Nyugdíjat biztosításból?
Károly abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy komolyabb vagyonnal rendelkezik a nyugdíjas kor küszöbén. Mivel azonban nem ért a pénzhez és nem is akar, úgy döntött, hogy egy életjáradékot vásárol az egyik biztosítótól.
Ennek lényege, hogy befizetsz egy nagy összeget és ezért a biztosító azt vállalja, hogy ameddig élsz, havonta kapsz mondjuk havi 400 ezer forintot, történjék bármi is a világban. Ha viszonylag fiatalon meghalsz, akkor a biztosító járt jól, ha 120 éves korodig élsz, akkor te.
A biztosítási ügynök egy másik ajánlatot is készített, egy unit linked biztosításba tettette volna a pénzt.
Károly ehhez kért segítséget, hogy mondjak véleményt a két lehetőségről, melyiket válassza. Vonzó számára a sírig tartó biztonság, de az sem volna baj, ha a gyerekeire is tudna hagyni valamit a halála után.
Az ügynök szerint a unit linked biztosítás évi átlag 5%-ot nevetve hoz az infláció felett.
Azt már nem mondta meg, hogy az életjáradék milyen százalék mellett kamatozik, de viszonylag könnyű kiszámolni. Statisztikai átlagban Károly még 17 évig fog élni, eltekintve a módosító tényezőktől. (Erről cikk itt.)
Ha 20 évig fog még élni, akkor 1% hozammal számolt a biztosító, ha 25 évig, akkor 2,45% a nettó hozam.
Ez messze elmarad a unit linked biztosításnál ígért hozamoktól, de ez természetes, a biztosító nem fektethet kockázatos dolgokba, ha biztos fizetnie kell évtizedeken át, valamint a kockázatát is be kell áraznia, ha sokáig élne az ügyfél és az ügynököt is fizetni kell valamiből.
A kérdés az, melyiket válasszuk? A magas hozamú unit linked biztosítást, vagy az életünk végéig tartó biztonságot?
Kezdjük a unit linked biztosítással. A MABISZ honlapján megtudjuk, hogy a szóban forgó unit linked biztosítás éves költsége 2,57%. Vagyis az 5% feletti hozamhoz 7,57%-os valódi hozam kell. Ha infláció feletti hozamról beszélünk, akkor pedig ennél is sokkal több.
Felmerül a kérdés, mit is kapunk ezért a nem kevés költségért cserébe? (100 millió forintonként 2,6 millió forint évente évről-évre.) Milyen előnye van ennek a konstrukciónak egy befektetési alaphoz képest? Sőt, egy költségmentes állampapírhoz vagy egy 0,1-0,5%-os ETF befektetéshez képest? Miért dobunk ki az ablakon több tízmillió forintot felesleges költségekre. Ebben a cikkben el tudod olvasni, mennyit számít évi 1-2% plusz költség.
Miért jobb egy biztosító 15 alapjából választani. mint 1700 fajta ETF közül?
Sőt, a bónusz kérdés, hogyan tudnánk egy ilyen biztosításból havonta pénzt kivonni, hogy azt feléljük?
Ez a termék egyáltalán nem alkalmas az adott célra és a beígért 5% feletti reálhozam a költségek után is inkább tudatos ferdítés, mint elérhető hozam. (Az elérhető reálhozamokról itt írtam nemrég.)
Vajon az életjáradék lenne akkor a jó megoldás?
Az alacsony hozam ellenére nagyon vonzó a kiszámítható életjáradék, életünk végéig havi 400 ezer forintot kapunk, nem kell aggódni, mi lesz, ha esetleg túl sokáig élünk. Ez a biztonság szinte minden pénzt megér.
Károly egy dolgot nem vett figyelembe, mint oly sokan mások sem.
Ezt a dolgot pedig úgy hívják, hogy infláció.
Hiába kapunk havi 400 ezer forintot fixen, ha az évről-évre kevesebbet ér.
Ha csak szerény évi 3% inflációval számolunk (ennyi az MNB inflációs célja), akkor a havi fix 400 ezer forintunk 20 év múlva már csak 217 ezer forintot ér mai értéken, 25 év múlva pedig csak 186 ezer forint lesz a vásárlóereje a havonta elkölthető összegünknek.
S ez még a jobbik eset, ha folyamatosan csökken a pénzünk vásárlóereje.
Rossz esetben egy három-négy évig tartó 10%-os inflációs ráta azonnal radikálisan csökkenti a pénzünk vásárlóértékét.
Emlékeztetőül a magyar infláció alakulása az elmúlt 30 évben:
Bár Károly a biztonság miatt venne életjáradékot, igazság szerint éppen ezzel vesz egy hatalmas kockázatot a nyakába. Teljesen ki lesz szolgáltatva az inflációnak, ami akár radikális mértékű is lehet a következő években, vagy évtizedekben. (Ne felejtsük el, több évtizedről beszélünk Károly esetében. 1970 és 2016 között még a dollár inflációja is évi 4% felett volt, nem hogy a forinté.)
Károlynak is azt mondtam, hiába akarja lerázni magáról a felelősséget, nem tudja megúszni, hogy megtanulja a befektetés alapjait, mert egyébként csak hamis biztonságérzetet fog vásárolni méregdrágán és évek múlva fog rájönni, hogy rossz döntést hozott.
Tanulni kell a pénzügyekről, különösen ilyen nagy összegnél. Cikk: Ideje tanulnod.
Egyébként Károlynak egy halasztott fizetésű életjáradékra lenne szüksége, sajnos ilyen idehaza nem elérhető. Ez úgy működik, hogy befizetsz egy kisebb összeget a biztosítónak mondjuk 60 évesen, ezért cserébe azt vállalja a biztosító, hogy 80 vagy 85 éves korodtól halálodig fizeti neked életjáradékot. Ezzel be tudod magad biztosítani, ha túlélnéd a megtakarításaidat. Talán egyszer idehaza is lesz ilyen termék.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Bár továbbra se látom, mitől jobb megoldás ez jelenleg, mint PMÁK-ot venni az összegből és apránként kivenni. Utóbbival nyilván foglalkozni kell, de legalább a bevallott inflációval kamatozik a pénzed.
Szerintem volt már ilyen, a Dimenzió Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás.
Aztán csináltak belőle egy önkéntes nyugdíjpénztárat más néven, némi korlátozással, végül a közelmúltban kinyírták és most a CIG kapja meg a még ott maradt ügyfeleket.
Aztán megbeszéli kezitcsókolommal, hogy mikor jöjjön legközelebb, felírja a naptárába, aztán akkor évente egyszer ismét bemegy, lecsökkenti a következő évre elköltendővel, azt átutalja a normál számlájára, a többi hozamot befekteti a MÁK-ban, és meg is van.
Gyerek majd örököl, és belefér, hogy évente taxival elmenjen a MÁK-ba, és elintézze.
Biztosítási ügynök meg majd keres máshol palimadarat.
A biztosítást halálig fizetik, itt a biztosító kockázata, hogy már a befektetett pénzből nem futná az életjáradékra. Persze ezt a kockázatot meg is kell fizetni, ezért kisebb a hozam.
Valami jó ajánlat kellene,ami jelenleg elérhető.
A kérdés az, mekkora a vagyon a vágyott “nyugdíjhoz” képest. Ha elég jelentős, tehát nincs szüksége a hozamra az igényeihez, akkor tényleg jó az állampapír. Minimális haszon, minimális kockázat és időráfordítás.
Erre van valami garancia? Nincsen? 🙂
Részvényeknél / kötvényeknél / állampapíroknál sem raknék mindent 1 lapra….
Ha beüt egy masszív pl tőzsdeválság, ezek a cégek nem lehetnek érintve? Például a “befizetésekből” nincs részvény, kötvény stb kitettségük? Valamiből gondolom ki kell termelniük a kifizetéseket…
Nem lehet, hogy egy életjáradékra feltenni mindent hamis biztonságérzetet teremt?
A rossz hír az, hogy az életjáradékot ennek ellenére nem lehet nélkülözni, mert az egyén nem tudja felvállalni saját élettartamának kockázatát.
Azért találták ki az untig lesajnált állami nyugdíjbiztosítást, hogy ne egy-egy piaci szereplő sikerességén és tisztességességén múljon senki időskori megélhetése.
Azért az állami nyugdíjrendszerrel sincsenek túl nagy elvárásaim. Sőt, ha választhatnék, visszakérném a befizetéseimet és viszontlátásra.
A hosszú élettartam tényleg kockázat, ami ellen érdemes védekezni. De nem hinném, hogy mindent egy lapra feltéve egy masszív életjáradék a legjobb módszer.
en.wikipedia.org/wiki/Longevity_insurance
Felvetéseid nagyon is reálisak.
Viszont van az éremnek egy másik oldala is. Bár ahogy szokták mondani, a múlt nem garancia a jövőre, érdemes megnézni mit tudtak a részvények illetve kötvények az elmúlt közel 100 évben.
Erre található némi információ például Bengen William féle tanulmányban:
retailinvestor.org/pdf/Bengen1.pdf
en.wikipedia.org/wiki/Trinity_study
A mágikus szám a 4% és 30 év. @Kiszámoló, erről tényleg érdemes lenne egy külön cikket írni, szerintem számtalan hozzászólást, véleményt generálna.
A múlt statisztikái nem jelentenek garanciát a jövőre, főleg ha, alapvető tényezők is változnak.
Például 1971-ben Richard Nixon ideiglenesen 🙂 felfüggesztette az arany standardot:
youtube.com/watch?v=iRzr1QU6K1o
“I have directed Secretary Connally to suspend temporarily the convertibility of the dollar into gold or other reserve assets…”
Mondjuk épp azért gondolkodnak sokan azon, hogy miből éljenek meg nyugdíjas korukban, mert az állami felosztó-kirovó rendszer jövőjében nem bíznak. Ennek pedig azért van némi alapja…
55 évesen más lakáskiadással foglalkozni, mint akár 75 vagy netán 90 évesen. Ha a gyereked nem lakik a közeledben vagy a lakás közelében (mert ugye 20 év múlva lakhat akár a világ másik végén is), akkor valakiben meg kell, hogy bízzál, különben másvalakik előbb-utóbb kisemmiznek. Az idősek becsapása a csalók egyik kedvenc módszere (lásd méregdrága ágynemű, edénykészlet, stb).
Random sétáljatok egyszer be a MÁK-ba, elég nagy számban joviális idősek intézik nyugisan az ügyeiket.
Sokak fejében az ingatlankiadás annyiból áll, hogy havonta egyszer elmegyek a pénzért.
Vagy ti mit orokolnetek szivesebben?
Egy 30 millios lakast valahol ( esetleg 1000km-re onnan, ahol lakni akartok?:)
30 millio kp-t egy bankban?
30 millionyi reszvenyt?
30 millionyi kotvenyt?
a 30 millios auto valoszinuleg rosszabb, de talan meg a 30 millionyi mutargy/ekszer is jobb mint az ingatlan.
En is majd fogok egyszer orokolni es egy lakas lesz, ami a mostani lakhelyemtol csak 950 km-re van. Meg lehet kopkodni, de a lakas arat kb. 4 ev alatt felreteszem, tehat nekem nem er olyan sokat es hogy oszinte legyek nem tudom, mit kezdjek vele. Eladni sajnalom, megtartani felesleges, mert nem fogok miatta utazgatni, a bp-i lakasomat is 2 ev utan neztem csak meg, hogy nem robbantotta-e szet az alberlo.
De az allamban sem bizom, pedig en kettonek is fizettem mar eddig, de egyiktol se varok sokat oreg koromra.
Azért ne vegyél rá mérget, hogy külföldön fogsz megöregedni…. 😉
Fordulhat még a széljárás kint is 20-30 év alatt és lehet, hogy futva menekülsz vissza a lesajnált szülőhazádba…. amikor páros lábbal rúgnak kintről seggbe. Tudom most utópisztikusan hangzik, de hidd el sokminden megtörténhet még! Szóval csak óvatosan…
A helyzet itt is meg fog valtozni nem 3 de 1 evtizeden belul. En most arra hajtok, hogy kimaxoljam a lehetosegeket addig, amig nem kezd el romlani a helyzet.
“Eladni sajnalom, megtartani felesleges, mert nem fogok miatta utazgatni, a bp-i lakasomat is 2 ev utan neztem csak meg, hogy nem robbantotta-e szet az alberlo.”
miért nem kérsz meg a családból valakit, hogy intézze ezt (havi ránézés)?
most gondolj bele, hogy arra mégy haza: be sem tudsz menni, mert több mint 1 éve valami hamis papírral eladták a lakást..
Becslésem szerint a tényleg gondtalan öregkorhoz, a szociológiai gazdagsági szint, vagyis az kb 1 millió USD körüli tiszta pénzügyi vagyon kell, de ennek a harmadából is azért tisztességesen el lehet éldegélni.
Az én gyerekeim is külföldre készülnek, valószínűleg a mi házunk ára szinte semmit se fog érni. Egyébként éppen ezért nem nyitottunk most LTP-t kedvezménnyel, pedig nagyon sokat gondolkodtunk rajta. De ha nem veszünk lakást, akkor az állami támogatás ugrik, anélkül meg a legrosszabb ajánlatok között van a piacon.
ez nagyon relatív, mondjuk ha valaki be szeretné járni a világot nyugdíjas korában akkor lehet hogy ennyi kell. van aki csak annyit szeretne hogy közel legyen az unokáihoz és minél többet lehessen velük. ahhoz meg ugye nem kellenek százmilliók.
B. opcióként, ha nem kell a gyerekeknek lakás, akkor elköltheted az LTP-t állami támogatással a saját házatok korszerűsítésére (pl. hőszigetelés, napelem, új kazán stb.), ezzel nyugdíjas korodra akár rezsimentes otthonod is lehet, ami azért elég komoly előny, az én szememben gyakorlatilag ez is egy nyugdíj előtakarékosság, hiszen nem mindegy, hogy havidíj nélkül van otthon áram és fűtés.
Persze relatív, pista néni bivalyröcsögebasznádpusztán, biztos havi 80 ból is megél, de nekem sajnos kicsit több kell… 😀
Nekem is “sokan” panaszkondak, hogy alig tudnak kijönni 30-40-50-60 ezer ft-ból havonta… 100-140-ből 2 főre!!!
Mondjuk, akik megélték a háborút, folyamatosan nélkülöztek, de mindig volt tartalékuk… A magam részéről sose értettem, hogy vannak, akiknek “puccparádé” kell ahhoz, hogy jól érezze magát. Más meg kimegy az erdőbe sétálni, vagy kiül egy padra madárdalt hallgatni és boldog a (nyugdíjas) napja.
Ha jól figyeltem ha valaki 80-85 évvel számol, akkor, ha indulásnál havi 400 kell neki, akkor a vége felé már 6-7, esetleg 800 ezer Ft. (Inflációtól függően). akik meg (már) külföldön élnek, azoknak is a havi 1-2-5 millió helyett a vége felé már kell 10-15 millió az életminőség megtartásához. Minden honapban, mindentől függetlenül…
Ez azért eléggé mellbevágó!
folyt.
Régen én úgy tudtam, hogy lakáskasszát bútorvásárlásra is lehet fordítani… Egy bőr garnítúra is lehet akár 1-2 millió Ft.
Egy masszázsfúvókákkal ellátott tusoló szintén 1 millió… a példát sokáig lehetne sorolni, szóval lakásvásárlás nélkül sem nehéz eltapsolni 1-1 ltp-t…
Egy biztos, semmi sem állandó, nem lehet úgy élni, hogy minden változatlan marad. És minél korosabb valaki, annál nehezebb változni/változtatni, + szocializáció kérdése is…
Még mielőtt “kikapnék”, nincs bajom azokkal, akiknek több van, vagy több kell, de az előző hsz-emben szereplő latolgatás, egyfajta spirál dinamikája akkor is megdöbbentő.
Erősen eltúlzod ezt a “spirált”. Én úgy számolok, hogy nyuggerként csak a felét fogom elkölteni a vagyonom hozamának, a másik fele marad befektetve az infláció kompenzálására.
Infláció: Húsz éve biztosan járok bevásárolni (mert szeretek). Húsz évvel ezelőtt is 1K HUF körül ( MONDOM KÖRÜL! amibe benn az 1500 is! mielőtt még belekötnétek) és mostanság is ennyike körül van egy kg disznóhús, pedig az átlagbér a háromszorosa! Egyedi a példa, de anyám nem hiába mondta mindig, hogy a hús a legolcsóbb étel!
De felhozhatnám az üzemanyag példáját is, ami ugyan nominálisan kb megduplázódott, de az átlagbér meg megháromszorozódott, így most OLCSÓBB mint volt 20 éve…
A műszaki cikkek pedig gyakorlatilag “nevetséges” árakon vannak a 20 évvel ezelőttiekhez képest, bár itt a technikai váltások megnehezítik az összehasonlítást. Emlékszem még amikor nem is 20 éve egy 42 inch plazma 3 MILLIÓ volt..
errol ugye mindenkinek van velemenye, es mindenki sajat kornyezetebol indul ki, de akkor is itt egy hivatalos atlag:
napi.hu/magyar_gazdasag/ismerje_meg_a_magyar_atlagembert_meghokkento_adatok.633649.html
de jo lenne latni egy mediant is…
Megoldható! 60 évesen indítasz egy egyösszegű határozott idejű (20 vagy 25 éves) biztosítást. Lehet egyösszegű UL vagy hagyományos, amelyik szimpatikusabb.
Ha megéled a lejáratot, akkor indíthatsz egy járadékbiztosítást.
Ha nem, a kedvezményezett(ek) megkapja(k) a biztosítási összeget.
“értékpapírszámla egyik jelentős hátránya, hogy nem lehet hozzá kedvezményezettet megjelölni.”
pont most akartam megcsinalni.
ezek szerint a gyamhatosag mindenkeppen rateszi a kezet a vagyonomra, es a hazastars kezet megkoti , amig a gyerekek kiskoruak?
hogyan tudnam kizarni a gyamhatosagot ?
portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/miutan_meghalsz_a_penzed_kozel_otode_az_allam_zsebeben_landolhat.1.246491.html