Reálhozamok a nagyvilágban
A tegnapi cikkemben infláció feletti 3,5% és 2,5%-os reálhozammal számoltam, többek kétségbe vonták, hogy el lehetne ennyit érni a befektetéseken.
Ezért nézzük meg, milyen hozamokat lehetett elérni világszerte az elmúlt évtizedekben, évszázadban.
A pénzünk értékét két dolog befolyásolja: az abszolút értéke és a relatív értéke.
Az abszolút értékét az infláció befolyásolja. Ha az éves infláció a példa kedvéért évi 3%, akkor ennyivel több pénzre van szükségem évről-évre, hogy ugyanazt megvehessem a pénzemből, mint eddig, hogy az addigi életszínvonalamat fel tudjam tartani.
Ez egy trükkös dolog, hiszen jól hangzik, hogy ha elteszel mától havi 30 ezer forintot 5% kamat mellett, 25 év múlva lesz 17,6 millió forintod. Igen ám, de ez ugyanannyit fog érni, mint ma 8,4 millió forint, ha az infláció 3% volt átlagosan.
Ráadásul inflációs sokkok is érhetnek 25-30 év alatt. A legtöbben még emlékeznek a kilencvenes évek elejére, amikor 25% felett volt az infláció, de az amerikai dollár is évi 7-14%-ot vesztett az értékéből a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején.
Egy-egy ilyen sokk pár év alatt csúnyán elerodálja a megtakarításunk valódi értékét, ezért fontos devizák és befektetési eszközök (részvény, kötvény, stb.) szerint is diverzifikálni a befektetéseinket.
Csak gondolj bele, egy három évig tartó 10% körüli infláció miatt a pénzed értékének közel harmadát elveszíted és évi 10% valamint a három éves időtáv nem is számít soknak. Magyarországon 9 éven át volt 15% feletti az infláció.
Ilyenkor sajnos az ingatlanba vagy aranyba fektetés sem segít, mert azok ára is esik reálértékben az infláció miatt. Elég egy pillantást vetni az ingatlanok értékére a kilencvenes években:
Ebben semmi meglepő nincs, ha az infláció és/vagy a gazdasági visszaesés megeszi az emberek vásárlóerejét, akkor a kereslet csökkenése miatt az ingatlanárak is esnek reálértéken. Az ingatlanok ára mindig követi a gazdaság állapotát és az emberek vásárlóerejét.
(Egyébként akik nem értenek a befektetésekhez és nem is akarják megtanulni, azok két dologba szoktak pénzt fektetni: ingatlanba és aranyba. Nem azért, mert azok jó befektetések lennének, hanem azért, mert azok kézzel foghatók, ezért úgy gondolják, azok működését legalább értik. Pedig az arany sem volt jó befektetés az elmúlt fél évszázadban, figyelembe véve az egyéb lehetőségeket és az arany volatilitását, erről cikk itt.)
A befektetéseid másik ellensége a relatív érték elvesztése. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan jól élsz, mint 10 vagy 20 éve, de ha a szomszéd jobban él, mint te, akkor szegényebbnek érzed magad, csak azért mert neki azóta több van.
Tanulmányok szólnak arról, hogy az átlagember csak addig elégedett a fizetésével, vagy a vagyonával, ha azt gondolja, hogy más az ő szintjén kevesebbet keres, vagy rosszabbul él.
(Ezért is növelik a nyugdíjasok ellátását az infláció és a GDP növekedés kombinációjával, nehogy relatív elszegényedés legyen a nyugdíjasok között.)
Én ennek túl nagy jelentőséget nem tulajdonítok, én akkor is boldog maradok a jelenlegi anyagi helyzetemmel, ha a szomszéd drágább autót vesz, vagy még nagyobb házba költözik.
Ennyi bevezető után nézzük milyen reálhozamok voltak elérhetőek az elmúlt évtizedekben.
Sokan megkérdőjelezték, hogy reális-e akár 2,5%-os infláció feletti hozamokkal számolni. Ez kicsit olyannak tűnt, mint mikor a parasztbácsi az állatkertben a zsiráf előtt teljes magabiztossággal kijelenti, hogy már pedig ilyen állat biztos nem létezik. 🙂
Az elmúlt közel 10 évben ha mást nem csináltál, csak prémium magyar állampapírt vettél, máris átlagosan 4% infláció feletti hozamot értél el, kockázatmentesen.
(A saját devizában kibocsátott állampapírt azért tartják kockázatmentesnek, mert az állam a legvégső esetben akár pénznyomtatással is elő tudja teremteni a kifizetéshez szükséges saját devizát. Ezen kívül amúgy is tudod fél évre előre, hogy mikor lesz államcsőd. Erről cikk itt.)
Külföldi megtakarítási formákban is gond nélküll elérhettél infláció feletti 2-5% reálhozamot.
A Credit Suisse minden évben kiadja a befektetések hozamairól szóló kiadványát, abból is kiderül, milyen reál, vagyis infláció feletti hozamokat értél el a nagyvilágban.
Néhány példa:
Amint látod, még ha nyuszi is voltál az elmúlt 26 évben és csak kötvényekbe fektetted a pénzed, akkor is jóval 5% infláció feletti hozamot értél el a világ kötvényein. (Természetesen költségek és adók előtt.)
De még rövid állampapírban is elérhető volt a 2%-os reálhozam.
Semmi más dolgod nem volt, mint minél kisebb költség mellett hozzá se nyúlj a befektetéseidhez. Erről cikkek: Költségek, Ne piszkáld a befektetéseidet , Ha rettegni akarsz, mindig lesz miért, illetve a többi több tucat cikk, amit a témában eddig írtam.
Látod, ennyire egyszerű. Diverzifikált portfólió a lehető legalacsonyabb költség mellett, lehetőleg adómentesen (TBSZ számlára) és ne nyúlj hozzá, ne kapkodj, ne ijedj meg és ne okoskodj.
A 2-3-4% reálhozam egyáltalán nem álom csupán.
zsiday.hu/blog/mit-mutat-az-infl%C3%A1ci%C3%B3-i-r%C3%A9sz
A permanens portfólió, évente rebalanszírozva megfelelő szerinted a cikkben felsorolt kockázatok kezelésére hosszú távon? ETF-eket vásárolva például TBSZ számlára, esetleg magyar államkörvényeket is beleszőve a devizakockázat csökkentésére?
portfoliocharts.com/portfolio/permanent-portfolio/
Egyébként meg vannak “szerencsés” időszakok, ilyen a mostani immár 9. évébe lépett bikapiac, ahol könnyű akár két számjegyű hozamokat, és ezzel jelentős vagyongyarapodást elérni. Ilyen volt a kétezres évek eleje is, csak azokat a csúnya 2008-9 buktákat tudnám feledni. (Most persze már sokkal sokkal okosabb vagyok, kiszállok a csúcson, beszállok majd az alján gondolja minden hüjjjeeeeeeeeeeee 😀 )
Amikor esett, mint a kő minden lakás ára (lásd grafikon), akkor nem volt baj, hogy az nincs benne a kosárban. Akkor jó volt az infláció. Most két és fél éve áremelkedés van, most már ki kell kukázni mindent.
Már láttam videón, hogy gép építi a házat egy nap alatt, ember nélkül. Ha ez elterjed, esni fog a kivitelezés ára, tehát az sem igaz, hogy minden ingatlan egyre drágább lesz.
Az Egyesült Államokban úgy nőtt csak inflációval az ingatlanár, hogy közben az átlagingatlan a háromszorosára hízott. Vagyis tulajdonképpen estek az árak az inflációhoz képest.
Az amerikai munkabérek csökkentek reálértékben 1995 és 2014 között. Tehát az sem igaz, hogy a munkabérek csak nőni tudnak, ezért minden drágább lesz.
Ja és az sem alapvetés, hogy biztos, hogy jobban fogunk élni 30 év múlva, mint most.
alapblog.hu/az-egyik-legnagyobb-bikapiac-kullog-el-csendesen-mellettunk/
Nézd meg az utolsó sort, asszongya, hogy “World”. Na, ott megtalálod az értékeket.
Persze, az, hogy mi volt az elmúlt 16 évben, meg előtte 20 évben és még további 80 évben, az semmit nem mond a következő 20 évről.
Ahogy az sem, amire te hivatkozol, hogy ma mi van éppen.
Tehát mit is akarsz ebből kihozni?
Hiszen ott van az LTP, azzal tudom csokkenteni a hiteltartozasomat, a lakhatasi koltsegemet vagy a rezsimet. Ez vegsosoron ugyanugy megtakaritas.
Ott vannak az onkentes penztarak, ezekkel is lehet csokkenteni a kiadasaimat ( gyermek, gyogyszer, munkanelkuliseg ).
Magyar államkötvénnyel viszont nyilván kicsit máshogy működik, mint amit a portfoliocharts.com-on látsz. Béke időben többet fog hozni, krizísben viszont a magyar államkötvény nem menekülő eszköz, hanem inkább menekülnek belőle. Van ott kalkulátor is, tegyél bele egy kis magas hozamú vállalati kötvényt és közelebb jársz majd az igazsághoz. Én egyébként maradnék az eredeti változatnál.
Egyébként írtál már róla cikket?
A permanens portfólió reálhozamai az általam vizsgált portfólióra (ez a részvény részt diverzifikálja fele USA fele nemzetközi megosztásban):
1970-2016: 4.4%
2005-2016: 4.47%
Ebben én nem látok olyan hatalmas kezdőpont érzékenységet :)) És nem is kell, hogy legyen benne, a részvény, a hosszú államkötvény és az arany az a három eszköz, ami legalacsonyabb korrelációt mutatja történeti adatokon. Sokkal érzékenyebb a kezdőpontra egy 60/40 portfólió, a részvényindexekről nem is beszélve.
1. Ezek bruttó reálhozamok. Költségek, adók nincsenek benne. Igen, ezeket lehet minimalizálni, de csak a törvényalkotók nyújtotta keretek között. Van TBSZ, de sosem tudod meddig. Meg van PMÁK, ugyanakkor a piaci kötvény reálhozamok negatívak, kérdés a PMÁK meddig lesz ilyen formában. A felsorolt országokban meg mind-mind más lehet a helyzet adók és költségek terén.
2. Amit Zsiday írt az inflációról, annak nem az a lényege, hogy a szomszédot kell követned, és az egyre drágább, hanem az, hogy ahogy a technikai vívmányok beépülnek az életünkbe, és egyre olcsóbbak lesznek, torzítják az inflációt. Ha jelenlegi szinten akarsz élni, az többel lesz drágább, mint az infláció, mert a jövő vívmányai fogják lefelé húzni az inflációt.
Cetelem takarék, júniustól csökken a kamat (2,5M felettire pl. 2,25-ről 2-re).
Államkincstár: új, kétéves papír 2,5% -kal.
Ha az emberek többet keresnek, akkor a “barna fűzős férficipő” ára pedig nő, mert drágább minőséget tartanak a boltok, arra lesz igény.
Az olcsóbbat továbbra is megveheted olcsóbban, de felfelé nyomja az árat a jobb minőség. Tojásból, lekvárból és sonkából is jobb minőség van most a boltban, mint 25 éve. Ez is torzítja a rátát, csak a másik irányba.
Persze, jó ezen rúgózni és biztos nem pontos az inflációs ráta, de hogy 2-3%-kal torzít, az marhaság.
Maximum 2-3 ezrelékkel és néha a másik irányba is.
Internet előfizetése, mobiltelefon előfizetése például sokaknak van, idővel tartalom szolgáltatásokra is egyre többen fognak előfizetni. Egy átlagos háztartásban van 2 vagy 3 háztartási nagygép, hasonló mennyiségű kisgép, 3-4 nagyobb elektronikai eszköz (TV, számítógép, hifi, laptop, stb.), 5-10 kütyü (telefon, tablet, e-book olvasó, stb.), még akkor is, ha az idősebbek lehúzzák az átlagot. Ha a nagygépeket és kisgépeket átlag 10 évente, a többit átlag 5 évente cserélik (olyan dolgokra is, amik ma nincsenek), akkor mindez együtt nem jelentéktelen. Zsiday szerint ráadásul a generáció váltás is torzít.
A 2-3%-ot én is soknak tartom, de 1% simán lehet a torzítás.
Sonkából meg a kínálat szélesedett a minőségi skála, de kétlem, hogy az átlag feljebb lenne, mivel lehúzza azt az alul megjelent kínálati sáv. Tesco-s vizes zsemle szint sem volt 25 éve, de teljes kiőrlésű bagett sem.
Felső két poszt
//kiszamolo.hu/itt-az-uj-premium-allampapir/comment-page-3/#comments
Köszönöm
Megnéztem: 6% a tartós cikkek aránya, ide tartozik minden , ami nem étel, ital, cigi, ruha, rezsi, szolgáltatás vagy üzemanyag.
Tehát bútor, szerszámok, függöny, autó, kazán, szőnyeg, szivattyú és minden más, amit nem egy hónapra veszel.
Szerinted ebből mennyi az elektronika, ha itt van a milliós autó meg kazán, a sok százezres bútor, meg minden más? A tizede? A huszada? Vihar egy pohár vízben.
Az általam említett internet, mobiltelefon előfizetés, tartalomszolgáltatás, de a TV előfizetés is ide tartozik, ugyanakkor a Szolgáltatások közt vannak. Az általam említett jelenség meg ugyanúgy igaz a ruházatra is, reálértéken sokat esett az elmúlt 2 évtizedben, és nem olyan közismert, de a technológiája sokat fejlődött.
Egy torzító tényezőt meg még kifelejtettem, a legnagyobb költségünk a lakhatás, az teljesen kimarad a buliból, legalábbis a magyar kosárban. Ez pedig Budapesten rohamosan drágul, nem tudom olvastad-e az index cikkét a fiatal diplomások fizetése és eközötti összefüggésről.
Mégis autó a statisztikákban.
25 éve a magyarok 75%a műbőr cipőben nyomta, ma csak a 25%-a,tehát drágább a cipő is.
Sonkát is jobbat veszünk, így drágábbat.
A bérek emelkedése miatti életszínvonal emelkedés felfelé nyomja az inflációs rátát, nem lefelé. Drágábban vásárlunk, de jobbat is.
Lehet még ezen okoskodni, de felesleges.
Ok úgy gondolom átkell olvasnom újra az inflációról szóló cikkedet, ismétlés a tudás…
//kiszamolo.hu/amit-az-inflaciorol-tudnod-kell/
Remélem nincs igazad, szerintem már így is nagyon túlértékelt Budapest. Aki élt már igényes nyugat európai városban az tudja, hogy Bp igen Balkáni színvonalon van, sajnos. Ezért is bosszantó hogy emberek most ugornak bele a második “devizahitelbe” alacsony kamat válságba, újra lehet majd menteni. Sose tanulunk 🙁
Valamint az ingatlanhoz adjuk már hozzá a hasznosításból származó bevételt is…. 😉 ami ugye 12-14 évente az ingatlan beker árát visszahozza, azaz év ~6-8%… tudom aprópénz, de azért nem kellene úgy tekinteni rá mintha nem is lenne.
Szóval igen, simán elérhető az infla +4% vele is, csak ésszel kell beszállni. (nem mint a lakhatási lakásvásárlók)
Rajtam kívül te vagy a második ember itt aki hasonlóképpen látja a dolgokat (ingatlan ügyben)…
Kiváncsiságból átszámoltam a legrosszabb ingatlan befektetésemet az infláció ellenében. 16 év távlatában infla+9%-on vagyok ár alapján, plusz meghozta a beker árát mégegyszer a nemrégi komplett felujítással együtt a 16 év alatti kiadással.
De legjobb vételem (2011) infla +60%-on áll valamint a beker ár 60%-ának a megtérülése a bérleti díjból (6 év alatt).
Tudom, az OTP mégtöbbet hozott, meg a mittudomén milyen ETF/bond…blabla. de én örülök a kis sikernek is.
Jómagam elég sok portfólióról írtam már, és azt gondolom, van egy olyan része a dolognak, amit mindenkinek magának kell elvégeznie. Tulajdonképpen, ha nagyon specifikus vagy, az csak a fikázási faktort növeli. Ezért nem jó, azért nem jó. Nem kell messzire menni, nézd meg a nyugdíj posztot alább.
Tele vannak a fórumok olyan kérdésekkel, amikre néhány tucat kattintással megtalálható a válasz. Végezze el mindenki a saját házi feladatát.
Úgy írod, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, de ehhez a kivételes eredményhez azért kellett egy több évtizedig kitartó bull kötvénypiac, nullára (sőt mínuszba) zuhanó hozamokkal.
Nem mellesleg, szerintem 26 éve még a privátbanki ügyfelek sem tudtak volna egykönnyen globálisan diverzifikált kötvényalapot venni. Nemhogy ETF-et 🙂
Köszönöm, hogy válaszoltál. Sejtettem, hogy valami hasonlót fogok kapni. Nem, a házi feladatot nem akarom megspórolni, sőt, pl. az összes könyvedet elolvastam. Mégis úgy érzem, hogy sok a bizonytalanság: pl. megpróbáltam európai kibocsátású etf-ekre (részvény-arany) a sharpe momentum általad körülírt szabályait alkalmazni, de nem jöttek ki a szép számok. Ok – gondoltam – akkor legyen egy egyszerű 60/40, ami szerényebb hozamokkal ugyan de működik, állítják. Erre itt ezt olvasom: //kiszamolo.hu/az-atlaghozam-tul-sok-mindent-elfedez/#more-93780 És ilyenkor van az, hogy elbizonytalanodom. Persze lehet, hogy a tűrőképességem nem ok, vagy még nagyon az elején járok az útnak, és csak hiszem, hogy már elvégeztem a házi feladatot, pedig nem. Én nem bánnám, ha lenne egy (v. több) konkrét portfólió pl.: 10 millió forint értékre, amit aztán lehetne fikázni és azokból is tanulni.
Megértem a problémád, de szerintem nincs külső segítség. Mindenképpen írd az alternatívák közé a “nem döntés” következményeit is. A kedvedért megnéztem: a hivatkozott cikk óta a 60/40 portfólió 42%-ot hozott dollárban 73%-ot forintban.
Ehhez még számoljunk hozzá tranzakciós és mindenféle egyéb költséget természetesen…
Ezt is lehet kopkodni, hogy igy-ugy nem jo, nekem megfelel. Az ilyen-olyan szektor/orszag/regio specifikus ETF-ek azert nem vonzanak, mert nem tudom napi szinten kovetni a piaci hireket. En hosszu tavra tervezek a megtakaritassal.
Amugy en jo otletnek tartom a fintech ujitasok kozul a roboadvisor-t, mivel par kattintas utan osszerak az embernek egy protfoliot, ha szerencseje van es a bankja ad megtakaritasi lehetoseget, akkor ezt vasarolhatja es meg mindig tobbet hoz a penz, mint a bankbetet.
A tőzsdén ciklusok követik egymást.
1945-55 rossz ciklus, 1955-1970 aranykor, 1970-80 nulla százalék hozam plusz magas infláció, 1982-2000 magas hozamok, 2000-2009 rossz évek a fejlett piacon, nagyon jók a feltörekvő piacon, 2009 óta emelkedés, nem tudjuk meddig. Lehet, hogy még 10 évig, de lehet, hogy újabb rossz évtized jön.
Mindig volt nyeresége a befektetésnek, ezután is lesz. Nem tudjuk, mennyi. Fognak jönni jó évtizedek meg rosszak is.
Akár 20 évet nézel, akár 50 évet, akár 100 évet, pluszos vagy. Persze, ha akarsz biztos találsz olyan 17 és fél évet valahol, ahol nem.
Nem az a kérdés, hoz-e a kötvénypiac 5%-ot a következő évtizedben, hanem az, hogy 2,5-3,5% reálhozam teljesen reális elvárás lehet, ha hajlandó vagy kockázatot vállalni.
A viszonylag kockázatos eszközöknél a buy and hold stratégia kívánja a legerősebb pszicho hozzáállást. A kockázattűrő képességet senki sem tudja igazán addig, míg nem kerül alaposan bukta állapotba. Ha ekkor józan marad (hold), akkor ő kockázattűrő. És itt fontosak az arányok is, játékpénz az nem szempont. Pl. ha valaki jelentős megtakarítás esetén egy bukta évben mondjuk a nettó éves fizetését is bebukja, akkor is kitart-e.
Ezek személyiség függő dolgok, és jó lenne valami hasznos cikk arról, hogy ezeket a személyiségjegyeket hogyan lehet (lehet-e egyáltalán) változtatni. Pl. a párom ódzkodik mindentől, ami kockázatosabb mint a bankbetét és az állampapír, mondhatok én bármit, ő nem hajlandó egy napig sem bukni, mert idegesítené.
Ugye idehaza szocializálódtunk, első generáció vagyunk a kapitalizmusban, nincs megnyugtató közeli példánk.