NOK vagy lakástakarék?

Kormányzati segédlettel sikerült újjáéleszteni a 2012-ben betiltott vásárlói klubokat és hogy biztos jól menjen az üzlet, az állam az adófizetők pénzéből még 30% támogatást is ad annak az egy piaci szereplőnek, aki megfelel a törvényi előírásoknak.

Ennek neve a NOK (Nemzeti Otthonteremtési Közösség), az erről szóló törvényt lényegi változás nélkül újra elfogadták tegnapelőtt, miután a köztársasági elnök visszadobta azt az első körben.

Itt már írtam róla bővebben, ez a cikk annak folytatása és kiegészítése.

Átlépve a kockázatokat (mi garantálja, hogy meglesz a pénzed 15 év múlva is, lásd még Quaestor BudaCash, Hungária és társaik) és a teljes kiszámíthatatlanságot (neked mindegy, hogy két év múlva lesz lakásod, vagy 15 év múlva, amikor a gyerekek már felnőttek?), nézzük meg azt, vajon megéri-e egyáltalán belépni egy ilyen vásárlói klubba, újmagyar nevén Otthonteremtési Közösségbe.

Most felejtsük el azt, hogy várhatóan először azok jutnak lakáshoz, akiknek amúgy is van rá pénze (ezért van a licit lásd bővebben az előző cikket), induljunk ki abból, hogy matematikai esélyeknek megfelelően pont félidőben kerülsz te sorra.

Egy 15 éves klub esetén ez ugye 7,5 év.

Abból kiindulva, hogy az állami támogatás maximuma évi 300 ezer forint, nyilván nem fogsz évi egymilliónál többet befizetni, mert minek.

Tehát 7,5 év alatt befizetsz 7,5 millió forintot, addigra kaptál rá 2,25 millió állami támogatást, így van 9,75 millió forintod  akkori értéken.

Illetve nincs, mert nyilván nem pusziért szervezik ezeket a fogyasztói klubokat. (Egyetlen személyre megírt törvény átverve két nap alatt a parlamenten kétszer egymás után. Szerinted mennyi pénzről van szó?)

Ha csak évi 2,5% a kezelési költség (ennél csak több lesz szerintem, régebben is ennél több volt) és a nyitási díj is komoly összeg lehet (valamiből fizetni kell az ügynököket, akik felhajtják az embereket), de most számoljunk csak az évi 2,5% költséggel.

Emlékszünk még a táblázatra, mit jelent egy kis költség 10-15-20 éven keresztül? Ha nem, itt megtalálod.

Bár itt nem egyösszegű befektetésről van szó, az évi 2,5% költség itt is csúnyán megeszi a pénzünk egy részét. Így 7,5 év múlva az állami támogatásokkal együtt is 8,77 milliónk lesz csak.

Vagyis a teljes hasznunk állami támogatással együtt 7,5 év alatt 1,27 millió forint.

Mivel itt kamatot nem kapunk a befizetéseinkre, lemondtunk arról, hogy infláció plusz 3% kamatot kapjunk a pénzünkre prémium állampapírban. Ezen keletkezett 1,57 millió kárunk addigra, ha az átlagos inflációt csak 2%-nak vesszük. Ha nagyobb lesz az infláció, még nagyobb a kárunk.

Tehát eddig a teljes “hasznunk” 300 ezer forint mínusz.

A lakásárak is emelkedtek addigra, tehát 7,5 év múlva ugyanazért a lakásért 20-30%-kal többet kell fizetnünk, mintha ma vennénk meg. (Már ha lenne önerőnk és vennénk fel most hitelt.)

Mivel csak újépítésű lakást vehetünk, ezért egyrészt csak abból válogathatunk, ami és ahol éppen elérhető a piacon újépítésű lakásként, másrészt ki kell fizetnünk az újépítésű lakás bő 20%-os felárát egy pár éves lakáshoz képest.

Hét és fél év múlva azonban kapunk további 7,5 milliót a NOK-tól, amit kamatmentesen törleszthetünk plusz további állami támogatás mínusz költségek.

Ha már önerőre sincs pénzünk most, nézzünk meg egy másik alternatívát. (Ha most van önerőd, vegyél fel hitelt 10 évig fix kamatra és mellé még köthetsz mellé lakástakarékokat és abból törleszted. Ezért ezzel a lehetőséggel most nem foglalkozunk, csak azzal, ha nincs önerőd sem.)

Kötünk 5 lakástakarékot ugyanerre az összegre, havi 83.3 ezer forintra. Ennyi rokonunk már csak van.

Így már 4 év múlva biztos vehetsz lakást, rendelkezésedre áll 4,9 millió forint önerő, amiből közel 1,15 millió állami támogatás és kamat.

Ha 7,5 évig gyűjtöd a pénzt (összevetve a 7,5 éves NOK-kal), akkor van 9,79 millió forintod, szemben a NOK 8,77 millió forintjával.

Plusz egy opciód, hogy további 14 millió forint kedvezményes hitelt vehetsz fel a lakástakaréktól, ha addigra nagyon elszálltak volna a hitelkamatok.

Újabb két opció, hogy a lakástakarékot bármikor lehívhatod szerződésmódosítással 4 és 10 év között, ha éppen akkor van szükséged lakásra, illetve bármikor abbahagyhatod és visszakapod a pénzed azonnal, ha valamiért nem tudod vagy nem akarod folytatni.

Azonban a 7,5 millióra hitelt kell felvennünk, 7,5 évre. (Ez az az összeg, amit a NOK biztosít nekünk. Pontosabban a csoport azon tagjai, akik még nálunk is pechesebbek.) Ez 6%-os kamat mellett 1,8 milliós kamatot jelent a 7,5 éves futamidő alatt. (A második félidőre járó állami támogatással most ne számoljunk, azt te is megkapod, ha újabb lakástakarékot kötsz és folyamatosan betörleszted a hitelbe.)

Tehát itt már a NOK vezet 800 ezer forinttal. Vagyis a teljes hasznod a fenn vázolt esetben 800 ezer forint, ha félidőben kisorsolnak.

Tehát foglaljuk össze:

Vagy a NOK-ot választod, ahol semmire semmilyen garanciád nincs, egy cég közül választhatsz és reménykedsz, hogy a cég meglesz 15 év múlva is és a tagok is fizetni fogják a havi részleteket, vagy a lakástakarékot, amire OBA garancia van és olyan bankok állnak mögötte, mint az OTP vagy az Erste.

Vagy a vakszerencse dönti el, hogy mikor kell vagy lehet lakást venned, vagy te mondod meg, hogy négy és tíz év között mikor akarod felhasználni a pénzt.

Vagy csak új lakást vehetsz, ahol és amilyet éppen találsz, amikor kidob a gép, vagy vehetsz sokkal olcsóbb használtat is akárhol és akármikor, esetleg bővítésre is felhasználhatod a kapott pénzt.

Mindezért cserébe matematikailag 800 ezer forintot nyersz (ezt attól nyered el, aki a csoportban ingyen kénytelen neked kamatmentes hitelt adni a befizetéseivel), ami akkor igaz, ha pont félidőben sorsolnak ki. Egyébként előfordulhat, hogy te leszel az, aki kamatmentes hitelt nyújt mindenki másnak és te leszel az, aki 15 év múlva jut csak lakáshoz, a 15 évvel ezelőtti áraknál majd 40-50%-kal drágábban.

A biztos veszteséged egy NOK-ban a szervezési költség után fizetendő díj, ami 3 millió forintnál is több lesz 15 év alatt (ha feltételezzük, hogy 2,5%-os éves díjat kell fizetned), az elmaradt betéti kamatok, amíg nem veszel lakást.

Ezzel áll szemben az állami támogatás, amit gond nélkül létrehozol magadnak 4-5 lakástakarék kötésével és az a kamatmentesség, amit tulajdonképpen a csoport pechesebb részétől nyersz meg. (Már ha nem pont te leszel az. Ugyanis a te kamatnyereséged csak egy forrásból származhat: más kamatveszteségéből a csoporton belül.)

Érdemes átgondolnod, mennyire éri meg neked.

Share

72 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Topfly, a meglévő hiteleket és kötvényeket nem érinti a infláció változása, ezt értsük már meg.

    Ha te vettél ma egy 10 évig fix kötvényt 3% kamatra, akkor te 10 évig 3%-ot kapsz, mindentől függetlenül. Mindegy, mennyi az infláció, az alapkamat vagy az euró árfolyama, vagy hány milliméter eső esik évente.

    Ha vettél egy 10 évig fix hitelt, ami mögött egy 10 évig fix kötvény van, ugyanez a helyzet.

    Az alapkamatot a jegybank változtatgatja a céljainak megfelelően (infláció, árfolyamcél, gazdaság élénkítése, túltermelés visszafogása, stb.)

    Számtalanszor van magas infláció alacsony kamat mellett és fordítva.

    Amikor 2008-2009-ben nem volt infláció, 11% volt az alapkamat.

    Ha most meglódul az infláció, attól még lehet, hogy 1,2% marad az alapkamat.

    Egyébként is cél az államdósságok elinflálása, ami csak úgy megy, hogy magas infláció mellett alacsony kamatok.

  • Topfly
    Már megint olyan dologról vitatkozunk, ami nem is létezik a valóságban! Mutassál nekem akár egyetlen egy példát is, ahol 20-30% éves inflációval rendelkező országban a piacon létezik 10 éves fix kamatozású vállalati kötvény helyi valutában!

    “a meglévő hiteleket és kötvényeket nem érinti a infláció változása, ezt értsük már meg.”

    Bocsi, de ez az állítás nem igaz! A fenti állítás csak a fix kamatozású kötvényekre és hitelekre igaz, de ahogy már megbeszéltük magas inflációjú országokban ezek gyakorlatilag nem létező termékek!

    Magyarországon már egy két bank már ad elég elfogadható hosszútávú fix kamatozású hiteleket, de ez még mindig nagyon szűk piac és ha tömeges igény lenne ilyen hitelekre a bankok nem tudnának megfelelő kínálattal válaszolni a keresletre, mert képtelenek lennének kibocsátani annyi fix kamatozású jelzálog leveleket!

  • Kiszamolo
    Topfly, miért gondolod, hogy nincs ilyen termék? Nincs 10 éves brazil államkötvény? Szerintem még 30 éves is van.

    Nincs 10 éves vállalati kötvény? Dehogynem.

    Nem lehetett kapni 1992-ben 10 éves magyar állampapírt? Dehogynem, miközben tombolt az infláció.

    Szerintem hagyjuk ezt a vitát, mert felesleges.

  • Topfly
    komolyan, most direkt úgy csinálod, hogy nem nem teszel különbséget fix és változó kamatozású kötvény között?

    Mekkora nagy királyság lenne a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett az egész magyar államadósságot átkonvertálni 30 éves fix kamatozású forint kötvényekké! Az elmélet egy dolog, a valóság meg más! Egyszerűen nem lenne annyi hülye, aki lejegyezné ezeket a kötvényeket!

    Nagyon kíváncsi lennék, ha mutatnál egy konkrét példát 30 éves fix kamatozású reál vagy forint állam vagy vállalati kötvényt vagy olyan 10 éves fix kamatozású kötvényt, amelynek a kibocsátott mennyisége több, mint az egész hitelállomány néhány százaléka!

    Ilyen példákat csak olyan országokból tudnál hozni, ahol tartósan alacsony az infláció és magas hitelminősítéssel rendelkeznek. Minél alacsonyabb egy ország hitelminősítése, annál kevésbé jellemzőek a kötvényeknél a hosszú lejáratok és a fix kamat.

  • sifarr
    Ha jól tudom, akkor a fogyasztói csoportok tagjai eredetileg konkrét termékre és nem összegre szerződtek. Persze 1-1 csoport hasonló árkategóriájú termékre. Havonta pedig pl. 5 éves szerződés esetében a leszerződött termék éppen aktuális árának 1/60-ad részét fizették be – akár megkapta már a terméket, akár nem.
    Ez valóban segít magas infláció esetében. Hiszen, ha szólóban gyűjt az ember, akkor a teljes inflációs veszteség nála jelentkezik. Viszont a csoport esetében csak a hátralévő idő áremelkedését bukja.
    Ezért lehetett sikeres a magas inflációs Brazíliában.
    Viszont alacsony infláció esetében a költsége miatt a tagaoknak ez a forma bukta.
    Akkor is, ha összegre történik a szerődés és nincs inflációkövetés a befizetéseknél.
  • dmry
    nincs rá garancia. itt be is lehet fejezni a felelős tervezést.

    a következő 15 évben (elvileg:)) lesz 4 választás, ahol a hatalom és pénz iránti olthatatlan vágy mindent felemészt.
    szerintem a 21.században 15 év állandóság önmagában elképzelhetetlen:)

  • Zsolt
    Nézzük ezt pontosan:

    Fundamenta 3,9-es számla:

    5 db Fula 49+3 hónap után: 5*1 301 843 Ft= 6 509 215 Ft
    Költségek: 32 200 Ft számlanyitás, 49*150Ft számlavezetés:
    Összesen: 41 020 Ft költség*5= 205 100
    Tehát 5 db lakástakarék után 6 304 115 Ft az önerő

    Mivel 7,5 évről beszélünk, ezért a Hozamleső számla is belefér:
    Itt 3% a betéti kamat!+ az állami támogatás.

    Itt az eredmény : 1 901 226 Ft*5=9 506 130 Ft hitel nélkül!
    Költségek: 36 300Ft+10 050=48 350 Ft*5=241 500 Ft
    Összesen : 9 266 630 Ft

    Tehát 5 év és 7+3 hónap múlva az 5 db lakástakarék után több mint 9 millió Ft önerő felvehető.

  • Zsolt
    Nézzük ezt pontosan 5* 20 000 Ft esetén.

    1. 49 hónap

    5 db ltp 49+3 hónap után: 5*1 301 843 Ft= 6 509 215 Ft
    Költségek: 32 200 Ft számlanyitás, 49*150Ft számlavezetés:
    Összesen: 41 020 Ft költség*5= 205 100
    Tehát 5 db lakástakarék után 6 304 115 Ft az önerő

    Mivel 7,5 évről beszélünk, ezért a Hozamleső számla is belefér:
    Itt 3% a betéti kamat!+ az állami támogatás.

    Itt az eredmény : 1 901 226 Ft*5=9 506 130 Ft hitel nélkül!
    Költségek: 36 300Ft+10 050=48 350 Ft*5=241 500 Ft
    Összesen : 9 266 630 Ft

    Tehát 5 év és 7+3 hónap múlva az 5 db lakástakarék után több mint 9 millió Ft önerő felvehető.

  • gaborr
    ráadásul úgy tűnik ez a “nyertes” cég, egy szcientológus cég…
    valasz.hu/itthon/a-szcientologia-arnyeka-borul-a-kormanyzati-lakaslotto-nyertes-cegere-117951
  • József
    Már korábban elhangzott, hogy a NOK egyik nagy hibája az, hogy a csoporton belül az egyik rész jobban jár a többiek kárára, legjobban azok, akik a legelsők között kapják meg a lakásukat. Amiről viszont nem esett szó, és tovább növeli az elsőként lakást kapók előnyét, az az, hogy amíg nem jut valaki a NOK keretében lakáshoz, addig is laknia kell valahol, és annak költsége van. A legvalószínűbb, hogy vagy már van lakása és abban lakik, vagy bérlakásban. Aki elsőként megkapja a NOK-os lakást, az eladhatja a régi lakását, vagy kiadhatja bérbe, tehát tőkéhez jut vagy folyamatos havi bevételhez. Aki pedig bérlakásban lakott, az megszabadul a lakbértől. Annak a szemszögéből, aki a 15 éves időszak legvégén kapja meg a NOK-os lakást, ez veszteség: 15 évig fizeti a NOK részleteit, közben a meglévő lakását is fenn kell tartania (15 év alatt egy nagyobb felújítást is illik elvégezni). /folyt. köv./
  • József
    /folyt./
    Az, aki pedig bérleményben lakik, legrosszabb esetben 15 évig fizeti a lakbérét és még a NOK részleteit is. Legjobban itt érzékelhető az ellentét és “az idő pénz ” igazsága: bérlakásban élők között az egyik már az első hónapban felmondhatja a bérletét és a saját új lakásában élhet tovább, míg a másik 15 éven keresztül fizetheti a lakbért és csak a 15 éves időszak legvégén juthat saját lakáshoz. Lesarkítva, ez a példa is igazolja a NOK igazságtalanságát a vásárlói csoport tagjai között. Persze, belépni egy ilyen vásárlói csoportba nem kötelező, mindenki saját maga mérlegeli, hogy belép vagy nem, meg aztán az esetleges sorsolások esetén a szerencsével is számolni kell. “Érdekes” módon a NOK-ot népszerűsítő kormányzati reklámok a valós hátrányokról és kockázatokról nem igen szólnak.
  • Zabalint
    Infláció vs jegybanki alapkamat:

    m.portfolio.hu/img/upload/2015/07/3mnbasdfdhgfj-20150722.png

    Igen, jelentősen eltérhet a lettő, átmenetileg, de azért az ábra alapján nem úgy tűnik, mint ha teljesen függetpen lenne egymástól a kettő.

  • Kiszamolo
    Igen, ha elsődlegesen inlációs céljai vannak a jegybanknak, akkor magas inflációnál magasan tartja a kamatokat, hogy az emberek inkább megtakarítsanak, amikor csökken az infláció, akkor lehet csökkenteni az alapkamatot is.

    Mondjuk a magyar jegybank ilyen cselekedetei katasztrófának bizonyultak, ugyanis ezért adósodott el az egész ország svájci frankban.

    Már akkor is sokan bírálták érte a jegybankot, mint utólag kiderült, joggal.

  • antenna
    Újabb tipikus magyar sztori:
    index.hu/gazdasag/2016/04/12/tenyleg_ket_cegre_irt_egy_torvenyt_rogan_antal/
  • Géza
    Szerintem nem úgy van, ahogy az index írja. Ezek a cégek szerveztek ugyan fogyasztói csoportokat, de nem adtak el 1000 lakást, és nem is működtek közre lakások értékesítésében (legfeljebb a finansírozásában).

    Szerintem ingatlan beruházó, és ingatlan közvetítő cégek indulhatnak (ők azért kettőnél többen vannak), amennyiben vezetőségükbe csábítanak olyan személyt, aki korábban a fenti két – fogyasztói csoportot szervező – cég valamelyikében volt vezető pozicióban.

  • Géza
    Még annyit, hogy az erdedeti változatban egy cég sem felelt volna meg, hiszen egyszerre kellett volna tudni felmutatni az ingatlan értékesítési és a fogyasztói csoport szervezési tapasztalatot.

    A mostani változat igazából azt a pár személyt hozza helyzetbe, akik a fenti két cég vezetői voltak, és akikért feltehetőleg most versengeni fognak a megbízható szervezői státuszra vágyó cégek.

  • antenna
    Ha ezek a cégek havercsákók cégei, akkor nincs kétségem, hogy megfelelnek a törvénynek. Természetesen.
  • napalm
    Nem tudom mennyire pörög ez a topik, de lenne egy kérdésem.
    Amikor lejár a 4 éves szerződésem, de nem szeretném felvenni a befizetett összeget, hanem még 1-2 évig spórolni szeretnék hozzá (+ állami támogatás ugye), de szerződést meg nem akarok módosítani, arra van lehetőség?
    Vagy mindenképp módosíttatni kell?
    Köszönöm!
  • Handalamandala

    Van olyan ember, aki érvényes szerződés nélkül akar pénzt utalni valahova? :O Máris adok egy számlaszámot. 🙂
  • napalm

    Van érvényes szerződés csak lejár, de mivel nem történt kiutalás nem zárul le.
    Elveszni nem veszik az utalt összeg, legfeljebb az OTP visszafordítja.
    Arról talán nem is hallottál hogy érdemes kis összeggel nyitnod (feltéve ha nem a hitelre hanem az állami támogatásra utazol), például 5000 forinttal, de havi 20000 utalsz.
    Így megkapod az évi max. 72.000 forint állami támogatást, cserébe jóval kevesebb a szerződéskötési díj ami értelemszerűen az üzletkötő jutaléka.
  • Nagy Ferenc
    hoppá…

    portfolio.hu/finanszirozas/bankok/havi_40_ezerrel_is_lehuzhatjak_szegeny_nok-osokat.4.232981.html

  • napalm
    , ez megint olyan magyaros lett…