt, a repülés kevesek kiváltsága volt. Nem volt evidens, hogy bárki egy másik kontinensen nyaraljon minden évben.

Nem volt kábeltévé, mobil, még az autó vagy egyenesen több autó sem volt az élet természetes velejárója minden családban. Ez így volt a Nyugaton is, nálunk még inkább.

Sok embertől hallottam már, mennyivel jobb volt élni a Kádár rendszerben, mert mindig volt pénz mindenre, gond nélkül ki lehetett jönni a fizetésből.

Erre szoktam azt mondani, hogy ha úgy élnél, mint a Kádár rendszerben, ma is gyönyörűen kijönnél bármilyen fizetésből.

Mondd le a kábeltévét, a mobilt és az internetet, add el az autódat, rossz minőségű, olcsó ruhákban járj és a kapható legolcsóbb mosóporral mosd őket, ne vegyél fagyasztót és német sonka helyett ma is párizsit egyél csak. Nyaralni csak belföldre menj és ott is olcsó, koszos kis motelekbe. A három gyereket másfél szobás lakásban neveld fel. Ne vegyél semmit, amit akkor nem kaptál, se banánt, se drága szórakoztató eszközöket, kacatokat, szerszámokat, semmit.

Ha úgy élnél, ahogy akkor, elképesztő mennyiségű pénzed maradna minden hónapban. Az életszínvonal és az emberek fizetése a két és félszeresére emelkedett 1960 óta, csak hát ebből a pénzből négyszer annyi dolgot akarnak megvenni az emberek minden hónapban.

Tehát az első ok az lehet, hogy sokkal több mindenre költöd a pénzed. A boltokban árubőség van, rengeteg plusz szolgáltatást veszel igénybe havonta és olyan dolgokat veszel alapnak, ami pár évtizede még luxuscikk volt, mint a saját autó vagy a külföldi nyaralás. Csak a példa kedvéért, a hatvanas évek legvégén 120 ezer gépjármű volt az országban, most 3,1 millió jut 4,2 millió háztartásra. Egy átlagos autós egy átlagos autóra havi 72 ezer forintot költ, erről cikk itt.

A második ok történelmi lehet. A nyolcvanas évekig azok voltak aktív korban, akik átéltek egy, de akár két világháborút is és tudták milyen az, amikor szó szerint nincs mit enni hetekig és mekkorát tud fordulni a világ pár hónapon belül is. (Például kommunista diktatúra, államosítás, stb.)

Ők fel akartak készülni anyagilag is egy nem várt változásra, mert tudták, hogy bármikor megint megtörténhet az, amit már többször átéltek.

Ezzel szemben a mai korosztály, a második világháború után születettek már a világbéke idealizmusán nevelkedtek, nem hogy negatív élettapasztalatuk nincs, de még elképzelni sem tudják, hogy a holnap lehet rosszabb, mint a ma. Ezért elterjedt a mának élés, minek felkészülni a viharos időkre, ha hetven éve nem volt még soha viharos az idő? Nemhogy a mai huszonévesek, de még a nagyszüleik sem igen éltek át komoly problémát.

A harmadik ok a túlzó és méregdrága állami szociális hálók, amik a jóléti államok alappillérei lettek. Ma azt hiszik az emberek, hogy nyugodtan élhetnek máról a holnapra, hiszen az állam kisegíti őket, ha munkanélküliek lesznek, vagy betegek, ahogy nyugdíjas korukban is el fogja őket tartani. Bár ez a szociális háló már mindenhol szakadozik az egész világon, ennek ellenére az emberek boldogan elhiszik, hogy nyugodtan és vakmerően élhetik az anyagi életüket, a háló elkapja őket, ha mégis lezuhannának.

A negyedik ok a korszellem, a felelősségvállalás nélküli, hedonista világkép, ami a hatvanas évek vége óta uralja a világot. Ez a mának élés, az élvezetek hajszolása, a kötöttségek felrúgásának és lázadásának a kora. A hedonizmus és a mának élés is mind a pénz azonnali felélését segíti elő a hosszútávú tervezéssel szemben.

Az ötödik ok a hitelek nagyarányú elterjedése. Míg a hitelfelvétel még az Egyesült Államokban sem volt evidens az emberek gondolkodásában, mára olyan eladósodottság jellemzi a világot, amilyet talán még soha nem láttunk.

A lakásárak felrobbanása az egész fejlett világon együtt járt a lakáshitelek elterjedésével, de az emberek már a mindennapi szükségeiket is hitelből kezdték el fedezni. Sőt, a hitelek tették lehetővé, hogy az emberek olyan vagyontárgyakra kezdjenek szükségesként nézni, amire nem is volt soha pénzük. (Autó, medence, méregdrága mobiltelefon, stb.)

Az alábbi ábra a jelzáloghitelek összegének alakulását mutatja az Egyesült Államokban.

mortgageusa

Ha az emberek a havi bevételük egyre nagyobb részét fordítják hiteltörlesztésre és kamatok kifizetésére, akkor logikusan sokkal kevesebbet tudnak félretenni. Sőt, nem is akarnak félretenni, mert minek, ha úgyis kapnak hitelt bármikor bármire?

Egy átlagos amerikai személy (nem család!) élete során 279 ezer dollárt költ csak a hitelei kamataira, ez majdnem 10 éves nettó átlagjövedelme. Erről itt írtam bővebben.

A hatodik ok, hogy az emberek a fejlett világban kevesebbet keresnek. A legnagyobb vesztesei a globalizmusnak a fejlett világ munkavállalóinak alsó fele. Ma reálértékben (inflációval korrigáltan) kevesebbet keres egy amerikai család, mint keresett akár csak 1995-ben. Kevesebb pénzből nehéz ugyanannyit eltenni, ez is nyilvánvaló. (Persze ez csak részben indokolja, hogy miért tesznek el kevesebb pénzt a mai emberek, mert viszont sokkal többet keresnek, mint kerestek mondjuk 1960-ban vagy 1980-ban.)

A társadalmi egyenlőtlenség sem segít: a legtöbb fejlett országban a vagyon egyre nagyobb része összpontosul egyre kevesebb kézben, miközben az átlagember rosszabbul él.

550x104-cikkekbe

A hetedik ok, hogy a média és reklámözön miatt az emberek sokkal inkább meg akarnak felelni a sugalmazott sikeres ember imidzsének. Sokkal jellemzőbb az erőn felüli költekezés és a szomszédoknak való megfelelés kényszere. (A lottónyertesek szomszédjai sokkal gyakrabban mennek csődbe, erről már írtam itt.)

A múlt században nem volt ekkora se a média, se a reklámipar nyomása az embereken. Volt két-három tévéadó, maximum néhány óriásplakát és ennyi. Ma ennek a mennyiségnek a sokszorosa zúdul az átlagemberre minden nap és mind vásárlásra akarja rákényszeríteni.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

271 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Penge, én meg éltem benne, köszönöm, soha többet.
  • Géza
    hát autója azért nagyon nem volt mindenkinek a Kádár rendszerben, nézd meg a statisztikákat (bár az is kérdés, hogy az elején, vagy a végén, merthogy közben is folyamatosan nőtt a gépkocsi-állomány, de azóta kb. megháromszorozódott).

    És ha már autózás a Kádár rendszerben: emlkészel, hogy úgy tudtál autót venni, hogy évekkel előtte befizetted a felét. És ha közben áremelkedés volt, akkor bementél, és kipótoltad? És amikor kiértesítettek, hogy melyik nap mehetsz érte, akkor igyekeztél korán reggel menni (vagy lefizetni a szakit), hogy színt választhass?

    Persze az se jó, hogy hitelbe vágják utánad az autót, úgy, hogy az egy év múlva már kevesebbet ér, mint a tartozásod.

    De pont az autózás terén nosztalgiával gondolni a Kádár rendszerre, azért kicsit erős.

  • Ildikó
    A Kádár korszakban igen csak kislány voltam, de a szüleimnek egy munkahelyük volt, autónk nem volt, de a buszok óránként bevittek a közeli kisvárosba, normális ruhákba jártam, sokkal jobb minőségűbe, mint most, nem ettünk pocsék élelmiszert, hanem főleg azt amit megtermeltünk magunknak, 3 szobás házban laktunk, ráadásul egyke vagyok így a szobámon nem kellett osztoznom. A szüleim szinte hitel nélkül tudtak egy 130 m2-es házat felépíteni.
    Most ennek az ellenkezője van. Buszok napi négyszer, de van autónk – igaz több, mint 10 éves, kínai ruhákban járok, esszük a sok adalékanyagos élelmiszert, hitel nélkül nem tudunk lakást venni. Igaz nekem egyetemre járnak a gyerekeim, míg én nem tanulhattam, mert a szüleim nem tudták finanszírozni.
    Akkoriban egy havi fizetésből sokkal jobban ki lehetett jönni, mint most – főleg az egyszerű embereknek, nagyobb volt a létbiztonság. Ezért a nosztalgia
  • preocupada
    hát sok igazság van a cikkben…nem vagyok benne biztos, hogy jól összetudom szedni a gondolataimat a hozzászóláshoz, de kiemelem azt, ami engem személy szerint a legjobban zavar, ahogy ennek a rosszféle materialista kultúra eredményeként az emberek egymással bánnak. és pedig nem lenne muszáj. azt, hogyha csóró vagy, akkor szarul kell érezned magad, ezt a mi kultúránk generálja. úgy érzem sokszor, hogyha valamiből a legolcsóbbat veszem, akkor én már az eladónak egy szar vevő vagyok, hogy másképp bánik velem!!! miért kell ezt csinálni?? egyből feltételezi, hogy nincs is pénzem és akkor már meg is érdemlem a megvetését. pedig éppen azért van pénzem, mert sok olcsó dolgot szoktam venni…az egymás iránti tiszteletnek és a pénznek ez az ősszefonódása gyomorforgató. és nem akarok ujjal mutogatni, de vannak olyan országok, ahol ezt eltudták kerülni valahogy.
  • QTT
    Hagyjuk már ezt a Kádár rendszerben bezzeg igazi élelmiszerek voltak, most meg esszük az adalékokat… Gondolkodjatok már! Manapság 1000 féle termék közül választhatsz, megtalálod magadnak a megfelelő, adalékmentes, egészséges ételeket. Vagy szerintetek abban a rendszerben az üdítők, szemesrágók, piros műbeles párizsik stb… mind mind adalékmentesek voltak? Sőt a boltban kapható húsok, tojások is hegyilevegőn élő állatokból származott nem? A permetszerek is biztosan illatosított desztillált vízből álltak, bezzeg ma a gonosz vegyszerek, meg adalékok…. Hagyjuk már, szerintem az élelmiszerek felügyelete is sokkal nevetségesebb volt, mint manapság (most sincs a helyzet magaslatán).
  • ügyvéd
    A Kádár rendszerrel kapcsolatosan nem osztom Miklós nézeteit, badarság netet, mobilt, stb emlegetni, hiszen akkor ezek nem léteztek máshol sem. Persze szegények, sőt mélyszegénység is volt akkor is, de a zistenadta nép nagy többsége viszonylag jó körülmények között élt. Csak egy eklatáns példa: A hetvenes évektől épült a “Balaton”, teljesen egyszerű foglalkozású emberek tömegei tudtak telket venni, és arra nyaralót építeni.
    Hol tudja ezt most megtenni mondjuk egy átlagszakmunkás/pedagógus/stb házaspár?

    Egyebekben nagyon jó írás.

  • szocske
    L70 a kisautó nem azért nem ment tönkre, mert strapabíróbb volt, hanem azért, mert ha kaptunk egy kisautót karácsonyra, akkor vigyáztunk rá, mert tudtuk, hogy jövő karácsonyig nemigen lesz másik. Manapság a gyerekek minden héten új játékot kapnak, ezért nem is vigyáznak rá, hiszen van másik, egész másképp játszanak vele, az a játék, hogy minél erősebben falnak ütközzön a kisautó.
    Rengeteg embertől hallottam – panaszként – hogy nem tudják meggyőzni a nagyszülőket, hogy ne hozzanak minden látogatásra egy halom játékot, ajándékot, akkor is, ha semmilyen alkalom nincs, legyen elég az ajándéknak, hogy eljöttek a nagyszülők látogatóba. Gondolom a nagyszülők mivel nem vehettek meg mindent a gyereküknek, mert a Kádár rendszerben nem ment, most kompenzálnak azzal, hogy az unokának minden kacatot megvesznek.
  • szocske
    “Ráadásul sokkal jobb, egészségesebb minőségben, mint a mostani vegyszeres, adalékanyagos, utánérlelt hulladékok.” – na ez hatalmas tévedés. Akkoriban már voltak permetszerek minden kártevőre, de azok veszélyét még nem ismerték fel, a szüleimtől hallottam, hogy az első vegyszerek a burgonyabogár ellen hatékonyak voltak, de a krumplin érezték a szagát amikor permetezés után fél évvel télen ettek belőle…
    Ma télen vehetsz spanyol, zölden leszedett paradicsomot a tescoban. A kádár rendszerben nem azért volt érettebb, mert éretten hozták, hanem azért, mert csak szezonálisan volt kapható, amikor megtermett a mi éghajlatunkon a kertben, esetleg 2-3 héttel korábban és később fóliában.
    Ma akinek igénye van rá, vehet minőségi élelmiszert, persze sokan az olcsó vackot veszik. Én télen inkább nem eszek paradicsomot, mint spanyolt vegyek, kivárom a tavaszt, hogy legyen szentesi…
  • tgwh
    Mert megbukott a kommonizmus! 😀
    Viccet félretéve, mert hülyék. Az átlag iq szint egyre alacsonyabb.
    Mo-on ez nem kérdés, nincs miből félretenni, ha meg van, elmegy cigire meg piára.
  • Kiszamolo
    ügyvéd, ja, a telek olcsóbb volt, az akkor is már elavult, igénytelen tévé pedig háromhavi jobb fizetésbe került. Más volt drágább, akkor többet spóroltál színes tévére, meg kevesebbet telekre. Ebből csak az következik, hogy a telek jobban drágult azóta.

    Az egyszerű statisztikai tény, hogy két és félszer annyit keres a mai magyar, mint az akkori.

    Leírom még egyszer, mert sokaknak nem megy át: a mobil és a net és minden hasonló szolgáltatás azért fontos, mert ma arra megy el az átlagfizetés 10%-a, akkor meg nem, mert nem volt még vezetékes telefonja sem senkinek.

  • szocske
    @ildikó “Akkoriban egy havi fizetésből sokkal jobban ki lehetett jönni, mint most – főleg az egyszerű embereknek, nagyobb volt a létbiztonság. Ezért a nosztalgia” pedig Miklós remekül leírta a lényeget… Számold ki mennyi megy el a fizetésedből olyasmire, amiről akkor álmodni sem mertél. Meg fogsz lepődni milyen sok pénzed maradna hó végére…
  • ügyvéd
    Kiszámoló

    Könyvtárakat tele lehetne írni a két világ összehasonlításáról, mégis sokunkban az a kép él, hogy akkor azért jobban élt az átlagmagyar.

    Bár a lószar nem jó, bármennyire is kultiválja az a tengernyi veréb :-D, de azért ebben a kérdésben ha nagyon sokan gondolják ugyanezt, tán mégis nekik van igazuk.

  • Imre
    Szerintem a “nekem ez jár” mentalitás és az átlagra jellemző nem gondolkodás miatt nem tesznek félre az emberek. Illetve azért, mert sokan nem képesek a költéseiket kontrollálni: érdemes egyszer megnézni, hogy a Tescoban egy átlagcsalád kocsijában mennyi a gyakorlatilag felesleges élelmiszer (pl. cukros műgyümölcsjoghurt, üdítők, chips, stb.) Ezekre vagyonokat el lehet költeni, teljesen feleslegesen.
    Persze senki sem ösztönzi a zembereket autonómiára és gondolkodásra, mert az csak megnehezítené a cégek és a politikusok dolgát.
    Kádár rendszer: én ’88-ban 16 éves voltam és akkor kezdtem kijárni rendszeresen Svájcba. A lepusztultság és a szürkeség miatt szörnyű volt hazajönni. Kiszámíthatóbb volt, de sokkal rosszabbul éltünk, mint most és nem volt benne perspektíva. De most újra afelé haladunk sajnos.
  • szocske
    @ügyvéd “adarság netet, mobilt, stb emlegetni, hiszen akkor ezek nem léteztek máshol sem. ” ellenben létezett vezetékes telefon, mégis csak minden 10. lakásban volt… Szóval ha létezett volna mobiltelefon és internet, az csak minden 1000. embernek lett volna hozzáférhető, nem úgy mint most, mindenkinek.
  • janos82
    Hasonloan velekednek az ausztralok is,( meg kb mindenki:) ), a lenyege:
    30 eve minden jobb volt.
    Miert?
    En akkor meg gyerek voltam, ezert nekem jobb volt a gondtalan elet.
    A szuleimnek jobb volt: Ok 20as eveik elejen voltak, a 20onevesek boldogabbak mint az 50esek. Jobban is birtak a terhelest.
    A nagyszuleimnek is jobb volt, hiszen ok 40es eveikben jartak, mostmeg a 70es vegen, es azert ugy konnyebb.

    No, ezert volt jobb a kadar rendszer, mert a tavolsag megszepiti nem csak az Ausztraloknal, hanem nalunk is:)

  • janos82
    A telek illetve lakas valoszinuleg azert volt olcsobb, mert kevesebb volt a hitel.

    @Ildiko:

    A 70es-80as evekben azert tobbet dolgoztak… Nekem is mondta apukam, hogy ok felepitettek a hazukat hitel nelkul…. Igen, ha en ezt most megprobalnam, akkor ramkuldenek a gyamugyet, hogy meg ivoviz sincs a pincenkben, ahova befolyik az eso, es az aram is akumulatorrol megy, azutan nehany evnyi epitkezes a hetvegeken a munkahelyrol hozot gepekkel, nehanyan meg az anyagokat is onnan hoztak….

  • QTT
    Egyébként szerintem legtöbb embernél tökmindegy, hogy mennyit keres, úgyis elkölti. Ha most nőne minden embernek holnap 50ezer Ft-al a fizetése, akik eddig nem tettek félre, 98%-uk továbbra sem tenne. Emlékszem anno a Gáboros cikkre, vicces volt olvasni a “mocsokszemét aki sokat keres, értéket úgysem teremt, bezzegamelós” hozzászólóktól azt, hogy Gábor béna mert bezzeg, ha ők keresnének ennyit, sokkal többet félre tennének a józan paraszti eszükkel. Aha… 🙂 Csak repkednének a tévék, telefonok, milliókért hitelre megvett alsóközépkategóriás hoki (de ezlegalább új) autók.
  • Penge
    @kiszamolo: A helyedben én is hasonlóan vélekednék. De te most nagyon gazdag vagy. Én sem tartom magam átlagembernek, de sok ponton megtapasztaltam milyen szar munkákat végezni éhbérért és most sem vagyok elégedett, mert valójában nincs senmilyen terület iránt elhivatottságom. Ahhoz meg, hogy álomjövedelmem legyen három dologból egy valami szükséges:
    1. Rakás pénz amiből kipróbálok akár több egyetemi szakot, akár büfészakot is, ha más nem, kapcsolatépítés céljából és rájövök, hogy mi a bánatot akarok kezdeni magammal (azon túl, hogy gazdag akarok lenni, aki passzív jövedelemből él és utazgat a világban).
    2. Durva elhivatottság, hogy tűzön-vízen át megvalósítom elképzelésememet, akár diákhitel+diákmunka kombóval.
    3. Kormányközeli kapcsolatok, hogy diploma nélkül is kereshessek ennyit.
    +1. Olyan örökség, ami irrelevánssá tesz több évtizednyi munkaviszonyt, karrierépítést.
  • Laci
    Miklós!

    Ez megint egy fantasztikus cikk! Logikus, átfogó, minden szava igaz! Egyszóval zseniális! Öröm olvasni az ilyen írásokat!

  • Kiszamolo
    Penge, vagy csak az kell hozzá, hogy abbahagyd a magyarok szokásos kifogás és önigazolás keresését és inkább megoldást keresnél, nem kifogást.

    Bár nem vagyok távolról sem gazdag, csak jómódú, amit elértem, azt nem azért értem el, amiket te itt összeszedtél.

    Olvasd el, hogy jutottam idáig. Semmi olyan nincs benne, amit te nem tudnál megcsinálni.

    //kiszamolo.hu/ha-nem-keresel-eleget/

  • Penge
    folyt. A telek vs. színestévéhez pedig: Még annak ellenére is, hogy akkor még kevesebb szórakoztatóelektronika volt is, mi az ami a történelem kezdete óta a legfontosabb bármely korban az embernek? Prioritási sorrendben:
    – ivóvíz (ingyen volt), élelmiszer (olcsóbb volt), hajlék (sokkal olcsóbb volt), energia (olcsóbb volt), egészségügy (ingyen volt), oktatás (az is).

    Utána jöhetnek olyan baromságok, amik manapság is csak a megszűnő VALÓDI emberi kapcsolatokat pótolják. Mert az emberek többsége ma már Facebookon lóg, ami érdekes módon szintén élethűen leképezi elbaszott világunkat. Ott is akkor vagy ember ha tele van a profilod szelfivel a BMW-dben, szelfivel az Eiffel torony előtt, szelfivel Dubajban, szelfivel New Yorkban, meg persze a hétvégi sörözés egy londoni pubban… Ha ennél kevesebb vagy, nem is vagy igazi életcsászár.

  • Agadir
    Mondok még egy okot: régebben egy mosógép, hűtőszekrény, porszívó, de akár tévé is elment 20-30 évig. Nem romlott el, ha mégis, akkor szerelőt hívtunk és megjavították. Egy fél életet kiszolgáltak. Ma meg, ha már 4-5 éves a mosógép, akkor “nem gazdaságos” javítani, vegyél újat, és aztán az is tönkremegy 4-5 éven belül.
    Régen felnőttek a gyerekek, mire a háztartási gépeket le kellett cserélni, így meg pár évente lecserélődik a teljes otthoni géppark.
  • bjozef

    Szerintem a Kádár rendszeres hasonlat abszolút fölé ment, páran már kifejtették az okát, amit meg maga a rendszer gazdasági fenntarthatóságáról és a felvett hitelekről írtál, hát azon meg jót nevettem, hát csókolom a Wall Street-en mi folyik???? Az meg az év vicce, hogy a FED azt kutatja mennyit tudnak félretenni az amcsi 2 bitesek! Azt miért nem kutatja, hogy ennek ellenére miért tömik őket hitelekkel? Hogyan lehet hitelképes, aki egy heti fizetésének megfelelő összeget nem tud elővillantani bármikor? Nem hiszem el, hogy újra megcsinálják a 2008-as mutatványt….pedig de, fullba nyomják a kretént, hogy egy klasszikust idézzek.
    Egy mondatnak volt értelme a fenti cikkben:
    “a legtöbb fejlett országban a vagyon egyre nagyobb része összpontosul egyre kevesebb kézben, miközben az átlagember rosszabbul él.”
  • Penge
    @kiszamolo: Olvastam már azt az írást többször. Magyarország olyan ország, ahol lenézik aki csóróbb, szemben afrikai országokkal ahol 2 dollártól kevesebből élnek.

    20 embert találok akinek tőlem rosszabb, de nem dohányzó/piás/drogos, illetve velem hasonló korú és legalább annyira nyitott mint én (vagyis él az adódó lehetőséggel) közül olyat akinek rosszabb, egyet sem. Az említettekre meg nem tudok felnézni, így mércének sem tekinteni. Pl. mikor angolul tőlem jobban beszélő ember Kanadában élő rokonokkal (akikhez mehetne) éli boldog tudatlanságát a 80 nettós fizetésével és még ő olt le engem, hogy őt nem érdekli a pénz.

    Ilyeneket és mindenhol hasonlókat látok és csak felhúz, hogy én, aki ezekhez képest minta életet él és spórol, kb. fél millát el kéne csesznem egy külföldi útra és még akkor sem megbízható ismerős, rokon, hanem random lepukkant hostel ahol első este kirabolnak.

  • Kiszamolo
    Komolyan döbbenetes, mennyien sírják vissza még a mai napig is a Kádár kori csóróságot, bezártságot és diktatúrát.

    Az üres polcokat, a hiánygazdaságot, a pult alól évente háromszor aranyáron vett banánt, hogy a Centrum áruházban konkrétan háromféle polót lehetett kapni, abban járt az egész ország.

    Autója senkinek nem volt, akinek mégis, abban sem volt köszönet, elavult hulladék volt mind, állandóan javítani kellett, alkatrész meg nem volt.

    A boltokban egy-két féle konzerv volt kipakolva, mert mást nem lehetett kapni. A kenyér olyan rossz minőség volt az áfész boltban, hogy ma senki nem venné meg. Jobb volt nem tudni, mivel permetezték a téeszben a zöldséget és miből készült a löncshús.

    Mintha ezek az emberek valami alternatív univerzumban éltek volna.

    Ja igen, a lakás és a telek olcsóbb volt. Mert hitel nem volt, így csak kisebb áron lehetett eladni. Amúgy ez az egész világon így volt.

  • Kiszamolo
    Belefáradtam a Kádár kori nosztalgiázóknak való válaszolgatásba, lapozzunk.

    Ezt a csontot jól lerágtuk, tovább már ne szopogassuk.

    Ha más hozzászólnivalód van, csak azt írd le.

  • Garbo

    Nem volt ingyen semmi. Döbbenetes hitelekből finanszírozták, amit most szenvedünk, és még fogunk is sokáig. Nem volt ingyen, a sokszorosába került minden, csak -ha úgy tetszik- halasztott törlesztéssel.

  • Garbo
    Sőt: az emberi jogok egy jó részét, és a szabadságjogok legnagyobb részét fizették meg érte generációk, valamint a morál teljes széthullását is árként kell betudni. Nagy üzlet volt, tényleg.
  • ikeásdoboz
    Szerintem a probléma az, hogy sokan erőn felül vásárolnak mindenféle olyan kütyüt, amiből esetleg olcsóbbat is vehetnének (ha reálisan közelítenék meg az anyagi helyzetüket): használható androidos mobiltelefont lehet venni 50-60k környékén is, de mégis sokan vannak, akik megveszik a 200k felettit. 42″-es TV-t is vehetnének sokan 130k környékén, mégis sokan megveszik a 3-4-szer annyiba kerülőt (és ha cserélik őket 1-2-3-4 év múlva, akkor is ilyet, vagy drágábbat választanak).
    Többen a PC-jük fejlesztésébe ölnek hatalmas összegeket, vagy épp a jelenlegi konzol generációra vesznek 14-16k-ért játékokat.
    Ezzel semmi probléma nincs, ha az ember megengedheti magának, de ezzel szerintem nem sokan vannak így (pl. személy szerint egy 500 ezres TV-t akkor vennék meg magamnak, ha legalább 6-700k lenne a nettó fizetésem, és mellé lenne egy 8-10 millió megtakarításom is legalább).
  • snasim
    Azért ez hihetetlen, hogy hányan éltetik a múltat, ahelyett, hogy a jelenben “élve”a jövőjükről gondoskodnának. Én 3x évesen nem a kádár korszakba vágyom vissza!
    Kicsit unalmas, hogy sokan megragadták ismét a cikk lényegét.
  • Konkav
    @ikeásdoboz
    500e tévét én akkor vennék, ha … izé, … valójában soha nem vennék. inkább elolvasnám újra Jeffrey Robinson, Manipulátorok könyvét, ha valaha is úgy érezném, hogy nekem bármilyen tévé kell. én már “lejöttem a szerről”, egy éve nem nézek tévét, és egyáltalán nem hiányzik 🙂
  • bornyu
    Amúgy már Hofi is megmondta:
    Ilyen hely ez a Kárpátia-medence.
    Ha valamink van, nem tudunk vele mit kezdeni, beledöglünk. A semmit már beosztjuk.
  • Bal
    Érdekesebb lenne boncolgatni a cikkben leírtakkal ellentétes jelenséget és következményeit.

    Ami az, hogy a gazdagok viszont egyre többet tesznek félre. A nyugati felső középosztálytól felfelé – akik a világ vagyonának túlnyomó többségét birtokolják – láthatóan nem hajlandóak reáliákra költeni a központi bankok pénzét. Max virtuális javak aukciójába nyomják, mint a tőzsde vagy a kötvények, illetve egymás közötti versenyekbe, mint az ingatlan. De az istennek sem hajlandóak drága utakra, magánrepülőkre és bulikra költeni, ahogy a jegybankok szeretnék.

    A jóléti kapitalizmus önmagát számolja fel. Nincs érezhető hozadéka az egy-kétmillió dolláron felüli javaknak – nem nyersz lényegesen jobb életminőséget. Így aztán marad az egymás közötti versengés, és a hiedelem, hogy a sok nulla a számládon biztonságot jelent.

    Amikor ez majd kipukkan, az nagyot fog szólni mindenkinek. Nagyon nagyot.

  • andrew-andrew

    Szerintem akinek ilyen fizetese van es ennyi megtakaritasa az nem vesz 500e-s tv-t.
  • szocske
    @andrew szerintem is többen vesznek 500ezres tvt 0% kezdős áruhitelre, mint aki fél havi fizetéséből megvehetné.
    azon el lehet gondolkozni, hogy melyik az ok és melyik az okozat a magas fizetés, vagy a felelős gondolkodás.
    Sok jól kereső embert ismerek, de új autóval többnyire azok járnak, akik a munkahelyüktől kapják, a többségnek megfelel az 5-10 éves használtan vett autó is. Pedig megengedhetnének maguknak egy újat, sokan akár hitel nélkül is, de inkább tesznek félre egy kis pénzt.
  • KZoltán

    Itt ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_zhc001.html ‘érdekes’ adatok vannak. 1989: az átlagjövedelem 250×-es (1960 a bázis), 2014: 249×-es, azaz a rendszerváltás óta nem nőtt. Ha ehhez még hozzá vesszük: 1. ez átlag, és az átlag a gazdasági statisztikában lefelé korlátos (0 jövedelemnél kevesebb nincs), de fölfelé a határ a csillagos ég (ma van milliárdos bér is, de 89 előtt politikailag korlátos volt a max. még a pártelitnek is); 2. 89 előtt a tőkejövedelem majd 100%-ban az államé volt, amelyet – jól-rosszul – szétosztott a lakosság között, most viszont majd’ 100% magán, amelyet nem oszt szét a tulajdonos; 3. a GDP ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qpt001.html évi átlag 1.132%-kal nőtt, azaz csak növögetett az össz szétosztható jövedelem, de a munkajövedelmek nem nőttek – valós , hogy a társadalom többsége gazdaságilag rosszul járt 89-cel.
  • Ildikó
    Nagyon kevés megy, az egyedüli luxus, ami akkor még nem volt az TV, net, mobil trio. Ez most négyünknek havi 15000 Ft. Igaz az én fizetésem 10%-a, de akkoriban másra ment el ennyi – ami akkor se volt létszükséglet. De gyerekkoromban minden nyáron nyaraltam, most évekig nem. Volt normális ruhám és nem kínai vacak, normális cipőm ami évekig bírta – most ebből is csak kínaira telik. Ráadásul szüleimnek is az volt, mert ma mi a gyerekeknek megvesszük a normális minőséget, de magunknak nem. Akkoriban ők maguknak is megvették.
    Szüleimnek csak egy munkahelyük volt nekem kettő van évek óta, sőt volt amikor 3 is volt. Otthon emellett nekem is ott a nagy kert, bár állatok nincsenek. Igaz otthon a kertet nagymamám művelte és az állatokat is ő látta el. A házban amit építettek volt vezetékes víz, a gáz az elsők között lett bekötve a faluban.
  • Ildikó
    Apu is építőipari cégnél dolgozott, így voltak onnan gépek, de mindenért fizettünk hivatalosan – ugyanis anélkül nem lehetett volna egy hétvégére a cég telephelyétől 40 km-re a gépeket elvinni. Akkoriban mindenért csúszópénzt kellett adni – a tégláért, cserépért, tetőanyagért, a dolgozókat etetni-itatni kellett, különben nem jöttek el dolgozni.
    Egyébként nem sírom vissza azokat az időket, de az egyszerű ember akkor tudta, hogy tud dolgozni, meg tud élni és ha nem a kocsmára meg cigire cseszi el a pénzét akkor előre is tud haladni. Ha ma végignézek a falun akkor nem látom, hogy házak tömkelegei épülnének, hogy a boltban jobb árú lenne, hogy sűrűbben járnának a buszok vagy bármennyivel is jobb lenne. Vidéken a 30 évvel ezelőttihez képest nincs élet. A fiatalok menekülnek el, mert itt nincs munkalehetőség, nincs jövő.
  • Ildikó
    A szociális háló ma agyonra van lyuggatva. Pontosan azok esnek ki belőle, akinek segítségre lenne szüksége, akinek nincs az meg benne marad. Az egészségügy, oktatás lassan a hatvanas évek szintjén lesz. Ha nincs pénzed nincs lehetőség a jobb ellátásra vagy oktatásra. Elég egy lábtörés, hogy 2 hónapra kiess a munkából és már borul is minden. Az emberek többsége nem azért nem tesz félre, mert feléli vagy hülyeségekre költi a jövedelmét, hanem mert nincs miből félretenni. Amikor a napi megélhetés is gondot okoz akkor miből tegyen még félre is. Egyébként mennyi értelme van félretenni, mikor szinte negatív kamatok vannak? Az egyszerű emberek azt a kicsit amit félre tudnának tenni – de nélkülözniük kellene mellette – nem tudják befektetni, mert fogalmuk sincs, hogy mibe kellene és aki megélte a pengő mélyrepülését az nem biztos hogy most jó szívvel teszi félre a jövedelme bármennyi részét sem.
  • Cold Heart

    miért érdekes, hol lóg az emberek többsége, hogyan éli a kirakat életét fb-n?
    miért az ismerőseid, miért látod őket a hírfolyamban?
    mi közöd van hozzájuk, és nekik hozzád?

  • Shylock
    Habár a takarékos folyamatosan befektető élet nagyon jó az egyénnek, nem biztos hogy ezt társadalmi szinten ki lehet vitelezni. Az a rakás kacatot mit fölöslegesen megvesznek, valakinek jó pénzt hoz. Pörög a gazdaság a tömeg materializmusától.

    Igy minden irigykedő, hedonista, holnapra nem gondoló, múltba viszont nosztalgiázó embernek csak azt mondhatom hogy Köszönöm.

    Az egyedüli veszély az a politikai. Merthogy a questor kötvényes, a svájci frankos hiteles, stb kimentése mind politikai nyomásra felvett teher. Ezeket látva kívánom a racionalitást.

  • Warrior
    Na, korán reggel megkapom az arcomba, hogy nem vagyok trendi 😀 (Én teszek félre, vállalom.)
    Nem baj, már megvilágosodtam, hogy cseppet sem kell érdekeljen mások véleménye, tisztelete (?), ha az nem nekem, hanem valami külsőségnek szól, mint a ruha, kocsi, telefon. Ezt a fajta lenézést fel sem veszem, sőt, sokszor már észre sem veszem – ezt javaslom is 🙂 és a legritkább esetben fordul elő, hogy rossz érzésem van amiatt, másoknak van valamilyük, nekem pedig nincs.
    A reklámok és trendek hasonlóképp hidegen hagynak. Eszemben sincs a szomszédoknak, kollégáknak, eladóknak megfelelni a felelőtlen pénzszórásban, tárgyak, események és életstílus villantásában. Nekem sokkal többet ér a nyugalom és a (pénzügyi) biztonságérzet, mint x “trendi ruhában trendi helyen voltam, trendi ételt ettem és erről trendi szelfit lőttem” esemény.
  • Usespanner
    A jóléti állam is a költekezest támogatja, magas adó, cserébe jóléti intézkedesek a középosztálynak. Uszoda, színházi támogatás, ingyen utazás nyugdíjasoknak, olcsó rezsi nagyfogyasztoknak, támogatott lakashitel.
  • vgaborka
    Egy kis adalék a nosztalgiázáshoz: index.hu/tudomany/2010/05/13/regen_tenyleg_minden_jobb_volt/
  • Tibor
    “A Kádár rendszer és a Szovjetunió is azért ért véget, mert csődbe jutott.”

    Azert tan ahhoz is volt nemi koze, hogy a nepek aruloja az ezerszer atkozott Gorbacsov eladta magat es a hazajat kilora dollarert az ellensegnek.

  • homo oeconomicus superior
    “Döbbenetes hitelekből finanszírozták, amit most szenvedünk, és még fogunk is sokáig.”
    A rendszerváltáskor megdöbbenést okozott, hogy az államadósság nem 10, hanem 20 milliárd dollár. Hogy most mennyi? Majdnem 100 milliárd USD.
    A különbséget már nem Kádár apánk hozta össze.
  • Tibor
    : no igen, ez a masik. Hogy a rendszervaltas utani evekben tizszer annyi hitelt felvettek mar mint Janos ba negyven ev alatt, es valahogy megse latszik meg…
  • Janos82
    @ildiko:

    A masodallas lehet otthon is.
    Hetvegen epitted a hazad -> Ma inkabb hitelt vesznek fel es a komuves megcsinalja ( maris par 1000 oraval kevesebbet dolgozott a csalad)
    Hajnalban kelsz meg megetetni az allatokat a munka elott -> ma inkabb megveszed a hentestol a hust.

    Persze, ha heti 90 orat dolgoznek, akkor nekem is lenne penzem.

    Oktatas:

    Had kerdezzel vissza: Akkor mennyibe kerult volna egy Harvardos tanfolyamot elvegezni? Es ma ? ( 1500 dollartol mar van )

    De amugy tele van a net ingyenes tanfolyamokkal, es eleg sok kozulluk a jo nevu is.

    A rendszervaltas vesztesei amugy a rugalmatlan emberek lettek… (Igaz ez az EU csatlakozas veszteseire is)

  • Warrior
    oeconomicus superior
    És ez mit jelent? Hogy a politikusaink a rendszerváltás óta semmivel sem felelősebbek?
  • Janos82
    @Tibor:

    nyilvan sok hitelt vett fel az allam, gondolom valahogyan versenykepesse kellett tenni az orszagot. Ha megnezem a kulonbseget a 80as evek nemet autoi es a keleti blokkosok kozott, akkor igen nagy lesz a kulonbseg… Ez nyilvan igy volt a tobbi termekkel is.

    @Penge:

    Valamit kezdened kell az ismeroseiddel, ha csak ezek az “ertekek” a barati korodben…