József szeretné befektetni a pénzét, kiszemelte magának a jelzálogleveleket, mint jó lehetőséget.
(Itt írtam röviden már a jelzáloglevelekről. Összefoglalva: ezek ingatlannal fedezett értékpapírok, amelyeket a jelzálogbankok bocsátanak ki. Az így szerzett pénzt újra kihelyezik hitelbe. Mivel van fedezet a kötvény mögött és a törvény elég jól körülhatárolja, mi lehet az és milyen értékben, viszonylag kevésbé kockázatos papírokról van szó.)
Amiért Józsefnek megtetszett a lehetőség, az a magas kamatok. Elolvasva a tájékoztatókat kiderül, hogy a 2018-ban lejáró jelzáloglevél euróban (!) 6,5%-os kamatot ad, de a 2017-es forintos már egyenesen 8,75%-ot.
Ez több mint csábító a jelenlegi kamatkörnyezetben.
Van fedezet, magas a kamat, mi kell még a pénzügyi boldogsághoz?
Egy kis körültekintés.
Ugyanis kötvényeknél a kamat mondhatni semmit nem jelent. Az a kérdés, milyen árfolyamon tudod megvenni a kötvényt jelenleg. Ez az, ami nem derül ki a tájékoztatók olvasása közben. Hiába 8,75% a kamat, ha te a névérték 119%-ért tudod csak megvenni a jelzáloglevelet.
Ha ezzel a vételárral számolsz, kiderül, hogy a hozamod (vagyis a valódi hasznod) már csak 5,6% lesz adózás előtt a 2017-es papírnál, a 2016-os pedig egyenesen csak 4,7%-ot fog adni. Ami nem kevés a jelenlegi 3,5-4%-os kamatok mellett, de azért ne felejtsd el, hogy tavaly ilyenkor még 7%-7,5%-ot kaptál a bankbetétekre is.
Tehát ha te befixálod a hozamodat 4 évre 4,7 vagy 5,6%-on, könnyen pórul járhatsz, ha elindulnak a kamatok felfelé. Ilyenkor vagy alacsony kamatot kapsz még évekig, vagy csak veszteséggel tudod eladni a jelzálogleveledet. (A legutóbbi árfolyamokat itt tudod megnézni. A vételt kell nézned.)
Tehát nagyon fontos, hogy kötvényeknél (mint például a jelzáloglevelek) ne a kamatokat nézd, hanem a lejáratig tartó hozamot és fontold meg, hogy minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb a rizikód, hogy számodra kedvezőtlen változás áll be. Erről bővebben a kötvényekről szóló cikkben olvashatsz.
Természetesen ettől még lehet jó vétel egy jelzáloglevél, esetleg a 4%-os eurós hozam mellett, de azért messze nem annyira, mint felületes olvasás mellett tűnik.
Gyere Akadémiára, még van egy pár hely a novemberi indulással.
Off-topic:
Kiszámoló! Mit szólsz ehhez a cikkhez? Nem lehet, hogy túl egyszerű a szemlélete, bár sok igazság van benne?
"A külföldi tőke sem végezte el ezt a váltást, ellenkezőleg: gyakran az energia-és nyersanyagfaló, környezetszennyező konzervatív szektorban végrehajtott mikroszintű modernizáció makroszinten szerkezetkonzerválást eredményezett. Jó példa erre a magyar alumíniumvertikum, vagy az acélkohászat életben tartása. Valójában ez a magyar gazdaság krónikus egyensúlyi zavarainak, ciklikus (6-8 éves) válságjelenségeinek oka, és nem a „túlfogyasztás”, meg az „osztogató kormányok”, ahogy ezt ma sokan hiszik nálunk.
munkajog.hu/rovatok/munkahely/a-magyar-gazdasag-es-a-csoda
OFF:
Gyerekkoromban, a 90-es években abban a tudatban voltam, az akkor jellemző magas, de évről-évre csökkenő mértékű infláció miatt, hogy az erős gazdaság az olyan, hogy nincsen infláció, a deflációt meg valamiféle paradicsomnak képzeltem el. Ebben az is szerepet játszott, hogy a felnőttek, különösen az idősek a folyton emelkedő árakra panaszkodtak. Akkor el sem tudtam képzelni, hogy a visszaeső fogyasztás (na meg a kikényszerített rezsicsökkentés...) egy igen rossz helyzetben lévő gazdaság esetén is okozhat 0 közeli inflációt, most viszont ezt tapasztaljuk.
Másrészt valahogy van egy olyan érzésem, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel eleve arra hajaz, hogy nagyon sok ember ma is úgy gondolkodik, mint én gyerekkoromban hittem, és a kádári nosztalgia mellett azt gondolják, az erős gazdaság azt jelenti, hogy nem emelkednek az árak.
@Zabalint: talan igy van. mindenesetre a hivatalosan alacsony inflacio legjobb hozomanya, hogy a lehetnek alacsonyan a kamatok, nem kell bert emelni az allami alkalmazottaknak, na meg jol mutat. egyebkent ezzel nincs is baj.
mindettöl függetlenül regi rögeszmem, itt is dohogtam mar rajta, hogy a hivatalos inflacios ertek sehol nincs köszönöviszonyban sem a valosaggal. nem csak otthon, sehol. egyszerüen mindenhol azt latom, hogy januar elsejen több termek es szolgaltatas ara emelkedik meg 5-10%-kal, mint amennyie nem. akarhova utazom, az 1-2 eves turistakönyvek es leirasok arai mar regen elavultak. ha iden egy belepö valahova 14 euro, az hotziher hogy jövöre mar 16, ket ev mulva 18. es ez igy megy mindig.
itt a helyi közlekedesi vallalat minden evben 2 eurot emel a berleten, 2011 vege helyett jövö honaptol 54 euro lesz. az 10% 3 ev alatt.
közben az eurozona inflacioja allitolag 1-2%.
@milyen-feri
Azért ebben benne van az a szubjektív faktor is, hogy hajlamosak vagyunk kevésbé észrevenni a csökkenő árú termékeket, mint a dráguló termékeket. Egy példa a sör, ami Magyarországon az elmúlt 5-10 évben messze az infláció alatt drágult.
De a legjobb példa mégis a műszaki és IT cikkek, amelyek közül sok olyan van, amely Ft-ban olcsóbb ma, mint 1990-ben, miközben a kenyér ára 30-szorosa az akkorinak. Nyilván ebből kevesebbet veszünk, mint élelmiszerből, de azért valamint számítanak.
@milyen feri?
Nyugdíjt és állami alkalmazott bért mindig kell emelni főleg választási év előtt. A pedagógus bért már hozzákötötték a minimálbérhez, amit már be is jelentettek, hogy 100e felé fognak emelni. Sajnos az embereket csak az érdekli, hogy mennyivel nőt a bérük, vagy nyugdíjuk. Szerintem a lakosság 80-90%-nak fogalma sincs mennyi az infláció, 20-30% az se tudja mi az.
Én is osztom viszont azon véleményed, hogy a hivatalos infláció nem takarja a valóságot. Az is csak egy statisztika, amiről tudjuk, hogy csak annak kell hinni amit mi hamisítottunk. Egyébként nekem meggyőződésem, hogy a technológia fejlődésnél csalnak a legnagyobbat. Például a 2012-es csúcs laptopot nem 2013-as csúcs laptoppal hasonlítják össze. Lazán kinézem a KSH-ból, hogy 2012 decemberbe megnézték mennyi az Iphone 4, aztán 2013 decemberbe is megnézik mennyi az Iphone 4.
@milyen feri
Egyébként köszönöm neked és Kiszámolónak is a kbc-s tippet. Azt hiszem náluk fogok tőzsdézni.
Lehet, hogy nem itt kéne megkérdeznem.... de ez a mondat vajon mit jelent?
"Az Alap tőkevédett, azaz a vételtől számított 2 évtől befektetett tőkéjének visszafizetése az alap befektetési politikája által biztosított"
Mi a véleményed a széchenyi bankról és a vonzó eur betétjükről?
szechenyibank.hu/document/Kamatlbak_2013_11_12.pdf
Köszi
@kiss-virag
Biztos sokan linkelik, volt már itt róla szó 🙂
//kiszamolo.hu/megeri-e-a-tokegarantalt-illetve-tokevedett-alap/
@zabalint : egyetertünk, persze nem veszi eszre az ember annyira, ha valaminek nem valtozik az ara. Meg ket eve felirtam az altalam leggyakrabban vasarolt elelmiszerek arat, abbol mar minden dragult. A wc-papir vagy a iphone valoszinüleg nem. Mondhatnam, hogy nem erdekelnek utobbiak, de persze a statisztikat meg pont ök huzzak le. Mindenesetre ez egy nagyon nagy kihivas az eletünk soran: legalabb reszben megörizni a megtakaritasok erteket, ha mar növelni nem is lehet.
@mage
Én meg azon gondolkodtam el, hogy a rendszerváltás környékén hogyan számoltak az élelmiszeriparban a minőségi olló kinyílásával, az átlagos minőség romlásával.
Mármint arról beszélek, hogy voltak a szocializmusbeli átlagos minőségi élelmiszerek, a rendszerváltás után ehhez képest megjelentek prémium termékek és a korábbinál rosszabb minőségű, olcsó termékek is. Gondolj pl. virslire, az 500 Ft-os tesco virslinek nem volt szocializmusbeli megfelelője, de a 3-4 ezres prémium virslinek sem, egyedül a közép kategória volt, viszont a bérolló miatt többen vesznek legolcsóbb virslit, mint prémium virslit, tehát az átlagos fogyasztott minőség lejjebb csúszott. Ezt vajon hogyan vezették? Csak azt nézték, hogy átlagosan mennyiért vesznek virslit? Mert ha így van, akkor az csalóka, hiszen nem ugyanazt vették, hanem rosszabbat.
@mage
Mondjuk műszaki cikknél szerintem biztosan nem csalnak úgy, ahogy te mondod, hiszen így nem is igazán lehetne vezetni, valószínűbb, hogy az okostelefon és laptop piac egészét nézik, ahol vannak újdonságok és kifutó cuccok is egyaránt. Ez viszont azért torzít, mert az elmúlt 20-25 évben rengeteg műszaki cikknek romlott az anyaghasználata azzal párhuzamosan, hogy nagyobb tömegben gyártják.
Azert tunik invalidnak az inflacio, mert amit rendszeresen veszunk, azoknak az ara felette emelkedik, amiket viszont ritkabban, nagyobb ertekben, azoke meg csokken.
ilyen peldaul a szamitogep( egy jo szamitogep a 90es evekben is 200e huf volt, meg most is ) , telefon, auto, plazmatv.
Itt van a modszertan: ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz36.html
Jol latszik, hogy az elelmiszer csak 23%ot tesz ki a teljes indexbol.
A masik nagy meg az uzemanyagok, illetve a szolgaltatasok.
@zabalint
Igen az jó kérdés, hogy a minőség romlását, hogyan számították. Van egy olyan érzésem, hogy nem nagyon törődtek vele, mert így egyszerűbb volt és a kormányzatok is szívesen láttak minél kisebb inflációt. Amúgy biztos, vagy benne, hogy a sör ára az elmúlt 5-10 évben mesze infláció alatt drágult? Vagy csak megjelentek az alacsony alkohol tartalmú sörök a piacon, amik tovább rontották a minőséget?
Mikor megjelent az okostelefon, a laptop, tablet, mb3, mobil, lapos tévé, pc, stb azokat mégis mivel hasonlították össze, ha előtte nem volt?
Igazából az jár jól aki a műszaki cikkeit gyakran cseréli, mert azok ára esik. Ráadásul ezt gyakran hitelből teszik. Nem is értem a hitelesek mit sírnak állandóan. Inkább a betéteseknek kéne sírni, nekik van kamatadó, eho, megemelkedett banki szolgáltatások a rosszabbnál rosszabb devizahiteles mentési akciók miatt.
@zabalint 2013-11-12 - 16:29
Valahogy a sör nekem pont ellenekzo erzeseket kelt.
2-3 evvel ezelott egy fajtat 99-110 Ft kozt vettem, ma sehol nem kapom meg 140 Ft alatt. A "magyar" sorok is ha jol emlekszem akkor 120-150 Ft-on futottak, ma meg 160-190-en. Vagy csak en jarok nagyon rossz boltokba. 🙂
Fogyasztoi kosar (2010)
eski.hu/new3/adatok/arinformacio/tablazatok/2011/arinformacio-2011-1.xls
@gabenhun
2-3 éve kétlem, hogy 120-150-ért kaptad volna a magyar söröket (ha Soproni, Borsodi, Dreher-re gondolsz), nekem 2005-ben már 160-170 körül volt a Soproni.
De tudok pontosabbat, mert 2009 nyarán voltam egy bizonyos rendezvényen (a pólómat néztem meg, hogy mikor volt), és pontosan emlékszek, hogy a miskolci Avason egy Sparban 104 Ft / üveg áron vettük a nagyon olcsó Sárkány sört (dobozos akkor is 140 volt belőle), ugyanezt tegnap láttam itt a Sparban 115 / üveg áron.
Amit ma nem kapsz 140 alatt, az 2-3 éve úgy lehetett 100, hogy bevezető áron volt, vagy a népszerűsége nőtt meg nagyon azóta. Tipikusan igaz ez olcsó német import sörökre, pl. Lidl-s sörök, amelyek egy időben nagyon alacsony áron voltak. De pl. hazai gyártású Kozel a bevezetésekor olcsó és finom volt, ma az előbb említett magyar sörökkel van egy árban, és rosszabb lett náluk.
@mage
Én a sörnél ugyanazt vetem össze ugyanazzal, ha az átlagos fogyasztási minőséget figyelmen kívül hagyva az egész piacot néznénk, akkor meg inkább nominális árcsökkenés lenne belőle. Ja, és még mindig iszonyat drága itthon a söt, egy példa, egyik Lidl-s sör mikor itthon 160 volt, Németországban 25 cent + betét áron volt, másrészt nagyjából ott a felső-közép kategória van olyan áron, mint nálunk az alsó-közép. Pont azért nem tudtak a hazai sörgyárak árat emelni, mert ha nem is túl agresszíven, de kicsit alájuk licitálnak alsó és alsó-közép kategóriában a diszkont üzletláncok az import sörökkel.
@mage "Nyugdíjt és állami alkalmazott bért mindig kell emelni főleg választási év előtt. "
Hat tortenetesen a koztisztviseloi illetmenyalap erteke 2008 ota valtozatlan, es nem ugy nez ki, hogy 2014-ben emelnek.
A nyugdij meg valasztastol fuggetlenul minden evben emelkedik.
@morbiczer
A hivatalokban dolgozó köztisztviselők nagy része szerintem jól járt az egy kulcsos adóval. Meg szerintem még most is sokan szívesen lennének köztisztviselők.
Nyugdíjat meg persze minél többször kell emelni, hogy minél többször el lehessen mondani, hogy mi emeltük a nyugdíjakat. Szerintem minden pártnál a választási kampány megtervezésének első pontja: Hogyan állítsuk magunk mellé a nyugdíjasokat. Ez addig így is fog maradni amíg van demokrácia, vagy amíg a nyugdíjasok is szavazhatnak. Ez nem csak Magyarország problémája, hanem az egész EU ettől döglődik.
@mage
A köztisztviselőket annyira nem néztem, de a közalkalmazottaknál biztosan nem jellemző, hogy sokan jól jártak volna az egykulcsos adózással, ha megnézed a bértáblát, amit 5 éve befagyasztottak, nevetséges fizetések vannak. Egy pályakezdő, egyetemi végzettséggel ha közalkalmazottnak, de nem tanárnak (akiknek volt némi emelés) menne el, az 128 bruttót kapna, de ez sok év alatt sem lesz akkora összeg, hogy megérje az egykulcsos adó. De a tanárok sem az emelés után.
Valószínűnek tartom ugyanakkor, hogy a köztisztviselők közül is csak a vezető pozícióban lévők jártak jobban vele, de ebben sem vagyok biztos, mert van egy ismerősöm, igaz ő közalkalmazott, de vezető pozícióban, aki jól járt volna az egykulcsossal, de úgy csökkentették a fizetését, hogy ez az előny pont elvesszen.
Egyébként az egykulcsos adót tartom a kormány egyetlen értelmes intézkedésének, de most nem fejtem ki miért
Azért mondtam hivatali köztisztviselőt, mert tudtommal minden területen 250e felett van az átlag bérük minden illetménnyel és jutalommal együtt, aminél szerintem már bőven jól jött az egy kulcsos adó.
Abban nem értünk egyet, hogy jó az egykulcsos adó. Persze az a rendszer se jó szerintem ami előtte volt, hogy 2 kulcs van és 170e-ig 18%, még 170-től 36%, miközben az átlagbér 202e. Egyébként ténylegesen csak az idéntől volt egy kulcsos Magyarországon és könnyen lehet, hogy nem is marad így sokáig. Ha jól emlékszem 1-2 hete már Varga is felvetette, hogy nem biztos, hogy olyan jó az-az 1 kulcsos adó, de még kell neki időt hagyni. Bár gazdasági kérdésekben nem sok jelentősége van annak amit Varga mond, majd Rogán eldönti mi legyen.
Kedves Kiszámoló!
Nem értem a számolást:
Vettem 10 000 Ft névértékű jelzáloglevelet 11 400 Forintos áron.
A fix kamat 8,15% Azaz 815 Ft Ez nekem 7,14% hozam a befektetett tőkére.
815/11400
A bank pedig a vételi papíron azt írja, hogy : Kupon:6,3%
Ez hogy jöhet ki?
Én számolok rosszul? Vagy valamit nem veszek figyelembe?
Kösz:
Zsolt
@zsolt
Jó lenne tudni, még pár dolgot tudni, mert kevés információt adtál meg értelmes válaszhoz. Hány éves jelzálog levelet vettél? Mennyi van még a futamidőből? Ha több, mint egy éves futamidő, akkor kamatos kamatról van szó?
Egyébként a képlet amit használsz biztos, hogy nem jó.
@zabalint
Azt el is felejtettem, hogy a köztisztviselők vehetek fel kamatmentes lakáshitelt valamikor a kétezres évek elején. Igazából annak szívás aki az elmúlt 6-8 évbe ment köztisztviselőnek és nincs tele nyelvvizsgával.
Az is mindig változik, hogy minek jó lenni. Most a kezdő pedagógusnak igen nagy béremelést kaptak, de egy több diplomás tanár akinek sok túlórája volt és a pályán van 30-40 éve nem biztos, hogy jól járt az új életpálya modellel. Orvosnak is jó volt lenni sokáig, az utóbbi pár évbe ők is sokat csúsztak lefele a fizetési ranglétrán. Az menti meg őket, hogy hiány szakma lesz. De például egy kezdő patológus simán megkeres 250 nettót havi 40 órás munkával, ha meg később vállalkozóként dolgozik be patológia intézeteknek a 7 számjegyű kereset se elképzelhetetlen. Holott régen a patológus volt az abszolút mostoha munka,mert nem volt hálapénz.
@zabalint
Szóval szerencse is kell, hogy jókor végez jó munkát, vagy sok mindenhez kell érteni és merni kell váltani.
@mage
"De például egy kezdő patológus simán megkeres 250 nettót havi 40 órás munkával"
Ennyit egy tömegdiplomás is megkeres egy multinál Budapesten szintén relatíve kezdőként (1-2-3 év után). Csak ő nem szopott végig 5 évet az egyetemen milliókért. Szóval elég szomorú hogy csak 250 az a nettó.
@pdw
Értem én, hogy sok ember él Pesten, de ne ez legyen már mindig a kiindulópont, mert az ország lakoságának 80% nem Pesten és annak vonzáskörzetébe él. "A KSH adatai szerint egy alapdiplomával megszerezhető átlagbér 2012-2013-ban nagyjából nettó 180 ezer forint, míg a mesterdiplomás átlagbér nettó 210 ezer forint."
Amúgy, ha Pesten ilyen jól lehet keresni tömegdiplomával, nem értem mért panaszkodik mindenki a drága BKV miatt, vagy mért állami pénzből épül a 4-es metró, vagy mért állami pénzből kell megmenteni a BKV-t pár évente. Mivel ahol magasak a bérek az adókból is több pénz folyik be a városnak.
A patológust azért hoztam fel, mert ugyan azért a munkáért 5-6 éve kb 120e-t kapott. Az egyetemi képzését is az állam fizeti alapesetbe. Ha meg valaki megteheti, hogy kifizeti a képzést az nem a pénzért lesz orvos, vagy nem itthon fog dolgozni. Minimum 6 évig szopnak a diplomáért.
Szia!
2020 ban jár le FHB jelzáloglevél.
7 db kifizetés lesz még.
Nem tudom, hogy a bank kamatos kamattal számol-e
Zsolt
@zabalint 2013-11-14 - 09:44
Sajna nem tudok pontos szamokat, de fura volt, mert epp a napokban gondolkodtam, hogy mennyire megdragultak a sorok. Legalabb is erzesre.
Persze, lehet, hogy csak a bevezeto arak koptak ki...
@pdw
Nem 5 évet, hanem 6-t simán egyetemen, 3-at rezidensként közel minimálbéren a szakorvosi képzése alatt. Nem véletlenül van egyébként, hogy az orvostanhallgatók fele orvos gyerek, mert a megélhetés csak egy bizonyos életkor után biztosítható, addig el kell tartani a gyereket, másrészt át lehet neki adni a praxist idejével.
Egyébként aneszteseknek is igyekeznek mostanában némileg többet fizetni, mert ők sem kaptak hálapénzt jellemzően.
@mage
Informatikusként vagy mérnökként vidéken is jobb kezdőfizetéssel lehet elhelyezkedni, mint orvosként.
Amúgy a képzést lehet, hogy fizeti a képzését az állam, de attól még a hallgatónak is sokkal költségesebb más képzésekhez képest. Nekünk informatikus szakon minden elérhető volt akár a netről is, orvosoknak 2. félévben csak az anatómiai atlasz 60 ezer (ha lemásolnák színesben, még többe jönne), de egy átlagos szakkönyv 20 ezer, amiből nem egy kell félévente, de elég vaskosak ahhoz, hogy fénymásolva se legyen olcsó. Ja, és aki nem akar csúszni, annak gyakorlatilag nincsen élete...
A legutóbbi 2 évfolyam pedig kamikáze évfolyam, mert ha valaki nem végzi el, annak az addigi tandíj felét vissza kell fizetnie, ami nem derül ki feltétlenül az 1. félév után, akinek 3 év után vége, az 4 milla tartozással kezdheti az életét, plusz diákhitel, ha volt. Márpedig mindig akad aki nem végez..
@mage
A BKV szerintem nagyon olcsó, legalábbis a bérlet az az. Távolsági közlekedésben a 10 km-es bérlet drágább, mint egy összvonalas BKV bérlet...
@zabalint
Pontosítanék. Ismerősöm aki rezidens patológus 300e nettót kap havonta. Ez úgy áll össze, hogy alapbér plusz 50%(mert hiányszakma) plusz 100e(mert vállalta hogy nem fogad el hálapénzt). Pár éve ugyan ezért tényleg csak éppen minimálbér felett kapott volna. Szóval szerencsésnek mondhatja magát a pár évvel ezelőtt végzetekhez képest. Az, hogy mennyit ér a munkája a többi szakmához képest a kereslet kínálat meg az érdek érvényesítő erejük határozza meg alapvetően.
Aki az elmúlt 1.5 évbe kezdte el az orvosit annak tényleg szívás, ha nem tudja elvégezni az egyetemet. Viszont aki előtte kezdte el és elvégezte kapott fillérekért egy 10 milliós diplomát és mehetett oda dolgozni ahova akart a világba. Ez is csak azt bizonyítja, hogy jókor kell jó helyen lenni és élni kell a lehetőségekkel.
@zabalint 2013-11-18- 16:15
Szerintem félre értettél én egy példát hoztam, hogy egy patológus mennyit kereshet nem azt mondtam, hogy az orvosok kezdő bére magas. Én debreceni vagyok és elég sok informatikust keresnek, mert 2 nagy multi is ide települt, de nem nagyon ismerek olyat aki 250e nettó felett kezdett. Szóval szerintem nem olyan rossz patológusnak lenni manapság. Persze nem is a világ legkifizetődőbb állása.
Hát azért a komoly informatikus képzésekről sokkal több embert szórnak ki, mint az orvosiról. Persze ez nem jelenti azt, hogy nehezebb lenne, mert órára biztos sokkal kevesebbet járnak és tanulással is kevesebb időt töltenek. Ennek ellenére szerintem megérdemlik a magas bért, mert nem kis kihívás elvégezni a komolyabb szakokat. Ezt mutatja a rendkívül magas lemorzsolódás is.
A BKV szerintem is olcsó, de az emberek hozzászólásai általában nem ezt szokták tükrözni.
@zsolt
Mivel évente kifizeti a bank a kamatot, számolhatjuk úgy mintha kamatos kamat lenne, mert a kamatot újra be tudod fektetni. Az lenne még a kérdésem, hogy a megvétel és az első kamatfizetés között hány hónap van?
@zsolt
Amúgy a számításoddal az a baj, hogy nem vetted figyelembe, hogy 11400 Ft-ért vettél 10000Ft-os névértékű jelzálog levelet. Tehát lejáratkor papíronként 10000Ft-ot fogsz visszakapni nem 11400Ft-ot.
Szia!
Igen illetve 10945 a nettó ár. 945 Ft-tal kevesebbet kapok. Ha ezt levonom, és úgy számítom a hozamot, akkor megvan a 6,3 .
Kösz
Zsolt