A január elsejével bevezetett tranzakciós adóhoz nagy reményeket fűzött a kormány, nem kevesebb mint 301 milliárd forintot szeretett volna beszedni belőle, vagyis 10 millió lakossal számolva fejenként és évente 30 ezer forintot. Vagy másként mondva egy négytagú család havi 10 ezret fizet erre az adóra.
(Természetesen az adó nagy részét a vállalkozásoknak kell megfizetni, ezért nem helyes így számolni, de érzékelteti az adó nagyságát.)
A februári adatok alapján még az időarányos bevétel fele sem folyt be, a tervezett 27 milliárd helyett csak 13,4 milliárd bevétel származott ebből az adóból.
Nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam, de írtam arról, hogy eddig a legtöbb országban megbukott a tranzakciós adó. (Itt tudod elolvasni)
A legrosszabb hír, hogy a nemzetközi felmérések szerint a gazdaság szereplői gyorsan alkalmazkodnak az új adóhoz és az ebből származó bevétel hónapról-hónapra csökken. A cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a lakosság kétszer meggondolja, utaljon-e nagyobb összeget, illetve újra nő a készpénzes fizetés aránya. Pont február-március az, amikor a gazdaság szereplői kézhez kapják az első számlakivonatokat és leesik a tantusz, hogy milyen brutális az elvonás mértéke. Még csak ezek után várható az igazi adóoptimalizálás megindulása.
A kormány erre úgy reagált, ha kell, akkor megemelik az adót.
Nos, szintén a felmérések szerint egy 2 ezrelékes adó esetén (ez van most) egy év alatt 9%-kal csökken az adóbevétel, egy 3 ezrelékes adó esetén már 30% az egy éves csökkenés.
Ha nálunk az első hónapokban is a tervezett összeg fele jött be, kíváncsi vagyok, mennyi lesz a végeredmény az év végén.
Remélem, hamar eltörlik ezt az adót.
Kíváncsi leszek, hogy az azeri mintára bevezetendő online pénztárgép renderén is ekkorát buknak. Szerencsére csúszik az online összeköttetésű pénztárgépek bevezetése, pedig már április 1-étől akarták. Szerintem szeptember 1-e előtt nem lesz belőle semmi. Tanulhatnánk a horvátok esetéből is, akik bevezették idén január 1-étől az online pénztárgép rendszert, de ott is elmaradnak a plusz adatok, amit a szürke vendéglátóipari bevételekből várnak, déli szomszédaink. Vagyis ezidáig nem lett annyi adóhivatali eljárás vállalkozók ellen, mint amennyire számítottak.
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/novekvo-forgalmat-hoztak-az-online-kasszak-horvatorszagban/
31%-al jelentettek nagyobb forgalmat a horvát vendéglátóhelyek.
Annyira azért nem rossz arány ez. Nálunk is simán összejöhet ennyi. Ismerek vendéglátóipari vállalkozókat. Nagyon nagy mértékű a feketegazdaság ebben a szektorban. Egy Balaton-parti étteremben egy ellenőrzés során derült ki, hogy egész délután telt házzal üzemeltek és este még egy tétel sem volt a gépben. Egy falusi kocsmában ahol a vendégek 98%-a falubeli ott is csak kis része van beütve a gépbe a forgalomnak.
Az egyik barátom falusi kocsmás, évek óta éppen csak nem veszteséges. Míg azért is kell 25 ezret fizetni negyedévente Artisjusnak, hogy szólhasson bármilyen kereskedelmi rádió a sörözőben, és míg ezért megbüntet a NAV 400 ezer forintra, mert 125 forinttal több volt a kasszában egy rovancs alkalmából, addig nem lesz Magyarországon normális vendéglátás. Ja, és ha véletlenül megemeli korsó sör árát, akkor is régi árat dobnak a törzsvendégek a pultra, és azt mondják, hogy akkor nem a krigli szintvonaláig kérik, hanem lejjebb, mert ők akkor sem fizetnek annyival többet. (Ez a benzinkúton ötezerért tankolok kocsmai verziója.)
Mint mindennek, ennek a dolognak is másik fele. Van egy cég, akikkel együtt dolgozunk, kávéautomatákkal foglakoznak. Míg a cégvezető büszkén mondogatja, hogy addig jó ez a biznisz, míg a gépei nem adnak számlát, és annyi pénzt tud fehérre mosni, amennyit nem szégyell.
Igen ebben is igazad van. Én egy 800 fős faluban lakom. 10 évvel ezelőtt 3 kocsma működött. Mindig azt mondtuk, hogy akármilyen rossz a gazdasági helyzet, kocsma nem fog bezárni. Most a 3-ból egy van az is csak vegetál. Pár alkesz ücsörög egy-egy fröccs mellett órák hosszat. Árulják is az üzletet, de már évek óta nem tudják eladni. Így nem csodálkozom ha rákényszerülnek az adócsalásra. Persze ez sem jó megközelítés, mert azt is lehet mondani hogy aki nem tudja az adót befizetni annak nem életképes a vállalkozása inkább ne is csinálja.
Ez most hol erv az adocsalas visszaszoritasa ellen?
Tudom, hogy elsore nehezebb lenne, ha mindenki tisztesegesen befizetne az adot, de utana mindenkinek konnyebb lenne, mert mindenki rakenyszerulne az aremelesre.
Amugy abban a faluban, ahol 1 kocsma van, ott vagy racionalizalni kell, es akkor maradhat a regi ar, vagy emelni, vagy bezarni. Az nem jo megoldas, hogy az emberek adot csalnak, de amig nincs kikenyszeritve, addig fognak. ( En is csalnek, ha tudnek... )
Igen ez nem érv az adócsalás mellet, de jól mutatja a gazdasági helyzetet, hogy legálisan 800 lakosból nem él meg egy kocsma. Pedig a lehető legkisebb költséggel működik. Alkalmazott nincs, egy nyugdíjas házaspár működteti.
Ettől még az adócsalás ellen küzdeni kell. Reménykedjünk, hogy egyszer lesz egy olyan kormányunk aki egyszerű adórendszert, ésszerű mértékű adókat vezet be és azokat következetesen, keményen be is hajtja.
csodálkozom, hogy a külföldi bankok még nem mentek rá kifejezetten magyaroknak szóló (akár Ft-os) számlaveztésre.
Egyébként úgy tudom, hogy van/lesz valami EU-s jogszabály (SEPA), mely szerint bármilyen EUs számlaszám használatát lehetővé kell (majd) tenni. Tehát a munkáltatónak megadható bármilyen EUs bankszámla a fizetés utalásához, és a szolgáltatóknak is a csoportos beszedéshez.
Működik ez már? Próbált már valaki külföldi bankszámlaszámot megadni ilyen célra belföldön?
Szerintem emiatt közvetve a kamatadó bevétel is csökken:
- a kamatvadászok nem utalják el 1-2%-kal jobb ajánlatért másik bankba, mert a pluszt elvinné a tr. adó, hanem leköti ahol van alacsonyabb kamattal. Eredmény : kamatadó kevesebb, tr. adó = 0
- kisebb összegeket (2-300e) eddig áttettem pl az axa vipre, vagy lekötögettem külön. Most egyszerűen nem éri meg lekötögetni, hanem áll a számlán, amíg le nem jár a "nagy" betét, és akkor hozzácsapom. Nincs belőle se kamatadó, se tranzakciós adó addig.
Én úgy minimalizáltam a tr. adót, hogy az összes betétet összevártam, és egyben kötöttem le...
en ugy tudom, hogy a sajat szamlak kozotti utalas bankon belul ingyenes... igy a lekotesnek is ingyenesnek kell lennie. Max az olyan kamatvadaszat nem eri meg, hogy 2-3 bankban van bankszamlad, es azok kozott nem eri meg utalgatni emiatt.
ezért legalább a saját számlák közti utalás lehetne illetékmentes (különböző bankok esetén is), ahogy először szó volt róla. Erősítené a versenyt, és még a kamatadó is több lenne.
Amúgy igazából azt nem értem, hogy a banki költségek miért ÁFA mentesek (tudtommal ez EUs szabály). Ha a levont díjak után fizetne a bank ÁFÁ-t, mint minden más szolgáltató, akkor nem kellenének ilyen trükkös megoldások, mint a tranzakciós adó.
Jó lenne, csak nem olyan könnyű kivitelezni. Bankon belül még könnyen leellenőrzik, hogy kié a két adott számlaszám, de két bank között nem hinném hogy olyan egyszerű lenne az adategyeztetés két számlaszám között, hogy az a Kovács István az a Kovács István-e.
Körtefa!
Nem tart sokáig szerintem, bár én csak a hiteleimből adódóan gondolom. Ugyanis a folyószámlahitelem módosítgatása miatt (lefelé természetesen), mindig hitelbírálat van, és lekérdezik a más pénzintézeteknél levő hiteleimet is, gondolom mintegy ellenőrzésképpen, hogy igazat mondok-e nagyságrendileg, és fillérre (nna jó, forintra) pontosan megkapják a KHR (régebben BAR) rendszerből a másik banknál levő tartozásomat. Ebből gondolom, hogy a bankszámlák beazonosítása sem tart pár gombnyomásnál tovább...
nem tudom, hogy a KHR milyen egységes bankközi azonosítót alkalmaz, de az adómentesség szempontjából jó azonosító lehetne az adóazonosító (cégeknél az adószám). Ezt bizonyos banki termékek esetén ma is meg kell adni (talán sima folyószámlánál nem). Némi fejlesztést igényelne ugyan a dolog, de az egész tranzakciós adó is igényelt fejlesztést a banki rendszerekben.
Igényelne fejlesztést, de akkor az állam kevesebb adóbevételt kapna, és a bankok megint fejleszthetnének sok pénzért... Egyik félnek sem jó az. Nekünk jó lenne, de az meg mindegy. 🙂
2 ezrelek az ado. + 1-2 %-ert akkor megeri utalni, nem?
tangerine-nek szantam...
nem, mert az 1-2% egy évre szól, az 3 hónapra 0,25-0,5%, mínusz kamatadó, vagyis maximum 0,42%.
0,2% oda, 0,2% vissza, ha nincs egyéb költséged (van), akkor is marad 0,02%, vagyis kétszáz forint egy millión.
Nem értek egyet. Minden pontot cáfolok. 🙂
Nem 1-2%, hanem 3,6% különbség, több mint a duplája: 2,90% (Uni régi pénzre) vs. 6,50% Axa (új pénzre)
Nem 3, hanem 6 hónapra kötöttem.
Kiszámoltam, és kb 190 eFt a különbség fél évre, több, mint egy ezres naponta(!).
Tehát megéri. 🙂
Ja és egyéb költség sincsen, az axa teljesen ingyenes. Az unicreditben havi 150e utalással ingyenes, visszautalás 300Ft. Ha jól meggondolom, ez utóbbit lehet fel is mondom, mert fél évig minek fenntartani üresen.
folyt.
...és már inkább a hosszabb futamokra megyek rá, így is lehet kamatvadászni, és max 6000 akármennyi pénzre.
Most pl. fél évre fogom lekötni, azaz átlag havi 1000 Ft lesz, plusz még havi szintem valamennyi minimális, bár a K&H zérónál még most sem kell ilyet fizetni.
Én nem csodálkozom, a tornatermes felméréstől az szja-változásokon át a nők nyugdíjba menéséig mindenből az ordít, hogy pártunk és kormányunk örökbecsűen bölcs végrehajtói képtelenek alkalmazni a négy alapművelet épp aktuális darabját, nekik az "osztás" max. pénzosztásként értelmezhető...maguknak meg a havereknek.
Szerintem ennek kb annyi elonye van, hogy az emberek elkezdtek tudatosabban szamlat valasztani ( legalabbis nehanyan ), es talan emiatt fejlodik az otthoni penzugyi kultura. Az ezen feluli hasznokat valoszinuleg a karok el fogjak vinni.
en amugy majd Junius-julius kornyeken fogom megnezni az aktualis ajanlatokat, es majd akkor optimalizalok... Addigra talan kijonnek a bankok a vegleges ajanlataikkal.
Amugy megfigyeltem hogy az Erste-s szamlakivonaton a sajat Erste -> Erste Broker szamlam kozotti atvezetesre (oda is meg vissza is) fel van tuntetve az ado merteke. Ez vajon miert van?
Ugyanaz a bankszamla elso 8 jegye, ergo ugyanaz a bank (nyilvan).
Ez érdekes, mert nálam a saját számla -> Hozamplaza közötti átvezetés után nincs adó feltüntetve ("(-)" van írva). Ha ténylegesen megfizeted az adót, akkor érdeklődj utána, mert ilyen esetben nem kellene tranzakciós adót fizetni!
Nem, nem fizetek semmit. Csak oda van irva (amugy pl. a hitelkartyakivonaton is vannak ezek, de persze ott sincs semmi ado fizetve reszemrol).
"A februári adatok alapján még az időarányos bevétel fele sem folyt be..."
Szerintem még némileg javulni fognak az arányok, mármint az állam szempontjából. Néhány bank nem is január 1-jével vezette be, hanem várt 1-2 hónapot. Majd a márciusi teljesülési arányokból már jobban lehet látni.
Na de ő attól még befizette ám, hogy nem terhelte az ügyfelekre.
Éppen fordítva lesz: egyre több ügyfél már a saját bőrén fogja érezni a költségét hamarosan
Most ezen lepődjünk meg? Már több mint 20 éve folyamatosan bebizonyítják, hogy alkalmatlanok, még számolni sem tudnak...
Birka magyar csak azt kapja, amit választott...
Nem lehetne a hülye vezetőkre hivatkozva menedékjogot kérni valamelyik szomszédos országban?
hat... a birka magyar nem tudja, hogy a szomszedos orszagok majdnem barmelyikebe barmikor atkoltozhet. Ugyhogy nincs szukseg semmifele menedekjogra.
"A kormány erre úgy reagált, ha kell, akkor megemelik az adót."
Ehhez értenek. Szánalmas, komolyan mondom.
Úgy az egész szánalmas. Most éppen Szaniszlót hurcolják meg.
http://index.hu/belfold/2013/03/20/mindjart_kiderul_szaniszlo_visszaadja-e_a_tancsics-dijat/
De nem csak ők, kezdem azt hinni, hogy majdnem mindenkivel komoly bajok vannak nyaktól felfelé...
Ha négyszeresére emelik az adót, a kétszerese csak be fog jönni 🙂
Legyen 1%, az olyan szép kerek szám 🙂
http://www.portfolio.hu/gazdasag/minden_a_novekedesen_all_vagy_bukik_interju_varga_mihallyal.181637-3.html
Portfolio.hu: Korábban volt arról szó a kormány részéről, hogy ha tartós bevételelmarásról van szó, akkor a tranzakciós illeték kulcsának megemelésére is sor kerülhet. Elképzelhető ez a forgatókönyv?
V.M.: Még korai erről beszélni. A Bankszövetség és az előző tárcavezetés korábban kötött egy olyan megállapodást, melyben az is szerepelt, hogy bevétel-elmaradás esetén megvizsgáljuk az illeték kulcsának emelését. Tárgyalni fogunk a Bankszövetséggel arról, hogy ennek szerintük mi az oka.
A bevétel pedig folyamatosan csökkenni fog, mert a nagybefizető cégek folyamatosan viszik ki a számlákat pl. Angliába, csak nekik nem 1-2 nap új számlát nyitni... Most még fizetnek, de 1-2 hónap és a jórészük nem lesz itt.
Azt látni kell, hogy a bankköltséget a (multi)cégek tavaly még időben megtervezték, beletették a budget-ba. Na most ezt az új adó keresztülvágta, így ők nem fognak fogcsikorgatva kitartani, mert tartani kell a budget-ot, így nyitják egyből külföldön a számlát.
Nálunk havi 2M körül lett csak a tranzakciós adó miatti pluszköltség, jövő hónaptól már az utalások 98%-a Angliából megy majd. (ahol ráadásul még a tranzakciós adó nélküli díjankál is jobb kondíciókat kaptunk)
A bank amúgy azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban tömegével nyitott náluk kinti számlát magyar cég.