Mit jelent a "könyvelési tételdíj" a bankszámláknál?
Ez főleg olcsóbbnak tűnő csomagnál találod, ahol az alapdíj alacsony, azonban cserébe gyakorlatilag mindenért fizetsz. A könyvelési tételdíj azt jelenti, hogy minden egyes tételért, ami megjelenik a számládon, még külön díjat is fizetsz. Ez lehet vásárlás, utalás, pénzfelvétel, gyakorlatilag bármi.
Egy kisebb forgalom mellett is az ilyen csomagok már nagyon drágák lesznek, ezért csak azoknak ajánlható, akik tényleg semmit nem csinálnak a számlájukon.
Havi 10 ezer forintot tennék el 3-4 éven át, de befektetési alapokba, mert a malacperselynek nagyon alacsony a kamata. Tudsz valamit javasolni?
Ilyen kis összegnél szerintem nem számottevő az esetleg elérhető plusz hozam (főleg ha a sokkal nagyobb kockázatot is figyelembe veszem.) Ajánlom figyelmedbe ezt a cikket: Kicsire nem adunk
Ha mégis befektetési alapok mellett döntenél, az Unicredit és a Raiffeisen is kínál ilyen megtakarításokat. Azokat lenne érdemes megnézned. Esetleg a Magyar Államkincstárnál is vehetsz a pénzedért minden hónapban prémium állampapírt infláció plusz 3%-os, kiszámítható kamatért.
Írtad régebben, hogy 8-10 évre nem kötünk Fundamentát, mert nem éri meg. Azóta azonban nagyon megváltozott a kamatkörnyezet, az elérhető 5-8% kifejezetten vonzónak számít, főleg kamatadó-mentesen. Mi erről a véleményed?
Szerintem elég nagy hiba egy pár hónapja, elsősorban Magyarországtól teljesen független körülmények miatt alacsony kamatkörnyezetet kivetíteni 8-10 évre. A mostani 4% körüli kamatszint történelmi mélypont és sokkal több köze van az amerikai, európai és japán pénznyomtatáshoz és a fejlett világban tapasztalható 0,25-0,5%-os kamatszintekhez, mint Magyarország teljesítményéhez. Amint megindul Nyugaton a kamatszint felfelé, a magyar is azonnal követni fogja. Amíg 0,25% az amerikai állampapíron dollárban elérhető hozam, vonzó lehet a magyar forintos 4% hozam. De ha visszamegy az amerikai állampapír hozama a válság előtti 5,5%-ra, ki fogja megvenni a magyar forintos állampapírokat 4%-ért? De már 2%-os amerikai hozam esetén se lehet eladni majd a bóvliba sorolt, forintos (devizakockázat egy külföldi befektetőnek) magyar állampapírokat a jelenlegi hozamok mellett. Ha pedig emelkedik az állampapír hozama, azt követi a többi betéti kamat is.
Akkor még nem beszéltünk arról sem, hogy vajon fel tudod-e majd értelmesen használni az összegyűjtött összeget lakáscélra?
Egyébként miért ne lehetne 2×4 évre kötni azt az LTP-t? Azzal biztos jobban jársz.
(Félreértés elkerülése végett: előfordulhat, hogy marad valameddig, vagy sokáig az alacsony kamatkörnyezet, de ez mint a kutya vacsorája. Ez alapján ne hozz 10 éves távlatban döntést.)
Kérdéscsokor a Freevoipdeal-lal kapcsolatban. Eredeti cikk itt.
1. A hozzászólásokat olvasva láttuk, hogy valaki írta, hogy le van korlátozva az ingyenes vezetékes hívás talán 200 percre vagy 300 percre hetente. Ez valóban így van, s ha igen, akkor hány perc korlátozás él hetente?
Ha túl lépi valaki ezt az időkeretet, akkor utána már nem hívhat több vezetékes számot, vagy hívhat, de fizetnie kell érte, s ha igen, milyen percdíjat?
Túllépés esetén a normál díjat kell fizetni, amit a http://www.freevoipdeal.com/rates oldal "Out of minutes" fülön találnak. Ez szintén 3 forint egyébként.
2. Van-e lehetőség arra, hogy akik regisztráltak, azok pénzfeltöltés nélkül ingyen hívják egymást? (hasonlóan mint a skypon, felhasználónév alapján) S ha igen, akkor hogyan lehetséges ez? Mit és hogy kell beállítani? (sajnos nem találtunk sehol ilyen beállítási/hívási lehetőséget)
Igen, lehet, ilyenkor a bejelentkezési nevet kell megadni a telefonszám helyett, telefonon a Contactnál a "VOIP Users"-t kell választani, számítógépes kliensnél a telefonszám helyére kell begépelni a nevet.
3. Egy wifiről, egy IP címről többen is regisztrálhatnak-e? (pc, telefonok, tablet, stb) Pl. családtagok, s ha igen, ez von-e maga után valamilyen korlátozást?
Semmi korlátról nem tudok
4. Egy wifi jelre csatlakozva egy időben többen is bejelentkezhetnek a saját regisztrációjukkal, s bonyolíthatnak hívásokat?
Szerintem igen, de ki kell próbálni.
5. Egy regisztrációról egy időben több hívást lehet-e kezdeményezni? (pl. az otthoni gépről is hívunk rajta, s ezzel egy időben mobilról is hívást indítana egy családtag, de ugyanazzal felhasználónévvel)
Ha igen, akkor hogyan lehet ezt megvalósítani? Mit kell beállítani? (próbáltunk már mobilról is bejelentkezni wifin, de akkor ledobott a pc-ről)
Egyszerre nem lehet, csak felváltva. Annak nincs akadálya, hogy akár percenként váltakozzon, de ha valahol máshol belépnek, akkor az előző hely le fog dobni. Ha aztán ott újra belépnek, akkor az vágja ki a másik helyet.
Van valakinek tudomása arról, hogy az augusztus 1-jétől életbe lépett EHO vonatkozik e az LTP-re?
Üdv, Milán
Az Erstenek is van ingyenesen vasarolhato (illetve szeptembertol 0.3% adoer) befalap programja.
Szavaztam a goldenblog.hu-n a blogodra. Ha már Te nem teszed, én biztatom a többi olvasódat, hogy tegyék meg ők is! 🙂
Az csak azért furcsa, mert nem is indultam. 🙂
Tavaly indultam, aztán olyan blogok lettek a díjazottak, amik fél év alatt három(!!) bejegyzést tudtak felmutatni, így aztán idén nem is neveztem.
Köszi, hogy szóltál. Én szavaztam.
A CIB-nél is vannak befektetési alapok.
Freevoipdeal 3. kérdés:
Ezt a választ helyesbíteném: Van korlátozás IP cím alapján, nem lehet ezt több accouttal "átverni".
http://www.freevoipdeal.com/terms_of_use
"Registered users get max 300 minutes per week of free calls, measured over the last 7 days and per unique IP address."
Havi 10 ezres embernek nem értem a problémáját:
- rájött: ha valami normális befektetést választ, azzal már jobban járt mint a Fudamentával meg Malacpersellyel és a többbi elbonyolított cuccal.
- a számára elérhető alapok 95%-ba lehet havonta 10-t tenni...
- nem kell hozzá sokat keresni olvasni, könnyen ki lehet találni ki az a 4-5 alapkezelő (személy) ma Magyarországon akinek az alapjába érdemes pénzt tenni. Meg az is, hogy a Concorde-nál a díjak agyocsapják a teljesítményt is (a rosszat meg pláne).
Szal mindent tud amit érdemes a témában 🙂
Kicsire nem adunk: aki ugy áll, hogy csak egy 10-est tud félretenni, annak lehet,h párszáz ft +hozam is számít. Ha 6% helyett 9-t kapok, az MÁSFÉLSZERES hozam. Annyiért meg illik lehajolni, akkor is ha a végén csak 1-2 ezres az éves különbség. SZERINTEM EZ elvi/mentalitásbeli kérdés.
Igen, boldog, hogy milyen sok a hozama, aztán kiszámolja, hogy évi 320 forintért komplikálta agyon az életét. Az is lehet, hogy mínusz 320 forintért.
Én egyetértek kpval, ez elvi kérdés, ha másfélszer akkora a hozam, akkor legalábbis foglalkozom vele, hogy a költségekkel együtt mennyi a különbözet. A bejegyzésed azt sugallja, hogy foglalkozni sem érdemes vele, mert fölösleges.
A tbsz-nek a legtöbb helyen nincs vagy normál díja van, a havi 2000 ft a nyesz számlára vonatkozik.
En edfig minden lakastakarek szerződésem nulla forintos akcioban kötöttem...
Szerintem ez ember függő, én például szeretek foglalkozni a pénzemmel, nekem unalmas a bankbetét, így nem érdekel hogy hány plusz órát és energiát szántam rá ahhoz képest a jelentéktelen plusz haszonért.
Majd ha lesz családod két-három gyerekkel, újra meghallgatnám a véleményed. 🙂
Én is azt ajánlom csak, hogy vigyen magával egy 2-3 éves izgága gyereket a MÁK-ba számlát nyitni. És közben majd próbáljon koncentrálni arra, amiért odament. És utána kikérdezném az apróbetűsről 🙂
Ez nem probéma legfeljebb kihívás - aminek persze nem mindenki tud megfelelni 🙂
Nekem van mindegyik: 2 gyerek, ház (fejeződget befele) munkahely, másodállás is, hobbik is - és még mindig érdekelnek a pénzügyeim,
És találok is rájuk időt.
Sőt a feleségemet is érdeklik az ilyen témák, beszélgetni is szoktunk róla.
Akkor én most deviáns vagyok?
Senki nem mondta, hogy deviáns vagy, de ez a vihar a biliben kategória.
Kapok rengeteg ilyen levelet, hogyan tudnék 10% kamatot kihozni a 300 ezer forintos teljes megtakarításomból.
Ilyenkor azt szoktam mondani, inkább azon törd a fejed, hogyan lehetne inkább azt elérni, hogy többet spórolva ne 300 ezer legyen az összes pénzed. Mert 300 ezer akkor is egy marék rizs csak, ha 4%-ot kamatozik és akkor is, ha 8%-ot.
Ha pedig nincs is több pénzed, akkor ne keress kockázatos befektetést, mert akkor még ezt is elvesztheted, miközben az esetleges többlethozam is csak pár gomb évente.
Ha havonta csak 10 ezret tudsz eltenni, inkább azon matekolj, hogyan tudnál eltenni 15 vagy 20 ezret.
De ha csak 11 ezret tudsz eltenni, akkor is már 10%-kal több pénzed van garantáltan és nem esetlegesen.
Márpedig aki el tud tenni 10 ezret, az el tud tenni 11 ezret is. Ha meg nem, akkor ideje munkahelyet váltani, továbbtanulni és leülni gondolkodni. És nem azon, hogy 4% helyett hogy hozna a pénzem 6%-ot. Arról majd akkor gondolkodjon, ha már van egy pár milliója.
Sztem nem kizárólag az összeg számít.
1. Aki a 320 forintoknál nem szokik rá arra, hogy odafigyeljen z akkor sem fog varázsütésre megváltozni, ha véletlen kerül pénze. Nem egyet ismerek aki mindig annyit költött amennyije volt (pénzügyi "kultúra") aztán örökölt 1-2 millát és - meglepően - pár hónap alatt felélte. Mert akkor annyi volt...
2. Aki folyamatosan hozamokon agyalog, nézegeti h. mennyit tett félre, hova kéne tenni, stb. anna mintk eleve jobban ott van a szempontjai között a megtakarítás FOLYAMATOSAN. Szerintem ezért eleve nagyobb eséllyel fog komolyabb összeget félretenni. Itt már egy teljesen más mentalitásról beszélünk. Ami szerintem nyerőbb. És a hozamcsinálásra is ráérez idővel 🙂
OK, indegyikre lehet konkrét ellenpélda de nagyátlagban sztem igy működnek a dolgok
Nyilván ha legalább valami malacpersely féle cuccot nyit az már legalább passzív megtakrító, de az az 1. lépés
"Egyébként miért ne lehetne 2×4 évre kötni azt az LTP-t? Azzal biztos jobban jársz."
Mert ha együtt kell a pénz, akkor nem veheti fel az első ciklus után, ha nem tudja akkor lakáscélra használni.
Diákhiteles kérdés (mármint a régi diákhitel ami megélhetésre volt):
Mi a jobb,
- ha az ember azonnal előtörleszt amint van pénze (ingyen utal a KH zéró számlájáról)
- vagy ha egy megtak. számlán gyűjti, kamatozik és meghatározott időnként előtörleszt. Ha ez, akkor mi a "meghatározott idő"
?
//kiszamolo.hu/mit-csinaljak-a-meglevo-diakhitelemmel/
pont azt a bejegyzést olvastam el mielőtt írtam, meg is kérdezte ott is Szedált, de nem kapott választ. (Nem arra gondoltam, amit Imre írt.)
Nem az a kérdés hogy ki kell e fizetni, hanem hogy milyen gyakran érdemes előtörleszteni. Havonta? Félévente? Évente?
A diákhitel Kp. milyen gyakran csinál valami olyat a kamattal amitől rosszabb lesz az élet?
Kötvényeket bocsát ki és annak a kamatát hajtja be az adósokon. Szerintem félévente bocsát ki kötvényt, de érdemesebb őket megkérdezni.
Mivel nincs előtörlesztési díj, szerintem minél gyakrabban törlesztesz elő, annál jobban jársz.
Kedves Kiszámoló, kérdezném, hogy most, hogy EHO-t kell fizetni a kamatjövedelmek után, ez a befektetések hozamaira is vonatkozik? Valamint mi van az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak realizált hozamaival, azokra is vonatkozik?
Lehet, hogy lemaradtam valamiről, de ezekre a kérdésekre eddig nem találtam választ. És attól meg Isten őrizzen, hogy újabb ötleteket adjak a lehúzásra 🙂
Előre is köszönöm a válaszodat!
A nyugdíj- és egészségpénztárhoz nem tudok hozzászólni, de röviden összefoglalva, amiről én tudok:
Kell rá fizetni:
- bankbetét kamata
- befektetési alapokon elért nyereség
Nem kell rá fizetni:
- bármi, ami augusztus 1 előtt nyitott TBSZ számlán van
- bármi, ami augusztus 1 után nyitott TBSZ számlán a harmadik lekötési év végig benn van
- részvényeken elért haszon (árfolyamnyereség)
- részvények osztaléka
- forintos állampapírok hozama
- olyan befektetési alap hozama, ami legalább 80%-ban forintos állampapírba fektet