A január elsejével bevezetett tranzakciós adóhoz nagy reményeket fűzött a kormány, nem kevesebb mint 301 milliárd forintot szeretett volna beszedni belőle, vagyis 10 millió lakossal számolva fejenként és évente 30 ezer forintot. Vagy másként mondva egy négytagú család havi 10 ezret fizet erre az adóra.

(Természetesen az adó nagy részét a vállalkozásoknak kell megfizetni, ezért nem helyes így számolni, de érzékelteti az adó nagyságát.)

A februári adatok alapján még az időarányos bevétel fele sem folyt be, a tervezett 27 milliárd helyett csak 13,4 milliárd bevétel származott ebből az adóból.

Nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam, de írtam arról, hogy eddig a legtöbb országban megbukott a tranzakciós adó. (Itt tudod elolvasni)

A legrosszabb hír, hogy a nemzetközi felmérések szerint a gazdaság szereplői gyorsan alkalmazkodnak az új adóhoz és az ebből származó bevétel hónapról-hónapra csökken. A cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a lakosság kétszer meggondolja, utaljon-e nagyobb összeget, illetve újra nő a készpénzes fizetés aránya. Pont február-március az, amikor a gazdaság szereplői kézhez kapják az első számlakivonatokat és leesik a tantusz, hogy milyen brutális az elvonás mértéke. Még csak ezek után várható az igazi adóoptimalizálás megindulása.

A kormány erre úgy reagált, ha kell, akkor megemelik az adót.

Nos, szintén a felmérések szerint egy 2 ezrelékes adó esetén (ez van most) egy év alatt 9%-kal csökken az adóbevétel, egy 3 ezrelékes adó esetén már 30% az egy éves csökkenés.

Ha nálunk az első hónapokban is a tervezett összeg fele jött be, kíváncsi vagyok, mennyi lesz a végeredmény az év végén.